Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1952-12-21 / 51-52. szám
XVII. ÉVFOLYAM. 51-52. SZÁM Egyes szám ára: 1 forint 40 fillér 1952. DECEMBER ‘iß. Az ember karácsonya Karácsonykor Jézus Krisztus születésére emlékezik és ezt ünnepli az egyház, de ugyanakkor ez az ünnep az ember ünnepe 'is. Hiszen Karácsonykor minden az emberért történi, ériünk, akik a földön élünk és karácsonykor az ember kapta meg Isten üdvös- séges ajándékát. Ezt mulatja már az is, hogy az első karácsonykor emberré tett az Isten, testté az Ige. Ez az egyszerű szó azt jelenti, hogy Ö sors- és életközösséget vállalt az emberrel. Magára vett mindent, ami terhes és rossz az emberségünkben és ezzel az áldozatával megváltoztatta az ember életét a földön. Jézus Krisztus azért jött a földre és azért lett emberré, hogy újra emberré tegye az embert, igazán emberré. A teremtés hajnalán Isten a maga képére és hasonlatosságára teremtette az embert. Azóta az ember olyan sokszor megtagadta és megcsúfolta ezt az igazi emberségét, ami noha emberség, mégis szerit dolog, hiszen Istenhez való hasonlatosság. Ha valahol egy ember értetlenül és szeretetlenül fordul el a másiktól, ahol gyűlölet ébred ember és ember között, vagy egyik a másikra kezet • emel, ahol fellángol a háború pokoli tüze: ott megcsúfplja az ember ezt az Istentől kapott, szent emberségét. Jézus Krisztus azonban éppen, azért jött, hogy helyreállítsa, ami megromlott és megtisztítsa, ami beszennyeződött. Emberré lett Ü maga, hogy mi is újra és igazán emberré lehessünk: ezért az ember ünnepe is a Karácsony. Amikor ugyanis Krisztus hasonlóvá tett hozzánk, azért tette ezt, hogy bennünket viszont hasonlóvá legyen Ü magához. Ezért karácsony egyszerre Isten szereleiének és az emberek szereteté- nek is iinfiepe. Ezért érti az egyház a karácsonyi evangéliumot: »békesség a földön«. Istennek az emberrel való megbékélésére éppen úgy, mint az ember és ember közötti békességre. Ezért lesz úgy igaz, a karácsonyi ünneplésünk, ha odafordulunk az ember- világ felé és hasznosan, úgy élünk benne, mint Isten igaz gyermekei, mint Isten hasonlatosságára teremlelt emberek: szolgáló szeretetheti, békessó- ges munka )an. Zay László A magyar evangélikus egyháznak Krisztustól és a békére vágyó egyszerű emberek miifi lóitól van megbízatása a béke szent ügyének szolgálatára Több mint hetven nemzet küldötteinek jelenlétében nyílt meg pénteken december 12-én Becsben a népek béke- kongresszusa. A békeszerítő emberiség milliói és százmilliói állanák emegett a nagy világtanácskozás mögött, tizek a százmilliók az emberiség nagyobbik, erősebbik, jobbik í-tls, akik nem akarnak háborút, akik bekét akarnak. Joliot-Curie mondotta a kongresszus megnyitó beszédében: »A na felfogásunk sok politikai, bölcseleti, valiási és szociális kérdésben gyakran különböző, sőt néha e'.ieniétes. De mindnyájunkat az a közös meggyőződés fog össze, hogy a béke összes, erőinek közös akciókat kell tervezniük és hogy meg is tudják találni és tisztázni ezeknek az akcióknak útjait, módjait. .. j A kongresszus kezdeményezőit . Egyház és állam viszonyának alakulása Európában Ismeretes az a tény, hogy a svéd evangélikus egyház népegyliáz. Ez Svédországban tulajdonképpen állami ’egyházat jelént, azt jelenti, hagy az egyház az állami élet szerves része. A lelkészek egyben áliami funkcionáriusok- is, feladatuk az állami anyakönyvek vezetése. A püspökökéi, és a lelkészeket a király, illetve a politikai hatóságok nevezik ki. Érről a felettébb kérdéses helyzetről tartott előadást az északi államok és Németország egyházainak közös teológiai konferenciáján a dániai Liselundban Runstam püspök. Előadásában a gyermek- keresztséggel és ezzel kapcsolatban Istennek a mi döntésünkét megelőző kegyelmébe vetett hittel igyekezett alátámasztani ennek a helyzetnek előnyős voltát. Egy német egyházi lap, a »Lutherische Volsks.kirche« beszámolója szerint többek között a következőket fejtette ki: »Azon a napon, amelyen a népegyházi gondolatot feladnánk vagy az .elhomályosodna, a mi evangélikus kerésztyénségünk is elegyessé válna. — A gyermek- keresztság Isten bennünket Megelőző kegyelmének a legsajátosabb jele és ezért a népegyháznak is sajátos jellegzetessége.« Érdekes ezzel egybevetni két íj svédországi hírt. Az egyiket a német evangélikus sajtószolgálat közli. »Abban a vitás kérdésben, hogy ki rendelkezik Svédországban az egyházi javak felett, a legfelsőbb svéd bíróság most döntést hozott. E szerint a rendelkezési jog az államot illeti meg. Az államnak nem kötelessége. hogy eme jogának gyakorlásánál az egyházi szerveket előzetesen megkérdezze. Amikor az egyik gyülekezet tiltakozott az ellen, hogy a leikészi javadalmi föld egy részét az állami hatóságok áruba bocsátották, tiltakozásukat visszautasították. Mértékadó körökben úgy látják, hogy ez a elöntés messzemenő következményeket von maga után az egyház és állam közötti jogviszony tekintetében.« Az ebből a hírből és egyéb nyilatkozatokból is mindenesetre világos, hogy a svéd állam a svéd egyház egész vagyonát sajátjának tekinti. — A másik hirt a svájci evangéliumi sajtószolgálat közli. »Az ősz folyamán váratlanul megszüntették Svédországban azt a rendelkezést, amely szerint minden egyes fogháznak saját lelkésszel kell rendelkeznie. — Valamennyi fogházlelkész és fogházigazgató értesítést kapott arra nézve, hogy az a rendelkezés, amely minden egyes fogházhoz egy fogházlelkészt állít szolgálatba, hatályát veszti. Több püspök csodálkozását fejezte ki a felett, hogy egy olyan egyházi munkát, amely a svéd lelkészek tevékenységének jelentős részét vette igénybe, az egyházi hatóságok megkérdezése nélkül számoltak fel.« A svéd állam az egyháznak az állami intézményekben folyó szolgálatát is több helyen kérdésessé teszi, így az állami kórházakban és szociális intézményekben folyó leikészi .szolgálatról is szó esik napjainkban. A fogház- lelkészetet' most határozottan felszámolták. * A jelek szerint a nagybrifanniat anglikán egyház is hasonló kérdésekké : viaskodik. Az anglikán egyházi gyűlés egy tarvezetet készített, 'amely a püspökségek betöltése esetében a javaslattételt, a miniszterelnök helyett az érsek jogkörébe kívánja utalni. A kinevezés jóga ugyanis a királyt illeti meg. A javaslat ugyan hivatkozik arra, hogy a jelenlegi gyakorlat jól funkcionál, de az egyházra az mégis veszedelmes és megalázó lehet. Az utóbbi . évtizedekben többször mutatkozott politikai befolyás az ilyen esetekben. — A tervezetet az állam nem fogadta el. Az anglikán egyház tehát lazítani szeretné az állammal való kapcsolatát, az állam azonban továbbra is szilárdan ragaszkodik az egyház ellenőrzésének ehhez az eszközéhez, a király püspökkinevezési jogához. * Kelet-Németországban viszont az állam és egyház elválasztásának helyes elvét kezdik érvényesíteni. A keletberlini városi tanács bejelentette, hogy 1953. január 1-től az egyházi adók végrehajtását többé nem kötik össze az állami adóvégrehajtással. Az állam az egyház adószedési jogát nem vitatja, de az egyházra bízza az egyházi adók kivetését és beszedését. A Ny ugat-Berlinben lakó Dibelíus püspök, aki a boriin—brandenburgi tartományi egyház püspöke, s így különös módon illetékes Kelet-Berlínre nézve, szószéki hirdetést rendelt el, melyben az egyház sajnálkozik a városi tanács ilyen döntése felett. Helyesli a régi rendszert és furcsa módon fenyegeti az • államot azzal, hogy . az egyház az adószedés külön megszervezése során erőket és eszközöket »kénytelen elvonni« a nemzeti újjáépítés elől. A nyugateurópai egyházak még nem tudják elképzelni a maguk életét és szolgálatát az állammal való össze- •szövődöttség nélkül!. Ugyanakkor azok a nyugateurópai államok: is, amelyeknek alkotmánya államegyházi rendszert tart fenn, az elvilágiasodás, vagyis az egyház ügyeiben való érdektelenség útjára léptek. Az ezen államokban élő egyházait próbálnak továbbra is ragaszkodni a régi rendszerhez és sérelemnek tartják, ha az állam lazítja az egyházzal való kapcsolatait. Ez az a kérdés, ahol a népi .demokráciáit egyházai elvi áiiásfogla- l'lás és tapasztala tojt tekintetében messze előtte Vannak az európai egyházaknak. Az egyház és állam e'választásának elve melleit helyesen döntött államunk is és helyesen döntöttek egyházaink. Mi a dolgok ismeretében •már igen veszedelmesnek tartjuk az olyan helyzetet; • amit a svéd egyház vagy Dibelíus püspök fenntartani sze- 1 retne. Készülj az lse hallgatására! Karácsony első ünnepe Ján. 1:1—14. v. »Jaj, de széles, jaj, de hosszú az az út, Amelyen az élet útja elindult...« így kezdődik egy magyar népdal s ezt mondja el ebben az igében János apostol, aki az élet útjának Jézust tartja. Hosszú ez az út, mert igen messze kezdődik, olyan messze, liogy az elejét nem is látjuk. A világ teremtése előtt, az örökkévalóságban, a mennyben, Istennél van a kezdete (1—2. v.). De ködbe vész a kezdete itt a földön is, mert Krisztus már a teremtéskor kapcsolatba kerüli a világgal (3. v.). S elmondja János azt is, hogy ezen a hosszú úton Krisztus előbb közvetve, majd pedig közvetlenül jött egyre közelebb az emberiséghez. Közvetve az életen (4. v.), a világosságon (5.9. v.), a prófétákon (6—8. v.) át; közvetlenül pedig úgy, hogy karácsonykor személyesen megjelent teljes kegyelemmel és igazsággal (10.14. v.). Éppen ezért karácsony fontos állomás az élet útján. • De nemcsak hosszú, hanem széles is ez az út. Minden Ö általa lett, mint élet és világosság minden ember, számára jelent meg s a próféták azért tettek bizonyságot Róla, hogy mindenki higgyen Benne és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Ür az Alyaísten dicsőségére. Bár mindezt ma még csak Isten fiai-tudják, akik Qt befogadták (11. v.), akik Őbenne hisznek (12. v.), alak újjászülettek (13. v.). Egykor azonban majd »minden szem meglátja őt, még akik őt által szegezték is. (Jel. 1:7. v.).. - . Mindez figyelmeztessen és bírjon rá arra, hogy Te -már most. 'feii&merd és fogadd be öt! Ez az Ige és ez a karácsony hozza meg számodra ezt a felismerést és hitet! Áment Grünvalszky Károly csakis az a szándék vezette, hogy szabad és eredményes vitára hívja össze azokat az embereket, akik ugyan különböző életmódok hívei, de akik együtt akarnak választ- találni azokra a kérdésekre, amelyek aggodalommal töltik 'el mindazokat az embereket, akik Őszintén meg akarják védeni a békét.« A magyarországi evangélikus egyház is egész magyar népünkkel együtt bizalommal, bizakodáslhl és négy reménységgel tekint ezekben a napokban Becs felé. Népünk küldöttei között ott van evangéiius egyházunk püspöke dr. Vető Lajos is- Evangélikus egyházunkat is mély aggodalommal tölti el a háború fenyegető veszedelme. Egyházunk püspökének, népünn békeküldöttei közti jelenléte azt mutatja meg Becsben is, hogy egyházunk nem felejtheti el és nem is felejtette, el a karácsonyi jóhírt, evangéliumot, ami Krísztub születésekor hangzott a világ számára: »e földön békesség és az emberekhez jóakarat«. A békességre vágyó, a háborút elutasító, jóakaratú emberek kon- g'resszusán úgy vesznek részt az egyházak és köztük a mi magyar evangélikus egyházunk papjai, mint akiknek megbízatása van a béke szent ügyének szolgálatára Uruktól, a Békesség Fejedelmétől és a békére vágyó egyszerű emberek millióitól. Jéíus Krisztust, a békesség szolgálatára adta Isten a világnak, hogy megbéküljön az ember Istennel és megbéküljön az ember az emberrel. Jézus azt mondotta, az ő követőinek: amint engem- küldött az atya, én is úgy küldetek' titeket.- Ezért- látjuk úgy püspökünk : bécsi -' népekkongresszusi küldetését, .mint. keresztyén hitünk békeszolgálatban való megvallásáf. Vajha 1953 karácsonyára a bécsi' népek IvékekoTigresszusa. munkájának áldásai és gyümölcseként eloszolna az emberek szívéből a háború borzalmaitól való félelem és a népek, száz és százmilliók sóvárgott hő vágya jutna megvalósuláshoz, úgy amint a karácsonyi evangélium hirdette: »e földön békes-ség és az emberekhez jóakarat«. A karácsonykor ajándékozni vágyó és ajándékot váró embermilliók -számára ez lenne a legdrágább, a legigazabb és legboldogitóbb ajándék, ezt akarta ajándékozni Fia által az Isten, erre vágynak Koreában, Vietnamban és mindenütt, , ahol robban a bomba és sikolt a halál, mindenütt, ahol ring a kalász', épül -a gyár és épül a templom. Erre vágyik szerte a világon -minden jóakaratú ember, erre és ennek a neve béke... 1 Becsben folyik a népek békekon-* gresszusa. Itthon egyházaink papjai szinte naponként jönnek össze a megyeszékhelyeken, hogy azzal a kérdéssel foglalkozzanak, ami ma az egyetemes emberiség legizgalmasabb és legégetőbb s ugyanakkor a .keresztyén felelősségei legmélyebben érintő kérdés: a béke kérdésével. Lapunk legutóbbi számában már beszámoltunk' arról a film-bemutatóról, melyen a Szovjetunió egyházainak és vallásos közösségeinek konferenciáján történt eseményekről és a harmadik magyar bélsekongresszus eseményeiről kaptak ismertetést Nagy-Budap'ést különböző felekezetű lelkészei. Ezt a filmbemutatói is egyházi békeértekezlet előzte meg, melyen dr. Bercczky Albert református püspök és dr. Vető Lajos evangélikus püspök tartottak előadást a protestáns egyházak papsága számára. Bereczky püspök arról beszélt, hogy a magyar protestáns keresztyén- ség Isten Igéjéből vett és mindenbe« Isten Igéjére támaszkodó hitbeli döntése alapján nem állhat máshol, mint a béke oldalán. Dr. Vető Lajos püspök azt mutatta be előadásában,- hogy ahol Isten Igéje az egyház szolgájának iga- zári szívéig ér, ott a Krisztus szolgája egyben a béke szolgája is lesz. Értnek megbizonyitására bemutatta az egyház békéért harcoló papjait Keleten és Nyugaton egyaránt. A nagy-budapesti leikészi Békét a- lálokzó a vidéki, megyeszékhelyek«® tartott béketalálkozók .hosszú sorát ve> zette be. - - - -a Egyházunk lelkészei megyénként találkoznak a protestáns .lelkészekkel, majd a katolikus lelkészekkel együtt nézik meg. a nagyhatású új békefihnekeí. A protestáns megyetalálkozókon' mindenütt evangélikus lelkészek is tartanak előadásokat a béke ügyéről. A tne- gyék papsága megbízottjaként nagy megtiszteltetéshek veszik a vidéki lelkészek ezeket az alkalmakat s gazdagon árad előadásukból a béke ihletéséből a keresztyén és hazafias bizonyságtétel a béke fenntartásának és megőrzésének ügye mellett. A papi béke- eioadásokból, hogy azokból egész egyházunk újabb erőt meríthessen a békééi t való küzdelemre, legközelebb szemelvényeket hozunk, . Egész egyházunk készül a karú- csonyra, a szeretet, a béke és az emberekhez való jóindulat ünnepére. Imádkozzunk ezekért a végtelen gazdagságú emberi javakért: a szeretetnek, a békének és az emberekhez való jóakaratnak megvalósulásáért. Gádor András A szeretet-szolgálat hírei A Tolna-Baranyai Egyházmegye lelkészei, közel negyvenen elhatározták, hogy az Özvegy Papnék Otthonát rendszeres támogatásban részesítik, havi 1—3 forinttal. Az Evangélikus Élet útján november hónap második felében 409 forint adomány érkezett a budapesti irióta- otthon számára. Ez az összeg lehetővé tette egy vetítőgép beszerzését, amely az otthonról készült képek bemutatásához volt szükséges. Ugyancsak az Evangélikus Élet útján december első napjaiban befolyt 360 forint adomány, amelyből ismét pelenkákat vásárolt az otthon. Az idióta gyermekek számára most készülnek, házi munkában, új asztalok és székek. A főiskolások bibliakörének tagjai pompás állatképeket festettek » gyermekeknek. Még a keretek beszerzéséről kell gondoskodni. Győrben december 14-én este az öregtempiomban vallásos est volt a győri szeretetszolgálat javára. Ittzés Mihályné Turmezei verseket szavalt, Bojtos Sándor másodlelkész felolvasást tartott, Várady Lajos esperes pedig előadást. A bonyhádi otthon számára, a lapunkban megjelent cikk eredményeképpen, négyen küldtek pénzadományt, 176 forintot. A gyülekezet tagjai természetbeni adományokkal kedveskedtek. A nyíregyházi Élim-otüionban ádventi estet tartottak a gyermekeknek, A kis nyomorék gyermekek meghatóan énekelték: A nagy Király jön, hozsánna ... „Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jóakarat“ (Lk.2:14.)
