Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-07-06 / 27. szám

« evangélikus elet Bókay János zsoltárfordításai 72. zsoltár Unam, igazságod vezesse, Ki rupeil atyja lett, £3 tia nüsegget Kövesse Muuieu uueunedet: Jog es méltányosság honoljon Az elnyomottakon, Hogy éltük össze ne omoljon Süketen és vakon. Teremjenek a hegy óriások Békességet, derűt, A halmok pedig igazságot Hordjanak mindenütt; Szabaduljon sok bánatától A szegény, meggyötört, S tipródjék el az Ür lábától. Ki életére tört. Féljenek téged mind a népek, Míg nap és hold ragyog, A számtalan sok nemzedékek, A végtelen napok. Mint áldott eső szomjas rétre tlgy hulljon le kegyed. Ahogy záporok nedvessége Öntözi földedet. Virágozzék igazság, béke. Mígcsak a hold lehull Örökké, a végtelenségbe, A tengereken túl. Boruljanak le mind előtted A vad pusztalakók. Azok, akik ellened törtek. Legyenek port nyalók. Tarsis s a szigeti királyok Aranyat hozzanak, Sába, Saba, messze világok Neked áldozzanak; Minden nemzet szolgáljon téged, Megbékélve veled, Mert csupán egyedül te véded Mind a szegényeket. Megsegíted a nyomorultat, Az elhagyottakat, Felemeled a porba hulltat: Legyen megint szabad. Megőrződ a kicsinyek lelkét, Vérük drága neked, Nincs, akit a figyelmed elvét, Rajtuk pihen szemed. Légy áldott hát, feléd ragyogjon Séba sok aranya, Mindenki érted imádkozzon: Gyermek, apa, anya. Teremjen gabona bőséggel Völgyön és hegyeken, S Libánon édes gyümölcsével Telistele legyen. S a városok zsivajgó népe Legyen vidám, üde, Életét virágozva élje, Mint a mezők füve. — Aldassék neved mindörökre S plántáltassék tovább, Amíg dicsőséged a földre Veti a sugarát! t 4 4 4 4 4 * 4 4 4 4 ( 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 t 4 ■4 t t 4 4 4 4 4 4 4 A nők „hallgatása” a gyülekezetben egykor és most Napjainkban az egyház közvéleményét és a teológia tudósait is egyaránt ér­deklő kérdés a nők egyliázi szolgálatba állításának ügye. E problémával kapcsolatban a véle­mények két alapkérdés köré csoporto­sulnak: 1. Szerepel-e az Újszövetségben a lel­késze tisztnek, szolgálatnak olyan felfo­gása, amely a nők közreműködését nem teszi lehetővé? 2. Vissza lehet-e utasítani a nők lel- készi szolgálatát Pál apostolnak a nők gyülekezeti életéről és munkájáról I. Kor. 11-ben és 14-ben kifejtett tanítá­sára hivatkozva. 1. A lelkészi tiszt szolgálat. Mái- az Ószövetség is a papi munka megjelölé­sére is ezt a kifejezést használja. Az ószövetségi papság helyére a gyülekezet lépett „Szent papi nép“-ként (I. Péter 2, 9.). A keresztyén gyülekezet tagjait erre a szolgálatra Jézus Krisztus azzal teszi alkalmassá, hogy a Szentlélek által fegyelmi ajándékokban részesít. Ebben a részesedésben nincs kivétel férfi és nő között. Isten az ő lelkét kitöltötte minden testre, fiaira és leányaira egy­aránt, (Ap. Csel. 2, 15.) A lelkészi tiszt, szolgálat nem úgy áll szemben a gyü­lekezettel, mintha kát különálló jelen­ség lenne, az Újszövetség számára telje­sen ismeretlen a lelkész és a laikus kö­zötti megkülönböztetés: „ti mindnyájan lelkiek vagytok“. Az ágostai hitvallás tulajdonképpen nyitva hagyja azt a lehetőséget, hogy nőt lelkésznek hívjanak meg. Lutheri felfogás szerint a gyülekezet dönt fele­lősen ebben a kérdésben. „Isteni jogon“ nem lehet elzárni a nők elől a lelkészi szolgálat útját. Megállapíthatjuk tehát azt, hogy az Újszövetség, ha a lelkészi szolgálat szempontjából tekintjük a kérdést, nem ismer olyan okot, amely kizárná a nők közreműködését ebben a szolgálatban. Az igehirdető tekintélyét nem intézmé- nyesség biztosítja, mert az igehirdető nem rendelkezik a kegyelemmel, nem birtokolja azt. Az igehirdető tekintélyét egyedül az általa hirdetett ige bizto­sítja úgy, hogy prédikációját Jézus Krisztus a Szentlélek Isten igéjévé te­szi. 2. Ami Pál apostol I. Kor. 14. 54—55. verseiben található utasítását illeti, meg­állapíthatjuk, hogy ezt nem a lelkészi tiszt fogalmából vezeti le, hanem a nők helyzete és működése alapján rendelke­zik. Tekintetbe kell vennünk továbbá, hogy utasításai az istentiszteleti élettel állnak összefüggésben és azokkal az elfajulá­sokkal kapcsolatosak, amelyek éppen a korinthu-si gyülekezetben jelentkeztek. A korinthusi gyülekezet tagjai a kegyelmi ajándékok gazdag kiáradúsa felfuvalko- dottá tette. Az adományokkal nem a gyü­lekezet épülését szolgálták, hanem ön­maguk élményeit. A kegyelmi ajándékokban nők is ré­szesültek. Az igehirdetés adományaiban is. I. Kor. 11. 5-ben láthatjuk, hogy az asszonyok is profitáltak és imádkoztak. A nagy megütközést azonban a 11:5. vers kelti.f Ebben a versben azt a ren­det írja körül Pál apostol, amelyben a férfi és nő él egymással. Az asszony­ra!: ezt az alárendeltségét csak az tart­hatja mega'á-óuak, aki mint keresz­tyén nr-ga’árénak tartja azt, hogy neki Jézus Krisztus a feje. Ha az asszony ezt a rn-ga he’yít ene'delmesen elfo­gadja, pusztán viselkedésével — iga nélkül — is bizonyságtevővé válik. (I. Péter 5. 1.) A aó éppen azáltal, hogy felismeri és betölti nőiességét a gyüle­kezetben, fontos szolgálatot végez. Pál hallgatást parancsol a nőknek a gyülekezetben, de ezzel nem tartja őket a férfiaknál tehetségtelenebbek­nek, a gyülekezet épülésének érdeke kívánja meg, hogy hallgassanak, de hallgatásuk éppen arról tesz bizony­ságot, hogy ők is tanítványok, (I. Kor, 14:3j,) Hallgatásuk arra inti az egész gyülekezetei, hogy mind­nyájan hallgatói az igének. Vájjon a hallgató egyház alacsonyabbren- dú-e a tanító egyháznál? Ügy látszik ma éppen a fordított helyzet áll fenn, mint Pál apostol ko­rában. Az istentiszteleti élet talán éppen az „egy ember rendszer“ következtében szegényedett meg. Vasárnaponként egy férfi áll szemben a gyülekezettel, a gyü­lekezet ennek az egy embernek a ha­tása alatt áll, szinte ő adja meg az egész gyülekezet profilját. Hol marad így a bizonyságtevések és szolgálatok gazdag­sága. Vájjon a nők megszólalása nem arra figyelmezteti-e a mai gyülekezetét, hogy a gyülekezet minden tagja szol­gál? A szentlelket nem kényszeríthetjük ajándékainak kiosztásálra, de ne állít­sunk mi magunk akadályokat hitetlen­ségből számára. Ügyelnünk kell arra, hogy a nők ne az egyenjogúság jelszavával, vagy az egyenlőség hangoztatásával rohanják meg a gyülekezeteket. Nem lehet a nők szolgálatát lélektanilag sem megindo­kolni azzal,, hogy a női lélek sajátos vo­násaival gazdagítják majd a gyülekezet életét. Kizárólag az elhivatás útján vál­lalhatnak szolgálatot a gyülekezetben. Annakidején Pál kordban hallgatás által járultak hozzá a gyülekezet épüléshez, mast pedig közreműkö­désük által segíthetik elő az épülést. Ha ma tovább hallgatna a nő a gyülekezetben, azzal csak a gyüleke­zet passzivitását erősítené. Szolgá­latával viszont az egész gyülekezetei szolgálatra hívhatná. A n<5 előtt a gyülekezeti szolgálat tekintetében akkor áll nagy lehető­ség, ha ezt a szolgálatot a maga módján, a neki adott adományok­kal végzi. Lehet, hogy olyan szolgálatokat kell vé­geznie, amilyeneket eddig gyülekezeti lelkész nem végzett, amelyek esetleg hasonlatosak lesznek az I. Tim. 5. 10- ben említett özvegyek szolgálatához. A nőnek meg kell találnia még a külső­ségekben is a maga stílusát. Gyakorlati intézkedések természetesen a gyülekezetek döntésétől függenek. A döntésekben azonban a nők is közre­működnek, mert ők is tagjai a gyüeke- retnek. Poda„est-Zuglói Református Egyház­község (Rctiauíca 197.) takarítási teendők végzésére fizetéssel. szöba-konyha- kamrá'bó!-mellékhelyiségből álló tekás- eal, fűtéssel, világítással, gázszőgá- lattal keres kizárólag Budapest terü­letéről munkabíró házaspárt; lehet nyugdíjas is. Bemutatkozás -Időben cét- fzerű reggel 8—10 között, 496—-171 teVonon megállapodni. Jelent kezetek heren’o főbéríeti lakását keil elcserélni elődjével. Helyreigazítás! 24. számunkban Bókay János tsoütér- fordíiásánál helyesen „34. Zsoltár“ olvasandó. GYÜLEKEZETI HÍREK lszákosmentő szolgálat Az evangélikus iszákosments szol­gálat ezen az úton is tudomására adja a munkája iránt érdeklődő test­véreknek, hogy júl. 6-án, vasárnap délután 6 órai kezdettel szolgálatot végez a kelenföldi evangélikus gyü­lekezetben XI-, Bocskay-út 10. szám alatt lévő tanácsteremben. Erre az al­kalomra mindenkit szeretettel hí­vunk és várunk. . Lelkéozavatás f ~Tu17usT?TTÍ-án, 'délelőtt 11 órakor Dezséry László püspök, a pestszent­lőrinci evangélikus templomban, szen­teli fel Halasy Endre, Harkányi László, Juhász Géza, Madarász Is'ván, Po- vázsai Mihály és Trajtler Gábor vég­zett teológusokat. A szentelés ezo'gá- l'íúában dr. Sólyom Jenő és Proliié Károly teológiai tanárok segédkeznek. Rádiós istentisztelet *7 JúíiU6 6-áti, délelőtt fél 10 órától a budavári evangélikus templomból köz­vetít a Petőfi rádió. Igét hirdet Joób Olivér, nyíregyházi lelkész. Énekel 0 budavári gyülekezeti énekkar. Énekek a Keresztyén Enekeskönyvből a 291. ének 1—2—3 verse, valamint 41, 1 és 6. versei. Értesítés Értesítjük kedves olvasóinkat, hogy az Evangélikus Életnek 1952. június 15-től kezdve csak kél hivatalos meg­bízottja van előfizetők gyűjtésére és előfizetések eszközlésére: Szontágh István és Borbély István. Egyedül nekik van megbízásuk és f elhal alma- zásuk arra is, hogy a gyülekezeti lel­készek segítségét kérjek az Evangé­likus Élet olvasótáborának kiszélasí- tése érdekében. MEGALAKULT ÚJ EGYHÁZ­MEGYÉINK A Pesti Evangélikus Egyházmegye A Pesti Evangélikus Egyházmegye 1952. június hó 23-án tar.otta alakuló közgyűlésiát. Ez, a moat megalakuló egyházmegye a legnagyobbak közé tar­tozik, meri: több, mint 47.000 lelket tart számon a hozzátartozó 12 egyház- község. A gyülekezeti lelkóseek száma 19, de az itt munkátlkodió vallást?.,nitó- lel készekkel és segéd-lelkészekkel együtt a legnagyobb lelkészi munka­közösséget retenti, -egyben a legükéi- vakba: is. A közel jövőben, an kor a nagy Pesti Egyházközség teíkószkörei to Cíiáliókká válnak, a gyülekezetlek száma is 'hattal növekszik. Dr. Somogyi József egyházmegyei felügyelő rövid megnyitó beszéde után Kemény Lajos esperes történelmi tá­jékoz atót adott arról, a budapesti egy­házmegyéről, amely mo-sit az 1952. I. te. hatálybalépése következtében magja lett a Pest: Egyházmegyének. A budepe&á egyházmegye 1893-bam alakult, tehát 59 esztendővel ezelőtt. Akkor még cseik három egyházközség alkotta az egyházmegyét, így a Deák­téri templomihoz tartozó deák-téri Magyar Egyház, Deák-téri Német Egy­ház és a Deák-téri Szlovák Egyház. Ebhez az egyházi közösséghez csatla­kozott egy évvel, később a Budai Egyház, három év vei később pedig a Váci Egyház. Körülbelül 55—60 esz­tendőn keresztül működött a Pest vá­rosi Evangélikus Egyházmegye. Ere­jét éa segí őkészségót megimulalla azontbam ezzak hogy a Budapest kör­nyékén jelentkező evangélikusság szer­vezésiében lelkpászloratvai részt vett és alapot adott ahhoz, hogy azok ön­állósulj arak s velük a Budapesti Egy­házmegye ia állandóan bővüljön és erő­söd :ék. Tebp'.omok épültek, intézmé­nyeik létesül'1 ek, a behndssztó móndln- kább kiterjedővé vált. A Budapesti Egyházmegyétől levált ugyan a budai oldali, az egyetlen budavári egyház- község kivételével rrind fia tál, friss hajtások, de ezek helyébe jöttek újak. Igv a cirikotai egyházközség, amely 1699-ben aí-slkutt s a,z új egyházmegye legősibb gyülekezete, azután a 145 éves. 1807-ben szervezett rákoske­resztúri egyházközség s ezek mellett az újabbak, az újpesti, rákospalotai, rákosszen'mib á'yi gyülekezetek. Az új egyházmegye jelentőségét és súlyát emeli az a tény, hogy evangé­likus egyházunk. Teológiai Akadé­miája fekszik a terülteién. Miután Ke­mény Lajos esperes elbúcsúztatta a távozó gyü'dk-ezeleket és köszön- tötto az újakat, kérte az egyház­megye gyülekzetel*. és azok tagjait az áldozatkész, szeretetteljes együtirnun- k átkod ásna. A Déli Evangélikus Egyházkerület alakuló közgyűlésére egyházmegyei ki­küldőitekként Blázy Lajos ős dr. Kosa Pál lelkészeket, dr. Bókay János és Fl’.ó Samu v láginkat válasz to! iák meg. Az egyházmegye főjegyzőjévé Blázy La lost, jegyzővé Koren Emilt, a vilá­giak közül pedig Endrődy Frigyest és itr. Révay Gábort váVnztották. Dr. Somogyi József egyházmegyei felügyelő tisztségéről lemcrtidotí. Ke­mény Lajos esperes szívélyes szavak­kal búcsúzlaóía s mivel a Budai Evan­gélikus Egyházmegye íéügvcfől tisizt- eégére egyhangúlag jelöltetett, új munkahelyén való buzgó murikáreágá- M Isten áldását kérte. Dr. Somogyi József búcsúzó szavaiban felhívta a közgyűlés tagjait arra, hogy a Duna vonala ne legyen lelki választóvonal a Pesti és Búd® Egyházmegyék között, sőt inkább fejtsen ki a két egyház­megye erőteljes együttmunkálkodáet. A Csongrád—szolnoki evangélikus egyházmegye. Június 12-én Makón tartotta alaku­ló közgyűlését. Az új egyházmegyé­be tartozik Csongrád megyéből 8 egy­házközség, Szolnok megyéből 5 egy­házközség, összesen 13. A közgyűlés az eddigi elnökséget Szlovák Pál es­perest és Rusztikus Jenő egyházme­gyei felügyelőt bízta meg az ügyek további vitelével. A közgyűlés meg­választotta az egyházmegye tiszti­karát. Lelkészi főjegyző: Zalán Pál, világi főjegyző: Machalek Sámuel, ügyész: Dmskóczy Ede dr. Pénztá­ros: Redoes József, ellenőr: Eiclardt Oszkár. Az egyházmegyei presbité­rium választott tagjai: BolyónSzky János, Virányi Lajos, Vzort László lelkészek és Gombos András, Kreischet Andor, Hámori János, Bu­dák Mihály, Lepény Lajos, Benyus Ferenc, Ganyecs György világi ta­gok. A közgyűlés foglalkozott még az új egyházmegye megalakulásával, valamint az új egyházmegyei gyám- intézetének megszervezésével, mely­nek elnöke Kriszt Péter és dr. Tó­biás Sándor lett. A Vasi Evangélikus Egyházmegye Június hó 27-én tartotta alakuló közgyűlését. A közgyűlés színhelye a szombathelyi giülekezet nagy ta­nácskozó terme volt. Huszonhét egy­házközség lelkészei, felügyelői és megbízottai vonultak fel a közgyű­lésre, mely Molilorisz János megbí­zott esperes és dr. Bertha Benő egy­házmegyei felügyelő társelnöklete mellett ült össze. Az új egyházmegye a régi Kerned nesaljai egyházmegyéből, a Vasj Kö­zép egyházmegyéből és a Soproni Alsó egyházmegye két gyülekezetéből alakult. A kiküldöttek mélyen átérez- ték azt a történeti pillanatot, ami­kor az elnöklő esperes kihirdette az 1952. évi I. tc.-nek az újonnan ala­kult egyházmegye életkezdetét je­lentő szakaszát, melyet a közgyűlés egyhangúlag jóváhagyott és elfo­gadott. A közgyűlést megelőzően ülésezett az egyházmegyei presbitérium, mely megbeszélte a közgyűlés anyagát és javaslatot tett a közgyűlésnek a tisztségek betöltésére vonatkozóan, melyet később a közgyűlés vita nél­kül elfogadott. Ugyancsak a közgyűlést megeíő- ző'n ülésezett a lelkészek munkakö­zösség?. mely örömmel döntött úgy, liogv évenként 10 munkaülést tart, amikor is a lelkészeket érintő egyéb fontos ügvek mellett, döntően Isten igéjével akar foglalkozni. A közgyűlést gyámintézeti istentisz­telet vezette be délután p-dig a lel­készek rlcsendesrdcs! tartottak, me­lyen Tckus Ottó «A tanácstalan em­ber», Fii’öp Dezső «Jézus tanácsa az egyháznak», Malis István «Isten tanácsa n világnak» címmel tartottak igehirdetéseket. Lelkésziktatés: Az orcoházi gyülekezet július 6-zn ik­tatja be új lelkészét: Ar'nyi József eddigi gádorosi le’k'páeztort. Az iktatás szolgá­latát Koszorús Oszkár eeperesheJyettes végzi. ~ "A# Eljegyzés « Kari Béla segédielkésa és Mohai Jo­lán június- hó 10-én tartották eljegy­zésüket Mohácson. Hulladékgyűjtés Mi is ia hulladek? Egy eltört korcso lya használhatatlan vasdarabjai, egy szódásüveg letört feje és fejetlen üve­ge, megfoltozhaíatlan lábas, fótnak is rossz romgydarab. Hulladék az, ami­nek semmi hasznát n«m w^azus, »ami cs>ak útban van, amitől mégsem tudunk szabadulni. A hulladékot odahaza ■— nem egészen irodhni szakkifejezéssel — „vaoak^-nak szoktuk nevezni. Mikor idős szüleim felszámolták háztartásukat és hozzánk költöztek, a költözködés alkalmával tűot ki, lio^y niemmyi „va­cak“ van az ember háztartásában. A hulladékgyűjtés azonban egy nagy leleplezést hozott. A hulladék, ha nem egy kis háztartás keretei között néz­zük, hanem országos viszotiy Irat ban — nem „vacak“. A hulladék érték. Csak meg kell kererai. Üröze kell gyűjteni. A hulladék átalakítható. A hulladék új­ra értelmet kaphat, jő szolgálatot te­het, A rozsdás vasdarabokból vasúti sín lehet. A letört kilincsből dróthuzal. Az üvegcserepekből befőttem üveg. A papír és ron»gy hulladékból könyv. Egyik májusi vasárnap délben cgviitt tilt egész családunk az asztalnál. Elég népes a csalid. Két nagyanya és egy nagyapa lakik velünk együtt. Nyolcán ülünk az aszalnál, de csak ritkán, mert rendesem még vendég is van. Most «a család egyik «rgja hiányzott. Már a tányérokat is leszedtük, de legnagyobb fiamnak, aki harmadik osztályos ta­nuló, még mindig üres volt a helye. Hulládékgyüitő brigádban vett részt. Az asztaltól felállni készültünk, mikor vég­re betoppant. Cipője kicsit sáros volt, az úttörő sapka ázottasi, kissé egálén állt a fején, de arca ragyogott. Öröm és büszkeség csillogott szemében. A négy­kerekű kis szekeret, amelyben kicsi ko­rában még őt húztuk, amelyben most az Összegyűjtött hulladékokat hordta be a MÉH üzletbe, szépen gondosan berakta helyére és diadallal gzámolt be az ered­ményről: ,fTohb mint három mázat! ócs­kavasat, három kiló rezet gyűjtöttünk és még sok mást.“ Hagytam, hogy a gyűjtés élményeiről beszéljen. Isten angyalainak az Öröme jutott az eszembe, akik boldogan Örvendeznek áron a hulladékgyűjtő munkán, ©mit az ő megbízásából Jézus végzett a földön, mikor széttört egzisztenciákat, értelmet- le.rrté vált ©leteket* — magát a hul­ladékká és bűn© miatt has ni ihatat­lanná vált embert kerests meg és gyűjtötte be Isten országába. Az Öreg Lunde Jáne-s püspök pre- dikációs ’könyvéből olvastunk. Arról szólt az egyszerű és kedves Igehirde­tés. hogy miként vermit be Jézus eza* márháton Je ru*e ölembe. Jézusnak szüksége van rád! — est emelte ki Lutid.e János a történetből. Egyszer­re felvillant bennem valami. Hiszen ez azt jelenti, — hogy hiten országé­nak viszonylataiban nézv© az embert —* n’tics hulladék. Pedig hánvözor érzi magát az ember hulladéknak. Hány­szor tetszik életünk mindenki útjában álló ,,vac>ak‘4-nak. Hirtelen idős szü- leimregondoltam, mert különösen idős korban támad az emberben ilyen gondolat. Az Ige mondani valója a gyermekektől egyezerre feléjük kanya­rodott. Jézus nemeaak a kis gyerme­keknek mondja: oekern mkáégem van rád!, az öregeknek is mondja. Az öreg ember sokszor gondolja macában: ugyan mi szűkéé# van mc# ez én életemre. Csak mindenkinek terhére vagyok. Jé­zus pedi# azt mondja néki: nekem szük­ségem van rád! Jézusrak szüksége van nagyapára és nagyanyára, hogy általuk .is bevonulhasson dicsőséggel a ti szi­vetekbe. Áldássá teszi Őket számotokra. Aztán szépen fel is sorolták a gyerme­kek, hegy mi mindenben tudja áldássá térni Jézus az öreg nagyszülőket. Aki hallgat Jézus szavára, annak értelmet kap élete, még Öreg korába« is, az nem érzi magáit hulladéknak, nem tekinti az életet „vacakénak Az nem beszél úgy, mint egy már ré»gen elhunyt nagybúcoiíok, aki szerint 70 éves korá­ban, minden öreg embert e«gy nagy bunkóval agyon kellene zúmi. Persze 5 nem ismert« Jézurt. Gyermekkorában ismerte, de .azután megfeledkezett ró­la. — És űígy is halt meg ez a nagybácsi^-—* kérdezte az egyik gyermek. Nem tud’am felelni kérdésére. Nagyapa azonban, aki csendesen hallgatta a be­szélgetésit, ekkor megszólít: én ott vol­tam elitnek a bácsinak a halálánál, ő talán megfeledkezett Jézusról, de Jézus nem feledkezett meg róla. Nagyon okos, tanult ember volt. Öreg korára azonban» meggyengült az értelme és semmire sem emlékezett már viasza, amit eddig tu­dott. Mikor meglátogattam a kórház­ban, nem is hallgatott szavunkra, állan­dóan magában beszélt. És tudjátok mit beszélt? Az Apostoli Hitvallás szavait ismételgette állandóan. Hiszek egy Isten­ben ... Hiszek a Jézus Krisztusban .. • Hiszek a Szén délekben ... Mindn ki­hullott értelméből. Mikor szembe kellett néznie a halállal, semmibe eem tudott megkapaszkodni. A gyeimckkorban meg­tanult Hiszekegy szavaira hagyatkozott egyedül, így keresi Jézus még az utolsó pillanatban is a hulladékot, az embert, aki érceim ©Ilimnek és hiábavalónak tartja az életet. Az dhi iit végén az az érzés erősö­dött meg bennem, hogy a délelőtti hul­ladék gyűjtés nem szűnt meg. Folyta- tóílstt: Cí-3-k most ifliag<a I&tra végezte Igéje álvl. Mi mää a cssládi áhitat, mint hüi'sdál&gyiijiés. Isten I$éje azért keres meg bennünket, mert Isten nagy háztartásában, az ő országában nincs hulladék, nincs kidobni való, Isten or- szágáben .a ronggyá és széttört cseréppé vált emberi é’et sem „vacak“. Mikor Jézus megtalál™, új értelmet nyer, át- ólakul, használhatóvá válik. Milyen Szükségünk vem a családon belül In­ternek erre a megkereső, megtaláló, be gyűjtő munkájára. Egy nt útik gondolat is megmozdult borrnem. Nein régen falon papirbetiik- ből kirakva láttam a közismert szálló­igét: „Legfőbb érték .az ember“. Ezek­nek a szavuknak nem szabad ereik pa* pírbetűkhül i'.tnaikv.j a falon maradniuk. Jézus leikétől Feoros-.gatva, sok egymás iriu'i szeretette.!, fi« veim »«»éggel kel! cgymíi! szívébe írnunk: nagy érték vagy, hl öreg is vatgy, h.a erőd is megfogyat­kozott, ha nem is tudíz már * magad ereiére támaszkedm. Legfőbb érték az ember — mert Isten a golgotái keresz­ten drága áron fizetett meg érte. 6'‘•■•i'», • •• • ,■ , I Benczúr László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents