Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1953-07-26 / 30. szám

EVANGÉLIKUS ELET

3

ÖRÖMKIÁ LTÁ S

T uther Márton az »evangélium« szót ^ egyszer »örömkiáltásnak« fordította. Találó ez a fordítás. Mert ahogy nem fér el testi öröm a testben, hanem kitör az emberből, kiragyog az arc piros örömrózsáiban, úgy hangzik bele a világba a bűn, halál, Sátán feletti győzelem öröme: kiáltó han- gon.

Krisztus feltámadott! A legnagyobb örömkiáltás. Nagypéntek után hangzik el. A Kereszt va,n mögötte, kétség- beesés, leverettetés, 6átáni kacaj, pokol rérrwtése és feléje kerül a hit, a reménység, a győzelem. Jézus áll a megnyílt, üresen maradt sír felett. Hogyne hangzott volna be'e a világba Husvét hajnalán a legnagyobb öröm kiáltás: Krisztus feltámadott!

Ma is ez a keresztyén emberek nagy öröme. De mi is ez a keresztyén öröm? Nem megszokott valami. Nein testi. Nem érzésektől függő. A világi öröm szerves tartozéka, következménye a testi jóérzésnek. Ha bármiféle nyomorúság, baj tör az emberre, már oda is van, vége az örömnek. Elviszi az első rossz hír, a fagyos szét, az est sötétje, emberek bírálata. Ahogy jött, úgy távozik is. Ha jól megyon dolgunk: örömünk van. Ha nem: bánkódunk.

A keresztyén ember öröme azonban ** nem az ilyen jóérzés vonalába esik- A mi örömünk forrása nem érzéseinkben van. A keresztyén öröm forrása: A Húsvét fényében megértett

Nagypéntek, a feltámadásban csodálatos Kereszt. Rajtunk kívül álló forrás. Emberen (üli, érzésektől független. Az igazi, teljes evangéliumban gyökerezik: »ügy szerette Isten e világot, hogy az Ö Egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen«. Ez az öröm a hitben járta át az emberi sízivet. Meggyökerezik és elmélyül benne. Tartós lesz és elötnlik az emberi bensőn. Mikor benn az öröm árja hullámzik, nem a külső dolgok rám hatása és változása, jólét vagv baj, adja azt,, de a szív, a benső ember hite, mely boldogan zengi győzelmes himnuszát: »Krisztus feltámadott«.

■pz az öröm kitőr a szívből, fef- ■*-J csendül az ajkon. Keresztyén emberek hordják magukkal a világban. Hordják? Vajha ennek az állandó, igazi örömnek hordozói lennénk. Mert nem érdektelen az, mit hordunk magunkkal, mii Játszik rabunk. Nem mellékes, miről szól ajkunk. Nietzsche sem véletlenül mondta- »A keresztyéneknek sokkal jobban megváltottaiVnaik keltene látszaniok, hogy Megváltójukban higyjek«.

Krisztus feltámadott! Vájjon látja-e valaki ezt a keresztyéneken, rajtad és »örömkiáltás«-e a keresztyén élet? »Magas hegyre menj fel, örömmondó Sión! emeld föl szódat örömmondd Jeruzsálem«.

Fábry István

„M E G H A L AT TÁ K...“

Még a konfirmációi előkészületek alkalmával történt. Az apostoli hitvallást tanultuk, és az egyik barna- szemű kislányon volt a sor, hogy telmondja a második hitágazatot, Akadozva kezdte és nehezen is folytatta. »Hiszek a Jézus Krisztusban... aki...«: Többször kellett segítenem, hogy folytathassa: »...szenvedett Pontius Pilátus alatt, megfeszítették, meghálálták és eltemették.«

A gyereksereg kacagni kezdett. »Meghálálták.«

Nyelvbotlás volt bizonyára — gondoltam s biztatni kezdtem a kislányt:

— Mondd csak újra. Jól tudom, hogy édesanyád beteg otthon s kevés Időd jut a tanulásra, de majd együtt gyakoroljuk.

A kislány újra kezdte, ugyanolyan akadozva, és kitartott előbbi tévedése mellett: »rneghalatták...«

— Nem meghaíatták, hanem meghalt — javítottam a hibát. Mondd csak e! újra.

— Meghaíatták — hallatszott !6mét a gyermekserek kuncogása közepette.

Következő alkalommal újra elmondattam vele. de a szöveg semmit sem változott. Milyen tlchéz ts egy rosz- szul megtanult szöveget helyesbíteni. No, de végül is egysizer csak sikerült helyrehozni á hibát.

Eljött a. konfirmációi vizsga ideje.

Peregtek a kérdések és feleletek. Valamiképpen újra erre a kislányra került a 6oc, hogy bizonyságot tegyen Jézus Krisztusról, a Megváltóról Mos! már folyékonyan, fennakadás nélkül, bátran beszélt: »...szenvedett Pontius, Pilátus alatt, megfeszítették...«, egy pillanatra megállt, és azután így folytatta: »meghálálták ...«

Hiába minden, ezt a hibáit nem képes kiküszöbölni. De hiba-e ez valóban? Mit is jelent így ez az ige? Mu- veltető alakja a meghalni igének. Helytelen kifejezés- Nincs-e több ebben? Hiszen ez így azt jelenti, hogy kényszerítették. Nem természetes halállal halt meg, hanem erőszakkal. Mások miatt!

S ebkor egyszerre világos lett előttem, hogy a hiba tulajdonképpen nerti is hiba és kis tanítványom nagyon is jól mondja a hitvallást. Helyesebben mint én! Jézus nem csendesen liúnyta le álomra a szemét, hanem »ntegtha- latták«. Mások miatt halt meg. Igen, mi miattunk, a bűneink miatt. A bűneink »halatták meg«.

A megszokott hitvallás szövege új életet nyert, megelevenedett előttem. Krisztus kínos halála szíven ragadott és könnyes lett a szemem. Egy kislány beidegződött nyelvbotlása Krisztusról prédikált nekem, aki értem halt meg és megváltott halálával.

Bencze Imre

BLUMHARDT JÁNOS KRISTÓF lelkipásztori leveleiből

Gyógyító erő

Tizenkét új kántor vizsgázott a Luther Márton intézetben

Az Egyetemes Egyház budapesti Ullői-úti székházának udvarát — ide nyílik a Luther Márton Intézet több ablaka is — szinte a kora reggeli óráktól késő délutánig zongora-, harmónium- és ^orgonahang töltötte meg július első két hetében. Talán a ránk köszöntő meleg nyári napoknál Is nagyobb hévvel gyakoroltak és készülődtek a kántori tanfolyam részvevői vizsgájukra. Az idő már rövid és a hallgatók mindegyike dolgozó, különben is elfoglalt ember. Többen erre az időre vették ki szabadságukat, csakhogy minél többet gyakorolhassanak. Két délutánon át 5—9 óráig folyt a vizsga július 13—14-én. Az eredmény azt mutatja, hogy a sok izgalom és erőfeszítés nem volt hiábavaló. A tanfolyam 16 hallgatója közül 12 Szerzett oklevelet. A többi négy most nem állt vizsgának, majd az ősz folyamán vizsgáznak.

Az Egyetemes Egyház kántorképző tanfolyama idén negyedik évét fejezte be. Az úttörés és alaplerakás sok türelmet és találékonyságot Igénylő munkáját három éven át Peskó Zoltán orgonaművész végezte el. Ebben az évben Wcltlcr Jenő, a deáktéri gyülekezet karnagya, aki a kezdet kezdetétől részt vett az új típusú kántorképzés munkájában, vezette a tanfolyamot. Januártól kezdve kapcsolódott be a tanításba Zalánfy Aladár professzor, a deáktéri tempfem főőrgonSsa'*' ST a zongoratanításnál Kuhl Etelka tanárnő.

^z első nap vizsgabizottsági záróértekezletén az egyházegyetem megbízásából elnöklő dr. H. Gaudy László megállapítja azt a tényt, amelyet az előző tanfolyamok alkalmával is mindig kiemeltek, hogy

a tanfolyam zenei tudásának átlag színvonala jobb a régi egyházi tanítóképzőkben elért eredmény átlag színvonalánál.

így is van rendjén. Hiszen akik részt vettek a tanfolyamon, azok mind az egyházi zene iránti szeretettől vezetve hozták meg azt a nagy áldozatot, hogy kevés szabad idejük jelentékeny részét komoly tanulásnak szenteljék.

vizsga második napja volt a legkiemelkedőbb, sőt kedves meglepetéssel szolgáló. A zeneelméletből feltett kérdések után a karvezetés került sorra. A külső szobában a Lutheránia-énekkar mintegy 30 tagja gyülekezett össze. Az új kántorok egymás után vezényelték Bach korálfeldolgozásait; aztán a saját körükből alakított énekkart. Egyszerű, de művészi értékű kétszólamú énekkari darabok és szebbnél szebb kánonok csendültek meg. Két nagyon bölcs szempont érvényesült az énekkari számok megválogatásánál,

a gyülekezetekben is alkalmazható, nem túl méretezett készséget igénylő muzsika és az evangélikus egyházi zené legértékesebb; reformáció-koráig visszanyúló hagyományainak ápolása.

Szépen, iskolázattan énekelni és komoly zenei értékű egyházi éneket énekelni — ehhez kaptak --ok kedvet, Indítást, érzéket és hozzáértést a tanfolyam hallgatói. A kótából való éneklést (solfege) idén is az egyházi népénekek egyszólamű éneklésével kapcsolták egybe. Itt is azt .ehetett megfigyelni, hogy mennyire csiszolódott a hallgatók zenei ízlése. Ezen a ponton érte el a tanfolyam leginkább pedagógiai célkitűzéseit. Mikor Fe- renczy Zoltánné a tanfolyam részvevői nevében a köszönet szavát mondta el — ezt emelte ki: -Öröm volt számunkra, hogy az egyházi zene világába vezettek be bennünket és az igazi értékekkel ismerkedhet-. tünk meg.«

Dr. H. Gaudy László vizsgaelnök zárószavaiban a következőket mondta: »Jó lett volna, ha a vizsgát minél többen hallgatták volna meg, mert prédikáló hatása volt.«

A tanfolyamnak volt néhány kiemelkedő tehetséges részvevője is. KöziiiUk többen tovább szeretnének tanulni még. Minden jó remény arra biztat, hogy ősztől kezdve az új kezdőévesek tanfc,”í'—" mellett megindul a másodévesek továbbképző tanfolyama is.

Benczúr László

Szombat esti közös imádságunk

Olyan az én igém, mint a tűz.,.

(Jer. 23, 16—29.) '

J^gymés után ültek le a zongorához, majd az orgona mellé a növendékek. A zongoránál Bach "Notenbüchlein«-jóból játszanak darabokat és skálajátékukat mutatják be. A kéztartás és billentés mód első pillanatra elárulja a tanítómesterek stílusát. Az orgona mellett egyházi népénekeket és hozzá való előjátékot mutat be mindenki természetesen pedálkísérettel. Még az első napon került sor a liturgikából való vizsgára. Szépen felelgetnek a feladott kérdésekre. A latin szak- kifejezéseket: introitus, antifona,

collecta, confiteor, credo stb. ismerik és mind meg Is magyarázzák. Ugyanígy felelnek a liturgia felépítése, a különböző egyházak llturIsten az 6 népének féltőn szerető vezére. Amilyen Irgalommal nekünk ajándékozza üdvözítő igéjét, éppen olyan irgalmatlansággal ítéli meg azokat,'akik meghamisítják az ige üzenetét. A küldetés nélkül prófétátok nem engedelmeskednek az ige vezetésének, ennek pedig Isten népe vallja kárát. Igéjét küldi elleVALLJUK MEG, hogy magunk is meghamisítjuk az Ur üzenetét saját szájízünk szerinti beszédben, hangulat diktálta megnyilatkozásokban és emiatt a gyülekezetből sokan tévútra tértek, vagy lelkileg megkeményedtek.

ADJUNK HALAT Istennek a kegyelmi időért,

nük az Ur, ki szent közelségben figyelemmel kíséri a gyülekezet életét. Szava olyan, mint a tűz, a hamis tanítást leleplezi és új program- mot ád övéinek: »...kinél az én 'gém van, beszélje az én igémet igazán«. Áldott az Isten, ki helyes és igéjének engedelmes bizonyságtételre nevel bennünket. ... v' , ,

, melyben minden nappal új , jrezdpsi,. lehetőséget ad az ige szerinti engedelmes életre Krisztus által.

KÖNYÖRÖGJÜNK azért, hogy Isten Szentlelke felülről adott bölcseséggel vezessen minket Isten országáért való hűségesebb szolgálatára és hépünk Iránti szeretetre.

giája, az egyházi esztendő, a tem- _ plomi felszerelések, esketés, temetés és a többi tétéiből feltett kérdésre is.

BIBLIA-OLVASÓ

A

Július 26, vasárnap. ísolt. 119, 126., Éf. 6, 14.

Isten már mindent megcselekedett, ami szükséges völt a ml üdvösségünkhöz. Sokan ezt csak azért nem látják meg, mert a bűn világában élnek. Igén, nekünk szóló ezért ez a felhívás: serkenj fel, nézz Krisztusra. (Olvasd még: Joel 2, 21—3, 2., Csel. 16, 16—29.)

Július 27, hétfő. És. 40, 6. 8., t Pét. I, 25.

Azt a hirt terjesztették rólam, hogy imádság által gyógyítom a betegeket s ezt úgy képzelik, hogy naphosszat Imádkozom a betegekért, vagy velük együtt s őket is arra Ösztönzőm, hogy ugyanezt cselekedjék. Ezzel szemben senkíOel sem szoktam külön imádkozni s mindenkit óvok a sok szóval való külsöségés imádkozástól; csupán megígérem, hogy közbenjáró imádságomban még jogok emlékezni róla s ez csak úgy lesz hatékony a számára, ha hittel csüng isten ígéretein és kitárt az Imádság közösségében velem.

Azt ts mondották, hogy kézrát étellel gyógyítok, vagyis valamiféle deleies erő sugárzik ki belelölem. Ismét megjegyzem, hogy csak ritka kivételes esetekben gyakorlom a kézrátételt a szenvedőknél s akkor sem azért, hogy őket haluktól megszabadítsam. Egyrészt azért, meri éppen azt nem akarom, hogy a bibliát kéirátételt összetévesszék azzal, amit ma delejesség- nék (mágnetizmus) neveznek, más részt azért is mert meg van írva: »A kézrátévési el ne ne htrtelenkedd« (I. Tim. 5, 22), s ebben intelmet iátok arra nézve, hogy a kéirátételt Valahogy el ne profanizálfuk.

Azt le htreszlelték, hogy meg szoktam gyóntatni a betegeket s ebből azt a következtetési vonták le, hogy gyógyításaim előfeltétele a töredelmes

gyónás. Az Igazság ezzel szemben az, hogy senkit sem késztetek vallomásra, mégcsak célzásokkal sem, hanem a legegyszerűbb módon s lehetőleg röviden szólok velük letkipásztori szóval s csak azzal foglalkozom, amiről ők nekem önként említést tettek.

Azt Is mondották, hogy a megtérést sürgetem s órákhosszat erőltetem az embereket, míg csak meg nem adják magukat. Nos, meg kell mondanom, hogy a sok szóbeszédnek határozóit ellensége Vagyok s a fősúlyt árrá a halasra fektetem, amit előadásaimmal, társas megbeszélésekkel s általában házunk szellemével (Bad Boll) él tudok érni; ellenben a magát(beszélgetésekre nem sokat adok és nem is szeretem, ha az emberek hozzám jönnek anélkül, hogy az Istentlsttéle- ten te részt vennének.

Végül arról is hallottak, hogy mivel hiszek d megszállottságban, az idegbetegeket démoni etök hatása alatt állónak képzelem, Ebből arra következtetnek, hogy az emberekét azzal ijesztgetem, hogy megszállottak és nincs sürgősebb dolgom, mint hogy ördögöket űzzek, Erre csáh azt felelhetem, hogy semmitől sem óvakodom annyira, mint attól, hogy őiyűhokkal szemben, akiket esetleg megstatlollakhak gondolok, ennek a gyanúnak kifejezést adják, semmiféle

ördögűzéshez hasonló műveletet nem végzek, s az ilyen gyanúban álló emberekkel lehetőleg keveset érintkezem, hanem őket arra utasítom, hogy vegyenek részt csak minél szorgalmasabban az istentiszteleteken és egyéb gyülekezeti alkalmakon, mert meg vagyok arról győződve, hogy fl démoni befolyást leginkább a hirdetett ige hallgatása szüntetheti meg. Az én munkám tehát a maga külsőségeiben semmit sem különbözik bármely evangélikus lelkipásztor működésétől s hogy közben mit gondolok S milyen elvek alapfán Cselekszem, át már az én dolgom.

De hál miben is áll az én »módszerem*?, semmibent Lelkipásztor

vagyok és semmi más, Bizonyságot teszek ai ígérőt, amint arra kőtelén- tellehi Is. Semmiben sem megyek iái

azon, ami a bibliában benne van, de el sem maradok Wie. Az evangélium Hetit szóban áll, hanem erőben s éppen az, hogy e felöl meg vagyok győződve, hogy az írás ígéreteiben fob- ban bitakodbm,. mint másbk áltálában, S hogy az égést Bibliái Valóságnak veszem s nem csak töredékekéi belőle, mint némelyek, ez ad tanításomnak, vigasztalásomnak, intésemnek olyan erői, amiről már sokan tanúságot tettek.

Olyan ez az ige a múlandóságban vergődő bűnösnek, mint a Vízbe- fúlónak a kőszikla. Semmi egyéb, mint csak Isten örökké megmaradó beszéde tarthatja meg életét. Bele kapaszkodsz-e hittel Isten beszédébe? (Olvasd még: Mt. 6, 13—16., Csel. 16, 26—40.)

Július 28, kedd. Jer. 24, 7., II. Kor. 3, 6.

Te, aki ístertt keresed, tudod, hogy Istent csak megújult Szívvel és lélekkel lehet megismerni. — Isten ma éppen ezeket akarja adni betű, puszta ismeret helyett. Aki elfogadja az 6 ajándékát, az megelevenedik lélekben. (Olvasd még: Gál. 6, 7—10, Fii. 1, 1—11.)

Július 29, szerda. Jer. 23, 23. 24., Róma 8, 27.)

Isten közelben-távolban ugyanaz az Isten. Mindenütt segítségül hívható, ismeri minden szív örömét és félelmét. Éppen ezért tud is segíteni. Ne rejtőzködjünk előle, hanem Inkább keressük segítségét. (Olvasd még; Jak. 2, 14—17,, FII. 1, 12—18.)

Jűliús 30, csütörtök. Zsolt. 25, 18,, I. Tess, 1, 10.

Ne félj ístehhek megmutatni lelki szegénységed, hiszen éppen azért küldte JéZUst, hogy általa méggazdagítsnrt, — Bűneidet pedig kész eltörölni, ha ezt kéred, (Olvasd még: I, Kor. 12, 12—26., Fii. í, 19—26.)

Július 31, péntek. I. Kir. 3, 12., II. Kor. 6, 1.

Jól jegyezd meg ezeket a szavakat: imé a te beszéded szerint cselekszem, Azért ólyati a lelki állapotod, mint amilyen, mert isten ígéretét megtartja. — Akarsz bölcs és érteiméi Szívet? Könyörögj érte! (Olvasd még; Mt. 21, 18—22,, Fii, 1, 27—2, 4.)

Augusztus 1, szombat. Jer. 38, 9., Róma 11, 88—34.)

A te istened bőven adakozó, nagyon szerető és életed minden kérdésében Utat fflUtátó ÍSteil, — Hógyah lehat az, Kegy siíVéd mégis üres, problémáidból nem találsz kivezető Utat és telkedben lg Igen nyugtalan Vagy? — Ügy hiszem azért, mért nincs meg benned igazért Iiteft félelme, nem igyekszel az első parancsolatot megtártáni. (Olvasd még; Jel, 14, 14—2Ó,, FII. 2, 6—11, Féld. 16, 1—9.)

Brebovszky Gyula