Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1953-11-08 / 45. szám

3 EVANGÉLIKUS ÉLET Az Istennel való megbékélésből következik az emberek közötti megbékélés Az új szászországi püspök beiktatása Október 21-én a Német Demo­kratikus Köztársaságban a 'porce­lángyártásáról világhírű Meissenber történt meg az új szászországi' püs­pök, Gottfried Noth felszentelése és beiktatása. A több mint négymillió lelket számláló szászországi evan­gélikus egyháznak erre a nagyje-. lentöségü eseményére magyar evan­gélikus egyházunk képviseletében én is megjelentem. A meghívót a nyugalombavonult dr. Hahn püspök és a szász országos egyház világi el­nöke, Kotte, írta alá a szász országos zsinat határozata alapján. Magyar evangélikus egyházunk történetében tudomásom sze- . rint ez az első eset, amidőn né­metországi püspök felszentelé­sére és beiktatására egyházun­kat meghívták. Ä meghívás oka az ökumenikus kapcsolatok örvendetes ■ megerősö­dése, ahogyan erre a meghívólevél is hivatkozik. A világ-iutherániz- mus ökumenikus képviseletére mag­hívták még -» dán evangélikus egy­ház vezetőpüspökét s az Amerikai Egyesült Államok evangélikus egy­házának Nyugat-Németországban szolgálatot teljesítő egyik teológiai tanárát, dr. Bodensiecket is. A dán püspök nem jöhetett el, s így a meisseni püspökiktatáson az öku- menét Bodensieck professzorral együtt mi ketten képviseltük. Amikor a püspökiktatás napján reggel Drezdából Meissenbe meg­érkeztünk, már az egész városka a püspökiktatás ünnepségének a je­gyében állott. A meisseni templo­mok tornyáról iilakeresztes fehér­zászlók lengtek, sok hivő egyháztag ablakát virágok díszítették, s ami­kor a vezető egyházi személyiségele ünnepi menete megindult, az ősi dómba, amelyben Luther Márton is nem egyszer prédikált, ftz utcákon sok ezer hivó sorfala állott. Meissen összes harangjai meg- kondultak, s így, harangzúgás köze­pette a hívek ezreinek lelkes örö­métől kísérve vonultak a dómba, az új fiatál püspök felszentelésére és beiktatására. Az ünnepi menetben a teológiai hallgatók, a helyi és környékbeli lel­készek, a teológiai professzorok, a zsinati tagok hosszú sóra után kö­vetkeztünk az ökumené képviseleté­ben mi ketten Bodensieck profes­szorral, majd utánunk közvetlenül jött a megfáradt, öreg püspök és utóda, az új püspök, végül a német- országi evangélikus egyházak ta­nácsának elnöke, Dibelius berlini püspök, és a német lutheránus egy­házak vezető püspöke, Meiser mün­cheni püspök. Amint a menet a dómhoz ért. a gyülekezet felemelke­dett helyéről s harsona-kórus hang­jai mellett. vonultunk be. A dómban már elfoglalták helyei­ket a politikai hatóságok képvise'öi s ott láttuk a németországi orto­dox egyház érsekét, Boriszt is. Az ünnepi szertartást a lipcsei Tamás-kórus Bach egyik motettájá­nak az eléneklésével kezdte, majd ünnepi liturgia és az apostoli hit­vallás együttes elmondása után Meiser müncheni püspök szólt az oltár elől az egybegyűltekhez. Be­szédében mindenekelőtt megemlé­kezett a nyugalombavonult Hahn püspökről, akiről elmondotta, hogy a békesség embereként működött püspöki szolgálatában s köszönetét fejezte ki odaadó munkálkodásáért. Az új püspök felé fordulva hang­súlyozta Meiser - püspök, hogy a püspök nem lehet a hívők lelki diktátora, hanem mint a gyülekezet első lelkésze kell szolgáljon Isten igéjének helyes hirdetésével. Miután a gyülekezet Luther egyik széV> énekével könyörgött Isten Szentleikéért, Hahn nyugalmazott püspök felszentelte és beiktatta tisztébe az új püspököt. Hahn püs­pök kérdésére, hogy vájjon kész-e felelősségteljés tisztét vállalni, Noth püspök csengő hangon jelen­tette ki: igen, Isten segítségévei. Ez­után a gyülekezetei kérdezte mag az iktató püspök, vájjon hozzájá­rul-e az új püspök beiktatáséhoz. A kérdésre a gyülekezet igennel vá­laszolt. Most a nyugalombavonult beteg püspök reszkető kézzel vette le nyakáról a püspöki keresztet s helyezte rá az új püspökre. A szoros értelemben vett iktatási szertartás után Dibelius püspök tar­tott beszédet. Beszédében hivatko­zott arra, hogy Szászország az ipar klasszikus országa, ahonnan nagy erővel tört fel az emberi vágy a szo­ciális Igazság iránt. Az egyház is ez előtt a kérdés előtt áll s nem. marad más hátra számára, minthogy ezt a problémát Krisz­tus nevében megoldásra segítse. Ezután a különböző egyházi kép­viseletek tagjainak áldó szavai kö­vetkeztek. Az ökumené nevében dr. Bodensieck professzor és magam áldottuk meg az új ‘püspököt. Bn Kolossé 1:15—20. alapján juttat­tam kifejezésre magyar evangélikus egyházunk áldáskívánatait. Ezután következtek a zsinat, a lelkészi kar, stb. áldó mondásai, majd végül a németországi egyesült lutheránus egyházak nevében Meiser püspök áídotta meg a szósz országos egyház új püspökét. Miután a lipcsei Tamás-kórus ze­nekari kísérettel Bach-kantátát adott elő, az új országos püspök lépett a szószékre s II. Korinthus 5:17. alap­ján hirdette Isten igéjét. Nem azért szólíttatunk a szó­székre — mondotta —, hogy gond­jainkról é* szükségleteinkről be­széljünk, hanem Isten igéjét kell hirdetnünk. Tehát az új püspöktől se várjatok mást, ne várjatok tőle jövőbe mutató programmot, hanem egyedül Isten igéjének hirdetését. Mindig Istenre kell mutatunk, aki éltünknek és ténykedé­sünknek. középpontja. Tudatában kell lennünk annasc, hogy az egyház nemcsak Isten Ke­gyelmében gazdagszik, hanem a a bűne is növekszik. De azt is tud­nunk kell, hogy Isten békét kötött velünk Krisztusban. Meg kell bé- kélnünk nekünk is Istennel, de az Istennel való megbékélésből az em­berek közötti megbékélés követke­zik. Az egyháznak ezt a megbéké­lést kell szolgálnia, a tllo* hata­lomra törekednie. Krisztus előtt állva úgy látják az embert, akiért Isten Fia meg­halt, mint testvérünket, aki hív bennünket. ' Ilyen értelemben akarunk Istennek az emberek­kel való megbékéléséről bizony­ságot tenni, mint Krisztus köve­tel. Az új országos püspök tiszta és megkapó igehirdetése után az énekkar és a gyülekezet a Te Deu- mot énekelte, majd az egész gyüle­kezet együtt elimádkozta a Mi Atyánkat. Az ünnepség hatalmas orgona-utójáték közepette ért vé­get, amikor is az új püspökkel ün­nepi menetben vonultunk ki a dóm­ból. A püspökiktatós ünnepi szertar­tása után díszebéden vettem részt, ahol alkalmam volt ismét köszön­teni a nagy szász evangélikus orszá­gos egyház új püspökét s rámutatni arra a szeretetre, amellyel mi, ma­gyarországi evangélikusok gon­dolunk és nézünk a reformáció ha­zájának nagy és erős egyházára. Dr Vető Lajos Készülj az ige hallgatására! Szentháromság ünnepe után 23. vasárnap Luk. ev. 12., 54—59. Az ember tapasztalatával, tudomá­nyával uralni akarja a természetet. Érti, magyarázza számtalan jelenségéi és saját szolgálatába állítja, céljaira felhasználja azokat. így rendezte ezt Isten már a teremtéskor, s nagy áldás ez számunkra. Ebből ered földi jó­létünk. Isten igéje azonban nem elégszik meg azzal, hogy a keresztyén embet otthon legyen a földi dolgokban. Jézus arra intette tanítványait, hogy értse­nek Isten Igéjéből ts. Isten igéje pe­dig azt akarja nyilvánvalóvá tenni számunkra a kijelölt részben, hogy Isten parancsai szerint élünk, s az ő ítélete felé megyünk. Ahogy a bíró­ság elé idézett emberen erőt vesz a belső szorongás, és Jól meggondolja, mit mondjon és hogy viselkedjék a bíró előtt, és felsorakoztatja mentő, körülményeit, hogy az elmarasztaló ítélet kimondását megakadályozza, ugyanúgy adja Isten kékünk most ezt az időt, hogy jót gazdálkodjunk vele és engedelmesek legyiuik hogzá. Jézus azért volt kénytelen elítélni és ke­mény szóval illetni a sokaságot, mert az nem látta be és nem ismerte fel a helyes magatartást és nem teljesí­tette földi kötelezettségeit. Megvakí­tatta megvásárolt biztonsága, saját igazába vetett hite. Ezek bűvöletében élt és nem akart odafordulni Jézus Krisztushoz, akit Isten egyetlen meg- mentöként állított bele a bűnbeesett ember világába. ítélet elé menet, csak benne van felmentó Ítélet a számodra is. Tudod-e így érteni az írásokat? Ha az ember olyan bölcs, hogy a természet jelen­ségeiből olvasni tud, törődjék ezzel Js — ml az igaz? Az élet minden terü­letén keresni kell az igazságot, a he­lyeset, igazat és a jót. Krühling Dániel GYÜLEKEZETI HÍREK 1953. november 8. Szentháromság után 23. (az egyázi esztendő be* fejező Időszakában 2.) vasárnap. Igék: d. e. Lk. 12,54—59. Jel. 20,11—15., d. u. Zsolt. 103,6—13, A vasárnap Üzenete: Az ítélet feléi — Liturgikus szín: zöld. PAPA Október 25-én az egyházközségben »Gyülekezeti Segély nap- volt. Az Igét Halász Béla esperes hirdette. Az Istentiszteleten tettek esküt a gyüle­kezet új presbiterei. A megválasztott presbiterekhez dr. Huszár István felügyelő szólt a presbiteri szolgálat kötelességéről; az új presbiterek ne­vében’ pedig Flasch Rudolf tett bizonyságot a presbiteri hivatás igéhez kötött szépségéről. Este Ze- nésAhitat volt, melyen Bácsi Irén és Bárány Ágota orgonáit Bach-műve- ket, Garczagl Erika korátokat éne­kelt, Bácsi Magda Haendel: Sonátát hegedült. GYÚRÓ Október 25-én gyülekezeti nap ke­retében Nagybocskal Vilmos pilisi lelkész hirdette az igét. Az egész- napos programm során a presbiterek számára külön előadás hangzott el: »A presbiter, mint a lelkész segítő­társa« címmel. A délutáni alkalma­kon részt vett a szomszéd, tordasi gyülekezet is Görög Tibor esperes Vezetésével.' Az esti istentisztelet be­fejeztével a testvéri kapcsolat elmé­lyülésének áldásával tért otthonába a két gyülekezet. SOPRON Október 25-én, vasárnap, este fél 7 órakor egyházzenei hangverseny volt a templomban a következő mű­sorral: 1. Bach: D6r Toccata és Fuga (orgona), 2. Kapi: a) Isten, a mi ol­talmunk, b) Bach: Gott lebet noch. Énekeit az egyházközség vegyeskara. 3. Franc C.: Á-moll korálfantázia, 4. Kapi: Az Űr az én pásztorom. Szólóének, duett, énekelt Krössing Györgyné és Klausz Karola. 5. Te- naylla: Két olasz ária: hegedűn elő­adta: Hoffer Ottó zeneiskolai tanár. 6. Beethoven: Isten dicsősége. ; éne­kelt: Pataky László. 7. Liszt: ,vB«, »A«, »C«, »H« Orgonafantázia Bach neve felett. Orgonáit és vezényelt Szentgyörgyl Kálmán karigazgató. A nagyszámban megjelent gyüleke­zet áhítattal hallgatta végig a műsor minden számát. _ ANGYALFÖLD A gyülekezet november 8-án, d. u. 5 órai kezdettel tartja novemberi szeretetvendégségét. A műsoron »Jézus lábalnál« című színdarab sze­repel. A gyülekezet szeretettel hív mindenkit. BÉKÉ8CSABA-ERZSÉBETHELY A gyülekezetben Korén Emil budapest-kŐ.bányal lelkész tartotta a 'reformáció heti sorozatot a Kolossé-belíekihez írott levél alap­ján. NAGYSZÉNÁS November 15-én gyülekezeti talál­kozó lesz Nagyszénáson. Ebből az alkalomból Kiss György, Fürst Er­vin, Zátonyi Pál, Székács Sámuel, Pribelszky Mihály, Egyed Róbert és Boros Károly evangélikus és La­dányi Imre helyi református lelké­szek szolgálnak. FŐT November 16-án kezdődik félfielf és nők számára háromhónapos bel* missziói és kántorképző tanfolyam» BÉKÉSCSABA November 1-én este zenés áhítat volt a békéscsabai nagytemplom« ban. Dezséry László püspök hirdeti* az igét Lázár feltámasztásé"-'’- *öv* ténete alapján. Weltler Jenő, Mar« ton István és a gyülekezet vegyese kara szolgált. CSORVA8 Október 31-én este az evangélikus templomban közös reformációi ün« népségét tartott az evangélikus és a református gyülekezet. A refer« mációi emlékbeszédet Farkas Lajos Orosháza-Rákóczi-telepl evangélikus lelkész tartotta. VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYE A veszprémi egyházmegye lelkészi munkaközösségének mindkét kői e október hó 14-én Veszprémben tar­totta közös értekezletét, Halász Béla esperes elnöklete mellett. Az érte« kezletet megelőzőleg úrvacsora! is­tentisztelet volt, melynek szolgál a« tát Boros Lajos somlószölJósi lelkész látta el. Részt vett az értekezleten Moravctz Lajos, az Állami Egyház­ügyi Hivatal veszprémi főelőadója is. A munkaközösség tagjai részle­tesen megvitatták az országos espe­res! értekezlet tárgysorozatán sze­replő kérdéseket. Ennek során őszinte hálával vették tudomásul r 25 százalékos fizetéskiegészftés- csökkenés pótlásáról szóló bejelen­tést és megvitatták a munkaközós« ség jövő évi munkatervét. Befeje­zésül' Bácsi Sándor pápai lelkész irásmagyarázatot tartott. HAJDÚ-SZABOLCSI EGYHÁZMEGYE A hajdú-szabolcsi egyházmegye lelké6zi munkaközössége október 26-án tartotta gyűlését Nyíregyhá« zán. Az úrvacsoral istentisztelet után Krecsák Kálmán lelkész tar« tott írásmagyarázatot, majd De« zséry László püspök előadást tar« tott. Fábrl István lelkész beszá­molt a lelkész! munkaközösségek műit évi munkájáról, az országos esperesi értekezleten elhangzott be« számoló alapján. A lelkészi munka- közösség behatóan foglalkozott a szektásodás kérdésével. HALÁLOZÁS / • Dr. Hank József orvos, a zugiéi evangélikus egyház tiszteletbeli presbitere hosszú betegség után, okt, 22-én meghalt. Legyen áldott emlé­kezete: / Fogarasi Józsefné szül. Seiber Mária életének 53. évében, hosszú betegségének szenvedését türelem­mel viselve, október 29-én az Or« ban csendesen elhunyt. Benne Fo­garasi J. Árpád budafoki lelkész édesanyját gyászolja. Német és angol nyelvtanítást vál­lal diplomás nyelvtanárnő. Címe: VIII., Kisfaludi-u. 28/a. II. 8. É V FO R EGY LUTHERÁNUS ARCKÉPE merül fel előttünk rnásfélszázad hul­lámaiból. Nem a festőművész portréja, mert az nem maradt fenn, hanem az a portré, amely egy ember cseleke­deteiből és magatartásából áll össze az utódoknak. Most, október elején, volt százötven éve, hogy Pozsony­ban meghalt Mossótzi Institóris Mi­hály, a magyar és csehszlovák evan­gélikus ‘ gyülekezet lelkipásztora. Mos­sótzi harcolta ki és építette le! a po­zsonyi evangélikus kistemplomot, a magyar és szlovák hívek gyülekező- helyét. Emléktáblája olt van a temp­lom belső falán s azt magyarázza mindenkinek, hogy ez a lelkész kitűnt szellemének pallérozottságával, igaz műveltségig«!, áíihalossággal, ember- szeretettel és őszinte erkölcsökkel. Ez az arckép érdekel minket. S még érde­kesebb lesz, ha kiegészítjük egy-egy szembeötlő vonással. Az első az, hogy szegény parasztfiú volt. 1732-ben szü­letett egy túród községben, onnan való armallsta nemesi eiőneve, melyet soha másként nem ,használt, mint ma­gyar formájában. Holott származása szerint nem volt magyar, hanem szlo­vák, bár az Insfitóris-család valószín nűleg az ellenreformáció elöl Magyar- országra menekülő cseh protestánsok egyike volt. A 18 szájad elején szü­letett túrócí fiú és környezete nem a «»r í*röit. kereste önnön magában. DŰLŐK Herder és a faji összetartozás mit- bosza majd száz évvel később egy má­sik mossóci lutheránus fiúban var fel hullámokat, Ján Kolldr-ban. a »Siávy dóéra« költőjében. Institóris-Mossótzi származásából mindenesetre meg­tartotta az egyenlőséget' s azonosulá­sát a néppel. Erről közismert volt. Iskoláit Pozsonyban és Debrecenben végezte, a teológiát Wittenbergben. Aztán bevonult lelkésznek és Írástudó­nak a pozsonyi Konvent-utcába, a protestáns negyedbe, amely maga is egy uralkodó türelméből főtt létre, hogy templomokat, iskolákat, lelkész­nevelő akadémiát állítson sorba' a város három -nemzetiséghez íartozó lutheránusainak. E negyed boltíves szobáiban, kicsiny kertjeiben, csöndes könyvtáraiban, orgonaszóval és diá­kokkal telített szűk utcáiban elmo­sódtak a nyelvek és nemzeti öntuda­tok határai. Mossótzi Institóris Mihály felváltva prédikált magyarul és a biblikus szlovák nyelvein, e két nyelven írta műveit, de írt latinul is, mert ezzel jutott el mindenüvé. Nem volt olyan nagy tudós, mint kortársa és szomszédja, az oosovai fiú, aki Bél Mátyás néven vált a magyar törté­netírás és földrajztudomány modern úttörőjévé. MossotzI a pietizmus he­lyett megmaradt emberiességének és józan észszerűségének szilárd sáncai­ban. Antit egyházáért mívelt, azt ha­zájáért is tette. A régi Magyarország fia volt, patrióta a szó legtisztább értelmében. Amit Mossótzi-Institóris képvisel, az a magyar .protestantizmus legjobb átlaga. Sehol semmi fékte­lenség, rajongás és vakhit, hanem tü­relem, megértés és emberiesség. Ilyen lélekkel szervezi a magyar lelkészek úttörő-munkáját a cseh protestán- tizmus talpraálIrtására, így ír köny­vecskét egy pusztító népbetegség, a vérbaj elten. Szlovák egyházi énekes- könyveket adott ki, kitűnő bevezetés­sel. VaMáserkölcsi elmefuttatásokat Irt. Híres volt arról, hogy minden vasárnapi prédikációjára úgy készült, mint egy írásműre szo­kott az író. Mindegyiket leírta, s mindegyik mintaképe az Igehir­detésnek. Pozsonyban kétezernél több prédikációjának kézirata maradt fenn. Könyvtára a kor leghíresebb gyűj­teményei közé tartozott. Ezt a po­zsonyi evangélikusoknak hagyomá­nyozta, a híres líceumi könyvtárban gondozták, mint külön részt 1803-tól,, amikor Mossótzi halála után az örök­séget átvették. A tudós lelkipásztor, aki az evangélikus líceum tanára is volt egyúttal erre a ..könyv-gyűjte­ményre támaszkodott, mint egy hegy­oldalra. fgy nézett szét és tanított. Nem rajta múlott, hogy hazája fejlő­désébe néhány évvel halála után a Mossótzi*!: örökségét szétszedő nacio­nalizmus fészkelődött be s elmeszesi- tetie azt a friss, szabad, erős vér­keringést, amelyből e haza addig táp­lálkozott. •EGY MAGYAR NABOB« volt a regény címe, amely éppen száz évvel ezelőtt jelent meg a »Pesti Napló« hasábjain s az év végére könyvalakban is. Ez a regény Jókai Mór legjobb műve s az írónak is, mint Mikszáth meséli, ez volt a leg­kedvesebb regénye. A .szabadságharc előtti korszakot irta meg benne az író. Mindnyájan'ismerjük a tegényt, hozzátartozik minden magyar olvas­mányaihoz. Á regény alapja való tör­ténet, amelyről akkor sokat beszéltek az országban. Kékkő vár urának, báró Balassának a történetét dolgozta fel benne Jókai. De a történet ezer szállal szövődik össze a reformkori Magyar- országgal. Száz évvel ezelőtt a so/ká bujdosó író ezzel a regénnyel vezeti vissza az országot hitéhez, önbizal­mához. Az ország még gúzsba van kötve s egyszerre csak felsorakoztatja az új író, az eltűnt Petőfi barátja, a márciusi fiatalok egyike, a legrágyo- góbb mondatokat a szabadságról és dicsőségről. Lehet gúzst tépni szavak­kal Is, egyenesedik a gerinc egy mon­dattól is. Jókai száz évvel ezelőtt fgy Indult o! olvasótábort toborozni a ma­gyar prózának. S azóta Jókai lábai­hoz kuporodva ülünk mindnyájan s hallgatjuk a meseszót. Száz év óta nagyot fejlődött a magyar regény­írás. Mikszáth Kálmán,. Móricz Zslg- mond hitelesebben rajzolták a magyar valóságot, mint Jókai. Vannak íróink, akik a múltat pontosan a történeti kútforrások adatai alapján írták meg Vaunak, akik lélektani rajzban felül­múlják. Vannak, akik egyben-máshat: jobbak, mint ő. De senki sem képes úgy odaférkőzni az ember szívéhez, mint ez a kristálytiszta patakkéni csorduló mesélő. S éppen azokkal i műveivel férkőzik oda, ameiyokber hazai talajon állva hazai dolgokat fi meg, múltat, félmultat és saját korát Hazánk minden táját ismeri, minder társadalmi típust elő tud hívni, anek dótát és szokásokat, hangulatot éi történelmi eseményeket. Ezért szerető meg nemzetén kívül minden duns nép. Hisz Jókai megírta azt, ami s török előtt összefogott mindnyájunka s_megírta azt is, ami a török hódolt Ságban és utána közös ügye voM ma. gyárnak és nem-magyarnak ezen i tájon. Ma újra nagyon olvasott író Jóka Mór. Néhány évvel ezelőtt csak a na' gyón fiatalok és nagyon öregek ra' gaszkodtak hozzá. Ma a nép írója mert munkás és paraszt, öreg és fia tál, az új magyar olvasók seregei, a: »Egy magyar nábob« hasábjairól és i többi Jókai-regényből tanulják mej az Igazi hazaszeretetet s azt a mun­kát, amely a nemzetet valóban nagy. gyá és boldoggá teszi. SeaUtaai ReatS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents