Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1952-07-13 / 28. szám
2 EVANGÉLIKUS ELET Az egyháztörténetből Székács József: az ország papja Az Isten akarata szerint való munka Orosházán született 1809-ben, r szegény falusi iparos családban. Apja, a nyolcgyermekes timármes- ter nem gondolhatott arra, hogy Jóska fiát taníttassa, hiszen maguk is alig tudtak megélni. Egy ószi hajnalon el is indultak -szekéren a fiúval és a kis batyujával Gyulára, a megye székehelyére, hogy ott tímár inas legyen s azután majd apja mesterségét folytassa. Már a szekér elhagyta a falut s rátértek a gyulai útra, amikor szembetalálkoztak öreg papjukkal, Szigethyvel, aki régóta biztatta Székácsékat, hogy taníttassák tovább fiúkat. A vége az lett ennek a találkozásnak, hogy Székács uram visszafordította a rudat s az öreg Szigsthy támogatása folytán nemsokára egy okos szemű fiúval több lármázott a mezőberényi gimnázium udvarán. Persze, csakhamar meg kellett kóstolnia azt a kenyeret, amelyet akkoriban a szegénysorsból magukat felküzdő fiúk nem kerülhettek el, hogy tudniillik a gyenge tehetségű úri fiúk tanításából tartotta fenn magát. Szabad lakást és hat forintot kapott havonként, Ugyanígy élt a gimnázium elvégzése után is, amikor Sopronban a teológiai akadémián tanult. Tanulmányai elvégeztével egy gazdag szerb családhoz kerül nevelőnek. Évek hosszú munkája alatt ősze tud gyűjteni annyi pénzt, amennvivel neki vághat külföldi tanulmánvótnak. Berlinben, Hamburgban jár, maid ,, a szénművészetek és a bölcselkedés doktora" címmel tér haza. Magyarországra, ahol tovább folytatja a nevelöskö- dést, míg meg nem választják az úionnan alakuló nesti magyar egyházközség lelkészévé. Szerb népdalok és népregék műfordításával tette országszerte ismertté nevét s ez számára megszerezte a tudományos akdémia levelező tagjának címét. Irodalmi munkássága alapján nem kisebb ember, mint Kossuth Lajos ajánlotta öt a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap szerkesztői tisztére Török Pál református lelkésszel együtt. A lap homlokzatán Efezus 4, 15. igéiét viselte: „Igazságot szólani szereiéiben". Ez volt az az ige, amelyhez Székács igyekezett hű maradni lapjában. Székács íarva kitörő örömmel fogadta az 1848. március 15-i forradalom gyümölcseit, az új törvényeket. Március 19-én a „Protestáns Egyházi és Iskolai Lap" fejléce hatalmas betűkkel hirdeti a nagy eseményt: „A sajtó szabad!" Alatta bibliai idézet. Dániel könyve 2. rész 20. és 21. versei: „Szóla Dániel és mondá: Áldott legyen az Istennek neve örökkön örökké: mert övé a bölcseség és az erő. Es ő változtatja meg az időket és az időknek részeit; dönt királyokat s tesz királyokat; ad bölcseséget a bölcseknek és tudományt az értelmeseknek". Az egész első lapot betölti Székács József „Ima" c. klasszikus költeménye, amelynek első két verse így hangzik: Midőn a népek ősi széni jogért. Melyet szivükbe Isten írt vala. Vérontva küzdnek, mígnem íölderül A szabadságnak teljes nappala, A diadalmi ének zajára önként nvil a kebel buzgó imára S buzgó imája így hangzik nemünk nek: Dicsőség legyen a mi istenünknek! Dicsőség legyen a mi Istenünknek, A mi győzelmünk több, mint emberi. Egy hosszú század azt, mit egy szökő nap ’Adott, előbb álmodni sem meri. Most tőrében a hosszas szolgaságn ak Nem volt reménye többé a világnak, De eliött ls'»n szól a biblia. Midőn a szükség legnagyobb vala. Március 26-án hálaadó istentiszteletet tartott Székács a nagy nemzeti esemény alkalmából s erre az alkalomra versbe foglalta Isten iránti háláját. A verssel kapcsolatban lapjában azt irta: „Hisszük, hogy az alkotmányos szabadság diadalát sokan ünnepük meg." Istennek így adott bálát azért, hogy felvirradt népe szabadságának napja: Hozzád hangzik a háladal, Mert te müved a diadal Hatalomnak Istenei Te szóltál a nép szavában S elporlotl saiát hamvában A szentelt jog ellene. Kossuth, aki valam.kor szót emelt a protestáns lan érdekében, nem csalódott Székácsban a szabadságharc kritikus napjaiban sem. „Harang és ágyú" című cikke Székácsnak hatalmas bu^dhás és fe’hívás volt az egv- há-’kö-m*-’ ho<*y h^^TWirvkrit küldi ék f>l Pestre, hoqv felhasználhassák őket a szabadd «harcban és ezután, mint áoyúk hallassák hangiu- ■ kát. A Protestáns Egyházi és Iskolai I Lap a szabadságharc válságos helyzete miatt utolsó számában, 1848. december 31-én jelent meg, amikor közölték magának Kossuthnak a szózatát: „Magyarország népeihez", amely nyílt fegyverre szólítás volt a nép szabadsz jónak kivívása érdekében. A szabadságharc ügye mellé álló Székácsnak természetesen bujdosnia kellett, amikor a császári zsandárok vadásztak a hazafiakra, 1851-ben Székácsot Pesten katonai törvényszék elé állították, azonban előkelő összeköttetései révén sikerült a büntetéstől megszabadulnia. Mikor a Habsburg önkény- uralom a szabadságharc ellenségeinek szolgálatába akarta állítani az egyházat, Székács ismét teljesítette hazafias kötelességéi. 1859. december 15-én a bányai evang. egyházkerület gyűlését a császári zsandárok feloszlatták. Ekkor Székács imája rekesztette be a gyűlést, amelyről Zsilinszky Mihály történetíró, szemtanú a következőket irta: „Soha ilyen rögtönzött imát nem hallottam, mely annyira megrázta volna a szívet és velőt egyaránt, melynek hallatára a kormány fegyveres durva eszközei ott állottak tehetetlenül, könnyes szemekkel és remegő karokkal, míg a vallásos és hazafias leikerültség legszentebb tüzétől ihletett egyháztagok égbekiáltó némasággal oszlattak el." Ugyanilyen nagyszabású szolgálata volt 1860. június 14-én Berzsenyi Dániel síremlékének felállításakor. Amikor a Habsburg önkényuralom legsötétebb korszakában olyan élő hittel és hazafias lelkesedéssel szólott, hogy beszéde hatása alatt hallgatósága „az ország papjának" nevezte. Kiemelkedő szolgálatai elismerésül a bányai egyházkerület püspökévé választotta s 12 éven át viselte püspöki tisztségét. Székács igehirdetése sohasem volt a világtól elzárkózó, belső körön futó beszéd. Korának prófétája volt, aki az ige fényével világította meg népe és hazája nagy sorskérdéseit. Egyik leghíresebb prédikációja az 1838-as pesti nagy árvíz után hangzott el, amelyet nyomtatásban külön is kiadtak. Amikor az árvíz által összerombolt Pest láttára csüggedés vett erőt az embereken, Székács hatalmas erejű felrázó igehirdetésével hirdeti a reményt és az újjáépítés holnapját: „Be fog hegedni az ínség-ejtette seb, a városrázó rövid láz után vidám élénkség uralko- dandik a nemzet ereiben, városunk ereiben, folyamaink ágain, a kereskedés ösvénvein, a hon szívében, s a hon részeiben, nem költői fellengés, hanem hideg ész fonia lelkesülten vallani: „Hazánknak büszke reménye — Pest.” Székács egyháza és népe prófétája tudott finom szavú és lágy hangú szeretettel imát irni gyermekek számára, amelyek közül évszázadokon át használatos volt a gyerekajkakon a következő esti imádság: A nap lemegy, az éj beáll, Álom jő szememre, Jó Istenem, viselj gondot Alvó gyermekedre. Uram, te őrzíl e napon, Té óvtad élteméi. Benned hiszek, benned vetem Minden reményemet. A prédikációs kötetet, imakönyvet megjelentetett püspök, „az ország papja" tudott élni a szatírának, a társadalmi bűnöket kipellengérező gúnynak is a fegyverével. Támadja azt a társadalmat, amelyben az ember a nemessel kezdődik, akik azonban csakhamar bebizonyítják megvetésre érdemes mivoltukat azzal, hogy közéleti erkölcstelenséget teremtenek maguk köré. Székács kipellengérezi a megyei politikai élet fonákságait, s különösen a képviselő-választások tisztátalanságát, amelynek alapelve a vesztegetés, etetés, itatás. A vesztegetés ... a iélvármegye Voksának termöíája lesz, mi még a más leiét illetné, azt elő- Teremti néhány sült ökör, néhány Akó bor, néhány siép szó, Ígéret, Melyet nem lesz szükség megtartanod. Wirtes szukáén erra, horiy Székács alakját idealizáljuk vagy korszerűsítsük. Éppen azért azt is meg kell említeni akkor, amikor a szabadságharchoz való viszonyát láttuk és a 19. század közepének társadalomkritikáját hallottuk, hogy ugyanez a Székács élete vége felé, a kiegyezés után Deák-párti képviselő lett s érdemeiért Lipót-rendet fogadott el attól a császártól, akitől meg akarta szabadítani az országot annakidején. Arany János nem is mulasztotta el rigmusba foglalni a hazafiak akkor megütközését: Székács, Arany, Szilassy S hazánk több ily pimaszi Keresztekért akarnak Sírt ásni a magyarnak. Arany János is ebben az időben kapott „keresztet", de amint a versből látható, nem minden lelkiismeret- furdalás nélkül fogadta el azt. Tény, hogy Székács önként lemondott a püspökségről és nyugalomba vonult, hogy csak az írásnak szentelhesse életo'hátralévő rié’úaTiy évét. Ezzel egyúttal végeszakadt Deák-párti poli- tikusságának is. Erőteljesen emelkedik ki Székács prófétai egyénisége a 19. század közepének magyar evangélikus papjai közül. Pesti szószékéből, egyházi lapjából és püspöki székéből az „ország papja" szellemi irányítója volt az egész magyar evangélikus egyháznak. Az általa hirdetett igének volt eligazító szava a magyar nép szabadságharca és azután a Habsburg önkény- uralom idején. Világosan látott a társadalmi bűnök tekintetében is. De hirdette a gyümölcstermő keresztyén élet evangéliumát is. Úgy élt, ahogy arra Énekeskönyvünkben szereplő versében is tanít minket: Akiben szilárd hit él, Kiben munkás a szeretet, Aki bízik és remél, Ahítván egy jobb életet: Az íut Jézus nyomdokán Mennyei szent cél után. (438.) Ottlyk Ernő 11, Móz. 20.9. Amikor Isten meigteremtette a világot és benne «indent, akikor az emlber- nek adta: hajtsátok a főidet birodalmatok a'á ... urafkodjű.ok mindenen, amit teremtettem. A munka Istentől kijelölt parancsa ez az ember számára. Ezt az imént felolvasott Igében is egészen világosan tárja élénk: ha: napen át munkálkodjál és végezd minden dolgodat. Isten itt nem áll meg, hanem megmondja azt is, hogy mit kell cselekednie, hogy ez a munka jó én tökéletes legyen: de a lietedik nap az Ürrt®k, a Te Istenednek szombatja, semmi dolgot se tégy azon! Azt akarja ezzel mondani az Ur, hogy ezt a napot arra használd fel, hogy okkor rheni oda elé, ügyelj az ő szavára és mindené így tégy, ahogyan ö parancsolja neked. Hiszem, hogy azok közé az emberek közé tartozol, akik minden héten, sőt minden nap önvizsgálatot tartanak az elvégzett munkájuk íele.t. Ilyenkor mindig meg kell látnunk mindnyájunknak, hogy nem vagyunk olyan munkások, amilyennek ö akar látni bennünket. Nem dolgoztunk úgy és annyit, ahogyan, és amennyit lehetett éi kellett volna munkálkodni. De ha volna közöttünk olyan elbizakodolt ember, aki nagyon meg van elégedve a végzett munkájával, hadd iigyelmez- tessem ezt a testvéremet Jézusnak ama szavaira, amelyeket Lukáos 17:10 versében mond: „Ha mindazokat megcselekedtetek, amik nektek parancsol- ta'tak. mondjátok, hogy haszontalan szolgák vagyunk; mert amit kötelesek voltunk cselekedő, azt cseleked- tük.“ HOGYAN DOLGOZOM ISTEN AKARATA SZERINT Istennek sokféle követelése közűi most csak néhányat említek meg: 1. Végezz alapos munkát. A jó munkának egyik legdan.osaöb élőiéi tétele ab, hogy minden részletében alapos ,e- gyen. Testvér, ne siess el semmit, ne kapkodj össze semmit, mintaszerű alapossággal végezd a reádbízottakaí. Ne sajnáld a verejtékedet sem azért, hogy Isten é3 embereik előtt is helytálló legyen a munkád. Evezzünk a mélyre és úgy végezzünk alapos munkát. „Szolgálatodat teljesen betöitsd“ (II. Tim. 4:5.) Legyen példád az Ür Jézus Krisztus. 2. örömmel és serényen dolgozz.! Nem lehet áldás azon a munkáin, amit morogva, kedvetlenül és kényszeredetten végzek Isten gyermeke számára a munka nem teher, hamam öröm, mert tudja, hogy nem magárnak dolgozik, hanem az Urnák. Aki így nézi a munkát, annak az sietős. Nem vár nógatásra, bizonyos abban, hogy jutalmat kap érte. Mindig gondol Isten üzenetére, amit Péld. 10:4-ben mond: „Szegénnyé lesz, aki cselekszik rest kézzel, a gyors munkások keze pedig moggazdagít.“ Hidd el, ha öröm lesz számodra a munka, és igyekszel ami nappal van, akkor meg fogod tapasztalni az Urnák a gondoskodó 6zeretetét. Nézz az Űr Jézusra, mindig serényen, örömmel munkálkodott és munkálkodik ma is! 3. Szeresd a munkádat! Fogadd el munkádat a magadénak. Talán azért végzed munkádat lélék nélkül, gépiesen, mert mindig a más munká ját szeretnéd végezni, pedig leg'öbbször nehezebb és felelősségiéi ésebb az. Eléged! meg azzal a munkával, amit rádbízott az Ür, szeresd azt és úgy kezdj hozzá, meglásd: ami eddig nem tetszett, ezentúl minden lesz számodra. GYÜLEKEZETI HÍREK Következő vasárivip: július 13. Szentháromság uláni 5. vasárnan Igék: Lukács 5. 1—11, és I. Péter 3. 8—15. Liturgikus szín: zöld. PÉCS Az egész nyár folyamán, — éppen úgy mint a mult nyáron is, — reggel 8 órakor inatulinum laudes (ősi reggeli dicséret) keretében folyik az istentisztelet, amelyen hálás örvendezéssel, szép számmal vesznek részt a gyülekezet tagjai. GYENF.SIÍIAS Egyházunk ezévi nyári gyenesdiási esendesheteit az alábbi időpontokban rendezi. Július hónapban: 2—6-ig fiúk csendesbe te, 9-—13 ig leányok csendeshele, 16—20-ig édesanyák és gyermekek csendes- bele, 23—27 ig gyermek biblia körvezetők csendeshete, 30— aug. 3-ig gyülekezeti munkások csendeshete. Részvételi díj: napi 10 forint és a természetben hozandó fejadag: napi kenyér, 15 dkg finomliszt, 3 dkg cukor, 3 dkg zsír, 1 darab tojás naponként és a csendeshét egész idejére 1 kg burgonya. Fejadag készpénzben is megváltható. Utazási kedvezmény; Gvenesdiásra bárhonnan baiatoni menettérti jegy váltható. Ez 33 százalékos kedvezményt jelent. A menettérti jegyet az indulási állomáson kell megváltani. Felszerelésként hozandó lepedő, kispárna és takaró. Jelentkezés két héttel a csendesbét kezdete előtt Ev. Missziói Intézet, Gyenesdiás, Veszprém megye címen,. Budapest—Angyalföld «Egy ember két élete» címen igehirdetés sorozatot tart Cseprtgi Béla missziói lelkész. Július 18-án este 7 órakor: «Hét ördög megszállottjából Krisztus szolgáló leánya.» Július 19 én este 7 órakor: ®z egyház üldözőjéből a legnagyobb misszionárius.» Jű ius 20-án vasárnap d. e. 11 órakor: «Akik lélekben kezdették és testben fejezték be.» Ürvacsoraosztás. Délután 5 órakor műsoros szeretetvendégség. Az igehirdetői szolgálatot befejezi Bns/.lk Mihály: «A hívő ember: igaz é« egyszersmind bűnös» című előadása. Főt, ovangéízációk júliusban: Serdülő leányok konferenciája július 8—11, serdülő i.úk konferenciája július 15—18, országos hitmélyítő konferencia 20—25, Bib.íaskola országos koaferenciája július .27—augusztus 1. — Csendesnapok Élő Víz június 13, Hitmétyitö július 20, Bibi iaiskoiai ceendesnap július 27. (A ceendosnap reggel 9 órakor kezdődik. EÍŐre jelentkezők ebédet is kaphatnak. A ceendesnapcri úrvacsorát is osztunk.) Születés Horváth József memcsheiyi tóPkészé- ket Isten fiúgyermekkel ajándékoz.a meg, ak a szent keresztséghen a József nevet kapta. Halálozás Bccker Oltó ny. műviig felügyelő elhunyt. Benne a kőbányai gyülekezet éveken keresztül páratlan hűséggel szolgáit gondnokát veszítette el, aki példamutató egyházszeretelével vált a gyülekezetben közismertté. A hazahívó szó is a parochián érte, gondnoki teendői végzése közben. Mély részvét mellett kísérte utolsó útján a presbiteriem testületileg s a gyülek- zet igen nagy számban. Temetésén az igeszolgálat mellett a Luthe- ránia s az Acélliang Dalárda búcsúztatták énekkel. Mindkét kamuk évtizedekkel ezelőtti tagja volt, utóbbinak virágkorában titkára. Életének nemes harcát, jó futását és igaz célratörését méltatta a sírnál a lelkészkor elnöke s a Lutheránia éneke igaz tolmácsolás volt: «örömben, búban énekeltem, — egy ének az, mit nem. feledtem: hazavágyom.* Tedd az Űrért és az Orrai. Legyezi ebben iá pédád Jézus Krisztus. 4. Munkád közben légy alázatos és engedelmes. — Ne dicsérd a magad m;inkáját és ne akarj mindent jobban tudni, mint mások. Hidd el, hogy vasinak sókkal kü.önbek náíad. Ha látsz is eredmény': munkád után, azt ne tulaj* dönftsd magadnak. Legyen .Pál vallomása a tfed többet munkál* kodtam, mint azok mindannyian, de nem én, hanem az Is lennek velem való kegyelme.“ (I. Kor. 15:10. y.j — Ha ezt mogtapaszta'od, akkor teszel munkád végzése közben alázatos és engedeéme.-; is. Nézz Jétzus Krisztusra, ebben is Ö a példáink! 5. Idejében végezd munkádat! Munkád mennyiségét és minőségét teszed gazdaggá azzal, ha idejében vógzed az: eh Nem allékor, amikor te gondoltad, hanem akkor, amikor az Isten mindenének megszabta, kirendelte a maga idejét éj nekünk ahhoz kell tartanunk magarákat! Nem késhetünk heteket, napokat, de nem is siethetünk egy percet eem. Fetbecsüihetéiten kár származik abból reád ás a közösségre, h?. nem ide'ében vógzed el a reádbí- zettakat! Isten ezt Prédikátor 3. fejezetében adja éénik sokminderre vo- voratkoz'.alva. F'igye'd csak meg: „ideje van a születésnek, ideje van a megha- táisnak; ideje az ül elésnek, ideje annak kiszaggattatásának, ami ültette- íeett ... Ideje van a kövek eihányásá- nak és ideje a kövek egybegyűjtésének. Az Ür Jézus mindent idejében végzett.“ Nem jött még el az ér, órám — mondotta ... Legyen ebben is ő a példád. 6. Imádkozó hűséggel végezd munkádat. Szándékosan hagyta ezt a végére, meri a kgfonitcssabb. Újra meg újra mondd el a 90. zsoltár 17. verséi: „Legyen az Ürnak, a mi Istenünknek jó kedve mirajtunk és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá nékünk: és a mí kezünknek munká it tedd állandóvá nékünk!“ Az imádsággal kezdett ,és végzett munkán Isten áldás® v«»n. Az rmádWás magában fo.gia'ja a hűséget is. Aki imádkozra do'go- zik. az hűséggel végzi a reáfatzo:« faladat okát is. Az Gzüntéenü} imádkozik is. Tanúid el az imádkozva muokátJco- dást attól a kistányitói, aki igy mondta el napi -munkáját: „Reggel, amikor Kinyitom a szememet, így imádkozom: Uram nyisd ki az én .etki szemeimet is, hogy szemléljem a Te törvényeidnek csodátatoö voltál Mikor öitözkö- dőm: Uram öltöztess fel az igazság fehér ruhájába. M'ikor mosdom, így szó.ok .magamban: Uraim moss meg eruevnet a Te véredben műiden bűntől. Mikor tüzet rakok, e:t mondom az Ürnak- >>h Uram, gyjju»! fe- az én 'r'deg szivemben, a Te szereteted lángját. Mikor takarítók, akkor s íe'öóftaj- tok: Uram takaríts ki a szívemből minden piszkot, mint ahogyan én kitakarítom a szobái. M.nden munkám végzése r.őzben bőszé ek az én Urammal és így egész napon át Imádkozom.* Imádkozzál és dolgozzál! Ném zárja ki egymást a ke tő, sőt tökéletesen .'cegésziii egymást ... A mi Urunk Jézus Krisztusunk mindig imádkozó:! és mindig munkálkodott! ű a mi példánk! ISTEN FIGYELI MUNKÁNKAT ÉS ÉLETÜNKET Tudjiík, hogy az Űr emberek áltál végzi el munkáját és viszi véghez axaratát e földön. Errnbemuei, kótoó- riyoV.it átWí feénk és azoKon kérész ül vizsgáltatja meg munkánkat és hajtja vég-e a maga é gondolása'i. H» ez így iű var, jói. Nem kóve.el Isten mást esik engedelmes hitet és az 0 tgójé- n-H teljes betartását, oizaimat vew- földihez. jóindulat az emberek felé. Qtt'éolj Róm. í 3:1—7. verseire és légy ezzel az Igévé! kapcsolatban :s engedelmes. Solymár János Az ujjával hazudott Valaki megszólított az utcán egy fiút, hogy merre kell mennie az orvoshoz. A fiú hanyagul mutatott ujjával találomra egy utca felé. Lusta volt ahhoz, hogy megszólaljon. így- történt, hogy az ember csak másfél óra mu'.va találta meg az orvost, közben a kisfia, akinek szálka akadt a lorkün, megfulladt. A temetésen valaki azt mondta, hogy a halál oka egy fiúnak a linzudozó ujja volt. Jelentéktelen kis dologgal — vissza-* hozhatatlan nagyot lehet hazudni. Vigyázz a kicsiségekre! Finnből: Kailasvuori írja Csöndes, szerény, kulturált otthonba családtagnak betársulnék. Egymás terhét hordozzuk. Református lelkészi hivatal, Felsőnyék,
