Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1953-10-04 / 40. szám

XVII. ÉVFOLYAM, 40. SZÄM Egyes szám ára: I forint 40 fillér 1953. OKTÓBER 4. Egyházunk püspökeinek körlevele gyülekezeteinkhez Szeretett Testvéreink az Cr Jézus Krisztusban! Az ország egész területéről az aratási hálaadó Istentiszteletek ünnepi hangulata árad felénk. Az a zsoltárom hálaadás, mellyel gyülekezeteink Istent dicsérték az új kenyérért, a bőséges termésért, mely örömet és biztonságot hozott az ország egész népének, földművelő és ipari munkás családjainknak egyaránt. Az ilyen hálaadás kedves Istennek, aki nemcsak arra tanított minket, hogy legszentebb, mindennapi imádságunkban könyö­rögjünk a mindennapi kenyérért, hanem azt Is megparancsolta nékünk, hogy hálaadással vegyük a mindennapi kenyeret. Ezekben a napokban szorgalmasan dolgozó, a drága magyar földet forrón szerető s abba verejtékét hullató magyar földművelő népünkre gon­dolunk és nekik is köszönjük az áldozattcljes munkát s azt az egész ma­gyar nemzet iránt felelősséget érző hazafias cselekedetet, mellyel nem­zetünk közös nagy kamráját meghordták s ezzel biztosították az egész nép kenyerét, Hálaadásunk és köszönctünk mellett az a felemelő bizako­dás tölt el bennünket, hogy földművelő népünk cl nem lankadva, re­ményteljesen veti a jövő év kenyerét s a munka szent lelkesedésével küzd a földeken azért, hogy nemzetünk évről évre gazdagabban és biztosítot- tabban élhessen. Buzdítjuk is evangélikus testvéreinket arra, hogy kötelességeiknek tegyenek eleget a továbbiakban is. Ez esztendőben már nemcsak a jó idő­járás és parasztságunk szorgalma volt a segítségünkre, hanem a fejlett gazdálkodás sok vívmánya is. Parasztságunk jórésze közös gazdálkodásba kezdett, alkalmazta a földművelés tudományosan igazolt új módszereit, sok támogatást kapott kormányunktól arra, hogy közös gazdaságát erő­sítse. Büszkeséggel és hálás örömmel látjuk, hogy evangélikus földmű­velő népünk is ott volt azok között, akik úttörőkként, a szemüket a jöven­dőre vetve a fejlettebb új gazdálkodási rendszert és módszereket elsajá­tították s azokat eredményesen próbálták ki a termelőszövetkezetekben. Szivünk imádságaival kísérjük mindazokat, akik ráléptek a jövő mező­gazdaságának útjára s maguk Is arra a meggyőződésre jutottak, amelyet, a Szentírás tár elénk, amikor a Prédikátor könyvének negyedik fejezeté­ben kimondja: »Sokkal jobban van dolga a kettőnek, hogynem az egynek, mert azoknak jó jutalmuk van az ő munkájukból. Mert, ha elesnek is, az egyik felemeli társát, jaj pedig az egyedülvalónak, ha elesik, és nincsen, aki öt felemelje« (Préd. 4 :9—10). »Ha az egyiket megtámadja is valaki, ketten ellene állhatnak annak és a hármaskötél nem hamar szakad el« (Préd. 4 :12). Kérjük is azokat a földművelő testvéreinket, akik már a termelőszövetkezetekhez csatlakoztak, hogy erősítsék közösségeiket, tartsák azokat együtt s ne engedjék a kishitűség és a széthúzás áldozatául esni. Mi azért imádkozunk, hogy Isten igéje evangélikus né­pünk között mindig jobban érvényesüljön. Vezesse népünket egymás sze- retetére, lelkesítse közös munkára s tegye ejjész nemzetünket közös célért küzdő egy családdá, Azért Imádkozunk, hogy népünk mindig gazdagabb és teljesebb életre jusson, megtalálja az ígéretes jövendő útját s élvezhesse az idejében elvégzett hűséges munka megérdemelt jutálmát, a jólétet. •A: mi Urunknak, Jézus Krisztusnak kegyelme legyen mindnyájatok­Budapest, 1953. szeptember 29-én. DEZSERY LÁSZLÓ s. k. - a déli egyházkerület püspöke. DR. VETŐ LAJOS s. k. az északi egyházkerület püspöke. Kettős lelkésziktatás Tótkomlóson Az ünnepség délelőtt 9 órakor kez­dődött. Ekkor van helyi szokás sze­rint a szlovák nyelvű istentisztelet. Harangzúgás közben vonultak be a beiktatandó lelkészek a templomba Mekis Ádátnnak, a keletbékési egy­házmegye esperesének a vezetésé­vel. Részt vett még az ünnepségen Mekis János egyházmegyei felügyelő, Gubcsó András medgyesegyházi, Jeszenszky Tibor ambrózfalvai, Fürst Ervin orosházi és Zalán Pál csanád- alberti lelkész. Az orgona mellett Borgulya Endre, a kiváló szarvasi orgonista látta el a szolgálatot, A zsúfolt templomban Mekis Ádám esperes I. Péter 5.2—4 alapján mon­dott lelkészbeiktató beszédet. Az új lelkészek szivére helyezte az /ige üzenetét: soha meg ne feledkezzenek ar­ról, hogy a rájuk bízott nyáj Isten ■ nyája, melyet akkor »legeltetnek« pásztori módon, ha Isten igéjét tisztán hirdetik s a szentségeket helyesen szolgáltatják ki. Ezután a két ‘beiktatandó lelkész: Koppány János és Zsemberovszsy János úrvacsorát vett, majd Mekis Ádám esperes beiktatta őket lelkész! hivatalukba. Gyülekezeti éneklés után Mekis Ádám esperes szlovák nyelvű szó­széki szolgálata következett Ján. 15, 1—12 alapján. Az istentisztelet után egyházköz­ségi közgyűlés kezdődött, melyet az esperes imádsága után Mekis János egyházmegyei felügyelő nyitott meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy nagy szükség van a szolgáló szc- retetre, a béke elérését és bizto­sítását célzó egyházépítő mun­kára. Mekis Ádám esperes tolmácsolta Dezséry László püspök áldáskíváná­sát és Gregor Györgynek, az Állami Egyházügyi Hivatal Békés megyei főelőadójának üdvözletét. Köszön­tötte az új lelkészeket a keletbékési egyházmegye lelkészi munkaközös­sége, valamint a békéscsabai gyüle­kezet nevében is. Hangsúlyozta, hogy az új lelkészeknek egyik első­rendű feladata kell, hogy legyen, hogy azt a bizalmat, mellyel a püspök az új törvények értelmé­ben a tótkomlósi gyülekezetbe küldötte őket, minden vonatko­zásban kiérdemeljék. Szolgála­tuk elé bizalommal tekint nem­csak egyházunk vezetősége, nem­csak a tótkomlósi gyülekezet tag­jai, hanem a község vezetősége , és annak minden becsületes dol­gozó tagja is. Az esperes Isten igéjével köszön­tötte az új lelkészeket: »Vigyázz a szolgálatra, melyre vállalkoztál az Urban, hogy azt betöltsed.« (Kol. 4, 17.) Ezután sorra üdvözölték a beikta­tott lelkészeket a környező testvér­gyülekezetek lelkészei, majd á hely­beli református, katolikus és baptista egyház képviselői. Az üdvözlő szavak elhangzása után Koppány János és Zsemberovszky Já­nos beiktatott lelkészek válaszoltak az üdvözlésekre. Kérték a gyülekezetét, hordozza őket Imádságban, hogy a szolgá­lat végzéséhez legyen mindig erejük. Készséggel felajánlották együttműködésüket a helybeli • községi. tanács, valamint a helyi különböző felekezetek irányában. Mekis Ádám esperes záró imád­sága és a himnusz eléneklése után az ünnepi közgyűlés véget ért. RÁKÓCZI-EST A DEÁK-TÉREN „Deák-téri esték" címen sorozatot indít a Deák-téri gyülekezet Amikor elaludt a csillár és meggyulladt a dobogót megvilágító reflek­tor fénye, már zsúfolásig tele volt a Deák-téri nagy díszterem. Rákóczi szabadságharca megindulásának 250. évfordulója arra indította a Deák- téri gyülekezet vezetőségét, hogy művészi színvonalú Rákóczi emlékünne­pélyt rendezzen. A hetek óta folyó előkészítő munka jó eredményt hozott. Budapest cvangélikusságának nagy érdeklődése fogadta az estet, mely az utóbbi évek egyik legjelentősebb és legjobban sikerült egyházi ünnepélye volt. Dezséry íjászló püspök nyitotta meg az ünnepséget. Megnyitó szavaiban elmondotta, hogy a Deák-téri gyülekezet magára vál­lalta, hogy »Deák-téri esték« cím alatt sorozatos estélyeket tart, me­lyeknek első célja az, hogy ismertesse az evangélikusokat a magyar evan­gélikus múlttal, úgy, hogy ezzel is szol­gáljon a mának. A Deák-téri esték be akarják mu­tatni az evangélikus egyházat úgy, phogy azt a magyar nemzet és a nemzeti kultúra oldaláról látták az elmúlt évszázadokban, másrészt bemutatni a magyar nemzetet és a magyar nemzeti kultúrát úgy, ahogy azt az evan­gélikus egyház látta és látja s ahogy azt maga az egyház Is for­málta és formálja. Dezséry püspük hangsúlyozta, hogy ezekben a bemutatókban őszinte ké­pet fognak adni, melyben minden egyházi elfogultság háttérbe szorul s. megszólal majd az egyházunkat ért nemzeti kritika éppen úgy. mint a nemzeti elismerés. A Deák-téri esték tartalmukban és előadásukban is LUTHER MÁRTON: ... IMA OLTALOMÉRT (Betlied wider den Teufel) Atyaisten, légy velünk, ne hagyj elvé'szni minket, adj boldog háláit nekünk: töröld él bűneiketI Őrizz meg az ördögtől és tarts meg erős hitben, hogy rád építsük minden bizodalmunk’, más nincsen, kiben bíznánk őröktől fogva, mindnyájan híven, ördögi ármány ellen fegyverezz fel, 6 Isten. Amen, ámen. Úgy legyenI így dicsérünk. Istenem. < lézus Krisztus, légy velünk, ne hagyj elveszni minket, adj boldog halált nekünk: „ töröld el bűneinketI Őrizz meg az ördögtől és tarts meg erős hitben, hogy rád építsük minden bizodalmunk’, más nincsen, kiben bíznánk öröktől fogva, mindnyájan híven, ördögi ármány ellen fegyverezz fel, 6 Isten. Amen, ámen. Úgy legyenl t így dicsérünk, Istenem. Szentlélek, te tégy velünk, m hagyj elveszni minket, adj boldog halált nekünk: töröld el bünelnketl Őrizz meg az ördögtől ■ és tarts meg erős hitben, hogy rád építsük minden bizodalmunk’, más nincsen, kiben bíznánk öröktől fogva, mindnyájan híven, ördögi ármány ellen fegyverezz fel, 6 Isten. Amen, ámen. . Úgy legyen! így dicsérünk Istenem. Fordította: BODROG MIKLÓS színvonalas műsort fognak adni, amit az első est, a Rákóczi emlékest műsora és előadógárdája is mutat. A püspök ezzel megnyitotta a Deák­téri esték sorozatát. Elsőnek Tolnay Klári kétszeres Kossuth-díjas, érdemes művész lé­pett a dobogóra. Mikes Kelemen le­veleiből olvasott fel és szava nyomán megelevenedett a hallgatóság e^őtt a Törökországban élő Fejedelem élete és halála. Ezután Rosier Endre, érde­mes művész, az Állami Operaház tagja énekelt két kuruc-korabeli népi balladát Kodály Zoltán feldolgozásá­ban és Peskó György zongorakísére­tével. Mélyen átélt gyönyörű elő­adását hallgatói azzal jutalmazták, hogy tapsuk alig akarta leengedni a dobogóról. Dr. Esze Tamás református lelkész, a történet- tudományok kandidátusa ünnepi előadása a szakember otthonos­ságát egyesítette az éber figyel­met magára vonzó érdekességgel. — II. Rákóczi Ferenc hívő katoli­kus volt. Történelmünknek talán leg­bensőségesebb, legbuzgóbb katoli­kusa. Mégis ezt a szíve szerint katolikus feje­delmet a maga hősei között tartja nyilván a magyar protestantiz­mus, tulajdon egyháza viszont sohasem tudott vele egészen meg­barátkozni. — A mi hősünk azért, mért á tü­relem embere volt egy olyan korban, mikor életünkre tört a jezsuitákkal szövetkezett Habsburg-uralom. Sza­badságharcának nyolc esztendeje alatt a magyar protestantizmus meg­újult, a szécsényl országgyűlés ha­tározatából visszanyerte teljes bir­tokállományát. Rákóczi korában Magyarország még protestáns többségű ország, a fejedelem maga mondja, hogy hadseregének csak egytlzed része volt katolikus, s ha a nagy nem­zeti küzdelem győz, hazánk ma túlnyomó részében protestáns. — Rákóczi vallási meggyőződésére ama nyilatkozata világít rá, melyet Jablonski porosz szuperintendens­hez írt levelében olvasunk: Midőn — írja— Isten kegyelméből a szabad és egyetértő magyar nép ügyét felka« rolta, szívén semmi sem feküdt any- nyira, mint az, hogy a vallások vi­szályát, melynek magvát az ördög vetette el, kiegyenlítse és közös sze- retetre bírja azokat, akik az igazi keresztyénségről megfeledkezve, egymás iránt határtalan gyűlölettel viseltetnek.-1- Egy másik mondata azt is el­árulja, miként akarta megteremteni a felekezetek békességét. A szabad­ságharcát megelőző idő az egyesítő kísérletek ideje a nyugati keresz- tyénség történetében, Rákóczi is ez unió híve volt. 1707-ben, karácsony táján, asztalánál, udvari papja jelen­létében beszélgetést kezdett -a reli- gióknak egybefoglaltatásáról, mond­ván, hogy csakhamar megvolna az unió, ha a papokat kizárnák a tárgyalá­sokból. Az egység vágya ott élt sok derék magyar ember szívében, s ez is közre­játszott abban, hogy akadt nem egy olyan katolikus ember Magyarorszá­gon, aki akkor is kitartott a magyar szabadság ügye mellett, mikor a pápa eltiltotta a szabadságharc tá­mogatását. — A függetlenségünkért vívott harcban mégis elsősorban a protes­tánsok Rákóczi leghűségesebb hívei, belső munkatársai. Kancellárja és diplomatája a református egyház büszkesége Ráday Pál, főudvarmes­tere az evangélikus Ottlyk György. Evangélikus a kuruc »pénzügymi­niszter« Hellenbach, református az udvari marsall! Vay Ádám. — Nagyhitű, egyházunkhoz halá­lig hűséges protestáns férfiak tár­saságában. dolgozik az új; korszerű, független Magyarországért a katoli­kus fejedelem, történelmünk legbuz­góbb katolikusa: A kuruc kor vallásos kapcsolataira termékenyítő hatású vallásos énekek közül énekelt M. Molnár Éva, a gyü­lekezet Lutherártla énekkarának magánénekese. Szívből jövően és meleg hangon adta elő Balassi Bá­lint bűnbánati énekét és ismeretlen szerző korabeli énekét. A kuruc kor népi eredetű hatalmas irodalmából öt gyönyörű költeményrészletet mon­dott el ezután Joó László, az ifjúsági Színház tagja. Az öt gyöngyszem között volt történeti ének, toborzó, bujdosó dal és szerelmi ének. A lel­kes szavalat hűen adta vissza az egyes szemelvények hangulatát. B 3- fejezésül a Rákóczi-induló akkordjai csendültek fel, amint Liszt Ferenc XV. rapszódiájában feldolgozta, Peskó György művészi tolmácsolásá­ban. Készülj az ige hallgatására! Szentháromság ünnepe után 18. vasárnap. Ján. 15, 9—14. Legtöbb ember szeretetének nincs »igazi* alapja, fundamentuma. Elég egy rossz szó, egy megtagadott ké­rés, bizonyos kérdésekben való véle­ménykülönbség, vagy a legcsekélyebb érdekellentét s az ilyen »alaptalan szeretet* füstté, kpddé válik; vagy ép­pen gyűlöletbe csáp át. Az ilyen­fajta ingatag szeretet rontja meg az­után emberek együttélését a család­ban, a gyülekezetben és a népben s véri be ember és ember közé a bizal­matlanság félelmetes ékjét. Ez a szeretet — aminek indító rugója, tel­jesen az emberből kiinduló szimpátia vagy önérdek — sohasem biztosít arról, hogy aki ma mint barát szorít­ja meg a kezemet, holnap nem mint gyűlölködő haragosom jön-e velem szemben. Emiatt a változékony sze­retet miatt lesz tehát egyik ember a másik kárára, szomorúságára. A keresztyén ember szeretete azon­ban nem ilyen; annak ugyanis örök alapja, Igazi fundamentuma van: Krisztus szeretete. Az O »nagyobb* szeretete — mellyel életét adta ér­tünk, *barátaiért« — az az alap, amire ráépül s amiből naponként táp­lálkozik, megújul a keresztyén ember szeretete. Ez az O szeretete hívja létre, teremti a keresztyén ember éle­tében azt a merőben új, meglepően új életet, amit így fejezhetünk ki: szén. retetben való élet. Ebben az Otőle jövő szeretetben lesz azután jelenvaló, kézzelfogható valósággá Krisztus jelenléte a ke-\ resztyén ember életében — a maga teljes örömöt és életújító boldogságot adó hatalmával. Arról tudhatja meg ugyanis valaki, hogy Krisztus jelen van az 5 életében, ha hitbeli valóság, boldog bizonyosság és örömteli élet számára az 0 szeretete. Ez a szeretet húzza ki azután a bi- zalmatlanság és félelem ékjét ember és ember közül $ emiatt és ebben lelheti örömét egyik teremtmény a másikban. Cslzmazia Sánflor „Sokkal jobban van dolga a kettőnek, hogynem az egynek, mert azoknak jó jutalmuk van az ő munkájukból“ nw * » J * ■ ■■ M • HK-"•w 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents