Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-02-10 / 6. szám

EVANGÉLIKUS ILIT a atyái, amely bátran és poli­tikailag is öntudatosan, min­denestül Isten igéjére és aka­ratára támaszkodva döntött a béke mellett és a békéért való , küzdelem mellett. Azok a zsi­nati atyák és testvérek, akik ezen a zsinaton nyilván hosz- szú évtizedek számára alkot­nak egyházi törvényeket, az­zal az öntudattal vannak itt velem együtt, hogy egyházi törvényeinket egy szocializ­must építő népköztársaságban alkotjuk meg s ezekkel a tör­vényekkel berendezkedünk ar­ra a társadalmi rendre, a néphatalomnak arra a rend­jére, amit a Magyar Népköz- társaság jelent. Eddig Istent dicsérve válthattuk, hogy egy­házi munkánk előrement, tisz­tult és igazult a felszabadulás őta és erre hivatkozva szeret­tük és védtük hazánkat és an­nak mai rendjét. Üj egyházi törvényeink ebben a szercte- tiinkben valő biztonságunkat és megingathntatlanságunkat fogják bizonyítani. Nem al­kothatnánk új egyházi törvé­nyeket, lia bizonytalankod­nánk hazaszeretetünkben, álla­munk új rendje felöl és a béke ügyében. Zsinatunk béke-cselekedet. A békét szolgálja, mert beren­dezkedés a békére. «Válasszátok tehát az életet és a jót» — azt mondja Isten, hogy «éljetek mind ti és mind a ti ma­gotok». Ezt választottuk, amikor zsinatra gyűltünk egybe. Legyen ez a mi zsinatunk vezérigéje: «Evangélikus Egyház! Felette kö­zel van hozzád az ige: a te szád­ban és szívedben van, hogy telje­sítsed azt. Lám, elődbe adtam ma néked az életet és a jót, a háláit és a gonoszt. Bizonyságul hívom ellenetek ma a mennyet és a föl­det, hogy az életet és halált adtam élőtökbe, az áldást és az átkot: válaszd azért az életet, hogy él­hess mind te, mind a te magod.» Ezt választjuk. A jót választjuk és élünk! Ámen. Margőcsy Emil zsinati elnök megnyitja a zsinatot Istentisztelet után az emelvényen zséry László, tőlük jobbra pedig dr elhelyezték az egyházi elnökség aszta- Reök Iván egye'emes felügyelő, mard lát. Margőcsy Emii, a tiszai egybázke- az egyházkerületi felügyelők: Darvas ruiet felügyelője, a zsinat aV.nöke, József, dr. M’ády Zoltán és dr. Ve’sz aki a zsinat megnyitó beszédét mondta, Aladár. A zsinat feszülten vára az űri­ül az elnök helyén, mellette Turóczy nepélyes pillanatot, melyen Margőcsy Zoltán püspök, a zs'nat egyházi el- Emil szólásra emelkedik és elmond !a nöke._ Balra tőle egyházunk püspökei: megnyitó beszédét. A zsinatot meg­Szabó József, dr. Vető Lajos és De- nyitó beszéd így hangzott: „Tisztelt Zsinat! Atyák és Testvérek! A Magyarországi Evangélikus Egyház 1948. december 8-án el­napolt zsinata folytatja munká­ját. Tisztelettel bejelentem, hogy a zsinat világi elnöke, dr. Mády Zoltán, tisztségéről lemondott s így az érvényben lévő tanács­kozási és ügyrend 49. §-a szerint én, mint világi alelnök helyette­sítem őt. A zsinat tagjai bi­zonyára osztoznak velem abban, hogy a lemondott elnöknek a .megalakult zsinat előkészítésé­ért és az első ülésszak lefolyta­tásáért elismerésünket és kö- szönetünket fejezzük ki. Ä zsinat mostani üléssza­kának legfontosabb feladata az új Evangélikus Egyházi Törvények megalkotása. A jelenleg érvényben lévő Egy­házi Törvények két részből álla­nak: Egyrészt az 1893. évi feb­ruár hó 10. napján az akkor ülé­sező zsinat által elfogadott Egy­házi Alkotmányból, másrészt az 1937. október hó 12. napján az akkor ülésező zsinat által elfo­gadott Egyházi Törvényekből. Az említett közel hatvauesztendös Al­kotmány alkotói, egyházi és állami jóváhagyói közül ma már senki sincs életben. Ak­kor, 1893-ban, azonban, —i jól emlékszem erre az időre, mikor az aszódi Petőfi gim­názium kisdiákja voltam —, élt még Kossuth Lajos, ha­zánk édesatyja — messzi száműzetésben... Az Al­kotmány aláíróinak alkotá­sát belepte már a por: ezek­nek a neveknek nagyrésze ismeretlenül cseng már szá­munkra, de Kossuth Lajos szelleme és tüze ép úgy él ma is bennünk, mint annak Idején, 1893-ban, amikor úgy vártuk, hogy egyszer vissza­tér hozzánk, s megvalósítja a 48-as álmokat és remény­ségeket. Előttem fekszenek az Alkot­mány egyik, a megalkotás évé­ben kiadott példányának elsár- guit lapjai. Ennek a könyvnek ma már nem élő akkori tulajdo­nosa aláhúzásokat tett: a fonto­sabb részeket piros ceruzával húzogatta alá. A 6. oldalon két szembetűnő aláhúzást találha­tunk. A két kiemelt rész a kö­vetkező: a 11. § első mondata ez: Az ágostai hitvallású evangé­likus egyházban minden jog az egyházközségekből ered. A 12. 4-ban pedig- ez van aláhúzva: A I leik eszi és világi elemek egyen­jogú befolyása sértetlenül fenn- tartatik. Azóta majdnem hat évtized telt el, s mára már új világ ke­letkezett. Éppen ez a hatalmas és mélyreható változás tette szükségessé, hogy megfelelő új egyházi törvényeket létesítsünk. Szeretném azonban a most ösz- szeülő zsinat tagjainak is na­gyon a szívére helyezni, hogy újonnan megalkotandó törvé­nyeinkben is megvalósuljon ez a két nagyon fontos elv: minden jog az egyházban az egyházköz­ségből ered és hogy a lelkészi és világi elemek egyenjogú befo­lyása sértetlenül fenntartatik. Útmutatóul pedig fogadjuk el a zsinat 1936. évi november 11-i nyilatkozatából azt, hogy az evangélikus hit és élet _ forrásának és zsinórmérté­kének Isten Igéjét valljuk, amint az Krisztus evangé­liumában kétségtelen vilá­gossággal előttünk áll. A mai második ülésszak tárgysorozatának egyik pontja a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa elnökénél való tisztelgésre küldöttség alakítása. Meg akarjuk köszönni az Elnöki Tanácsnak és a Közoktatásügyi Minisztériumnak azt a megértő támogatását, amelyben részesül­tünk az első ülésszak elnapolása óta. Hogy csak párat említsek fel: megrongált templomok jöt­tek rendbe, újak épültek fel, lelkészi javadalmak rende­ződtek, — s mindezek jelen­tékeny állami segítséggel. Mostani ülésünk negyedik pontja az Állami Egyház­ügyi Hivatal engedélyiratá­nak felolvasása. Ezt az al­kalmat most felhasználom arra, hogy őszinte köszöne­tét mondjak erről a helyről volt vallás- és közoktatás- ügyi miniszternek és az Ál­lami Egyházügyi Hivatal első, majd mostani második elnökének azért a megértés­ért, melyet Egyházunk és munkánk iránt tanúsítottak. Isten áldását kérjük Nép- köztársaságunk felvirágoz­tatása és Egyházunk érde­kében folytatandó munká­jukra. Nehéz és felelősségteljes mun­kát kell végeznie a zsinat egé­szének és minden egyes tagjá­nak. Részt kell azonban vennie ebben a munkában minden lel­késznek, minden felügyelőnek, minden presbiternek és egyhá­zát szerető valamennyi egyház­tagnak, férfiaknak és nőknek egyaránt a maguk módja és lehetősége szerint. Imádkozza­nak azért, hogy olyan új törvé­nyeket alkothassunk, melyekért bátran vállalhatjuk a felelőssé­get Isten és az utánunk követ­kező nemzedékek előtt is. Hogy erre képesek lehessünk, ahhoz kérem én is Isten megsegítő ke­gyelmét az Efezusbeliekhez írt levél 6. részének 10. versével: „Végezetre, atyámfiai, legyetek erősek az Úrban ős az Ő hatats mas erejében.“ Mintán tisztelettel és szeretet­tel köszöntőm a jelenlévő ZsL nati Atyákat és Testvéreket, és a zsinat vendégeit — ezen ülés­szak első ülését Isten, nevében megnyitom.“ Tisztelgő látogatás a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökénél Egyházunk elnöksége tisztelgő lá­togatáson jelent meg a M'agyar Nép­köztársaság E'nöki Tanácsának elnö­kénél. A megalakult zsinat megbízta egyházunk elnökségét: az egyetemes felügyelőt, püspökeinket és kerületi felügyelőinket, hogy egyházunk nevé­ben tisztelgő látogatást tegyenek Ma­gyar Népköztársaságunk E'nöki Ta­nácsának elnökénél: Rónai Sándornál. Az elnökséget az Országház főbejára­tánál várták s ünnepélyes külsőségek között vezették fel, a ragyogóan ki­világított főlépcsőn, folyosókon és csar­nokokon keresztül az elnök fogadó­szabájáig. Rónai Sándor, elnök népes kísérettel jelent meg a fogadáson. Kí­séretében volt Nagy Dániel, az El­nöki Tanács elnökheiyettese, az El- nö'kí Tanács több tagja és Horváth János, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és munkatársai. Egyházunk nevében dr. Reök Iván, egyetemes felügyelő üdvözlő beszédében a kö­vetkezőiket mondatta: Alkotmányunk b’ztosítja többek kö­zött az állampolgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás gyakorlá­sának fogát. Mi, a magyar evangélikus egyház, hálásak vagyunk a népi demokráciá­nak, és a Magyar Népköztársaság be­csül ties és hűséges dolgozói Vagyunk. Teljes erőnkkel részt veszünk a szocializmus alapjának lerakásá­ban és az ország építésének abban a munkájában, amelyet népünk Rákosi Mátyás bölcs vezetésével folytat. Abban a fáradozásban, amit a hatalmas j béke‘óbor a viiág békéjének megőr­zése érdekében kifejt, egyházunk hi­vatása szerint teljes erővel részt vesz. A béke híveinek mozgalmát ezért az egyház életében minden lehető alka­lommal segítjük és erősítjük, nem­csak hazai egyházunk népe között, hanem a külföldi pro’estaníizmus felé váló figyelmeztető é6 példamutató megnyilatkozásokkal Is. Egyházunk és népköztársaságunk együttműködésének számos gyümölcse és eredménye mu­tatkozott meg eddig é6 jelentkezik a jövendő ígérete gyanánt. Ezekre az eredményekre és tanulságokra akarjuk felépíteni egyházunk új törvényeit. Ar­ra törekszünk, hogy legfőbb a'kotmá- nyozó testületünk, országos zsinatunk, melynek képviseletében itt megjelen­tünk, tovább fejlessze és megszilár­dítsa egyházunk és népköztársaságunk együttműködését. Rajta leszünk, hogy országos zsinatunk a haladó magyar evangélikussá^; legjobb és legtisztább hagyományaihoz híven segítse elő egy­házunk eredményes tevékenységét, a hősies erőfeszítéssel, szebb jövőt építő munkát, a nép és a béke nagy ügyé­nek javára. Rónai Sándor elnök, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának nevé­ben válaszolt: „Egyetemes Felügyelő Ür! Püspök Urak! Felügyelő Urak! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében üdvöz- ! löm Önöket, abból az alkalom­ból, hogy a Magyar Evangélikus Egyház országos zsinata kép­viseletében itt megjelentek. A Magyar Evangélikus Egy­ház és a magyar kormány meg­egyezése jó alapnak bizonyult az állam és az egyház közötti vi­szony helyes rendezésére. Helyes, hogy az Evangélikus Egyház országos zsinata azzal az elhatározással ült össze, hogy az állam és az egyház között létrejött megegyezés szellemé« nek megfelelően a jövőben az eddigieknél még nagyobb segít­séget. nyújtson dolgozó népünk hatalmas országépítő munkájá­hoz és még céltudatosabban foly­tassa a béke védelméért a har« cot. Bízunk abban, hogy a Magyar Evangélikus Egyháznak hazánk felépítéséért és a béke védelmé­ért folyó küzdelme egyet jelent annak a harcnak támogatásával is, melyet népünk a külső _ és belső ellenség aknamunkájával szemben folytat. Népünk érdekében és a béke védelméért az Evangélikus Egy­ház keretei között végzendő munkájukhoz sok sikert kívá­nunk.“ Az üdvözlő beszédek elhangzása után az elnök vendégül látta egyhá-' zunk küldöttségét, ahol az elnök és munkatársai egyházunk elnökségének tagjai és többek közt Nezvaú Ferenc, a Főváros Tanácsa Vb. elnökhelyet­tese, Harustyák József, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának elnöke, Katona Jenő, Szabó Pál írók; Veres Pál, az Állami Egyházügyi Hivatal osztályvezetőié és még másakkal hosszú, szívélyes beszélgetés fejlődött ki. Az elnök fogadása után zsinatunk a délutáni ülésre ült össze. A Zsinat Elnöksége üdvözlő távirata Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettesnek «A Magyarországi Evangélikus Egyház ma újból megnyílt zsina­tából hálás tisztelettel és féltő szeretettel köszön t jük Önben azt az államférfiii(, akinek megértő bölcseséfic lehetővé tette a Magyar Nép- köztársaság kormánya és az Evangélikus Egyház egyezményét, mely­nek alapján békés fejlődésben szolgálhatjuk magyar népünket. Bizton reméljük, hogy mostani zsinatunk törvényalkotása még alkalmasabb keretet teremi egyházunk számára a szolgálat folytatásához. Szívből kívánjuk, hogy Miniszterelnökhelyettes Űr nagyvonalú és bölcs állam- vezetése egyre tovább vigye népünket békés alkotó munkával a felvi­rágzás útján.» GYÜLEKEZETI HÍREK Következő vasárnap: február 10. Septuagesima. Hetvened vasárnap. Igék: Máté 20. 1—16. és I. Kor. 9.24— 10.5. Liturgikus szín: zöld. Lelkészválasztás. A beizi-énesei gyülekezet Sighy Jenő magyarfalva!, a f cipőd g/ükkezet Dombi László, pápai válial'ástanitó-íel- készt választotta meg lelkésznek. Lelkészbeiktatás. Az ihafosöerényi evangélikus egy­házközség 1952. február 3-án iktatta be hivatalába megválasztott lelkipász­torát, Hegyháti János pécsi segéd- lelkészt. A beiktatást Horváth Lajos esperes végezte. Zsinati tagválasztás Az arad-békési egyházmegye Mekis Ádám békéscsabai lelkészt (eddigi igazgató-lelkészt) a bányai egyházke­rület főjegyzőjét választotta zsinati tagjának. A világi zsinati tag az egy­házmegye részéről Maczák Mihály lett. Póttagnak megválasztották lel­készi részről Abaffy Gyula békési lel­készt, világi részről Gyebrovszky Já­nos bódzásottlakai presbitert. Gyülekezeti jubileum Monoron A monori gyülekezet ünnepet ült ja­nuár 27-én, abból az alkalomból, hogy negyven esztendeje tartanak Mtanoron rendszeresen evangélikus istentisztele­tet és 15 éve alakultaik anyagyüleke­zetté. Az ünnepségen dr. Jugov’cs Lajos felügyelő mondott megnyitó beszédet, majd az énekkar számai után dr. Molnár Rudolf lelkész felolvasta az egyházközség történetét. A monori vallásfelekezetek nevében is több üd­vözlés hangzott el, így dr. Fónyad Dezső, a beteőmonori református gyü­lekezet, Szentjóbi Szabó Zolíán, a kül- sőmonori református gyülekezet, dr. Turner Ferenc, a római katolikus egy­házközség, Köves Gyula pedig a bap­tista gyülekezet nevében ünnepelte az evangélikus egyházközséget. Válint János esperes az egyházmegye üd­vözletét adta át és a gyülekezeti ünne­pén 5 prédikált. Dr. Molnár Rudolf- né, Taneli Kuu&ieto műveiből énekelt. Iszákosmentő Misszió. Vasárnap, február 10-éa iszákos- mentő csendésnap lesz Nagy tárcsán; Mekényes. örömmel és Isten iránti hálával je­löltette be a lelkész a megtartott számadó közgyűlésen, hogy a kilenc­ven százalékban kitelepített gyüleke­zet életében a múlt év számadása az első, melyet sikerült végre úgy lezárni, hagy 6em hiány, sem tartozás a gyüle­kezet részéről nem maradt fent. Ez az örvendetes eredmény éppen aíbban az évben mutatkozott, amidőn a gyü­lekezet templomát belül kimeszel- tet'te, a temetőben árván maradt sí­sokat rendbehozta s a leégett gazda­sági épületet, a papfok udvarán tető alá hozatta. A templom meszelésénél és tisztogatásánál 17 asszony és leány ingyen segédkezett a kőműveseknek. A kőművesmunka költségét egy sze­gény özveigyasszony 100.— forintos adománya fedezte. Ugyancsak az asz- szonyok hozták rendbe a temetőben gazdátlanul maradt sírokat. A gaz­dasági épület leégett tetőzetét is úgy hozták rendibe, hogy a megajánlott egyházi adóból egy fillért sem kellett ehhez venni. Segélyt a múlt évben az Egyházmegyei Gyámíntézettől 300.— forintot, az államtól 400.— forintot kapott a gyülekezet. A perselypénz majdnem elérte a befolyt egyházi adó összegét, az önkéntes adományok pe dig ennél is többet tettek ki. IMÁDSÁG Adj nekem, jóságos Jézusom, Té­ged megértő értelmet, Téged átélő érzelmet, Hozzád siető lelket, irán­tad buzgó belsőséget, Itúdbukkanó bölcsescgct, Téged felismerő vilá­gosságot, érted égő szereidet, Ben­ned élő szívet, Téged die-érő tette­ket, a Te szavaidra hallgató fület, a Te szépségedet szemlélő szemet, a Te Hőségedet magasztaló nyelvet, Neked kedves életmódot, a Tőled küldött bajokat elviselő békességet, Hozzád vágyó hűséget. Jutalmazz jelenléteddel, fényes föítúmadússal és az örökké boldog életben add ju­talmul magadat. Ámen. (Nnrsiai Benedek) Makó A makói üjtemplomban február 4—' 10-ig Marschalkó Gyula, mezőhegyes» lelkész, a makói templomiban pedig február 18—24-ig Fábri István, nyír« egyházi lelkész tart igehirdető soroza­tot. Helyreigazítás Lapunk 1952. 3. számában azt a hírt közöltük, hogy Mekis Adóm békés­csabai igazgató-lelkész .lemondott* bé­késcsabai igazgató-lelkészi tisztéről. M'ckis Adám lelkész nem lemondott^ hanem a helyi szokások szerinti szolgá­lati időszak lejárván, átadta tisztsó« gét a soronkövetkező lelkésznek. Születés. Sztovicsek Gusztáv szárazéi lel­késznek és feleségének január 8-án leánygyermekük született. A gyermek neve: Anna. ifj. Abaffy Gyula hernádvécsei lel­készt és feleségét Isten fiúgyermekkel áldotta meg, aki a keresztségben Zol­tán nevet kapott. A keresztelési az újszülött nagyapja, id. Abaf'y Gyula békési lelkész végezte. Halálozás. Mihály Sándor, a veszprémi egy­házmegye negyedszázadon át felügye« lője, dr. Mihály Sándor körmendi agy- házfelügyelő édesapja, Körmenden 73 éves korában meghalt. Január 28-án temették el Nagynémeden. Sülé Zoltán nyugalmazott vései lel­kész január 13-án 11 évig türelemmel viselt szenvedése után elhunyt. Kluge Pál, a körmendi egyházköz- ségnek^ 31 éven át volt tényleges fel­ügyelője, majd örökös tb. felügyelője,' 78. éves korában Körmenden elhunyt.' Rádiós istentisztelet. 1 Február 10-én, vasárnap fél 10 őrá« tél evangélikus istentiszteletet köz­vetít a Petői rádió, a bécsi kapu-téri templomból. Igét hirdet Gyöngyösi Vilmos, orosházi lelkész. Énekel a bu­davári gyülekezeti énekkar. Énekek a Keresztyén, Éneke« könyvből, a 431. ének 1—2—3, valamint 291. ének 1—2. verse. Orgonák, harmátiíumok készítése lavílása eladás véle! csere. Vii:amos fúvóberendezések szállítása. PITTLER SÁNDOR ORGONAÉPITŐ MESTEK Budapest; XIV.; Miskolci ul 62. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents