Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)

1951-05-27 / 21. szám

XVI. évfolyam, 21. szám. Egyes szám ára: 1 forint 1951. május 27. 1951. évi I. törvény az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról Walter Lüthi: HÁBORÚ Ha valakire az a feladat hárul, hogy a „háború és béke” kérdéséről beszél­jen, akkor az ember azt várja tőle, hogy gondolatait az 5. parancsolat ve­zérelje: „Ne ölj!” — Engedjétek meg, hogy én ebből az alkalomból ez 1. pa­rancsolatot idézzem, ami így hangzik: „En vagyok a Te Urad. Istened, ne le­gyenek Előtted idegen Isteneid!” — A háború és békéről az 1. parancsolat jegyében akarunk beszé’ni. Az emberek már ősidők óta a háborút és a békét istenítették, az egyik oldalon Mars vagy Wotan, a másik oldalon pedig Eirene vagy Pax személyében. Nemcsak az ősi időkben, de napjainkban is fellelhetők a bálványimádás fenti hasonlóságai a mo­dern ember éleiében. így a béke is valóságos istenség. És érdekes, a béke istennője mellett min­dig ott találjuk Plutost, a kis istenfit, a bóségszaruval, mint a gazdagság és bő­ség jelképét.. Eirene és Plutos tehát együvé tartoznak ebben a felfogásban. A háború mindig a bűnnek a követ­kezménye. Nem valami természeti je­lenség. sem a megváltozhatatlan sors, hanem maga a bűn. Nem mondhatjuk azt, hogy „jön a háború”, mint amilyen természetesen mondjuk például, hogy „beköszönt a tél”. A tél eljöveteléről nem tehetünk, mert az Isten akaratából történik, de a háború kitöréséért már fele­lősek vagyunk. A háborút Isten íté­letének tekintjük, de nem róhatjuk azt fel Isten hibájául. Felülmúlha­tatlan erkölcstelenség tehát, a hábo­rút Isten bűnéül felróni. Ismeritek a szólamot a „háború ó-tes- tamentumi istenéről”. Lássuk csak, mi van tulajdonképpen mögötte? A biblia is Igazolja, hogy . ott tör. ki a háború, ahol a népek Isten üdvtervének' vétke­sen ellenszegülnek. Isten inkább véresre verte a kezét, mint hogy letelt volna üdvtervéről. A bibliában a kezdet és a vég a bé­kén alapszik. Az eredeti teremtési terv, de a megváltási terv is való­ságos béketerv, mely Istentől szár­mazik. Ezért a keresztyén hit szol­gálata békcszolgálat. Ti most azt kérdezitek: Mit tehetünk hát a bé­kéért? — Nem akarok Nektek mást mindani, mint legyetek elkészülve a legnehezebbre! Mi a legnehezebb? Hinni a békében, ami azt jelenti. (Olvasóink elnézését kérjük, hogy hosszú leveleikből csak részleteket tu­dunk közölni. Igyekszünk igazságos mondanivalójuk lényegét kivenni. Szer­kesztő.) „Eljárok és imádkozom, hogy a jö­vőben is eljussak evengélizációkra, kon­ferenciákra, gyülekezeti- és szórvány napokra, / bibliakörökbe, figyelem nem­csak a mi, de a többi egyházak mai éle­tét, s gyakorlati megfigyelésem ered­ményeként Káldy meglátását helyeslem. A felsorolt hitébresztő és hitmélvítő al­kalmak és imalehetőségek a szokásos ünnepi és vasárnapi templomi gyüleke­zeti szolgálatok látogatását nem zavar­ják, mert rendszerint hétköznapokon, vagy esténként tartatnak. S nem zárt­körűek, ahová csak a kiválasztottak és kivételesek juthatnak, hanem ellenke­zőleg nyilvánosak, s azokra bárki — egyházi tisztség, sőt vallásra tekintet nélkül — elmehet és áldásaiban része­sülhet. Az megtörténik, hogy a felsorolt rendkívüli a'kalmak meghívott igehir­detői több talentummal és a-talentu­muk helyesebb felhasználásával a gyüle­kezet lelkészénél eredményesebben szol­gálják az Igét, aminek hatása alatt a gyülekezeti látogatottság átmenetileg csökken. De ennek ellenszere — sze­rintem — nem az, hogy az evangélizá- ciók stb. maradjanak el, hanem a gyüle­kezeti szolgálat emelkedjen. Dr. L ,M" ★ Az ébredés népének idősebb generá­lójához tartozom. Tehát nagyon jól is­lerem azt a „lelki egységet” amelyet ÉS BÉKE hogy nem kérdezzük, hogy „mikor lesz béke”, mert tudjuk, hogy „lett béke” és mi kitartunk mellette. Amilyen nehéz megállni egy sebes folyóban, olyan nehéz ellentáilni a korszellemnek.* Mint ahogy hiszünk a feltámadásban, éppen úgy kell higyjünk ebben a bűnös világban Isten békéjében. Aki hisz a békében, az csodálatosan józan lesz. Nem vesz részt a hábo­rús propagandában. Aki hisz a békében, az csodálatosan éber lesz. Egyébként a hadiszolgá­latban beszélnek éberségről. A biblia viszont azt akarja, hogy mi a béke felett őrködjünk, és szemmel tart­suk a hatalom, a becsület, a pénz és a hazugság bálványokat. Aki hisz a békében, az csodálatos módon bátor is lesz. A harctéren sokat ér a bátorság, de a béke szol­gálatában sokkal többet. Az a hit, hogy Krisztus erősebb mindenféle atombombánál, bátorító, mert bizo­nyossá tesz bennünket Krisztus győzelmében. És végül az utolsó kérdés: miért lesz­nek a háborúk mindinkább borzalma­sak? Azért, mert a haderők érzik, hogy a hatalmuk a végét járja, és mert a béke véggyőzelme közeledik. Az éjt- szakák is leghidegebbek közvetlenül nap­kelte előtt'. Az ár is ott a legvadabb, ahol a vízfolyás útjában kőtömbök fek­szenek. Minél erősebb a háborúval szembeni ellenállás, annál jobban hábo- rognak a bálványok. Nem a pusztítás, hanem az építés jegyében élünk. Itt nem haláltusáról van szó, hanem szülési fájdalmakról. Mostanában egy fáradt európai mondotta a következőket: „Ezek a háborúk és .háborús hírek olyanok mint az őszi viharok, amelyek tombol­nak a világ felett.” De Jézus az ő cso­daszép példázatával a fügefáról éppen az ellenkezőjét mondja: ”A fügefáról vegyetek pedig példát: mikor ága már zsendül és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár.” (Máté 24, 32.) Jé­zus nem az örök télről beszél, hanem bevezet a nyárba. Nem őszi viharok tombolnak az emberiség felett, hanem tavaszi szellők fújnak. (A Junge Kirche-bőf.) *) Dr. Lüthi, Nyugaton mondja! Szerk. Isten kegyelméből, az evangélizáció , megbontott. Naponként tudok és kell hálát adnom Istennek, hogy ezt a be- lémnevelt „lelki egységet" megbontotta, meri evvel a „lelki egységgel” egész bizonyosan elkárhoztam volna. Lehet, hogy vannak egyének, talán közösségek is, akik a „közönséges keresztyén éle­tet” lenézik, hisz kegyelemre szorult bűnös emberek, az ébredés népe is, sőt éppen ezek között oly hatalmas fegy­vere a sátánnak, a lelki gőg, de hiszem, hogy sokan lenézésnek tartják, ha ő érettük imádkoznak. Magamról tudom, mennyire bosszantott a múltban, ha megtudtam, hogy értein imádkoznak. Pedig ez a nagy parancsolatnak az en­gedelmessége. Lehet ’és bizonyára vannak gyüleke­zetek. ahol az ébredés népe elkülönült. De minden esetben a „felébredtek” en­nék az okai? Nem, nagyon sok esetben a gyülekezet pásztora? Ahol a pásztor a pásztor, ott az ébredés népe bent maradt, kovász lett a gyülekezetben. Ami az általad fehozolt jelenségeket illeti, egyáltalában nem kétlem. Magam is tudok hasonlókról és magam is mindig elitéltem. Aki valóban meg­tapasztalta a keresztről, feléje sugárzó szeretetef, az sokkal több megértéssel, alázattal és szeretette! fordul felebarátja felé. De eléggé ismerem az egyházun­kat, sajnos, nem tudom mindig elítélni az ébredés népe által gyakorolt kritikát. Pl. egy ismerős lelkész, d:ákjai előtt két­ségbe vonta az örök kárhozatot. És bi­zony igen sokat ismerek, aki számára szo'gá’ata csak favágás. _ Szeretette! köszöntelek, testvéred az 1 Urban Cserháty Sándor, _ R módosított ötéves iezv A magyar életnek nagy eseménye votl az elmúlt hét. Rövid ülésre egybe­ült az országgyűlés, a nép képviselői, munkások, dolgozó parasztok, értelmi­ségiek első helyen tárgyalták meg a felemelt ötéves terv törvénybeiktatását. Amikor a magyar országgyűlés az öt­éves tervet tárgyalta — az ország fel­emelkedését és a magyar nép jólétének emelkedését tűzte napirendre. Az első ötéves tervet 1949 decemberében emelte törvényerőre a magyar ország- gyűlés. Az ötéves terv első évének ta­pasztalatai azt mutatták, hogy a magyar nép hősi munkája, építő akarata, tudása és tehetsége sokkal többre képes mint amit a terv elibénk tűzött. A kilencven milliárd forintos módosított terv a ma­gyar élniakarásnak nemcsak gigászi ígérete, de történelemformáló építő aka­rat. Az ötéves terv nem csudavárás, ha­nem tervszerű nagyon kemény, nagyon nehéz munka gyümölcse. Kemény, ne­héz munkát követel a további fejlődés is. A törvény új országot, új hazát te­remt. A módosított ötéves terv hatal­mas fejlődésünk átmeneti korszaka, amely elvezet bennünket a dolgozók új társadalmának megvalósításához. A mó­dosított ötéves terv: „a béke terve, az út, a vas és acél országához, az erős, jómódú, műveit, szocialista, Magyar- országhoz!” Hogy ne örülnénk mi is, magyar keresztyének, ennek a törvény­nek? Készüli az ige hallgatására Lukács 16:19—31. Jézus, a kiváló tanító színes és ele­ven vonásokkal rajzolja meg a szegény és gazdag ember alakját. Szinteelőt­tünk áll Lázár, 'rongyaiban, kiéhezetten a maga nagy nyomorúságával. Mind­nyájunkat őszinte együttérző részvétre indít. Látjuk a gazdagot is, aki szívte­lenségével útálatot vált ki belőlünk. Ez­zel a szembeállítással Jézus földi élet visszásságait mutatja meg. A gazdag ember gonoszságának jel­lemzésében elmegy a kíméletlenségig. Az igazságtalanságot, a semmittevést, a „bíbor”-ba és „palást”-ba való öltözkö­dést és az ehhez közelálló egyéb puc­coskodást, a vagyon és pénz uralmát ostorozza Jézus és lángoló szavaival ál­lítja elénk, mint élő tilalomfát! Tetemre hív Lázár minden lelketlen embert: vi­gyázz, a te életed útja is fordulóhoz vezet! Harmincnégy évvel ezelőtt egyetemi előadást hallgattam egy féléven át Moha­medről, égy kiváló török imám (pap) szájából. A sorozatos előadásokból csak az maradt, meg emlékezetemben, hogy egyszer egy szegény koldus szólította meg a prófétát. A próféta azonban to­vább ment és nem hallgatta meg ember­társát. Mohamed még halálos ágyán is, mint megbocsáthatatlan bűnére emléke­zett. Gazdagok és fölényesek, tanulja­tok belőle, meg nem hallgatástok, visz- szautasítástok nemcsak sebeket ejt, de nektek is lelki gyötrődést okozhat! Változik a szín: Mulatnak és nevet­nek az örökösök. A gazdag semmit sem vihetett el magával arra az útra, ahon­nan nincs visszatérés. A koldus keserű kenyere is érintetlen marad. Mindkettő az igazság hazájába költözött. Milyen más a mértéke: a türelmes szegénység föléje került a szívtelen gazdagságnak. Áthidalhatatlan nagy távolságok van­nak itt, csaknem olyanok, mint az igaz­ság és gonoszság között. Hiábavaló a kérés és hivatkozás mások jóakaratára, vagy a magunk érdemére: a Kínok- kínja, vagy az örömök-öröme jut osz­tályrészül. A gazdag és Lázár példázata nagy szeretettel int és figyelmeztet, hív és ta­nít: ember, amikor tudnál és nem segí­tesz embertársadon. Istentől távolodói el. Vigyázz, csak Jézus által a feleba- ráti odaadó szeretet útján, járva, jut­hatsz el Isten-országába! Sz. Gy. A TERMŐ FA Hosszú időn keresztül elolvastam a Bibliát évente kétszer elejétől végig. Llgy tapasztaltam, hogy ez a könyv hata'mas, termő fa amelyen minden szó egy-egy erős ág. Ezeket az ága­kat én sorra ráztam, addig, míg gyü­mölcsöt nem hullatott mimíenik. Amit hullatott a fa, abból élek. (Sana) __ 1. §. (1) Az Állam és a vallásfelekeze­tek közötti ügyek intézésére, így külö­nösen az egyes vallásfelekezetekkel kö­tött egyezmények és megállapodások végrehajtása és a vallásfelekezetek ál­lami támogatása céljára Állami Egy­házügyi Hivatalt kell felállítani. (2) Az Állami Egyházügyi Hivatal a minisztertanács főfelügyelete alá tarto­zik. A minisztertanács föfelügyeleíi jo­gát egyik tagja útján gyakorolja. 2. §. (1) Az Állami Egyházügyi Hiva­tal szervezetére, hatáskörére, valamint működésére vonatkozó rendelkezéseket a minisztertanács rendelete állapítja meg. (2) Az Állami Egyházügyi Hivatal szervezésével és működésével kapcsola­tos személyi és dologi kiadások fedezé­séről az állami költségvetésben külön címben kell gondoskodni. 3. §. Az Állami Egyházügyi Hivatal felállításával a vallás- és közoktatás- ügyi minisztériumnak a vallásügyekkel kapcsolatos ügyköre megszűnik, ennek megfelelően a minisztérium elnevezésé­ben a vallás ügykörre való utalást mel­lőzni kell. 4. §. A jelen (örvény végrehajtásáról a minisztertanács gondoskodik. Rónai Sándor s. k, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Szabó Piroska s. k. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának •' titkára. A Magyar Népköztársaság minisz­tertanácsának 110/1951. (V. 19.) M. T. számú rendelete az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról szótő 1951. évi I. törvény végrehajtása tárgyában. (Köz- igazgatási rendszám: 1.100.) 1. §. (1) Az 1951. évi I. törvénnyel létesített Állami Egyházügyi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) feladatkörébe tar­tozik: a) az egyházakkal és vallásfelekeze­tekkel kötött egyezmények és megálla­podások végrehajtása; b) az egyházak és vallásfelekezetek állami támogatásával kapcsolatos sze­mélyi és dologi ügyek intézése; c) a mentesített egyházi és vallásfele­Márk, 6, 48: „És látá ó'ket mint vesződnek az evezéssel, mert a szél szembe fú vala velük és az éj ne­gyedik szakában hozzájuk méné a tengeren járva”. ★ Jézus kényszeríteíte a tanítványait, hogy hajóba szálljanak és menjenek át előre, a túlsó partra,, Betsaidába. így halljuk ezt előzőleg. Tehát jó úton vol­tak a tanítványok, mert pontosan azt cselekdték, amit ez Or parancsolt nékik és mégis süvöltve jött szembe velük a a szél és nem tudtak előbbre jutni. „És vesződnek az evezéssel”. Míg eljött Jézus és lecsendesítette a vihart. Ebből vigaszunkra és hasznunkra tanuljuk meg, hogy mi is várhatunk mindenféle vihart, ha Istentől parancsolt, jó utakon járunk is. Az engedelmesség útja egyfelől két­ségtelenül derűs és boldog. Aki Jézust követi annak lelkiismerete tiszta és nincs olyan ragyogó napfény, oly tiszta ég. mint a bennünk lévő napfény, ha lelkiismeretünk bizonyltja, hogy he­lyesen cselekszünk és járunk. Ügy van, ahogv az ige mondja: „Az Ö utai gyö- nvörűséges utak és minden ösvényei: békesség”.( Péld. 3. 17). Az Ür utain mégis fogunk külső vi­harokkal találkozni és minden'éle ellen­állásra találni. Felkelnek ellenünk a kí­sértés és megpróbáltatás hullámai és reánkförnek. Isten mmden gyermeket, akit elfogad, meg'fenyit s ezért minden erőnkre szükségünk lesz. Ha egész szívvel is követjük az Urat. akkor is küld ránk viharokat, hogy megpró­bál ;on. megacélozzon és megtisztítson minket. Megparancsolhat ia nekünk, hogy hajózzunk a túlsó partra és ugyanakkor parancsol a viharnak is: ne­hezítse meg utunkat. Ábrutvím Isten hívása iránti engedel- mocc.icrkő' elhagyta atvai házát és ha- rá’«* rnénris rn-t'nnv’re enere vo’f a szél' Először a dráoocág. m^lv kénv- szerítette őt, hogy Egyiptomba mene­küljön, aztán Lót-nyomorult önzése, az­kezeti általános gimnáziumok fenntartá­sára szolgáló személyi és dologi állam­segélyek folyósítása; d) az iskolai hitoktatás költségeinek biztosítása; e) egyházi alapítványi és egyéb egy­házi vagyonjogi ügyek intézése; f) az egyházi vonatkozású jogszabá­lyok előkészítése és azok végrehajtásá­nak biztosítása; g) a lelkiismereti szabadsággal és a vallás szabad gyakorlásának biztosítá­sával összefüggő kérdések intézése, az egyházi funkciók zavartalan menetének a biztosítása; h) mindazoknak a vallásügyi igazga­tás körébe eső egyéb tennivalóknak el­látása, amelyekben az 1951. évi I. tör­vény hatálybalépéséig a vallás és köz- oktatásügyi miniszter intézkedett; i) a minisztertanács által az egyházak ügyeiben tett intézkedések végrehajtása és annak ellenőrzése. (2) Az egyes egyházakkal és vallás­felekezetekkel létesített egyezmény alapján működő egyházi és vallásfeleke- zeii általános gimnáziumok felett az ál­lami főfelügyeletet a közoktatásügyi miniszter gyakorolja. [1951. 14. tvr. 5. §. (2) bekezdés.) Ugyancsak a közokta­tásügyi miniszter és a közoktatás- ügyi szervek feladata az iskolai vallás- oktatás tanulmányi felügyelete is. 2. §. (1) A Hivatal élén az elnök áll, akit a minisztertanács előterjesztésére a Népköztársaság Elnöki Tanácsa ne­vez ki. (2) Az elnököt feladatainak ellátásá­ban az elnökhelyettes támogatja, akit a minisztertanács elnökének előterjeszté­sére a minisztertanács nevez ki. (3) A Hivatal személyzetét az elnök nevezi ki, illetve osztja be szolgálat­tételre. ... 3. §. A Hivatal személyzeti'és agyhe- oszlásáf, valamint működési rendjét a közhivatalok ügyrendjére vonatkozó szabályoknak megfelelően az elnök álla­pítja meg. A Hivatal eljárásában a mi­nisztériumokkal és az egyéb ál!an”' szervekkel közvetlenül érintkezik. Dobi István s. k. a minisztertanács elnöke. tán az ígért fiúra való hosszú várako­zás és végül a legnagyobb vihar: Isten megparancsolta neki, hogy áldozza lel egyetlen fiát, akit szeretett. Mindezt akkor, miközben Abrahám az Urnák hitt és követte őt. Ugyanígy volt Mózes, Dániel, István vértanú, Pál apostol és még sokan mások, de különösképpen a mi Urunk Jézus. Micsoda viharokat kellett a mi nagy Mesterünknek átélnie, miközben Isten parancsára értünk a szenvedések útját járta. Bár az volt az eledele, hogy az Isten akaratát cselekedje, Aki Ót elküldte és az Ö munkáját elvégezze, mégis hatalmasan zúgtak ellene a vi­harok! Jegyezzük ezt meg jól, hogy Isten­nek tetsző lehet a Te utad és akaratod, mégis lesznek vinarok utadon. Életed­nek hajója nem úszhat mindig csendes vizeken, ahol olyan könnyű az evezés.“ V-gyaid kikötőjét nem fogod tudni min­dig csendes úion elérni. Veled is „szembe fog fújni a széi”. Es várnod kell a ne­gyedik őrjáratig, mialatt, vesződsz az evezéssel, amikor szinte kényszerítte- tiink visszafelé nienni. Ö lát minket és segítségünkre siet. Kedves szavak, melyeket Márk evangé­liuma ír nekünk: „Látá őket, amint ve­sződnek az evezéssel”. Semmiféle vi­har, a hullámoknak semmiféle hatalma nem lógja Öt megakadályozni, hogy ta­nítványainak segítségére jöjjön és oda­kiáltsa az aggodalmaskodóknak: „Bíz­zatok, én vagyok, ne féljetek”. Ö ismeri a kellő pillanatot, mikor se­gítségedre kell jönnie. Nem vagy egyedül és nem leszel soha egyedül. Ö el fog jönni. Ö már itt van! ö már veled van! Végezzük azért az Ür munkáját, cse- lekedjük az Ö akaratát és járjunk az Ö utain. Jeligénk legyen: „Mindenben engedelmeskedni!” Es ha. bátorságunk és hitünk meglankad és eljön az óra, ami­kor „vesződünk az evezéssel”, akkor nézzünk a Segítőre! Ö iöni fog! R. Möller. Ludwigsburg További hozzászólások a «közönséges keresztyén élet lenézéséről*, című cikkhez „Já úton és mégis vifiac&cm“

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents