Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1952-11-30 / 48. szám
t XVII. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM Egyes szám ára: 1 forint 40 fillér 1952. NOVEMER 30. „... mi, a Petőfi-híd építői most ad Budapest dolgozóinak a íeíépiiit hidat Egyházi férfiak a III. Magyar Békekongresszuson 4« Advent: készítsétek az Ilmák étjét! Szombaton, november 22 én kétnapos tanácskozásra ült össze a III. .Magyar Békekongresszus 1200 békeküldötte: a legjobb magyar békehareosok, dolgozó népünk béicekőveté;, a munkások, parasztok és haladó értelmiségiek küldöttei. A kongresszuson ott voltak a magyarországi keresztyén egyházak képviselői is. Andics Erzsébet megnyitó beszédében a békemoz- galom és népünk békemozgalmának nagy jelentőségét tárta a kongresszus elé. »Legyen kongresszusunk országos mozgósítás idei tervünk sikeres teljesítéséért és túlteljesítésére a minden téren való helytállásra.« A kongresszus egyik legszebb eseménye volt, mikor Nagy László sztahanovista hídépítő bejelentette, hogy átadták Budapest dolgozóinak a felépült Petőfi-liidat. Tény és nagyjelentőségű jelképe ez annak, hogy munkával áll a magyar nép a béke frontján. ür. Czapik Gyula egri érsek a magyar haza és annak minden becsületes polgára érdekének mondotta a béke megőrzését. »Azok a bombák — mondotta az érsek azok az ágyúgolyók és azok a pusztító támadások, amelyek a hazán végigdúltak, bizony nem kérdezték, vájjon Isten temploma, kultúránk csarnoka, avagy családi boldogságunk fészke az, amelyet romba- döntenek.. Az anyagi és leik; megrázkódtatás, amely a magyar népet e borzalmas időkben megrendítette, érthetően visszariasztja népünket i minden- tői, ami egy új háború kirobbanásánál; Dezséry László, a Déli Evangélikus' Egyházkerület püspöke, az Országos Béketanáos tagja szólalt fel: »A múlt héten — mondotta — együtt volt Nagy-Budapest evangélikus papsága egy, ezt a kongresszust előkészítő lelkészi békeértekezleten és tisztázta újabb békeíeladatait. Egyhangúan döntöttünk amellett, hogy továbbfolytatjuk felelősségteljes küzdelmünket a nyugati keresztyénség lelki- ismeretének felébresztésére és mindazok bátorítására, akik nyugaton a béke pártján vannak. Döntöttünk amellett, hogy országunk határai között a leikészi munka középpontjába állítjuk a békeküzdelemben és a nemzeti feladatokban való helyes állásfoglalás bizonyságtételét. Döntöttünk abban, hogy egyházunk megújításán, korszerű feladataihoz való hozzáigazításán és egyházunknak a magyar népet szolgáló erőfeszítésein tovább dolgozunk. Döntöttünk abban, hogy becsületesen a békefeladatok mindennapos elvégzésére fordítjuk erőinket. A budapesti evangélikus papságnak tartott előadásom utolsó mondatai ezek voltak: »A nép papjai vagyunk. Népünk szereti és élvezi a békét! Népünk akarja a béke fenntartását. Isten akarata szerint is joga . van akarni és védelmezni a bókét.« így fejezem be itt is felszólalásomat: jogotok van akarni és védelmezni a békét! Isten azt akarja, hogy védelmezzétek a békét. Mi együtt leszünk magyar népünkkel mindazokkal szemben, akikkel a béke ügyében szemben kell állni.« A III. Magyar Békekongresszus táviratot intézett a béketábor vezéréhez-. Sztálinhoz, a magyar békeharc vezéréhez, Rákosi Mátyáshoz és nagyjelentőségű határozatot hozott. Ez a határozat üzenet; megbíza.ás azokhoz, akik a magyar béketábort Becsben a népek kongresszusán képviselik. A 22 küldött között egyházunk püspöke: dr. Vető Lajos is ott lesz a népek békekongresszusán, Becsben. fogalmával össze van ’kötve... Nem kell papnak, lenni ahhoz, hogy valaki megállapíthassa, mi szerint ez a haza és ennek minden becsületes polgára a békét kívánja és, a béke megtartására áldozatokra ís kész. Népünknek lelke, melyet ezer esztendő küzdelme edzett meg, nem kezdi magától a harcot, de őrzi a békét és annak megtartásáért Síkraszáll.« Péter János református püspök, a Béke Világtanács tagja, a béketábor erősödéséről beszélt* Dereszióczy Miklós, a katolikus papok országos békehizotfcság'inak elnöke, érseki helytartó, -elmondotta, hogy minden esperest kerületben előadásokban vitatták meg a katolikus papok a béke és háború kérdését, »...megdöbbenve kellett látnunk — mondotta —, hogy milyen súlyos ellentmondás viharzik hitünk tanításai, erkölcsi törvényeink és a háborút szító imperialista erőit törekvései és magatartásai között... Nincs má-shol helyünk, nem lehet máshol helyünk, mint azok oldatán, akik a népek életében az egységet, a szabadságot, a békét megteremteni és fenntartani akarják... a békéi akaró népek táborában. Az írás ,szava mondja: erős ■hittel hegyeket ieáiai mozgatni. Mi hisszük, hogy a nyolcszázmilliós, hatalmas béketábor akarata lefogja az amerikai halálgyárosok kezét és megakadályozza a szent családi tűzhelyek széírombolását, szeretteink, . embertestvéreink életének kioltását és biztosítja a nagy és szent békét. Ezért A határozat fogadalom is, mely minden magyar hazafi szivéből fakad: »Megfogadjuk, hogy minden nap, a nap minden órájában híi katonái !eÜj egyházi esztendő küszöbén állunk^ Az elmúlt egyházi év nagyon sok döntő és fontos változást hozott egyházunk, gyülekezeteink életébe. Az első zsinati törvénycikk sok fejlődési folyamatnak rögzítője, sok újnak elindítója volt. Rögzítette a felső egyházi vezetés új, gazdaságosabb rendszerét és elindította a gyülekezetek háztartásának gazdaságosabb kiépítését is. A következő egyházi évben az egyház mint egész szervezet és külön- külön a gyülekezetek is új erőpróbák elé kerülnek. Az a kérdés, hogy az egyezmény megkötése óta eltelt négy esztendőt hogyan használta ki egyházunk. és ebből következően mik a feladatok a most következő egyházi évben? Ezt kell megvizsgálni és felmérni. Az elvégzett feladatok és a mulasztások felmérése céljából Dezséry László, a déli evangélikus egyházkerület püspöke elrendelte a déli kerülethez tartozó valamennyi egyházközség háztartásának felülvizsgálatát. A vizsgálatot egyházmegyénként az esperesek és munkatársaik végzik. A vizsgálat vonatkozik a gyülekezet minden jogi és gazdasági dolgára. Meg fogják vizsgálni, hogy az egyházi törvényeknek megfelelő módon vezetik-e az egyes gyülekezetek pénzügyeit, az anyakönyveket, leikészi naplót stb. Meg fogják vizsgálni, hogy milyen a gyülekezet viszonya az egyházközségi háztartáshoz? Ismerik-e az egyes részletkérdéseket, tisztában vannak-e az cgyh'ázszünk a bétómrenak. Helytállunk a muftkában, példát mutatunk a köie- leisségte'.jesítiésben. Megfogadj usk, hogy egyetlen hold földet sem hagyunk parlagon, maradéktalanul tel-, jesítjük az őszi vetés és mélyszántás tervét. Megfogadjuk, hogy nem lesz egyetlen olyan gyára, üzeme, műhelye hazánknak, mely ne követne el mindent ötéves tervünk döntő évének. túlteljesítéséért s negyedik tervév diadaláért. ... Megfogadjuk, hogy napról napra leleplezzük az ellenség terveit, fokozzuk ’békemozgalmunk erejét. Oj és új embereket nyerünk meg a békevéde'.em magasztos gondolatának, új és új békebizoftságoik teszik még szervezettebbé népünk hatalmas békemozgalmát. Megfogadjuk: egész népünket neveljük arra, hogy dolgozó népünk nagy vezérét, Rákosi Mátyást követve megnyerjük a békéért vívott harcot! Megfogadjuk, hogy klolthaíat- lan marad pépünk szívében a hűség és a hála a felszabadító Szovjetunió s a világ bölcs tanítója., népünk nagy barátja, a béke legtöbb őre: a nagy Sztálin iránt.« Egyházi vezetőink a Béketanácsban Az újonnan megválasztott Örszá- gos Béketanáos tagjai között újból helyet kaptak Dezséry László és dr. Velő Lajos evangélikus püspökök. Az Országos Béketanács egyik atelnöke Mihályi! Ernő népművelésügyi minjsít- tertislyettes, evangélikus egyházunk egyetemes felügyelője. Az elnökség tagja; között van Darvas József köz-- oktatásügyi miniszter, a DsH: Egyházkerület kerületi - felügyelője .is. Egész magyar népünkkel. , együtt evangélikus egyházunk is bizakodással” tekint a decemberi ’ bécsi népei?' bókekongresszusára és leéri arra Istennek áldását. ■ • községi háztartás egész belső menetével? Meg fogják vizsgálni, hogy milyen anyagi terhek nehezednek a gyülekezetre és hogy tudja-e ezeket a gyülekezet viselni? Ennek a vizsgálatnak folyamán fog kiderülni, hogy az egyes egyházközségek anyagilag életképesek-e önmagukban és ha nem, milyen módon lehetnek ilyenekké? Ez a vizsgálat ki fogja deríteni azt, hogy az egyezmény megkötése óta az egyes egyházközségek milyen ütemben alakultak át az új, épülő társadalmi rendnek megfelelően, Ki fogja deríteni azt. hogy ho! megfelelő ez a fejlődés, de azt is, hogy hol vannak a hibák és hiányok. Az egész egyházi helyzet együttes felmérése pedig meg fogja mutatni, hogy ezeket a hibákat hogyan lehet orvosolni. Az egyes gyülekezetben elért szép eredmények példaként serkentőleg hatnak majd az elmaradt gyülekezetekre. Hisszük, hogy a magyarországi evangélikus egyház gyülekezetei és vezetői szoros együttműködésben, sikeresen tudják megoldani azokat a kérdéseket, amelyek ebben az új egyházi esztendőben várnak rájuk. Meg fogják tudni oldani úgy. hogy az átalakulás pillanatnyi nehézségei mögött egyre világosabban és egyre tisztábban bontakozik majd ki a jövő, amely felé egyházunk halad. Egyre határozottabban látszik majd az, hogy hogyan lehetünk Isten igéjét hirdető egyház a szocializmust építő társadalomban. Sztbercnyi Tamás Mk. er. 1:1—EL A szó: advent — teigufatban gazdag érzéseket ébreszt, mert bevezetés a fény, öröm és szeretet ünnepéhez, karácsonyhoz.- Advent .első .vasárnapjának igéjében azonban nincs semmi hangulat. Isten igéje nem arra váló, hogy hangulatot ébresszen, hanem, hogy életet -teremtsen! A mi teresztyénségünknek szüksége van erre az igére. Az élő ke- resztyénség szolgáló keresztyénség. Keresztelő János prédikációját hallgatta. Judea egész tartományj, süt a jeruzsáíembeliek is. Amikor trieg- kereözte’kedtek, nem maradtak ait a pusztában, hanein bizonyosan visszamentek a fővárosba és a falvakba, a szántóföldekre és szőlőhegyekre és vállalták azt a szolgálatot, amely a megújult élettel együtt jár. Szolgáltak Istennek az emberé!: között s ezt a szívük szavára tetté!:, azzal a szeretettel, amelyet ők is elnyertek a bűnök bocsánatában. A pusztáig az volt a kérdésük: mi lesz a mi bűneinkkel? Amikor elnyerték a megtérés kérésztséget, nem akadéko&kod- tak a kérdések útvesztőiében: mii kell cselekednem, ha megtértem? Milyen legyen a Viszonyom az emberekkel, az áiiamhatalornröal, a munkámmal, miként viselkedjem hétköznap és ünnepnap, mert aki új életet kezd, annak nem kérdeziiivaiója van, hanem mondanivalója. Annak van bizonyságtevése. Keresztelő János. igehirdetésével Isten ismét kapcsolatot teremíeit ez 0 népével. Csodalatos, hogy ez n«*m a templomban. történi. Isten nem hivatalos emberekre bízta üzeaoíól s dem fényes ünfiep®r kezdte el munkáját, hanem az idők teljességében, ott, ahol ö akarta, aki által akarta, ahogyan akarta,- úgy cselekedett IsAz ország- lélekszámban legnagyc egyházközség korszakalkotó lépésre I ötöt önálló gyülekezetté szervezett < hogy ezen önálló gyülekezetek felállít A pesti evangélikus egyházközség a budapesti evangélikusa ág legősibb egyháza. A Deák-téri lelkészt kör, illetve egyházközség volt. az ősi magja s ez volt később »testvér-egyházi viszonyban«; mini pesti magyar egyház a pesti német egyházközséggé!. Közös intézményeik voltak, így a két budapesti főgimnázium s közös -templomuk, -a Deák-téri templom. Később a fasori -lelkészi kör alakult ki az or- szágbap igen híressé . vált fasori templommal, mely a gimnáziummal egybeépítve, második nagy fellegvára lett a budapesti evangélikusságnak. Sorrendben következő;eg a kőbányát simorufeai lelkészi kört szervezték meg. majd a legutóbbi évtizedekben az angyalföldi, a zuglói, a ferencvárosi és a ’ józsefvárosi lelkészi,-kört. A felszabadulás utáni időben ez a hatalmas egyháztest még határozottabban folytatta a szervezkedést arra nézve, hogy lelkészkörei külön-külön is megálljának a lábukon és mindig több szabadságot adott a lelkészköröknek arra, hogy önálló életet kezdjenek. Megalakultak a helyi presbitériumok s önállóan használták fel a templomi offertóriumokat. a lelkészköri adományokat, sőt legújabban már az egyházi adókat is. A lelkészkörök természetesen íovább- visel-ték a központi terheket is s építve lelkészköri önállóságukat, fenntartották a pesti egyházközség egységét. A lelkészkörök önálió fejlődése legutóbb olya.n lépésekkel haladt előre, hogy egyenesen a fejlődést gátlóvá lett a pesti egyház egysége. Hosszú előkészületi munka után a pesti egyházközség presbiteten. Üjat kezdett, új helyzetet teremtett azzal, hogy megújított.: Az egyház történetében, sokszor megismétlődött ez.. Mindig fel kellett adni a régit, le kellett mondani a tradícióról, a lelki sémáról, a kitaposott utakról, hogy ezek helyébe az új út kerüljön, maga Jézus Krisztus! Az egyháznak járnia kell, mozognia keli, missziót keil végeznie, ahol erre az út készen áll. Az egyháznak széles útja volt a világban, meg kell hát tanulnia, hogy a keskeny útra nem a világ akarja szorítani, hanem Isten maga. »Keskeny az az út, amely az örök életre visz« — így tanította Jézus. Kapjon helyet az egyház szervezete, tanítása, anyagi fenntartásának kérdése, törvényei, templomai, igehirdetése, általában élete és szolgálata ezen a keskeny úton. Az Ürnak útja azonban nem a múlt útja, hanem a máé és a jovőé! Az Ürnak útja az Ö útja és nem az enyém, vagy a tiéd. Készítsétek az. ürnak útját! Az Úrnak útja a mi számunkra a bűnbánat útja.'A megtérés kezdete a bűnbánat. A bűnbánattal kapcsolatban van a legtöbb bűnünk. Sok bennünk a hangulat. Talán a csapások súlya alatt, talán az úrvacsora megrázó szépségének hatására. Vau bánat, de nem a bünbánat. Nem a bűn fáj. hanem a bűn következménye rettegtek A nehéz órák után elszáll ez az érzés. Ez az ideig-óráig való megtérés. Nem az új élet, hanem csak újdonság az életben. Ez r.lien szóit Luther a naponkénti' megtérésről és naponkénti bűnbánatról. Vórady Lajos ri egyházközsége, a pesti evangélikus itirozta el magát. Hét lelkészköréböf képviselőtestületében úgy határozott, sát 1953. január l-ével megkezdi rhima és képviselőtestülete 1952. november 24-én ünnepélyes, nagy- lctszámú, a gyülekezet szeretetét és a gyülekezetért való áldozat- készséget kimutató gyűlésen elhatározta öt lelkészkörének önállósítását. Rögzítette a gyülekezeti határokat és megalkotta az angyalföldi, a zuglói, a kőbányai, a ferencvárosi és a józsefvárosi egyházközséget. Ezeknek önálló élete 1953. január 1-én kezdődik. _A pesti. egyházközség az új egyházközségek birtoklásába .adja a területükön levő templomokat és pa- róchiákat. valamint. az egyházi intézményeket. A történelmi jelentőségű képviselő- testületi ülésen Renner János ér. másod felügyelő és . d-r. Gaudy László igazgató-lelkész elnököltek, jelen volt a gyűlésen Dezséry László püspök és Kemény Lajos espeics is e a pesti egyházközség minden lelkésze és vezetői. A két legjelentősebb poni a gyülekezeti határok megállapítása és a gyülekezetek önállósítása határozati javaslatához Dezséry László püspök tartotta az ismertető bevezetést. A jogi és anyagi természetű kérdéseket dr. Vetsey Aladár ügyész és Péter Lajos pénztáros ismertették. A gyűlésen sok felszólalás történt s az egész pesti evan gél ikusság, sőt az egész magyarországi evangélikus egyház életében oly jelentős határozatot meghozott ülés az Erős vár a n:l Istenünk lelkes éneklésével fejezte be a hatalmas, képviselőtestület. Az öt gyülekezet önállósítására vonatkozó határozatot a pesti egyházmegyéhez és a Déli Egyházkerülethez terjesztik fel jóváhagyásra. imádkozunk és dolgozunw.« Az evangélikus egyház, annak papsága és hívei nevében Vizsgálat a Déli e gyházkerületben Életképesek-e gyülekezeteink ? „Megjegyezzétek, amit hallotok: amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek,“ (MU:24) X pesti egyházközség önálló egyházközségeket szervez lelkészköreiből
