Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)

1951-04-22 / 16. szám

EVANGÉLIKUS ÉLET

3

A Magyar Protestáns Egyházak Elnökségeinek közös értekezlete megvizsgálta a nyugati egyházi sajtó magyarvonatkozású híranyagát

Ismét ülésezett a magyar protestáns egyházak elnökségeinek közös értekezlete. Dr. Enyedy Andor református püspök írásmagyarázata vezette be a találkozót, majd Kiss Róland, a ref. egyetemes konvent világi elnöke üdvözölte azokat az evangélikus püspököket és lelkészeket, akiket a Magyar Népköztársaság kormánya magas kitüntetésben részesített a békemozgalomban való szolgálatuk elismeréseképpen. Dr. Reök Iván evangélikus egyetemes felügyelő ugyanígy üdvözölte a református egyház kitüntetettjeit. A magyar protestantizmus felelősségteljes és buzgó békemunkájának az az elismertetése, mély lelkészeinek kitüntetésében megmutatkozott, hálás elismerésre talált ezekben a beszédekben, s a magyar protestáns egyházak békemunkájának újabb lendületet adott.

A közös értekezletnek egyébként érdekes és nagyjelentőségű központi témája volt. Dr. Kádár Imre, a református egyetemes konvent sajtóosztályának vezetője nagyszabású ismertetést adott arról, hogy az elmúlt ^vekben és különösen a legutóbbi hónapokban milyen módon foglalkozott a világ egyházi sajtója a magyar protestantizmus életevei és helyzetével s hogyan adott tájékoztatásokat a magyar egyházi viszonyokról. Dr. Kádár Imre szerkeszti azt a közös protestáns sajtótudósítót, mely mind az öt világrész felé közzéteszi a magyarországi protestantizmus életéről szóló híreket. S annak a többszáz külföldi egyházi személyiségnek, egyházi újságnak és egyházi sajtótudósítónak a visszhangjából, melyet a „Hungarian Church Press”-readnak, elég világosan megállapítható, hogyan látják külföldön a magyar protestáns egyházak helyzetét és szolgálatát.

Feltárult a magyar protestantizmus egyházi elnökségeinek értekezletén az a tény, hogy a nyugati egyházi sajtó milyen mértékben került hatása alá a nyugati politikának, de ugyanakkor aza tény is, hogy magyar egyházaink szolgálata és időszerű bizonyságtétele mégis mindinkább a külföldi egyházak figyelme és néhol igen rokonszenves érdeklődése körébe került. A külföldi testvéregyházeink sajtója és közvéleménye mind világosabban felismeri, hogy a magyar protestáns

egyházaknak Isten igéjéhez engedelmes történelmi megnyilatkozásai útmutatást jelentenek más országok egyházai számára is s azok a tények, melyek egyházaink újjáépítésérő!, belső megújulásáról s egyházi életünk elevenségéről tanúskodnak, mindinkább meggyőzik a külföldieket a felől, hogy a magyarországi protestantizmus Isten irgalmas ítéletét engedelmesen hordozva és benne napról- napra megújulva él, fejlődik és biztató jövőjét építi.

Egyházunk közvéleményének érdeklődésére tarthat számot néhány olyan mozzanat, amit a protestáns elnökségek értekezlete, Kádár Imre beszámolója uíán_ különös figyelemre méltatott. Jelentős és hálára indító tény például az, hogy a külföldi egyházi sajtó igen nagy figyelemre méltatta azokat a történelmi nyilatkozatokat, melyeket egyházaink részben közösen tettek a béke védelmében. A nyugaiteurópai, de a keletázsiai és ausztráliai egyházi sajtó is különös figyelmet szentel például evangélikus egyházunk püspökeinek arra a békeüzenetére, amit közös pásztorlevélben adtak ki az 1950. évi reformációi ünnepen. Hasonló nagy figyelemmel fogadták Bereczky Albert református püspök nyilt-le-velét, melyet az Egyházak Világ- tanácsa főtitkárához intézett a torontói ökuménikus üzenettel kapcsolatban. Igen nagy sajtó-visszhangja van a külföldi protestantizmus újságjaiban annak az újabb nyilatkozatnak Is, amit a protestáns egyházak egy hónappal ezelőtt küldtek, válaszolva az Egyházak Világ- tanácsa Végrehajtóbizottságának bieV* resi ökuménikus körlevelére.

A Lutheránus Világszövetség sajtója Is kezd kibontakozni politikai előítéleteiből és magyar evangélikus egyházunk híveinek mind több figyelmet szentek

Mindez megerősíti a magyar protestantizmust, s benne evangélikus egyházunkat abban, hogy Isten igéjének engedelmes döntéseihez való hűséges következetességben folytassa tovább Isten országának építését egyházaink hívei és gyülekezetei körében. Egyházaink hálásak Istennek, a szolgálatnak azokért a lehetőségeiért, amelyeket tőle kaptunk külföldi testvéregyházainkban is visszhangot kapott bizonyság tét deink útján.

Protestáns püspökök és lelkészek kitüntetése

Néhány a

rA berlini békehatározat okhoz való csatlakozás, mely országszerte mozgatja hazánk lakosságát, evangélikus egyházunkban is nagy lelkesedéssel folyik. Amint azt Vető Lajos nyíregyházi püspök a nyíregyházi és délszabolcsi evangélikus lelkészek gyűlésén mondta: tNincs erkölcsi és vallási szempontból jogosultabb és helyesebb kívánság, mint követelni, hogy a nagyhatalmak kössenek egymással békeegyezményt és így óvják meg önmagukat és a kis népeket attól, hogy új, mindennél borzalmasabb háború, tűzvész pusztítson végig rajtunk.» Ezt a jelfogást vallja az evangélikus lelkészi kar és egyházunk minden munkása. Megszívlelték azokat a felhívásokat, amelyeket békeszerető püspökeink és papjaink egymáshoz intéztek. Ez a hét volt az ideje annak, hogy az evangélikus lelkészek megvalósítsák azt, amire pl. TURÓCZY Zoltán püspök espereseivel együtt így szólította fel őket: tAmikor közöljük veletek, hogy ezzel a békefel- hivással magunkat azonosítjuk és azt aláírjuk, felhívunk benneteket, hogy ti is kapcsolódjatok be az aláírási mozgalomba s szolgáljátok ezzel is a béke ügyét.* Oldalakra menően számolhatnánk be ezekről az eseményekről. De hadd álljon itt néhány kiragadott kép.

*

Kedves családias ünnepség színhelye volt április 14-én, szombaton az egyetemes egyház Üllői-úti irodája. Az iroda dolgozói és a Luther- Márton Intézet dolgozói és bentlakói lelkes ünnepség keretében közösen írták alá Groó Gyula egyetemes főtitkár vezetésével a békeívet. ★

'A bányai egyházkerület Puskin- utcai püspöki hivatalát a Főváros Vili. kerületének békebizottsága részéről háromtagú küldöttség kereste fel április 10-én s hosszú, kedves beszélgetést folytattak az ottani egyházi munkásokkal. A püspöki hivatal beosztottjai DEZSÉRY László püspökkel együtt írták alá a békeivet.

★

Az Evangélikus Élet szerkesztő- ségében és kiadóhivatalában Át¥*sok közül

lis 14-én, szombaton délelőtt csatlakoztak a berlini békejavaslatokhoz.

De résztoesznek lelkészeink abban a társadalmi munkában is, amit a béke ügyéhen most hazánkban kifejtenek,

★

SZABÓ "Aladár budapesti vatlds- tanitó-lelkész a Vili. Krudy-utca 4. szám alatt népes lakógyűlésen mondotta a következőket: *Az elmúlt napokban történelmi megnyilatkozásra volt alkalma az evangélium híveinek. Megmutatni az újjáépülő nemzettel haladó közösségi munkánkat, másrészt bemutatni, mit tett a kereszténység evangéliumi népe a békéért. Evangélikus egyházunk megerősödött Krisztus köszöntésével: c Békesség néktek.n Mi a békességet kívánjuk szolgálni, úgy hogy minden akarásunk, cselekedetünk bizonyság legyen arról, hogy mi nem a bűnösök és a tét- lenkedők útjaink járunk, hanem a mi hazánkat is megújító békességért küzdünk.» Majd így köszöntötte a ház lakóit: «Bek esség néktek, az egész emberiségnek.*

★

JESZENSZKY János tótkomlósi lelkész, akit a községi békebizottság rögtön megalakulása Idején egyhangúlag választott elnökévé, most azt írja: <A békéért való küzdelemből mindig új erőt kaptam.» Most a tótkomlósi állami általános iskola igazgatóinak felkérésére békebeszéddel kapcsolatban adta át a <Békemegbizatásokat* az úttörőcsapatok parancsnokainak és ó osztotta ki az Országos Béketanács okleveleit az arra érdemessé vált tanulók között magyar és szlovák nyelven. Április 8-án a szószékről hívta fel híveit a békeivek aláírására s a helyi békebizottsáa esti nagygyűlésén beszédet mondott, melyben többek között a következőket mondta: «Felhívlak innen benneteket dolgozó testvéreim, támogassátok a békemozgalmat alá- irástokkal, szóljatok bele az emberiség történelmébe. Legyen béke. Hatalmas, virágzó, áldásos. Mondjátok bátran, mi békét akarunk, népek százmillióival, mert munkánk ÁfkUnéL aéfüisk. híd udis'-'L £$<-ifii,

dunk boldogságát, jövőjét óhajtjuk megvédeni. Az aláírás a békeiven ígéret arra, hoqy az aláíró a nap minden órájában a béke ügyét szolgálja. Akik eddig a békemozgalomtól elszigetelték magukat, azokat világosítsuk fel, hogy a béke egyenlő az élettel.*

★

VIRÁG Gyula gyömrői lelkészt, aki a múlt héten kapott magas kitüntetést a béke ügyében kifejtett munkásságáért, a gyömrői paró- chián ünnepelte gyülekezete presbitériuma, a helyi békebizottság népes küldöttsége s a megyei párt- szervezet küldöttsége is. A helyi református egyház is küldöttséget küldött üdvözlésére. VIRÁG Gyula vasárnap, április 22-én délelőtt fél 10 órakor rádión prédikál az óbudai evangélikus templomból.

★

Egyházunkban széles mozgalom immár a békéért való küzdelem Legyen Istennek hála azért a felelősségérzetért, ami egyházunk egész lelkészi karában és széles néplőme- gei közt az emberiség jövője érdekében felébredt.

Niemöller nyilatkozata a bíkeiiarc megerősödéséről

Martin Niemöller, aki a német evangélikus egyháznak Nyugat- Németor - szág felfegyverzése ellen folytatott harcát vezeti, több amerikai egyház meghívására előadó-kőrútra az Egyesült Államokba utazott. Elutázása előtt — mint a Junge Kirche közli —, többek között ezeket mondotta:

A német népben egyre növekszik a fegyverkezési kaland iránti Irtózat. Meggyőződésem, hogy gyakorlatilag semmiféle törvénnyel nem tudnák már végbevinn< a felfegyverkezést. Az a politikai csoport, amely most a nyugatnémet kormányt kezében tartja, végtelen cinizmusáról va.gy tehetetlenségéről tesz bizonyságot, amikor meg se kísérli a német közvélemény előtt igazolni az újrafelfegyverzés álláspontját.

—1 Az erőszakosan kettészakított

Németországon nem 'ehet segíteni azáltal, hogy fegyvert engedünk a kezűinkbe nyomni, amelyet aztán előbb- utóbb egymás ellen kellene fordítanunk. N y u gat - Németorszá g felfegyverzés« csak nyilvánvalóvá tenné Nyugat-Európa gyengesését, de a katasztrófát nem hárítaná el, Chicagóban és a többi amerikai városokban minden alkalmat megragadok, hogy a béke ügyét szolgáljam.

Dezséry püspök látogatása a kelen völgyi szórvány gyülekezetben

Április 15-én, délután a budafoki missziói egyházközséghez lariozó kelen- völgyi szórványban szeretetvendégség volt, amelyen Dezséry László bányakc- rüle'i püspök tartott előadást. A kis gyülekezel még nem rendelkezik saját otthonnal. A helybeli református gyülekezet testvéri segítsége révén, a templommal szomszédos termet használtra kapták meg. Itt tartják az istentiszteleteket, bibliaórákat, szeretetvendégsé- geket. A kis terem szűknek bizonyult ezen a délutánon. Gyermekek és felnőttek együtt szorongtak az asztalok mellett. Dezséry László püspök előadásában a keresztyén örömről szólóit, amelyet minden keresztyénnek éreznie kell ma, Istennek raj unk végbemenő ke. gyelmes ítéletén. A gyülekezet gondnoka, Schumann Zoltán költeményeiből olvasott felMinden második napon

Egy magát hívőnek valló ember keserűen és reménytelenül panaszkodott bajairól és gondjairól a barátjának:

— Ügy érzem, Isten egészen elhagyott.

— Hogy lehet az? Hiszen te abban a Jézusban hiszel, aki azt mondta: íme én veletek vagyok minden második napon...

— Minden napon — javította ki a hivő, de nyomban el is szégyelte magát, kétségbeesése miatt. Jézusra nézett s újra mosolygó, derűs lett.

Orgonák, harmóniumok

készítése. javítása. eladás, rétéi. csere.

Vil amos fúvóberendezé ek szállítása. HITLER SÁNDOR ORGONAEPlTö MESTER Budapest XIV.» Miskolci utca 92.

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a magyar békemozgalomban kifejtett munkásságukért:

Bereczky Albert református püspöknek, Péter János református püspöknek és Dezséry László evangélikus püspöknek a Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozatát;

Amint a héber nyelv holt nyelvvé vált és a nép nem ériette meg már többé, a Szentírás tanulmányozása mindinkább az írástudók ügyévé vált. Maga a törvény is nyomatékkai kívánta meg az írás'anulmányozás': „Boldog az az ember, aki Isten törvényéről gondolkodik éjjel és neppal“ (Zsoltár 1:2.). Az írástudó lett a kegyesek eszményképe. Volt közö tök olyan is, aki az egész bibliát utolsó betűig betéve tudta.

Aki Írástudó akart lenni, annak először valamilyen mesterséget kellett megtanulnia. Pál apostol sátorponyva.ké- szitő volt (Ap. Csel. 18:3). Ezek a tanítók anyagi ellenszolgáltatás nélkül közöl ék tudásukat. Minél több tanítványa volt az írástudóknak, annál nagyobb volt a dicsősége. „Szerezzetek sok ta- nítványt‘‘ — ez volt jelszavuk.

A tanítás célja mindenek elö't a biblia szövegének megismer'etése volt. Ehhez csatlakozod a szöveg magyarázata és különböző esetekre való alkalmazása. Arra is igyekez'ek, hogy az ószövetségi bölcsességet néhány rövid alap- elvben sűrítsék össze: „Szeresd a békét!“, „Beszélj keveset, tégy sokat I“, „Aki nem takar, fékozol“ (Máté 25:29). Néha ezeket a tételeket tetszelős építő történetek formájába öltöztették. Egy alkalommal a szigorú rabbi Sammait egy pogány a következő kéréssel kereste fel: Tanig meg a zsidó hit lényegére annyi idő alatt, amit egy lábon állva kibírok. Sammai szabó volt. Fogta a vonalzóját és azzal kergette ki a gúnyolódót. Az akkor elment a szelíd- lelkű rabbi Hűiéihez és neki is el- mondla ugyanezt a kérését. Hillél helyesen adta meg válaszát: „Amit nem kívánsz magadnak, ne tedd felebará tóddal sem. Ebből áll a törvény, a többi csupán magyarázati“ Hasonlítsuk ezt össze Máté 7:12-vel.

Szigorú módszereket dolgoztak ki az írás magyarázására és ezeknek a nyomát még az újszövetségben is megtaláljuk. Az írástudók például mesterien érettek ahhoz, miként lehet valamely tanítást három-négy bibliai hellyel alá támasztani. (Róma 15:8—12). Philo, az alexandriai tudós előszeretettel és mesterien használta az úgynevezett allegoVetö Lajos evangélikus püspöknek i Magyar Népköztársasági Érdemérem aranyfokozatát;

Virágh Gyula evangélikus lelkésznek és Fekete Sándor református lelkésznek a Magyar Népköztársasági ÉrdemJ érem ezüstfokozatát adományozta.

rikus, jelképes bibliamagyarázást. Ez az eljárás az írás szószerinti értelme mögött egy mélyebb titkos értelmet kérésé t. Philo azt állította, hogy az ősatyák történetében már fellelhető a görögök. összes erény és erkölcstana. Sára neve (I. Mózes 16:1.) azt jelenti „erény“. Isten nélkül az erény termékeién. Ez a szómagyarázat elgondolkoztató, azonban a bib’lamagyarázat ilyen módia a legnagyobb veszélyeket rejti magában. Nagyon könnyen lehet Isten igéjének eredeti értelmét teljesen kiforga'ni, Pál apostol is megtette oly- kor, hogy az evangéliumot az allegorikus bibbamagyarázal formájába öltöztette (Galata 4:24 és köv.) Sára a magasságos Jeruzsálemet jelenti, Izsák pedig az ő. Isten ígérete szerint születeti fia, a gyülekezet.

Tartózkodjunk attól, hogy az írás'u- dókat nevetséges könyvmolyoknak és okoskodóknnk tartsuk. Egyik alapelvük igy hangzott: Ha valahol férfira van szükség, igyekezz férfiként hely'állni. Sok imponáló dolog volt magatartásukban és ezt tud'ák is magukról. Le a kalappal egy Gamáliel előtt (Ap. Csel. 5:34 és köv.)! Nem voltak prófé ák, hiányzott belőlük a ieremlő lélek, ők csak a prófé'ák sírjait épíleilék (Má'é 23:29). Voltak azonban mártírok is közöltük. Rabbi Akibárói a bőrt tüzes fogókkal tépték le. ő közben így imádkozott: „ ... Is'cn egy“. Az utolsó szót oly hosszan húz'a el, míg csak leherieie tartott. Az írástudó ezért büszke ember volt. Mózes székében ült és magát világosságnak tartotta azok között, akik sötétségben élnek (Máté 23:2; Róma 2:19.). Bizonyos értelemben még Jézus is elismerően nyilatkozott róluk: „Amit parancsolnak nék ek, mindazt megtartsátok és megcseleked. jétek!“ (Máté 23:3.) Egyszer azt mondotta valamelyik írás udónak: „Nem vagy messze az Isién országától“ (Márk 12:34.).

A törvényt természetesen nemcsak arra használták, hogy olvassák és tanulmányozzák, hanem, hogy a szerint is éljenek. A törvény rendelései szerint való élet volt a farizeusok életcélja.

BIBLIA-OLVASÓ

Április 22. Cantate vasárnap.

És. 52:10., Jei. 19:6., E«. 42:10—13, 16.

Énekeljeteik úi éneket, mert Isten vakságunk, bűnünk miatt nem hagyott d, hanem sötétségünk eloszlatására elküldte a Világ Világosságát, Jézust. — Testvér ujjongj te is és dicsérd az Istent, mert Jézust éretted küldte.

Április 23. Hétfő.

Zsolt. 19:2. ZsSd. 6:7., I. 1*71. 3:16.

Jézus Krisztusban nem ember, nem emberi követ, hanem Isten jelent meg, hogy Maga személyesen mondja meg, minden népnek: van bűnbocsánat, van örök élet! — Hiszel-é ebben a megjelent és ma is dicsőségében élő Istenben? Ha igen, úgy énekelj hálaadó, új éneket.

4

Április 24. Kedd.

Zsolt. 130:5., Csel. 16:25., Csel. 16:16-25.

Van örömteli, új ének a szenvedések között, mert minden fájdalmat sokszor rosan felülmúl az az öröm hogy a sátán rabságából Jézus Krisztus által ismét megszabadult egy lélek. — Reménytelen és megfáradt hitű testvér,- nézd az egyházat, Krisztus ma is így munkálkodik. Van okod az örömre.

Április 25. Szerda.

És. 33:6., Luk. 1:37., Lk. 19:29—40.

A bűn által koldusmódra kifosztott, utálatossággal beszennyezett, elveszett kedves télek nézd, a Királyok Királya Jézus jön- hozzád, érted, hogy magához vegyen-,' eltörölje minden bűnödet és neked békességet adjon. Ujjongj az örömtől és áldjad őt. — Vagy talán néma maradsz és helyetted és ítéletedre a kövek fognak kiáltani?

Április 26. Csütörtök.

Zsolt. 6:2., Lk. 1:72—75., II. Móz. 14:10—14., 24., 31.

Évek óta az üdvösség reménységében járó testvér, a-ki már nem bírod a keskeny úton a bűnnel, az ördöggel a saját testeddel a harcot áiiani, nézz fel az Ürra, és hagyj fel a magad küzdelmével, maradj veszteg, az Ür hadakozik érted. A keskeny út vándora ezért énekeljen új éneket.

Április 27. Péntek.

Zsolt. 30:7., 8„ Jel. 16:7/b„ I. Kor. 2:6—11.

Kedves testvér, nézz túl a keskeny út harcán, hisz meg van írva: „E világon nyomorúságt-ok lészen..." De az is meg van írva: Isten az őt szeretőknek olyan életet készített a Maga és Krisztus társaságában, amely minden értelmet felül halad. Legyen azért a szived csordultig hálaadással.

Április 2ŰbySzornhat.

Zsolt. 119:01, I. Tim. 4:16/a„ Jel. 4:2—11.

A mennyben az angyalok, az Isién szolgái, a huszonnégy vén s a megváltod tak meg nem szűnnek dicsérni és magasztalni az Urat, aki áltgjí és akiért van minden, aki téged is megváltott, hogy az ö dicsőségében részt vehess. Bárcsak újjonga-na a szíved már most és majd a mennyei seregben.

Brebovszky Gyula

Az írástudók munkája Jézus korában