Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1952-04-13 / 15. szám
XVII. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM. Egyes szám ára: 1 forint 40 filler 1952. ÁPRILIS 13. Dezséry László: Isten három beszéde a világról A világ az .emberek és mindaz, amiben í ember él. Tsteri árom nagy kinyilatkoztatása érinti ezt a világot, A biblia több száz oldala ezt a kinyilatkoztatást közli. Isten első beszéde a világról örökidöre szóló kinyilatkoztatás arról, bogy itt minden az övé. Az ő teremtménye, az ő parancsai alatt áll s a,z ü dicsőségére való minden. Isten első szava erről a világról az volt, hogy imé ez «igen jó». Ezt a kinyilatkoztatást Isten a világ létrejöttének minden nagy történelmi szakasza után megismételte Mózes 1. könyvének 1. része szerint. Az égitestekre, a földre, a különféle állatokra, a világ egész berendezésére és magára az emberre is azt mondta: «igen jó!>. Isten szava szerint tehát ez a világ sikerült. Olyanná lett, amilyennek ő tervezte bölcseségéből, szeretetéből, gazdagságából. y Ebben a paradicsomban találta magát az ember s úgy élt itt közvetlen összcköttelésben Istennel, hogy mindene megvolt, főként békessége volt és biztonsága abban a kezdeti nagy engedelmességben, amiben Adám még tetszett az Istennek. Mindez igen jó. A világ, vagy is ar, emberiség c felé a paradicsom felé vágyik vissza. A vérünkben vau és az alapérzéseinkben, hogy ez a világ tulajdonképpen nem lehetne más, ■ mint' jó. Az élet maga nem lehetne más, mint jó. Az ember sorsa nem lehetne más, mint jó. Történt azonban valami, amiről Isten második nagy beszéde szól a világot illetően. Ezt a valamit mi keresztyének úgy hívjuk, hogy: bűneset. Istenhitünk Isten szavára támaszkodva úgy értelínezi számunkra egész világunkat, eleiünket és sorsunkat, hogy abban az alapvető hiba nem véletlen műve, nem a dolgok esztelen összekavarodása következtében állott elő, hanem az ember fordította rosszra a maga sorsát, kuszálta össze a maga életét és csúfította el a maga világát. A szabad»karatéi ember, aki fejetete- jére állítja önzésében és felfuval- kodottságában a világ rendjét, visz- szavonást rendez újra és újra az emberek között s szántszándékkal csinál mást, mint ami neki jó. A világon mindeu család békességben élhetné, minden embernek kenyere lehetne, minden ember erezhetné az. embert szellem gyümölcseit, de az ember nem akar szabályosan élni, nem szereti a törvényt és lázad az engedelmesség ellen. Az ember szántszándékkal rontja az életét azzal, hogy esztelen önzésében rontani akarja a többi embernek életét. Kegyetlen sorsa az embernek, de ezt a sorsot magának választotta, hegy a dolgai nem mennek rendben. Esten a maga második beszédével a világ felől, vagyis felőlünk, kinyilatkoztatta mindennek az igazi ckál: bűnösök vagyunk! «Mindenék megromtottak, egyetemben. gonoszakká lettek, nincs, aki jót cselekedjék, nincsen csak égy tsem-v Isten ezt a beszédét a világról évezredeken keresztül mondotta egészen addig, amíg kegyelmesen megadta a fordulatát mind ennek, Ez a fordulat a nagypénteki, a húsvéti fordulat. • Isten harmadik beszéde a világ felől Jézus Krisztus maga. Úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örökélete legyen. > Jézus Krisztusban Isten azt a kegyelmét nyilvánította, hogy mindezt, ami jó pofi, vagyis mindazt, amit az ember a bűnével elrontott, Isten helyreállította Fia feláldozása révén azzal az áldozattal, amit a saját Fia hsi- lalrajuttatásával maga Isten végzett el az emberért. Isten szeretete a golgota keresztjén és az üres sír felett diadalmasan ragyog a világ A püspöki értekezlet nyár közepéig megszabta a zsinati munkálatok ütemét Egyháznak püspökei és püspökhe- Iyetteeei április 8-án értekezletet tartották az egyetemes egyház székhazában, melyben pontosan kijelölitek zs'iáatuak feladatait és munkájának ütemét a nyár közepéig. A húsvéti ünepek után egyházunk életének legfontosabb eseménye Mi- hályfi Ernő egyetemes felügyelő beiktatása április 17-én, délelőtt 11 órakor az Üllői-út ,24. szám alatt, az egyetemes székház nagytermében. E nagyjelentőségű esemény után ápr. 22—23- ára tervezik a zsinati 1. számú zsinati szakbizottság összehívását, mely megkezdi a zsinati javaslatok szövegének fogalmazását. A püspöki értekezlet úgy határozott, hogy a zsinat első feladatául azt tűzi ki hogy alkossa meg azt a törvényt, mely egyházunk új területi beosztását rögzíti. Ezzel törvénnyé teszik azt a javaslatot, amit az egyházkerületek elnökséf eí és- az egyházmegyék espereseinek özös értekezletén, március 12-én elfogadtak. s mely azt jelenti, hogy egyházfink máj négy egyiiázkerüCeté- boi mind a négy egyházkerület területét érintően két egyházkerületet szerveznek. Ugyanezen javaslat szerint az egyházmegyék határait hozzáigazitrá-k a közigazgatási vármegyékhez. Egyházunk új területi & közigazgatási beosztása előkészítésé: tehát m 1 számú zsinat; szakbizottság végzi el, majd ennek munkálatai befejeztével május hónapban várják azt a zsinati ülést, mely a bizottság javaslata felett határoz, az egyházunk területét elrendező törvényeket megáik öt ja. A zsinati munka következő szakaszában az Egyházi Törvény II. t. c.- nek reformját hajtják végre, vagyis az egyház szervezetére és kormányzatára vonatkozó törvényt módosítják. Az a zsinati ülés, mely a II. t. c.-et fogja tárgyalni, június hónapra tűzetett ki. A püspöki értekezlet sok olyan kérdést is megtárgyalt, melyek a zsinati mimikához igazodva az egyházi közigaz gates területén szükségesek. Közös intézkedéseket tettek, melyeket közös körlevélben közöltek a gyülekezetek lelkészeivel és az esperesekkel. Elhatározták, hogy az egyetemes felügyelő beiktatásának napján újabb országos esperesi értekezletet tartanak, melyen az esperesek újabb tájékoztatást kapnak és újabb tanácskozást folytatnak az egyház és ‘ a zsinat minden időszerű kérdésében. A püspöki értekezlet újra engedélyezte a teológusoknak a Luther-kabát használatát istentiszteleteinken, melyeken az igehirdetés szolgálatát ellátják kisegítő szolgálatiként, vagy hivatalos szapplikáció alkalmával. felé. Mindez újra igen jó. A világ megváltáshoz jutott. Jézus Krisztus a világ Megváltója. Isten kinyilatkoztatása szerint az ember újra Isten gyermekévé leltet és a világban minden újra reményteljes. Hitben ez az egész világ máris újra ■ «igen jó». Hitben ez az egész emberi élet máris «igen jó». Hitben az egész emberi sors csupa reménység, csupa bizalom, csupa bizonyság az örök élet üdvösségéről. Ez Isten harmadik beszéde a világról. • A mi hitünk szerint elhamarkodott dolog és indokolatlan volna Krisztus keresztje és feltámadása nélkül beszélni arról, hogy ez a világ, vagyis az emberiség jó. De éppen Krisztus keresztjének és feltámadásának ismeretében lehetetlen azt mondani, hogy ebben a világban minden rossz, minden reménytelen és minden kilátástalan. Az. igazság az, hogy ez a világ tele van problé- rnával, küszködéssel, igazságtalansággal és fáradsággal és ugyanakkor tele van megoldásokkal, győzelmekkel, igazsággal és eredményekkel mindazok számára, akik tudnak törvény alatt élni és akik tudnak hitben élni. Vagyis önzetlenül élni, békében is szeretetben élni. Mindez pedig nemcsak a keresztyének számára szól. Paradicsomban a- világ létrejöttének idején —• a mi hitünk szerint — nem egyszerűen egy férfi: Adám és egy nő: Éva éltek,- hanem .önajtuk az egész emberiséget kell érteni. A bűneset után az egész világ romlottságából, elhibázottságából sem lehet kivenni Isten kegyeseit vagy választott népét. Azokkal együtt volt rossz és megváltatlan a világ. Az élő Jézus Krisztussal együtt és Krisztus minden akkori tanítványával együtt volt rossz és megváltásraszoruló ez a világ. Bűnné tettük ar világunkat és Isten bűnné tette a saját Fiát is értünk. Elvitte a saját Fiát is & megváltatlan világ megváltása érdekében egészen a keresztfáig és kiosztotta ra a hűn zsoldját, a halált, ugyanolyan kétségbeesés közepette, mint ahogy az mindén megyáltat- lan embernek kijut: «En Istenem, én Istenem, miért hagytál el enge- mette A kereszten történt megváltás és a húsvéti feltámadás után azonban újra reményteljes ez a világ a maga egészére nézve — hitben. Krisztus megváltása nemcsak a kegyesek, a hívők számára szól, hanem az egész világnak. Innen van a húsvéti öröm, a liúsvétvasár- iiapi hallelujás örömujjongás szerte a földön mindazok szívében, akik minderről tudnak. Innen van a keresztyének életereje, életigenlése, egész szolgálata ebben a világban. Húsvéti örömben szeretjük az emberiséget, minden embertestvérün- ket és húsvéti örömben vagyunk együtt mindazokkal, akik az embertestvérek javán fáradoznak. A húsvéti örömből fakad u keresztyének munkáskedve, békére való igyekezete és minden jó cselekedete az emberek között. A keresztyének ugyanolyan emberek, mint a többi ember, de ismernek egy titkot, amely az emberi életet széppé teszi és ez a titok, a bűn bocsánata, a bűn erejéből való szabadulás és a lélek belső szabadsága az Istennek való engedelmességre. Ezt a húsvéti örömöt tanítjuk mi a világnak, vagyis az embereknek és boldogok vagyunk, ha valakit éppúgy megörvendeztet ez, mint ahogyan minket. A magyar nép lelkesen ünnepelte hazánk felszabadulásán ok 7. évfordulóját Április 4-én, felszabadulásiunk 7. évfordulóján a magyar dolgozók Budapesten és szerte az országban boldogan .egész Szívükkel, felszabadultan ünnepelitek. Már hajnalban talpon, volt Budapest dolgozó népe. A városon ünnepi hangulat uralkodott. • Mér kora reggel megindult-, a hömpölygő ember- áradat a Hősök'tere felé,-ahol a dísz-• emel vény • állóit, 'és ; ahol a díszszemle és a ■ felvonulás lezajlott. Pontosan nyolc i órakor felharsant a kürtszó: megérkezett a - díszszemlére Farkas Mihály ••vezérezredes, hoovédeimi miniszter, megfhaügaíía Bata István adta- - bor nagy jelentését, majd-beszédet intézett az ünneplőkhöz. Beszédében, többek között ezeket mondotta: ■ .Hét esztendeje halad immár népünk a demokrácia, a bélre útján, a szoeíp-ézrnus felé. E -hét. esztendő alatt a magyar és nemzetközi .reakció nem egyszer tett kí-résletet arra, hogy letérítse népűnket a szabadság útjáról. Azonban a fiatal szabadságunk megsemmisítésére irányuló sötét imperialista tervek miadainuyiszor . csúfosan megbuktak,- mer: az új magyar jövőért,. a magyar denwfcraíikus újjászületésért m-urMsoszi-ályudk, .népünk .harcát ez. ó&rfáíyiiarcok tfiaébea meged- zett Magyar KdaKiyjossía Párt,. a mi szeretett Rákosi eív társunk, vezette. Szakadatlan harcban a. belső. és. külső ellenség eKeó .látott, .hozzá népünk az új magyar jövő. építéséhez. Ennek 'a hősies harcnak és lelkes cpítőmurvkámk eredményeként népünk az. ország gazdájává vált és . az elmaradott, mezőgazdasági Ma- . gyarország, haladó ipari országgá fejlődött. Atagyarország végérvényesen kiemelkedett évszázados e'esettségébő! és ötéves tervünk Sikeres- végrehajtásának • eredményeként hazánk korszerű szo-da- - lista iparral és korszerű technikával ellátott mezőgazdasággal rendelkező országgá fog fejlődni. Nagy pártunk vezetésével és a kom- mumiz-mosit építő Szovjetunió önzetlen baráti támogatásával hét esztendő atett évtizedek feladatait oldotta neg népünk.“ .Szeretőit hazánk a magyar nép hashes munkájának és harcának eredményeként ma már a haladó országok sorában, menetei. Az iinperja-'i-sta háborús kalandorok növekvő nehézségeit és egy-ben elvetemült-vígé; mutaitja a baíttériumháfoprú megindítása Korea és Észak-Kína hős népei ’ ellen. A pestis és a -kolera ba- 5 ciiusai eegtíségével szeretnék megtört: nagyszerű harcukat. Azt Marik, . hogy ezzel meg tudják felemlíteni a békéért harcoló népeik miliHóift.. Alaposad tévednek! : ' ; A népek megfélemlítésének ideje lejárt! Nincs olyan fegyver a világon, amely meg tudiíá ölni a szabadság ügyét. Az egész haladó emberiséget mély felháborodás tölti el a baktériumháború gengsztereivel szemben. Semmi kétség, hogy a világbéke moz» gálám ereje ki tudja ütni az imperialista kalandorok kezéből a baktérium- háború fegyverét is.“ A beszéd elhangzása után következett néphadseregünk díszszemléje, maj-d a dolgozók hatalmas ünnepi felvonulása. Budapest dolgozó pépe a hatalmas felvonulássá! ünnepelte, boldog', szabad életét és tett egyben ünnepé-- tyes fogadalmat, hogy lankadatlanul, folytatja harcát a tartós békéért, a szocializmus felépítéséért. Egybázmk répa is együtt wIfiül»- pefi hazánk , népével eizen a nagy napon. Gyülekezeteink sok helyen könyörgéseket tartottak a felszabadulás- ünnepén, a vasárnapi 'teíentisz|etet1>en: pedig tnteteftytt'. •mtegémlékéz-felö Márt záak -fejszábacfiitésáról 's hálál 'adtak- iihSÄk ,.vtfágzó fejlődéséért. Dr. Vétő' Lajos és Dezséry László püspököik ápr.: 5-én esté a szovjet nagykövetség vén.-, dégei voltak azon a fogadáson, amelyet hazánk felszabadulási ünnepére ér-1 kezeit szovjet küldöttség és annak' vezetője, Vorosilov marsait tiszteletére rendeztek. Űjabb lépés hitvallási irataink kiadása ügyében . Lapunk már közölte,'hogy a püspöki gyűlés foglalkozott; a Teológiai- Akadémia , tanárainak : azzal a javaslatéval, hogy a -magyar evan-góllíkus 1 egyház történetében először adja kd egyházunk összefoglaló kiadványban az egyetemes ' : keresztyén hitvallásokat és evangélikus egyházunk bitvallásá iratéit. Ez a hír Teikészefciik és egyházunk népe körében nagy örömet okozott és1 mindenütt nagy várakozással tekintenek a < rendkívül szükséges, nagyszabású egyházi kiadvány elé. A püspöki gyűlés • bizottságot' küldött ki a kiadvány előkészítésére. Ez a bizottság április 3-án ülést tartott és több jelentős határozatot hozott. Megállapította a bizottság, hogy az összes hitvallás! iratok magyar fordítása elkészült és azokat 1949. márciusában a dunántúli egyház- kerület vette őrizetébe. Ezeknek a fordításoknak a revíziója az első feladat, amit a kiadvány szempontjából cl kell végezni. Megállapodtak a bizottsági gyűlésen abban, hogy elsősorban kidolgoztatják a fordítások felülvizsgálásának közös szempontjait. Ezt a munkálatot elsősorban a teológiai tanárokra bízták. A vezetőszempontok a fordítások átvizsgálásánál elsősorban a szöveg egyeztetésére vonatkoznak abból a célból, hogy bizonyos, valamennyi hitvallásunkban használatos latin kifejezéseket egységes magyar szóhasználattá* fordítsák. Figyelemmel volt a bizottság arra is, hogy a szöveg érthetősége érdekében és annak érdekében, hogy a hitvallások az, eredeti szöveg eligazító erejével bírjanak, felülvizsgálják általában- véve a fordítások nyelvezetét. A másik nagy feladat ,amü szintén a tojógiai tanárok munkájába, adtak az, hogy kijelöljék azokat a szövegeket, amelyeket az egységes kiadásban egyházunk közread. A hivatalos német és latin nyelvű httvarlasi jratíkfadvány ugyanis a hitvallások mellet azök, ere-, deti előszavait, függelékeket, magya*. rázó jegyzeteket és történeti összeiog- lalásokat is tartalmaz, a magyar kii- adás esőit tehát el kell dönteni azt, hegy ezekből a hit vallási iratokhoz szó-. rosan nem tartozó vagy né’jkülöz.hető. szövegekből mát hagyjanak ki. Magukat a hitvallásokat a magyar kiadvány kihagyás nélkül akarja közölni. A bizottság úgy rendelkezett,' hogy felkéri dr. Wiczián Dezső teológiai tanárt és Benczúr László Luther Márton Intézeti igazgatót, hogy az előkészítő munkálatok gyakorlati szervező mimikáját és adminisztrációját lássák ei, ■ Dr. Sólyom Jenő teológiai dékán, a magyar egyháztörténet tanára javaslatára az egyházi hitvallások mellett kiadnak magyar hitvaüá- i sokat is, melyeket elsősorban a reformáció korában, a, hazai egyházi élet formált ki. Dr. Sólyom s Jenőt bízták meg azzal, hogy a 1 magyar származású hitvallások közül javasolja a szükségesnek látott szövegeket. A bizottság elhatározna, hegy a hitvallás! iratok közül Luther Márton, Kis Kátéját, mely a lege.sőbörangú egyházi _ larikcajrvürú mtodea időbér, ez évben különös .kiadja, • do a most használatos jubileum,i kiadás • szövegét javíttatja. A szövegjavitás munkáját üj. Prőhle Károly teológiai tanárra bízták. A bizottság úgy látja, hogy a hit- vallási iratok kiadványának előkészítésére egyház úriknak még hosszú hónapokra vsa, szifcége
