Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-05-25 / 21. szám

S EVANGÉLIKUS HETILAP'

XVII. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM.

Egyes szám ára: 1 forint 40 fillér

Dr. Vető Lajos:

Az egyházak részvétele a német békéimre ejjyik döntő szakaszában

t 1952. MÁJUS 25.

Mint várni lehetett, a nyugati imperializmus mindent elkövet, hogy Nyugatnémetországban a német nép ifjúságának annyira megritkult soraiból a korhadozó régi világrend megmentésére irányuló tervei számára hadsereget toborozzon magának.

Ugyancsak előre láliató volt ■z is, hogy viszont a német nép megelégelve a két világháborúban szenvedett pusztulást és vérveszteséget, nem hajtja fejét szótlanul a dollár-kapitalizmus igájába.

A német militarista és fasiszta szellem újjáélesztését a néptömegek, a dojgozók és az érett tanulóifjúság, nem nézik tétlenül. Azt az úgynevezett keretszerződést, amel.yei a militarista atlanti paktumba szeretnék beiktatni a németséget, a néptömegek a legnagyobb ellenszenvvel utasítják vissza. Tüntetéseik, sztrájkok követik egymást Az Adenauer-kormány brutális terror- mi száll szembe a népakarttal, úgy hogy már halálos áldozata is van a Nyugatnémetország újra felfegyverzésének megakadályozására irányuló békeharcnak: a rendőrség Essenben, a híres ipari gócpontban rálőtt a tüntető ifjúságra s egy München környékéről származó ifjút megölt.

Az Adenauer-kormány terrorisz-, •tikus fellépésé azonban. nemhogy, lohasztaná a német békeharcosok elszántságát, hanem ellenkezőleg: • az elkeseredett ellenállás hullámai egyre nagyobb köröket ragadnak magukkal. Fokozza az elkeseredést az a körülmény is, hogy az amerikai elnökválasztáson jelöltként fellépő Eisenhower tábornok utóda, ként megjelent Európában Ridgway tábornok, a koreai amerikai haderő főparancsnoka, akinek

lelkiismeretét .terheli a XX. század legbotrányosabb szégyene, a baktériumháború megindítása.

A német békeharcosok bátorságát nagyban fokozza az a közismert tény, hogy a béke tábor élén haladó nagy Szovjetunió, mely annak idején a fasizmust letörte, mindent igyekszik elkövetni a bé- keharc sikere, vagyis egy új világháború megakadályozása érdekében. Némefonszág népe egyre világosabban látja és. értéke'i a Szovjetunió őszin1« bókevágvát . és a béke érdekében k'fejtett fáradozásait, egvre nrpy-hb a helve dö vissz’ angja annak a javaslatnak, rne'yben a szovjet kormiiniKa néniét k őrlésnek népszó ve záis ú*ján való eldöntésére szólította fel a hatalmakat.

Ne,gyón tanulságos beletekinteni

a mri nyii"ri'német pio*es’::ns rv'.j'i sajtóba. Uö'pen’i helyet fcglel el benne « Németország egysége éedekében és Nyrga,pérae’-Tt:zá'! f in *>’- fegyverzése ellen folytatott békeharc.

Megtudjuk. hogy az úgynevezett keretszerződés szerint Nvugatné- TOetorsz'gn-ek' évente akkora összegei kellene hadsereg fenn tarosára fordítania, amennyiből egymillió lakást lehetne felépíteni! M'gondol- hátó. mit .»elen‘«Pe, b» ezt az ősz- szeget a háborús b-T-bó -as'k rniat*

71'< g V ’ 'i ’ - ,',í(í -] , p i j i'\ O1’' 7.'\

p-j-t- Jt,, A r*T''n I)I'7*r

és k~-Tg ’ ~ " ' Ú '

felfegyverkezés élharcosai a Vatikánnal a legszorosabb kapcsolatot

tartják fenn, s nem az a céljuk, hogy az egységes német egyház létrejöjjön, hanem, hogy megszabadulva a keleti, túlnyomóan protestáns többségi országrésztől, az inkább katolikus Nyugatnémetországot. a Vatikán tervei szerint beleillesszék abba a katolikus «Kis Európába», mely a protestáns Anglia és a Skandináv államok kikapcsolásával Franciaországból, Belgiumból, Olaszországból, Ausztriából és Spanyolországból (!) állna. Míg a Nőmét Demokratikus Köztársaságban felekezeti különbség

tevés nincs, és nem is lehet ember és ember között, addig az Ade- nauer-kormánynak már a múlt évben is csak egyetlen protestatu miniszter tagja volt. Teljes erővel folyik a rekatolizálás ...

Érthető, hogy ilyen formán

elsősorban a proles’an’.izmus az, amely szembenáll Adenauer terveivel. Nagyjelen.ő- ségő volt a békeharc szempontjából NicmüHcr egyházi

elnök moszkvai útja. A nyugi',li tökf-spropagandáoak nincs bátorsága világosan bevallani, hogy a tőkések kiváltságos rétegének védelme céljából készülődik háborúra, ellenben annál szívesebben hangoztatja, hogy a vallásszabadságért száll síkra. Niemöller moszkvai ni . járói elhangzott beszámolói után azonban ma már senki sem hiszi Nyugaton sem, hogy akár a Szovjetunióban, ' akár . a népi demokráciákban nem lenne igen fejlett egyházi élei s így Niemöller az imperialis,'a- kapitalis’a propaganda egyik leghatásosabb fegyverét iitft-te ki a béke ellenségei kezéből, amivel felmérhetetlen szolgálatot tett a béke ügyének.

Az egyháznak a béke ügyéért folytatott harcban való nagy jelen őségé egyre világosabbá vál.k. Egyre jobban eLnalkulnuk azok a hangok, amelyek az egyház politi kaim Messe go mellett törnek lándzsát, elleni an egyre erősödik az a meggyőződés, hogy az egyház mindenféle magatartása politikai értékű, vagy

ahogyan a nyugatnénielországi proles áns lekészek egyik nyilatkozata megállapítja: az egyház csak ke.tő közöd választhat: vagy iól politizál, vágj’ rosszul.

Harmadik lehetőség nincs. A békeharc szempontjából ez azt jelenti, hogy Krisztus evangéliumának megfelelően az egyházak vagy a béke mellett küzdenek. Vagy pedig magukra vállalják azt a feleiőssé- gét, hogy segítenek elszabadítani a háború fúriáit.

Innen érthető, hogy a német protestáns egyházak elnöki tanácsának elnöke, Dileiius ber.ini . új- pök teljesen megáévá téve a népszavazásra vonatkozó szovjet javaslatot, felajánlotta az egyház szolgálatát a népszavazás lebonyolítására.

Nagy felháborodást keltett egyházi körökben és az Adenauer-kor- mánynak az az eljárása, hogy az úgynevezett keretszerződért még a parlament tagjai előtt is lényegileg titokban tartják s mégis azt akarják, hógv NVugetnémstország minden további nélkül fogadja el azt, továbbá az is’ ho'-y a nyugati me n/"ló i—*8*m.~v f.',bi-,o*~i k‘- yfP'.."í'r. hegy, ab’ an az .esetben, ha ez nem történne meg, a kern^tzerződést rá fogják kényszeZsinatunk megalkotta az I. törvénycikket

Tvfihályfi Ernőt és dr. Vető Lajost válaszíotíák a zsinat elnökévé

Az I. törvénycikk „A Magyarországi Evangélikus Egyház területi beosztásának újjá» rendezéséről“ 16 egyházmegyébe és két egyházkerületbe osztotta be egyházunk gyülekezeteit,

Mindkét egyházkerület központja Budapest lesz

Egyházunk törvényhozó zsinata 1952. május 20-án tartotta harmadik ülésszakának két ülését s ezen megalkotta az I. törvénycikket „A Magyarországi Evangélikus Egyház területi beosztásának újjárenaezéséről“ cím,met.

A zsinat ülése istentisztelettel kezdődött, melyen Vető Lajos dr, püspök hirdede az igét. Igehirdetésében többek között a kővetkezőket mondta:

Alapige: János ev. 6:48—51.

,Az ét©.fenntartásihoz mindennapi kenyérre van szükség, nemcsak arra, ame.yrői a Mi Atyánkban van 6zó, hanem az életnek arra a kenyerére is, amely az ige, s amely Jézus Krisztusban öltött testet. Hitünk szerint lényegileg a szcszerin: vett mindennapi kenyeret is Istentől kapjuk, úgy ahogyan a pusztában vándorló nép a mannát kapta. Isten gondviselő szereidének ;e.o az a kenyér is, ame.yéct közönséges értelemben dolgozunk és vándorolunk a földi éle.ben. De ezen a kenyéren kívül, még ha égbői bukó manna lenne is, a keresztyén ember más kenyeret is. kíván ahhoz, hogy élete legyen. Ha ezt a kenyeret nem kapja •meg, minden testi éhségnél jobban vágyakozik utána, s ha nem kapja meg az igazit, mással táplálkozik: babonával és a misztika ezer '.éves ás beteges formájával. A keresztyén-ember az életnek igazi kenyerével táplálkozik akkor, amikor az .gét olvassa, hallgatja és tanuija. És ezért örül, ezért ad hálát, ezt liéri akkor, amikor áhítaton, istentiszteleten, úrvacsorán vési rész., énekel és imádkozik.

Az egyháznak az a feladata, hogy a 'kényércsodáról szóló bibliai elbeszélésnek megfelelően azt tegye, amit az apostolok tettek: az igére éhező tömegeknek adja, osztogassa az életnek' kenyerét. Az egyház külső szervezete arra való, hogy ez a kenyérosztás, ennek az egészen más kenyérnek az osztogatása, a hívő tömegek jól tartása, rendiben, tisztán és igazán történjék.

Ezt a kenyere: Isten a Krisztusban a világnak adta és adja. Hogy ebiben a kenyérben bővelkedjék a v.lág, azért küldte Isten a fiát a világra. Jézus Krisztus pedig, mint a testet öl ött ige, a Mennyei Atyának ehhez az akaratához engedelmese* igazodva, adta és adja magát szüntelenül az Istentől teremtett világ életéért. Benne adja a bűíiboesánaíot, a Szendéiket, mindazt, ami egyre megújuló életünkhöz tartozik. Ez az a kenyér, mely a mennyből aiászálloít. Az életnek ezt a kenyerét

s a vele való szolgálatot bízta Isten az egyházra, s ebben a szolgálatban kell forgolódnia az egyháznak, ha igazán egyház, maga is a Krisztus teste. Az egyházat is ez a kenyér hozta létre, tartja lenn és táplálja.

Ez a kenyér az életnek kenyere. f Nem a halálé, hanem az életé. Nem a halál szolgálata, hanem az élet szolgálata az, amely az egyházra rá van bízva. És nem a túlv tagi életé, hanem a világ életéé. Az éiet kenyere ennek a v lúgnak adatott, annak, amelyben élünk, amelynek egyrésze vagyunk magunk js és amelynek része külső szerveze ében az egyház is. Neki is azért adatik az élet knyere, hogy általa éljen. Hogy éljen és nem azért, hogy meghaljon.

Most is, zsinati munkánk előtt, • az igében köztünk lévő Krisztus ezt a kenyeret kínálja és adja nekünk. Adja azért, hogy az életet szolgálhassuk, az egyháznak, az életét is és ne a háláját. Mi azért kezdtük el Isten igéjének irányítása mellett ezt a. zsinatunkat ebben az évben, mert az életet és nem a halált akarjuk.

Felhangzott a kérdés: Az életet, vagy a halált akarjátok-e. M. az életet és nem a halált választót uk. Az egyház életét és nem a halált. Azért tartunk ma is zsinatot, mert élő egyházat akarunk, melyet az ige táplál, tart fenn, s amely így az életet tudja szolgálni népünk, híveink körében is és mibennünk is. Nem a halál ', hanem az életet. Nem a pusztutást, hanem az épülést és építést, nem a háborút, hanem a békét, nemcsak a külső békét, hanem a lelkek belső békéjét is.

Ebhez a szolgálathoz az igéből merítünk erői, belőle táplálkozunk most is: megnyitjuk szívünket az élet kenyere, köztünk jelenlévő Krisztus előtt, őt kérjük, legyen velünk, töltsön be minké:, adjon világosságot, szereteted bölcsességet, alázatosságot, erőt, cem- b-erünk megtagadására, ad.oa bűnbocsá- natot, adjon Szendéiket, hogy mint az •igében megújult és megerősödött hívei szolgálhassuk egyházunk s általa népűink, e magunk és a világ életét ezen a zsinaton és ezzel a zsinattal is az ő dicsőségét. Amen.“

Istentisztelet után Margócsy Emil,

a zsinat alelnöke nyitota meg az ülést. A zsinati ülést megnyitóbeszéde így hangzik:

itteni Nyugatnémetországra. A német dolgozó tömegek azo. ban résen vannak s ve.ük együtt a protestáns tömegek is. I-yen életbevágóan fontos kérdésben kezdik észrevenni, mit jelent a nyugati «demokrácia».

De vannak egyházi téren protestáns szempontból is nyugtalanító mozzanatok. A nyugatnémetországi protest'ns püspökök (Wurm, Mei- ser, I l e stb.) egyrésze bizonyára kiváltságos jogait féltve, az ’ igazságosabb társadalmi rend vonzóerejétől, az újrafelfegyverkezás kérdésében I atároza lan s a háborús úszítók számára részben kedvező nyilatkozatot tett nemrégiben orra való hivatkozással, hogy «Isten igéje közvetlenül nrm renc’e’- kezik arra nézve, logg az újra felfegyverkezés kérdésében a német keresztyén hívek Iogyrm foglaljanak állást..,» Mintha b:zony Jézus Krisztus evangéliumának egész szelleme, a keresztyén élet egész valósága nem , lenne elég ahhoz, hogy ebiem a.kérdésben tis-tán és hat'rozo’íen lá"‘-ur'r és a Tgviiá- «Yverhibrn á''*«1 fo-l-ibirtk a háború e'1--! és a béke Tn-’-ett.

£-=-,*•> srar t’-énk i—mn » távolból, mi, magyar evangébkusok megüzenni mindenekelőtt

a német protestáns tömegeknek; ne hallgassanak rájuk, hanem hallgassanak a Krisztus evangéliumához kötött lelkiismeretűkre, ezeknek a bizonytalan kiír,’.zengéssel élő egj’házi vezérembereknek pedig: tartsák magukat Isten igéjéhez, ne játsszarak a tűzze!, hanem adjanak világos útirtu- tatast a hívő tömegeknek s féTec-ri’.hetctlcniil foglaljanak állást a béke ügye mellett, tehál Nyugi’tiiíme’ország újra fe’fcyyvérzésé e l n. Szeretnénk az Oltóbbikká! k’rni és irpeni arra, tar srcak ossz? a békét akaró nép'ömegekkel, küV’i-beu miként lennének médtók arra, hogy a német k ’- resztyénség vezetői és példamutatói legyenek.

Erre a kérésre és intelemre feljogosít benőnket annak a világos tudata, hogy a német béksharc során nem csupán a németség é,et- halál kérdéséről van szó, hanem ez. e"ész földkerekség békéjéről, a szocia’izmus útján haladó magyar he/"r>k s benne evangélikus né- riirk békéjéről is.

Rendkívül figyelemreméltó a svájci nagy hitludósnaik, Barth Károlynak is az egyik nyilatkozata

Tisztelt Zsinat — Atyák és Testvérek!

Tisztelettel bejelentem, hogy a zsinat elnökségének lemonuása miatt — az érvényben lévő tauácskozás- és ügyrend 49. §-a szerint — mint világi aiemök hívtam össze a mosdani harmadán ülésszakot.

A zsinat jelen, ülésszakán törvényalkotási munkájának első lépesét teszi még az eiső törvénycikk ielárgyalásával, amely a Magyarországi Evangélikus Egyházegyetem területi beosztásának új- járendezeséről szól.

Nem szeretném nyújtani az időt hosz- szú elnöki megnyitóval, ezért követem e székben elődöm, Petrőczy István ku- rucgenerálisnak, az 1707-i rózsahegyi zsinat elnökének példáját, aki röviden megfogalmazva a zsinat feladatát, ezekkel a szavakat nyitotta meg a tanácskozást: „Rend — béke — tevékenység !íí Ennél többet én sem kívánhatok, mint hogy legyen ezen a zsinatunkon s egyházunkban rend, béke és tevékenység.

A rend elsősorban azt jelenti, hogy rend és fegyelem legyen mindenekelőtt a lelkészek és világi vezetők soraiban, engedelmesen és hűen tartsák be a törvényeket ők maguk is, mert csak ebben az esetben lehet a továbbiakban rend a kerületekben, egyházmegyékben és az egyházközségekben is.

A béke fontossága ma különösen elsőrendű: legyen béke a lelkekben, legyen a szívekben egymás iránt érzett igazi, krisztusi szeretet. Kell a béke egyházunkban, szüksége? a_J>éhe országunkban és legyen béke ebben a nagyon bé- kétlenkedő világban! Hallgassa-'in eg az Ur azok könyörgését, akik — szerte a világban — békéért imádkoznak, békéért dolgoznak.•

A tevékenység fokozását gyorsan fejlődő életünk is megkívánja már tőlünk. Hatalmas a munkaterület, a hívek vágyódnak a lelkipásztori gondozás, a lelki vezetés után — s nem lehet ezt ö’betett kézzel nézni. Kövessük a mai élet jelszavát a mi területünkön: dolgozz ma többet, mint tegnap dolgoztál. Végezd a munkád hívebben, pontosabban, tevékenykedj holnap többet — te lelkész, te vi'ági- vezető —, mint ma tevékenykedtél, minden lehetőséged megvan hozza.

A mai napra az E’tmutató a következő igét írta elő: És. 49. 10. b. ,.Mert aki rajtok könyörült, vezeti őket és őket vizek forrásaihoz viszi.“ Végezzük tehát munkánkat tevékenyen, békés rendben, egy akarattal és egyetértésben és Isten Szent Lelke vezetésében bízva.

(Folytatás a 2. oldalon.)

a háború és béke kérdéséről. Szerinte ma a földkerekségen esek három* nagyhatalom van: Kelet, Nyugat és az Egyház. A vilighőke ügyéért pedig az egyház, amelynek szervezetei és százmilliós tömegei vannak Nyugaton is és Keleten is egyaránt, nélkülözhetetlen szolgálatot tehet az egész földkerekségen a béke érdekében. Mi, magyar protestánsok s velünk együtt a magyar katolikusok is teljes odaadással vállaljuk ezt a páratlan szolgálatot. Vádoljuk és végezzük is a történelem Urába vetett r&ndítbe- ’tétién bizalommal, tőle várt és kopott új, meg új erőkkel. Vállalják és,' végezik ezt a szolgálatot nyugatnémet protestáns testvéreink is- és sókán a katolikus hívek közül is. ,

Megvan tehát a rrm'nységiink (mert imádkozunk és ti. ! '<»- zunk érte), hogy a kcre rtyá'.i- ség a béke szol'-álríán-k ezt a tör rnelsne során pűrr'l n lehetőségét nemcsak et kötési erőinek megmutatására fogja fe!h-"szr<lni, hanem a b'k-dá- borba tömő-ült s» '-midi ókkal együtt végül is l les idsdat'. arat a háború sötét hatalmai . felett. s