Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1954-05-09 / 19. szám
4 EVANGÉLIKUS ÉLET .. ................................. .......in ■■■•—-■*- —5 -! HC IGYÄM ÉLTEK 1953-BAN A GYÜLEKEZETEINK? Mindenütt lezajlottak mái^ a gyülekezeti közgyűlések. A lelkészek évi | jelentései gazdagon tárják fel egyházunk gyülekezeteinek múlt évi eredményeit. A leíkészi jelentések, melyeket az egyházközségek elfogadtak, már az espereseknél Vannak, sőt ezen a héten már az egyházmegyei közgyűlések folynak szerte az országban. Vessünk egy pillantást hazánk több mint háromszáz evangélikus egyházközségének életére néhány példán keresztül. TATABÁNYA Selmeczi János lelkész a templomlátogatás csökkenéséről számolt be. A vasárnapi istentiszteleten a gyülekezetnek csak 6—10 százaléka vett részt — viszont a bibliaórókon az igében és a keresztyén életben mélyebb elmerülésre vágyódó lelkeknek tudtak tanítást adni és több úrvacsorázó volt, mint 1952-ben. Hét gyermekkel többet kereszteltek és öt gyermekkel többet konfirmáltak, mint előző évben. A lelkész sok családlátogatást végzett, amit a hívek örömmel fogadtak. A szórványokat is jól el tudták látni igehirdetéssel. Tatabánya azon kevés gyülekezetek közé tartozik, amelyekben az egyházfénntartási hozzájárulások évi összege csökkent. Viszont az újtelepi templom te- i tejét javították és a bánhidai templomon is végeztek javításokat. Az Állami Egyházügyi Hivatal segélyt adott a templomjaví- j tásthoz. A lelkész hálát ad azért, hogy Is- i ten megőrizte a világ békességét, I hálát ad a gyülekezeti élet eredmé- j nyeiért. és vallja a gyülekezet re- j ménységét, mely Isten ígéreteire tá- j maszkodik. ZUGLÓ Scholz László lelkész jelentést tesz j arról, hogy az egyházközség 1953. február j 8-án alakult meg, miután a Pesti Egyházközség keretéből kivált. j Az új presbitérium nagy buzgőság- j gal működött. 11 ülést tartottak és j sikerült reményteljesen ■■ Aiegalapozni j az egyházközség háztartását. Több j mint 7000 forint maradvánnyal zár- < ták az esztendőt és mintegy száz! egyházközségi taggal többen járul- j tak hozzá az egyházközség fenntar- j fásához, mint 1952-ben. Az' egész: presbitérium és sok hivő dolgozott a | templomépítésen szombat délutánon- | ként. A gyermekbibliaköröket ha- i vonta gyermekistentiszteletre vonják ! össze. Sok vendégigehirdetővel megtartották a kötelező igehirdetéssorozatokat. A hívekkel a lelkésznek is és a presbitereknek is igen jó a kapcsolata. A családi istentiszteletek jól beváltak. Énekkarukat Itzés Gábor teológus vezette. Szép karácsonyi akcióban segítették az öregeket és fenntartották az egyházközség szeretetházát, melyben több mint negyven öregasszonyt tartanak el. A zuglói egyházközség erre az esztendőre nagy reménységekkel j indul, mert megkapja a templom- építési offertórium és a Gyüle- ; kezeti Segély gyűjtésének felét, j Ebből a templomépítést legalább annyira akarják befejezni, hogy az használatba vehető legyen. A gyülekezet, különösen azért ad hálát, hogy háztartását minden tekintetben meg tudta alapozni. JÓZSEFVÁROS Grűnvalszky Károly lelkész azt jelenti, hogy kb. 1500 egyházfenntartó hivő átlagban 40 forinttal tartotta fenn az egyházközséget. A lelkészek három templomban végzik a gyülekezet pászlorolását. Beszámol a lelkész az egyházközség életének arról a kedvező alakulásáról, hogy már nemcsak önmagába néz, hanem érzi, hogy Isten »beleépíti ezt a gyülekezetei és ennek tagjait az egy keresztyén anyaszenfegyházba. Kell, hogy a gyülekezet tagjai mindenütt felelősséget érezzenek az egész egyház iránt.« sál, tanítással és a szeretet közösségének ápolásával kell harcolnunk.« HERNÁDVÉCSE Ifjú Abaífy Gyula lelkész jelentésében óv attól, hogy a gyülekezet az emberi eredményekre nézve büszkeségtől teljen el és Isten előtti alázatra int, melyre a gyülekezet el is jut, ha őszintén megvizsgálja engedelmességét és számot vet sok változást hozott korunk követelményeivel. Megemlékezik a lelkész az új zsinati törvényekről: “Ezek rövidek. világosak, érthetők s legfőképpen meglátszik rajtuk, hogy nem száraz jogi alkotások, hanem Isten igéjén alapuló eredményei -hivő egyházi emberek tusakodásának.« A kislétszámú gyülekezet lélek- szám-növekédéséről számol be. mely-> lyel szemben az istentiszteletek látó-' gatottságának csökkenését vallja meg. Panaszkodik a lelkész, hogy a nehéz szórványszolgálat és üresedés folytán ráeső helyettesítés miatt kevés ideje volt teológiai továbbképzésre. Az egyházközségnek 186 tagja van, akik átlagban 36 forinttal járultak hozzá az egyházfenntartáshoz. Meleg szeretettel emlékezik meg a reformátusokkal való együttműködésről, akikkel a szórványokban köl- j csőrösen lelkigondozzák híveiket. “A I világi hatóságok ^észéről minden! esetben a legteljesebb udvariasságot j tapasztaltam.« A jelentés hangsú- j lyozza, hogy őszinte képet tár a hívek elé s az erőtlenedé gyülekezeti j élet 'láttán a szolgálat Leikéért, a í gyülekezet buzgóságban erősödé- j séért könyörög. MEZŐHEGYES Marschallkó Gyula lelkész jelentésében méltatja az új egyházi törvényeket s elismeréssel szól az új lelkészválasztási törvényről, az Egyetemes Nyugdíjosztályról és a Gyülekezeti Segélyről. A gyülekezeti élet visszaeséséről beszél. Az igehallgatók gyülekezete tovább morzsolódott. A lelkész hangsúlyozza, hogy ez az állami gazdaságban élő gyülekezet I az ország egyik speciális gyüleke- j zete, melyről ma még megbízható ké- j pet alkotni nem lehet, hiszen a felszabadulásig a gyülekezet i “az állami birtok kegyuraságá- ban élt, tehát külső nyomásra > összetartott gyülekezet volt. A i gyülekezet életében az is hátrál- j tató, hogy a felszabadulás első i három esztendejében nem volt I megfelelően ellátva lelkésszel,« j ÓBUDA Komjáthy Lajos lelkész jelentésében a keresztyén anyaszentegyház egységéről tesz bizonyságot, s hangsúlyozza, hogy a gyülekezet a Lélek egységét “a békesség köteléke által őrizheti meg«. Az istentiszteletek látogatóinak száma nem haladta felül az elmúlt évi átlagot. Több alkalommal osztottak úrvacsorát, mint azelőtt. A lelkipásztori látogatások során különösen törődtek a betegekkel. Az iratterjesztés, amely az óbudai egyházközségnek mindenkor ereje volt, ez évben is szépen működött. Fellendült az énekkar munkája. A lelkész hangsúlyozza a teológusok gyülekezeti szolgálatát. A gyülekezet számottevő pénztári maradvánnyal zárta az esztendőt s a lelkész hangsúlyozza, hogy a gyülekezetnek se- imilyen adóssága nincs. Az offertó- riumok összege csaknem 10.000 forint volt. Beszámol a lelkész arról, hogy az egyházközségben -egyre inkább szaporodik a Krisztussal közösségbe kerülők száma és egyre inkább erősödik a gyülekezet hite is«. Az egész budapesti helyzetre nézve jelentős megjegyzést is tesz Grűnvalszky Károly lelkész: -Szomorú tény az, hogy a szekták hódítanak egyházközségünk területén s ez ellen imádkozásEVANGÉL1KUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: ' Budapest VIII., Puskin-u. 12. Telefon: 142—074. Szerkesztésért és kiadásért felel: Dezséry László szerkesztő. Budapest, III.. Dévai Biró Mátyás-tér 1. Előfizetési árak: Egv hóra 5.— Ft, negyedévre 15:— Ft. félévre 30.— Ft. egész évre 60.— Ft. Csekkszámla: 20.412—VIII. 10.000 példányban nyomatott S-54I934. Athenaeum (F. v. Soproni Béla» BAKONYCSERNYE Gyekiczky János lelkész jelentésében többek között ez áll: -Gyülekezetünk abban a hatalmas ’ fejlődésben, melynek, országosan részesei vagyunk, gyökeres átalakuláson ment és megy át. A régi társadalmi formák elavultak, az új társadalomban kialakul az újtípusú ember, aki nemcsak egy új világ szilárd alapjait rakja le, hanem — Istennek legyen hála — a mi gyülekezetünknek is élő tagja. A mi gyülekezetünk komoly, hivő tagjai is nyitották. és építik tovább hazánk büszkeségét: a balikai mintabányát, fejtik a szenet a dudari és a kisgyóni bányákban. Szorgalmas, becsületes helytállással élen járnak az ország munkásai között.. Ez az embertípus a közösségi, egymást segítő ember egyúttal végzi a saját otthonának felépítését is. Sok veríték árán, egymás segítésével épülő fiatal családi otthonokon legyen Isten áldása! A gyülekezet számára ez úgy jelent problémát, hogy az amúgy is hosszú falu tovább nő, benne a leíkészi szolgálat nehezebbé válik.« Megemlékezik az egyházközség területén működő szektákról és ezt mondja:-A szektásodást még növelte az elmúlt években az ébredés hazai bizonytalansága és egyéni volta. Az amúgy is bomlásnak indult gyülekezetben csak olaj volt a tűzre a perfekcionizmus és a pietista gőgben szenvedő konferenciáról visszatérő -hivő« magatartása, akinek első dolga a gyülekezetből való eltávozás volt.« A gyülekezeti élet mégis •megerősödött józan tanítás útján s a lelkész aztt vallja, hogy az egythá- zias kereszfyénségnek hatalmas távlatai nyíltak Bakonycsernyén. Jelentését így zárja: »Az a meglátogatott 385 család, amelyhez az elmúlt évben eljutottam, egy abban a törekvésben, hogy az emberiség békéjét biztosítani kell, hogy megszűn- i jék egyszersmindenkorra az em- ! berek egymás elleni pusztító harca.« Ez a bányászgyülekezet reménységgel néz a jövőbe. PAKS Sólyom Károly lelkész hangsúlyozza, hogy a gyülekezet Tolna megye legnagyobb gyülekezete és ez arra kötelezi, hogy szolgáljon a többi gyülekezetnek is. A gyülekezet anyagi helyzete szi- ■ lárd és támogatni tudta a vasas-ma- rázai. a miszlai, a nádasdi és a so- mogydöröcskei gyülekezeteket is és eleget tett minden közegyházi kötelezettségének. A Horthv-korszakban általában bankkölcsönökkel tudta csak — főképp a nyári hónapokban — fizetési kötelezettségeit teljesíteni. Ez évben egyenletes, zökkenő- mentes anyagi helyzetben voltak. Csak az offertórium 12.000 forint volt. Az egyházi épületeket javították. Mér fűtik az imatermet is. Megemlékezik arról, hogy püspökeink kíséretében Nicmöller Márton, német egyházi elnök maradandó nyomokat hagyott a gyülekezetben itteni látogatásával és igehirdetésével. “Egyházközségünk büszke lehet erre a kitüntető látogatásra.« A gyülekezet ez évben akarja revonálni a lelkészlakást. BÉKÉSCSABA i Kiss György igazgató-lelkész beszámol a szlovák egyházi küldöttség békéscsabai látogatásáról - és hangsúlyozza annak történelmi jelentőségét. A hatalmas gyülekezet templomlátogatása csökkent. Csökkent az úrvacsorázók száma is. Viszont a gyülekezet igen szép szeretet- munkát végzett. Fenntartották az árvaházat és az aggok házát két telepen. A szereteti ntézmények évi pénzforgalma csaknem 120.000.— Ft volt. A gyülekezet még ezenkívül több ■mint 18.000.— Ft-ot nyújtott az országos szeretetmunkának. Az egyházközség elnöksége szigorú takarékossággal készíti elő az egyházi épületek tatarozását. Az igazgató-lelkész hangsúlyozza, hogy az egyházközség az új zsinati törvényeknek megfelelően rendezte be életét s a fontos új törvénycikkek szellemében dolgoznak. &ŐVÁGÓÖRS Sümegi István lelkész mélységes hálával dicséri Istent az elmúlt esztendő egyházi eredményeiért: “Isten nagy kegyelme ez, hogy munkámat zavartalan külső békességben végezhettem és testvéreim is szabadon, békén élhették leiki életüket. Megóvott minket Isten a háború évek óta fenyegető veszedelmétől, megőrizte a csendességet szivünkben, templomainkban, hajlékainkban, — a nyugalmat, az építőmunka lehetőségét édes hazánkban s újra ismételten meg- tapasztaltatia kormányzatunk megértő, sőt segítő jóindulatát egyházunk iránt. Beszámol arról, hogy a révfülöpi fiókegyházközségben közegyházi támogatásból használhatóvá tették a teljesen még be nem fejezett épülő templomot. Megállapítja, hogy »sajnos még mindig sok közöttünk a csak névleges, sőt önkéntes egyházi adóját is hűségesen megfizető, de az igehallgató és úrvacsorázó gyülekezettől távolmaradó testvérünk.« A kis gyülekezetben ez évben újra megindult az iskolai vallás- oktatás. Megemlékezik a lelkész arról, hogy házasulandó fiatalok többször engedtek a katolikus befolyásnak és átengedték jövendő gyermekeiket. RÁKOSCSABA— FÉCEL—ZS ASZEG Békés József lelkész jelentésében hálát ad az Istennek, hogy a gyülekezetei úgy neveli, hogy az “a tisztán tanított ige munkálta hiten és az ebben megjelölt igaz engedelmesség útjára akarjon járni, hogy Istennek kedves népévé válhasson.« Megemlékezett arról, hogy a nagy pesti egyházmegye milyen szeretettel fordul legkisebb gyülekezete felé. “A szeretet, a támogatás valóságát tapasztalhattuk eddig is abból az örömteljes tényből, mely az átszervezéssel kapcsolatos közigazgatási munka zavartalanságát jellemezte. A megtapasztalt szeretetért kötelességeink minél teljesebb elvégzésével szeretnénk köszönetét mondani.« Békés József lelkész kijelentette, ’hogy »a mi kis gyülekezeteinknek nem kell hátul kullogniok templom- látogatás kérdésére adott feleletben.« A jelentés sokoldalú egyházi munkáról számol be. A rákoscsabai templom számára új nagy harmó- •niumot vásároltak. A gyülekezet háztartása egyensúlyban volt s célul tűzte, hogy Rákoscsabán tanácstermet épít a templom mellé. Ehhez az egyházmegye támogatását is kéri. PILES Tóth Károly igazgató-lelkész ugyancsak dicséri Istent az elmúlt esztendő eredményeiért, majd megjegyzi, “talán kevesebbet reméltünk és többet kaptunk«. Megemlékezik arról, hogy az istentiszteletek látogatása csökkent. Bevezették a “gyülekezeti délutánok« alkalmait, melyeknek perselypénze a templom- park gondozására fordíttatott, s melyek igen népszerűek voltak. A jelentés erőteljesen beszél a római katolikus egyház erőszakosságairól, melyeket a fiatalok házasságkötésénél követnek el. A katolikus egyház reverzális hajszájával szemben tovább hangsúlyozza az evangélikus egyház elvi állásfoglalását, hogy ebben a felekezeti harcban nem akar részt venni, de ugyanakkor őrködni akar az egyház jövendőjén. Az egyházközség megjavíttatta a templom tetőzetét és csatornaberendezését s. kijavíttatta a templomajtókat. Mázoltatta nagy költséggel a templomajtókat és ablakokat. APÓSTAG Hernády Nándor lelkész első jelentését hallgatta meg a közgyűlés. Megemlékezik a nyugalomba vonult Bakay Péter esperesről és arról, hogy az egyházközség a lelkészváltozás idején közel 25.009 forintos költséggel átalakíttatta és hely- reállíttatta a lelkészlakást. Kijavították az orgonát is, 15 új si- v pót tettek az elveszettek helyébe. A templomban is javításokat végeztek, az egyik toronyszobát levéltári helyiségnek alakították át. Az elmúlt esztendőben erősen emelkedett a perselypénz.' Hálásan emlékezik a gyülekezet a Deák-téri Lutheránia após t agi hangversenyére. A templomlátogatás az elmúlt esztendőben emelkedett. A leíkészi jelentés dicséri az egyház- község tisztségviselőinek és presbitereinek buzgó munkáját. A gyülekezet életéről öszefoglalásképpen ezt az igét idézi: »érezzétek meg és lássátok meg, hogy jó az Ur.« RÁKOSPALOTA Kökény Elek lelkész arról beszél, hogy a gyülekezet hogyan kereste Isten akaratát arra, hogy »megtalálja a jó utat, azt, amelyen Ő akar bennünket látni.« »Ilyen világos és határozott meglátásnak kell látnunk azt, hogy egyházunk az egész világot érdeklő nagy kérdésben, háború vagy béke kérdésében egészen határozottan a béke mellé állt és határozottan ott is marad. Ma már egyetlen egyháztag sem tud kételkedni abban, hogy ez az Isten akarata. Ezért kellett megtennie mindent az egyháznak a béke megvédése érdekében és éppen ezért tettünk meg mi is itt, gyülekezeti vonatkozásban mihdent ennek érdekében. így szolgáljuk Isten akaratát és így szolgáljuk üdvösségünket is. Világos és határozott meglátása volt az egyháznak az is, amikor megértette és magáévá tette nemzeti életünk nagy kérdéseit és azoknak szolgálatába igyekezett állítani egyházi életünket is. Különösen a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos munkában látta és látja ezt. Istennek akar szolgálni, amikor felfigyel és őszintén szolgál a népnek ezekben a kérdésekben. Világos és határozott meglátása volt az egyháznak az is, amikor az egyház életére nézve a segítő keresztyén szeretetet igyekezett hangsúlyozni. Az igehirdetésnek csak akkor van igazán értelme, ha ott áll mögötte az ige által vezetett élet. Nemcsak beszédből áll Istennek országa. Gyülekezetünkben nagy hangsúly esik a szeretetmunkára.« A továbbiakban a lelkész boldogan beszél arról, hogy Isten megáldotta a gyülekezeti munkát. A gyermekek is emelkedő létszámmal vesznek részt a gyermekbiblia- ikörökben. A szeretetvendégségek különösen nagyon várt és kedves alkalmak a gyülekezetben. »A gyülekezet tagjainak nagy része örömmel adakozik egyházának fenntartásához, különösen a templomi adakozás, az offertórium jó«. A leíkészi jelentés felhívta a közgyűlés figyelmét arra, hogy 1955-ben lesz a kis- templom 100 éves. A közgyűlés elhatározta, hogy az új templom kupoláját erre az időre újra festik. A jelentés ezzel végződik. »Ha Istennek engedelmeskedünk, továbbra is megtaláljuk helyünket a világban és így találjuk meg helyünket az Isten országában is.« ALBERTI Roszik Mihály lelkész beszámol a templom 175 esztendős jubileumának ünnepségéről s az azzal kapcsolatos szép adakozásról, melyből az orgonát megújították. A gyülekezetben szlovákul és magyarul hirdetik az igét s a hívek megtöltik a templomot. Az elmúlt esztendőben áttértek az önkéntes egyházfermtar- tásra. Az eredmény felülmúlta a felajánlásokat. A gyülekezetbe 11 hivő tért be. A lelkész igy fejezi be jelentését: »Kerestük Isten országát s a többieket mind megadta né- künk.« BUDAPEST—DEÁK-TÉR Zay László segédlelkész jelentésében hangsúlyozza, hogy a Lutheránia Ének- és Zenekar 1954. évben lesz 50 éves s bejelenti, hogy a gyülekezet ebből az alkalomból ünnepségekre készül. A gyülekezet legsúlyosabb feladatai közül kiemeli a parókia renoválásának szükségességét. Hangsúlyozza, hogy a Deák-téri gyülekezet háztartásának legígéretesebb része a Deák-téri templom offertóriu- ma. Ez 5000 Ft-íal haladja meg az elmúlt esztendő eredményét. BUDAPEST-KŐBÁNYA Koren Emil lelkész hangsúlyozza, hogy a pesti egyházközség szétválása. kőbányai viszonylatban »az önállósulás« ténye fellendülést eredményezett a gyülekezetben. A gyülekezet iránti felelősség áldásosán megnövekedett. Hangsúlyozza a lelkész, hogy a havonta tartott úrvacsorái istentiszteletek rendkívüli áldással járnak. A templomos gyülekezet több mint fele járul rendszeresen az úrvacsorához. íme, néhány rövid kép gyülekezeteink életéből. Kiragadott mozzanatok a leíkészi .jelentésekből, az egyházközségi közgyűlések anyagából. Hálaadás zengi át valamennyit. Gyülekezeteink erősödnek abban az öntudatukban, hogy korszerűen szolgálják az evangélium hallgatására gyülekező népet és használjanak az egész népnek mindennapos problémái között. Sok számottevő gyülekezeti eredmény, mely egyházunk békés, alkotó életét Jellemzi. Sok probléma, mely az egyházi élet felelősségteljes mai kérdéseit veti fel. Lehetetlenség volna lapunkban bemutatni gyülekezeteink életét a maga teljességében. Ez a néhány kép is azonban segítse olvasóinkat ahboz, hogy tudjanak hálát adni egész egyházunk életéért és tudjanak imádságban hordozni egyházi gondokat. Egyházunk megújulása» nak bizonyítéka s ugyanakkor egyházunk megújulásának feltételeit feltáró dokumentum valamennyi egyházközségi közgyűlés jegyzőkönyve.
