Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1954-07-25 / 30. szám
2 EVANGÉLIKUS ÉLET ÁRVÍZ , Haragodnak nagy voltában, Búsultában Ne eméssz meg, Istenünk, Kárttevő árvizeidet, özönidet, Ne bocsássad ellenünk. Ne vedd el szemünk láttára A munkára Megmutatott bérünket, Házunk népe szükségére, Eleimére Kiszabott kenyerünket. Rétjeinknek ékességét Dicsőségét Iszappal bé ne borítsd, Barmainkat így szükségre £s éhségre, Bűneinkért ne szorítsd. Juhász D EJ ÉN Azt ugyan nem tagadhatjuk, Sőt megváltjuk, Hogy ellened vétettünk, Melyre nézve Felségedtől, , Szentségedtől Büntetést érdemlettünk. De bár megharagítottunk, Bosszatottunk, Te teremtésid vagyunk, Semminemű szükségünkben, ínségünkben Tégedet el nem hagyunk. Atyai irgalmasságod, Igazságod, Ö, Isten, mérsékelje, Hogy jóvoltodnak látása, Kóstolása Reménységünk nevelje. ■ t ndrás. 1829. Jugoszláviai magyar énekeskönyv. 232. sz. A SZENT KERESZTSÉG SZENTSÉGE Dr. LUTHER MÁRTON KISKÁTÉJÁBÓL Ilyen egyszerűen tanítsa ELŐSZÖR. Mi a keresztség? — Felelet: A keresztség nem egyszerűen víz, hanem Isten parancsolatával elrendelt és Isten igéjével együtt használt víz. Luther: »A keresztség nem más, mint a víz és Isten igéje egymás mellett és együtt.« »A keresztség nem emberi játék, hanem azt Isten maga rendelte, sőt komolyan és szigorúan meghagyta, hogy megkeresztel- kedjünk, mert különben nem üdvözülünk.« Melyik Istennek ez az igéje és ígérete? — Felelet: Krisztus Urunk Máté evangéliuma végén ezt mondja: »Menjetek, tegyetek tanítványokká minden népet: kereszteljétek meg őket az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevében«. »Nevében« itt azt jelenti, hogy »nem emberek, hanem maga Isten keresztel, és noha emberi kéz végzi, igazában mégis Isten cselekedete az«. (Luther: Nagykáté.) MÁSODSZOR. Mit ád, vagy mit használ a ké- resztség? — Felelet: Végzi a bűnök bocsánatát, megszabadít a haláltól és az ördögtől, s örök üdvösséget ad mindazoknak, akik hiszik azt. amit Isten igéje és ígérete mond. Melyik Istennek ez az igéje és Ígérete? — Felelet: Krisztus Urunk Márk evangéliumának végén ezt mondja: »Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik«. »Mivel e kettő: a víz és az ige egy keresztség, mindkettőnek: testnek és léleknek is üdvözülnie kell és örökké élnie; a lélek az ige által, melyben hisz, a test pedig azért, mert egyesült a lélekkel és a keresztséget is megragadja, ahogyan éppen tudja. Nincs tehát sem testünknek, sem lelkűnknek nagyobb kincse a keresztségnél«. (Luther: Nagykáté.) reá a családfő házanépét. HARMADSZOR. Hogyan végezhet a víz ilyen nagy dolgokat» — Felelet: • Nem a víz végzi, hanem Isten igéje, mely a vízzel együtt van. és a hit, mely bízik a vízzel egyesített igében. Mert a víz Isten igéje nélkül csak víz és nem keresztség. Isten igéjével együtt azonban keresztség, vagyis az életnek kegyelemben gazdag vize és a »Szentiélekben való újjászületés fürdője«, ahogyan azt Szent Pál Titushoz irt levelének harmadik részében mondja: »Isten megtart minket az ö irgalmából az újjászületés fürdője és a Szentlélek megújítása által, amelyet kiárasztott ránk bőséggel a mi megtartó Jézus Krisztusunk által, hogy az 0 kegyelméből megigazul- va, reménység szerint az örök élet örökösei legyünk. Igaz ez a beszéd.« NEGYEDSZER. Mit jelent ez a kcrnsztvízbe- merítés? — Felelet: Azt jelenti, hogy a bennünk lévő régi embernek naponkénti bűnbá- j nattól és megtéréstől vízbe kell fulladnia és meghalnia minden bűnével és gonosz kívánságával együtt, és viszont naponként uj embernek kell előjönnie és feltámadnia, hogy Isten előtt igazságban és tisztaságban örökké éljen. Hol van ez megírva? — Felelet: Szent Pál a Rómabeliekhez írt levelének hatodik részében ezt mondja: »Krisztussal együtt eltemettet- tünk a keresztség által a halálba, hogy miiképpen az Atya az ö dicsősége által feltámasztotta Krisztust a halottak közül, azonképpen mi is új életben járjunk«. Rám. 6, 4. — A keresztelés régen többnyire vízbemerítéssel történt: erre utal Luther magyarázata. — A megtérés »valójában nem más, mint a keresztség. Mert mi mást jelenthetne a megtérés, mint komoly támadást az ó ember ellen és új életbe lépést? Ezért ha megtérésben élsz, a keresztségben jársz, amely nemcsak jelzi, hanem munkálja: elkezdi és ösztönzi az új életet; mert benne nyerünk kegyeimet, Szentleiket és erőt az ó ember legyűrésére, hogy előjöjjön és megerősödjék az •* új«. (Luther: Nagykáté.) A Lelkipásztor — lelkészeink szakfolyóirata — most megjelent júliusi számában első helyen Káldy Zoltánnak, a Déli Egyházkerület lelkészi munkaközösségei együttes ülésén elmondott írásmagyarázatát közli, »Igehirdetéssé vált imádság« címen. D. dr. Vető Lajos püspöknek a budavári templomban június 25-én elmondott Iel- készszentelő beszéde egy részének közlése után Benczúr László tollából alapos ismertetés olvasható »Az újkori teológia rossz lelkiismerete« címen Barth Károlynak a 19. század teológiai és szellemi életében oly nagy hírre jutott David Friedrich Strauszról írott tanulmányáról. Strausz főleg »Jézus élete, kritikai feldolgozásban« című munkájával lett híressé. Ugyancsak Benczúr László írta a »Néhány megjegyzés az új Konfirmációs Kátéhoz« című cikket, amelyben öt megjegyzést fűz a kiadványhoz. Teológiai akadémiai hallgatók jegyzése alapján rövid részlet olvasható Prőhie Károly előadásából »A keresztség jelentősége a katehetikai munkában« címen, majd Mekis Adám kelet-békési esperes, püspökhelyettes esperesi jelentésének »Evangélikus egyházunk szolgálata magyar népünk felé« című részét közli a Lelkipásztor. Karner Károly teológiai tanárnak az Akadémia évzáró istentiszteletén elmondott igehirdetése következik ezután, majd Szilády Jenő ismerteti J. L. Kromatika, cseh teológiai professzor »Teológia és Hitvallás« című cikkét. A lap igehirdetési rovata dr. Pálfy Milliós április 25-1 rádiós igehirdetését és az augusztusi vasárnapokra prédikációkat közöl. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS A Lelkipásztor példányszámának emelése folytán a kiadóhivatal újra felvesz előfizetéseket. A lelkészi hivatalok törvényszabta előfizetésen kívül helyes, ha a lelkészek könyvtáraik számára is megrendelik a lapot. A gyülekezeti munkában segédkező és érdeklődő egyháztagoknak is alkalmuk van előfizetni. Előfizetési díj egy évre 84 forint, fél évre 42 forint, egy hónapra 7 forint. Lelkipásztor kiadóhivatal, Budapest, VIII., Puskin-utca 12. Csekkszámlaszám: 220—507. A nemzetek közötti örök gyűlölködés képezi azon fának a gyökereit, melynek ágain a rabszolgabilincsck, az államadósságok... és a koldusok mankói függenek gyümölcsképpen. Jókai Mór 1954, július 25. Szentháromság u. 6. vasárnap. »A keresztségben járjunk« — Kol. 2, 12—15, — Jn. 3, 5—8. Liturgikus szín: zöld. TOLNA-BARANYAI EGYHÁZMEGYE A gyülekezetek egyhangúlag esperessé választották Káldy Zoltán pécsi lelkészt. ŐZD A megüresedett lelkészi állásra a gyülekezet egyhangúlag meghívta Virág Gyula nelyettes-lelkészt. Beiktatása augusztus 1-en lesz. ÉSZAKI EGYHÁZKERÜLET D. Dr. Vető Lajos püspök, a Déli Egyházkerülettől átvett Halasy Endre segédleükészt Miskolcra rendelte szolgálattételre, Brebovszky Gyula segédlelkészt pedig augusztus 1-vel Pápára helyezte. VAS EGYHÁZMEGYE Július 6-án a lelkészi munkaközösség a lelkészcsaládok számára Celldömölkön csendesnapot tartott. A szolgálatokat Nyíró József, Kovács Béla, Garam Zoltán és Józsa Márton lelkészek végezték. A Lelkészi Munkaközösség rendes munkaülése július 7-én volt, ugyancsak Celldömölkön. Baráth József uraiújfalui lelkész áhitata után Józsa Márton, Fülóp Dezső és Bánfi Béla lelkészek tartottak előadást. Nyirő József espereshelyettes és Baráth Pál az egyházkerületi gyűlésekről adtak tájékoztatást. KISBABOT A templomot a torony kivételével a gyülekezet renováltatta és festette. Július 11-én hálaadó istentiszteleten vették használatba a megújult templomot. Lukácsy Dezső espereshelyettes prédikált. A dísz- közgyűlésen sok vidéki vendég is jelent volt. Bárány Gyula helyi lelkész ismertette a templom történetét. A közgyűlés elhatározta, hogy jövőre a tornyot is megjavíttatja, HÁZASSÁG Madocsai Miklós budapest-deák- téri segédlelkész és Glazewsky Márta f. hó 24-én. szombaton d. u. 6 órakor tartották esküvőjüket a Bécsi-kaputéri templomban. SZÜLETÉS Bártfai Gusztáv őrtszentpéteri lelkésznek és feleségének július 2-án Attila nevű gyermekük született. Szakái Árpád takácsi lelkésznek és feleségének: Stengel Máriának Ágnes Mária nevű leánygyermekük született. A keresztelést Sikos Lajos marcalgergelyi lelkész végezte. Egyházfenntartói járulék-szedőt (pénzbeszedőt) keres a budavári evangélikus egyházközség. Érdeklődés a lelkészi hivatalban: I., Táncsics Mihály-u. 28. Telefon: 360— 747. . CSEHSZLOVÁKIA protestáns egyházai »Protestáns . egyházak Csehszlovákiában« címen angol és német nyelven kőnyomatos tájékoztatót adnak ki. Az első szóm bevezetőjét J. L. Hromádka professzor írta, majd a lap részletes beszámolókat ad a csehszlovákiai protestáns egyházak életéről. AZ AUSZTRIAI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ szegény anyagiakban, templomokban és lelkészekben, de gazdag tagjai épülésében és áldozatkészségében — mondta dr. May bécsi püspök. Az utóbbi ötven év alatt 47 ezerről 140 ezerre emelkedett az egyháztagok száma, s most az összlakosság hét százalékát teszik. Több templom és gyülekezeti ház építése van folyamatban. A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG fővárosának, Berlinnek legnagyobb templomát — mely a háború óta romokban van — helyreállítják. AZ EVANSTON! VILAGGYÜLÉS megnyitó istentisztelete augusztus I5-én délelőtt lesz az Első Metho- dista egyház evanstoni templomában. Ezzel egyidőben az amerikai egyházak hasonló felépítéssel tartják istentiszteleteiket. A megnyitó istentisztelet énekei a következők: »Erős vár a mi Istenünk«, »Krisztusban nincs kelet és nyugat«, »Jézus megalapította országát«. A fel» olvasandó Ige-helyek. 1. Pét. 1. 2; Ézs. 53. és Fii. 2, 1—11. A Világ- gyűlés idején az egyes egyházak által tartott naponkénti közbenjáró áhitatok alapigéjéül az első Péter- levelet ajánlják. AZ EGYESÜLT ALLAMOK-belt finn evangélikus egyház, a Suomi Synod elnökévé a 41 éves Eino Touri lelkészt választották. Eddig a 31 ezer lelkes egyház-test helyettes elnöke volt a most 73 éves korában, 4 évi elnökség után nyugalomba vonult dr. John Wargelin mellett. Augusztus hó folyamán megjelenik dr. Karner Károly BEVEZETÉS A TEOLÓGIÁBA c. könyve. A kb. 170 oldalas könyv ára előreláthatólag fűzve 30 forint, kötve 38 forint lesz. — Előjegyzéseket kér az Evangélikus Egyetemes Sajtóosztály, Budapest, VIII., Puskin-u. 12. JEQYZETE A DUNÁNÁL állva most nem József Attila nagy költeménye jut az eszünkbe, hanem a háború. Mert amit a megáradt folyam mível, az annyi, mintha a két parton háború pusztítana. De perzselő tűz s robbanó lövedék helyett most sustorgö víz nyeli a földet. Váltadra teszem a kezem, itt állunk a parton, nézd ezt a roppant áradást. Nyár közepén, július második hetében, aratáskor, amikor gabonát morzsol a kéz, s utána felnyúl a barackfához s letép egy sárga barackot, a megbódult időjárás esőt hozott. Elvitte a nyarat s fenn, a bajor és osztrák hegyekben, havat bocsátott alá s a sok víz és hó lezúdult a Dunába. A Duna szétrepesztve partjait rohan szelíd tájain át s vizei alá gyűri, amit útjában talál. Rettentő folyam s rettentő leöke mindenkinek, aki partjain várost épített s felszántotta a földet. Kilenc méternyi vízállásra nem emlékszik senki közülünk a Duna partjain. Ilyen vízmennyiség ellen tehetetlen az emberi előrelátás, vissza kell húzódni, fel kell áldozni a házából e nyárra egy darabot s menteni, ami menthető: emberi életet, termést, ingóságokat. Az őrjöngő Duna partján minden alattomos hullámmal nőtt az emberi együttérzés ereje. A pusztulásból ez magasodik ki határőrző oszlopként, melyet nemcsak mi látunk, meglátják azt utódaink is. Szívünket immár vem a temérdek víz elsodró ereje borzongatja, hanem a testvéri szeretetnek, a segítségnek, a törődésnek, a gondoskodásnak. krónikába illő megnyilvánulásai szerte a magyar Duna vidékéről. Nézd a honvédet, alki övig vízben állva, rakja csónakba a padlásról a szigetközi falu két csöpp gyerekét. Nézd végig azokat az arcokat, hasonlítanak a sírókhoz, akiknek arcán könny pereg, holott csak verít&k az s az árvíz mocska, amellyel megtörülték homlokukat. Ezer meg ezer magyar sietett a vészharang szavára a veszélyeztetett területekre. Gyorsan arattak, még gyorsabban építettek gátat, őrizték a gátakat, azt vizsgálva, nem szivárog-e át az alattomos víz. Még tart a veszély, még tombol a víz, de nem kétséges, hogy mi győzünk a tomboló elemen, mi, emberek, ha veszteséggel is. Ez a törvény. A Duna ismét szelíd lesz majd, de a nemzet gazdagabb lesz egy érzéssel, a testvéri segítés érzésével. S ezzel az érzéssel építjük majd vissza, amit elsodort a Duna. A MAGYAR IRODALOM új fejlődéséről számolt be az országnak a Magyar írószövetség most lezajlott kongresszusa. Darvas József, népművelési miniszter a kongresszuson elmondott beszámolójában megállapította, hogy íróink legnagyobb része alkotó tervvel van tele, terveznek, anyagot gyűjtenek, dolgoznak. Most még erősebben bontakoznak ki irodalmunkban az egyéni arcok. A sematizmusból való kilábolásnak egyik útja — mondotta — »szüntelenül kutatni, részleteiben is és nagy összefüggéseiben is megismerni a valóságot, a fejlődő, változó életet, a mi életünket«. S ahogyan közelebb kerül a mai magyar író a mesterkélt valóságból a kézzelfoghatóba és hitelesbe, úgy válik írásműve nemzeti jellegűvé is. »Űj irodalmunk nemzeti jellege úgy erősödik — folytatta Darvas József — ahogyan egyre közelebb kerül a valósághoz, ahogyan az életnek nemcsak az általános, fő vonásait rajzolja meg, hanem a részletek finom bonyolultságával Is törődik, ha az élet igazságának tükrözése nemcsak jelszava, hanem elmélyült alkotó módszere lesz. Egyre több művünk születik, amely ezt már mind sikeresebben valósítja meg.« Megemlékezett a miniszter irodalmi életünk »urbánus« és »népi« tagolódásáról, amelyet ál-ellentétnek minősített, rámutatva az irodalom nemzeti egységére és az íróknak ebből fakadó ugyancsak nemzeti közösségére, amelynek megbontása csak árthat irodalmunknak. Teljesen helytelen irodalmi hagyományainkból a csalk- paraszti eredetű írók kiemelése, mint ahogyan helytelen a csak-vá- rosiaké, vagy a csak-munkásoké. Ady Endre és József Attila példája mutatja a helyes utat. Az írószövetség ezúttal két napon át ülésezett, megvitatta Darvas JóK zsef beszámolója alapján az időszerű irodalmi kérdéseket. Mint kiderült, az új koi-mányprogramm óta irodalmunkat egyrészt a naturalizmus, másrészt a kispolgári irányzat megerősítése fenyegeti. Darvas József és a felszólaló írók egyként e csapdák ellen szóltak, a szocialista realizmusban jelölve meg a biztos alkotó, írói módszert. A vita második napján az Írószövetség módosította alapszabályait s új vezetőséget választott. Elnökké Veres Pétert választották meg. MÓRA FERENC ha élne, most volna 75 éves, mert 1879. július 19-én született Kiskunfélegyházán. egy szegény foltozószűcs fiaiként. Alki olvasta a mindennapi kenyérről írt elbeszélését, tudja, milyen nélkülözések közepette nőtt fel abban a hatalmas faluban, amelyben Petőfi Sándor gyermekkora játszódott le. De a félegyházi Daru-utcából Móra Fetenc akkora bátorságot és tisztaságot vitt magával egy emberi és író-élet számára, hogy nem érezzük csonkának az ő életművét sem. Igazmondó író volt, mint nagy évtársa, Móricz Zsig- mond, de emennél lágyább, határozatlanabb, kevésbbé a gyökerekig látó. Ereje a költői hangulatú, gu- nyoros hangú kis elbeszéléseiben, karcolataiban, remeik mívű újságcikkeiben van. Móra a tapasztalható valóságot írja meg, Móricz — hogy folytassuk az évforduló-adta összehasonlítást — túl a látható valóságon elképzelteti velünk a szükséges új, jó magyar valóságot, amelynek elérésére ösztökéli olvasóját. Móra puhábban ábrázol, megtűri az ellenmondást, Móricz határozottan, ellenmondást nem tűrő erővel. Ahol Móricz megdöbbent, ott Móra még helyet hagy az ellágyulásnák. Humorba takarja a legkeserűbb mondanivalót is. Mosolya volt, állandó mosolya, a föld legbántóbb érzéseit e mosolyba foglalva mondta el, előre is bocsánatot kérve a zavarásért. »Gyöngyöket szólott és csiszolt drá- gakövéket hullatott« — írta róla nekrológjában, 1934-ben, Móricz Zsig- mond. Két nagy regénye, a magyar tárgyú Éneik a búzamezőkről és a római tárgyú Arany koporsó, nevezetes müveik, az írásművészet szín- aranya mindkettő, de nem indítja el az embert olyan útra, mint egy Móricz-rcgány. Hogy tudniillik tüstént a változtatás kényszerét érezze az olvasó, a társadalom, a nemzet helyzetének alapvető megváltoztatását. Móricz találóan írja, hogy Móra humora »az életben való eű búvás és az élettől való megszelídült- 8ég« volt. Soha magyar olvasó el nem felejtheti ezért, keresni fogja véghetetlen minden művét, mert az a megszelídültség és elbúvás ránk vall, ma is ilyenek vagyunk. Így fórmája Móra Ferenc a magyarnak, így nevetőnk is és mesterünk az írás művészetében. Mindnyájan megértettük minden sorát s mindnyájan érteni fogják, ezentúl is. (Sz.)
