Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-06-15 / 24. szám

XVII. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM. Egyes szám ára: 1 forint 40 fillér 1952. JÚNIUS 15. „A magyar pedagógus maga mögöti hagyta a múltat es együtt menetel a győzelem fiaival" Az észt és a lett evangélikus érsek is résztveíí a moszkvai békekonferencián Lapin# május 18-i számában ad­tunk hírt a Szovjetunió egyházainak és vallásos közösségeinek moszkvai békekonferenciájáról. Most kaptunk újabb részletes ismertetéseket erről a konferenciáról. Evangélikus egyhá­zunk népe nagy örömmel halija ezek­ből az újabb hírekből, hogy az evan­gélikus egyház különböző nemzeti egy­házainak milyen sok és 'milyen jelen­tős képviselője vett részt ezen a moszkvai békeértkezleten. A NEWS cimű angol nyelvű lap júniusi száma közli a Jelentősebb részvevők névso­rát. Ezek között van Kiivit, az Észt­országi evangélikus egyház érseke és Tun, Lettország evangélikus érseke. A részvevők közölt találjuk Erwin Koch ausztriai evangélikus lelkészt, aki egyébként az Osztrák Nemzeti Békebizottság elnöke, Alf Johannáén dán evangélikus lelkészt is, A konferencia részvevői és hozzá­szólói között találjuk egyébként Palta- rokas litván római katolikus püspö­köt, Slrods rigai katolikus püspököt, Basil archrimandilát, az antióchiai ortodox egyházból, Mikoel Miikola-l, u finnországi orthodox egyház veze­tőjét, Maxim arrhr'mandi tát, a bolgár orthodox egyházból és Sebestian met­ropoli tát, a román ortlhodox egyház­ból. A Szovjetunió egyházainak és vallásos közösségeinek vezetöképvi- selői közül a lapunk múlt számában már közűiteken kívül a NEWS még a következők neveit közli: VI. György patriarcha, az összes Örmények Ka- tholikosza, M elkíséritek patrinrdiá. Nagy Georgia Katholikosza, Flqvian, Moszkva és az egész Oroszország ó- hitű püspöke, Zsitkov, a Szovjetunió baptista-evangélikus egyháza tanácsá­nak elnöke. A nemkeresatyén vallásos közösségek részéről megemlíti á lap Schliffet-f, a moszkvai Központi Zsi­nagóga rabbiját, Shakir Khiyaiitdinou muftit, az európai Szovjetunió és Szi­béria mohamedán tanácsának elnökét, Sheik ul-Islan Ali-zade-í, Transzkau kazla mohamedán tanácsának elnökét, és még másokat. A világ egyházaihoz és vallási közös­ségeihez ez a konferencia üzenetet küldött. Az üzenet teljes szövegét most tudjuk közölni. így hangzik: «Mélységes borzalommal vannak el­telve mindazok, akik szeretik a Ivekét; •mindnyájan érzik a feszültséget a nemzetközi légkörben, amelyet féle­lem, gyűlölet és háborús hírek mér­geznek meg. Sokan a veszély nagysá­gának is tudatában vannak, de távol­ról sem mindnyájan értik meg azt, hogy hol van annak gonosz forrása, fis néhány an, valótlanságoktól félre­vezetve, rossz helyen keresik azt a, iorrást. Ezért távolmaradnak a tkiiz- deSemtci, vagy félelmekben és bizony­talanságokban gyötrődnek, vagy a bé­kével ellentétes érzelmek hatalmába kerülnek. Elszomorodva a mi országunkon kí­vüli sok vallásos embernek eme ma­gatartásán, mi, a Szovjetunió vallá­sainak szószólói kö tei ességünknek tartjuk kinyilvánítani meggyőződésün­ket, hogy a háború forrása nem itt Van, ahol az emberek fáradhatatlan munkájukkal a jólét és boldogság éle­tét építik mindenkinek, ahol mocsa­rakat szárítanak fel éls sivatagokat öntő znak, ahol az emberek energiája a szárazság és a betegség legyőzésére irányul és álmaikat és cselekedetei- ket a béke eszméje hatja át, — ha­nem a háború forása olt van, ahol a társadalmi igazságtalanságokat « népfölöslegeiknek tulajdonítják, -ahol a leghatékonyabb fegyverek kitalálásán, fáradoznak az emberi élet tömeges elpusztítására és ahdt ma előkészü’e- tk folynak egy a világ uralmát célzó háborúra. é „ Nem hasznúi, ba napvilágra hozzuk azokat a szörnyűséges vak törekvése­ket, amelyek napjaink háborút pfe- dikálóinak beteges agyvelőiben lakoz­nak. Ne hagyjuk, hogy ezek a tervek, amelyek olyan csúnyák, mint maga a gyűlölet és olyan í ziirnyűségesek, mint az atombomba és a haláithazó baktérium, megmérgezzék a nemzetek békés hajlandóságát, hogy azok féle­lemtől borzongjanak meg. Mi azonban nem hunyhatunk szé­fnél a gonosz erőinek megmozdulá­saival szemben, éppen úgy, mint ahogy nem eshetünk zsákmányául a félelem­nek és csiiggedcsnek sem. Az a hiva­tásunk, hogy buzdítsuk, az embereket a gonoszság és gonosz cselekedetek elleni küzdelemre main pedig a fele- barátjaik ellepi küzdelemre; hogy har­colj a n:;Ci a béke ellenségei eilen, nem pedig ahak a« új életmódnak az igaz­sága ellen, amelyet a háború szó­szólói nem akarnak elfogadni. Az a kötelességünk, hogy a vallásos embereket mindenütt emlékeztessük arra, hogy ők élő cselekvői a világ­eseményeknek, s nem puszta szemlé­lői annak a harcnak, amely eldönti mindenki sorsát. Evégből felhívjuk a földkerekség összes vallásainak egy­házait és közösségeit, segítsék népei­ket a béke fenntartásának küzdelmé­ben. Bárha inda tóban vagyunk ennek az ügynek teitétlen igazságos voltában, hivatásunk azt a kötelességet hárítja ránk, hogy ebben a küzdelemben köz­vetlenül vegyünk részt. Támogatjuk a Bika VilágtnnácMnak javaslatait a támadás elítélésére és a háború, gyű­lölet és ellenségertkedés propagandá­jának összes országokban való eltil­tására. Erkölcsű válaszfalat kell emel­nünk azon szenvedélyek kitörése, elé, amelyek arra ingerelnék az embereket, hogy megtámadják békeszeretö szom­szédaikat és el kell ítélnünk ezt előre is, mint az erköles és az emberiség ellesni bűncselekményt. Avégböl hogy megszűnjék a félelem és a 'gyanakvás» .»ílígéssfk a vallásos embereik mindem országiban az atom-, kémiai,1 bakt.efölógiái éá inásj az’, em­beri élet tömeges pus-zaiására való fegyverek eltiltását, a nagy cs kis nemzeteik általános egyidejű és ellen­őrzött lefegyverzésével együtt és a háború beszüntetését nem csupán Ko­reában, hanem mindenütt, ahol folyik. Amikor elítéljük a koreai amerikai támadást, szilárdan meg vagyunk győzőéivé arról, hogy « világ összes egyházai és vallásos közösségei készen állanák arra, hogy hatékonyan támo­gassák a Béke Világtanács Irodájának április elsejei felhívását a bakteroló- giai hadviselés ellen. Ezek azok a dolgok, amelyeket az összes országok vallásos embereinek meg kell tenniük * béke védelmé­nek érdekében. Kétségtelen, hogy ezt a nagy eélt osztják az összes vallá­sok s éppenúgy kétségtelen az is, hogy inindannyiiik, mindegyik a ma­ga módján, Istent imádja. Nincs olyan vallás, amelyik a gonoszt és az igaz­ságtalanságot, a .halált és a pusztulást imádja és Istennel helyezkedik szem­be. Ellenkezőleg az összes vallások, bármennyire különbözők is az cm- hírben az igazságra való törekvést táplálják a jóság és az igazságosság eszméivel világítják meg a tökéletlen valósgokat és ezt a mi földünket »z egekig terjesztik ki, itt tartózkodá­sunkat pedig az Örökkévalóság ha­táráig. Ennélfogva a világbéke iránti aggo­dalom bennert. jií k minden vallásban és csak természetes, hogy a1 Szovjet­unió összes egyházainak és vahásos közössegeinek képviselői itt egybegyü- lékezzenek a bélke védelmének meg­beszélésében. Ebben a kérdésben egye­sített erőfeszítéseinket a Szovjetunió btfíepoliükája is támogatja, amely minden fordulatkor leleplezi egy újabb háború uszítóil. Azonban a kapitalista országokban még nem vesz részt minden vallásos ember a békéért való küzdelemben. Vannak keresztyének, akiket hamis propaganda és az imperialista körök­kel egy vagy más módon kapcsolatot tarló vallási reze! ők tekintélye té­rít el attól. A mohamedán és a budd­hista népek között vannak olyanok, akiket még mindig elnyomnak az imperialista hatalmak. A zsidó hit követői, bár sok országban laknak, nem mindenütt emelik fel szavukat a béke érdekében. Ezek a félrevezetett, megzavart, határozatlan vonakodók, de békét kí­vánó és békében hívő népek azok, akiket szeretnénk felébreszteni az általános veszedelem tudatára és átitatni őket azzal a meggyőződéssel, hogy a békéi aííkor őrizzük meg és szilárdítjuk meg, ba a népek a ma­guk kezükbe veszik a béke megóvá­sának ügyét s mindvégig kitartanak mellet te. Ezzel a szándékkal mindenekelőtt A KERESZTYENEKHEZ fordulunk, mondván: Felelősségetek a béke iránt különösen nagy, mert a háborús veszedelem magukat keresz­tyénnek valló kormányoktól ered. Igaz, hogy ugyanez a körülmény ar­ra is képessé tesz benneteket, hogy a leghatékonyabban szolgáljátok a béke ügyét. — Ez nem foglalja magában azt, hogy meghatározott társadalmi rendhez ragaszkodjatok, ha nem csak azt, hogy vallásos kötelességeitekhez legyetek hívek. És amikor kellő bá­torsággal fogtok hozzá, hogy a köz­véleményt a béke érdekében hangol­játok, nemcsak saját kormányaitokat tudjátok majd befolyásolni, hanem megmenekültök más vallások hívői­nek szemrehányásától is, hogy csele­kedeteitekben nem követitek a ke- reszityénség tanításait. Azután buzgón fordulunk A MOHAMEDÁN ÉS BUDDHISTA PAPSÁGHOZ ES VILÁGIAKHOZ a kapitalista, gyarmati és függő or­szágokba. A múlt (keserű tapasztalata és népeik jelenleg nem fcevénbbé szo­morú sorsa bizonyítja, mekkora áldás volt számukra a «záiárd és tartós béke. Az Egyesült Nemzetek kere­tei között létrejövő békepaktum meg­engedné nekik, hogy - békés hú tan ér­jék el nemzeti önrendelkezésüket- és sürgősen orvosolják az imperialista gyarmatpolitika fájdalmas ‘ következ­ményeit. Az összes országok VALLÁSOS ZSIDÓINAK ezt mondjuk: Benneteket is arra bá­torítunk, hogy tevékeny küzdelembe fogjaitak a békéért, mert nektek nem kevésbbé van szükségetek békére, mint az összes többi népeknek. Hiszen azok a véres áldozatok, ame­lyeket az utolsó világháború oltárai­ra tettetek — Auschwitz és Buchen­wald, Dachau és a varsói Gettó szám­talan áldozata — kiált hozzátok, hogy csatlakozzatok a békéért való küzde­lemhez. így tehát, az összes vallások egyhá­zaihoz, vallásos közösségeihez, papsá­gához és világi híveihez intézett ezen felhívásunkban megismételjük: Ali já­ték országaitok népe mellé a békéért, való küzdelemben és kényszerítsélek kormányaitokat egy új világháborút felidéző baljóslatú politikájuk abba­hagyására. «Akkor a viharfelhők, amelyek most borítják az eget, nem fognak lángoló szurokpatak okkal kitörni, nem lesz halálos atomíbombaeső és nem lesz­nek betegségterjesztö rovarok miriád- jai; e helyett a jóakarat és emberi jóság szelíd harmata fogja táplálni a béke magvait, amelyeket az embe­rek sziveibe vetünk. LEGYEN BÉKE AZ EGÉSZ VILÁ­GON!» Az első pedágógusnap alkalmából Darvas József vezércikket írt a Sza­bad Nép vasárnapi számában, melyből közöljük az alábbi részleteket; «Ilyen ünnep s a pedagógusoknak az a nagyfokú megbecsülése, — írja Darvas József cikkében — amelynek a pedagógusnap csak egyik kifejezője, a múltban nálunk ismeretlen éls lehe- tétien volt. S ma is csak olt lehet­séges, ahol minden az emberért van, ahol a szépség és az igazság, a leg­nemesebb emberi tulajdonságok ki­bontakozó áfásának a munkásai lehel­nek a pedagógusok: a kommunizmus, vagy a szocializmus építésének az or­szágaiban. A múltban a'magyar pedagótts tel­jesen ki volt szolgáltatva az uralkodó rendszer ikénye-kedvének. Mennyivel más ma a pedagógusok sorsa. Pedagógusaink túlnyomó többsége hitével is, szándékával is és tanulással növelt tudásával Dczséry László bányfkerüteti püs­pök a budapesti Ifiúgimnlzlum és leánygimnázium tanárai közül 1. Dr. Laki Tibor igazgatónak, az iskola szakszerű, jó vezetéséért és az egyházi közéletban velő demokratikus t e vékenységéért; 2. Dr. Lévius Ernő tanárnak, az is­kolában végzett jó laníló-neveW) mun­kájáért és szakmunkáért, amit a kí­sérleti fizika tanítása terűtétén de íis­kolán kívül is népünk érdekében vég­zett; 3. Peskó Zolién tanárnak, új szak­tárgyban való elmélyedéséért és at iskolai botanikuskert létesítéséért; képes arra, hogy a mi népünk igazságát tanítsa a mi iskoláink, baut Ma nálunk valóban azt cse- lekedheti a pedagógus, amit az igazi nevetőnek vennie kell. A szépség és az igazság hirdetője lehet az igazi erkölcsiség és a leg­nemesebb emberi tulajdonságok kifejlesztője lehet. Nemcsak néni akadályozza a ma pedagógusát ab­ban semmi, hogy gyermekeink formálható Ifjú leikéből kiformál­ja a legszebb emberi tulajdonsá­gok hordozóját, hanem éppen ezi várja tőle mindenki. Ezt várja egész népünk. them ncigyunk már a nemzet naps számosai, hanem megbecsült szocia­lista nevelői» — írlak az ácsi nevelők. Valóban: a magyar pedagógus is ma­ga mögött hagyta a múltat és együtt- menetel azokkal, akik az élet aiá- gyürtjeiböi kinőttek, együttmenetel a győzelem fiaival.» 4. Dr. Zelenka Margit tanárnak, az irodalmi szakkörökben tanúsított te­vékenységéért és a szakköri kiállítás összegyűjtéséért; ő. Hauser Henrietta tanárnőnek, az iskola növendékeinek különböző sport­versenyeken eléri kiváló eredményei­ért; . Ű- Weltler Jenő tanárnak, a leány- gimnáziumi énekkar, valamint a Lu- théránia Ének- és Zenékar tíz óv óta való vezetésében elért kimagasló ered­ményéért egyenként 300.— forint pénzjutal­mat adományozott és kifejezte az egy­házkerület 'köszönetét és megbecsülé­sét az iskolák jó pedagógusai felé. Készülj az Ige hallgatására! Sztlh, ö. 1. v«a. «pistoláji. I. Ján. 4, 16—21. v. A szeretetnek mindig tárgyra van szüksége. Mert a szeretet önmagában meddő, mégha Isten szeretettről be­szélünk is. Isten az Ö embert mentő és üdvö­zíteni akaró szeretetét Krisztusban fél­reérthetetlen nyíltsággal jelentette ki a világ számára. (Ján. 3, 16. v.}. Sze­reletet jobban már nem lehe.t kimu­tatni, mint ahogyan ezt a« Isten cse­lekedte. Éz a szeretet élteti ma is vi­lágunkat. Ez az, amely elt’ödöz, el­hordoz, elvisel bennünket ma is úgy, ahogy vagyunk, fis e.z a szeretet vár­ja ugyanakkor, hogy a magunk szere­tetét felszámolva, hitetlenségünkből megtérjünk Hozzá. Amíg Isten szeretőiének tárgya Krisztusban: a világ, addig a mi sze- retetünké: Isién és az ember. (Mt. 22. 37. 39. v.j. A keresztyénségünk csődje éppen abban mutatkozik meg, amikor szer eleiünket Isten és a magunk sze- retetére korlátozzuk, s ez által hazug­gá tesszük magunkat. Mert a szeretel örök mozdulatai: adni és nem venni, Á négy egyházkerület záróközgyűlése Új egyháziszervezetünk megalaku­lása előtt szinte egyidőben tartjuk a négy megszűnő, mostani egyházkerü­let közgyűléseit. Június 19-én tartják Győrben a dunántúli egyházkerületi közgyűlést s ugyanezen napon Buda­pesten a bányai egyházkerületét és Nyíregyházán a tiszai egybázkerü etgÉ Június 20-án Budapesten lesz a du- nániinneni egyházkerület közgyűlése, A közgyűlések mindenütt a különböző jelentések és számadások meghallga­tására, megvitatására és elfogadására szolgálnak. Mind a négy egyházkerület közgyű­lésével kapcsolatban kerületi lekészi munkaközösségi gyűléseket is tarta­nok. A bányai egyházkerület lelkészt munkaközösségi gyűlésének sorrendje a következő. Istentiszteletet tart úrva- csoraosztással Baltay Péter apostagi lelkesé, volt esperes, megnyitót mond Kemény I.ajos esperes, általános tájé koztalót ad Dezsíry László püspök, előadást tort: dr. Sólyom Jenő teoló­giai dékán: ((Zsinataink » múltban» címmel és ifj. Prőhle Károly: «Útke­resés a gyülekezeti tanító munkában» címmel. Záráhítatot tart Hafenseher Károly segédleikész. A közgyűlésekkel kapcsolatban min­denütt megtartják a Gyámintézeti gyű­léseket is. A püspöki jelentések előreláthatóan jelentős nyilatkozatokat tartalmaznak majd az I. törvénycikkel kapcsolatos új egyházi helyzetről. szolgálni és nem uralkodni! Ez a mozdulat pedig magunktól elvonat­koztatva mindig kifelé lendít és éle­tünknek önfeláldozó, odaáldózó jelle­gét ád. (Ján. 13, 34/b. v.j A teljes sze­retet abban mutatkozik meg, ha nines ■szívünkben félelem az «ítélet napja» iránt. Jézus az ítélet napján azt mond­ja majd: Mindent, ainil az én legki­sebb atyámifiajval cselekedtetek vagy elmulasztottatok cselekedni. Én velem cseiekdtétek — Én tőlem tagadtátok meg! (Mt. 25, 31—45. v.). A magát bálványozó, a maga kényelmét kere­ső, a másokat kizsákmányoló embe­rek számára éppen ezért olyan a ha­lál és mindaz, ami a halálban vára­kozik rá, mint a ragályos pestis, ame­lyet kerülünk és hideg borzongás fuj végig hátunkon, ha közelébe jutunk. Isten szerététe Krisztusban nem tekin­tette zsákmánynak még magát sem, szolgai formát vett föl, önmagát ad­ta éreftiinkí Eil. 2. 5—8. v.). Keresz- lyénségünk próbája abban van. hogy szeretetünknek nem mi, hanem az Is­ten választott tárgyal: «Szeresd fele­barátodat» és felebarátodon keresztül múlnod meg, hogy «Engem -zerolsz!» A felebarát fogalmát nem lehet le­szűkíteni, megszegónyíteni, a nemzet, n család társadalmára, vagy egyes emberekre korlátozni. Miniden ember: »fyaukfla, úgy maiinak a mennye! Atyának gyermeke aki Krisztusban lett Atyánkká - nekünk.’ Ezt a tényt nem lehet hamis, vagy álkegyes frá­zis ok k ii l ‘ m e gm ásjl a 11 i! Vájjon e mérték' alatt .milyen a mi keresztyén életünk? Nem onnan .szár­mazik e minden bajunk, hogy nem tudjuk eltűnni Isten irántunk való szerételét? Nem ez e az egyedüli oka a bennünk gyakran eVhata.niasonó kételkedésnek, engedetlenségnek, gyű­löletnek? No felejtsük él, a parancsot: «Aki szereti Isteni, szeresse a mag* atyafiát 'is!» Sárkány András A bányai egyházkerület püspöke jutalmazta az evangélikus fii- és leánygimnázium jé pedagógusait

Next

/
Thumbnails
Contents