Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1952-01-20 / 3. szám
EVANGÉLIKUS SLIT » ELŐ VÍZ Az Igazi Malakiás 3, 6—12. K megtérések gyakran torzképei an- Sfcak, amit Malakiás a csüggedteknek ki »ál és amit róluk feltételez. Megtértek- mek mondjuk magunkat g .a hangsúlyt ©írnél a cselekedetünkre helyezzük, a képességünkre és érdemünkre. Ekkép ©z a fog-alom: „megtért*, morális, fenn* iiéjjázó mellékízt kapott. És mivel a megtérés, valameddig a képességeinket tekintjük, ismételten nem sikerül — mert nekünk nem is sikerülhet! — ekkor kényszerű’eg kezdünk nem igazak lenni, vagy pedig áldatlan, önemésztő és «zerencsétlen állapotba hajszoljuk bele magunkat. Az efféle öntelt és komor «rkölcsi vezekléehcz vajmi kevés köze van annak, amit a Biblia a megtérésen ért. Bár tudatában vagyunk annak, meny» »yire sántítanak a hasonlatok, mégis an« nak megértését, amit Malakiás gondol, «mikor megtérésre hív, hadd segítse elő egy, a technika világából vett hasonlat. A vasúti utazásnál közismerten az a fontos, hogy az ember abba a vonatba szálljon, amelyik az óhajtott cél irányába visz. Ekkép • megtérés is útirány, amelyet az ember megkezd, egy általa- aoe irány, amely az életet meghatározza, áíközi állapot egy célhoz. Ez azonban nem jelenti, hogy ez ember minden apró dologban bűntelen lesz, sőt ha szerencsésen a megfelelő irányban haladó jé vonatba szállt is be, útközben bizonyos körülmények között viselkedhetik úgy, hogy utólag megbánja. Beszélhet éppen nem okoson, rajtakaphatja magát gonosz gondolatokon, az útvonal haladhat visszafelé térő alagúton, kanyarulatokon és fordulatokon és mégis kegyelmesen a célhoz vezet. Erre gondol Malakiás, amikor ezt kiálltja: „Térjetek hozzám és én hozzátok térek, azt mondja a seregek Ura“. Ha ugyanazzal a lélekzetvotellel est halljuk mondani: „Én is hozzátok térek“, ez nem jelenthet mást, minthogy a hangsúly a mondatnak végén éppen ezen a második felén van: mindannál, amit mi emberek tehetünk, fontosabb az, amit Isten tesz: Isten hozzánk akar térni! Kezdettől fogva nem azt tette-e. megtérés hogy ő hozzánk tért? Kezdettől fogva nem az-e a ezeretete 8 nem épp «z-e hűségének változhatatlan&ága, hogy nem engedte, hogy bánni is eltérítse Őt attól, hogy hozzánk térjen? így a próféta akkor, amikor a megtérésről szói, elsősorban nem reánk embj- rekre tekint, mert akkor neki is eleve elmernie a kedve attól, hogy megtérést ajánljon. Előttünk és fölöttünk elnézve, Istenre tekint, aki felénk fordul, isten a kezdője és bevégzője minden megtérésinek. Reánk akar tekinteni. Nem ellenünk, hanem velünk akar lenni. Malakiás mély ismerete szerint ez mást nem jelent, minthogy Isten meg akar áldani minket. Istennek minden áldása abban áll, hogy minket figyelemre méltat, hogy javunkat akarja és kegyelmez. S ha Malakiás azt mondja, hogy Isten hozzánk akar térni, ezzel nem mond mást, mint amit az ismert áldás igéi jelenjenek* „Áldjon meg téged az Ür és őrizzen meg Tégedet. Világosítsa meg az Ür a a ő orcáját terajtad és könyörüljön tera*- tad. Fordítsa az Ür az Ő orcáját tereád és. adjon békességet néked.“ Isten úgy tér hozzánk, emberekhez, hogy az Ő orcája világot najtunk. Ügy áll a dolog a megtéréssel, mint a nap a virágokkal. Ha a nap ragyog, a virág a nap felé fordul. Ilymódou a fejecskéje egy napsütéses nap alatt keltétől leáMoztáig végigkíséri a nap teljes útját, száznyolcvan fokos fordulatot tesz. Ez sohasem azt jelenti, hogy erre a virág képes. Ha nem ragyogna a nap, a virág veszteg állana, a kelyhe zárva, összecsukódva maradna. A nap az, amely gyöngéd erővel a saját futásába ég irályába magával vonja. Ilyen Isten világoló orcája, amelyik magához vonja tekintetünket és egész lényünket g megnyitja a lelket úgy, hogy emberfejek és eraberszívek is száznyolcvan fokos fordulást végeznek. Gerhard Tersteegesi megértette, mit gondolt Malakiás azon, hogy Isten mihoz- zánk tér. Ezért mondotta : „Mint a gyöngéd virág A kelyhét kitárja. S kitárt kebelével Isten napját várja: Ügy legyen én velem, A szívem kitárom, S Uram erőd várom.” W. Lüthi Népgazdaságunk fejlődése A Magyar Dolgozók Partja Központi Vezetősége országos értekezletén Gerő Ernő beszámolt az 1951. év gazdasági munkájának tanulságairól és ezek fel- használásáról az 1952. évi népgazdasági terv sikeres teljesítése érdekében. A beszámoló elsősorban hatalmas bizonysága nemzetünk erejének s annak az összefogott, tervszerű és odaadó munkának, amit egész nemzetünk végez jövöje érdekében. 1951-ben nép- gazdasági tervünket te'jesitettük, sőt túlteljesítettük. Gyáriparunk 103.4 százalékra teljesítene 1951. évi tervét, pedig ez az esztendő már a felemelt, feszi lett termelési terv munkájában telt el. Az elmúlt évben gyáriparunkban a termelékenység a háború előítéltek több, mint másfélszeresére emelkedett. Nehéziparunk termelése 1951- Ixin elérte az 1938. évi termelés 310.9 százalékát, vagyis nehéziparunk 1951- ben, a háború előttinek jóval több, mint háromszorosát termcfitc. Ezek a kiemelt arányszámok «számunkra azt je’en’lk, hogy hazánk real’s, és jó tervek alapján épül. Népgazdaságunk fejlődése töretlen és egyenese ««síik Ezek a számok »zt jelentik, hogy a szocialista gazdasági rend. és a szocialista építés hazánk népének, s országunknak olyan felvirágzást biztosít, ami a kapitalista rendszerben el képzelhetőben tóit volna, Gyáraink szaporodása, üzemeink erősödése, gaiz. dóságunk tervszerűsége és a magyar munkásság és az égés-i do’gozó magyar nép öntudatosodása és szakmai fejlődése azok a döntő bizonyítékok, amik népünk elhatározásait igazolják. Azt az eUuatározásí, hogy a szocialista építés útjára lépett. Egyházunk látásúit, és történelmi; elhatározásait is igazolják azonban ezelk a tények. Amikor ezeket most figyelembe- T essz ük, értékeljük, s «mikor értük hátát adunk, akkor nemcsak mint hűséges magyar állampolgárok nyi'atkozanfc meg, hanem egyben hálát adunk Istennek, hogy * megadta egyházunknak azt a -iA galambokról szóló mese iVöp nap után ott ült a fa tetején és mézte az épülő bárkát. Amikor elkészült, háromszor is körülröpülte örömében. Aztán felszállt magasra és elindult? hogy elvigye az örömhírt: „Jertek és örüljetek!*1 „Minden kész!“ As állatok kíváncsian hallgatták, de azután csúfolódva legyintettek: „Bárka? Szárazföldön? Micsoda bolondság! Árvíz lesz? Ugyan, hiszen levél sem réz• dűl és napfényes, száraz az időjárás.. J* És folytatták munkájukat. A hangya nagyobb éléstárakat épített magának, a madarak fészkeiket tatarozták, a csúszómászók szorgalmasan túrták a földet, a kutya és macska között folytatódott a háború* De a galamb fáradhatatlanul röpült tova. Mindenüvé bezörgetett: „Holnap bezáratik az ajtóI*4 „Higyjetek! Ma még megmenekülhettek! Gyertek el! Minden kész!“ És voltak, akik felfigyeltek a hívásra. Hittek az üzenetnek és sietve készülődni kezdtek. Kettő-kettő ment be Noéhoz a bárkába, hím és nőstény. •. A galamb felettük röpülve mutatta az Btat és ki gyorsabban, ki lassabban csií- szott, de idejében elérkeztek a bárkához. A galamb még egyszer felszállt. Végig röpült azok között, akiket hiába hívott. Gondtalanul ettek, ittak, adtak, vettek, férjhez mentek, házasodtak. Senki sem figyelt rá. , A galamb sírva kiáltotta: „Óh bár megismertétek volna ezen s Wtai napon legalább a megmenekülés útját. De ti nem hisztek és ezért elpusztultok!“ Estére bezáratott a bárka ajtaja. Sagy, sűrű cseppekben esni kezdett az eső. Hamarosan minden tele lett vízzel. Az állatok riadtan néztek körül és visszaemlékeztek a hívó szóra. Kapkodva csomagoltak, rohantak a bárka felé... de már késő volt. A bárka ajtaját kívülről bezárta Isten keze. A bentlévők hallották a kétségbeesett kiáltásokat, de nem tudtak segíteni. Hatalmas hullámok zúgása nyomta el a hangokat. Félelmes zúgásuk behatolt a bárkába. De bent biztonságban voltak azok, akik hittek. Köröskörül nem voltak ablakok, sehol semmi rés, ahol betörhetett volna a pusztító vihar, az özönvíz. Csak felfelé nyílott egy ablak. Azon keresztül Isten szava hallatszott: „Én veletek vagyok! Ne féljetek1“ • Amikor megszűnt az eső az égből és élapadtak a vizek a főidről, Noé elengedte a galambot, hogy hírt hozzon. Üjrá ott szállt a galamb a levegőben tsz elpusztult világ felett, mint az új álét ígérete. Felfelé nézett az égre, ahol ragyogott a szivárvány, Isten kegyeimé- stak és békéjének jele. SZÁSZ EDIT, BORNEMISZA PETER Á magyar reformátorok sorában a legragyogóbb nevek egyike az övé. Egyházunk büszkén vallja magáénak a XVI. századi magyar irodalom nagy almodójat, a magyar szellem európaivá válásának egyik első megtestesítőjét. Hosszú ideig folyt a vita Bornemisza hitvallásáról, míg végül épp református részről, Révész Imre püspök tollából fakadt a döntő szó: Bornemisza Péter kétségtelenül az evangélikus hit* újítás prédikátora. Legerősebben a „Magyar Elektra14 költőjeként emlegetik. Sophokles Elektrájának még bécsi diákkorában készítette el magyar iskoladrámai változatát. Drámaírásunk kezdete ez a mű. A klasszikus görög tragédiát keresztyén gondolatmenettel itatta át, megmutatva benne, hogy az elkövetett hűn bizton elnyeri büntetését. Drámaírói tehetségén kívül a XVI. századi magyar költészet olyan gyöngyszemével állított emléket magának a lírában, mint csodálatos szépségű „Cantio optima“-ja. A maga korában mint ragyogó képzettségű prédikátort, féleimeteehírű vitatkozót, a Kisalföld legeredményesebb reformátorát ismerték. A reformáció volt életének célja s szolgálatában írta, páratlan termékenységgel, mintegy nyolcezer nyomtatott oldalnyi terjedelmű prédikációit. „Többet nem adhat egy emberi élet” — állapítja meg róla Kerecsényi Dezső, a magyar reformáció korának kiváló kutatója. Termékenysége valóban lenyűgöző. Szinte látjuk az igénytelen külsejű reformátort — kortárpai ilyennek írják le — amint állandó belső lázban égve dolgozik, fittyet hányva a sors szakadatlan csapásaira, az üldöztetésekre, meghurcoltatásokra és bebörtönzésekre. Feleségét, gyermekeit pestis pusztítja el. Körülötte huPáinzanak a harcok. De ot az elhivatás lángfa emészti és kergeti újabb és újabb, gyakran reménytelen- sack látszó feladatok vállalására. Kétszer szenved bebörtönzést: Kassán és Bécsben. Mindkétszer megszökik, hűségesen kitartó lutheránus hívei segítségével. Bécsi börtönének rácsát maga fűrészeli el b az ablakon at menekíti életét, akár egy romantikus francia regényhos. Mindig a legvesz-e- lyeaebb munkaterületet választja. Mind- untaim feltűnik a magyarországi kaUJ ORGONÁK építését, javítását vállalja Rieger Otfő orgonagyár Budapest, XIV . Füredi utca 4t Trá 297 023. Szlezák László arany koszorús harangöntőmester Budapest^ XIII-.9 Petnehésj-u. 7& tolicizmua legerősebb fellegvárában. Nagyszombatban, hogy boréba szálljon legnagyobb, és katolikus részről egyetlen -méltó eUenfelérel, Teiegdi Mikló. nagyszombati plébánossal, későbbi nagypréposttal, majd az esztergomi érsekség kormányzójával. Merészen küzd « n*a gyár katolikus papság fejével, Oláh Miklóssal, é* utódjával, Veraucsics Antallal. Hiába hanyatlik hazánkban a katolicizmus, a világi erők, a császárt hatalom fegyverei mégiscsak az ő oldalán álinak — s még amikor az országnak csaknem kilencven százaléka protestáns, akkor is csak a protestan tiztnus híveit fenyegeti elfoglalás, bebörtönzés. Fordított esetről nem számol be a krónika. Bornemisza Péter protestantizmusa és humanizmusa együttesen nyilatkozik meg talán a legizgalmasabb művében, az 1578-ban kiadott „Ördögi kísér’té- sek“-ben. Páratlan képzeletvilággal fes ti mindazokat a népszokásokat cs ba honákat, melyek nagy korfordulók idején hatalmukba kerítik a csapásoktól súlyosan meglátogatott tömegeket. Számos olyan, még a pogányság idejéből eredő ráolvasó vers szövegét is közli velünk, amely föltétien elveszett volna az ő tudósítása nélkül. A tanulságot így vonja le: „Vedd eszedbe jámbor olvasó, hogy a bájolás hazug és gyilkos ördögi találmány. Az ördöngös bájolóh szentnek nevezik a szamarat is, ezer hazugságra tanítják a szegény bolond emberi nemzetet— A felvilágosodás fegyverével küzd a középkori babona- ság ellen! Prédikátor, költő, nyom dá-si,énekes, könyv-szerkesztő egyszemélyijén. Hiányos lenne a róla adott kép, ha nem említenék meg Detrekőn, 1582-ben kiadott „Énekek három rendben“ c. protestáns egyházi énekeskonyvét- Mint szerkesztő, korának legelterjedtebb énekeit gyűjti egybe — nem egy' olyat, mely egyedül ebből ez énekeskőnyvből ismeretes. Ö maga is szerepe! az énekszerzők között. Lírájának egyik nagyon jellemző és kedve« alkotása az „Éne- kecske gyermekek rengetésére“ című verse. Ezt a versét Balassa Jánosné, Sulyok Anna nevére szerezte. S ezzel belépünk Bornemisza életének egy másik, nagyon fontos területére: hiszen tudjuk, hogy a század legnagyobb magyar költőjének, Balassa Bálintnak volt nevelője. Bornemisza élénk kapcsolatot tartott fönn korának evangélikus vezérférfiaival, igy Ná- dasdy Tamás nádorral, szinte valameny- nyi reformátorunk támogatójával. Üldöztetésében nem egyszer szorult a hatalmas Balaesa-osalád védelmére. 1564 után került Zólyomba, a költő édesapjának, Balassa Jánosnak szolgálatába. Balassa Bálint- első költői műve. az 1572-ben megjelent „Beteg lelteknek való füveB kertecske“ nyilvánvalóan magán hordja a nagy nevelő és irányító szellemi ihletését. jogosságot amivel államunk mai rendje mellett döntött, s megadó it egyházunknak minden lehetőséget arra, hogy az új magyar hazában úgy helyezkedjék el, mint szocializmust építő magyar népünkkel egyetértő, azzal összeforrott, s annak sikereiért állhatatos, hittel dolgozó egyház. A gyakorlati, anyagi eredményeken túl, népünknek az az öröme is megvan, hogy ezzel a szocialista épt.éssel, az emberek, « munkások új típusa is alakul és fejlődik. Gazda Géza, Itődcr Béla, Deák János, egész népgazdaságunk fejlődése szempontjából fontos kezdeményezéseket elindító egyszerű dolgozó magyar emberek meüetit sztahanovisták, éSmunkásók, versenyző munkásbrigádok, a kötelességüket minden nap jobban teljesítő öntnda os magyar munkások ezrei és ezrei sziliéinek minden nap, s ez népünk színvonalának, jólétének és emberséges fejlődésének hatalmas ténye. Egyházunk erről a tényről is úgy emlékezik miéig, minit ami részéről több, minit örvendező szolidaritás a dolgozó magyar néppel. Hitből örveu- derünk ezen Is. Az a* nj munkás, embertfpoib amely életét a többlekéri szenteli, az a gyakorlati hazdflság, ami bennük megnyilatkozik, olyan, amit az evangélium Is parancsol, s olyan, ami az erkölcsi megújoi lás jele egész nemzetünkben. Mint egyház azon vagyunk, hogy, egyházunk minden tagjával mállókká legyünk ehhez a munkában elfoglalt dolgozó magyar néphez. Jól mondta Péter János református pü-spök újévi nyiíaikozatában: „1952 a fe'emclt ötéves terv harmadik, és döntő esztendeje, A terv részleteivel, nagyszerű feladataival személyes kapcsolatba kell kerülnünk. Szeméiynnkkiel kell átélnünk, hogy az épülő új társadalom és a terv minden részlete szoros és kölcsönös kapcsolatban van egymás, sál.“ Ezt mi, mimt evangéliumi keresztyének, valljuk a magyar hazá- ban. Személyes kapcsolatban vagyunk és szemé'yes kapcsolatban akarunk lenni népünk egész munkájával. A hűséges evangélikus ember személyes kőtielesaégie az, hogy mindennapi munkájál ezzel a hit el nézze, s ebben a hitben folytassa. Legyünk méltóak a mindennapok dolgában mindannyi- an, hitbeli döntésünkhöz. Szombat esti közös imádkozásunk A jókedvűség esztendeje (Ézsaiás 61, 1—8.) Január 19. Jézus maga mondotta a názáreti zsinagógában, hogy Ézsaiás 61-be foglalt prófécia Benne teljesedett be. Vele kezdődött el és azóta is folyik «az Or jókedvének esztendeje», amelyben a megtört szívűek vigasztalást, a bűnnek és halálnak foglyai szabadulást és a gyászolók örömöt nyerhetnek. Ott, ahol egy szív bizalomra gyullad Jézus iránt, ott távozik minden gyász, szomorúság, csüggedés, fél:1.m és a «jókedvűség ideje» következik be. A jókedvűség alapja pedig az, hogy Jézus halálával eleget tett bűneinkért, megbékéltette Istent velünk és megszerezte üdvösségünket. A «jókedvűség ideje» elkövetkezett-e már az életünkben? Vagy még mindig a a szomorúság idejét» éljük? VALLJUK MEG, hogy sokszor fogvatart bennünket «a szomorúság lelke»«-ADJUNK HALÁT, hogy Jézus Krisztus eljövetelével elkezdődött a «jókedvűség esztendeje», és hogy a mi életünkben is Általa elkezdődi: c tik. KONYÖBÖGJÜNK, hogy egyházunk a cjóikedvfiek egyháza» legyen, püspökeink, lelkészeink a «jókedvűség evangéliumát» hirdessék, és hogy magyar népünk életében ne károgó hollók, hanem Jézus5 Krisztus jó hírének hirdetői és élői legyünk. K . ZB1B L IA ‘ 0 LVA S Ö Január 20. Vasárnap: Vízkereszt nlán második, Józs. 22:31., Csel. 27:25., Jer. 31:31—34., Mk. 5:1—20, Krisztusban új szövetséget kötött Isten. Űj szív, új lélak, új élet — e« az új szövetség. Benne Isten a mi Istenünk, mi pedig népe vagyunk. Bűneinket megbocsátja, közösségébe von és meggyógyítja lelkünk betegségeit. Január 21. Hétfő. Zak. 2:5., Csel. 18:10., És. 61:10—11., Mk. 5:21— 34. Örvendezzünk, mert Isten dicsősége bennünk Is megterem Jézus Krisztus által. Örök üdvösség és igaz, szent élet a gyümölcse ennek. Ezért aztán védi életünket és meggyógyítja testünk betegségeit. Január 22. Kedd. És. 18:8., Jn, 19:30., II. Móz. 20:1—17., Mk. 5:35—43. Jézus Krisztus elvégezte, amit a törvény követelt. Benne megjelent Isten végtelen irgalmassága. Ezért uralkodik a halál felelt is. Január 23. Szerda. Zsolt. 82:8., Jel. 11:15., Mt. 19:3—9., Mk. 6:1—«. Saját «épe nem fogadta ugyan be, mégis Jézusé a teljes hatalom égen és földön. Uralkodik a hétköznapokban is: ezért véd' l.nezi otthonod, családod boldogságát. Higyj Benne ma, — és egykor látod is majd. Január 24. Csütörtök. Zsolt. 25:20., Mt, 10:28., Mt. 5:17—26., Mk. 6:7—13. A törvény békétlenséget, haragot, szeretetlcnséget hozott, ha mást követelt is. Ezzel megölte testünket, lelkünket. Krisztus azonban betöltötte a törvényt, megőriz a kárhozattól és szeretetszolgálatra küld az emberek közé, a világba. Január 25. Péntek. Es. 62:2., Jel. 3:5.. Jn. 1:15—18., Mk. 6:14—29. Krisztus szüntelenül ontja ránk bőséges kegyelmét, amikor evangéliumában megmutatja az igazi Istent és valóságos szeretelét. Hrrődcs hiába küzdött az új élet ellen: Isten népének megigaz'Hsa és dicsősége nyilvánvaló Krisztusban. Hidd ezt, hiszen a to neved is felírta az Élet könyvébe! Január 26. Szombat, És. 6:3., Mt. 24:14., Zsid 12:18—».. II. Kir. 5:1—19; Mk. 6:30—44, Krisztus csupa öröm, szeretet, békesség, bünbocsánat és szentség. Ugyanakkor táplálója és gyógyítója testünknek. Mindez szerte harsog az evangéliumban. Kiáltsuk hát hittel: szent, szent, szent vagy Istenem! Zay László MEGJELENT DEZSÉRY LÁSZLÓ: , KRISZTUS AZ AJTÓ“ A szép kiállítású könyv 4.— forint egyidejű beküldésével már most megrendelhető. Csekkszámla 220.278. A magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztálya, Budapest, VIII., Üllői-út 24. I
