Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1954-05-16 / 20. szám
2 EVANGÉLIKUS ÉLET GYÜLEKEZETE HÍREK ! 1954. május 16. Húsvét után 4. (Cantate = Énekeljetek, 98. Zs. 1—2) vasárnap. »Az éneklő gyülekezet« — Igék: Jel. 15, 3—4. — Mt. 21, 14—17. Liturgikus szín: fehér. AZ EGYHÁZTÖRTÉNETBŐL: „A Szentirás Isten egyetlen szava, amelyre hallgatnunk kell66 — vallotta 20 évvel ezelőtt a barmeni zsinat NEM TUDJUK, HOGY MAS ORSZÁGOK PROTESTÁNS EGYHÄRÄDIÖS FÉLÖRA Május 16-án, vasárnap reggel fél 9 árakor evangélikus vallásos félórát közvetít a Petőfi rádió. Igét hirdet Griinvalszky Károly főtitkár. SOPRON-BÄNFALVA Bensőséges ünnepe volt a gyülekezetnek május 2-án, D. dr. Vető Lajos püspök elfoglaltsága miatt, megbízásából Németh Károly esperes fölszentelte a templomiberende- zést és az oltárképet. A berendezés munkálatait még 1951-ben Prőhle Károly teol. akad. tanár, a gyülekezet lelkésze kezdte meg. A templompadok már az ő idejében elkészültek. 1953. novemberében szállította haza a gyülekezet oltárképét, melyet Tichy Kálmán festőművész festett. Az oltárkép témája: »A megtisztító vér«, 1. Ján 1, 7/fo igéjét eleveníti meg. Május 2-án került sor á fölszentelés ünnepére. Németh Károly esperes az oltárkép mondanivalóját tárta fed avató-igehirdetésé- ben a kétnyelvű gyülekezetnek magyar és német nyelven, majd a berendezés tárgyait sorban megáldva átadta őket a gyülekezet használatába. Az ünnepi istentiszteleten a gyülekezet énekkara is énekelt. Az ünnep folytatása a délutáni vallásos ünnepély volt, melyen Beyer Pál soproni lelkész • és Németh Károly esperes hirdették az Igét. Isten hívogató, bűnbocsátó üzenete szólt a gyülekezethez az énekkar két német nyelvű és egy magyar nyelvű énekében, a fúvóskar szolgálatában, és a két szavalatban. — A gyülekezet örömünnepét betetőzte május 7-én dr. Paul Gennrich-nek a németországi Gustav Adolf Werk főtitkárának, D. dr. Vető Lajos püspök és Prőhle Károly teol. akad. tanár, a gyülekezet volt lelkészének, valamint Weltler Rezső soproni lelkész kíséretében tett látogatása. A gyülekezet a munkanap ellenére is szinte teljesen megtöltötte az imatermet. Hirtelenében rögtönzött ünnepségen a fúvóskar, és az énekkar számai és szavalatok keretében Vető Lajos püspök szólt a gyülekezethez, dr. Paul Gennrich pedig az Útmutató heti igéjének üzenetével köszöntötte és a németországi Gustav Adolf Werk ajándékaképpen egy zöld oltárterítőt adott át a gyülekezetnek. Az oltárterítő a szőlőtőt ábrázolja a szőlővesszőkkel. ALBERTI Május 16-án vallásos délután keretében a gyülekezet ifjúsága előadja a -Tékozló fiú« című bibliai színdarabot. Igét hirdet Benczúr László püspöki titkár. Az elmúlt vasárnap a pilisi énekkarral együtt hangverseny volt az alibertii templomban. Szolgált Tóth Károly pilisi lelkész és Magyari László baptista prédikátor. Az Offertorium — közel ezer forint — a templomrenoválás célját szolgálta. DOMONY Április 24—26-án Lupták Gyula, nyáregyháza lelkész igehirdetéssel szolgált a gyülekeztben. SZEGED Május 23—30. között gyülekezeti hét lesz Koren Emil budapest-kőbányai lelkész szolgálatával. FELSÖPETÉNY Május 2-án ünnepi istentisztelet keretében iktatta be tisztségébe a gyülekezet lelkésze az új felügyelőt: dr. Szabó Lászlót és az új másod- felügyelőt: Sztrapka Jánost. VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYE Halász Béla esperes hivatalos egyházlátogatást végzett a mencshelyi, homokbödögei, nagygyimóti, tapol- cafői gyülekezetekben. Mindenütt megbeszélést tartott a presbitériumokkal és istentiszteleteken, vallásos esteken szolgált igehirdetésével. OROSHAZA-RAKÓCZITELEP Május 9-én szeretetvendégséggel egybeikötött vallásos délután volt a gyülekezetben. Igét hirdetett Boros Károly nagyszénási lelkész, felolvasott Boros Károlyné. A gyülekezet ifjúsága felolvasásokkal gazdagította a műsort. FEJÉR-KOMAROMI EGYHÁZMEGYE A leikészi munkaközösség április 28-án tartotta hatodik munkaülését Budapesten. Zoltán László gyúrói lelkész kezdő áhítata után Tábor- szky László, Kajos János, Milán János, Pohánka Sándor és Hódy Pál »Egyháztagság, egyházfenntartói tagság, egyházfegyelem« címen tartott előadást. Az előadásokat élénk eszmecsere követte. A munkaközösség »Prédikáció ma« sorozatában Plachy Lajos és Szabó Vilmos bevezetésével Niemöller Márton Magyarországon mondott igehirdetéseit beszélte meg. A befejező áhítatot dr. Schulek Tibor tartotta. KONFIRMÁCIÓI EMLÉKLAPOK Az Evangélikus Egyetemes Sajtó- osztály közli az érdekelt leikészi hivatalokkal, hogy a megrendelt konfirmációi emléklapok szétküldését a következő héten megkezdi. HALÁLOZÁS Blaskó Lajos, a szolnoki evangélikus egyházközség felügyelője elhunyt. Udvardy József 82 éves korában Budapesten meghalt. A pilisi evangélikus egyházközség harmóniumot vásárolna magánostól. Cím: Evong. leik. hivatal, Pilis. Nyugdíjas nő lakótársnőnek menne egyedülálló nő lakásába, Pest belterületén. Budapest, VI., Szív-u. 42. IV. 1. Lászlónénál. ZAI hogyan fogják számontart&ni a barmeni teológiai nyilatkozat huszadik évfordulóját, de számunkra kétségtelenül megbecsült egyház- történelmi eseményt jelent az, ami 1934 májusában a németországi evangélikus egyház színe-javát képviselő barmeni hátvailló zsinaton végbement. Az történt ugyanis, hogy az 1933- ban a németországi hatalmat megszerzett Hitler elérkezettnek látta az időt a német evangélikus egyház meghódítására. A fasizmus egyházi képviselői, a németkeresztyé- nek nem egy beszédükben hirdették, hogy Krisztus a németek számára Hitlerben testesült meg. A fasiszta tanokat, különösen a hírhedt faj- elméletet akarták becsempészni az egyházba. Luther születésének 450. évfordulója alkalmából 1933-ban tartott berlini ünnepségen dr. Krause, a németkeresztyének országos Felvétel a Teológiai Akadémiára Akik a Teológiai Akadémiára való felvételüket óhajtják, ezirányú kérésüket legkésőbb május 31-ig nyújtsák he a dékáni hivatalba (Bpest, VI., Lendvay-u. 23.). A felvételi kérvényhez a következő okmányokat kell mellékelni: a) születési bizonyítvány, b) a legmagasabb iskolai végzettség bizonyítványa, c) helyhatósági vagy más olyan bizonyítvány, amely a kérvényező lakását, szociális helyzetét, szüleinek foglalkozását és kereseti, illetve szociális viszonyait feltünteti, d) orvosi bizonyítvány (részletes), e) keresztelési bizonyítvány, f) konfirmálása bizonyítvány, g) az illetékes lelkész és esetleg vallástanitó-lelkész bizonyítványa, mindenesetre annak a lelkésznek a bizonyítványa, aki a folyamodónak a legutóbbi években lelkipásztora volt, h) esetleges egyházi működéséről szóló bizonyítvány. Mellékelni kell továbbá olyan részletes önéletrajzot, amely feltárja a kérvényező családi és társadalmi körülményeit, valamint a lelkész! szolgálatra indulás okait is. Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles másolatokat is lehet mellékelni. A másolatokat »egyházi bel használatra« megjelöléssel egyházközség lelkész Is hitelesítheti. A tanulmányi idő öt év. A fenti kérvénnyel egyidőben a jelentkezők kérjék felvételüket az Evangélikus Lelkésznevelő Intézetbe. Ez a kérvény Is a dékánhoz küldendő részletes önéletrajzzal. Ugyanebben a kérvényben lehet folyamodni tartásdíjkedvezményért. A férfihallgatók bentlakást kötelezettségéről, a nő-hallgatók elhelyezéséről, a tartásdíjról (stb.) az Intézet igazgatója ad felvilágosítást levélbeli megkeresésre. vezetője, nyílt támadást intézett az Ószövetség ellen, de támadta az Újszövetséget is, többek között Pál apostolról »Pál rabbidként beszélt s az egész Szentirás zsidótalanítá- sát követelte. Az egyházon belül jelentkező fasizmus térhódításakor ez a szállóige járta be egész Németországot: »Pogányság tört be az egyház falai közé és létjogosultságot követel magának.« A Szentíráshoz és egyházunk hitvallási irataihoz ragaszkodó gyülekezetek és lelkészek »hitvalló egyház«-nak nevezték magukat, megkülönböztetésül a keresztyénsé- get a fasizmusnak kdszolgáltatók- tól. Az első nagyszabású tiltakozó zsinat 1934 májusában ült össze Barmenben. Feladatul a német evangélikus egyház becsületének megvédelmezését és az Isten Igéjéből tájékozódó hitvalló magatartás megvallását tekintették. Ilyen értelemben hangzottak az előadások és felszólalások is. Ganger elberfeldi lelkész előadásában többek között azt mondotta: »A mi időnk a reformáció nagy idejére emlékeztet. Nem élünk az apró ügyek idejében, hanem a nagy döntések korában. Nem kisebbről van szó, mint arról, hogy az evangélikus egyház világító fáklyáját ledöntsék helyéről, vagy pedig arról, hogy továbbra is végezhesse az evangélium világosságának szolgálatát Németország és az egész világ felé.« A barmeni zsinat legnagyobb eseménye a teológiai nyilatkozat megalkotása volt. Már bevezetésében is nyíltan megnevezi azt az ellenfelet, amelynek a fellépése szükségessé tette a hitvalló magatartást: »A következő evangéliumi igazságokról teszünk vallást a németlkcresztyének mozgalma és a jelenlegi birodalmi egy- házkarmányzat egyházpusztító és ezzel a német evangélikus egyház egységét szétromboló tevékenységével szemben.« Az első ezek között az igazságok között az, hogy »a Szentírás Istennek az az egyetlen szava, amelyre hallgatnunk kell s amelyre életünkben és halálunkban bíznunk kell magunkat. Elvetjük azt a hamis tanítást, amely szerint az egyház igehirdetése forrásaként köteles lenne Istennek ezen egyetlen szaván kívül más tényeket és hatalmasságokat, jelenségeket és Igazságokat Isten kinyilatkoztatásául elfogadni.« Isten igéjének dicsősége, kizárólagossága, megbecsülése és ereje sugárzik ebből a mondatból, ami egy« úttal tiltakozást jelent minden ige« hamisítással szemben. A második pont azzal a véle« ménnyel száll szembe, mintha »az életnek volnának olyan területei, ahol nem Jézus Krisztus, hanem más urak tulajdonai vagyunk«. Ez ugyanis az ellen a németkeresztyén tanítás ellen szól, amely szerint az egyháznak nem kell hallatnia szavát a béke ügyében, a német nép és az emberiség védelme érdekében. A harmadik tétel ei'őteljesen megvonja a különbséget a keresztyén tanítás és a fasiszta elmélet között s óvja az igehirdetőket az egyház« tói idegen elemek átvételétől. Legélesebben a negyedik pont fordul szembe Hitler intézkedéseivel, amikor tiltakozik »az egyházba külön hatalmi szóval kiküldött vezérek« személye és tevékenysége ellen, akik a vezérelvét akarták megvalósítani az ősi demokratikus protestáns egyházkormányzati elvvel szemben. Az ötödik és hatodik cikk a fasizmus felé irányított figyelmeztetést tartalmaz, amely utal az áliam Luther által megfogalmazott feladatára, a jog és béke fenntartására, majd tiltakozik az egyház és állam határának elmosása, az egyház elálla- miasítása ellen. Majd pedig abban a hatalmas pozitívumban jelöli meg az egyház tennivalóját, hogy »az egyháznak az a feladata és szabadsága is ebben gyökerezik, hogy Krisztus nevében, az ő tetteinek és beszédének szolgálatába állva hirdesse minden népnek a prédikáció és a szentségek által az Isten szabad kegyelméről szóló üzenetet.« Ennek a teológiai alapvetésnek a nyomán vette fel a hitvalló, egyház a harcot a fajelmélettel, foglalt állást az üldözött zsidók mellett s terjesztette a gyülekezetekben a békéért való imádságokat akkor, amikor egyre hangosabbá vált a fasiszta háborús propaganda. Az igéért egybesereglett, az igéből tájékozódó és az igével új dolgot kezdeni akaró barmeni hitvalló zsinat teológiai nyilatkozata a világ minden egyháza számára fénylő például szolgálhat az igéhez való hűséges ragaszkodásban s egyszersmind lehetetlenné teszi, hogy a világ bármely pontján az igére hivatkozva ájulhassanak keresztyének az újfasizmus vagy az erőszak poU- tikáját folytatók táborába, minket, magyar keresztyéneket pedig megerősít abban a szolgálatban, amelyet a Szentíráshoz való hűségben a békéért, az emberek javáért és üdvösségéért végzünk. Ottlyk Ernő ÉVFORDULÓK ÉS ESEMÉNYEK „ THÖKÖLY IMRE néz majd nemsokára reánk a budapesti milleniumi emlékmű ívéből. A világháború bombái s a magyarság történeti tájékozódása nevezetes cserét hajtottak végre fővárosunk egyik legmonumentáli- sabb emlékművében. Az ezeréves Magyarország emlékművéből visszavonultak a méltatlan Habsburgok s helyükre az ország és a nemzet szabadsághősei lépnek fel ott a félkörbe, mint a legméltóbbak. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos közt jelenik meg szilárd bronzban Thököly Imre. Néhány nappal ezelőtt közölte egyik folyóiratunk a szobor képét. Forgós lcalpagban, félvállra vetett köpenyben, jobbjában buzogányt szorítva, baljában kardja markolatát tartva áll előttünk a férfias erő, szépség és bátorság vonásaival a kuruc király. Grantner Jenő szobrászművész a Thököly-szobor alkotója. Ez az első Thököly-szobor ebben a hazában. Kétszázhetven évvel ezelőtt harcolt Thököly Imre a szabad vallásért és szabad hazáért. Negyvennyolc esztendeje került haza haló porában, mostohafiával és utódjával, Rákóczi Ferenccel a török sírból felmagasztosítva. Oda temették, ahol ifjú korában s fejedelmi éveiben napsugárban fürdőit: Késmárkra, a családi vár mellé, a lutheránus templomba, az újba, a réginek tő- szomszédságában, amelyben ő is imádkozott a tiszafából készült ódon padok egyikében, legeiül. Aztán elfelejtették. Aki hegyek közt él, mondják, elfelejti a hegyeket. Síkra kell költözködnie, hogy lássa, mekkorák Őrhegyek. Thököly, Rákóczi! Most itt flesz a-szobruk. Aki megáll ott köztük &. felemeli a fejét, láthatja az ércembert s érezheti, hogy azonosulhat vele, ahogyan nemzeti hősökkel illik személy szerint azonosulni mindenkinek, aki magát a nemzethez számítja. Az 1670-es években már újból tűrhetetlen volt a magyarság sorsa. A Wesselényi-összeesküvés leleplezése óta Bécsben minden magyarországi szélirány-változásban komor jelét látták az ellenállásnak. De hiába vigyáztak, az elkeseredés önmagától szerveződött. A bujdosók élére úgy nőtt vezérnek Thököly Imre, ahogyan a napsugár áll fának és virágnak, oly roppant természetességgel. Egymás után csatlakoztak hozzá a városok és várak s a nép. Thököly- nek nem volt más választása, mint a török szövetsége. De a török ereje már hanyatlóban volt s ez hozta magával az első kuruc felkelés zsákutcába jutását s megpecsételte a fejedelem sorsát is. Mégis Thököly felkelése rendkívüli jelentőségű. A felkelés hatása alatt Becs feladta országbontó politikájút, országgyűlést hivott ösz- sze iziben Sopronba s nádort választott s visszaállította — bár megkurtítva — a bécsi és a linzi béke alapján a magyar alkotmányt. Helyreállították a magyar hatóságok illetékességét. Olyan látszatot akart kelteni a császár, mintha magyar királyként észre térne. Még a szultán mellett működő császári követ mellé is külön magyar követet neveztek ki Bécsben s elrendelték az országot iszonyúan sanyargató idegen katonaság eltávolítását. Thököly megbuktatta a bécsi önkényuralmat. Ez az ő történeti jelentősége. Nem néhány évre, mint annak előtte az erdélyi fejedelmek, hanem évtizedekre, sgy századra. Thököly tette lehetővé Rákóczit és mindketten Magyar- ország siralmas, szomorú, de európai jelentőségű problémájának felvetését. Lipát és Kollonics koronatartományt akartak látni az országból, Thököly Imre pozdorjává zúzta ezt a tervet. Nem egyedüli a magyar néppel s azzal az elvvel, amit akkor vallásszabadságnak hívtak s ami az emberek lelki szabadsága volt. Szobrára így nézzünk majd fel, ez volt Thököly Imre. AZ EMBER TRAGÉDIÁJA évek óta nem szerepel színházaink színpadán. Most olyan kezdeményezés történt e klasszikus mű újralátásáért, amit különös figyelemmel kell feljegyeznünk. Egy budapesti gimnázium diákjai, az író nevéről elnevezett intézet növendékei, csupa tizenhat- tizennyolc éves fiú és leány, a Zene- akadémia kistermében előadták ezt a nagyigényű drámát. Ennek a kezdeményezésnek tapsol most minden pedagógus, író és patrióta. Mertek felállni e gondolattal s megküzdőitek vele, derekasan, szépen, olyan teljesítményt mutatva, mint a valódi színművészek. Irodalmi szakkörükben határozták el, hogy előadják Madách remekét. S egy pillanatra sem hanyagolják el napi stúdiumukat. Kitűnő diákok? Nem, ennél többet jelentenek. Tömérdek erőt, önálló gondolkodást s szalmaláng és szavak helyett: cselekvő akaratot. FALUDI FERENC kétszázötven évvel ezelőtt született, 1704 márciusának végén s 1779-ben halt meg Rohoncon, a szegényházban. Osztrák földön eltöltött évtized után jelenik meg Rómában, 1740-ben. mint a magyarok lelkipásztora: jezsuita páter. De a Szent Péter katedrális árnyékában a Vas megyei magyart csak egyetlen gondolat foglalkoztatja. Hogyan írhatna névének »távol bujdosva« hasznosat és jót, mindenkinek valót, lró akar lenni, magyar író. A római jezsuita cellában jut eszébe szülőföldje, anyai rokona, aki Rákóczi hadában harcolt s a nép dalai és mondásai. »Azért írtam — vallja könyvében —, hogy messze bujdosásim- ban ki ne kopnék élő nyelvünkből..« Amit akkor írt, nem a tartalmával vált értékké, hanem a stílusával, öt év múlva hazajött Rómából s akkor gyorsan kellett tapasztalnia, hogy az a világ, amelynek első műveit, a fordításokat szentelte, »az istenes jóságra és szerentsés boldog életre oktatott nemes ember és nemes asszony« világa, nem az övé. A nép életét nézte ezentúl s elmerült a népben, miként az éltető vízben. Ezzel menekült nemcsak kora úri és udvari romlottságából a falusi ember rous- seaui tisztasága és embersége felé, hanem a szép nyelvi magyarságba is. Faludi Ferenc lett a magyar irodalmi népiség előfutárja, nagy íróink útmutató fája. Verseinek magyar ritmusában ekkor jelenik meg a magyar népi tartalom is: egyszerű, szép, józan és ízes fordulatok és mondatok. A nagyszombati egyetem könyvtárának Faludi volt az utolsó igazgatója átköltöztetése előtt, Pozsonyban és Nagyszombatban élt, aztán Pesten, majd a jezsuita rend eltörlése után végleg és örömmel ment a falusi szegénységbe a szegényekhez. Notesszal járkált a nép közé. Pompás népi mondásokat jegyzett fel s tárta az egész nemzet elé. Nagy fába vágta a fejszéjét, hogy gyűjteményének ezt a szép szólását idézzük (ahogy kétszáz éve az ő propagandája nyomán tesszük). A népköltészetről még senki sem beszélt Európában, amikor ez a magyar Író már meg van győződve róla, hogy a nép száján élő jó magyar szó és ejtés az igazi, azt tanulják mag íróink mind. Maga mutatta meg, hogyan. Amit ebben a korszakban írt, az fenntartja nevét mindaddig, míg magyar irodalom lesz a világon. DERKOVITS GYULA, a festőművész neve vésődjék jól mindnyájunk emlékezetébe. Hatvan évvel ezelőtt született s húsz éve hált meg az újabb magyar festőművészet' e rendkívüli képviselője. A szombathelyi asztalosgyerekből még annál is nagyobb művész válik, mint aminő lett, ha nem ragadja el idő előtt a tüdővész. így is, ami maradt utána, becses művészeti torzó, amelynek, minden darabját értékelnünk kell. A magyar dolgozó ember életét örökítette meg vásznain Derkovits Gyula a festői előadásnak rendkívüli erejével. Amit József Attila verseiben tár elénk, azt mondja el világos, közvetlen formákban Derkovits minden képe, Halászokról, kikötőmunkásókról, külvárosi emberekről, . vasút mentén ballagó öregekről, téglahordókról, hídépítőkről, szövőmunkásokról, hajókovácsokról, dunai homdkszállí- tókról, fázó parasztasszonyról és a gyermekét ölelő agyáról hagyott hátra megrázó s monumentális képeket, a művészi igazságnak bátor vallomásait. Menjünk el a Szép- művészeti Múzeumba s nézzük meg a képeit, egyszer, tízszer, ahogyan nagy alkotók műveit szokás. Szalatnal Rezső