Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1953-01-04 / 1. szám

EVANGÉLIKUS ÉLET 3 ÉLŐ VfZ EGÜ r 'Angyal nyelven áment jelent. Még nem hallottam az angyalok hyelvén beszélni. Kisgyermek korom­ban azt hitiem, hogy az angyalok magyarul beszélnek. Magyarul mond­ták a pásztoroknak: — Született nek­tek ma a Megtartó! Később megtud­tam, hogy a zsidókhoz zsidó nyelven szóltak. Sőt görög nyelven is olvas­tam angyali üzenetet, amikor Fülö- pöt, az evangélistát küldte el az ür angyala a szeressen íökomornyik megtérítésére. — Vájjon milyen nyelven beszél­nek az angyalok? Meg kell_ tudnom, mert kiosi ’lányom néhány év múlva megkérdezheti és én mindenre sze­retnék neki válaszolni, ami az ür .dolgaira vonatkozik. Néhány nappal ezelőtt megtudtam, hogy milyen nyelven beszélnek az angyalok. Halljátok csak. Imádkozni tanítjuk. Ideje már, hi­fizen négyhónapos elméit. Édesanyjával imádkozunk érto_ és helyette. Keresztelése óta bennünk ég az üdvösségért való felelősség- érzés. Az ige is szívünkre helyezte ezt az áldott gondot: — »Vájjon mi lesz a gyermekből? (Lk. 1,66.) A gyülekezet is váltatta ezt a szolgálatot Imádkozunk érte. Mi pedig néhány nap óta^ nemcsak érte, hanem vele együtt imádkozunk. Csöpp klis kezét sokszor összekul­csolja. nézelődik a semmibe, aztán el­mosolyodik. — Angyalt lát — tartja a néphit. Isten igéje is engedi ezt hinnünk, mert Isten az 0 gyermekei TOVÁBB! A békemozgalom ugyanazt mondja a nyugati világnak, mint Jézus Krisztus a gazdag ifjúnak, — mondotta J. Endicott, kanadai protestáns lelkész ' Lent, a Földközi-tenger kapujában Van Gibraltár, Európa végállomása. Hatalmas sziklájára három szét vé­sett a középkor: »Non plus ultra.!« Nincs tovább! Azt gondolták, ott vege van minden útnak. A _ hata’.mas óceánra ki mert volna rászállni hosz- szú időn keresztül?... Pedig messze, az óceánon túl gazdagkinosü száraz­földek vártak gyémánt- • és arany- mezőkké!.-----Kolumbus letörölte a »nincs«-et és ke reszttel kezében kiliajózott s meg­érkezett az akkor mesés földre. Isten népének is mindig volt útja tovább. Lett vizük a kősziklából cs az égből manna hullott, fürjek lepték él az éhesek táborát; aztán nem volt olyan ellenség, amelyik legyőzte volnaőket. Istentől örömhír érkezett: »hűsége­sen szeretlek, nem hagylak feljebb kísértetni, csak annyi a teher, ameny- nyit elbírtok, — a próbával együtt a kimenekedést is megadom«. — Atya beszél így kisfiával, mikor kiskocsijai megrakta: ezt elbírod, fiam! Tovább! Istennél mindig van további Jézus Krisztus nem azt jelentette-e ezen a földön: van út tovább! Gyó­gyíthatatlan betegek kerültek elébe s volt út tovább egészségesen. Kopor­sót vittek sírva s ö joggal mondta azt a zokogónak: Ne sírj! Volt tovább a vak koldusnak és a latornak is egy egész elrontott élet után. Jézus Krisz­tus mindenütt azt jelenti: van tovább! Alikor a legsötétebb éjszaka volt, ak­kor lett karácsony. S így lett húsvét 5s, a legnagyobb »tovább«. Senki«© ülhet le az anyaszenfegy- ház vándorúján reménytelenül! Csa­ládi éleled nehézségei közt. hívó éle­ted megrekedted gében, gyötrő kétsé­gek közt. Isten ma ránéz tenheidre, próbáidra, bűneidre s atyai szeretet­tel mondja: van tovább! Nem, azért, mert szépirodatmilag így jön ki »szé­pen«. hanem mert valóság volt kará­csony, nagypéntek és liúsvét. Hosszú, nehéz adventra megérkezett a »To­vább«. Hozzád is belép, ha elernyed­ten ülsz is le éppen mostani^ hitbeli útszakaszodon. Testileg, lelkileg, ide­gileg fáradt vagy a hit további har­cára, hogy valakit megtarts, hogy ki­mássz a mocsárból. Most éppen neked mondom, aki vacsorádat összeszorult torokkal erőlteted magadba, miköz­ben belefut szemed ezekbe a sorokba: Jézus ma pont neked jelenti azt, hogy ágenis, van tovább! ...Persze, volt akiknek nem , volt .VENEZUELA Ebben a túlnyomó részben kato­likus lakosságú államban most létesült az első evangélikus gyülekezet. A gyülekezet központja Caracasban van. A Lutheránus Világszövetség részé­ről Stewart W. Hermann üdvözölte az új gyülekezetei, amely istentisztele­teit lett, német és magyar nyelven tarjta. mellé szolgáló lelkeket, angyalokat rendelt. (Zsid. I, 14.) Ali kutatva hajolunk a szeme fölé hátha meglátjuk benne az angyal- világ tükörképét. Ö azonban már minket lát és ismét elmosolyodik. Ta­lán ugyanazt látja, a felülről jövő Szeretet visszfényét. Imádkozunk vele: — Ez a nap is csendesen, Megint elmúlt Istenem. Semmi bajom nem esett, Szent karod védelmezett... Csendben van. Kalimpáló kis kezei megnyugodtak, meleg, dióbarna szeme tágranyíit és csodálkozva fi­gyelt a valahonnét ismerős szavakra. — Kérlek, édes jó Atyám, vigyázz éjjel is reám. Ha 'lehunyom szeme­met, Te őrizz meg engen vet... Hirtelen felcsillant kis szemében a gyarmekérlelem bájos fénye. Hang­talan szájmozgások után egyszeresek megszólalt halkan, mint a madár­csipogás: — EG Ü... Ez volt az ő amen-e. Angyalnyel­ven. * A Te gyermeked ki tudja-e már mondani isten felé az áment? Az ür Jézus mondotta: — Sohasem ol­vassátok-e? A gyermekek és cse­csemők szája által szereztél (Uram) dicsőséget. (MT. 21, 16.) Dicsőítsd az Urat azzal, hogy gyermekedet korán imádkozni taní­tod. Akkor megtudod Te is, hogy mi­lyen nyelven beszélnek az angyalok. A gyermeki léleknek hit által ért­hető nemzetközi angyalnyelvén. Németh István tovább. Nem lehel elhallgatnunk. Aki az I. Kor. 10-et kezdi olvasni, lát­hatja. Arcok néznek ránk, akik ha- lálraváltan suttogták: »Nincs további« A csodákat tevő, továbbvezető Isten­nel nem lehet játszani. Aranyból bál­ványt öntöttek s azt mondták: ez sza­badított ki Egyiptomból. Hánynak nem volt tovább! Démás a jelenvaló világhoz ragaszkodott, Anániás és Safira, akik neun akartak a »mindent odaadni« útjára lépni. Isten sokszor üt egy nemzedék asztalára: nincs tovább! Nem tűröm, hogy a magán­tulajdonod, a tested bálványod le­gyen, hogy a bűnödhöz görcsösen ra­gaszkodj s közben vigasztald maga­dat: hisz meg vagyok keresztelve, úr­vacsorával élek. Azok nem bírják to­vább! Százával maradnak te ma is. De aki akar a keresztyén hit útján továbbmenni, aki nem akar a bűne mellett maradni, aki rátekint a mellé­érkező Jézusra, Isten kegyelmes »To- vább«-jára, — annak mindig van új kezdés. Ezért vagyok Neki hálás mindig! Görög Tibor Blumhardt János Kristóf egyike volt a múlt század legáldottabb evan­gélikus lelkipásztorainak. Személyes lelk/gondozásán kívül nagyon sokan keresték fel levélben Is kérdéseikkel, s kérték tanácsát, eligazítását. Blum­hardt minden kérdésre levélben vá/a- szolt s ezek a levelek gazdag tárháza a lelkipásztori bölcseségnek, a vigasz­talásnak, a hívő keresztyén tanításnak. Nemrégen kötetben gyűjtötték össze ezeket az írásait. Az Evangélikus Elet sorozatosan közöl kővetkező számai­ban Blumhardt lelkipásztori írásaiból, hogy ez az igaz tanítás ma Is elvégez­hesse áldott szolgálatát közöttünk. Jézusban maradni Amikor Jézus arról beszél, hogy 5 az igazi szülőtö (János 15.), a tanít­ványokról azt mondja, hogy azok pe­dig a szőlövesszők a tökén, vagyis Őrajta; bele vannak tehát mintegy nőve, úgy, hogy a töke életnedve be­léjük árad, az 0 lelke bennük is él. Ez pedig úgy történt, hogy beszédével, ki­váltképpen mikor arról beszélt nekik, hogy Ó az Üdvözítő, megtisztította őket. Az 0 beszéde eltávolította belő­lük a minden embernél egyformán megromlott »életnedvet« és megnyi­totta őket a töke éltető erejének befo­gadása számára. Figyeljük csak meg. mit mond Jézus: »Ha énbennem ma­radtok és az én beszédeim bennetek maradnak«, ebből kitűnik, hogy Jézus­ban maradni, vele össszejorrni annyit jelent, mint az ő igéjét befogadni és GYÜLEKEZETI HÍREK CEGLÉD Adventben minden pénteken esti áhítat volt a gyülekezetben. Ezeken az alkalmakon Tóth Károly pilisi, ár. Molnár Rudolf monori és Lupták Gyula nyáregyházi lelkészek szolgál­tak igehirdetéssel. December 7-én énekes, zenés áhítat volt, melyen Kökény Elek rákospalo­tai lelkész hirdette az Igét. Trajtter Gábor budapest-íasori segéd lelkész orgonán játszott és a református »Sztáraye vegyeskar énekszámokat adott elő. Az énekkart Arany László református lelkész vezette. BP. XVI. ÁRPÁDFÖLD A budapest-cinkotai egyházhoz tartozó tlrpádföldi gyülekezetben de<­21-én adventi vallásos est volt. A vallásos esten a gyermekbibliakö- tagjai ádventi, illetve karácsom" versekkel szerepeltek, az énekk?” pedig régi karácsonyi énekeket adott elő. Az igehirdetés szolgálatát Bánd” István végezte. KAPOSVÁR — Advent harmadik vasárnapján ad­venti gyermekűnnenélyt tartott a gyü­lekezet. Az ünnepélyt megelőzően a szülők számára volt összejövetel, a nagyobb leányok pedig az idióta gyer­mekik számára összegyűjtött játéko­kat javítgatták és készítettek úiakait. Az ünnepély végén a gyülekezet öröm­mel tekintette meg a két nagy asz­talt megtöltő játék- és ruha ajándéko­kat, melyeket a gyülekezet gondnoka személyesen vitt el a bonyhádi idióta gyermekek otthonába. A gyermekek megérezték valamit abból, hogy mi­lyen nagy öröm szeretettel adni. KÜLFÖLDI HÍREK latin allamok Katolikus nézetek szerint lelkész- hiány van a katolikus egyházban. Egy németországi katolikus lap a kővet­kező adatokat közölte: Franciaország­ban 1430 létekre egy gyülekezett lel­kész esik. Ha a szerzeteseket is szá­mítjuk, 1000 lélek. Olaszországban 820 leiekre jut egy világi, vagy szer­zetes nap. 1871-ben 176 lélekre jutott egy! Spanyolországban ,26 millió la­kosra 27.000 lelkész esik. Németország­ban 1937-ben 830 katolikusra jutott egy lelkész, 1950-ben 1120-rai. Auszt­riában 1937-ben 371 egyházi állás volt betöltetlen, 1951-ben már 785. Chilé­ben 1000, Costdricában 9000, Equa- dorban és Kolumbiában 8000, Mexl- cóban 105.000, Argentínában 120.000, Peruban 12.500,' Brazíliában 14.000 katolikusra jut egy lelkész. Kínában 3 millió katolikusnak 5000 lelkésze van, Japánban 131.000 katolikust 252 lelkész pásztoroll AUSZTRIA 1 ! A fennálló lélkészWány következ­tében dr. May, az osztrák evangélikus egyház püspöke az egyházak világ­tanácsához fordult segítségért. A dá­niai evangélikus egyház vállalta* hogy két évi időtartamra önkéntesen jelent­kező lelkészekkel segíti ki az ausztriai evangélikus egyházat. hatni hagyni. Hiszen igéje hordozza Jézus lelkét s így igéjével Lelke is be­lénk árad. Aki viszont Jézus beszédét csak felületesen hallgatja úgy, hogy az nem irthatja ki belőle mindazt, ami bűnös, az persze nem is forrhat egybe vele, mint szőlüvessző a tökével. Hi­szen az ige meg sem tisztíthatta, sőt mégcsak bűnbánatra sem indíthatta s így még bocsánatot sem nyerhetett. Pedig Jézussal egyesülni nem egyebet jelent, mint azt, hogy az ő ítélő és vi­gasztaló, tanító és megvilágosító igéjét igazán szivünkre vesszük s azt állan­dóan magunkban tartjuk és elménk­ben forgatjuk, hogy így megtisztíthas­son bentiünket. Ebből már ki is tűnik, mit is jelent Jézusban maradni. Az marad meg Jé­zussal való közösségben, amiben ál­landó marad az ige szerelcte s így az ige állandóan kifejtheti tisztító hatá­sát. Ha az ür azt mondja: iMáradja­tok énbennem«, ezzel azt akarja mon­dani: ne kényszerilsétek az Atyát ma­gatartástokkal arra, hogy lemetsszen benneteket. A megmaradást viszont az segítheti elő, ami Jézusba való bele- plántálásunkat is elvégezte: az igéhez való ragaszkodás. Ez az ige formálhat­ja át életünket és 'teremthet belőlünk egészen új embert. Minden azon múlik tehát, hogy miként viselkedünk Jézus beszédével szemben: közönyösen, res­tül, hidegen, vagy pedig befogadjuk azt. Csak így tudunk elszakadni a bűn­től és tudjuk naponta újra megvizs­gálni, hogy »ml az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata«. Az Országos Béketanács a Népek bécsi Békekongresszusa után sajtó, fogadást rendezett, melyen a többi között Bereczky Albert református püspök is beszámolót tartott a Béke- kongresszus egyházi megnyilatko­zásairól. A sajtófogadáson /. Endicott a Budapesten időzött kanadai pro­testáns lelkész, az 1952. évi Nemzet­közi Sztálin-békedij kitüntetettje is nyilatkozatot tett. Idézte Jézus Krisz­tusnak a gazdag ifjúval való beszél­getését. A gazdag ifjú akkor lehetett volna igazzá, ha engedelmwskedlk Jézus Krisztusnak abban, hogy va­gyonát odaadja a szegényeknek. A gazdag ifjú azonban szomorúan el­hagyta Jézust. »A békemozgatom ugyan azt mondja a nyugati világ­nak, — mondotta Endicott lelkész — mint Jézus Krisztus a gazdag ifjú­nak. Azon kell lennünk, hogy a nyu­gati világ elfogadja ezt az igazságos felhívást. A békemozgalomnak erköl­csileg igaza van. Mi egyháziak gát­lás nélkül, lelkesedéssel dolgozha­tunk benne. Ez a mozgalom győzel­met fog aratni a jövőben. Bízom benne, hogy kényszerít* hetjük a nagyhatalmakat arra, hogy ne háborúskodjanak, már csak azért Is, mert a háború készítői is tudják, hogy nincs Igazuk és a háború nem sztik- » séges. Eleget láttam a keleti világot ah­hoz, hogy meggyőződhettem abban, hogy önök a békét akarják. De ele­get láttam a nyugati világot is ah­hoz, hogy kimondjam, hogy ott haj­lamosak arra, hogy a kérdéseket há­borúval oldják meg. A sürgősség ér­zése tölt el most bennünket. Sürgő­sen kell cselekednünk, hogy igaz ügyünkben győzzünk. Az egész vilá­gon mindenütt meg van már a bé- kemozgaiom szervezete. A népek ki fogják harcid ni a békét« — fejezte be nyilatkozatát Endicott lelkész. Szombat esti közös imádságunk ZENGJEN NEKI HALAÉNEK, ÉZS. 63, 7—16. Egy évnek a végén jó emlékezni »az ürnak kegyelmességeirö! és sok jóságáról« (7. v.) melyet az ő anyaszentegyházáva], annak tagjaival és magyar népünkkel cselekedett. Szerelmével és kegyelmével hordozott ben­nünket és Jézus Krisztusban minden körülmények között szabadító Ürnalf bizonyította meg magát. Egész évben hirdettette a bűnboosánat evangéliumát és kiszolgáltatta szentségeit, melyek által velünk közösségre lépett és végezte rajtuk a megszentelés munkájá. Egyházát a keresztutak előtt eligazította, az igazi szolgálat útjára vezettette, melyen az emberek üdvösségének munkálása mellett, azoknak e világban való életrendjében is segítségükre volt. Igaz, hogy voltak »nehézségek« is. Egyéni és közösségi életekben egyaránt. De jó tudni, hogy ezek a »nehézségek« úgy viszonyulnak a meg nem érdemelt sok-sok ajándékhoz, segítséghez és szabadításhoz, mint a vakond­túrás a Himalájához. Jó tudni, hogy ezek a nehézségek is ajándékok voltak. Végül jó tudni, hogy éppen tizekben volt a legjobban szerelmével és kegyel­mével velünk; Kegyelménél ós szerelménél csak a bűneink voltak nagyobbak. Az engedd-’ lenségünk. (10. v.). Bizony sokszor megszomoritottuk az elmúlt esztendőben is az ő »szentségének lelkét«. Hitetlenségünkkel, ebből folyó engedelmessé­günkkel sokszor kereszteztük az ö útjait és zúdítottunk saját magunkra sok veszedelmet. Csak akkor tudunk szívből hálát zengeni az év végén, hogy ha világosan kegyelem volt az egész esztendő, annak minden napja és órája a számunkra. meglátjuk: bűneink miatt ennyi jóhoz nem volt jogunk, amit kaptunk. Csupa Azért zengjen neki hálaének! VALLJUK MEG, hogy bűneinkkel terheltük az Ural az elmúlt esztendőben. > ADJUNK HALÁT, hogy igéjét és szentségeit mégsem vonta el tőlünk, hogy kegyelméből szolgálhattunk népünknek, hogy nehézsé­geinkben mellettünk volt, hogy minden napunkon tanácsoló ür volt.­KÖNYÖRÖGJÜNK az egyház e világban való szolgálatának helyes felismeréséért, a múlt bűneiből való szabadulásunkért, az egyház szolgálatáért, Teológiánkért és annak ifjúságáért, szeretet- intézményeink szolgálatáért és anyagi megalapozottságukért, püspö­keinkért és lelkészeinkért. Isten áldása kísérjen az új esztendőben! Káldy Zoltán , B I B L I A-O LVA S Ó Január 4. Vasárnap. Ezs. 65:17. Rom. 5:2. Isten nem pihen, sem nem nyugszik, hanem szüntelenül alkot, teremt, üjjáteremti az eget és a földet, de teremtő szeretetének középpontja az ember. Téged is új emberré akar tenni Jézus Krisztus által, hogy legyen élő remény­séged. (Olvasd még: Józsué 1:1—9. Luk. 3:23—28. Rom. 5:2.) Január 5. Hétfő, Zsolt H2:12. Kol. 4:2, Ez az ige nagy biztatás akar lenni számodra. Sokszor hallott üzenet Bízd magad Istenre! Keresztjén múltad dacára megtetted-e? Nem tartozol a nyugtalan, csüggedt lelkek közé? Idegességednek levezetője lehetne bízó, az imádságban kitartó, hálaadó élet. (Olvasd még: Kol. 4:13—17. Luk. 4:1—13. Ézs. 2:2—5.) Január 6. Kedd. III. Alóz. 19:2. I. Ján. 4:14. Annyira lehetünk szentek, amennyire Isten le tud minket foglalni. Ha engedünk hívó szavának, beleállít a világ medrébe tanúként. Azt akarja rajtunk keresztül elmondani, amit Jézus Krisztusban kaptunk. Lefoglalhatott szolgálatra? (Olvasd még: Zsolt. 72. Luk. 4:14—21.) Január 7. Szerda. II. Móz. 12:13. 1. Tim. 3.16. Hitünk nagy titka, hogy Jézus Krisztus emberként jött el hozzánk, életét adta értünk, mikor ellenségei voltunk, vére védő és befödöző vér Isten előtt. Uralkodó és dicsőségesen visszatérő Krisztus Urunk van. Nyilvánvaló-e számodra hitünknek ezen titka? (Olvasd még: I. Ján. 2:7—11. Luk. 4:22—30.) Január 8. Csütörtök. III. Móz. 26:12. Ef. 4:3. Isten nem távollevő Isten. Népe között szüntelenül jelen van igéjében. Megkü6zönöd-e Istennek békét szerző életeddel, hogy igéjében oly hatalma­san munkálkodik, nem fordult el tölünk, hanem benne ma is jelen van? (Olvasd még: I. Ján. 1:5—10. Luk. 4:31—37.) Január 9. Péntek. Ézs. 57:14. Kol. 4:3. Isten igéjében jelen van, de nem elégszik meg egyszerűen ennek tudomá­sulvételével. Azt akarja, hogy mi magunk is készítsünk utat közöttünk igéjé­nek továbbbterjedéséért, áldásaiért és annak hirdetőiért. Megteszed? (Olvasd még: Ján. 3:16—21. Luk. 4:38—44.) Január 10. Szombat. v. Mór. 32:39. I. Kor. 8:«. Istentől nem függetleníthetjük . magunkat. Nem szakadhatunk el tőle. Vagy jelen van üdvösségünkre, vagy pedig még közönyünk ellenére is jelen van megítéltetésünkre. Mindenekben, mindent munkál. Meggondoltad? (Olvasd még: I. Ján. 2:12—17. Luk. 5:1—11. Zsolt. 122.) Krihllng Dániel Blumhardt János Kristóf lelkipásztori leveleiből Kedves olvasóinknak békés, boldog újesztendőt kívánunk. Erősödjenek a hitben, emelkedjenek jólétben, gazdagodjanak jócselkedetekben!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents