Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-07-20 / 29. szám

s

EVANGÉLIKUS ELET

Az eavháztörténelből

GYÜLEKEZETI HÍREK

KIS JANOS A MAGVETŐ

I.

Látáetól-vaiWásiig folyt a munka a Festet its urasáig földjein., és Kié Sándor a gróf cselédje csak esti .rapport“ után értesülhetek!, hogy feleségének, született Páiíi Juditnak — ez 1770 szeptember 22-én történ1: — fia ezü.e- tet't.

Komolykodó gyerekké serdül! Kis János, magatartásában vol! vallatni szo- morlkodó is. Ha paj.ásai‘;ól nem is húzódott eJ, a játék nem nagyon érdekelte, nagy öröme volt hát amikor beirat Iák a vadosfai iskolába. Már ismerte a betűket, mert az egyszerű jobbáigyezü- lők maguk ia szerették a könyveiket forgatni s ez korán felkeltette a vézna kisfiú 'érdeklődését a könyvek iránt.

A vodoöfai két esztendő gyorsan eliramodott és Kis Jánosnak alig nyolc- esztendős korában azzal a gondolattal keí'étt megbarátkozni, hogy, mint a többi ez egén y ember gyerekének, neki is mezei mimikába ké3 állni, hogy szüleinek segítségére legyen.

tgy is történt volna, ha a vadosfai mester unalomig nem ismételget5:

— Kár voirw ezért a gyerekért. Bizony lanítta'ni kéne. Eszes és nem is való n<e!iezebb munkára, hiszen olyan gyönge szerre! van.

János szülei mindent megígértek, mégis amikor szentbe ikel'ett nézni az otthoni nyomorúsággal, csak arra szánták magukat, hc^ry fiukat úgy, mént a Obbi szegényemben cselekedte; munkáiba fogják. De Istennek más szándékai voltak a vézna János gyerekkel, a szülők kénytelenek voltaik bc’á'oi. hogy nem vao mezei húzásra-vonásra. És amikor befköszörstőU az ősz, Jánosnak ■kis bugyrot kötőtök a híjára, ebben magával vitte Sopronba a vadosfai mester ajánlólevelét ».-1 •' II. }

Kis János, a-kirői sem tanárai, sem diáktársai nem véieked’tek valami jói, az első napokban iigen csöndes maradi:. Aztán lassan megszerették a fiúk is, tanárok is. A diákok közül Németh László, egyező természetével. ízlésével és vérmérsékletével efválhatatian barátjává lett s vele gyakorolta magát Kis János a görög, francia, olasz, angol és spanyol nyelvekben. Kis János mohón, véste emlékezetébe az idegen sza vak különös zamatét, szokatlan zenigéset és valahányszor külföldi költők műveit olvasgatta, azok leikébe« mindannyiszor és azonnal magyar szavakká, monda.- tokká majd versekké formálódtak. Jánosban egyre nagyobb erővel jelentkezett a vágy, hogy édes anyanyelvit, a magyar nyelvet is éppen olyan iskola - zottá keltene tenni, mint amilyen csodálatos finomságokra alkalmas a több: nemzeté.

Kies János arra törekedett, hogy az idegen mellett meg kellene ismerkedná a magyar irodalommal is, bár tudott Batessi egyházi énekeiről, hallott Tinódi döccenő histórtós-énekeiröl ás titokban olvasgatta Bacsányi köJieményeit. mágia érezte, hogy a magyar irodalomról még igen-igen keveset tud.

A maga, valamint diáktársai ismeretének gyarapítására szeretett volna valami egyesület-félét csinálni csak előbb még levelet írt 1790 február 2-án a tudós és Üterátus ember hírében álló, komáromi református papnak:

— „Minden igyekezetem arra céloz, hogy édes hazánk boldogságának etőbbrevitelében valaha mennél hathatósabban munkálkodhassál«.“ — irta levelében és Péczely válaszának hatására, nemcsak Ismereteinek bővítését kezdi meg, hanem Kazinczyt megelőzve a magyar nyelv megújításának is szenvedéllyel, hittel hadakozó munkása lesz.

Elhatározása nem diákos lelkesedés, hanem egy a hazájáért, népéért, nemzetéért minden áldozatra kész férfi eiszá- nása. Es 1790 március 20-á« — hosszas és kitartó küzdektm után — kezdeményezésére megalakult Sopronban a Magyar Társaság, amely első ilyen egyesület volt hazánkban és sokáig, egészen 1848-ig virágzott s mintája volt minden később a'a,kuli, haladőszéllerníí iskolai egyesületnek.

Kis Jánosnak megszülettek első vere.- zeengéi, hogy magyarul dicsérje Istent s kínlódva próbája, hogy úgy dicsérje, mint eddig egyetlen nyelven sem, s hangosan akarta kiáltani imád&ágos szavait annak a népnek a nyelvén melyből vétetett, mert érezte, hogy bar .Paraszt embernek szántak, de az is lenti gondviselés másként végeze félő'em*.

1791 szeptember 18-án Egyeérni tanulmányainak folytatására Göttingáha indult.

1792 őszén pedig Jénában találkozik azzal a neki merőben idegen világgal, amit számára német környezete jelenteit.

Domine Kis szemei sokszor vo tak révedezők, ilyenkor hazájára gondoltja Kis Jánossal egyidőbeo egy jelentőségében sokkal nagyobb a'akja a nyelvújításnak — Kazinczy Ferenc munkálkodik azon, -hogy a haibsburgi elnyomatás, és az elavult deáknyelv egyeduralma következtében sorvadozó nemzeti kincsünket, szép magyar nye'vünke: kifejezőbbé, hajlékonyabbá téve, akal- massá formálják tömegével jelentkező új fogalmak kifejezésére.

Kazinczy hírét véve, hogy Kis János idegenben is hazája érdekében munkálkodik 1793 július 27-én levelet irt a fiatal teológusnak, és ez a levél a'apja let: egy sok évtizedes, hűséges és termékeny barátságnak.

Kis János 1793 őszén tér vissza Magyarországra, elméjében elvegyül a Teremtő Isten szolgálatának vágya, az Isten teremtménye, az ember — a nép

— feiemelkedésénék szolgáltával, és hogy igazi 'tanítója lehesesen népének, maga is szüntelenül tanul, tapasztat. Bejárja gyalog Magyarországot Soprontól — Budán, Pesten, Debrecenen át

— Kassá'g, meg akarván ismemi hazárik minden népét, a nép vágyát, gazdasági és műveltségben felemelkedésének lehetőségeit.

Pesten — Magyarország fővárosában járva, azt hitle, hogy egy német provincia székhelyén időzik, mert ami magyar szót hallott az káromkodás volt, gazdag német polgárok magyar kocsisai szidták a gyalázatosán rossz utakat. Más embert kétségek, kedvetlenség kínoztak volna. Az egykori szentandrási parasztgyerek csak összeharapta ajkát és a latinbafulladt magyar nyelv kiszabadításán járatta gondolatait. Eszébe jutottak az édesanyja által énekelt magyarszövegű zsoltárok, édesapja csodálatos zengésű tiszta magyar beszéde, falusi pajtásainak szép énekei és képzeletében felködlöttek Debrecen házsorai, azé a városé ahol egy szegény diákember, Csokonai Vitéz Mihály olyan versekkel gyönyörködtette hallgatóit, mint magyarul Balassi óta senki sem.

Amikor Kis János Kassán járt, ö&z- 6 zalaié, kozott a Dunántúl másik pa- r asz (származású költőjével — Bacsányi Jánossal, és leikében nagy elhatározások éhek. Lantja zengett-bongott s ha el is halványította énekeinek színét az idő, a maga idejében Kis János emlegetett dalosa vo.it a magyaRságnak, és a. nép, a magyar nyelv megújhodását célzó mozgalmakban betöltött szerepe, véghezvitt cselekedetei egyre szebben ragyognak a haladó hagyományokat megbecsülő utókor előtt.

Letkészi működése sem merev formalizmus, hanem egy a népért, hazájáért éő-halö lelkipásztor cselekedetsorozata volt. Életében példamutató, a szószéken is a haladást szolgáló és a közéletben mind a keitp. Ha’ verset emlegeteké is tették nevét, igazi hírnévre akkor eme'- kedett, amikor 1805-ban megjelenik ,A magyar nyelvnek mostani állapot járói* írott főműve. Tanulsága, lelkessége, haza- és emberszeretete irányították minden cselekedetében. Csodálatos szívóssággal küzdött, harcolt minden ügyért, amelyről azt hitte, hogy előbbre viszi a nép, a nemzet ügyét. A hétköznap gondjai, küzdelmei, egy szerény körülmények közt élő, falusi evangélikus

pap túlságosan is kicsiny működési területe sohasem tudta elkedvetleníteni és elvonni az országos üigyek ől.

Ebben az időben ismerkedik meg a magyarság nagy költőjével — Berzsenyi Dániellel. — Berzsenyi rvem volt barátkozó természet, Kis János mégis közelférkőzött leikéhez, és a magyar ódái nyelv megteremtője ava.ta eddig féltőn őrzött titkába, mondván néki: — „Már csak nyíltan bevallom komámuramnak, hogy én egy időtől fogva versírással bíbelődöm s mondja meg ha mehetek-e valamire.“ —

Kis János elvolvasta Berzsenyi költeményét, aztán kezetszorítolt a nagy költővel s hajnalba húzódó beszélgetésben kialakult lelkében a levél szövege, melynek kíséretében elküld e Kazinczynak Berzsenyi „Magyarokhoz.“ című költeményét, egy tucat más verssel együtt. Kazinczy válaszleveléből szinte forrón csap ki az öröm izgalma: írja, hogy bár betegeskedik, öröme mégis határtalan és így folytatja:

— „íme midőn azon kesergek, hogy az a szent tűz, mely már csak kevesek szívében tláptáttatlk, közeledik az elalvás felé, egy dicső lángot látok fellobbarmi...“ Berzsenyivel mindvég’g zavartalan barátság fűzte össze

és fájó szívvel vett tudomást nagytehetségű barátjának Kö’csey kritikája nyomán bekövetkezett elnémulásáról ma:d a nagy köiJőnek 1836-ban bekövetkezett batátáról.

Közben Kis Jánost megválasz tolták Dunántúl evaiiigalilkustfi püspöküknek, de ez csak serkemtelTe közéleti munkájában és a hűséges magvetőt, a felállítandó Tudományos Akadémia szabályainak kidolgozásában részvevő tudósok soraiban találjuk.

Kölcsey írja Parainesis-ében: — „Az emberi tudomány legfőbb célja maga az ember, ez az a pont, mely körül minden vizsgálataink, törekvéseink kisebb-nagyobb körben mozognak.“ — Ezí vallotta Kis János is amikor magát egészen az ember és az Isten szolgálatába állította, hogy munkássága által a kultúra terjesztője, és a szabadság utáni vágy ébresztőé, harcosa legyen s maga-magát mélységes Isten-hUével nemzete iránti hűségben halálig fárásztattaj’ti'ógy a jobbágynép melyből vétetett, vala- hára felszabadíttassek a tudatlanság és elnyomás béklyóiból.

Kis Jánost élete vége felé egyre jobban lefoglalták egyházának gondjai, de egyetlen percre sem csüggedve végeré a magvetés áldott tennivalóit 1846-baa bekövetkezett haláláig.

Borsi Darázs József

Lelkészszentelés az Északi Egyházkerületben

Ünnepi istmti&zíelet keretében ezen- telte lelkészekké július 13-án a budavári gyülekezet templomában dr. V'ető Lajos y-püspök az Északi Egyházkerület most t végzett teológusait, Csonka Albertet, Dóka Zoltánt és Varga Györgyöt.

Az oltári szolgálatot Sréter Ferenc végezte, majd a templomot megtöltő gyülekezet előtt <a püspök a Szentliá- romeáig ünnepe utáni 5. vasárnap epis- tolai szent leckéje alapján (1. Péter 3:8 —lő.) hirdette az igét, s többek között a következőket mondotta:

Az evangélium szerinti lelikipá&ztor legfőbb jellemvonása az emberszere'et, mely nem lehet individualista jellegű.

A jó lelkipásztor tehát nem csupán egyes emberek lelki gondozásával törődik, hanem szolgálja a nép egészét. Hiszen Isten országa kollektív, közösségi fogalom s az egyház is az: mindnyájan egy test tagjai vagyunk. A jó lelkésznek tehát azért Is kefl fáradoznia, hogy egészségesek legyenek azok a társadalmi keretek, amelyek között az egyes ember él, tehát dolgoznia kell a szociális haladás vonalán is.

Ä tCTTceSz szeresse, "szolgálja népét, hazáját, nevelje a rábízottakat is erre a szeretetre. Ssegítsen megvédeni hazája és népe békéjét s a benne folyó békés munkát. Különösen azokkal foglalkozzék behatóan, akiket önző módon csupán egyéni sorsuk érdekel még a vallásban is.

Csak közösségbe,n lehet ember az ember e ezért a lelkész nevelje rá a közösségi éelre a híveket, szabadítsa meg őket önzés-üktől, hogy tudjanak dolgozná másokért is, a hazájukért, a népükért, sz egész emberiségért. Az ilyen lelkészt és szolgálatát ma is megbecsüli a nép, a haza és a társadalom.“

Igehirdetés után az énekkar .Vesd az igét* kezdetű éneket énekelte, majd a püspök dr. Karner Károly professzor és Csákó Gyula püspöki titkár segédletével úrvacsorát oszott a felavatandóknak s Isten igéjévé!, kézadáseai és testvéri csókkal felszentelte őket, a jelenlevő számos lutherkabátos lelkész pedig egy- egy bibliai igével áldotta meg egyházunk ú; lelkészeit.

Csonka Albertet a püspök Kapo'csra, Dóka Zoltánt Komáromba, Varga Györgyért pedig pápára osztotta be segéd- Idkésai szolgálatra.

Luther mondta:

Filippj levél 3:12.

„Nem mondom, hogy már elértem, vagy hogy már tökéletes volnék, hanem igyekszem, hogy el is érjem, amiért meg is ragadott engem a Krisztus Jézus.“

„Az igazi szent nem állítja magát igaznak, hanem mindig csak könyörög megigazulásáért és szüntelenül várja, hogy Isten igaznak ismeri el azokat, akik magukat bűnösnek ismerik el s vétkeinken bánkódnak.

Ezért az újjászüie eít hívő egész élete abban telik, hogy a szív fohászkodásával, a cselekedet kiáltásával, a test fáradozásával nrndig csak azt az egyet követeli, sóvárogja és esdekli: mindhalálig napról-napra lehessen megigazult, soha meg ne állapodjék, tényleges célhozérkezettségct soha ne ismerhessen. hanem mindig csak várja a megigazuíást, 'mintha az halála órájáig birtokán kívül volna, mivel ő maga még mnidig bűnben él és vesztegel.“

*

Krisztus magún > visel minden bűnt. így ezek már nein a mi bűneink, hanem az övéi, és viszont az ő igazsága a miénk.

*

Mindig az a helyzet, hogy a magunk cselekedetét megértjük már, midőlt megtörténnék, de Isten cselekedetét mindaddig nem értjük, míg csak meg nem történik,

Következő vasárnap: július 20.

Szentháromság utáni 6. vasárnap.

Igék: Máté 5:20—26., Róm. 6:3—11.

Liturgikus szín: zöld.

FŐT

Hitébresztő és hitmítyítő csendeshét lesz a fóti ot honiban hat napon át, augusztus 3—8-ig, a budavári gyülekezet rendezésében. Az első nap (aug. 3.) egybe« gyülekezeti csendesmap is lesz. A osandesbéire jelentkezés, felvilágosítás: leOkészi hivatal!, Bp. I., Táncsics M.-u. 28. — Te!.: 360—747.

/EUTHER MARTON INTÉZET

~A—buther' Marton Intézet kétnapos

konferenciára gyűjti össze azokat, akik az egyházi képzőművészet, iparművészet 'területin eddig valamilyen murikét fejtetlek ki. A cél: mándenek- előt! egymás megismerése, a munkáról való beszámo'ás, egymás ösztönzése, tanácsolása. Közvetve minden előkerülő probléma ahhoz az alapkérdéshez vezet vissza: mi az ef.vi látásuk és fe'- fogásuk aiz evangélikus gyüle.keze'röl, annak istentisztelelbeíli életéről és az istentisztelet heCyéről, a tempíomról.

Az egyházművésze'i konferencia időpontja: augusztus 2. és 3. A programm a következő:

Augusztus 2: d. u. 4. órakor kezdődik a konfemcia,

1. Templom belsejének ki festése, díszítése.

2. Egy meglévő épület belsejének istentiszteleti hellyé való áía’aki- tása.

3. OKárterítők tervezése.

Aug. 3. d. e. 8 órakor:

1. Illusztráció, oKáúkép,

2. Levelezőlapok, igiés lapok,

D. e. 11 órakor Isten tisztelet az üllő'iúti kápolnában.

d. u. 4 órakor:

3. ReaEzmua a mai képzőművészetben.

4. Giccs vagy egyházművészet?

5. Milyen szükségeteké! mutat a mai egyházi élet? (A konferencia eredményeinek összefoglalása.)

A vidéki részvevők számára díjmentesen biztosi! szállást a Luther Márton Intézet. Ugyancsak a vidéki részvevők számára szerény vacsora, reggeli is ebéd lehetőségét kínáljuk fel, amenmyi- ben eziránt) kérésüket legalább három nappal előbb beje'en'tilk. A konferencia színhelye a Luther Márton Intézet, (Budapest, Vili., OTői-út 24.)

ORSZÁGOS BÉKÉTANACS

Péter János református püspök, i/ Országod Béketanács által rendezett sajtófogadáson, Lukács György egyetemi tanárral együtt beszámolt a Béke Világtanáes berlini most lezajlott ülésszakáról. A sajtóbeszámolón részt vettek egyházunk püspökei is, dr. Vető Lajos és Dezséry László, az Országos Béketanács tagjai.

A parasztság fölilszerefele és a munkás kultúrszonija: ezek az új magyar história mozgatói.

LELKÉSZBE IKTATÁS

Beiktatták Aranyi József volt gádorost lelkészt az orosházi lelkesei állásba, mely Gyöngyösi Vilmos lelkésznek a Bpest fasori gyülekezetbe való meghívása következtében ürült meg, 6 amelyre Aranyi Józsefet az orosházi hívek egyhangú szeretettel hívlak meg. A beiktatást július 6-án Koszorús Oszkár Orosháza-szenttornyai lelkész, békési es- pereshelyettes végezte a templomot zsúfolásig megtöltő hívek előtt.

A kiráiylrngédiúk főhőse a nép

SEGÉDLELKÉSZELHELYEZÉSEK

Or. Vető Lajos, az Északi Egyházkerület püspöke Csonka Albertet a kapol- csi, Dóka Zoltánt a komáromi, Varga

Györgyöt pedig a pápai gyülekezetbe helyezte eegédletkésai minőségben.

Dezséry László, a Déli Egyházkerület püspöke Harkányi Lászlót, a kecskeméti, Madarász Istvánt a szegedi, Ha- lasy Endrét az orosházi, Povázsay Mihályt a makói — nagylaki kihelyezéssel —, Juhász Gézát a Kényeiés Trajtler Gábort a Budapcst-fasori lelkészkörbe, illetve gyülekezetbe oegédlelkészi minőségben kinevezte. Üj lelkésztestvéreink július 15-én elkezdett gyülekezeti szolgálatához Isten megáldó kegyelmét kérjük, s őket a gyülekezetek imádságaiba és szeretettbe ajánljuk.

Az ismeretlen katona halálát ismerős politikusok okozzák.

SEGÉDLELKÉSZATHELYEZÉSEK

Fodor Ottmar szegedi segédlelkészt a békési gyülekezetbe — szeghalmi kihelyezéssel —, Hulej Alfréd csorvási segédlelkészt a tnedgyesházai gyülekezetbe helyezte át Dezséry László püspök.

Aki a demokráciától fé! az a jövőtől fél.

EGYETEMES PRESBITERIUMl ÜLÉS

'Ki 'egyeréíne* presbitérium július 17-én, délután nagyjelemtőségú gyűlést tart, melynek tárgysorozatán az egyházi szeretetintézmények, a Theologia és a I.elkésznevelő Intézet, .az országos egyházi levél- és .könyvtár és számos más fontos egyházi' intézmény és munka elvi és gyakori,aüi kérdései vannak.

Aki nagyon magyarítodik, az nem nagyon magyar.

RÁDIÓS FÉLÓRA

Július 20-án, vasárnap reggel 9 órától evangélikus vallásos félórát közvetít a Petőfi-rádiő. Igét hirdet Mu*cz Frigyes kelenföldi lelkész. Éneke! a Lutherámís Énekkar, Weltler Jenő karnagy vezetésével. Ének a Keresztyén Énekeskönyvből, a 362. ének 1., 2., 3. és 4. verse.

ELJEGYZÉS ■' '

Szeberényi Tamás, az Evangélikus Élet segédszerkesztője eljegyezte Zakó- rán Ilonát.

Lapunk munkatársai és olvasói nevéí ben szeretettel küldjük jőkívánat«ink*C a jegyespárnak. «.»yfci

____ a. ~

LV

ikészcsalád a nyári hónapokra csa- lád':ágkén! fiatal leányt keres. Cím: Műán Jánc«s, Oroszlány, Kontárom m.

Háromigyenmekert deftgozó házaspár keres háztartásába meigbízható rsöt. Megbeszé'-és: 256—812 telefonon, este 8 órától.

MI VAN A KEZEDBEN?

— Mi van a kezedben, Mózes?

— Oa.k vessző, Uram, emivel » nyájat hajtom.

— Fogd és jöjj aiz én szolgálatomba.

Mózes úgy tett s csodá'aboeább dolgok történtek, mirat ami! az egyiptomiak valaha ás láttak.

— Mi van a kezedben, Mária?

— Csak egy üveg nájdu&olaj, Uram, néked adnám.

Ügy tett. A nábdusolaj illata nemcsak a szobát töltötte be. A szeretet eme cselekedete mindmáig él Isten gyenmkeinek körébert.

— Mi van a kezedben, te szegény özvegy asszony?

— Csak két fiSdr, Uram, Nem ér semimtt, dó oelkem csak ennyi van. Most viszem, hogy a templomperselybe dobjaim.

Ügy tétit s ez az áldozata messze túlszárnyalta a farizeusok bőkezűségét.

—Barátom, a te kezedben mi van?

Cantate konferencia

1952. augusztus 11 —17. hétfőtől vasárnapig énekes.-lüurgikue-egyház- müvészeti konferencia lesz a Budapest—Kelen őldi Egyházközségben.

MUNKAREND:

8 ó. Az új énekes matutimim-laudes Igehlrdetéssorozattaí: Botfa István.

9 ó. Bfb! a tanulmány Péter eteő levele alapján: Dr. Karner Károly.

1,0 ó. E’őadáseorozat:

1. Az é".ekeskönyvszerkész! é'. problémák Dr. Schúleik Tibor,

2—5. A keresztyén új élet harca: De. Nagy Gyük.

11 ó. Előadássorozat:

A kérészlel'és, konfirmáció és házasságkötés rendje: Profile Károly.

4 ó. Énektanulás: Egyházi nép-ének és liturgikus-ének: Sulyok Imre.

5 ó. Egybázművészeti előadássorozat:

Az egyházi éneklés története. Hangemezbemutatókkal.

«i evangélikus templomépítészet. Vetített képekkel: Kotsfs Iváo, fél 7 ó. Egyházzenei hangverseny, melyen a különböző budapesti én dk*' • karok szerepűnek. Hozzá csatlakozva:

Az új énekes vespera igehirdetéssorozattal: Scholitz László.

A Konferenciára jelentkezni lehet: Evangélikus lélkészi hivatal: Budapest, XL, Bocskay-u. 10. Részvételi díj: napi 15.— forint. Hozni kell: tányért, evőeszközt, ágyneműt. (Pokróc, kispárna, lepedő.) Érkezés: 10-én, este.

1