Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1952-09-14 / 37. szám
XVII. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM Egyes szám ára: 1 forint 40 fillér 1952. SZEPTEMBER 14 Készülj az Ige hallgatására! Ma már egy egész ország teszi fel a kérdést: Mit ieftét ma a békéért ? Az Országos Béketanács határozata értelmében november ..22-én összeül a harmadik magyar békekongresszus. Ez a békekongresszus előkészület a december 5-i bécsi világbékekongresz- szusra. Seregszemle lesz a béketábor magyarországi szakaszának erői felelt. Az első magyar békekongresszus — 1949. június 18. — óta a magyar békemozgatom. nagy utat tett meg. Bé- kemozgatmunk fejlődésének egyik legfontosabb mutatója az, hogy a magyar dolgozók milliói a béke megőrzésének óhaját a tettek, a békéért végzett mindennapos münka váltotta fel. A mi népünk megtanulta, hogyan kell őrt állni a békén. Ma már nincs olyan üzeme hazánknak, ahol ne szerveztek volna nagyszerű termelési győzelmieket eredményező békemüszako- kat. Munkások ezrei állnak békeőrsé- gen és kezdeményeznek békeheteket. Sokszáz faluban a béke jelszavával folyik a vetés, a begyűjtés. Ma már egy egész ország teszi fel a kérdést: mit tettél ma a békéért? A feleletet megvalósuló terveink, épülő békemüveink, erősödő hazánk adja meg. .Békemozgalmunk másik nagyszerű eredménye, hogy az elmúlt évek során szüntelenül növelte, erősítette népünkben. a helytállás szellemét, hogy minden nehézséget leküzdve, becsülettel teljesítsük kötelességünket. Békcrnozgalmunknak azonban még igen nagy és növekvő feladatai vannak. Öntudatosan tekintsünk vissza arra a munkára, amit egyházunk végzett a béke megtartása érdekében. Egyházunk népe megértette és átérezte azt a hatalmas feladatot, amit az egyház Ura ebben a nehéz és válságos időben helyezett hívei vállára. Büszkék vagyunk arra, hogy kezdettől fogva szilárdan és határozottan olt állottunk azoknak a táborában, akik teljes erejükkel és egész életük latbavetésével küzdenek azért, hogy a béke megmaradjon. A december ötödiki bécsi békekongresszus az egész világ békcszerelő embereinek hatalmas demonstrációja lesz. A november huszonkettediki magyar békekongresszus ennek az előkészületnek magyarországi sikeres befejezését jelenti majd. Imádkozzunk azért és legyünk azon, hogy a jóakarata és békésszándékú emberek összefogása megakadályozhassa a háborúra készülő gonosz erőket abban, hogy tervüket végrehajthassák és ismét verés lángözönt zúdíthassanak a világra. SZENTHÁROMSÁG U. 14. VAS. Gál. 5:16 —24. Galácia gyülekezeteiben vita folyik a helyes keresztyén életről, a meg- igazui.ás útjáról. Marják, falják egymást nagy »szent« haraggal. (15. v.) A gyülekezetekért aggódó Pál annak megvizsgálására ösztönzi. a Ga- láciabelieket, hogy tulajdonképpen mi is vezérli, hatja át őket? Istennek drága kegyelmi adománya, Szentlelke vezeti; őket Isten iránti engedelmességre, vagy valami más szabja meg életüket? Mi ez a más? A test.. De nem úgy kell érteni, 'hogy a test a maga alan- tos érzékiségével, mellyel ézemben áll az ember nemes része, a lélek.Ez nem felel meg a Biblia tanításának. Isten Szentlelke munkájával szemben áll az ember, mint test, a maga testi, lelki, érzéki, szellemi valóságával, egzisztenciájával. Mint ilyen, esendő és gyarló, és a bűn és halál hatalmába került. így az ember a maga egész mivoltában »test« és nem tudja az Isten akaratát cselekedni. Hogy a Galáoia-beliék jobban lássák, hogy miért »testiek«, felsorolja a test cselekedeteit. Hogy azt is tudják, hogy miben kell Istennek engedetmesikednlök, ml 6 kell csetekedniök Isten Szentlelke vezetése mellett, felsorolja a Lélek gyümölcseit. Nem valami mellékes dologról van szó, mert a »test« szerint élők eljátsszák az üdvösséget, Isten országának örökösei nem lehetnek. A Lélek szerint élőknek meg kötelességeik vannak: a test indulatainak és kívánságainak megfeszítése. Amikor most már az ige hallgatására készülsz, vizsgáld meg. Isten Szentlelke és a »test«, mint megromlott emberi természet, miképpen -érvényesül életedben, gyülekezeteid és egyházad életében? , Miben nyilvánulnak meg a fest cselekedetei és miben lehetne a Lélek gyümölcseit teremni? Hogyan feszítheted meg a test indulatait és (kívánságait? Miképpen kaphatod Isten Szent- lelikét? Imádkozz azért, hogv ezekre a kérdésekre az igehirdetésben megkaphassad a feleletet. Gyöngyösi Vilmos A LELKÉSZl MUNKAKÖZÖSSÉG AZ EGVHAZ-MAI LEGFONTOSABB ÉS SZELLEMI MŰHELYE — MONDOTTA VARADY LAJOS ESPERES a budai egyházmegye lelkészi munka- közösségének első ülésén. Országszerte megindultak a lelkészi munka- körösségi ülések egyházmegyénként, ahová a lelkészek, sokszor nehéz anyagi áldozatvállalással is összegyűlnek havonként, vagy kéthavönként. Mindannyiunk előtt világos, hogy a korszerű egyházi életben való helytállásuk csak komoly és alapos együttes munka nyomán valósulhat meg. Ezt a sort indította meg az elsők között a budai egyházmegye szeptember 5-én tartott ülésén, amelyen Várady esperes még az alábbiakat mondotta: A munkaközösség az a műhely, amelyben összegyűjtjük gyülekezeti szolgálatunk, tapasztalataink, fáradtságunk, gyötrődésünk, eredményeink, örömeink anyagát. Minél hűségesebb egy lelkész a gyülekezeti szolgálatban, annál gazdagabb, sokrétűbb, általánosabb érdekesebb anyagot ad át a munkaközösségnek. Nem az íróasztal melletti spekuláció, körömrágós gondolkodás anyagára van itt szükségünk, hanem arra a valóságos, sze’leini kincsre, amelyet a gyülekezetből, a mi népünk életéből merítünk, az íróasztal mellett rendezünk és az imádság tusakodásaiban a Lélek által tisztulni engedünk. A csendes kamrák, a gyülekezett pásztorkodás, a teölőgki tudomány világának eredményei lássanak ift napvilágot. de úgy, hogv innen ismét visszakerüljenek a gyülekezet; a Teológiai Akadémia közösségébe s a csendes kamrákba. A -munkaközösség lényege a munka, de feltétek a' közösség. Isten barátságával áldott, 'irányított, fegyelmezett, megszentelt közösség. Ebből tör elő a munka ereje,- ettől formálódik az egyház. GALACIA A Szentháromság ünnepe utáni 13—14. és 15. vasárnap levélbeli igéje a Gatáciaii levélből való. Ismerkedjünk azért Galácia gyülekezeteivel!.................... Galácia Klsázsia közepe, á mai Törökország területén fekszik. Nevét, az odatelepülő gátlóktól kapta. A gallok egy része a mai Franciaország és Belgium területén talált hazára. Ez volt Gallia, a későbbi Franciaország. Egy másik részük Krisztus előtt 280 táján Görögországba tört be. Kis- Ázsiába egy ottani király hívta őket. Később a rómaiak szállták meg az országot, és Krisztus előtt 26-ban római provinciává lett. Fővárosaik egyike volt Ancyra, amely Ankara névén Törökország mai fővárosa. Galácia gyülekezeteit Pál apostol alapította. Pált a Galaták nagy szeretettel hallgatták, úgy fogadták »mint Isten angyalát, mint Krisztus Jézust«. Mindent készek voltak neki odaadni. (Gál. 4:14—15.) Boldogságukat megzavarták azonban Jeruzsálemből jött zsidó-keresztyének, akik azt vallották, hogy csak akkor lesz teljes keresztyén hitük és életük, ha nemcsak a keresztyén hitre térnek, hanem zsidókká is lesznek. Igv vetődik fel a világtörténelmi jelentőségű kérdés, hogy .a ke- resztyénség szabad-e a zsidóságtól, vagy pedig a zsidó törvényes-kedésben lesz teljessé. E^. .utóbbi esetiben ugyanis mindem keresztyénségre megtérő pogá-nynak előbbi zsidóvá is kellett lennie. . Pál ebben -a rövid _ levélben — melyet, sajátfcezűleg. írt — (6:11.), adja meg a feleletet. Kifejti a kegyelemből, hit által való. megigazulást, mely semmi toldásra, kiegészítésre nem szorul. Feltárja az evangélium és a törvény egymáshoz való viszonyát. Szól a keresztyén szabadságról, a törvénnyel szemben -is. De figyelmeztet, hogy senki vissza ne éljen ezzel a szabadsággal, mert az új étet Lélekben való járás. E tanításait oly fontosaknak és oly -igazaknak vallja, hogy minden ettől eltérőre átkot mond, még_»-ha mennyből való -angyal hirdetné is.« (1:8.) Most, amikor hétről hétre a Galácia- belieikhez írt levélből prédikálunk, ez a kis írás is ösztönözzön mindenkit a levél olvasására és tanulmányozására. Gyöngyösi Vilmos A budapesti Evangélikus Theologia! Akadémia tanári kara egyhetes teológiai lelkészi továbbképző tanfolya- mot nyitott a hűvösvölgyi Lelkésznevelő Intézetben. A tanfolyam megnyitásán, szeptember 8-án. délután több mint száz lelkész gyüíit össze a nagy előadóteremben, ahol a továbbképző tanfolyamot ünnepélyesen megnyitották. Dr. Pálfy Miklós, a theologia dékánja, az ószövetségi tudományok professzora nyitotta meg a tanfolyamot. Kijelentette, hogy »Theológiánk tanárai azért rendeznek ez évben is lelkészi továbbképző tanfolyamot, hogy a lelkészekkel együtt sokat tanuljanak«. Pálfy dékán a továbbiakban a lelkészi szolgálat felelősségére mutatott rá és hangsúlyozta, hogy felelősségteljes egyházi szolgálatot csak tudományos, alapos felkészüléssel lehet végezni. A tanfolyam rendézőfnzottisága nevében dr. Nagy Gyula,, a teológiai dogmatika tanára beszélt s megállapította, hogy a tanfolyamán az ország valamennyi egyházmegyéje képviselve van s hálával emlékezett meg arról, hogv Isten lelkészeinek szívébe a tanulásra való vágyat ültette. »Közös és elmélyülő, az otthoni munkára tekintő szorgalimatoskodást várunk a tanfolyamion megjelenő lelkészektől« — mondotta dr.: Nagy Gyula. Az első eló'adást dr. Vető Lajos püspök tartotta a Lutheránus Világszövetség hannoveri nagygyűléséről. A majdnem másfélórás beszámoló rendkívüli érdeklődést keltett a lelkészekben s a beszámoló után a püspök a lelkészek számtalan kérdésére válaszolt. A tanfolyam egész héten keresztül lart, gazdag tanulmányi anyaggal. Hazaérkeztek egyházunk képviselői a lundi világkonferenciáról Az Egyházak .Világtanácsa keretei között élő »Hit és .Egyházszervezet« ökumenikus mozgalom harmadik világkonferenciájáról, a svédországi Lundbó! — ahol -két hetet töltöttek — hazaérkeztek egyházunk küldöttei. Dr. Vető Lajos és Dezséry László püspökök képviselték egyházunkat ezen a konferencián. A magyar református egyházat D. Bereczky Albert és Péter János püspökök, valamint Kiss Roland konventi elnök képviselték. A konferencián az öt világrész legfontosabb egyházainak -képviselői vettek részt. Ortodox, anglikán, lutheránus, református, baptista, metho- dista quäker és más egyházak delegátusai. tanácskoztak, két héten keresztül az egyháza-k egységének theo- iogiai alapkérdéseiről. A konferencia mélyen feltárta az egyházak közötti tanításbeli és életgyakorlatbeli különbségeket és határozatokat hoztak az egyház, az istentiszteleti rend, az úrvacsora-tan s az egyház egységét bontogató társadalmi és kulturális tényezők további theoíógiai tanulmányozására vonatkozólag. A -konferencia jellegzetesen theologus-kon- je^ncia volt, a tudományos vizsgálódás állt előtérben s, a körös megállapítások e’sős-arba-n a theo-ió,gumókat érdekli. Azok a jelentések, amiket különböző tárgykörökben a konferencia tagjaiból felállított t-an.a!«lányi bizottságok létrehoztak, aján'ás- jellegüek. Á-rrava.lók, hogy a világ egyházai külön-külön továbblfciyt ássák igáját egyházuk és -a többi egyházaik ta-nítás, s egymástól eltérő hitbeli felifogásuk ita-miilimán-yozását, s ennek;- i^yén, kfenéséék egymás jobb megértéséhek útját. A Hit és Egyházszervezet Világmozgalma ezen az útöüí műé!i -az egyházak közötti látható : egységet, megközelíteni. A világkonferencia folyamán Dezséry László evangélikus, és Pélir Jánas református, püspök hosszoljb rádi-ónyils-tkozatot tett az . angol rádiónak a konferencia lefolyásról és a magyar protestáns, egyházak együttműködéséről. A magyar püspököktől több hosszú interjú jelent meg angol és svéd egyházi és napilapokban, Bereczky Albert püspök konferencia: istentiszteleti prédikációját é-s Péter' János püspök konferenciai • felszólalását lapunk előbbi számában közöltük. A konferencia i-deje alatt minden egyház tartott nemzetközi külön* találkozókat is Lundban. Az evangélikus egyházaik találkozóján püspökeink is részivettek s az estélyt, melyen Dr. Lilje püspök volt a vendéglátó, szívélyes beszélgetésben töltötték a külföldi lutheránus megbízottakkal. . A magyar delegáció tagjainak értékes megbeszélései voltak különböző fontos egyházi személyekkel és csoportokkal!, melyek közül kiemeljük -a kelet-német evangélikus egyház kiküldötteit. Kedves és jelentős vonása volt püspökéinek külföldi útjának az, hogy Lundban több' Olyan külföldi egyházi férfi felkereste őket, akik valaha Magyar-országon jártak vágy tanultak. így Daniel Ccdcrbcrg svéd lelkész, Hermann Diem német lelkész,a-kik nemrég jártak Magyarországon. valamint Mogens Zeuthen dán lelkész és Mariti Voipio finn lelkész, akik' Magyarországon . ipnuttak, kc- "resték fel Lundban a nijgya'r püspököket. A svéd egyház és Lun'd vámsa vendégszeretete közös.élménye volt [a világkonferenciának. . ; Hannoverben bemutatták az új Luther-filmet A Lutheránus Világszövetség hannoveri nagygyűlésével kapcsolaiban volt az ünnepélyes bemutatója annak a .Lutber-fillimnek, amit a Lutheránus Világszövetség sajtója hosszú hónapok óta propagált. A nagygyűlés megnyitása utáni napon, vasárnap délelőtt a koníerenoia csaknem minden részvevője előtt -mutatták be ezt a nagyszabásúnak beígért filmet. A film azonban őszinte csalódást okozott. A Luther-fűim címe ez: »Az engedelmes lázadó.« A cím a maga belső gondolati feszültségével gazdag mondanivalót ígér, ez a mondanivaló azonban a filmben nem jelenik meg. A Lutheránus Világszövetség támogatásával alkotott Luther-film, amihez az amerikai’ evangélikus egyház sok -dollárt, de úgylátsz-ik mégsem elég dollárt adományozott, nem egyéb dlapoziitív-szerű álló.-képek sorozatánál, melyeket itt-ot-t tar-kit csak egy- egy természeti táj felvétel, egy harangzúgás, vagy szélvihar által csavart lombkoronák . felvétele, mellyel Luther híres, de sokszor vitatott megtérési élményét próbálja a film illusztrálni. A diapozitív sorozat mellett sivár és lélektelen kísérőszöveg nem egyéb unalmas beszámolónál, Luther életének főbb eseményeiről. A Lut-her- városok templomairól, szobrokról, képekről, kéziratokról felvett képek -közölt néhol egészen új és nagyon szép, sőt tartalmilag is jelentős dokumentumok kerülnek a, vászonra, ezeknek értékelése és egy igazi, életszerű és modern Luther-értelmezés mo-nda-ni- valójápak kidolgozása szempontjából azonban mindezek nem jönnek számításba se. A- mélyértelmü és tartalmi kifejezésben gazdag középkori és Lut-her-korabel-i művészi emlékek gazdag anyagot szolgáltathatták volna arra,, hogy Luther szerepét, történelmi forra-dalmiságát és ugyanakkor Istenhez való rendíthetetlen engedelmességét kidomborítsák: Mindez azonban elmarad. A filmen egy állandó félelem vonpl végig, osakhogy a római katolikus egyházat meg ne bántsa. Igen lehangoló az a beállítás, ahogyan Luthernek a Münzer-íéle parasztlázadásban való szerepét magyarázza a -film. 'A filmből körülbelül, az derül ki, mintha Luhter ezt mondta volna: »Lám, lám; lázongó és megvert parasztok, mondtam én nektek, hogy nincs igazatok!« A film egyetlen igazi Luíher-pro- blémáihoz sem nyúl hozzá és mindenütt szolgaian aikailmaz'kodik régi és sok tekintetben már felülvizsgálat tárgyává tett Lut-her-legen-dák hangulati beállításához. A Luther-film sikertelenségét) a -film alkotói úgylátszik szintén tudatosították -magukban. A bemutató előtt a film -rendezője 25 perces előadásban mentegetőzött a felől, hogy m-i-k voltak a Luther-film megalkotásának nehézségei. A Luther-film megalkotásának igazi nehézsége azonban olyan volt, amiről -a film rendezője nem nyilatkozott. Az igazi -nehézség äz volt, hogy a Luther-film készítői attól az állásfoglalástól féltek, amit: a mi korunkban meg kellett volna tennfök, ha Luther örökségének igazi hordozói. A rejormátori örökség világos, forradalmi állásfoglalása' hiányzott ebből a filmből; a középkorral való leszámolás, értve ezt vallási, teológiai és társadalmi szempontból egyaránt. A magyar delegáció egyik tagja a Luther-film bemutatása után néhány ugyancsak csalódott külföldi delegátus előtt ezt a jellemzést adta a Luther-fiimhez: .»Szép dia-pozitívsorozat volt ez, olyan unalmas beállítással, ahogy' -nálunk ezelőtt tizenöt évvel a vallástan órákon Lutherről tanítottunk.« Ez volt a külföldiek véleménye is ... >,Teológiánk tanárai a lelkészekkel együtt ^ sokat akarnak tanulni" —1 — mondotta Dr. Pálly Miklós, theológiai dékán a nagylétszámú lelkészi továbbképző megnyitásán
