Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1954-04-18 / 16. szám

EVANGÉLIKUS ÉLET

*

HÚSVÉT FELŐL

A KERESZTYÉN EMBER ELSŐSORBAN AZ EVANGÉLIUMRA NÉZ HUSVÉT FELÖL. Ha nem húsvét felöl néz az evangéiumra, akkor az csak szép legenda. De ha húsvét felől közeledik az evangéliumhoz, aikkor éppen Jézus Krisztus feltámadása lesz a bizonysága annak, hogy mindaz igaz és való, amit Jézus tett és mondott. Vagyis azért hihet az evangéliumnak, mert Jézus feltámadott. Innét nézve való igaz, hogy Isten nem akarja a bűnös ember halálát, hanem hogy megtérjen és éljen. Való igaz, hogy aki hisz Jézusban, ha meghal is él. Valóság, hogy elnyeletett a halál diadalra. Való igaz, hogy a békességet szerzők Isten fiainak mondatnak. Igaz, hogy az ember maradandót javai: a hit, a remény és a szeretet, s hogy ezek között legnagyobb a szeretet. És szászszor való: senki sem szakaszt- hat el minket Isten szerelmétől, mely van a Jézus Krisztusban. Igen, mindezt azért hihetjük, mert Jézus Krisztus feltámadott.

A KERESZTYÉN EMBER HÚS- VÉT FELÖL NÉZ A BAJOKRA ÉS NEHÉZSÉGEKRE IS, legyenek azok testiek vagy lelkiek. Ez két dolgot jelent. Elsősorban azt, hogy Jézus feltámadásának bizonyosságában a keresztyén ember komolyan veheti és kendőzés nélkül tárhatja fel a legkülönbözőbb bajokat és nyomorúságokat, hiszen bizonyos lehet abban, hogy az első húsvét óta minden bajra van orvoslás. Nem kell ténylegesen meglevő bajokról beszélnünk, mintha nem volnának és nem kell a komoly bajokat úgy feltüntetnünk, mintha azok jelentéktelenek volnának, hanem őszintén szemébe nézhetünk a bajoknak, gyökeréig feltárhatjuk azokat, hiszen Jézus Krisztus segít nekünk azok felszámolásában és megoldásában. Sőt éppen a kendőzés nélkül, gyökeréig feltárt bajokon tud leginkább segíteni.

A bajokra húsvét felől nézni, másodsorban azt jelenti, hogy úgy nézünk azokra mint amelyek már végűiket járják. Húsvét felől csak legyőzött szomorúságot láthatunk. Nem nézhetünk többé semmiféle bajt önmagában. Csak úgy beszélhetünk minden bajról, hogy ugyanakkor és azonnal a kész segítségről is beszélünk, amely Jézus Krisztus feltámadása által adatott. Isten Jézus Krisztusban gyógyít, rendbehoz, újjáteremt!

A KERESZTYÉN EMBER HÚS- VÉT FÉLÖL NÉZ A VILÁGRA ÉS ANNAK ALLAPOTJARA IS. Ez azt

jelenti, hogy Jézus Krisztuson keresztül reménységgel néz a világra. Ez azt jelenti közelebbről, hogy a keresztyén ember szembehelyezkedik minden olyan »hivő«-nek feltüntetett, de valójában hitetlen, fatalista állásponttal. A keresztyén ember húsvét felől hadat üzen minden olyan felfogásnak, mely szerint mindennek úgy kell maradnia a világ vé- véig, ahogyan van, mert úgysem lehet jobb és szebb világot építeni. Tudva azt, hogy az új világot a maga teljességében Isten teremti meg, húsvét felől és húsvét tényéből kapott erővel munkálkodik a keresztyén ember azon, hogy egy szebb és boldogabb világban élhessen, mert nem felejti el, hogy Jézus feltámadása által az új világ már meg is kezdődött, és Ő ennek az új világnak polgáraként dolgozik abban a világban, amelyben él;

A KERESZTYÉN EMBER HÚSVÉT FELÖL NÉZ KIVÉTEL NÉLKÜL MINDEN EBjteERRE IS. Lehetnék az emberek akármilyenek, a keresztyén ember nem tekinthet egyre sem úgy, mint »reménytelen esetre«. Hiszen a feltámadott' Jézus Krisztus leleményes abban, hogy megkeressen és megtaláljon és újjétegyen olyan embereket Is, akik minden emberi látás szerint javíthatatlanak és elesettek. Ezért, aki húsvét felől néz az emberekre, az megbocsátással, szeretettel, segíteniakarással közeledik hozzájuk;

A KERESZTYÉN EMBER IIÚS- VÉT FELÖL NÉZ AZ EGYHÁZRA

IS. Kétségkívül sok »sömörgözés« van e világban élő egyház testén. Az elmúlt évszázadokban és az utolsó évtizedekben is egészen napjainkig, sokat mulasztottak, cselekedtek rosz- szul és hibáztak el sok mindent az egyház hivatott képviselői és egyszerű névtelen tagjai is. Húsvét felől mégis reménységgel néz a keresztyén ember az egyházra, hiszen az a feltámadott élő Jézus Krisztusnak a teste, amelyet Jézus Krisztus egyszer majd szeplőtlenül fog odaállítani az Isten elé. Éppen a húsvéti fényben világosodik meg előttünk az egyház tagjainak sok vétke, de ugyanebben a húsvéti fényben kapunk új reménységet az egyház jövendője felől;

Aki valóban meghallja a húsvéti evangéliumot: »Jézus Krisztus feltámadott«, annak örvendező, reménységben gazdag, boldog élete fogja igazolni azt, hogy »bizonnyal feltámadott«,

Káldy Zoltán

„Jézus él! En is vele!“

Húsvét ünnepében sok templomunkban hangzik fel a húsvéti ének: »Jézus él! Én is vele«. Az ének és az igehirdetés emlékeztet mindnyájunkat Jézus feltámadására;

Jézus feltámadása csoda

Jézus él! én is vele; Hitünk nagy csodája és boldog tapasztalása, hogy Ö a mi Urunk él. Nemcsak néhány tanítvány és párszáz ember bizonyságtétele hirdeti ezt számunkra, hanem a mi hitünk is boldogan tapasztalja ezt meg a vele való óletJÁNOS-PASSIÓ

A budapesti evangélikusságnak minden esztendőben -nagy böjti eseménye Bach János-passiójának előadása a Deák-téri templomban. Ez idén még csak fokozta az ünnepi est jelentőségét, hogy a Lutlheránia ének- és zenekar ötven esztendeje végzi gyönyörű egyházi szolgálatát.

Az április 12-1 Jáhos-passió előadást D. Dezséry László püspök nyitotta míg és köszöntötte a jubiláló énekkart. Méltatta a Lutheránia Ötévtizedes munkásságát, amely nemcsak Budapest és a közvetlen környék, hanem az egész ország evan- gélilkusságának és a főváros sok más felekezetű, az egyházi zenét kedvelő keresztyénének szolgál. Köszönetét mondott a püspök Weltler Jenő karnagynak . lelkes munkájáért, Za- lánfy Aladárnak, a templom főor- gonásának és Záhony János presbiternek, az énekkar gazdasági vezetőjének, akik odaadóan támogatják munkájában a karnagyot.

Az énekkar különös gonddal készült fel az idei előadásra. Egy teljes előadásban hangzott el az egész mű, a legkiválóbb művészek közreműködésével. A templom zsúfolásig megtelt, a padok között is mindenütt álltak és végig álltak a közel háromórás előadás alatt. A hosszú Időt is feszült figyelemmel töltötték a részvevők és a halál pillanatában felhangzó Miatyán/kot áhítatos csendben imádkozták.

A jubileumon igazán hatalmas és művészi előadást nyújtott a Luthe- ránia, A méltatónak nehéz a feladata, ha aZ egész műből jobban vagy legjobban sikerült részeket akar kiemelni, nem talál ilyet, mert elejétől végéig legjobban sikerültnek kell mondania az előadást. A szólisták is tudásuk legjavát nyújtották. A szopránt M. Molnár Éva és László Margit, az altot Máthé Jolán és Tiszai Magda, az evangélista szerepét és a tenorszólót Szabó Miklós, Jézus szerepét Melis György, Pilátusét és a basszus-szólót Littasy György énekelte, a viola d’amour szólamokat Vermes Mária és Szeredl Gusztáv játszotta — mindnyájan az Állami Operaház tagjai.

Ezen a Jénos-passión az énekkar és a zenekar nem »szerepelt« hanem szolgált, a részvevők istentiszteleten voltak és Krisztus szenvedése történetén a hitük épült. A Lutheránia minden előadását, de köztük legfőképpen ezt, mint gyülekezeti szolgálatot tekinti. Ez nem utolsó sorban a karnagy érdeme, aki nemcsak lelkesen, szívesen és nagy tudással, hanem élő hittel vezeti az énekkar munkáját;

A Lutheránia legközelebbi előadásán Bach: Magnificat c. művét és Kodály Zoltán: Jézus és a kufárok

c. kórusát adja elő. Megemlítjük méig, hogy a jubiláló énekkar őszre tervezi nagy jubileumi estjét, a fővárosi evangélikus gyülekezeti énekkarok közreműködésével.

Jézus él, feltámadott. Elménk csodálkozva áll meg e lehetetlen tény előtt. Hányán mondják a kételkedő Tamással együtt: »Ha nem látom, el nem hiszem«. (Ján. 20, 25.) Nyolc nap múlva a Feltámadott fel is szólítja Tamást, hogy kezét bocsássa bele oldalsebébe és ujjait kezének sebeibe. Erre Tamás hittel vallja: »Én Uram és én Istenem!«

Pál is bizonyságot tesz árról, hogy a Feltámadott megjelent Péternek, mind a tizenkét tanítványnak, sőt több mint ötszáz atyafinak. (I. Kor. 15, 5—6.) Ha azonban Tamás meg is győződhetett, hogy Jézus feltámadott, és ha ötszáz atyafi látta is Öt feltámadva, ez mind csak a feltámadás történeti tényéről beszél, de nem ad felvilágosítást arra, hogy miként történt mindez. A feltámadásra még az elvetett mag hasonlatával (I. Kor. 15, 35—45.) sem tudunk észszerű magyarázatot adni. Csoda ez, és csoda marad örökre. Isten hatalmának csodája.

Jézus feltámadása hitet kivan

Jézus feltámadása teszi leginkább kérdésessé az egész keresztyénséget. Erkölcsi tanítását csak elfogadhatók volnának, jócselekedeteit mindenki helvben hagyná, de hogy elfogadjuk Krisztus feltámadását, ez már sok. E tételnél sokan elfordulnak tőle. Éz túlmutat emberi mivoltán, erkölcsi tanításán. Hitét kíván, Istenben váló hitet, Jézus isteni küldetésének, istenfiüságánák hitét. Azt a hitét, hogy az élet adójának van joga és hatalma győzni a halál felett. Isten nagy kegyelmi adománya, amikor éljut hitünk a bizonyosságig:

MEGJELENT

áertcíúr László:

KONFIRMÁCIÓS KÁTÉ

Ara: 4.— Ft

MegréndelhetS az Evangélikus Egyetemes Sajtóosztálynál, Bp., VIII., PUSkin-u. 12. Csekkszämläs2äm: 220.878—Vili.

ben^

Krisztus új életre támaszt minket

Azt szoktük mondani: Jézus elnyelte a halált. Ezzel megmentett bennünket attól, hogy minket nyeljen el a halál. Meghalunk, amint Ö is meghalt, de a halál többé nem úr felettünk, legyőzetett, csak átmenet a múlandóságból az örök életre. Legfőképpen azonban azt jelenti, hogy Jézus megmentett az örök haláltól, a kárhozattól, melyet bűneink miatt megérdemelnénk. »Eltörölte a halált, világosságra hozta pedig az életet és a halhatatlanságot az evangélium által«. (Ií. Tim. í, 10.)

Az új élet Krisztus feltámadásában lesz láthatóvá a mi számunkra. Hitben mór most látjuk, erejét már most nyújtja Jézus. Jézus él! Én is vele. Ez az új élet elrejtett élet, hitben való élet, ahogy Pál apostol Kol. 3, 3-ban mondia: »Mert meghaltatok, és a ti életetek el van rejtve együtt a Krisztussal az Istenben«.

Az új élet kötelezése

Az új élet új élet. Az új élét a bűn elhagyása, Krisztus akaratának a cselekvése. Az új élet azért szetn- behelyezkedés minden bűnnel, gonoszsággal és embertelenséggel. Bűnnel, hálállal szemben élet igenlése, megtartása, feltámasztása, hitre vezetése. Az élet diadalmas himnuszának kellene zengenie a húsvéti hitből szemben a gyűlölséggel, halállal, pusztulással, háborúval és mindazzal, ami mint emberi gonoszság az emberi élet boldogsága ellen tör. Ezzel szemben az élet igenlése, építése a feladatunk, és amikor az elkerülhetetlen halálra gondolunk, vele szemben is ezt hirdetjük: Csak átmenet, mert Jézus Krisztussal együtt mi is feltámadunk.

Az életet sokféle módon fenyegető világban, életért aggódó emberek között hadd hirdesse húsvéti hitünk a világ minden keresztyéné felé az új élet kötelezését, az új élet diadalát.

Gyöngyösi Vilmos

GYÜLEKEZETI HÍREK

KELET-BÉKÉSI EGYHÁZMEGYE

Az egyházmegye lelkészi munka- közössége március 30-án tartotta munkaülését Békéscsabán. A következő vasárnap szószéki alapigéjét együtt beszélték meg a lelkészek Gémes István segédlelkész bevezetése alapján. A kormány mező- gazdasági programmját ismertette Koppány János lelkész, Mekls Adám esperes pedig felolvasta D. Dr. Vető Lajos püspöknek az országos esperes! értekezleten elhangzott előadását. Két téma feldolgozásaként 5 előadás hangzott el: »Az egyház politikai felelőssége« címen Solymár Pál és Zeman Zoltán lelkészek, »A munka teológiai értékelése« címen pedig Bártlai Lajos, Fabók Ferenc és dr. Gubcsó András lelkészek olvastak fed dolgozatot.

PESTMEGYEI EGYHÁZMEGYE

Az egyházmegye lelkész! munka- közössége április 7-én az egyetemes egyház Üllői-úti tanácstermében tartotta ülését Válint János esperes elnöklete mellett. Jávor Pál ceglédi lelkész úrvacsorát osztott a munka- közösség tagjainak, majd a münka- gyűlésen Nägyböcskai Viltnos pilisi lelkész vezetésével közös bibliatanulmány folyt. Éróss Sándor gödöllői lelkész: »A templomonkívüli igehirdetés problematikája« címen tartott előadást, melyet élénk megbeszélés követét! Válint János esperes a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló kormányrendeletet és az országos espe- fesi értekezletnek e tárgyban kialakult álláspontját ismertette a munkaközösséggel. A gyűlésen megjelent és részben közegyházi, részben az egyházmegyét különlegesen érdél; lődő kérdéseket tárt fel és világított meg D. Dezséry László, a Déli Egy- házv-rf'rt püspöke.

Dr. Bell chichesteri püspök Németország felfegyverzése ellen és Európa békéjének megteremtése mellett mondott nagy beszédet

Az angol munkáslapok felháborodottan támadják a canterbury-i érseket, aki közbenjárt azért, hogy háborús náci bűnösöket szabadon engedjenek a németországi spandaui börtönből. A lapok szomorúan jellemzőnek találják, hogy az angol kormány befolyásoláséra szolgáló közbenjárásban a centerbury-i érsek Adenauerrel, Eisenhower elnökkel, és a római pápával egysorbá került. A hét háborús főbűnöfe, aki a spandaui börtönben van: Raeder admirális, Dönitz admirális, Rudolf Hess, Baldur von Sirach, Albert Speer, von Neurath és Walter Funk.

Ugyanakkor azonban dr. Bell chichesteri püspök az Egyházak Vi- légtanácsa Központi Bizottságának elnöke, aki nemrégen magyarországi látogatást tett, többekkel együtt nagy beszédet tartott az angol feísőházban Németország új raf elf egy vérzésé ellen. A lordok házának külügyi vitájában több felszólalás hangzott el abból a célból, hogy akadályozzák meg a német támadó szellem feléledését és Németország újrafelfegyver- zését.

Dr. Bell püspök helyéslőleg idézte Molotov szovjet külügyminiszter kijelentését. amely szerint az összes vitás problémák megoldása lényegesen könnyebb lenne, ha Anglia, Francia- ország, az Egyesült Államok és a Szovjetunió megállapodnak abban, hogy a német militarizmus újjáteremtése megengedhetetlen. Dr. Bell szerint

»tragikus lenne, ha az öt évi szünet után Berlinben ismét megindult négyhatalmi tárgyalások csak azért fulladnának kudarcba, mert nem vettük figyelembe ezt a rendkívül fontos szempontot.«

Dr. Bell kijelentette, hogyha Németország újrafelfegyverzése megindul és az a Szovjetunió ellén irányul, akkor lehetetlenné válik Németország és Európa békés egyesítése, megmarad a szembenálló két tábor rendszere, örökkétartóvá válik a hidegháború és felbukkan a még súlyosabb helyzet veszélye.

Messzire tekintő politikánkat feltétlenül olyan irányba kell vezetni, hogy véget vessünk a kéttáboros helyzetnek.«

Dr. Bell felhívta a figyelmet arra, hogy kétszáz külföldön lévő amerikai támaszpont fenyegeti a békeszerető népeket s hogy az Egyesült Államok határain kívül kilencVenhét ország közül negyvenkilencben állomásoznak amerikai katonák. »Nem csodálkozhatunk — mondotta Dr. Bell püspök — hogy az orosz vezetők ezeket a térképeket szemlélve, azt a következtetést vonják le, hogy mindez Európa egységének megbontására és ellene irányuló támadó szövetség megteremtésére irányul«.

Szombat esti közös imádságunk

AZ ÉLŐ Jel. 1, 18.

Igénkben az a Jézus mondja magáról: »Én vagyak az Élő« — aki valóságos halott volt. Tehát az a Jézus a mi feltámadott Urunk, akinek halála felől Pilátus is meg akart bizonyosodni, akit Arimathiai József helyezett a Sírba. Húsvét felől lesz nyilvánvaló, hogy ez a halál, amelyet' Jézus elszenvedett váltság-halál volt, melyet azért vállalt Krisztus, hogy kiengesztelje a bűneink miatt haragvó Istent és megbékéltesse Öt vélünk.

Másfelől hangsúlyoznunk kell azt, hogy ez a halott Krisztus feltámadott és é! Ez a neve: ÉLŐ. Amikor Jézus húsvét hajnalán megdlcsőült testben kilépett Arimathiai József sírjából, akkor nyilvánvalóvá lett, hogy Öt többé nem lehet eltávolítani az élők sorából és így ebből a Világból sem. Ezért mondja magáról Jézus: »imé élek öirökkön-örökké«.

Ez az örökké élő Krisztus szabadít meg minket is a kárhozatnak és á halálnak birodalmából. Miérettünk, a mi meglgazulásunkért támadott fel.

A feltámadott Jézus Krisztus népén szüntelenül meg kell látszódnia annak, hogy élő Ura váh, aki neki is győzedelmes, békességes és örvendező életet ad.

VALLJUK MEG, hogy az egyház népe sokszor elfeledkezik arról, hogy élő Ura van, aki diadalmat vett minden emberi nyomorúságon. Sokszor olyanok vagyunk, mintha Krisztus élporladt volna a sírban.

ADJUNK HÁLÁT, hogy Isten nem hagyta el Piát, hanem feltámasztotta. Hogy Jézus feltámadásának minden hasznát a mi javunkra kamatoztatja és bizalommal fordulhatunk Hozzá ínánden kérdésünkben.

KÖNYÖRÖGJÜNK, hogy meglátszódjék rajtunk Jézus Krisztus feltámadásának ereje: örvendező, reménységes és békességes életünkön. Könyörögjünk az evanstoni Ökumenikus Világgyűlés jó eredményeiért, az egyházmegyei közgyűlések hasznosságáért, népünk bő kenyeréért és békéjéért.

K. Z.

BIBLIA-OLVASÓ

HETI IGE:

Én vagyok... »az Élő, pedig halott valék és Imé élek örökkön örökké. Amen, és nálam vannak a pokolnak és a halálnak kulcsai«. JeL 1:18.

Április 18. Húsvétvasámap. Ján. 20: 1—10. t

Edőször a nyitott és üres sír prédikált egy kis húsvéti gyülekezetnék arról, hogy Jézus nincs a halottak között. Ez is nagyhorderejű bizonyíték, annyira, hogy János látott és hitt. Mégis kevés! Csak az ige deríti fel az üres sír titkát mindenkor, minden tanítványnak. Ez pedig az: Isten hatalmasan cselekedett, mert Jézus él.

Április 19. Húsvéthétfő. Ján. 20: 11—18.

Most is úgy keresik Jézust sokan, ahogyan Mária kereste. Gondűzőnek, mentségnek akkor, amikor más már nincs. Az első húsvét óta azonban csak ez az út járható: »az én juhaim hallják az én szómat és követnek engem«. Nem az alkalmi segítség, hanem ez a megoldás.

Április 20. Kedd. Ján. 20: 19—23.

A feltámadó Űrral való találkozás egyrészt ajándék, másrészt feladat. A felöld Ozás, bünbocsánat békéjével a békesség szolgájává tesz sokakat. Azokat O mondotta boldognak. Békességet kapni és békességet szerezni: elválaszthatatlan dolgok.

Április 21. Szerda. Ján. 20: 24—31.

Hajlamosak vagyunk arra, hogy a szemünkre többet építsünk, mint a fülünkre. A látás is jogosult. Krisztussal kapcsolatban azonban ez a sor- rend: halljátok az igét és akkor — de csak akkor — lesz látni való is. Akik hisznek az igének, ráadásul megkaphatják a látást is. A hit: a nem 'átott dolgokról való meggyőződés, azért nem szab feltételeket.

Április 22. Csütörtök. Ján. 21: I—14.

Péter és társai újra halat halásznak. A régi vágányon keresik az életet, mert a Keresztben ők is csődöt láttak. Krisztus ismét nyilvánvalóvá teszi, hogy él. Ezt nekünk is mindennap meg kell tanulnunk*

Április 23. Péntek. Ján. 21: 15—19.

Péter háromszor tagadta meg urát. Azután háromszor kellett elmbh- őama: Szeretlek. Jézus követésében és szolgálatában nem a jóSzándék ,s... iiT* mf®’ hanem az a tény, hogy Ö előbb szeretett. A ml szereetunk ennek csak gyenge visszhangja. Mégis fontos! Jézus számít rá és

I *?,1ZUs 1™n<ä®ri tanítványától engedelmességet és hűséget vár. Feltétéi ■lküL A mi dolgunk tehát nem az, hogy a másik szérűjét lessük, nem 0^.J0J?ba" f naP éf ram hosszabb-e a nyár ott, hanem, hogy készék I legyünk igeje befogadására, és cselekvésére.

Szabó Gyula