Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1952-10-19 / 42. szám
2 EVANGÉLIKUS ELET Október 12-én, Cégiedén igen jelentős ünnepséget tartottak, melyen az egyházközség százötven éves évfordulóját ünnepelték. Az ünnepségen megjelent Dezséry László püspök is, aki az istentiszteleten prédikált. A templomot megtöltötték a ceglédi hívek és igen sokan jöttek el a helyi református egyháztól is. A reformátusok három ceglédi gyülekezete sok, az evangélikusokkal együttérző hívét három papjuk vezette, köztük Büky Zsigmond esperes. Az istentisztelet után díszközgyűlés következett, melyen Dr. Rékasy Pál egyházközségi felügyelő megnyitó szavat után Jávor Pál lelkész ismertette a gyülekezet történetét. Cegléden hosszabb előkészítés után, amit a környékbeli evangélikus lelkészek végeztek, 1802-ben alakult meg az egyházközség. Ekkor hívták meg első lelkészüket: líutnai-Zelen- ka Pált. A hívek jórésze a XVIII. század második felében a környékbeli Albertiről, Irsáról, Pilisről, valamint az északi megyékből: Nógrád, Zólyom, Árva, Nyitra megyékből vándorolt ide. A felvidékiek a vallás- szabadságot keresték Cegléden. A szervezkedő ceglédi evangélikusok már 1787-ben kérték a gyülekezet szervezésére az engedélyt, ezt azonban az állam akkor megtagadta. Később 1791-ben egy vármegyei küldöttség helyszíni vizsgálata eredményeképpen megállapították, hogy hatvankét család: 235 lélek akar gyülekezetei alapítani és összegyűjtött egy iskolaépítéshez szükséges összeget. 1792-ben, tehát éppen 160 évvel ezelőtt nyerték cl erre az engedélyt és megválasztották első tanítójukat: Lövi Jánost. A derék tanító tíz éven keresztül végezte a lelkészi munkát is Cegléden, míg végre 1802-hen anvaegyházközséggé lehettek. Ä gyülekezetnek derék, dolgos papjai voltak. Jakubovics Pál 1832-ben feljegyzéseket tett, amikből a gyü'e- kezet buzgó élete mutatkozik és kitetszik, hogy akkor már megvásárolták a telket templom és papiak céljaira. Mumhardt Dániel a második lelkész szolgálata idején 1814-ben kezdték el a templom építést és Pólo- nyi András lelkészkedése alatt, 1820- ban készült az el egészen. A múlt század első felében négy évtized alatt nyolc lelkész váltotta egymást a szolgálatban, de a gyülekezet tovább erősödött. 1834-ben Blázy Lajos lelkipásztorkodása alatt a város tetemes részével együtt leégett az evangélikus parochia. 1843-ban tudták csak befejezni az újjáépítést. 1840-ben kánoni egyházlátogatás történt Cegléden s ebben az időben már Zátnolyi József lelkész, a környék evangélikusságát is (gondozza. A gyülekezet ekkor földet is vesz és megépíti a második iskoláját. E század fordulóján Török József volt a ceglédi lelkész, akinek szolgálati idejében építik fel az új, mai templomot azért, mert a régi templom helyét kisajátítottál? és ott a város nagy teret létesített. Az új templomot 1896. október 31-én szentelték fel. Sztehló OHö készítette a templom terveit. Ez idő óta a gyülekezet töretlen vonalon fejlődött tovább. iskolákat tartott fenn, hatalmas üzletházat létesített és növelte hírét az evangélikus egyházban Emlékezés Kossuthra Érdekes szakasza volt Jávor Pál előadásának az, amivel Kossuth Lajosra emlékezett: „Alig néhány hete: szeptember 19-én ugyancsak százötven éves határkőnél állt meg és emlékezett nemcsupán egy gyülekezet, hanem az egész magyar nép. Abban az emlékezésben Kossuth Lajos születésének százötvenedik évfordulójának megünneplésében mindnyájan részt vettünk, Istennek őszintén hátát adtunk. Mai emlékünnepünkön boldogan állapítjuk meg, hogy Kossuth a miénk, mi pedig az ő nyomdokain haladunk. Egyik elődöm: Sultajda Lajos 1839-ben Rutt- kay Lajos keresztapjának, Kossuth Lajost jegyezte be az anyakönyvbe, és a neve után zárójelben odaírta: »Ama nevezetes, de szerentsétlen Püspökeink intézkedése a kántorképzés ügyében A gyülekezeteikben mindenütt elvégzik a kántori teendőket, de püspökeink az elmúlt hetekben égy munka- közösségi ülés keretében foglalkoztak a rendszeres ikántorképzés kérdéseivel. Benczúr Lászlót, a Luther Márton Intézet igazgatóját kérték fel a jelenlegi helyzetről "zóló tájékoztatás megadására. Tájékoztató jelentésében a következőket emelte ki. Ez idő szerint két formában találkozunk egyházunkban a kántorképzéssel. Az egyik típus a fóti Bdtnissaiói Otthonban alakult ki, a másik a Luther Márton Intézetben. A fóti tanfolyamoknak előnye az, hogy mindössze hat heti időre kötötte le a résztvevőket. Ez alatt az idő alatt csak és kizárólag tanulmányaikkal foglalkoztak a résztvevők. Viszont éppen az idő rövidsége miatt is csak az alapismeretéket sajátíthatták el. A Luther Márton Intézetben tartott tanfolyamok tíz- hónaposak voltak. Az oktatás szakszerű munkát végző és kiváló zene- pedagógusok kezében van. A kiképzéssel ilyen módon alaposabb és megfelelő nívó, egyházzenei ízlés és kultúra kialakítása biztosítható. Ilyen hosszú időn át, saját költségén senki sem tud viszont kizárólag osa.k zenei tanulmányainak élni. A legutóbbi esztendőben már valamennyi résztvevőnek más elfoglaltsága is volt a tanfolyam munkája mellett. Az odaadó munka A Hungarian Church Press legújabb száma magyar egyházi férfiak hozzászólásait közti a lundi konferencia kiadott anyagához. A lundi jelentéshez Győri Elemér református püspök, Dezséry László evangélikus püspök, dr. Bodonhelyi József és dr. Czeglédy István református teológiai tanárok, valamint Sarkady-Nagy Pál püspökladányi református lelkész szólnak hozzá. Beszámol a külföldi egyházakat tudósító magyar kőnyomatos tájékoztató arról, hogy Bereczky püspök a belső budapesti egyházmegye presbiterei előtt beszámolt a lundi világgyűlésről, ismertetést közöl a magyar református püspökök Dél-Alföldi konferenciájáról, a seregélyest református templomépítésről, arról, hogy a református egyház új segédlelkészeket bocsátott ki Teológiai Akadémiájáról és hosszabb beszámolói közöl arról, hogy a budapesti zsidó Teológiai Sze minárium 75 éves évfordulóján a magyar protestáns egyházak Teológiai Akadémiái egyházaik üdvözletét adták át. Az evangélikus egyház részéről dr, Karner Károly teológiai tanár beszédét idézi. Végül egy anglikán lelkész levelét közti a kőnyomatos, mélában koz~ ászól a Hungarian Chtujt Press szerkesztéséhez. következtében azonban mindkét tanfolyam szép eredményeket tudott felmutatni. A gyülekezetekben a kántori szolgálat ellátása azonban a jelek szerint, ilyen módon sincs teljesen biztosítva. Szükségesnek mutatkozik a helyzet részletes és pontos felmérése és ennek érdekében egy részletes kérdőív kibocsátása. Számolni kell azzal is, hogy egy új kántortípus képe kezd kialakulni, azé a típusé, amelyik munkáját az eddiginél fokozottabb mértékben tekinti gyülekezeti szolgálatnak. Ennek az új típusnak a kialakításán a kiképző munkának és a gyülekezeteknek kell fára dozniok. Nem mellékes kérdés például, hogy pillanatnyilag tíz ujjunkon össze lehetne számolni azokat a gyülekezeteket, amelyek megélhetést biztosító kántori állással és javadalommal rendelkeznek. Gondolkozni kellene afelől a gyülekezetekben, hogyan lehetne a kántori állást valami más egyházi szolgálattal is egybekapcsolni (család- gondozás, irodai munka, egyházi adományok begyűjtése stb.). Többek véleményét és hozzászótá sát meghallgatva, a püspökök a következő közös intézkedést tették meg: Egyházunk mindenfajta kántorképző tevékenysége a Luther Márton Intézet felügyelete alá tartozik. A kántorkép zés egyházi tanításra vonatkozó felügyelője Benczúr László lelkész, Luther Márton Intézet Igazgatója, zenei felügyelője pedig Weltlcr Jenő tanár, a Deák-téri gyülekezet karnagya. A fóti Belmissziói Otthon kántorképző tanfolyamain a hangsúlyt a zenei kiképzésre kell helyezni. Foton és minden más kántorképző intézményben megszűnik a vizsgáztatás joga. Ezen tanfolyamok hallgatóinak a tanfolyam befejezése előtt egy hetet a Luther Márton Intézetben kell tölteniük és itt kell vlzsgázniok. Ez intézkedésekkel szakszerű és átgondolt kántorképzés bontakozik ki egyházunkban, ezen keresztül az illetékesek a gyülekezetek is az egyházi zenei élet megjavulását várják. Párhuzamosain intézkedések történ tok a teológusok rendszeres és maga sabb fokú zenei kiképzésére is. A Teológián a zenei oktatást ZaJá-nfy Aladár, volt főiskolai tanár vette át A messzebb mutató tervek egy egyházzenei iskola kiépítését készítik ölő, mely az evangélikus Teológiai Akadémia meKett működnék, va-gv annak fakultása volna s így egyházunk egyszerre biztosítaná a lelkész ég a kán tor utánpótlását. E tervek érvelés-e közben rendkívül szükséges az, hogy a gyülekezetek egyházzenei igényét a gyülekezeti éneklés szeretetét és a gyülekezeteknek a kántorok Iránti ál- doBaikészségét mindenütt emeljük. újságíróé. Amikor ezek a szavak a ceglédi evangélikusok anyakönyvébe kerülnek, akkor Kossuth fogságban van. Az egész nemzet aggódva figyeli, vájjon kiszabadul-e, tudje-e olytcUni és befejezni nagy müvét, vagy a börtönben pusztul ei? Az akkori ceglédi evangélikus lelkipásztor, maga együttérzését, Kossuth fajossal való rokonszenvét valószínűleg nemcsupán egy szerény anyakönyvi megjegyzésre korlátozta, hanem a gyülekezete elölt is kifejezésre juttatta. Amikor közel egy évtized múlva a még nevezetesebbé' lelt Kossuth Lajos Ceglédre jött és vörösünkben megkezdte alföldi toborzó körútját, akkor a mi gyülekezetünk tagjai is odasorakoztak zászlai alá, hogy a veszélybe jutott haza védelmére siessenek. Kossuth az alsóbb ncposztály felemeléséért harcoló Ki örült volna ennek jobban, mint az a gyülekezet, amelynek a tagjai között nem voltak főnemesek, sőt nemesek is alig, de annál több volt soraikban az egyszerű, dolgozó ember. A nép szabadságáért küzdött Kossuth s ez a szabadság nagyon drága volt és nagyon drága ma is annak a gyülekezetnek, amelynek másfél évszázaddal ezelőtt azért kellett alakulnia, mert városunkban összegyűltek olyanok, akik lelkiismeretük, szabadságuk biztosítása érdekében hagyták el távoli megyékben lévő otthonaikat, hogy itt, a magyar Alföldön megőrizzék lelkűk féltett kincsét, szabadságukat. Ez alapozza meg azt, hogy ma is népünk boldogulásáért és békéjéért dolgozunk vállvetve s hogy őszintén imádkozunk hazánk előrehaladásáért,- fejezte be előadását Jávor Pál lelkész. A díszközgyűlésen a jubiláló gyülekezetei elsőnek Dezséry László püspök üdvözölte. Többek közt a.kö vetkezőket mondta: »Az. egész ország evangélikussága , együtt örül most ezzel a gyülekezettel. A ceglédi gyülekezetnek szolgálatkész, becsületes lelkészeket kívánunk nemzedékről-neinzedékre. Kívánunk hűséges és hitben erős, áldozatkész férfiakat és nőket ebbe a gyülekezetbe. Olyan családokat, amelyek itt továbbadják utódaiknak az élő isten evangéliumát. Jövőt kívánunk ennek a gyülekezetnek és bízunk jövőjében. Bízhatunk a jövőjében, mert ebben a ' hazában mindenkinek, az evangélikus egyháznak Is igaz bizodalma lehet a jövőben.« Az üdvözlők sorában Válint János, Pestmegyei Egyházmegye esperese egyházmegyéje, Büky Zsigmond református lelkész, -a református egyházmegye, két református lelkész ceglédi gyülekezetek és egy szónok, a helyi katolikus egyházközség nevében köszöntötte a gyülekezetét. Egyházunk hűséget vár tőled Az Evangélikus Étet szertkesztő- ségéibe az alábbi adományok érkeztek: Nádasdi templomra: Váraljai I., Celldömöik, 2 forint. Csöglei imaházra: VárajMjai I., Celldömöik, 2 forint. Evangélizációra: Martinék Istvánná, Szombathely, 10 forint. Árváknak: Hajnal Gizella, Budaipest, 3 forint. Gyámintézetnek: Nagy Imre, Farad, 5 forint, Majoros Zsuzsa, Budapest, 10 forint. Irgalomháznak: Majoros Margit, Budapest, 10 forint. Evangélikus szeretetintézménynék: Gulyás L, Árpádhaíom, 30 forint, Stornier Gy., Budapest, 20 forint. Lapfenntartásra: Kovács Józsefné, Dorog, 5 forint, Korontos J., Homokszientgyörgy, 40 forint. A sarkadi egyházközség megszervezéséhez: Dezséry László püspök, 500 forint. A vasasi templomépítéshez: Dezséry LászJó püspök, 500 forint. Ne kételkedj Lidman Sven híres svéd írót megkérdezték egyszer, hogy nem szokott-e kételkedni hitében. Lidman ezt a különös feleletet adta: — Mondja barátom, megkérdezte már ön egy* asszonytól, aki 25 éve házasságban él s született ezalatt vagy 15 gyermeke, hogy kételkedett-e már abban, hogy férjnél van? Hogyan? Még nem kérdezte meg? No, csak kér- dezze meg s figyeljen jót, mi lesz a válasz. GYÜLEKEZ Következő vasárnap: október 19. Szentháromság utáni 19. vasárnap Igék: Máté 9: 1—8. Eféz. 4: 22—28. Liturgikus szín: zöld. * Figyelem! Az Evangélikus Élet szerkesztősége és kiadóhivatala Vili., Üilői- űt 24. szám alól Vili., Puskin-u. 12. szám alá köitözött. A telefonszám nem változott. * Felhívás kedves előfizetőinkhez! Szeretette! kérjük előfizetőinket, fizessék be hátralékaikat és rendezzék előfizetésüket legalább a következő negyedévre. Egyházunk egyetlen hetilapja, az Evangélikus Élet, méltán számít olvasóink hűségére. Egyetemes Saj'tó- osztályunk egész évi sajtóterve, könyvkiadása függ az Evangélikus Élet olvasóinak hűségétől. Kérjük előfizetőinket, fogadják szeretettel felhívásunkat és teljesítsék egyházi sajtónk iránti kötelezettségüket. Az október 5-i számban csekklapot mellékeltünk. Kérjük azokat a kedves előfizetőinket, akik előfizetésükké! hátralékban vannak, hogy használják fel ezt a csekklapot. Azokkal a kedves előfizetőinkkel pedig, akik előfizetésüket már sendezték, közöljük, hogy számukra a csekklap küldése nem újabb fizetésre való felhívást jelent, de technikailag keresztül- vihetetlen az, hogy a csekklapok mellékelésénél külön vigyázni tudjunk arra, hogy csak az előfizetéssel elmaradottak kapjanak csekket. Kérjük ezeket a kedves előfizetőinket, hogy a csekklapot azért tegyék el, és ha majd előfizetésük lejár, akkor használják fel újabb előfizetésre. Előfizetési árak: Egy hóra 5.— Ft Negyedévre 15.-- Ft Félévre 30.— Ft Egész évre 60.— Ft Az Evangélikus Élet kiadóhivatala * PESTERZSÉBET A pesterzsébeti evangélikus templomban 1952 október 19-én este 6 órakor zenésáhítat lesz. Műsor: 1. Vulpius: Erős vár Franck: En édes Megváltóin (énekkar) 2. Bach: korálelőjálókok Zipoli: Larghetto (orgona) 3. Hummel: Halleluja! (tenor) • 4. Bach: a-moll hegedűverseny 5. Bach: Csak Te vagy (énekkar) Igét hirdet Bottá István lelkész. 7. Pachelbel: d-moU praeludium és fuga 8. Corelli: Templomi szonáta (2 hegedű) 9. Praetorius: Isten báránya Palestrina: Halleluja (énekkar) Közreműködik: Bemáth Rezső, Nagy Gyula (hegedű) Dankó László, Szabó Gyula (ének' Sulyok Imre (orgona) és a Gyülekezet Vegyeskara Offertorium LELKÉSZVIZSGA A déli Egyházkerület 1952 október 9-én tartotta első lelkészi vizsgáját, melyen azok a segédlelkészek vizsgáztak és szereztek lelkészi oklevelet, akik a Teológiai Akadémiát öt év alatt végezték a felszabadulás óta bevezetett új tanulmányi rend szerint. Lelkészi oklevelet nyert a vizsga alapján: Allinger János ma gyár bo! yi, Naively Sándor pécsi, Kari Béla majosi, Vámos József soltvad-kerti és Zay László budapesti segédlelkész. Allinger János és Kari Béta segédlelkészek németnyelvű lelkészi képesítést is nyertek. SZÜLETÉS ffj. Tóth-Szöllös Mihály kiskőrösi segédlelkészi és feleségét Isten fiúgyermekkel áldotta meg, ki a ke- resztségben a Mihály nevet kapta. BUDAHEGYVIDÉK A budahegyvidéki lelkészi kör ú telefonszáma: 161—450. ÉTI HÍREK ZUGLÓ Zugló evangélikussága Isten gondviselő kegyelméből 1942 október 11-én tarthatta meg egész Budapest evangé- Ukusságának örvendő jelenlétében egy gyönyörű, verőíényes őszi vasárnap délután a zuglói evangélikus templom alapkőletételének felszentelő ünnepét. A Gondviselés kegyelméből és keresztyén anyaszentegyházunk bőséges híveinek buzgalmából s áldozatkészségéből azóta már áll is templomunk Zuglóban, habár még nem teljesen befejezetten és hirdettetik is már benne Isten szentigéje, minden hívő léleknek áldásul. A templomi alapkőletételnek mostani 10 esztendős évfordulója alkalmából ünnepi istentiszteleten adott bálát Zuglói Evangélikus Egyházunk hűséges híveivel templomukért az Ur mindenhatóságának. PESTI EGYHÁZKÖZSÉG A Deák-téri telkészi kör díszterme-' ben tartotta szeretetvendégségét október 12-én este '/s7 órakor. A családias együüléíen a gyülekezet számos tagja és sok vendég vett- részt, úgy, hogy a terem megtelt. Komjáthy Lajos óbudai lelkész bárom tanulságos elbeszélést olvasott fel. A fasort letkészkör szeretetvén dé.g- ségén Virágh Jenő tartott előadást Luther családi életéről. Metis György énekelt, Sívó József hegedült. Morvái István szavalt és a fasori énekkar éne- kelt. A józsefvárosi lelkészkor az üllőiútj körzet számára rendezett szeretetvén- dégséget, amelyen dr. Pálfy Miklós teol. dékán beszélt a bibliafordítás és a gyülekezet kapcsolatáról. A zuglói lelkészkörben is volt szere- telvendégség. Itt dr. Karner Károly teol. tanár ugyancsak a bibliafordítás munkájáról számolt be. Bökay János felolvasott néhány saját fordítású Lafontaine verses-mesét, amit a gyülekezel nagy élvezettel hallgatott. A műsor *öbbi részét a teológusok szolgáltatták. A lelkészkor terve, hogy okt. 24—26- ig Sáfory Tilda szolgálatával fla- nelográfus evangélizác.iót tart. A ferencvárosi lelkészkor is október 5-c:n tartott szeretetvendégséget, ame- Íven Süie Károly helyetteö-lelkész hir-i dette az igét. RÁKOSCSABA—PÉCEt A rákoscsabai és a péceti gyülekezetekben október 5-én iktatta be az új presbitereket Kemény Lajos esperes Ccttche Ervin egyházmegei felügyelő jelenlétében. Az egyházmegyei elnök-* ség egyúttal megbeszélte a presbite-' rekkel az egyházmegye legkisebb egy-* házának problémáit 1Ä. BUDAI EGYHÁZMEGYE A budai egyházmegye telkészi munkaközössége ülést tartott; Bottá István áhítata után Sztehlo Gábor, a szeretePintézmények ügyvezetője tartott előadást és gyakorlati beszámolót egyházunk szeretetszolgálatáról. A munkaközösség egyhangúlag elhatározta, hogy a budapesti intézményeket rendszeresen támogatja minden hónapban egy hétköznapi igehirdetési alkalom offertóriu- mával. — A munkaközösség megindított önsegélyező akcióját kiterjesztette n lelhészözueguekre, nyugdíjas lelkészekre és kegydlfas volt egyházi alkalmazottakra is. A S^ERETET-SZOUQALAT HIRE? EgyhaSzűnJT szeretetszolgálata iránt állandóan növeksz/Jt az érdeklődés. Az Evangélikus Ételhez és a szeretetszolgálat gondnokságához érkező levelek igazolják ezt. Piliscsabán, az idős, volt diakonisz- szák otthonát meglátogatták Hegedűs Józsefné és Major Györgyné, a csepeli gyülekezet tagjai. A budai egyházmegye lelkészi munkaközössége megtekintette az idióták hűvösvölgyi otthonát. Ez alkalommal Virág- Jenő lelkész bemutatta azt a 45 képből álló diapozitív-sorozaiot, amelyet az otthonról és annak munkájáról készített. Az evangélikus főiskolások bibliakörének nyolc tagja, Benczúr László lelkész vezetésével megismerkedett ezzel az áldott és nehéz szolgálattal. Egy nagyobb közösség előtt bejelentették, hogy a bibliakör a szolgálat mögé áü, részben kötényeket készít a gyermekek számára, részben színes képeket a szobák falaira. Adományok is érkeznek. Ezek közül kiemeljük Molnár János és családjáét, aki Soborról csomagot küldött a gyermekeknek, benne diót és almái. A Deák-téri gyülekezet egy névtelen adakozója 1Ö0.— forintot, Ilauszky Sámuel budai hittestvérünk, hálából egyházunk részéről régebben tapasztalt gondoskodásáért 30.— forintot, Beszterczey György ny. isk igazgató Pesterzsébetről 40.~ forintot küldött, a főiskolások rögtönzött gyűjtése 62.—forintot eredményezett, de mellettük mások is hoztak áldoz» tot a szeretetszolgálatra. Százötven éves a ceglédi gyülekezet