Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-10-05 / 40. szám

RSZfiGOS EVANGÉLIKUS HETILAP XVII. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM Egyes szjtft] ára: 1 forint 40 fillér 1952 OKTÓBER 5. Mint egyháznak külön is van okunk arra, hogy teljes odaadással kivegyük részünket a III. Békekölcsön jegyzéséből / Felelősségünk tudatában megkezdtük az őszi munkát A gyengék békéje a kegyelemtől függ Kossuth apánk mondta ezt: »Ha készülünk, nem fogunk megtámadtat- m, ha nem készülünk, megtámadta? tünk'. A gyengék békéje á kegyelem­től függ. Az erős, békéje biztosítékát önmagában hordja.« Ezek a törté­nelmi szavak visszhangoznak minden nap erősödő, a békét lángolóan sze­rető s a békéért állhatatosan küzdő magyar népünk szívében. Ezekre a történelmi szavakra emlékezett az or­szág a Néphadsereg Napján, amit vasárnap ünnepeltünk másodízben. Népünk szivébe zárta, szeretettel ve­szi körül és erősíti néphadseregünké*, függetlenségünk és szabadságunk erős védőjét. Büszke néphadseregére, amelyet azért hozott. létre, hogy . véd­je hazáját, serény munkájának gazdag termését, otthonát, gyermekei jövőjét. Mi a béke oldalán állunk, a mi ha­zánk minden cselekedete békecseleke­det, néphadseregünk is a béke hadse­rege. A magyar nép szabadságharcai­ban .ismertük . meg azonban a valósá­got. Kossuth hadserege nélkül soha­sem emelkedhettünk volna a nemzeti függetlenség rangjára. A Szovjetunió hadserege nélkül sohasem szabadul­hattunk volna meg a német fasizmus igájából. Es igaza ■ van Kossuth apánknak; mai magyar hazánk békéje, hazánk elienégeinek, a nyu­gati háborúcsinálóknak »kegyelmétől« függne, ha békénk őrizetére oda nem rendelnénk néphadseregünk bástyáját is. A harmadik világháború nyugati előkészítői bűnös terveiknek útjában nemcsak saját országaik népének bé­keakarata és a háború elleni megmoz­dulása áll, hanem sokkal inkább a béke országainak mindennapos erősö­dése. A néphadsereg napján tartott dísz- ünnepségén áz ünnepség vezetőszó­noka á következőketmondotta: »Van elég erőnk ahhoz, hogy vállvetve a béketúborraí megvédj ük azt, amit kaptunk és azt is, amit magunk al­kottunk.« Dolgozó népünk azért szereti had­seregét, mert megértélte, hogy béké­je védelmére áldoz érte. Boldogok vagyunk, hogy egyhá­zunk hazafias öntudatában mindig erősödve tud -dolgozni és áldozni a felszabadult magyar hazáért. Az Evangélikus-Élet igyekszik egy­házunk életéről mindenben hű képei festeni. Azonnal beszámolunk minden fontos ■ eseményről, hogy a hívek tá­bora egyházunk1 életiének minden meg­nyilvánulását megismerhesse.. A hí­rek az idő múlásával feledésbe merül­nek, de ez nem jelenti azt, hogy az egyes események ne teremnék meg a maguk gyümölcseit. LELKÉSZEK 1952. május 28-án országos espe­rest értekesiet volt Budapesten. A prédikációra való készüléssel foglal­koztak egyházunk felelős vezetői. A tanácskozás nyomán komoly elhatáro­zások születtek. Az egyházmegyei lel­kész; munkaközösségek megtárgyalták ezeket. Nyári szabadsága csendjében sok lelkész elmélkedett igeszolgá- lala felett. . Isten előtti - felelősségében vizsgálta annak gyenge; pontjait :és Istentől erőt kérve új reménységekkel várta az őszi munka kezdetét. Hiszen annak felelőssége nyugszik : rajtunk, hocxv az Isten üzenetét-és útmutatá­sát váró embereknek tisztán hirdessük Isten igéjét. Nagy feladat és nagy fe­lelősség. Ennek a felelősségnek a tu­datában kezdtük még, az őszi mun­kát. Ezt a felelősséget érezve, ren­dezte meg Teológiai Akadémiánk a lelkésztövá-bbképző tariío’yamot. En­nek e felelősségnek az átérzését mu­tatja azt -is, hogy a, lelkészek oly nagy számban jelentek meg ezen a konfe­rencián. Megindult a léikész; munka­közösségek munkája is. Előtérbe ke­rüllek -az egyházi-és gyülekezeti élet kérdései. Az összejövetelek sorából ki lehet emelni a budai és pesti egyház­megyék lelkészeinek- közös összejőve* te!.ét és elhatározásait. Ezután 'neunte gyülekeznek majd ö-sze közös mun- kárra. GYÜLEKEZETEK A felelősségteljes munkakezdés­nek a jelei meglátszanak a gyüle­kezetekben is. Üj erővel és új re­ménységgel indulnak meg az ige­hirdetések. Egyik-másik gyüleke­zetben néhánynapos, vagy akár egészhetes igehirdetéssel kezdő­dött az őszi munka. Megkezdődött újból Isten igéjének ’ú/gó tanul­mányozása a bibliaórákon és egyéb összejöveteleken. Hiszen az Ige minden keresztyén életnek és ismerétnek alapja és útmutatója. S ahogyan felelősséggel folyik a munka az istentiszteleteken és bibliaórákon, ugyanúgy nő hívei­nek felelőssége is, egyházunk irá­nyiban. Ha valahol megkésett volna az őszi munka, vagy szuny- nyadqzna a hi.v.ek felelőssége, meg­van még a lehetősége a mulasztás pótlásának. Hiszen azért is adunk hírt a munka megkezdéséről, hogy mindenki;, lépést ' tudjon tartani egész egyházunk életével. Megtörtént az egyház szervezeti:át­alakítása is. Az'új' Délf és 'Északi egy­házkerületben ,8—8 egyházmegyében sori lelkész 1200, id. Rimát Jenő angyalföldi lelkész 1200, Scholz László zuglói léikész 1200, Korért Emil kőbányai lelkész 12Ö0, ár. Ha­lász Kálmán- ferencvárosi IfeiVgsz 1200, Váliiif János p.e»tmegvéi espe­res 1200, Fábián Imre Tolna-Bara­nyai esperes 1200. fír. Gaudy László igazgató-lelkész, Jávor Pál ceglédi lelkész, Mekis, /.dánt ketet-b.é,kcsi esperes, Jcszkhseky János és 'Zeman Mihály tótkomlóst lelkészek,' Fried­rich Lajos kecskeméti lelkész, Dubo- vay Géza kaposvári - lelkész, dr. Szi- lády Jenő Bpest.. Rákóczj-úti lelkész. Fekete István hévízgyönki lelkész, Harmati György maglódi lelkész, Péter Lajos egyházi* - pénztáros 1000—1000 forintot jegyeztek. Her­nádi/ Nándor kerületi létkész és Cscpregi Béla kerületi missziói lel­kész 900—900 forintot jegyeztek. So­kan, lelkészek és segédlelkészek túl­jegyezték' kongruájuk összegét, álta­lában az-onban a gyülekezeti rendes lelkészek jegyzése 700 forint, a segéd- lelkészek jegyzése általában 550 fo­rint. Megjegyezzük, hogy az Egyetemes Egyház, az Északi Egyházkerület és a Déli Egyházkerület, mint jogi sze­mély, 5000—5000 forintot, összesen 15 Ö00 forintot jegyzett. A Harmadik Békekölcsön jegyzése még folyik, egyházunk és lelkészeink jegyzéséről lapunk legközelebbi szá­mában kiértékelt jelentéseket közlünk". Dr. Vető Lajos püspök és Dezséry László püspök 3000—3000 forintot jegyeztek; Csákó Gyula és Gádor András püspöki titkárok 1500— 1500 forintot jegyeztek;- Tbeológiái Akadémiánk tanárai valamennyien 2000—2000 forintét jegyeztek; Egye­temes Egyházunk 'Sajtóosztályának dolgozói -ezideig valamennyien leje­f yezték I-farrnfóik Békék öl osönükft 00 forintos /átlagos Jegyzésben;,-le* jegyezte a Harmadik Békekölcsönt áz egyetemes egéház irodája'és mind­két egyházkerület püspöki' hivatala is. Az egyétemesiroda jegyzésének átlaga 675 forint; 'az Északi püspöki hivatal- átlaga 750 forint; a Déli püspöki hivatal jegyzési átlaga 750 forint. ­Kiemelkedő jegyzések az Északi Egyházkerületben Sréter Ferenc budavári, lelkész 1200, Muncz Frigyes kelenföldi lelkész 1200, Molnár. Gyula esztergomi lel­kész 900, Csengődi/ Lajos salgótar- jani esperes 900, Foltin Brúnó öt- gyermekes soprorrbáníalvai lelkész 700 forintot jegyeztek/ Az Északi Egyházkerületben lel­készek és segédlelkészek általában lejegyezték kon-gruájuk összegét. Kiemelkedő jegyzések a Déli Egyházkerületben; Grünvalszky Károly józsefvárosi lelkész 1500, Kemény Lajos pesti esperes 1200. Gyöngyösi Vilmos fa­Orezágszefíe lelkesen folyik a Har­madik' Békekölcsön jegyzése. Magyar népünk világosan látja, hogy ami­kor most immár negyedszer. kölcsönöz az államnak, akkor nemcsak hazánk fejlődését és építését szolgálja, 'ha­nem jegyzésével Önmagának megtaka­rít, sőt a ’kölcsönök • kisorsolása bi­zonysága annak, hogy pénzét sükszo- rop8rír'küBjá vissza. Szentünk', előtt, valósulnak meg azok a'nagy alkotá­sok, melyek terveink ■ eredményei és amelyeket ' a hazánknak nyújtott köl­csönök tesznek' lehetővé. A‘ napisajtó­ból és életünk mindennapi tapaszta­lataiból látjuk, hogy köiosöneink ho­gyan' kamatoznak valamennyiünk javára/Nem tudnánk felsorolni azt a sók .alkotást, intézményt, egyszóval felemelkedést,. amit népünk megértése és ^áldozatkészsége tett lehetővé. Népünkkel együtt részesülünk a hároméves terv és ötéves tervek eredményeinek minden áldásában. Lelkesen > járulunk hozzá . népünk áldozatához. Mint egyháznak még külön is van o-kunk arra, hogy. teljes odaadással kivegyük ré­szünket a Harmadik Békekölcsön jegyzéséből. Sok felépített, vagy újjáépített templomunk és paplakunk hirdeti, hogy államunk velünk van támogató készségével: Az államsegély ' (kongrua), sőt a felemelt államsegély, amit minden szolgálatban lévő lelkész élvez, buz­dít arra, hogy jegyzésünkkel bebizo­nyítsuk; sokra értékeljük államunk­nak lélkészkedő papságunk számára nyújtott támogatását. Nyugdíjas lelkészeink, akik az ál­lamtól kapják teljes egészében nyug­ellátásukat, kölcsönjegyzésükkel is köszönetét mondanak a magyar Nép- köztársaságnak, Lelkesen jegyeznek Theologiai Aka­démiánk tanárai, is. Jegyzésük bi­zonysága annak, hogy nem feledkez­tek meg arról a nagylelkű támoga- tásról. amit a Theológiai Akadémiá­nak Sopronból Budapestre költözése alkalmából nyújtott az állam, az Aka­démia és a Leikésznevelő Intézet el­helyezése és . tanáraink Jlákáekérdé- scinek megoldása tekintetében. A Harmadik Békekölcsön jegyzése egyházunkban is lelkesen folyik. Egyházunk, annak intézményei és lelkész! kara jegyzéseivel is bi­zonyságát r/karja adni annak, hogy egy népünkkel és a nép államá­val jövőt építő nagy törekvései­ben, alkotásainak létrehozásában és,külön is kifejezésre óhajtja jut­tatni jegyzéseivel,- hogy hálás a niagyar népnek és Népköztársa­ságunknak minden segítségéért és támogatásáért, amiben egyházun­kat és annak papságát ismételten részesíti. AZ ÖSSZETARTÓ KÉZ »Elültetem őket és megsoka- sítom és helyeztetem az én szenthelyemet közéjük örökké.« (Ezékiel 37:2S-b.) A két részre szakadt Izrael egyesí­téséről szóló próféciából vett mon­dattöredék ez az ige. Jelentős előzmé­nye van. A két fát összefogó kéz képével kezdődik a prófétai üzenet. Isten pa­rancsára Ezékiel megfog egy botot, ráírja: Judáé... Azután másik botot keres, amire ráírja: Józsefé... A ket­tőt egy marokba fogja, odatartja népe elé. íme az Isten üzenete! Az ered­mény a nagy mondanivaló, az egyre visszatérő óíestamentoroi robusztus prófécia noha nem-nép voltatok, most nép lesztek, én népem! Isten egyesítő kegyelmes cselekedetének a képe ezi • Itt a hangsúly a kézen van, amely összetart. A leyétbétruge üzenete sze­rint: egyek vagytok a Krisztusban. Az összetartó kéz■ Ö, Elültetem őket — szól az ige aján­déka. Isten hányódó népe, hányódásá­ból otthonra lelsz. Isten az.övéit a yi-. lúgba plántálta. .''Meggyökerezteti, -nő-, veszti, gyüniölcsöztetí és ’ terjeszti; Szolgálatunk területe és jövendő életünk gyökere itt van a világ­ban. Más szóval: üdvösségünk azon fordul meg. hogy milyen a hitünk és a hitünkből fakadó szol­gálatunk a világban. Hát a »jövevények és vándorok« könnyedsége, hiszen »nincsen-itt mara­dandó városunk?« Még’ vagyok győ­ződve afelől, hogy nem az tölti be ezt az igét, oki csak úgy felelőtlenül át akar lebegni ezen a világon. A hegyi beszéd egyik magyarázója a széles üt— keskeny út hasonlatáról azt mondotta, hogy az.utamat a nyomom muraija meg igazán, Ha a rpagaip önző énje mély nyomot hagyott magam után, a széles úton jártam- De, ha nyomom­ban a Krisztus nyoma látszik, a keskeny jit volt áz utam. Szenthelyemet közéjük helyezem örökké — szól.Isten ígérete. Képével van. az Ür. Itt van velük ahová ül­tette. Sok keresztyén próbál vigasztalódni nehézségei előtt megrettenve, nogy »majd odaát.« így tolja tovább eléje napjait, azzal a halogatással, ami egy­néhány éve volt divatos regényoen (Elfújta a szél). így fejeződik,.ki: ma még nem gondolkodom rajta, maid holnap. >* Aki így próbál átlavírozgatni az életen, az isten mellett lavírozik el s csodálkozhat, ha rajta is betelje­sül egyszer Jézus jóslata s el­hangzik felette a »sohasem ismer­telek titeket« ítélete. Itt kell engedelmesen <árnom, hin­nem — tehát cselekednem. Tehetem, hiszen összefog a kéz,' amelyről egy finn ének .nyomán úgy énekelünk, hogy »által van szegezve.« Talajra találtunk a világunkban. ; , Megfogózhatunk1 népünk felada­taiban a liajszálgyökereinket mé­lyen belebocsáthátjuk a világba, ; élő gyülekezeteink, 'híveink által. | , Sarkalló reménysége van szolgála­tunknak, velünk az Isten. ;-í 1 Korén Emil Heti Igénk: >>.,. ismét arra van szükségetek, hogy az Isten beszédeinek kezdő elemeire tanítson valaki titeket...« (Zsid. .5:12-ből) OKTÓBER 1. Az Evangélikus Élet negyedik negyedévi előfizetésének napja indult meg a munka. Egyik-másik;.egy-,, házmégyóben új esperesekkel, új fel­ügyelőkkel; új presbitefeklsél. Az egy-, házi munka felelős végzését várjuk , tőlük. Az új kerületekben most kezdő-' d;k majd el az újonnan egymáshoz- csatolt gyülekezetek és hívek-testvéri szeretetbén való egybeforrása Isten­nek tetsző felelős munkában. CSENDES MUNKA Nem je.entektelen es nem ezert ..ke­rült a végére. Mivel csendes szorga-, lommal folyik ez a munka, kevésbbé látjuk, de "annál fontosabb. Teológiai Akadémiánkon is megkezdődött az új év új elgondolásokkal, új felelősséggel.- Múlt heti . számunkban beszámoltunk . az Akadémia tanévkezdéséről. Teljes, . csendben, de nagy hűséggel és fele­lősséggel folyik a zsinat további. tör­vénycikkeinek az előkészítése. Hitvál- 'Iáéi irataink gyűjteményes kiadásának munkája is halad előre. Szeretetintéz- ményeinkben áldozatos lelkek végzik az egyházi diakónia csendes szolgá­latát. De ne feledkezzünk meg az egy­ház sok csendes muri* ás r-ni, édes­apánkról, édesanyánkról, akik az ott­hon csendjében kulcsolják imára gyer­mekeik kezét és esténként áhítattal hajolnak bibliájuk felé. Végül hadd szóljak újságunkról. Az Evangélikus Élet szerkesztői is szor­galmas munkát végeznek. Ez is csend­ben folyik. Hadd mondjak el róla mégis annyit, hogy minden szomba­ton .egybegyülnek a lap szerkesztői és munkatársai. Megbírálnak minden', megjelent számot és felelősségük tu­datában készítik az újat. Jó reménységgel vagvupk. hogy- híveink érzik a felelősséggel vég-’ zett munkát és ez őket is további' felelősségre, állhatatos egyház-' hűségre ösztönzi. ?. ■ : Gyöngyösi Vilmos i Korén Emil lelkész: „/Uelkészfik,rendszeres továbbtanulása a jobb gyülekezeti munkát biztosítja1' Egyházunk két központi fekvésű, fővárosi egyházmegyéjének, a Budai és a. Pesti Evangélikus Egyházmegyé­nek lelkészei szeptember 26-án, dél­előtt közös munkaközösségi összejöve­telre gyűltek a Deák-téri egyházi dísz­teremben. Az együttes megbeszélés tárgya az elkövetkező közös munka irányvonalainak megállapítása volt. Csaknem kivétel nélkül jelen voltak az egyházmegyék lelkészéi, Dezséry László és dr. Vető Lajos püspökökkel, valamint Kemény Lajos és Várady Lajos esperesekkel együtt. A bevezető áhítaton Koren Emil lelkész szolgált. Az összejövetel ' je­lentősége domborodott ki Kemény La­jos esperes megnyitó szavaiból. »A két egyházmegyének ez az együttes' összejövetele mutatja azt a jellemző változást, ami egyházunkban, az utóbbi időben végbement. Az egyház­megyék és kerületek testvéri közös­ségben akarnak dolgozni és szolgálni. Hasznosnak látszik, hogy 'lelkészeink együttesen dolgozzanak munkaközös­ségeinkben.« Ezután e kél esperes ismertette ; a két egyházmegye munkaközösségei­nek eddigi külön-külön munkáját és terveit, majd a közös megbeszélésre került sor. A két egyházmegye lelkészeinek közös értekezlete ezután a ielkészi közélet szempontjából nagyjelen­tőségű határozatot hozott. Ez a határozat a félszabadulás óta a legjelentékenyebb kezdeményezés annak érdekében, hogy lelkészeink - lépést tartsanak a tudományos fej­lődéssel és rendszeresen foglal­kozzanak egyházunk mai kérdé­seivel úgy, ahogyan azok a gyüle­kezeti életben felvetődnek. '. i Elhatározták, hogy egészéves' tanfolyam mot kezdenek mindkét egyházmegye' minden lelkészének rendszeres rész­vételével. A tanfolyam rendszeres) heti összejövetelek formájában he­tente két előadás megvitatásával fog' folyni. A tanfolyam tárgykörét a lel­készek Dezséry László püspök veze­tésével beható megbeszélésen .vitatták meg. ' ­A nagybudapest; lelkészek nagy lel­kesedéssel kérték fel ,a > püspököket arra, hogy ezt az egészéves'tanfolyam mot előkészítsék.

Next

/
Thumbnails
Contents