Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1954-11-14 / 46. szám
Dr. Luther Márton prédikál Lk. 17, 11—19. J7Z AZ IGE a hitet magasztalja. ■ Így szól az Ür a samaritánnshoz, aki bélpdklosságból megtisztult: »A te hited megtartott téged. A samaritá- nus gyógyulásáért tehát az Ür nem önmagát dicsőíti, hanem a hitet. Ezzel minket is arra tanít, hogy e példa után indulva, teljes bizalommal higgyünk Istenben és legyünk bizonyosak afelől, hogy amit hiszünk, Jézus Krisztus által meg is kapjuk. Ha Krisztus által hisszük bűneink bocsánatát és az örök életet, biztosan el is nyerjük azt. Ha hisszük, hogy Isten a Krisztusért irántunk kegyelmes, akikor úgy is lesz az. így látjuk ezt a tíz bélpokloscm is, akik így kiáltanak: »Jézus, mester, könyörülj rajtunk!« Ök nyugodtan állnak, és nem kételkednek benne, hogy segíteni fog rajtuk, és éppen azért minden úgy is történt, amint hittek. Jegyezzük meg ezt jól, és bízzunk rendületlenül Isten jóságában. Szívünk ne ingadozzék, hanem szilárdan bízzék abban, amit kér, akár egészség, akár jólét, akár bölcseség, akár igazság legyen is az. Mert Isten mindezt szívesen megadja, amennyiben az ő dicsőségére és a mi üdvösségünkre szolgál az, még ha talán késik is kérésünk teljesítése, mert azzal próbára akar tenni, vájjon az imádságban és a hitben kitartók vagyunk-e. Ez ennek az igének az egyik része, amely arra int, hogy erős hittel imádkozzunk és Istennek irántunk való jóakaratában ne kételkedjünk. A MÁSIK RÉSZE elijesztő példát tár elénk. Tíz szerencsétlen beteg embernek volt ilyen szilárd hite, tíz gyógyult meg közülük, és kilenc mégis elpártol és Jézus Krisztusnak a jótettéért köszönetét nem mond. Az ige hálás szívre akar ösztönözni minket, mert Isten méltán követelheti tőlünk az Ö magasztalását és jótéteményeiért gyermeki hálánkat. Cselekedjek meg ezt szíves készséggel, hiszen olyan kevés fáradságba kerül. Ugyan mi károd van abból, ha Istenhez fordulva így sóhajtasz: ó Uram, Te nekem egészséges testet, szemet, kezet, lábat adtál, és naponként számtalan jótéteményt árasztasz rám, szívből hálát adok érte, mert hiszen a Te ajándékod, a Te jóságodnak adománya mindez. És miféle kárt szenvedsz azáltal, ha apádnak és anyádnak, férjednek és feleségednek, szomszédodnak és embertársadnak köszönetét mondasz jótettükért, amelyben részesültél? Hiszen nem törik bele a lábad, ha ezt megteszed. és a célja csupán annyi, hogy lássák jóságuk megbecsülését, és még több jót tegyenek veled. ÍGY CSELEKSZIK ITT ez a samaritánus is, visszatér az Űrhoz és köszönetét mond. Nem kerül az egy fillérjébe sem, hanem csak néhány jó szavába, és mégis mennyire tetszik az az Urnák. Az emberek is szívesen látják a hálát, jól esik nekik és arra ösztönzi őket. hogy máskor mégin- kább segítsenek. A pogányok azt tartották, hogy a hálátlanság a legcsúnyább gonoszság, és a legnagyobb gyalázatnak azt vették, ha valaki őket hálátlanoknak mondta. Azonban azt tapasztaljuk, hogy ez a csúnya bűn nagyon is el van terjedve, és leginkább azokkal szemben nyilvánul meg. akik legmélyebb hálánkat, legmelegebb köszönetünket érdemelték meg, például a szülőkkel szemben, akik gyermekeikért életüket és egészségüket, vagyonukat és mindenüket, amivel csak bírnak, készek feláldozni. Ha tehát igaz keresztyének akartok lenni, kerüljétek a hálátlanságot. Legyetek hálásak először is Isten, a mi kegyelmes mennyei Atyánk iránt, aki testünket és életünket adta, fenntartja és minden jóban részesít, és örök életre segít. Azután legyetek hálásak születtek, barátaitok, szomszédaitok iránt is, és mindenki iránt, aki jót tett veletek, viszonozzátok ti is azt jóval, és ha esetleg cselekedettel nem hálálhatjátok meg azt nekik, legalább szóban legyetek hálásak irántuk. Ez illik hozzátok, ezt kívánja Isten is tőletek. AKI PEDIG IGAZ KERESZTYÉN AKAR LENNI, gondolja meg, hogy minden jócselekedete, hűsége, szolgálatkészsége mellett is nem mindig számíthat hálára, sőt igen gyakran hálátlansággal fog találkozni. Azonban ez őt ne keserítse el, mert abban áll az igazi keresztyén élet, és az a hitnek valódi gyümölcse, hogyha a te jóságodért hálátlansággal fizetnek is, te a jó cselekvésében meg nem lankadsz, és türelmed fonalát elszakadni nem engeded. Ha Krisztus híve vagy, tanuld meg ezt, tégy jót másokkal, segíts, ahol csak teheted, de a hálátlanság el ne keserítsen, se haragra ne ingereljen. KÉT ÜDVÖS TANULSÁGOT meríthettek tehát keresztyén testvéreim ebből az igéből. Az első a hitre vo- natlcozik. a másik pedig arra, hogy hálásaknak kell lennünk és ugyanakkor a hálátlanságot el kell viselnünk. A hálát tanuljuk meg attól az egy bizonyos samarítánustól, kövessük példáját, hogy Isten és emberek iránt hálátlanok ne legyünk, Krisztustól pedig tanuljuk meg, hogyha valakivel jót tettünk és köszönetét nem is nyerünk érte, emiatt a jóban meg ne lankadjunk. Akkor leszünk igaz keresztyének, ha egyrészt rendíthetetlenül hiszünk és Isten jóságában tántoríthatatlanul bízunk, másrészt pedig nemcsak a hálátlanságot kerüljük, hanem azt mások részéről is el tudjuk viselni. Hiszen Krisztusnál mi sem lehetünk jobbak. ö is tizet gyógyított meg, és csak egynek jutott eszébe a köszönet. Nyugodjál bele, ha neked is hasonlót kell tapasztalnod. Tégy jót felebarátaiddal, és elégedj meg vele, ha jócselekedeted közben tíz eset közül egyszer kapsz hálát. Az is meglehet. hogy ott aratunk hálát, ahol azt legkevésbé vártuk volna, amint az ennél a samarítánusnál történt. Isten nyújtsa nekünk kegyelmét, hogy mindezt szívünkre vegyük és e szerint éljünk! Áment Ford. Zábrák Dénes — Ottlyk Ernő A Hungarian Church Press ■— a magyarországi protestáns egyházak külföldet tájékoztató kőnyomatos folyóirata — októberi számában első helyen kivonatosan közli D. Bereczky Albert református püspöknek a budapesti Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem aulájában az EVT evanstoni világgyűléséről elmondott előadását. Ezután a budapesti Református Teológiai Akadémia századik tanévével kapcsolatban hoz hírt a kőnyomatos, majd az evangélikus Egyházegyetem Tanácsa és az Országos Esperes! értekezlet ösz- szehívásáről, valamint D. Dezséry László püspök »Evanstoni riport« című cikksorozatáról - olvashatunk rövid hírt. Weltler Rezső és Fülöp Dezső esperesi beiktatásának beszámolója után D. Dr. Vető Lajos püspök és Dr. Kádár Imre református teológiai professzor németországi utazásáról számol be a HChP. Az Evangélikus Élet október 10-i számában megjelent »-Hogy mindnyájan egyek legyenek-« című cikkből részleteket közöl a kőnyomatos, majd beszámol Dr. Vető Lajos püspök. 50-ik születésnapja alkalmából a püspökhöz intézett áldáskívánságokról. A reformáció-heti evangélikus igehirdetés-sorozatról és az Országos Protestáns Reformációi emlékünnepélyről szóló hír után Dr. Nagy Gyula teológiai tanár ismerteti Karner Károly »Bevezetés a teológiába« című könyvét. Egy rövid hír közli Bottá István hittankönyvének megjelenését. A baptista egyház szolgálatáról szóló rövid beszámoló után a HChP-hoz érkezett két külföldi levelet ismertet a kőnyomatos, végül pedig az evanstoni világgyűlés tanulmányi anyagának további tanulmányozásáról ad hírt. Szeretettel kiszönijük ez 50 é^es Lutheromat Bach H-moll miséje a Lutheránia ünnepi estjén Egyházunkat és az egyházi zenét szívükön viselő emberek: Rőthy Károly és Füzesi István 50 esztendővel ezelőtt 1904-ben egyházi énekkar alapítását kezdték tervezni sétálgatás közben. Tervezgetésük nyomán jött létre az a férfikar, amely a mai Lutheránia énekés zenekar cíteő formája volt. A kicsiny kezdet 50 esztendő alatt hatalmas erővé növekedett, s ma már alkalmas és képes egyházi zeneművek önálló hangversenyen való bemutatására. Ezt bizonyította november 8-án este a zsúfolt Deáktéri templomban elhangzott nagy jubcliumi est. A közönség sorában ott voltak egyházunk vezetői: D. Dr. Vető Lajos püspökkel az élen, számos vidéki lelkész, akik nemcsak maguk utaztak fel az ország különböző részeiből erre a hatalmas hangversenyre, hanem velük jöttek néhányan gyülekezetük tagjai közül is. Az estet D. Dezséry László püspök nyitotta meg. Megemlékezett a Lutheránia alapítóiról, eddigi karnagyairól: Bruckner Frigyesről, Mendöl Ernőről, Dr. Kirchknopf Gusztávról és Kapi-Králik Jenőről. Köszönetét mondott az énekkar buzgó tagjainak, mindenekelőtt a lelkes és fáradságot nem ismerő karnagynak, Weltler Jenőnek, valamint az énekkar munkáját művészi szaktudásával támogató Zalánfy Aladár profesz- szornak, majd így folytatta: »Mint ennek a gyülekezetnek a lelkésze és mint a Déli Egyházkerület püspöke ki merem mondani: a Deák-téri gyülekezet Lutheránia énekkara valójában értéke és megbecsült kincse egész egyházunknak és evangélikusságunknak.« Az esten részt vevő hatalmas tömeg áhitatos csendben figyelte a két és félóra hosszat tartó hatalmas művet. A Lutheránia ezen az estén minden eddigi előadását felülmúló teljesítményt nyújtott. A szólóénekesek: M. Molnár Éva, Sándor Judit, Tiszai Magda, Szabó Miklós és Littasy György tudásuk legjavát nyújtották. Kitünően játszottak a zenekar tagjai is. Bachnak ez a kiváló műve régi liturgikus hagyományokra támaszkodva az istentisztelet felépítése sze1483 NOVEMBER 10 Ezen a napon született Luther Márton, egyszerű szülők gyermekeként. »-Parasztgyerek vagyok — írta —, őseim mind igazi parasztok voltak.« Apja, Luther János Möftrá- bam, a türinigiiai erdők egyik kis falujában, nemzetsége ősi fészkében dolgozott, mint bányász. Majd a jobb kereset reményében feleségével, Ziegler Margittal a mansfeidá grófság egyik kis városában, lebenben telepedett le. Lutherek gyermekáldásra Eislebenbe, 1483. november fiuk született. Az újszülöttet nap meg is keresztelték s a kereszt- ségbefl a nap szentjének, toursi Márton püspöknek a nevét kapta, így lett a gyermek neve Luther Márton. Hiába égett a dolog Lutherek kezében, csak rájiuk nehezedett az ínség gondjia. Félév múlva újból felkerekedtek s átköltöztek Mánsfeidre, a grófság székhelyére. Erre az időre visszaemlékezve azt írja: Luther: »Apám nagyon szegény bányász volt, anyám minden nap hátalta a fát. Majd megszakadtak a munkában. Most dehogy bírnának ki anv- nyit az embereije.« Közben egyre nőtt a család s lassan hét gyermek kért naponta kenyeret Luther Jánostól. Lutherek gyermeked örökségre úgysem számíthattak, szüleik megadták nékik a legjobb örökséget, a jó nevelést. Márton eleinte Mans- feldien, majd Magdeburgban és Eise- nachban tanult, miig végre 1501-ben beiratkozhatott az erfurti egytemre. »Apám szeretete és gondoskodása mindennel ellátott az erfurti főiskolán« — emlékezett vissza ezekre az évekre. Először a jogi pályára készült. Szép eredménnyel tette le vizsgáit. Majd életveszélyes helyzetben tett fogadalma miatt belspc't az erfurti ágostonos szerzetesek kolostorába. Az erfurti kolostorban döntő esemény következett be Luther életében: Bibliát adtak a kezébe. Mohó vággyal olvasta a latin nyelvű, piros bőrkötésű könyvet. A Bibliával való találkozásával új korszak kezdődik az életében. Az 1483. november 10-én. szüleitett kis bányászgyerek életét Isten elvezette a Szentírás erőforrásához, hagy abból táplálkozva induljon el nagy és szent munka az egyházban: az Isten. Lelkiétől vezetett állandó megújulás, az örök reformáció! O. E. rint 5 tételre tagozódik. -A bűnbánat és bűnbocsánat«keresés hangja az első tétel, a Kyrie. A második a megtapasztalt bűnbocsánat nyomán felhangzó dicsőítő ének: Dicsőség Istennek (Gloria). A harmadik a keresztyén gyülekezet ősi hitvallása, amelynek feldolgozása a hitvallás tételei szerint alakul. A negyedik tétel szinte a mennyei istentisztelet felé nyit ajtót (Sanctus), míg a zárótétel (Agnus Dei) őszinte szívből fakadó imádság. Bach minden tételben átélte azt, amit zenei hangokba foglalt, és ezért minden tétele valóban isten- tiszteletté lett. Ezt érezte a Lutheránia jubileumi estjén részt vevő hatalmas tömeg is, akiket a bűnbocsánatban vagy a dicsőítésben, a hitvallásban, vagy az imádkozásban magával ragadott ez a zenei hangokba foglalt istentisztelet. A krónikásnak nehéz a dolga, ha a kitűnően sikerült előadásból ki akarja emelni a legjobbat. Nem is lehet ezt megmondani, mert ez az előadás elejétől végéig a legjobb volt. A mű természeténél fogva legnagyobb hatású mégis talán a Credo, amely minden egyes mondatában olyan, mint amit megvall. Drámai és megrázó különösen is a »Keresztre feszíttetett, érettünk szenvedett és eltemettetett, harmadnapon feltámadott...« résznél. A keresztyén hitünk alapját és középpontját képező hatalmas isten! cselekedet igaz megvallása ez a két tétel. Ugyancsak hatalmas és kifejező része az örökkévaló Istent dicsőít« Sanctus, Bach e® örökbecsű művének. A részt vevők igaz áhítattal és őszinte örömmel hallgatták az előadást. Kitűnő énekkarunkra jogos büszkeséggel tekinthetünk. Az előadás sikere olyan nagy volt, és olyan sokan rekedtek kívül a zsúfolt templomból, hogy a Lutheránia november 29-én este 8 órakor megismétli az előadást. Evangélikus egyházunk szeretettel köszönti a jubiláló Lutherániát, köszönetét mond önzetlen szolgálatáért és Isten áldását kívánja minden további munkájára! Eljöttek 10-én másDezséry László püspököt jelölték a Budapesti Városi Tanácsba D. Dezséry László püspököt lakóhelyén, a III, kerületben kilenc szavazó körzet jelölte Budapest Központi Városi Tanácsába tanácstagnak. Ezek a körzetek Óbuda gyárnegyedében vannak. A Hazafias Népfront kerületi bizottsága által rendezett szavazókörzeti lakógyűlések során a püspök több jelölő gyűlésen megjelent és beszédet tartott. A gyűlések közül kettő az óbudai Fehérítő, egy pedig a Mosógépgyár kultúrházában folyt le lelkes hangulatban. Dezséry László püspök többek között hangsúlyozta, hogy »a Népfront zászlóbontása után az egyháznak új és minden eddiginél nagyobb lehetősége nyílott arra, hogy a saját erejét hozzá adja a nemzet erejéhez a közös boldogulás érdekében«. A püspököt az egyik gyűlésen Vészi Gyula, a Hazafias Népfront III. kerületi elnöke üdvözölte, meleg szavakkal a Városi Tanács tanácstag-jelöltek sorában. Áz Egyházegyefem Tanácsa Tatnak és Kurittyannak ítélte a jövő évi templomépítési oífertóriumot Az Egyházegyetem Tanácsa oifcló- ber 27—28-i ülésén jelentős határozatokat hozott, melyeik egyházunk népét közelről érintik. A püspökök javaslatára elrendelte a jövő évi egyetemesen kötelező offer- tóriuimókat, E szerint az 1955. éviben országos kötelező offertóriumot kell tartani templomépítési offertóriúm címén, sajitóaffértórium, nyugdíjas offertóriúm, bifoliafeirjesztési Offertorium és szeretetszolgiálati offer- tóriiwn címón. A jövő évi templomépítési Offertorium felől az Egyházegyetem Tanácsa elfogadta az Országos Esperesi Értekezlet javaslatát, mely szerint annak felét az Északi Egyházkerületből a sajó- kazai egyházközség leányegyházközsége: Kurittyán kapja, a másik felét pedig a Déli Egyházkerületből a tabi egyházközség. A kurittyánii leányegyhfázközség- nek a XVI. századiból való szép temploma van, mely sürgős renoválásra szorul, a tabi egyházközség szép templomát pedig fiaronitó-gomba támadta meg s ennek következtében a templom falait hevítéssel fertőtleníteni kell, faberendezésé't pedig újjá kell építeni. Hazánk evangé- Likussáiga szeretetébe ajánljuk ezeket az offertóriuimokat! Az Egyházegyetem Tanácsa bízik abban, hogy a templomépítési offertóriúm eredménye mindkét gyülekezetét hozzásegíti a cél megvalósításéihoz. A Tanács felhívta a Gyülekezeti Segély országos és egyházmegyei vezetőit, hogy három évre szóló templomépftésd és renoválási tervet készítsenek s azt javaslat formájában terjessze az Egyházegyetem Tanácsának legközelebbi ülése elé. A Tanács meghallgatta Gyöngyösi Vilmos esperes. jelentését arról a bizottsági munkálatról, mely a Keresztyén Émekesköuyiv új kiadását készíti elő. A jövő évben sorra kerül a Keresztyén Énekeskönyv új kiadása, mely ebből az énekeskönyvből a kb. 300 leghasználatosabb éneket tartalmazza és kb. 100, a gyülekezeti éneklésben meghonosodott magyar és ökumenikus éneket közöl. A Dunántúli, vagy Keresztyén Énekeskönyv anyagának válogatása már megtörtént és jól előrehaladt a többi, egyházunkban használatos énekeskönyv anyagából való válogatás is. A tervezett énekeskön yv-kiad vány november végén kerül az Egyetemes Sajtóosztály énék- és liturgiaügyd alosztálya elé, majd decemberben az Bgyházegye- tem Tanácsa elé. Az Enekeskönyv kiadását a jövő év első felében tervezi az Egyetemes Sajtóosztály. Jelentős határozatot hozott mlég az Eigyházegyetem Tanácsa az Egy- házegyetem és az Északi Egyházkerület közös székhazának külső és belső renoválásáról. A teljes renoválás munkálatairól meghallgatta a jelentést és örömmel vette tudomásul, hogy a renoválás munkája kb. egy hónap múlva már be is fejeződik. Egyházunk ez egyik központja így méltó módon szolgálja majd egyházunk egészét. „Minden cselekedetet az Isten ítéletre előhoz" (Préd. 12, i6.)
