Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1953-12-20 / 51-52. szám

______ EVANGÉLIKUS igf,ET Cs ehszlovák!! egyházak a fejlődés latján GYÜLEKEZETI HÍREK Négyjelentőségfl változások foly­lrie^W,bbl Wöben a csehszlo­vákiai egyházak életében. A Szlovákiai Evangélikus Egyház új vezetősége keleti egyházkerü- beiktatásával immár tel­J6SS6 lett. Az egyház különböző vezetői bol- oogán nyilatkoztak ártól, hogy a bári°1m, úJ Hősnők, akiket az el- mult két esztendő alatt válasz­tottak és iktattak be, immár tel­jessé teheti ä megúju'ó szlová­kjai évangélikus egyház egyér­telmű szolgálatát a nép között. Chabacla, Katina és Krcsméry püs- pokoki-61 a magyar kü'döttség szió- Váikiai útja alatt számtalanszor hang- zott el az az örvendező latin szólás- mondás, hogy »Trés fadunt colle­gium*. (Három alkotja a testületet) De ehhez hasonló jelentős esemé­nyek történteik más csehszlovákl«d egyházakban Is. Igen jelentősek, a szlovákiai Református Egyház­ban , legutóbb lezajlott események. A Szlovákiai Református Egyház nagy- fontosságú zsinati ülést tartott, ame­lyen önálló szervezete élére püspö­köt és főgondnokot állított. Jelentős Volt, hogy a zsinaton részt vettek a cseh testvéregyház vezetői is Viktor Hájek, a cseh testvéregyház lelkész- elnöke és Josef Hromádka, a prágai Comémius Fakultás dékánja. Jelen voltak a zsinaton a szlovák evangé­likus egyház és a sziléziai evangéli­kus egyház vezetői is. A prágai Ál­lami Egyházügyi Hivatal részéről Cslskova, a pozsonyi Állami Egyház­ügyi Hivatal részéről sédig Ján Kmety osztályvezető. A zsinat előtt istentiszteletet tar­tottak, majd a zsinat lelkészt elnö­kévé és egyben püspökké Varga Imre rimaszombati refor­mátus lelkészt, la. Egyházügyi Hivatal elnökhe- ]Vase és dr. Csiskova, a prágai Al­jas Egyházügyi Hivatal részéről. A tlovák Állami Egyházügyi Hi­vat részéről Karol Fajnor elnök, s,_n Malicsek, Ján Kmety é3 larosláv Cselko osztályvezető. Kád Fajnor elnök melegen üd­vöse az új egyházi vezető­sége Az úi egyházi tisztviselők a napnyi Altatni Egyházügyi Hiva­tal,un tették le a hivatali esküt, tjjgJ viljam Slroky, a Csehszlovák juiisztertamács elnöke és Jaroslav Havdka. a Csehszlovák Állami Egy­ház Hivatel elnöke fogadták az ül pjyházl vezetőséget. VfVga Imre református püspök és Csg'yi Bertalan dr. főgarj’nok vacsorát adtak s magyarországi peangéükus Egyház kü'döttsége tis7»eletére Kassán. Vangá ifrf,le Püs,Pölt meleghangú be­szédbe*' üdvözölte az új díszdoktoro- (jgj es kifejezte azt a reménységét, h„gy testvéri ökuménikus kapcsolat- Dan szolgálhatnak együtt a szlová­kiai evangélikus egyházzal s a ma­gyarországi református és evangéli­kus egyházzal. Az üdvözlésre De­zséry László püspök válaszolt és ki­emelte, hogy milyen örvendetes tény a csehszlovákiai kisebb protestáns egyházak életének és szolgálatának az a szabadsága és támogatása, ame­lyet számukra a csehszlovák állam biztosit s amelynek méltó gyümölcsei éppen ezekben a hónapokban szület­tek meg. Dezséry püspök hangoztatta, hogy az egyház lételeme a szabad anyanyelvű Igehirdetés és az ön­álló egyházszervezet és egyház­kormányzat. Áldásit kívánt a szlovákiai reformá­tus egyházra, melynek egyébként kb, 150 eZer tagja, ebből kb. 120 ezer magyar s több mint 100 lelkésze van. Hasonló jelentős események tör­téntek a Sziléziai Evangélikus Egyház a zsinat világi elnökévé és az egyház főgondnokává pedig ‘Csályi Bertalan df. kassal orvost választották. Alel- nökökké Választották és egyben püs­pökhely ettesekiké Vágó Ede és Gaz- dovics György espereseket, alelnö- kökké és főgondnokhelyettesekké pe­dig Jancsó Jánost és Virág Vincét. -r Varga Imre 48 éves, szegény pa­rasztszülők gyermeke, a gyürkéi lel­kipásztor végeztette el vele a sáros­pataki kdllégiumban a középiskolát és 1925 őszétől a losonci teológiai szemináriumot; Később Halléban ta* nult, 1934 óta a rimaszombati refor­mátus gyülekezet papja. Csályi Ber­talan a püspök tanulótárisa volt a sá­rospataki gimnáziumban, Prágában végezte az orvosi egyetemet s jelen­leg a királyhelmeci járás egészség- ügyi intézetének igazgatója. A zsinat után tartott vacsorán meg­jelent Josef Plihál, a csehszlovák Ál­életében Is. A sziléziai ágostai hit­vallású evangélikusokat a német megszállás alatt fel akarták osztatni vagy felszívni más egyházakba. Ez megfelelt annak a politikának, ame­lyet a hitleri rendszer képviselt s amellyel Sziléziát közvetlenül kap­csolata a náci Németországhoz, el­lentétben Csehszílováltiával és Len­gyelországgal, ahol protektorátust lé­tesített. A németeknek szükségük volt a sziléziai gyárakra és bányák­ra. A csehszlovákiai Szilézia eVangé- Iikussága jórészt lengyel származású. Lengyel származású az új szuperin­tendens-püspök is: Juraj Czymorek, akit 1952. július 15-én iktattak püs­pöki tisztébe. Elődje: dr. Josef Ber­ger volt, aki ekkor a pozsonyi Evan­gélikus Teológiai Fakultás tanára lett és itt a keresztény erkölcstan professzora. A sziléziai evangéliku­sok ekkor rendezték a lelkésznevelés kérdését is úgy, hogy lekészeiket a 1953. december 80. Advent 4. »Menjetek eléje »rvendezéssélt« Igék: Jel 19, «“8. — Jn 9, 85---30. — Liturgikus si;ín: Illa. 1953. december 83. Karácsony. »A testté lett Ige.« Igék: Itm 5, 18—21. — Jn 1, 14—18. — Liturgikus szín: fehér. 19B3. december 28. Karácsony II. »ÜJ életre indító szeretet.« Igék! 1. Jn 4, 9—18. — Jn 18, 34—35. — Liturgikus szín: fehér. 1953. deeembef 21. Karácsony utáni vasárnap. »A békességet szerző Isten.« — Igék! Ef 2, 13—18. — Lk 19, 5—9. Liturgikus szín: fehér. szlovákiai égő-[ hitvallású evangé­likus egyház ; képezi ki Pozsonyban. A sziléziai/evangélikus egyház Ön­álló egyházs^gj-yezetének élén a Zsi­nat és a lítonzisZtófiUm áll, mely Utóbbi háMim lelkész! és tlégy Világi tagból alljübtva a szuperintendens el­nöklete működik. Az egyház­nak 19 gyülekezete van, melyből egy tiszta c^eh nyelvű, egy tiszta lengyel nyelvű; a többi pedig Vegyes lengyel- csehiiyelvű. Valamennyi vegyes gyü­lekezetben cseh és lengyel nyelvű is­tentiszteletet tartanak. Az egyház­nak 50 ezer tagja van és 27 lelkésze. Az egyháztagok csaknem mind bá­nyászok. Czymorek szuperintendenst Csehszlovákiában a »bányászok püs- pöké**nek nevezik. Advent első va­sárnapján szentelte fel Czymorek püspök Karvina város II. gyülekeze­tének új templomát. A 27 lelkész kö­zül egy felszentelt női lelkészük IS van. Öregek számára fenntartott szerertetintéaményük van Komoma Lhodkán. A sziléziai evangélikus egyház rendkívül éberen és hangsú­lyozottan őrködik hitvailásos jelle- i gén s az Ágostai Hitvallás élteti. CSILLAG UTÁN Ölök é'elUftt szobámban, hideg teát kavarok... Körülöttem fájás fétis ködhátójá kavarog. Kikelek tikkadt helyemből, kinyitom az ablakot s megpillantok odakint egy ígéretes csillagot. Ö ha most mindent ttthágynék, mennék a csillag után, mint rég a három kirátyok betlehemi éjszakán/ Gépkocsin, vagy teveháton — olyan mindegy, hogy hogyant Aranyat, tömjént és mitrliát vinnék, vinnék boldogan. Mennék száz országon át, míg álamat szelné a vám. »Aranyad tilos kivlnnit« szólna ott a vámos rám. »Tömjéned meg, ami csak vari, az mind kelt, az itteni hazat hatatmak fényét méltón dicsőíteni,t Százszor megállítanának, — örülnék, ha átcsúszom: arany nélkül, tömjén nélkül érnék hozzád, JézusomI Jaj és mire odaérnék, hova a csillag vezet, te már függnét a kereszten és a lábad csupa seb, s ahelyett hogy bölcsőd köré szórjak tömjént, aranyat, megmaradt szegény mirrhámnxal keserüszagú mirrhámmal kenném véres lábadat. (1937.) Babits Mihály RÁDIÓS FÉLÓRA Karácsony első napján, december 85-én reggel fél 9 órától vallásos félórát kdsvetit a Petőfl-rádló. Igét hirdet Dezséry László püspök. I LELKÉS ZVIZSG A A Magyarhoni Evangélikus Egy­házegyetem Lelkészképesítő Bizott­sága Északi Kerületi Osztálya 1953. december 15-én ülést tartott Dr. Vétó Lajos püspök elnökleté mellett. Lelkészt oklevelet nyertek Csonka Albert, Dóka Zoltán, Varga György és ifj. Bcnkóczy Dániel. NYÍREGYHÁZA A gyülekezet szeretetotthona no­vember 15-én ünnepélyt rendezett, amelyen művészi számok mellett Joób Olivér Igazgató-lelkész tartott előadást »Szerétertmunka a gyüleke­zetben* címen. Az ünnepélyen Bal- czár István egyházfelügyelő novella­fordítását olvasta fel s záróáhitatot tartott Rozsé István, a szeretetotthon vezető lelkésze. Ugyanezen a napon a szeretetott­hon a híveik adományából gazdag ki­állítást rendezett, amelynek jöve­delme meghaladta az 1000 forintot. * A gyülekezeti lelkészek ádvent fo­lyamán négy -különböző tanyaköz­pontban hat-hat napos igehirdetés- sorozatot végeztek. A munkaterv sze­rint még nyolc ilyen tgehdrdetés- soroaat lesz a nyíregyház! tanya- világ különböző központjaiban. Nap­közben a lelkészeik a tanyai híveket látogatják. SZENTES A gyülekezetben november 29-én, december 6-án és december 13-in »Ádventi esték*-et tartottak. Ezeken az összejöveteleken »A2 ószövetség édventje* címen sorozatos előadások hangzottak el, amelyeket a helybeli református egyház lelkészei: GHI- eze László, Kárászon Dezső és Ka­nász Nagy József tartottak. Az esték Színhelye az evangélikus egyház ta­nácsterme Volt. EGYHÁZASKOZAR November 30-tól december 6-ig a gyülekezetben egyhetes igehirdetés! sorozatot tartottak, melynek Szolgá­latát Wellér Henrik szepetftekl lel­kész látta el. deAk-tcr Karácsony első napján délután 4 órakor németnyelvű Istentisztelet lesz úrvacsoraosztással. VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYE A Veszprémi Egyházmegye léiké* szí munkaközösségének mindkét köre november hó 30-án Veszp­rémijén tartotta meg értekezletét Halász Béla esperes elnöklete mel­lett. Az értekezletet megelőzőleg úr* vacsorái istentisztelet volt, melynek szolgálatát Bokkon Lajos zalagalsai lelkész látta el. Mesterliázy Ferenc keszthelyi lelkész felolvasta í-Lu- ther két birodalomról szóló taní­tása* című dolgozatát, majd az ér­tekezlet tagjai megvitatták az egy­házmegyét érintő Időszerű kérdé­seket. LELKÉSZEK FIGYELMÉBE! Felhívjuk a lelkészek figyelmét arra, hogy az Evangélikus Egyete­mes Sajtóosztálynál kapható a leg­újabb kiadású szlovák nyelvű Új­szövetség és Zsoltárok, műbórkStés- ben, 40.— forintos áron. Ugyancsak Itt kapható: Die Be­kenntnisschriften der Evangelisch- Lutherischen Kirche, egyházunk hit­vallást Iratai latin és német nyelvelt 1225 oldalon, kritikai feldolgozással, vászonkötésben 80.— forintért, KAPOSVÁR Advent első vasárnapján, a dél­előtti istentisztelet keretében iktatta be hivatalába Kutas Elek, a somogy- zalal egyházmegye esperese a gyü­lekezet új presbitériumát. Délután a gyülekezeti munkásoknak tartott előadást. Az esti, műsorszámokkal gazdagított, ünnepi közgyűlésen irányfcmutató hozzászólással és ige- magyarázattal szolgált. A gyüleke­zet! napon részt vett és szolgálatot végzett Trlmmel Henrik egyházme­gyei felügyelő is. VASAS A gyülekezetben december 6-án, ádvent második vasárnapján volt az első szeretetvendégség, amelynek családias légkörében Zoltal Gyula helyi lelkész tartóit eiőadaStT á~e!- kész felesége pedig gyermekműsor­ral szolgált. Ez az első szeretetven­dégség régi hiányt pótolt, amelyet eddig helyiség hiányában nem lehe­tett megvalósítani. r ■ . HÁZASSÁG Tóth Sándor és Varga Hona házas-. ságot kötöttek a szőkédencsi evangé­likus templomban. Egyedülálló nó lakótársnőnek menne magányos nőhöz. Cím: Benkő Margit, Bp., Szondy-u. 42k, III. 7, Babits Mihály hetven évvel ezelőtt született, ti­zenkét esztendeje halt meg. Nem csupán az évforduló késztet arra, hogy írjunk — emlékezzünk róla, ha­nem a síri csend Is, mely életművét körülveszi. Nyissuk ki Babits Mihály műveit, lapozgassunk költeményei­ben. Egy nagy költővel találkozunk, a magyar szellem egyik legnagyobb kifejezőjével. Mindnyájan tudjuk, éveken át, mint a »Nyugat* szer­kesztője s a Baumgarten-alapítvány kurátora, művelődéspolitikai hata­lom volt Budapesten s követett el hibákat, melyeikre nehezen találni mentséget. Ilyen volt például József Attila vétkes mellőzése. Szükségte­len elhallgatni azit is, hogy a huszas években elvi megnyilatkozásaiban korántsem volt oly bátor és ellenálló, amilyennek lennie kellett volna. Mindez azonban nem feledteti ve­lünk, hogy azonosítsuk magunkat rendkívüli értékelvéi. Helyét váló­ban Arany János mellett kell meg­keresnünk. Szekszárdion született, a Dunántúl fia volt, mint Vörösmarty. Családja régi polgárosult nemesi família. Is­koláit Pécsett végezte, az egyetemet Budapesten, tanár lett, az első világ­háború végéig Baján, Szegeden, Fo- garason és Budapesten tanított. 1917- ben háborúellenes versei miatt le kellett mondania tanár! állásáról, at­tól fogva csak az irodaiamnak élt. Egyetemi hallgató karában barátko­zott össze Juhász Gyulával és Kosz­tolányi Dezsővel, később Ady Endré­vel a a »Nyugat* című folyóirat köré tömörült írókkal. A »Nyugat*-ot Mó­ric* Zsigmondda! együtt, utóbb egye­dül szerkeszti, 1929-től halálig a ma­gyar irodalmi élet Vezére, egy új író­nemzedék nevelője. Éveken át sú­lyos betegség, gégerák, kínozza s dönti korai sírba, 1941 augusztusá­ban. Babits ek?ó versköteteiben össze­KÉT futnak az európai líra összes lehető­ségei. A formák és ízek szinte zsib- basztó rajzása fogja el az olvasót. Nyugati és déli európai versformák találkoznak itt a magyarral, amely a végén a költő igazi formája marad. Állandó s lázas keresése bizonyos té- tovaeágot és erőtlenséget mutatott a kortársnak, holott csak a lángész játéka volt saját mondanivalójának érése közben. Babits összetett ember s összetett költő: modem és roman­tikus, misztikus és racionalista egy­szerre, hazafias és világpolgár a szó tiszta értelmében. A magyar költői mondat újjá hangszerelése közben érte az első világháború, a valóság élménye. Ne feledjük el, hogy »Hús- vét előtt* című költeményében ugyanolyan bátor volt, mint Ady a »Halottak élén* című kötetében, örök nagy szózat ez: i De ha szétszakad ajkam, akkor Is, magyar dal március évadán szelnék tör a véres ének! En nem a győztest énekelem, nem a nép-gépet, a vak hősi, kinek minden lépése halát, tekintetétől ájut a szó, kéznyomása szo'gaság, hanem azt, aki lesz, akárki, ki először mondja ki azt a szót, ki először ej meri mondani, kiáltani, bátor, bátor, azt a varázsszót százézrekvárta lélekzetadó, szent, embermegváltó, visszaadó, nemzetmegmentö, kapunyitó, szabadító, drága szót, hogy e'égl elég! elég volt. Hogy béke, béke. béke, béke már! Legyen vége már! Olyan nagy szín- és formaányagót olvaszt magéba, amit másutt, néme­teknél, angoloknál, franciáknál, a ÉVFORDUL költők egész sora képes csak elvégez­ni. Érzékenyen megrezdül az expresz- szlonizmus hangjaira, de még érzé­kenyebben a magyar flépi költészet­re. Egyre egyszerűbb, egyre tisztább lett mondanivalója. A magyar élet válságai és fordulatai mélyen meg­rendítik. Kereszténysége — Babits katolikus Volt — és emberiessége át­fogó, széles távlatokra, nyugalomra s derűre készteti. Éles, prófétikus biztonsággal ír mindenről, ami nem­zetét és Európáját éléri majd. Erköl­csi magatartása csaknem vallási szí­nezetűvé válik. Jerémiással, majd Jónással azonosítja magát, kristály- kemény jelképeket talál, könnyedén álcázva bibliai képekbe korára vágó szavait. Virágok, bogarak, madarak és csillagok közé vonul híres eszter­gomi verseiben. Hogy kisvártatva, fuldokolva s lázban vergődve, meg­írja az emberi szenvedés legnagyobb verseit. Nem csupán költő vélt Babits Mi­hály. Beszélnünk kellene a regény­íróról, a tanulmányok Írójáról, a for­dítóról és kritikusról. Mert ez volt ő egyszerre. Prózájában megkap « fegyelem és szenvedélyes kitörés 6sz- szefűzése, a latin világosság és ma­gyar indulat. Megrázóam tudott em­lékeztetni egy-egy írásművében ma­gyar voltunk lényegére. Egy teljesen új zenéjű magyar prózát mondatot teremtett. Kisebb regényei érdekes lélekrajzok, nagy regén)-« a »Halál fiai*, a magyar középosztály széthul­lásáról szól. Lefordította Dante »Is­teni színjátékját; az olaszok szerint ez a legjobb Dante-fordítás. Kitű­nőek az »Amor Sanctus* címen meg­jelent középkori himnusz-fordításai. A néhány évvel ezelőtt Svájcban né­metül is megjelent európai irodalom- története, bár egyéni hangú, de na­gyon érdekes összefoglaló Európa szelleméről. ÓRA Babits mondta, hogy a szeilem adta meg a magyarság erkölcsi erejét, a szellem tarthatja meg, a Jézus meg­állapította emberszeretet és az em­berek szabadságának tisztelete. Mó­ricz Zsigmond, Babits teljes emberi és írói ellentéte, írta meg róla, hogy olyan ő a mi irodalmunkban, mint zenénkben Bartók Béla. Úgy nyis­suk ki, úgy olvassuk tiszte szívvel a költőt, ahogy csak hasonlóképpen tudjuk megszeretni a muzsikust. Berlioz értünk-szólt, amikor megírta a »Rákóczi-lnduló«-t. Mély tisztelettel állunk meg mun­kánk közepette a nagy francia zene­költő előtt, születésének százötvene- dik évfordulóján. Hector Berlioz (1803—1809) Európa nagy muzsiku­sai közé tartozik. Hazánk reform- korszakában/ amikor a Lánchíd épül, 1846-ban, a francia zenék öltő elláto­gat Pestre. Nevezetes önéletrajzá­ban olvashatjuk, hogy Bécsbert, né­hány nappal pesti útja előtt, egy ma­gyar patrióta kereste fel. »Én nem mondhatom meg, ki Vagyok, — mon­dotta az Ismeretlen —, mert az osztrák kémek megfigyelnek, magyar vagyok s elhoztam önnek ezt a dalla­mot.* S átadta Berlioznak a kuruc szabadságharc legszebb emlékét, a Rákóczi-induló hangjegyét. Berlioz az úton, a Duna mellett, Becs és Pest között, amíg tovatűnt jobbról és balról a magyar táj és annak né­pe, ejzümmögte a magyar tételből szálló muzsikát s Pesten azonnal le­írta a kottát. Van egy másik feljegy­zés is, hogy maga Erkel adta át Ber­lioznak a »Rákóczi-induló* hangje­gyét, már Pestre érkezése és érdek­lődése után s Berlioz hihetetlen gyorsasággal megírta s kompozíciót s Úgy mutatta be & fővárosnak. Mindegy, hogyan történt, Tény az, hogy a lobogó szenvedélyű, egyenes, igaz jellemű francia zeneköltő ezt a Zenei szöveget választotta sugallatna magyarországi élményének és mon­danivalójának. Berlioz »Rákóczi-ifl- duló*-ja az európai zeneirodalom leg- megkapóbb indulója. A megtiport nép haragjának, bátorságának, tő­gyeimének és győzelmének szimfó­niája. Tanúja voltam egyszer, hogyan hart ez a muzsika az emberekre. Kül­földön történt, egy hangversenyen, amikor műsoron kívül, a Végén, rá­adásként s be nem jelentve a számot, a zenekar eljátszotta ezt az indulót. Az első hangok után a hangverseny- terem egész közönsége, mint egy ve­zényszóra, azonnal felállóit s úgy hallgatta végig az Indulót. Diák vol­tam s addig nem hallottam ezt a Ze­nét. Forróság ömlött rajtam végig, kipirult az arcom, szemembe az el­szántság és diadal könnyed tolultak. Akárcsak a mellettem állók szemébe. Kimenőt hallottam a zeneköltő nevét s a mű címét, de előbb éreztem már, hogy ez csak Berlioz magyar dalla­ma lehetett. Ezt a varázslatos muzsi­kát köszönjük mi Hector Berlioznak. 1840-ban Pest-Buda publikuma hal­lotta a remekművet elsőnek, mámo­rosán s íelhevülve, mint tudjuk. Nem kétséges, hogy franlca barátunk Ze­neműve hozzájárult a szabadságharc­ba menő nemzet lelkesedéséhez és forradalmi elszántságához. S azóta az egész emberiség érzelmeinek ki­fejezője Berlioz »Rákóczi-induló«-la. Melynek kéziratát 1a nekünk hagyta, Erkel Ferencnél. S amikor otthon, Párizsban, beilleszti a »Rákóczl-ln- dulót* a »Faust elkárhozása* című zenekari művébe, az emléket még egy magyar táncdallammal l* bő­víti. Haláláig meg nem szűnt érdek­lődni nemzetünk iránt Hector Ber­lioz, a nagyzenekamak első mestere ta világom

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents