Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1952-06-15 / 24. szám
XVII. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM. Egyes szám ára: 1 forint 40 fillér 1952. JÚNIUS 15. „A magyar pedagógus maga mögöti hagyta a múltat es együtt menetel a győzelem fiaival" Az észt és a lett evangélikus érsek is résztveíí a moszkvai békekonferencián Lapin# május 18-i számában adtunk hírt a Szovjetunió egyházainak és vallásos közösségeinek moszkvai békekonferenciájáról. Most kaptunk újabb részletes ismertetéseket erről a konferenciáról. Evangélikus egyházunk népe nagy örömmel halija ezekből az újabb hírekből, hogy az evangélikus egyház különböző nemzeti egyházainak milyen sok és 'milyen jelentős képviselője vett részt ezen a moszkvai békeértkezleten. A NEWS cimű angol nyelvű lap júniusi száma közli a Jelentősebb részvevők névsorát. Ezek között van Kiivit, az Észtországi evangélikus egyház érseke és Tun, Lettország evangélikus érseke. A részvevők közölt találjuk Erwin Koch ausztriai evangélikus lelkészt, aki egyébként az Osztrák Nemzeti Békebizottság elnöke, Alf Johannáén dán evangélikus lelkészt is, A konferencia részvevői és hozzászólói között találjuk egyébként Palta- rokas litván római katolikus püspököt, Slrods rigai katolikus püspököt, Basil archrimandilát, az antióchiai ortodox egyházból, Mikoel Miikola-l, u finnországi orthodox egyház vezetőjét, Maxim arrhr'mandi tát, a bolgár orthodox egyházból és Sebestian metropoli tát, a román ortlhodox egyházból. A Szovjetunió egyházainak és vallásos közösségeinek vezetöképvi- selői közül a lapunk múlt számában már közűiteken kívül a NEWS még a következők neveit közli: VI. György patriarcha, az összes Örmények Ka- tholikosza, M elkíséritek patrinrdiá. Nagy Georgia Katholikosza, Flqvian, Moszkva és az egész Oroszország ó- hitű püspöke, Zsitkov, a Szovjetunió baptista-evangélikus egyháza tanácsának elnöke. A nemkeresatyén vallásos közösségek részéről megemlíti á lap Schliffet-f, a moszkvai Központi Zsinagóga rabbiját, Shakir Khiyaiitdinou muftit, az európai Szovjetunió és Szibéria mohamedán tanácsának elnökét, Sheik ul-Islan Ali-zade-í, Transzkau kazla mohamedán tanácsának elnökét, és még másokat. A világ egyházaihoz és vallási közösségeihez ez a konferencia üzenetet küldött. Az üzenet teljes szövegét most tudjuk közölni. így hangzik: «Mélységes borzalommal vannak eltelve mindazok, akik szeretik a Ivekét; •mindnyájan érzik a feszültséget a nemzetközi légkörben, amelyet félelem, gyűlölet és háborús hírek mérgeznek meg. Sokan a veszély nagyságának is tudatában vannak, de távolról sem mindnyájan értik meg azt, hogy hol van annak gonosz forrása, fis néhány an, valótlanságoktól félrevezetve, rossz helyen keresik azt a, iorrást. Ezért távolmaradnak a tkiiz- deSemtci, vagy félelmekben és bizonytalanságokban gyötrődnek, vagy a békével ellentétes érzelmek hatalmába kerülnek. Elszomorodva a mi országunkon kívüli sok vallásos embernek eme magatartásán, mi, a Szovjetunió vallásainak szószólói kö tei ességünknek tartjuk kinyilvánítani meggyőződésünket, hogy a háború forrása nem itt Van, ahol az emberek fáradhatatlan munkájukkal a jólét és boldogság életét építik mindenkinek, ahol mocsarakat szárítanak fel éls sivatagokat öntő znak, ahol az emberek energiája a szárazság és a betegség legyőzésére irányul és álmaikat és cselekedetei- ket a béke eszméje hatja át, — hanem a háború forása olt van, ahol a társadalmi igazságtalanságokat « népfölöslegeiknek tulajdonítják, -ahol a leghatékonyabb fegyverek kitalálásán, fáradoznak az emberi élet tömeges elpusztítására és ahdt ma előkészü’e- tk folynak egy a világ uralmát célzó háborúra. é „ Nem hasznúi, ba napvilágra hozzuk azokat a szörnyűséges vak törekvéseket, amelyek napjaink háborút pfe- dikálóinak beteges agyvelőiben lakoznak. Ne hagyjuk, hogy ezek a tervek, amelyek olyan csúnyák, mint maga a gyűlölet és olyan í ziirnyűségesek, mint az atombomba és a haláithazó baktérium, megmérgezzék a nemzetek békés hajlandóságát, hogy azok félelemtől borzongjanak meg. Mi azonban nem hunyhatunk széfnél a gonosz erőinek megmozdulásaival szemben, éppen úgy, mint ahogy nem eshetünk zsákmányául a félelemnek és csiiggedcsnek sem. Az a hivatásunk, hogy buzdítsuk, az embereket a gonoszság és gonosz cselekedetek elleni küzdelemre main pedig a fele- barátjaik ellepi küzdelemre; hogy harcolj a n:;Ci a béke ellenségei eilen, nem pedig ahak a« új életmódnak az igazsága ellen, amelyet a háború szószólói nem akarnak elfogadni. Az a kötelességünk, hogy a vallásos embereket mindenütt emlékeztessük arra, hogy ők élő cselekvői a világeseményeknek, s nem puszta szemlélői annak a harcnak, amely eldönti mindenki sorsát. Evégből felhívjuk a földkerekség összes vallásainak egyházait és közösségeit, segítsék népeiket a béke fenntartásának küzdelmében. Bárha inda tóban vagyunk ennek az ügynek teitétlen igazságos voltában, hivatásunk azt a kötelességet hárítja ránk, hogy ebben a küzdelemben közvetlenül vegyünk részt. Támogatjuk a Bika VilágtnnácMnak javaslatait a támadás elítélésére és a háború, gyűlölet és ellenségertkedés propagandájának összes országokban való eltiltására. Erkölcsű válaszfalat kell emelnünk azon szenvedélyek kitörése, elé, amelyek arra ingerelnék az embereket, hogy megtámadják békeszeretö szomszédaikat és el kell ítélnünk ezt előre is, mint az erköles és az emberiség ellesni bűncselekményt. Avégböl hogy megszűnjék a félelem és a 'gyanakvás» .»ílígéssfk a vallásos embereik mindem országiban az atom-, kémiai,1 bakt.efölógiái éá inásj az’, emberi élet tömeges pus-zaiására való fegyverek eltiltását, a nagy cs kis nemzeteik általános egyidejű és ellenőrzött lefegyverzésével együtt és a háború beszüntetését nem csupán Koreában, hanem mindenütt, ahol folyik. Amikor elítéljük a koreai amerikai támadást, szilárdan meg vagyunk győzőéivé arról, hogy « világ összes egyházai és vallásos közösségei készen állanák arra, hogy hatékonyan támogassák a Béke Világtanács Irodájának április elsejei felhívását a bakteroló- giai hadviselés ellen. Ezek azok a dolgok, amelyeket az összes országok vallásos embereinek meg kell tenniük * béke védelmének érdekében. Kétségtelen, hogy ezt a nagy eélt osztják az összes vallások s éppenúgy kétségtelen az is, hogy inindannyiiik, mindegyik a maga módján, Istent imádja. Nincs olyan vallás, amelyik a gonoszt és az igazságtalanságot, a .halált és a pusztulást imádja és Istennel helyezkedik szembe. Ellenkezőleg az összes vallások, bármennyire különbözők is az cm- hírben az igazságra való törekvést táplálják a jóság és az igazságosság eszméivel világítják meg a tökéletlen valósgokat és ezt a mi földünket »z egekig terjesztik ki, itt tartózkodásunkat pedig az Örökkévalóság határáig. Ennélfogva a világbéke iránti aggodalom bennert. jií k minden vallásban és csak természetes, hogy a1 Szovjetunió összes egyházainak és vahásos közössegeinek képviselői itt egybegyü- lékezzenek a bélke védelmének megbeszélésében. Ebben a kérdésben egyesített erőfeszítéseinket a Szovjetunió btfíepoliükája is támogatja, amely minden fordulatkor leleplezi egy újabb háború uszítóil. Azonban a kapitalista országokban még nem vesz részt minden vallásos ember a békéért való küzdelemben. Vannak keresztyének, akiket hamis propaganda és az imperialista körökkel egy vagy más módon kapcsolatot tarló vallási reze! ők tekintélye térít el attól. A mohamedán és a buddhista népek között vannak olyanok, akiket még mindig elnyomnak az imperialista hatalmak. A zsidó hit követői, bár sok országban laknak, nem mindenütt emelik fel szavukat a béke érdekében. Ezek a félrevezetett, megzavart, határozatlan vonakodók, de békét kívánó és békében hívő népek azok, akiket szeretnénk felébreszteni az általános veszedelem tudatára és átitatni őket azzal a meggyőződéssel, hogy a békéi aííkor őrizzük meg és szilárdítjuk meg, ba a népek a maguk kezükbe veszik a béke megóvásának ügyét s mindvégig kitartanak mellet te. Ezzel a szándékkal mindenekelőtt A KERESZTYENEKHEZ fordulunk, mondván: Felelősségetek a béke iránt különösen nagy, mert a háborús veszedelem magukat keresztyénnek valló kormányoktól ered. Igaz, hogy ugyanez a körülmény arra is képessé tesz benneteket, hogy a leghatékonyabban szolgáljátok a béke ügyét. — Ez nem foglalja magában azt, hogy meghatározott társadalmi rendhez ragaszkodjatok, ha nem csak azt, hogy vallásos kötelességeitekhez legyetek hívek. És amikor kellő bátorsággal fogtok hozzá, hogy a közvéleményt a béke érdekében hangoljátok, nemcsak saját kormányaitokat tudjátok majd befolyásolni, hanem megmenekültök más vallások hívőinek szemrehányásától is, hogy cselekedeteitekben nem követitek a ke- reszityénség tanításait. Azután buzgón fordulunk A MOHAMEDÁN ÉS BUDDHISTA PAPSÁGHOZ ES VILÁGIAKHOZ a kapitalista, gyarmati és függő országokba. A múlt (keserű tapasztalata és népeik jelenleg nem fcevénbbé szomorú sorsa bizonyítja, mekkora áldás volt számukra a «záiárd és tartós béke. Az Egyesült Nemzetek keretei között létrejövő békepaktum megengedné nekik, hogy - békés hú tan érjék el nemzeti önrendelkezésüket- és sürgősen orvosolják az imperialista gyarmatpolitika fájdalmas ‘ következményeit. Az összes országok VALLÁSOS ZSIDÓINAK ezt mondjuk: Benneteket is arra bátorítunk, hogy tevékeny küzdelembe fogjaitak a békéért, mert nektek nem kevésbbé van szükségetek békére, mint az összes többi népeknek. Hiszen azok a véres áldozatok, amelyeket az utolsó világháború oltáraira tettetek — Auschwitz és Buchenwald, Dachau és a varsói Gettó számtalan áldozata — kiált hozzátok, hogy csatlakozzatok a békéért való küzdelemhez. így tehát, az összes vallások egyházaihoz, vallásos közösségeihez, papságához és világi híveihez intézett ezen felhívásunkban megismételjük: Ali játék országaitok népe mellé a békéért, való küzdelemben és kényszerítsélek kormányaitokat egy új világháborút felidéző baljóslatú politikájuk abbahagyására. «Akkor a viharfelhők, amelyek most borítják az eget, nem fognak lángoló szurokpatak okkal kitörni, nem lesz halálos atomíbombaeső és nem lesznek betegségterjesztö rovarok miriád- jai; e helyett a jóakarat és emberi jóság szelíd harmata fogja táplálni a béke magvait, amelyeket az emberek sziveibe vetünk. LEGYEN BÉKE AZ EGÉSZ VILÁGON!» Az első pedágógusnap alkalmából Darvas József vezércikket írt a Szabad Nép vasárnapi számában, melyből közöljük az alábbi részleteket; «Ilyen ünnep s a pedagógusoknak az a nagyfokú megbecsülése, — írja Darvas József cikkében — amelynek a pedagógusnap csak egyik kifejezője, a múltban nálunk ismeretlen éls lehe- tétien volt. S ma is csak olt lehetséges, ahol minden az emberért van, ahol a szépség és az igazság, a legnemesebb emberi tulajdonságok kibontakozó áfásának a munkásai lehelnek a pedagógusok: a kommunizmus, vagy a szocializmus építésének az országaiban. A múltban a'magyar pedagótts teljesen ki volt szolgáltatva az uralkodó rendszer ikénye-kedvének. Mennyivel más ma a pedagógusok sorsa. Pedagógusaink túlnyomó többsége hitével is, szándékával is és tanulással növelt tudásával Dczséry László bányfkerüteti püspök a budapesti Ifiúgimnlzlum és leánygimnázium tanárai közül 1. Dr. Laki Tibor igazgatónak, az iskola szakszerű, jó vezetéséért és az egyházi közéletban velő demokratikus t e vékenységéért; 2. Dr. Lévius Ernő tanárnak, az iskolában végzett jó laníló-neveW) munkájáért és szakmunkáért, amit a kísérleti fizika tanítása terűtétén de íiskolán kívül is népünk érdekében végzett; 3. Peskó Zolién tanárnak, új szaktárgyban való elmélyedéséért és at iskolai botanikuskert létesítéséért; képes arra, hogy a mi népünk igazságát tanítsa a mi iskoláink, baut Ma nálunk valóban azt cse- lekedheti a pedagógus, amit az igazi nevetőnek vennie kell. A szépség és az igazság hirdetője lehet az igazi erkölcsiség és a legnemesebb emberi tulajdonságok kifejlesztője lehet. Nemcsak néni akadályozza a ma pedagógusát abban semmi, hogy gyermekeink formálható Ifjú leikéből kiformálja a legszebb emberi tulajdonságok hordozóját, hanem éppen ezi várja tőle mindenki. Ezt várja egész népünk. them ncigyunk már a nemzet naps számosai, hanem megbecsült szocialista nevelői» — írlak az ácsi nevelők. Valóban: a magyar pedagógus is maga mögött hagyta a múltat és együtt- menetel azokkal, akik az élet aiá- gyürtjeiböi kinőttek, együttmenetel a győzelem fiaival.» 4. Dr. Zelenka Margit tanárnak, az irodalmi szakkörökben tanúsított tevékenységéért és a szakköri kiállítás összegyűjtéséért; ő. Hauser Henrietta tanárnőnek, az iskola növendékeinek különböző sportversenyeken eléri kiváló eredményeiért; . Ű- Weltler Jenő tanárnak, a leány- gimnáziumi énekkar, valamint a Lu- théránia Ének- és Zenékar tíz óv óta való vezetésében elért kimagasló eredményéért egyenként 300.— forint pénzjutalmat adományozott és kifejezte az egyházkerület 'köszönetét és megbecsülését az iskolák jó pedagógusai felé. Készülj az Ige hallgatására! Sztlh, ö. 1. v«a. «pistoláji. I. Ján. 4, 16—21. v. A szeretetnek mindig tárgyra van szüksége. Mert a szeretet önmagában meddő, mégha Isten szeretettről beszélünk is. Isten az Ö embert mentő és üdvözíteni akaró szeretetét Krisztusban félreérthetetlen nyíltsággal jelentette ki a világ számára. (Ján. 3, 16. v.}. Szereletet jobban már nem lehe.t kimutatni, mint ahogyan ezt a« Isten cselekedte. Éz a szeretet élteti ma is világunkat. Ez az, amely elt’ödöz, elhordoz, elvisel bennünket ma is úgy, ahogy vagyunk, fis e.z a szeretet várja ugyanakkor, hogy a magunk szeretetét felszámolva, hitetlenségünkből megtérjünk Hozzá. Amíg Isten szeretőiének tárgya Krisztusban: a világ, addig a mi sze- retetünké: Isién és az ember. (Mt. 22. 37. 39. v.j. A keresztyénségünk csődje éppen abban mutatkozik meg, amikor szer eleiünket Isten és a magunk sze- retetére korlátozzuk, s ez által hazuggá tesszük magunkat. Mert a szeretel örök mozdulatai: adni és nem venni, Á négy egyházkerület záróközgyűlése Új egyháziszervezetünk megalakulása előtt szinte egyidőben tartjuk a négy megszűnő, mostani egyházkerület közgyűléseit. Június 19-én tartják Győrben a dunántúli egyházkerületi közgyűlést s ugyanezen napon Budapesten a bányai egyházkerületét és Nyíregyházán a tiszai egybázkerü etgÉ Június 20-án Budapesten lesz a du- nániinneni egyházkerület közgyűlése, A közgyűlések mindenütt a különböző jelentések és számadások meghallgatására, megvitatására és elfogadására szolgálnak. Mind a négy egyházkerület közgyűlésével kapcsolatban kerületi lekészi munkaközösségi gyűléseket is tartanok. A bányai egyházkerület lelkészt munkaközösségi gyűlésének sorrendje a következő. Istentiszteletet tart úrva- csoraosztással Baltay Péter apostagi lelkesé, volt esperes, megnyitót mond Kemény I.ajos esperes, általános tájé koztalót ad Dezsíry László püspök, előadást tort: dr. Sólyom Jenő teológiai dékán: ((Zsinataink » múltban» címmel és ifj. Prőhle Károly: «Útkeresés a gyülekezeti tanító munkában» címmel. Záráhítatot tart Hafenseher Károly segédleikész. A közgyűlésekkel kapcsolatban mindenütt megtartják a Gyámintézeti gyűléseket is. A püspöki jelentések előreláthatóan jelentős nyilatkozatokat tartalmaznak majd az I. törvénycikkel kapcsolatos új egyházi helyzetről. szolgálni és nem uralkodni! Ez a mozdulat pedig magunktól elvonatkoztatva mindig kifelé lendít és életünknek önfeláldozó, odaáldózó jellegét ád. (Ján. 13, 34/b. v.j A teljes szeretet abban mutatkozik meg, ha nines ■szívünkben félelem az «ítélet napja» iránt. Jézus az ítélet napján azt mondja majd: Mindent, ainil az én legkisebb atyámifiajval cselekedtetek vagy elmulasztottatok cselekedni. Én velem cseiekdtétek — Én tőlem tagadtátok meg! (Mt. 25, 31—45. v.). A magát bálványozó, a maga kényelmét kereső, a másokat kizsákmányoló emberek számára éppen ezért olyan a halál és mindaz, ami a halálban várakozik rá, mint a ragályos pestis, amelyet kerülünk és hideg borzongás fuj végig hátunkon, ha közelébe jutunk. Isten szerététe Krisztusban nem tekintette zsákmánynak még magát sem, szolgai formát vett föl, önmagát adta éreftiinkí Eil. 2. 5—8. v.). Keresz- lyénségünk próbája abban van. hogy szeretetünknek nem mi, hanem az Isten választott tárgyal: «Szeresd felebarátodat» és felebarátodon keresztül múlnod meg, hogy «Engem -zerolsz!» A felebarát fogalmát nem lehet leszűkíteni, megszegónyíteni, a nemzet, n család társadalmára, vagy egyes emberekre korlátozni. Miniden ember: »fyaukfla, úgy maiinak a mennye! Atyának gyermeke aki Krisztusban lett Atyánkká - nekünk.’ Ezt a tényt nem lehet hamis, vagy álkegyes frázis ok k ii l ‘ m e gm ásjl a 11 i! Vájjon e mérték' alatt .milyen a mi keresztyén életünk? Nem onnan .származik e minden bajunk, hogy nem tudjuk eltűnni Isten irántunk való szerételét? Nem ez e az egyedüli oka a bennünk gyakran eVhata.niasonó kételkedésnek, engedetlenségnek, gyűlöletnek? No felejtsük él, a parancsot: «Aki szereti Isteni, szeresse a mag* atyafiát 'is!» Sárkány András A bányai egyházkerület püspöke jutalmazta az evangélikus fii- és leánygimnázium jé pedagógusait
