Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-08-31 / 35. szám

4 EVANGÉLIKUS ÉLET Móricz Zsigmond örök élete Irta: Szalatnai Rezső Tíz évvel ezelőtt halt meg Móricz Zsigmond. M.a is elborítja szemünket a könny, ha régem dőlünk, miért ment el oly hirtelen-korán, a háború kü­szöbén, mennyire kellett volna a nagy megpróbáltatásokban az ő jelenléte. Lehet, hogy ebben túlozunk? Mond­ják, mondogatják, Móricz nem volt politikus s közéietíormá’tó lény, ki­bújt minden kényes kiállás ©löl. Mi azonban ennek az ellenkezőjét tud­juk. Móricz Zsigmond kétségtelenül nem tartozott azok közé, akik sza­vukkal behorpasztják a kormányzat sátorát s fellázítják a népet. De egész lénye a magyar nemzet közvetlen 'megtestesülését jelentette. Minden írásműve pedig népünk valóságát, jo­gát, erejét képviselte. Ezért volt ren­dületlenül nyugodt s valósággal ki­kezdhetetlen. Mások1 folytattak itt har­cot, ő csak szemlélődött, nem veti ■részt benne. Dehogynem, Móricz Zsigmond minden műve harc és csata volt mindnyájunkért. Most láthatják ezt, akik kétkedtek az ’ élő emberről. Most már az ember nincs közöt­tünk, de itt él velünk az író, a látha­tatlan, de annál tapinth atóbb erő. Ne 'kerülgesse senki ezt a nagy erő­telepet, nem élhet emberként nélküle ezen a földön. Ahogyan harminc év­vel ezelőtt törvény volt, hogy el kel­lett ismernie mindenkinek Adv Endre költői szóval kifejezett igazságait és szépségeit, úgy' most el kell ismer­nie Móricz Zsigmond igéjének érvé­nyességét- önnön magára s minden­kire nézve. Ez pedig nem is irodalmi követe!ménv. hanem az élet egyik parancsa. Mi a valóság tanítványai lettünk s h.a visszanézünk, ott égnek Móricz mondatai mögöttünk, mint igazolás és beteljesülés. Móricz nem a szépítések s nemi a rútíiások írója volt, nem a romantikus s nem a re­akciós Magyarország mesé'.ője, ha­nem a valódié. így' volt ez aiz író a mi nagy nevelőnk. Elénk tárja bűneink albumát, de egyúttal felemel, _ mert igazságosztó az ő kemény Tatása s a fertelmek közt megmutatja a szé­pet és nagyot, a mélységesen ember! képességeket és vágyakat is. Nem enyhítette a valóság feletti ítéletét, de lehetővé tette számunkra a’ bűn megértését s megmondotta, ho­gyan kerülhetjük el holnapra. Ez pe­dig egv író esetében a leglényege­sebb. Móricz soha nem szakad el azoktól, akiket ábrázolt, köztük ál!, elkever ődik ott. mint a vásári nyüzs­gésben. Néha úgy tűnik fel, ő maga is egyike azoknak, akikről beszél. Ha maga észlelhetően nem szólott hozzá az ország ügyeihez, a múlt és jelen perzselő kérdéseihez tüstént meg­szólalt á észrevehetően az író nevé­ben szólott az egész nemzethez egv- egy alakja, élő vagy feltámasztott magyar. S mondta a bírálatot s ítélt és izgatott, mint senki a megl-apulók, gyávák és okoskodók közül, -akik a közéleti bért szedték. Móricz Zsig­mond egy volt a néppel, minden megalázott és lehajlított magyar szív­vel. Elbeszélései, regényei, cikkei ma is égetik az arcunkat, összeszorítják a kezünket, fájdalmat és keserűséget s roppant tanulságokat sorakoztatnak fel. Ö volt itt az igazmondó, de a nemzeten uralkodó rétegnek nem kel­lett igazmondó. Most pedig már a nemzetté váló és vált nép kezében van Móricz minden könyve. S abból ki nem kerül az többé. A magyar ma az, aki tudja, kicsoda Móricz Zsig­mond. A nevét ugyan tudták tíz évvel ez­előtt is, de a könyveit nem olvasták úgy s annyian, ahogy kellett volna. Látták jegyezhetni itt meg ott, ismer­ték érdekes arcát, tudták a pletyka hírt róla, de nem tudták, hogy ez. a> tömzsi országjáró írástudó, a tisza- csécsi szegény parasztnak s a falusi papleánynak a fia. a magyar nép köz­vetlen s legnagyobb megtestesülése a mi életünkben. A Dunamedenee egyik- népének, a summázó és ro-skadhaitat- lan magyarnak sajátos jellegét őrizte magában. Bárhol jelent meg életében, mozdult vagy szólt, tüstént áradt be­lőle a szíves és teljes magyar ember­ség, mely annyira rokon " s egy a szomszéd népek emberségével, ész­járásával. Láttam, nem is egyszer, hogyan barátkozott össze másod­percek alatt isohse látott emberekkel, máistájú magyarokkal, például a Fel­vidékein. Láttam cseh és szlovák írók­kal percek alatt a sugárzó s közvet­len, zavartalan s bevezetés és ma­gyarázat nélküli kedvességben. Egy mosolyával elrendezte arat a hangu­latot, amire a politikusok kéotelenek voltak tíz esztendőn át. S önállóan tájékozódott, bármit is írtak s mond­tak körülötte. Csalhat at! an szeme volt s egyenes és lényegre tapintó kérdései. Neki nem lehetett elleplezni a valóságot. Ezért szerették a fiata­lok, ezért olvasta ai munkásság s azok. akik feltörtek a parasztság mé­lyéből. Most már ő győzött, sírjára a nem­zeti hála követ köt s ráfonja a mű­vész, az író hőseinek figuráit s kö­zépütt őt magát is. Kik voltak az ö hősei? Nézzük csak sorra. Megírta szülőföldjét, a fe'ső Tiszavidóket, Deb­recent, Nyilas Misit, aiki arra t-amíi mindenkit: légy ió mindhalálig! Fel­dolgozta az Alföld falvadt, nagy pa- rasztvárosaiit, a tanyák és puszták életét, ö írta meg Túri Danit, a szer télén, de nagy parasztot, Joó Györ­gyöt, a boldog embert, Matolcsy Mik­lóst, az önfeláldozó lelkészt irigy és ©’emésztő szenvedélyek közepette. Móricz írta meg a Felvidéket, a kis­város meg a bányatelep alakjait, megrajzolta Budapest tollászkodó mozdulatait, a pesti polgárt és tiszt­viselőt, , a szegény fővárosi néppel együtt. Aztán a 17. századbeli Er­délyt nyitottal meg előttünk, Báthory Gábort és Bethlen Gábort s a fejedel­mek -köré a század klasszikus ma­gyar társadalmát. S a »Rózsa Sán­doréban a Duniaimedence jobbágy- világát tárta fel előttünk úgy, mint senki. Utolsó művei egyikében pedig a pesti proletárok életébe szállt le, az árvák, a kisemmizettek mélysé­geibe. így jött létre az 6 írásművei­ben a teljes Magyarország, minden táj, mindén jellegzetes alak, minden íz együtt és a maga helyén, olyan drámai átköltésse!, az életerő oly roppant sűrítésével, aminőt csak a kivételes géni alifásnak van módjá­ban megalkotni. Jólkai és Mikszáth is* ilyen teljes­igényű prózslrók voltak, a teljes ma­gyar lét s a teljes eposz elmond íi. Móricz Zsigmond harmadiknak ál! melléjük, a realizmus mértékével és arányaival. De ebben a realizmus­ban nem egy irodalmi irányzat^ filo- zofémája az uralkodó. Móricz minden művében, a legkisebb karcolásában is, magát adja, a saját látását és szen­vedélyét, saját művészi kifejezők ép es­ségét. Nem volt az elméletek embere, akárcsak Mikszáth. Családja tapasz­talataiból, hagyományokból, élmé­nyekből, észleletekböl, a látottakból indult ki, alkotott és ítélt, összehason­lított és summázott bátorán. Igazsá­gait ma igazolja az elméleti mérleg. Legfőbb olvasmánya, ahogy leánya vallja, a Biblia volt s Ady minden verse és a népi nyelv filológiai köny­vei. Mikor színpadra vitte Borne­missza Péter »Elektráját«, kijelentette, hogy a 16. század magyar nyelve, a reformáció friss stílusa volt a legna­gyobb minden korok közt, azóta csak gazdagodott, de erőben hanyatlott a nyelvünk. Most már tudjuk, - Móricz művei tudatosan élesztették fel a régi magyar mondatok erejét, az igék óriási szerepét a mondatban. Móricz Zsigmond a mi legnagyobb nyelv- művészeink közé tartozik, gyöngyöző, szépségesen szép s hatalmas az 5 magyar nyelve. A tíz év egy új klasz- szikust iktat, a világirodalomba. Aki­nek élete nem szűnt meg, hanem örökké tart. Istentiszteleti rend Budapesten Augusztus 31-én: VASARNAP DEAK'TÉR d. e. 9. (úrv.) Virág Jenő, d. e. 11. Kemény Lajos, d. u. 6. Rédei Pál. FASOR’ d. e. fél 10. Gyöngyösi Vilmos, d. e. 11. Gyön­gyösi Vilmos, d. u. 6. Pásztor Pál. DÓZSA GY.-ÜT 7. d. e. fél 10. Pász­tor Pál. UTASZ-U. d. e. negyed 12. Pásztor Pál. ÜLLQI-ÜT 24. d. e. fél 10. (úrv.) Falvay Jenő, d. e. 11. Ta­kács József RAKÖCZI-ÜT 57/b. d. e. 10. Szilády Jenő dr., d. e. három­negyed 12. Grünvalszky Károly. KA­RÁCSONY S.-U. 31. d.’ e. 10. (úrv.) Grünvalszky Károly. ÓBUDA d. e. 9. Komjáthy Lajos, d. e. 10. Kom­játhy Lajos, d. u. 5. Brebovszky Gyula. BÉCSIKAPU-TÉR d. e. 9. Ro- szik Mihály, d. e. 11. Scholz László, d. u.) 7. Evangélizáció. TOROCZKÖ- TÉR d. e. 8. Danhauser László. XII., TARCSAY V.-U. 11. d. e. 9. Glatz Jó­zsef, d. e. 11. Glatz József, d. u. 7. Danhauser László. HÜVÖSVÖLGY- LELKESZNEVELÖINTÉZET d. e. 10. Danhauser László. FÖTI-U. 22. d. e. fél 10. ifj. Rimár Jenő, d. e. 11. id. Rimár Jenő, d. e. 6. ifj. Rimár Jenő. VACI-ÜT 129. d. e. 8. ifj. Rimár Jenő, d. u. 4. id. Rimár Jenő. ZUGLÓ d. e. 11. Benes Miklós dr. GYARMAT-U. d. e. fél 10. Ferenczy Zoltán. RÁKOS­FALVA d. e. fél 12. Ferenczy Zoltán. THALY K.-U. 28. d. e. 11. Halász Kál­mán dr. KELENFÖLD d. e. 8. Teo­lógus, d. e. 11. (úrv.) Bottá István, d. u. 5. (úrv.) Muncz Frigyes. NE- METVÖLGYI-ÜT 131. d. e. 9. (úrv.) Muncz Frigyes. KŐBÁNYA d. e. fél 10. Koren Emil, d. u. 4. Koren Emil. S1MOR-U. d. e. 11. Koren Emil. ÚJ­PEST d. e. 10. Bonnyay Sándor d. u. 6. Blázy Lajos DUNAKESZI-ALAG d. e. 9. Bonnyay Sándor VAS-U. 2/c. d. e. 11. Szimonidesz Lajos. FELHŐK Egy ember meglátogatott egy öreg anyókát, aki életében sokat szenve­dett, de mégis szüntelenül mosolygott és boldognak látszott. — Ugye, nénikém, sok sötét nap volt az életében s boldogságára sok­szor borult felhő — kezdte a beszél­getést. — Bizony úgy van — felelt az anyóka —, de, amikor körülvesznek ezek a sötét felhők, bátran elébük né­zek s arra az igére gondolok: »és felhő takará el őt szemünk elő!.« Számomra is talán éppen abban a felhőben rejtőzik Krisztus EVANGÉLIKUS ÉLET A magyarországi evangélikus egyete­mes egyház Sajíósztályának lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., üllői-út 24. Teleon: 142—074. Szerkesztésért és kiadásért felel: Dezséry László szerkesztő. Budapest, III., Dévai Biró Mátyás-tér T. Főmunkatársak: Benczúr László, Gyimesi Károly dr., Koren Emil, Muncz Frigyes, Várady Lajos. Az evangélizáció részéről Káldy Zoltán. Engedélyezési és terjesztési szarni M. E. III. B. 70.336/1943." 2-527336. Athenaeum (F- v.: Soproni Béla) ÜJ ORGONÁK építését, javítását vállalja RIEGER OTTO ORGONAGYÁR Budapest, XIV., Füredi-utca 4L Tel: 297—023. 4 SPECIÁLIS MÜSTOPPOLO, MÜTÖMÖ i««./->c* Többszörösen kitüntetve MaRan JatlOS férfi, női szabómester. THÖKÖLY-ÜT 59/A. TEL: 497-487. Legtökéletesebb műtömés kiégett molyrágott szöveten és ruhákon. Vidékre postán utánvét. * ORGONÁK, HARMÓNIUMOK készítése javítása eladás Villamos fúvóberendezések szállítása FITTLER SÁNDOR ORGONAÉPfTÖ MESTER Budapest, XIV., Miskolci-út 62/76. 4 Móricz Zsigmond, az örökhagyó Móricz Zsigmond' egyik legna­gyobb alkotása az »Életem, regé­nye« című önéletrajz Ebben el­mondja tízéves koráig az életét ágy, hogy közben összekapcsolja mondanivalóját élete későbbi ta­pasztalataival. Ilyen őszinte mon­danivaló alig található irodalmunk­ban. A nagy író itt közvetlenül, leplezetlenül szól hozzánk. ‘A könyv olyan, mint egy nagy üzenet a nemzetnek. Életigazságokat, egész nemzedékek véleményét közli ve­lünk. Ebből a kötetből vettük az örökhagyó izeneteket olvasóinknak. (Sz. R.) ÖNISMERET Csodálatos, hogy az emberek saját magukat mennyire nem ismerik, s hogy az emberek a saját életüket kép­telenek csak kissé magasabb szem­pontból látni is. A SZÜLŐFÖLD Számomra Csecse szín, hang, íz, szag és tapintás. Az öt érzék induk­ciója kitölti a szülőföldről minden él­ményemet. S mivel a csecsemő bár­hol és bármiként is élt az első három évben, hacsak megvolt az ennivalója, csak boldog tudóit lenni: ezért min­den, ami a boldog időre emlékezteti, örömérzéseket kelt benne. Nálam ez fokozottan lezáródik a Csecséről való távozással, mert azontúl annyira meg­változott s annyira Sötétre fordult az élet körülöttem, hogy szakadatlan só­várgás maradt bennem a csécsi kor­szak után. Ha sikerül egy pillanatot kilobbantani a sötétből, már ott va­gyok, mindenről megfeledkezve a bol­dogság kellős közepén: az első gyer­mekkor, Csécse égő napja alatt. GYALOGOLNI JO Gyaloglás közben az emberek szive nagyon megnyílik. Sohasem tud olyan őszinte lenni két ember egymáshoz, mintha órák hosszáig együtt mennek az országút porában. MAGYAR ÚJSÁG ES MAGYAR VALOSAG Felhozattam a szerkesztőség pincé­jéből az 1885. és 1886. évi Pesti Naplót. Kétheti olvasás után szédülve és fáradtan nézek fel: ebben a magas nyilvános életben, amelyet egy fővá­rosi napilap jelent, semmi, de semmi sincs, ami az én világomra, az istván- di életre vonatkoznék. Ha a. tenger mélyén élő faunát s flórát fölemelnék a tenger felszínére — el kellene pusz­tulnia ebben a mélynyomás nélküli s gyilkos napfénnyel telített _ atmoszfé­rában. Ugyanígy semmi kapcsolat a mélyfalusi élet s a magas politika között. Más csillag, más élet, más di­menziók. A NÉPÉRT SIRO KIÁLTÁSA Bekiáltani az 1885-ös parlamentibe! urak gondolkozzatok! nem tart örökké az a mai világ, építsétek a jövőt, mentsétek meg a magyart! Adjatok iskolát ennek a népnek, tanítsátok meg gazdálkodni, az asszonyaikat főz­ni, mosni, higiéniára. Az Istenért, adjatok szabadságot nekik a gondol­kodásra. . Nézzétek, mi van odaát Ausztriában, építik a gyárakat, iparo­sítják a lakosságot, civrlizálódnak s felemelt fejjel járnak. Ti ezt a ma­gyar népet nomádnak hagyjátok és beiekényszerítitek a magánosságba és a tunya hallgatásba! nem lesz ez mindig így: az Istenért, tanítsátok meg arra, hogy magyarok s hogy mit jelent az! Tisza Kálmán, az Isten azért állított arra a helyre s azért adott időt, hogy megnyisd a lelkedet s megnyisd a holnapot ez előtt a sze­BERLITZ NYELVISKOLA V., Vörösmarty-tér 2., I. emelet Orosz, kínai, török, román, francia, angol, német, olasz nyelvtanfolyamok és magán! órák. gény magyar nép előtt. Jókai Mór, ne ülj össze olyan boldogan Rudolf trónörökössel, ne írj vele könyveket, vagy ha igen. vásárolj a népnek vala­mi kis szabadságot, valami kis igaz­ságra és tudományra. , , KI VOLT I. FERENC JÓZSEF 1 Ferenc Józsefnél nagyon magas, sorsszerű rendeletés volt, amire vál­lalkozott. Nem egyszerűen az öreg embernek az új eszméktől való félel­me volt ez, hanem az a meggyőződés, hogy kötelessége s népeinek érdeke, hogy ő napról napra ily bámulatos intenzitással és agresszivitással ellen­őrizze a világ folyását. Magára öltöt­te az örök nyugalom képét s tökéletes hivatalnoka lön e síri nyugalomnak, amely lassan mindent megőrölt. A NEMZETI MÚLT Az ember leghatalmasabb motorja a dicső múlt. Az egyén, s a nemzet, a faj és a szín: az emberiség egyénei­ben és tömegeiben eiképzelhetetlert tapadással csügg a fnuitoa. EGY ELET JELSZAVA­Megtanítottak szenvedni már kis fid koromban. S ezzel megacélozták szí­vemet. Hogy mindhalálig harcolni bírjak az ártatlan igazságért. A MAGYAR CSALÁDI KÖR En úgy e’.-elbámulok azon1, hogy emberek jobbam érzik magukat mu­latóhelyen, mint a családjuk között. En a kérdést soha neon tartottam szükségesnek tanulmányozni, bennem a kérdés el van döntve: a* én apám negyven éven át semmi ri*ás örömet nem érzett, csak a családban való jelenléteit, öt annyira kielégítette az, hogy véréből fiák születtek s azok mind őt sokszorosítják, hogy nem is kívánt mást, csak hogy ezeket egyre jobb sorsban lássa. Allati ösztön?... Magasabb ennél, hogy ha valaki ki­kapcsolja magából a, nemet, ha egyéni és magános életre szánja magát? ha az ösztönök tobzódása helyett egyéni célt tűz maga elé? ha inkább akar független és jólöltözött és néma ké­nyelem embere lenni, mint gyerekek­kel kínlódni és úgyis rosszak a gye­rekek, nem folytatják a szülő vona­lát, s végül kidobják életükből a szülőt? Vagy az a korlátozás, hogy inkább egy gyereket akarok tökélete­sen nevelni s mindennel ellátni, mint egy rakás koldust hagyni magara után? En mint ragályt kaptam az apámtól, az anyámtól, a ragály melegágyában, a családban, azt, hogy a világon semmi gazdagság, semmi dicsőség és semmi hatalom' nem ér fel avval, amit én ebben a parányi kis házban élveztem: a családi szeretet melegében való sütkérezést. BOLDOGSÁG 'A boldogság semmi egyéb,_ csak n jó érzés. A jó közerzés. Az az érzés, hogy érdemes az embernek élni A CSALADAPA Mikor édesapám egy idegen falu­ban, ottmaradt s ráesteledett, elfogta valami vágyakozás az övéi után. Hiá­ba volt ott a munkaadó gazda s hiába kínálta vacsorával annak a felesége, hiába vetettek neki ágyat a saját la- kásul^m az előszobában, hiába mond­ták, hogy mester úr, ne menjen haza, elfárad és tönkreteszi magát evvel a sok gyaloglással: ő csak egyet neve­tett s vállára vetette a kiskabátját és már szaladt is. Oly gyorsan tudott jár­ni, szinte futólépésben; nem futott, csak oly gyors volt a lendülete a me­nésben, hogy én futva sem bírtam ki mellette a sétát. De hogy mehetett, hogy repülhetett, mikor hazasietett, este. Szállott, simán s egy lendület­ben, mint a fecske. Haza, a fészekre. Széles homlokán csillogott az izziadt- ság és az öröm, hogy csak betoppanj ránk, s ha még fent voltunk, hagyta, hogy a kezét megrohanjuk és agyon­csókolj uk. Somonyi szűcs Bundák átszabások. ^ Bélések, gyermekruhák. Irhatisztífás, V./ Kossuth Lajos-utca 5. I Harmónium vétel. Zon- gora, pianínó javítás és bérlet Uhliknál, Rákóczi- út 82. Tel: 221—139. FOTELT! VéáUcótec specialistája) NEO COLOR SZTÍT ÁS Te!.: 1S5-20S Zongora, pianínó, harmó­nium olcsó beszerzése Tipold zongorateremben, Rákóczi-út hatvanegy. Tel: 143—360. Farúgós ágybetét, kézi­táska fából, rekamié ál- vány 2 személyes, farúgó- val olcsón. Fehér aszta­los, Rökk Szilárd-utca 23. Tel: 331—-196. Harmonika, tangóharmo- ni ka és gotnbosharmonika; javítását, hangolását !egol-| csóbban vállalok. Hámori Károly, Dcmbinszky-u. 52. 1. 18. Vidékre postai elintézés. Zongora, pianinó olcsón. I javítás, hangolás, érték- becslés Sasvárinál, Lenin- Ikörút 21. Tel: 426—819. Bélyegzők, jelvények Schubauer és Miticzky Budapest, Duna-u. 6. Rekamiék, különfélék, jó kisipari munka olcsón, Zichy Jenő-utca harminc- három. Kárpitosnál. Orgonaharmónium 2 ma­nuálos, pedálos eladó. Fittier. XIV., Miskolci­utca 76. M A T R A C O T, sezlont, párnázott vaságyat készít: KÁRPITOS, Lenin-körút 55., Gyermekágyakat, konyha­berendezéseket, jóminő-! ségüeket, mindennemű; festett bútorokat készí-! tek, javítok, átalakítok, asztalosmeser, VI., Zichy Jenő-utca 32. Keresek sürgősen dr. Or­szág-féle angol-magyar és magyar-angol szótárt. »Jói megfizetem« jeligére kérem az árajánlatot la­punk kiadóhivatalába, Vili., üllői-út 24. II. fim. ; Szőrmebundát veszek, ala-; I kítok, javítok. Szemere szűcs. Lenin-körút 26. Tel.: 1 I 222-861. J Irógépjavítás. Vass mű- I szerész, Irányi-utca négy, Erzsébet hídfőnél. Telefon: 1 18-1-008. Szlezák László aranykoszo- I rús harangöntőmester, Bu- I dapest, XIII., Petneházy- j utca- 72. Rekamiék, garnitúrák ké- ' szén és megrendelésre Bo- ; kor kárpitosnál (Mária Te- j rézia) Horváth Mihály-tér 13. Templomnál. KöRKöTöGÉPEK vétele—eladása Kelen. Csáky-utca 14. Telefon; 128—216. Zongorajavítás, hangolás i jótállással. Szakszerű becs- ! lés, Szávits mester. Fa- ross-tér egy. T; 330-476. Rákóczi-út hatvanhárom zongorateremben zongo­rák, pianinók vétele, ér­tékbecslése. X: 342—559. í készülékkel gyorsan, sz<5-[S#l F/jiK harangontó állá­pén köthet; Debreceni.! ilnrnkL mosított vállalat XII!.. Szent L4SZ1Ö-U. 53. „„ m0Slt0U vallalat délután négytől, vagy XT.. Kakospalofa, (Bpesi. XV.,) Zrinyi-út 28. Tel. 292-128 Kosztolányi Dezső-tér 12.!---------------—-------------——________________________ fs zt. 1. Demeter. Eladó fajgalambfiókák: Ró- Szemüveg Lipl Józseftől imái. Buharaidobos, Fran- íKnapecz utódától) IXi, jciafodros, Pávás, Parókás. üllői-út 79; örökimádáfl ! Magyarbegy es, Sirálykák. templom mellett. (Válaszlapra válaszolok. ..... , .--------——■ .Tóth István. Kisújszállás Ya,,a,a 11 Jogügyi osztály­__________________________Móricz Zsigmond-út 48 \h(>z Budapestre elmen­..-----. nék. Baditz, Miskolc. Fő. Mo lnár-féle Sudorán tel- ?Jpft.r8J^ltl°rn beszerzésé--posta. Postán marad. jesen megszünteti az íz-forduljon bizalommal --------------------------------------. za dást. Ára: 5.80 Ft. Nagv: Ólán kárpitoshoz. Meg-; Bőrkabát, bőrruha festést, drogéria. VIII., József-jreíl(2elést, javítást válla-'javítást, alakítást, hozott körűt. Hók. Készáruk raktáron, anyagból készítést olcsón, Jczsef-körút 66. Telefon:! gyorsan vállalok. Zu lövi ts, Csillárt Vogel csillárüzem-i»;“1'JV*‘ w,°’ r ° tői vegyen. Részletre Is. :™gyaroegyes Horváth Mihály-tér * lValfl5?71,:,nri* (Baross-utca sarok). Majakovszkij-u. 11. körút 19. Sodrony ágybetét, össze-!.138 102, csukható vaságy, gyer­mekágyak, csőbútor fes-i ****,^AJ^ tést vállal Prohászka, Apróhirdetés szavanként 1 Ft, Kishirdetés mm soronkén Zichy Jenő-utca 46. ] 1 FL Szöve&'hirdetés mm c,nrroi!fént o fnrint HIRDETÉSI DÍJSZABÁS: ....Jetés szavanként 1 Ft, Kishirdetés mm somi 1 FL Szöveghirdetés mm soronként 2 forinL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents