Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1954-10-17 / 42. szám

2 EVANGÉLIKUS ÉLET ELŐRE A MEGKEZDETT ÚTON A Lelkipásztor Napjaink történetében döntő időpont az elmúlt esztendő júniusa, ami- kor hazánk és népünk jövőjének építésében új szakasz kezdődött. Szerte az országban parasztok, munkások és értelmiségiek szívében éledt új lel­kesedés. A falvakról egyre-másra kaptuk a hírt: parasztságunk örömmel üdvözli a mezőgazdaság fejlesztését célzó programot és fokozódó munka- kddve és munkalendülete a felelet rá. Építő munkásaink/ fürge "*kézzel rakják a téglát, hogy épüljenek az új családi otthonék. A gyárak egyre több közszükségleti cikket készítettek, hogy emelkedjék népünk színvo­nala. Értelmiségünk a megbecsülést még jobb munkával hálálja meg. Új lelkesedés, nemzeti egység bontakozott ki a szemünk előtt. Most újra jelentős napokat élünk. Ez a nemzeti egység a 'szemünk élőit ölt formát. Városokban és falvakban sorra alakulnak a Hazafias Népfront helyi bizottságai és az ország egy emberként készül a Hazafias Népfront nagy, országos seregszemléjére. Ezzel együtt pedig készülünk a tanácsok megválasztására, hogy az új tanácsok közelebb kerülve a nép­hez, hibátlanabb és jobb vezetést biztosítsanak a helyi problémák intézé­sében, az államigazgatás e részében. Ez a két esemény összefonódik. A tanácsválasztás a Hazafias Népfront támogatásával megy majd végbe, a tanácsok munkája pedig ennék egységében fogja megtalálni azt az ala­pot, amely biztosítja a valóban jó munkát. A Hazafias Népfront széles tömegek, az egész dolgozó nép mozgalma. A megalakuló bizottságokban, a fővárosban és vidéken is ott vannak egyházunk lelkészei és egyháztagjai is. Ott a helyünk mindnyájunk­nak, hogy amint hitünk a felebarát iránt való tevékeny szeretetve, hűséges hazafiúi kötelességteljesítésre int, úgy vessük latba minden erőn­ket népünk boldogulására, hazánk előbbre vitelére. Egyházunk népe s gyülekezetei örömmel vesznek részt ebben a nemzeti egységben, mert őszinte együttmunkálkodási készség él bennük az egész néppel. Államunk újra szemügyre vette az elmúlt napokban, hogy az elmúlt esztendőben magunk elé tűzött programot betartottvSk-e. Dolgozó népünk a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának beszámolójából öröm­mel találta meg eredményeinket, azokat, amelyeket az elmúlt ötnegyed esztendő alatt napról napra tapasztaltunk. Tudjuk, a célkitűzések valóra- váltása nem magától történik. Emberek munkáján, becsületén vagy hanyagságán múlik, hogy a terv hogyan érik valósággá. Tőlünk, ma­gunktól függ az, hogy több-e a kenyerünk, emelkedik-e a termelésünk, csökkennek-e a termelés költségei és így tovább. A beszámoló a parasz­tot, a munkást és az értelmiséget dicséri, amikor az eredményekről szól és a pamsztot, a munkást és az értelmiséget is elmarasztalja, amikor hibákról vagy mulasztásokról esik sió. Az állam töretlenül alkar tovább haladni az 1953. júniusában megkezdett új szakasz útján, — rajtunk a sor, hogy jó munkánkkal bebizonyítsuk: mi is töretlenül haladunk tovább az új lendület, a bizalom és becsület megkezdett útján. Az Evangélikus Egyetemes Sajtóosztálynál kapható HITTANKÖNYVEK Az általános iskolák I—IV. osztályai részére: Bottá István; Bibliai történetek. — Ára 8.— Ft. Szétküldése előreláthatólag október 20-án kezdődik. Az általános iskola V—VI. osztálya részére: Dr. Luther Márton Kis Kátéja. — Ara 3.— Ft. Az általános iskola VII—VIII. osztálya részére: Dr. Nagy Gyula; Az egyház élete. — Ára 10.— Ft. Az általános gimnázium részére: Bottá István; Keresztyén bit és élet. — Ára 9.— Ft Adj már csendességet Adj már csendességet, lelki békességet, mennybéli Ur! Bujdosó elmémet ódd bútól szívemet, kit sok kin fúr! Sok ideje immár, hogy lelkem szomjan vár mentségére, Őrizd, ne hadd, ébreszd, haragod ne gerjeszd, vesztségére. Nem kicsiny munkával, fiad halálával váltottál meg, Kinek érdemeiért most is szükségemet teljesítsd meg. Irgalmad nagysága nem vétkem rútsága feljebb való, Irgalmad végtelen, de bűnöm éktelen s romlást valló. Jó voltod változást, gazdagságod fogyást érezhet-é? Engem te szolgádot, mint régein sokakat ébreszthet-é? Nem kell kételkednem, sőt jót reménlenem igéd szerént, Megadod kedvesen, mit ígérsz kegyesen hitem szerént. Nyisd fel hát karodnak, szentséges markodnak áldott zárját, Add meg életemnek, nyomorult fejemnek letört szárnyát, Repülvén áldjalak, élvén imádjalak vétek nélkül, Kit jól gyakorolván haljak meg nyugodván bús kín nélkül. Balassi Bálint — egyházunk havonta megjelenő lel- készi folyóirata — most megjelent októberi száma teljes szövegében közli D. T. Niles ceyloni lelkésznek az EVT evanstonl nagygyűlésének augusztus 16-i teljes ülésén elmondott beszédét. »Az evangélium hirdetése« címen az előadás az cvangélizácló, az igehirdetés és a világban való bizonyságtétel legaktuálisabb kér­déseivel foglalkozik. »Jézus Krisz­tus dicsőítésének jegyében« ebnen dr. Pálfy Miklós dékán jelentését közli a Lelkipásztor a Teológiai Aka­démia működéséről az 1953—54, tan­évben. D. Dezséry László püspöknek az 1953. október 31-én, az országos protestáns reformációi emlékünnepé­lyen mondott beszédét olvashatjuk ezután, »Az egyház hitbeli becsü­lete« címen, majd dr. Nagy Gyula teológiai tanár ismerteti dr. Karner Károly új könyvét. Zoltay Gyula »Szolgatársam az Urban« címen a lelkészek testvériségéről írt cikket, dr. Szilády Jenő pedig J. L. Hro- mádka professzor »A hitvalló egy­ház önkritikája« című cikkét ismer­teti. Bánszky György alberti ny. lel­kész halálhírének közlése után az egyházi esztendő hátralévő vasár­napjaira olvashatunk igehirdetése­ket, végül diakóniai bibliaóra-vázla- tokkal végződik a Lelkipásztor. A folyóiratot haszonnal olvashat­ják gyülekezeti tagok is. Megrendel­hető: Lelkipásztor kiadóhivatala, Budapest Vili. Puskin-u. 12 címen. Csekkszámlaszám: 220—507. Egy szám ára 7.— Ft. A Hungarian Church Press — protestáns egyházaink külföldet tájékoztató kőnyomatosa — nemrég megjelent szeptemberi számában első helyen Bereczky Albert református püspöknek a Kálvin-téri templom­ban, Evanstonból visszatérésekor el­mondott prédikációját közli. A refor­mátus egyház evanstonl delegátusai­nak a zsinati tanács előtt tartott be­számolójának ismertetése során ki­emeli az EVT Központi Bizottságá­nak hazánkba való meghívását, majd részleteket közöl az egyes delegátu­sok beszámolóiból. A HChP ismer­teti Hromádka professzor beveze­tését Bereczky Albert prédikációi­nak cseh fordításához, majd rész­leteket közöl a í északi és déli evangélikus egyházkerület, vala­mint az egyetemes közgyűlés előtt elhangzott beszámolókból. Dr. Nagy Barna református teológiai ta­nári megbízásának, Kálvin: Római levél kommentárjának és az új bib­liafordítás gyülekezeti kiadásának megjelenéséről hírt adva közli a re­formátus gyülekezetek ökuménikus ünnepét, majd Káldy Zoltán esperesi beiktatásáról közöl a HChP beszá­molót. A rövid hírek között szerepel a Teológiai Akadémia tanévének megnyitása, az alberti gyülekezet templomrenováló adakozása, a buda­vári gyülekezet jubileuma, az árvíz- károsultak javára tartott offertóriu- mok ismertetése és Karner Károly új könyvének ismertetése. ilMÄiÄÄSI 1954. október 17. Szentháromság u. 19. vasárnap. — »Járjunk el — hivatásunkhoz méltóan: szeretetbcnl« — 1. Jn. 3, 18—24 — Jn. 15, 9— 14. — Liturgikus szín: zöld. BUDAVÁR Október 16-án, szombaton d. u. 6 órakor gyülekezeti szeretetV'.m- dég séget tartanak. Előadást tart Friedrich Lajos, a Lelkésznevelő In­tézet igazgatója »Nincsen senkiben másban üdvösség« címen. A sze- retetvenségségen szolgálnak még Bödecs Barna. Ittzés Gábor, Ká­rolyi Erzsébet, Magyar László, Mis- sura Tibor, Puskás János, Sikter Endre és^Szelényl Zoltán teológu­sok. Énekel a teológus kórus. Október 17-én, vasárnap Teológus Nap lesz a gyülekezetben. Igét hir­det Friedrich Lajos igazgató, As- bóth László, Keveházi László és Ma- gassy Sándor teológusok. BUDAI EGYHÁZMEGYE A lelkész! munkaközösség megtar­totta őszi első ülését. Főképpen az egyházmegye következő évi munka- teirvét beszélték meg. BUDAPEST-CINKOTA A gyülekezetben október 17-én, ifjúsági csendesnapot tartanak. Elő­adók: Danhauser László budahegy- vidéki lelkész, Mezősi György óbu­dai segédlelkész, Vető Béla ügyvivő lelkész és Heriszt Erzsébet, a kis- tarcsai szeretetotthon vezetője. A csendesnap színhelye a cinkotai templom és a gyülekezeti ház. VASI EGYHÁZMEGYE Fillöp Dezső esperes október 6-án egyházlátogatást végzett Nagygeres- den, 9—10-én pedig Répcelakon, Kemenesmagasiban és Vönöckön. Mindenütt istentiszteleten prédikált és az egyháztanáccsal megbeszélése­ket folytatott; NÓGRÁDI EGYHÁZMEGYE Október 6-án, Balassagyarmaton tartotta a lelkészi munkaközösség ezidei első ülését. Úrvacsorát osz­tott Rónay Zoltán balassagyarmati lelkész, írásmagyarázattal Tarjáni Gyula eziráki lelkész szolgált. — Sztehló Mátyás sámsonházai lelkész »A Szentírás evangélikus haszná­lata« címen tartott előadást. Be-, számolókkal szolgáltak: Gartai Ist­ván esperes-helyettes, Fábry Mihály szügyi lelkész és Garami Lajos egy­házmegyei sajtómegbizott lelkész, KECSKEMÉT A gyülekezetben október 17-én, vasárnap egyházzenei estet rendez­nek a templomban. Közreműködik Sulyok Imre (orgona), Záhony Já­nos (ének), Dóka Zoltán (hegedű). A megújított orgona első ünnepi hangversenyén begyült adományok az orgona javára szolgáinak; A reformációd sorozat keretében Jávor Pál ceglédi lelkész szolgál, valamint a gyülekezet lelkésze és segédlelkésze, BICSKE Október 10-én gyülekezeti - nap volt. A csákvári, tatabányai és a he­lyi lelkész szolgált. A gyülekezeti nap a Krisztusban való egységgel foglal­kozott; SEGÉDLELKÉSZ KONFERENCIA Az országos segédlelkész konfe­rencia novemberben lesz Foton. Min­denki névre szóló meghívót kap, MOSONMAGYARÓVÁR Október 3-án csendes nap volt a szomszédos levéli, hegyeshalmi és rajkai gyülekezettel együttesen. Igét hirdetett Mészáros Sándor raj­kai lelkész, előadást tartott Sikter László hegyeshalmi és Zámolyi Gyula mosonmagyaróvári lelkész. A négy gyülekezet tagjai nagy szám­ban vettek részt a csendes napon, amely úrvacsoraosztással végződött. Csaknem minden részvevő úrva­csorát vett. IIERNÁDVÉCSE Szeptember 19-én gyülekezeti nap volt, a szórványhívők, a szomszé­dos gyülekezetek és a református testvérgyülekezet tagjainak részvé­telével. Szolgáltak: Moravcsik Sán­dor esperes, Abaffy Gyula, Buchal- la Ödön és Nikodémusz János lel­készek, valamint Kovács István és Erős Sándor református lelkészek. A gyülekezeti nap összefoglaló té­mája: Test és lélek. Az offertóriu- mof a gyenesdiási lelkészotthon ja­vára ajánlották fel, összege: 123,—> forint. HALÁLOZÁS Kriska Mihály, a budavári egyház- község két és fél évtizeden át hűsé­ges pénzbeszedője október 7-én meg­halt. A Farkasréti temetőben nagy részvéttel temették el október 11-én. Várady Lajos esperes hirdette az igét. HIBAIGAZÍTÁS Legutóbbi számunk »Az Egyházak Világtanácsa evanstonl nagygyűlésé­nek üzenete a magyar evangélikus gyülekezetekhez« című cikkében ér­telemzavaró sajtóhiba van. A vi- lágkeresztyénség fontos bizonyságté­telét nem október, hanem szeptem­ber 26-án olvasták fel gyülekeze­teinkben. Fűtőházmestert lehetőleg csere­lakással azonnalra keresünk. Buda­pest, IX., Háday-u. 28. Orgonák és harmóniumok, billen­tyűs és egyéb hangszerek javítását és új orgonák építését, harmóniu­mok készítését a vdt Angster or­gonagyár dolgozóival vállalja a Pé­csi Hangszer és Asztalosórugyár, Pécs, Molotov-u. 35. Dr. Stux íjászló angol nyelvtanár II., Mártirok-u. 59. (Tel. 359—830) evangélikusoknak kedvezményesen ad órákat; Stuttgarti szerkezetű 5 oktávos és -5 változatú új harmonium eladó, özv. Césár Gyuláné, Sopron, Rá- kóczi-u. 8. Tisztviselő házaspár családtagként fogadna egyedülálló nőt, aki sze­rény háztartás vezetését vállalná; Érdeklődők forduljanak a répceiaki lelkészi hivatalhoz; BALASSI BÁLINT Irta:SZALATNAI RÉZSŰ EKÜNK különös harangzúgással szól Balassi Bálint születésének négyszáza­dik évfordulója. Hajoljunk össze, aho­gyan őszi pásztortűz körül szokás, amikor a nevét kiejtjük, ezt a szépséges két szót, ame­lyik maga is dallam már. ' Hajoljunk össze, most a Balassi-versek melegítenek. De ne csak ezen az évfordulón melegítsenek. Min­den költői-írói jubileum arra emlékeztessen, hogy irodalmunk ügye legbensőbb ügyünk, létünknek olyan alapja, mint maga az ország. Irodalmunk édes anyanyelvűnk kincsestára. Méltó az ítéletre, aki e kincsestár aranyát el- tékozolja, semmibe veszi. Mi voltunk e kincs­tár tervszerű és elvszerű megalapítói. Ha nincs reformáció, nem jő létre úgy és azon­mód az első nagy magyar költő, aki Balassi Bálint volt. A magyar reformáció nemcsak új korszakot nyit meg, hanem történelmi pót­lása annak a Magyarországnak, ami Mohács­nál elveszett s utána évtizedeken át a török és az osztrák könnyű zsákmánya. A politikai erős és nagy ország helyett létrejő a szel­lemi ország: a nyelv és irodalom hazája. A felszabadult magyar szók meggyötört pó­rok szájából érkeznek. Legyünk őszinték: por­ból és piszokból és bűzből száll fel az új nyelv, mely végleg legyőzi a régit, a holtat, a latint, a 'hastélyi szót. Dózsa Györgyöt izzó vastrónon ölték meg Zápolyáék s a jobbágy­ságot Magyarországon vasra verték vak uraink, de a nagy lázadás mégis győzedelmes­kedett, ha egyelőre nem is gazdasági és poli­tikai téren. Győzött a nép a nyelvében. A jobbágyok nyelve feltört s elözönlötte a hazát. Evek és évtizedek harca után minden ellen­fele falhoz szorítva s megadóan elfogadta ezt a nyelvet Magyarországon a legrangosabb közlés nyelvének is. így jöhetett létre a pro­testáns bibliafordítás és Bornemisza Péter írásművei után a világi költő, s nem is va­lami középszerűség, hanem egy lángész egy­szerre, méltó társa a francia Ronsardnak, BALASSI BÁLINT a magyar reformáció ojtása. Apja, Balassi János, Zólyom főkapi­tánya, védi az ország maradék királyi vona­lát a török ellen, végvári vitéz, bátor ember, országos dolgokban járatos koponya, jó szer­vező. Anyja: a szépséges Sulyok Anna, fi­nom lelkű, minden szépségre felrezzenő ifjú asszony. Apa és anya: mindketten lutheránu­sok, az új vallás hívei. Nem Kékkőn, s nem Divényben, mint régebben tudtuk, hanem Zó­lyom várában született első gyermekük, a költő. Eckhardt Sándor Balassa András bib­liájában megtalálta a fontos feljegyzést: 1554. október 20-án született Balassi Bálint a zó­lyomi várban. Zúghat a harang messzeszóló hangon. Akikor is szólott, négyszáz esztendővel ez­előtt, mikor hírül vitték Mátyás király nagy és erős várában Balassi főkapitánynak s lenn, a városban, a zólyomi városbírónak, hogy a főkapitány felesége egy fiúnak adott életet. Egy fiúnak és a magyar lírának egyszerre. Nem lehet másképp elképzelni azt a nagy és rejtélyes ajándékot, aki Balassi Bálint lett nekünk, mint úgy, hogy századok során át és élők ezrein keresztül érkezett. Agyvelők és idegek, szivek és szemek milliói szemel­ték ki, hogy tolmácsolójuk legyen. Az apa katonai vitézségé, vakmerő száguldása éppúgy ott Volt idegeiben, mint az anyai örökség: a hangulatok felvevése, a táj és az érzelem forró átélése. Jártam a zólyomi várban s elálldi- gáltam azokban a szobákban, ahol Balassi Bá­lint élte gyermekkorát. Arra gondoltam, hogy a fiatal anya is látta a szálas fenyőket, az aranyszin Garam szalagját a völgyben, a sa­sokat, amint keringenek a hegyek között és a kék eget, amely egyként rejteget szá­munkra estét és nappalt, bűnt és bűnbocsá­natot. Ehhez a fiúhoz, afci hamar kitűnt a tehet­ségével, a szülők Bornemisza Pétert fogad­ják fel nevelőnek. Balassi Bálintot nemcsak a kor és a környezet indította el édes anya­nyelvéhez, mint irodalmi nyelvhez, hanem a reformáció és a humanizmus személy szerint is eljött hozzá és megigézte. Valószínű, ha mindez nincs, a fiúból úgy is költő lesz, de csak olyan mint Janus Pannonius, Mátyás király poétája, aki magyar észjárással latinul írt verseiket. Balassi Bálint a zólyomi várban Bornemisza Péter szavát hallja, édesanyja magyar imáit hallgatja, a szolganép magyar nótáira fülel, a katonák szavára figyel, cse­vegő asszonyokat, rikoltó molnárlegényeket les meg. S bár kiválóan tud latinul, németül, olaszul, törökül és hazája nemzetiségeinek nyelvén js, s aztán később lengyelül, majd franciául is (mert a szülői gondosság elkíséri Nürnbergbe, miután előbb a besztercebányai evangélikus kisiskolában már letette a vizsgá­latokat), csak a magyar nép szavánál marad meg. NEMCSAK E NÉP NYELVÉT SZERETTE, magát a népet is. Levelei, pörös aktái tanú­sítják, mennyire szeretett a néppel vigadni. A pozsonyi várban a király előtt eljárta a magyar juhásztáncot, írja róla Istvánffy, a krónikás. Neki, a főúri embernek azonosulnia kellett nemcsdk a nép nyelvével, hanem an­nak képzeletével, a nyelvteremtő szókkal. Hisz ezeket ő mozgatta meg, hogy a fájdalom és öröm mondatai sorakozzanak fel belőlük. Balassitól kezdve a magyar nyelv a Duha- medence erős irodalmi nyelve. Balassi teremti meg a magyar versformát is, mint ahogy a mi prédikátoraink teremtik meg helyesírá­sunkat is. Kora fia volt, bátor és vitéz katona, aki úgyszólván le sem szállhatott a lóhátról korai haláláig. De tudott durva, erőszakos és kegyetlen is lenni. Miben sem különbözött azoktól, akik körülötte éltek szerte Európá­ban. De csak úgy külső villanásra volt olyan. Belül 6 volt a legérzékenyebb magyar. Ba­lassi ír elsőnek őszintén a szerelemről, a ta­vaszi és őszi tájról. Balassi énekel Magyar- ország elhivatásáról, ő látja — a kortárs és katona —, hogy a magyar nép mint egyetlen élő bástya odafonódiSk a Dunához, hogy védje Európát a töröktől. Balassi írja a mi igazi vallásos verseinket. Igaza van Mokkái Sán­dornak, amikor jeles Ady-tanulmányában megmondja, hogy Balassinak és Adynak bűn­tudata és bűnbánata volt, azért tudták meg­rendülve átélni a szabadulást kereső lélék szenvedéseit és Isten megváltó jóságát. Ba­lassi vallásos énekeit minden magyar protes­táns énekeskönyvben megtaláljuk, még a nem magyar nyelvűekben is megvannak for­dításban. A nép nemcsak szerelmi és politikai verseit vette át, hanem vallásos költemé­nyeit is. HÍRES LUTHERÁNUS NEVELTE, híres lutheránus gondozta halála után is. Ez Rímay János volt, a költő, Balassi verseinek első kiadója, a költő hírességének első megval- lója. Balassi hányatott életéhez tartozott, hogy szorcmgatottságíban, házasságának érvényes­ségéért, katalizált. Költészetét és egész ma­gatartását azonban ez miben sem változtatta meg. Szemforgató egyűgyűség volna, ha eb­bén fennakadnánk. De a hangsúllyal, hogy az első nagy magyar költő a ml mátrikulánk- ból való, nem alkarunk mást mondani, mint magával a reformáció hangsúlyozásával. Ba­lassi Bálint a miénk és minden magyaroké egyszerre;

Next

/
Thumbnails
Contents