Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1954-10-17 / 42. szám
2 EVANGÉLIKUS ÉLET ELŐRE A MEGKEZDETT ÚTON A Lelkipásztor Napjaink történetében döntő időpont az elmúlt esztendő júniusa, ami- kor hazánk és népünk jövőjének építésében új szakasz kezdődött. Szerte az országban parasztok, munkások és értelmiségiek szívében éledt új lelkesedés. A falvakról egyre-másra kaptuk a hírt: parasztságunk örömmel üdvözli a mezőgazdaság fejlesztését célzó programot és fokozódó munka- kddve és munkalendülete a felelet rá. Építő munkásaink/ fürge "*kézzel rakják a téglát, hogy épüljenek az új családi otthonék. A gyárak egyre több közszükségleti cikket készítettek, hogy emelkedjék népünk színvonala. Értelmiségünk a megbecsülést még jobb munkával hálálja meg. Új lelkesedés, nemzeti egység bontakozott ki a szemünk előtt. Most újra jelentős napokat élünk. Ez a nemzeti egység a 'szemünk élőit ölt formát. Városokban és falvakban sorra alakulnak a Hazafias Népfront helyi bizottságai és az ország egy emberként készül a Hazafias Népfront nagy, országos seregszemléjére. Ezzel együtt pedig készülünk a tanácsok megválasztására, hogy az új tanácsok közelebb kerülve a néphez, hibátlanabb és jobb vezetést biztosítsanak a helyi problémák intézésében, az államigazgatás e részében. Ez a két esemény összefonódik. A tanácsválasztás a Hazafias Népfront támogatásával megy majd végbe, a tanácsok munkája pedig ennék egységében fogja megtalálni azt az alapot, amely biztosítja a valóban jó munkát. A Hazafias Népfront széles tömegek, az egész dolgozó nép mozgalma. A megalakuló bizottságokban, a fővárosban és vidéken is ott vannak egyházunk lelkészei és egyháztagjai is. Ott a helyünk mindnyájunknak, hogy amint hitünk a felebarát iránt való tevékeny szeretetve, hűséges hazafiúi kötelességteljesítésre int, úgy vessük latba minden erőnket népünk boldogulására, hazánk előbbre vitelére. Egyházunk népe s gyülekezetei örömmel vesznek részt ebben a nemzeti egységben, mert őszinte együttmunkálkodási készség él bennük az egész néppel. Államunk újra szemügyre vette az elmúlt napokban, hogy az elmúlt esztendőben magunk elé tűzött programot betartottvSk-e. Dolgozó népünk a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának beszámolójából örömmel találta meg eredményeinket, azokat, amelyeket az elmúlt ötnegyed esztendő alatt napról napra tapasztaltunk. Tudjuk, a célkitűzések valóra- váltása nem magától történik. Emberek munkáján, becsületén vagy hanyagságán múlik, hogy a terv hogyan érik valósággá. Tőlünk, magunktól függ az, hogy több-e a kenyerünk, emelkedik-e a termelésünk, csökkennek-e a termelés költségei és így tovább. A beszámoló a parasztot, a munkást és az értelmiséget dicséri, amikor az eredményekről szól és a pamsztot, a munkást és az értelmiséget is elmarasztalja, amikor hibákról vagy mulasztásokról esik sió. Az állam töretlenül alkar tovább haladni az 1953. júniusában megkezdett új szakasz útján, — rajtunk a sor, hogy jó munkánkkal bebizonyítsuk: mi is töretlenül haladunk tovább az új lendület, a bizalom és becsület megkezdett útján. Az Evangélikus Egyetemes Sajtóosztálynál kapható HITTANKÖNYVEK Az általános iskolák I—IV. osztályai részére: Bottá István; Bibliai történetek. — Ára 8.— Ft. Szétküldése előreláthatólag október 20-án kezdődik. Az általános iskola V—VI. osztálya részére: Dr. Luther Márton Kis Kátéja. — Ara 3.— Ft. Az általános iskola VII—VIII. osztálya részére: Dr. Nagy Gyula; Az egyház élete. — Ára 10.— Ft. Az általános gimnázium részére: Bottá István; Keresztyén bit és élet. — Ára 9.— Ft Adj már csendességet Adj már csendességet, lelki békességet, mennybéli Ur! Bujdosó elmémet ódd bútól szívemet, kit sok kin fúr! Sok ideje immár, hogy lelkem szomjan vár mentségére, Őrizd, ne hadd, ébreszd, haragod ne gerjeszd, vesztségére. Nem kicsiny munkával, fiad halálával váltottál meg, Kinek érdemeiért most is szükségemet teljesítsd meg. Irgalmad nagysága nem vétkem rútsága feljebb való, Irgalmad végtelen, de bűnöm éktelen s romlást valló. Jó voltod változást, gazdagságod fogyást érezhet-é? Engem te szolgádot, mint régein sokakat ébreszthet-é? Nem kell kételkednem, sőt jót reménlenem igéd szerént, Megadod kedvesen, mit ígérsz kegyesen hitem szerént. Nyisd fel hát karodnak, szentséges markodnak áldott zárját, Add meg életemnek, nyomorult fejemnek letört szárnyát, Repülvén áldjalak, élvén imádjalak vétek nélkül, Kit jól gyakorolván haljak meg nyugodván bús kín nélkül. Balassi Bálint — egyházunk havonta megjelenő lel- készi folyóirata — most megjelent októberi száma teljes szövegében közli D. T. Niles ceyloni lelkésznek az EVT evanstonl nagygyűlésének augusztus 16-i teljes ülésén elmondott beszédét. »Az evangélium hirdetése« címen az előadás az cvangélizácló, az igehirdetés és a világban való bizonyságtétel legaktuálisabb kérdéseivel foglalkozik. »Jézus Krisztus dicsőítésének jegyében« ebnen dr. Pálfy Miklós dékán jelentését közli a Lelkipásztor a Teológiai Akadémia működéséről az 1953—54, tanévben. D. Dezséry László püspöknek az 1953. október 31-én, az országos protestáns reformációi emlékünnepélyen mondott beszédét olvashatjuk ezután, »Az egyház hitbeli becsülete« címen, majd dr. Nagy Gyula teológiai tanár ismerteti dr. Karner Károly új könyvét. Zoltay Gyula »Szolgatársam az Urban« címen a lelkészek testvériségéről írt cikket, dr. Szilády Jenő pedig J. L. Hro- mádka professzor »A hitvalló egyház önkritikája« című cikkét ismerteti. Bánszky György alberti ny. lelkész halálhírének közlése után az egyházi esztendő hátralévő vasárnapjaira olvashatunk igehirdetéseket, végül diakóniai bibliaóra-vázla- tokkal végződik a Lelkipásztor. A folyóiratot haszonnal olvashatják gyülekezeti tagok is. Megrendelhető: Lelkipásztor kiadóhivatala, Budapest Vili. Puskin-u. 12 címen. Csekkszámlaszám: 220—507. Egy szám ára 7.— Ft. A Hungarian Church Press — protestáns egyházaink külföldet tájékoztató kőnyomatosa — nemrég megjelent szeptemberi számában első helyen Bereczky Albert református püspöknek a Kálvin-téri templomban, Evanstonból visszatérésekor elmondott prédikációját közli. A református egyház evanstonl delegátusainak a zsinati tanács előtt tartott beszámolójának ismertetése során kiemeli az EVT Központi Bizottságának hazánkba való meghívását, majd részleteket közöl az egyes delegátusok beszámolóiból. A HChP ismerteti Hromádka professzor bevezetését Bereczky Albert prédikációinak cseh fordításához, majd részleteket közöl a í északi és déli evangélikus egyházkerület, valamint az egyetemes közgyűlés előtt elhangzott beszámolókból. Dr. Nagy Barna református teológiai tanári megbízásának, Kálvin: Római levél kommentárjának és az új bibliafordítás gyülekezeti kiadásának megjelenéséről hírt adva közli a református gyülekezetek ökuménikus ünnepét, majd Káldy Zoltán esperesi beiktatásáról közöl a HChP beszámolót. A rövid hírek között szerepel a Teológiai Akadémia tanévének megnyitása, az alberti gyülekezet templomrenováló adakozása, a budavári gyülekezet jubileuma, az árvíz- károsultak javára tartott offertóriu- mok ismertetése és Karner Károly új könyvének ismertetése. ilMÄiÄÄSI 1954. október 17. Szentháromság u. 19. vasárnap. — »Járjunk el — hivatásunkhoz méltóan: szeretetbcnl« — 1. Jn. 3, 18—24 — Jn. 15, 9— 14. — Liturgikus szín: zöld. BUDAVÁR Október 16-án, szombaton d. u. 6 órakor gyülekezeti szeretetV'.m- dég séget tartanak. Előadást tart Friedrich Lajos, a Lelkésznevelő Intézet igazgatója »Nincsen senkiben másban üdvösség« címen. A sze- retetvenségségen szolgálnak még Bödecs Barna. Ittzés Gábor, Károlyi Erzsébet, Magyar László, Mis- sura Tibor, Puskás János, Sikter Endre és^Szelényl Zoltán teológusok. Énekel a teológus kórus. Október 17-én, vasárnap Teológus Nap lesz a gyülekezetben. Igét hirdet Friedrich Lajos igazgató, As- bóth László, Keveházi László és Ma- gassy Sándor teológusok. BUDAI EGYHÁZMEGYE A lelkész! munkaközösség megtartotta őszi első ülését. Főképpen az egyházmegye következő évi munka- teirvét beszélték meg. BUDAPEST-CINKOTA A gyülekezetben október 17-én, ifjúsági csendesnapot tartanak. Előadók: Danhauser László budahegy- vidéki lelkész, Mezősi György óbudai segédlelkész, Vető Béla ügyvivő lelkész és Heriszt Erzsébet, a kis- tarcsai szeretetotthon vezetője. A csendesnap színhelye a cinkotai templom és a gyülekezeti ház. VASI EGYHÁZMEGYE Fillöp Dezső esperes október 6-án egyházlátogatást végzett Nagygeres- den, 9—10-én pedig Répcelakon, Kemenesmagasiban és Vönöckön. Mindenütt istentiszteleten prédikált és az egyháztanáccsal megbeszéléseket folytatott; NÓGRÁDI EGYHÁZMEGYE Október 6-án, Balassagyarmaton tartotta a lelkészi munkaközösség ezidei első ülését. Úrvacsorát osztott Rónay Zoltán balassagyarmati lelkész, írásmagyarázattal Tarjáni Gyula eziráki lelkész szolgált. — Sztehló Mátyás sámsonházai lelkész »A Szentírás evangélikus használata« címen tartott előadást. Be-, számolókkal szolgáltak: Gartai István esperes-helyettes, Fábry Mihály szügyi lelkész és Garami Lajos egyházmegyei sajtómegbizott lelkész, KECSKEMÉT A gyülekezetben október 17-én, vasárnap egyházzenei estet rendeznek a templomban. Közreműködik Sulyok Imre (orgona), Záhony János (ének), Dóka Zoltán (hegedű). A megújított orgona első ünnepi hangversenyén begyült adományok az orgona javára szolgáinak; A reformációd sorozat keretében Jávor Pál ceglédi lelkész szolgál, valamint a gyülekezet lelkésze és segédlelkésze, BICSKE Október 10-én gyülekezeti - nap volt. A csákvári, tatabányai és a helyi lelkész szolgált. A gyülekezeti nap a Krisztusban való egységgel foglalkozott; SEGÉDLELKÉSZ KONFERENCIA Az országos segédlelkész konferencia novemberben lesz Foton. Mindenki névre szóló meghívót kap, MOSONMAGYARÓVÁR Október 3-án csendes nap volt a szomszédos levéli, hegyeshalmi és rajkai gyülekezettel együttesen. Igét hirdetett Mészáros Sándor rajkai lelkész, előadást tartott Sikter László hegyeshalmi és Zámolyi Gyula mosonmagyaróvári lelkész. A négy gyülekezet tagjai nagy számban vettek részt a csendes napon, amely úrvacsoraosztással végződött. Csaknem minden részvevő úrvacsorát vett. IIERNÁDVÉCSE Szeptember 19-én gyülekezeti nap volt, a szórványhívők, a szomszédos gyülekezetek és a református testvérgyülekezet tagjainak részvételével. Szolgáltak: Moravcsik Sándor esperes, Abaffy Gyula, Buchal- la Ödön és Nikodémusz János lelkészek, valamint Kovács István és Erős Sándor református lelkészek. A gyülekezeti nap összefoglaló témája: Test és lélek. Az offertóriu- mof a gyenesdiási lelkészotthon javára ajánlották fel, összege: 123,—> forint. HALÁLOZÁS Kriska Mihály, a budavári egyház- község két és fél évtizeden át hűséges pénzbeszedője október 7-én meghalt. A Farkasréti temetőben nagy részvéttel temették el október 11-én. Várady Lajos esperes hirdette az igét. HIBAIGAZÍTÁS Legutóbbi számunk »Az Egyházak Világtanácsa evanstonl nagygyűlésének üzenete a magyar evangélikus gyülekezetekhez« című cikkében értelemzavaró sajtóhiba van. A vi- lágkeresztyénség fontos bizonyságtételét nem október, hanem szeptember 26-án olvasták fel gyülekezeteinkben. Fűtőházmestert lehetőleg cserelakással azonnalra keresünk. Budapest, IX., Háday-u. 28. Orgonák és harmóniumok, billentyűs és egyéb hangszerek javítását és új orgonák építését, harmóniumok készítését a vdt Angster orgonagyár dolgozóival vállalja a Pécsi Hangszer és Asztalosórugyár, Pécs, Molotov-u. 35. Dr. Stux íjászló angol nyelvtanár II., Mártirok-u. 59. (Tel. 359—830) evangélikusoknak kedvezményesen ad órákat; Stuttgarti szerkezetű 5 oktávos és -5 változatú új harmonium eladó, özv. Césár Gyuláné, Sopron, Rá- kóczi-u. 8. Tisztviselő házaspár családtagként fogadna egyedülálló nőt, aki szerény háztartás vezetését vállalná; Érdeklődők forduljanak a répceiaki lelkészi hivatalhoz; BALASSI BÁLINT Irta:SZALATNAI RÉZSŰ EKÜNK különös harangzúgással szól Balassi Bálint születésének négyszázadik évfordulója. Hajoljunk össze, ahogyan őszi pásztortűz körül szokás, amikor a nevét kiejtjük, ezt a szépséges két szót, amelyik maga is dallam már. ' Hajoljunk össze, most a Balassi-versek melegítenek. De ne csak ezen az évfordulón melegítsenek. Minden költői-írói jubileum arra emlékeztessen, hogy irodalmunk ügye legbensőbb ügyünk, létünknek olyan alapja, mint maga az ország. Irodalmunk édes anyanyelvűnk kincsestára. Méltó az ítéletre, aki e kincsestár aranyát el- tékozolja, semmibe veszi. Mi voltunk e kincstár tervszerű és elvszerű megalapítói. Ha nincs reformáció, nem jő létre úgy és azonmód az első nagy magyar költő, aki Balassi Bálint volt. A magyar reformáció nemcsak új korszakot nyit meg, hanem történelmi pótlása annak a Magyarországnak, ami Mohácsnál elveszett s utána évtizedeken át a török és az osztrák könnyű zsákmánya. A politikai erős és nagy ország helyett létrejő a szellemi ország: a nyelv és irodalom hazája. A felszabadult magyar szók meggyötört pórok szájából érkeznek. Legyünk őszinték: porból és piszokból és bűzből száll fel az új nyelv, mely végleg legyőzi a régit, a holtat, a latint, a 'hastélyi szót. Dózsa Györgyöt izzó vastrónon ölték meg Zápolyáék s a jobbágyságot Magyarországon vasra verték vak uraink, de a nagy lázadás mégis győzedelmeskedett, ha egyelőre nem is gazdasági és politikai téren. Győzött a nép a nyelvében. A jobbágyok nyelve feltört s elözönlötte a hazát. Evek és évtizedek harca után minden ellenfele falhoz szorítva s megadóan elfogadta ezt a nyelvet Magyarországon a legrangosabb közlés nyelvének is. így jöhetett létre a protestáns bibliafordítás és Bornemisza Péter írásművei után a világi költő, s nem is valami középszerűség, hanem egy lángész egyszerre, méltó társa a francia Ronsardnak, BALASSI BÁLINT a magyar reformáció ojtása. Apja, Balassi János, Zólyom főkapitánya, védi az ország maradék királyi vonalát a török ellen, végvári vitéz, bátor ember, országos dolgokban járatos koponya, jó szervező. Anyja: a szépséges Sulyok Anna, finom lelkű, minden szépségre felrezzenő ifjú asszony. Apa és anya: mindketten lutheránusok, az új vallás hívei. Nem Kékkőn, s nem Divényben, mint régebben tudtuk, hanem Zólyom várában született első gyermekük, a költő. Eckhardt Sándor Balassa András bibliájában megtalálta a fontos feljegyzést: 1554. október 20-án született Balassi Bálint a zólyomi várban. Zúghat a harang messzeszóló hangon. Akikor is szólott, négyszáz esztendővel ezelőtt, mikor hírül vitték Mátyás király nagy és erős várában Balassi főkapitánynak s lenn, a városban, a zólyomi városbírónak, hogy a főkapitány felesége egy fiúnak adott életet. Egy fiúnak és a magyar lírának egyszerre. Nem lehet másképp elképzelni azt a nagy és rejtélyes ajándékot, aki Balassi Bálint lett nekünk, mint úgy, hogy századok során át és élők ezrein keresztül érkezett. Agyvelők és idegek, szivek és szemek milliói szemelték ki, hogy tolmácsolójuk legyen. Az apa katonai vitézségé, vakmerő száguldása éppúgy ott Volt idegeiben, mint az anyai örökség: a hangulatok felvevése, a táj és az érzelem forró átélése. Jártam a zólyomi várban s elálldi- gáltam azokban a szobákban, ahol Balassi Bálint élte gyermekkorát. Arra gondoltam, hogy a fiatal anya is látta a szálas fenyőket, az aranyszin Garam szalagját a völgyben, a sasokat, amint keringenek a hegyek között és a kék eget, amely egyként rejteget számunkra estét és nappalt, bűnt és bűnbocsánatot. Ehhez a fiúhoz, afci hamar kitűnt a tehetségével, a szülők Bornemisza Pétert fogadják fel nevelőnek. Balassi Bálintot nemcsak a kor és a környezet indította el édes anyanyelvéhez, mint irodalmi nyelvhez, hanem a reformáció és a humanizmus személy szerint is eljött hozzá és megigézte. Valószínű, ha mindez nincs, a fiúból úgy is költő lesz, de csak olyan mint Janus Pannonius, Mátyás király poétája, aki magyar észjárással latinul írt verseiket. Balassi Bálint a zólyomi várban Bornemisza Péter szavát hallja, édesanyja magyar imáit hallgatja, a szolganép magyar nótáira fülel, a katonák szavára figyel, csevegő asszonyokat, rikoltó molnárlegényeket les meg. S bár kiválóan tud latinul, németül, olaszul, törökül és hazája nemzetiségeinek nyelvén js, s aztán később lengyelül, majd franciául is (mert a szülői gondosság elkíséri Nürnbergbe, miután előbb a besztercebányai evangélikus kisiskolában már letette a vizsgálatokat), csak a magyar nép szavánál marad meg. NEMCSAK E NÉP NYELVÉT SZERETTE, magát a népet is. Levelei, pörös aktái tanúsítják, mennyire szeretett a néppel vigadni. A pozsonyi várban a király előtt eljárta a magyar juhásztáncot, írja róla Istvánffy, a krónikás. Neki, a főúri embernek azonosulnia kellett nemcsdk a nép nyelvével, hanem annak képzeletével, a nyelvteremtő szókkal. Hisz ezeket ő mozgatta meg, hogy a fájdalom és öröm mondatai sorakozzanak fel belőlük. Balassitól kezdve a magyar nyelv a Duha- medence erős irodalmi nyelve. Balassi teremti meg a magyar versformát is, mint ahogy a mi prédikátoraink teremtik meg helyesírásunkat is. Kora fia volt, bátor és vitéz katona, aki úgyszólván le sem szállhatott a lóhátról korai haláláig. De tudott durva, erőszakos és kegyetlen is lenni. Miben sem különbözött azoktól, akik körülötte éltek szerte Európában. De csak úgy külső villanásra volt olyan. Belül 6 volt a legérzékenyebb magyar. Balassi ír elsőnek őszintén a szerelemről, a tavaszi és őszi tájról. Balassi énekel Magyar- ország elhivatásáról, ő látja — a kortárs és katona —, hogy a magyar nép mint egyetlen élő bástya odafonódiSk a Dunához, hogy védje Európát a töröktől. Balassi írja a mi igazi vallásos verseinket. Igaza van Mokkái Sándornak, amikor jeles Ady-tanulmányában megmondja, hogy Balassinak és Adynak bűntudata és bűnbánata volt, azért tudták megrendülve átélni a szabadulást kereső lélék szenvedéseit és Isten megváltó jóságát. Balassi vallásos énekeit minden magyar protestáns énekeskönyvben megtaláljuk, még a nem magyar nyelvűekben is megvannak fordításban. A nép nemcsak szerelmi és politikai verseit vette át, hanem vallásos költeményeit is. HÍRES LUTHERÁNUS NEVELTE, híres lutheránus gondozta halála után is. Ez Rímay János volt, a költő, Balassi verseinek első kiadója, a költő hírességének első megval- lója. Balassi hányatott életéhez tartozott, hogy szorcmgatottságíban, házasságának érvényességéért, katalizált. Költészetét és egész magatartását azonban ez miben sem változtatta meg. Szemforgató egyűgyűség volna, ha ebbén fennakadnánk. De a hangsúllyal, hogy az első nagy magyar költő a ml mátrikulánk- ból való, nem alkarunk mást mondani, mint magával a reformáció hangsúlyozásával. Balassi Bálint a miénk és minden magyaroké egyszerre;