Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)

1951-04-22 / 16. szám

rí• v­ORSZÁGOS E V fl N G É LIK0S H C f I L AP .1/ •'■ ­XVI. évfolyam, 16. szám. Egyes szám ára: 1 forint 1951. április 22. Országos ünnepségeket készít elő a magyar protestaniizmus Pál apostol Európába érkezésének 1900 éves évfordulóján A Magyarországi ökumenikus Bízott, ság, amely a magyarországi evangé­liumi keresztyén egyházak együttműkö­désének áldott szerve, nagyjelentőségű ülés tartott a Református Egyetemes Konvent székházában. Az ütésen Reök Iván dr. egyetemes felügyelő és Bér reczky Albert ref. püspök elnököltek. Az ülésnek az egész magyar keresztyén- séget érdeklő legfontosabb elhatározása Pál apostol Európába érkezésének jubi­leumi ünnepségeivel kapcsola'os. Groó Gyula, az ökumenikus Bizottság alel- nöke, terjesztette elő a budapesti Refor. mátus Teológia javaslatát ennek a ha talmas történeti események méltó meg­ünneplésére. Dr. Pap László, a budapesti református teológia igazgatója tette meg elöterjesz ését egy nagyszabású teoló­giai konferencia összehívására, amely konferencia tanulmányi anyaga Pál apostol életével, működésével és teoló­giájával kapcsolatos. Beható és igen sok felszólaló részvételével lefolyt vita n'án a Páli-jubileummal kapcsolatos ünnepségek körvonalai úgy bontakoztak ki, hogy annak tudományos jelentő­ségű megmozdulása a budapesti Refor­mátus Teológia, a közben szintén Bu­dapestre kerülő Evangélikus Teológia és a budapesti Baptis'a Teológia taná rainak közös tervei szerint elkészített teológiai országos konferenciáját úgy rendezik meg, hogy ennek a konferen­ciának tanulmányi anyaga egy nagy­szabású tudományos könyvkiadvány formájában is napvilágot láthasson. Ha Isten ezen tervek végrehajtását kegyel­mesen megengedi, úgy a magyar evan­géliumi keresz’yénség nagyér'ékű és hiánytpótló munkával gazdagodik. Elha ározta az Ökumenikus Bizottság azt is, hogy nagyszabású ökumenikus istentisz'ele'et rendez ősszel, a Deák- téri evangélikus temp ómban a páli-ju- bileum központi eseményeképpen. Az őszi Országos Protes'áns Napok anyaga is a páli-jubileummal kapcsolódik majd, hiszen a reformáció úgy Luther, mint Kálvin nagy művében is alapve­tően kapcsolódo't Pál apostol teológiá­jára. A Magyarországi ökumenikus Bi­zottságban részvevő magyar reformá'us, evangélikus, baptista, methodista, vala­mint görögkeleti egyházak minden erejüket labave'ik a páli-jubileum méltó megünneplésére. Meg vagyunk győződve arról, hogy egyházunk népe is nagy szeretettel és érdeklődéssel for­dul e tervek megvalósítása felé. A Magyarországi Ökumenikus Bízott, ság ülésén egyébkén' dr. Tólh János, a tanulmányi albizottság, Nagy Gyula, az ifjúsági albizottság, dr. Makkal László, az újjáépítési albizottság, dr. Dómján János, a gyermekalosztály, Biró Sándor a segélyző alosztály jelentését terjesz­tette be. Üj szívre van szükségünk! Mire earn szükségünk a mai idők­ben? Az erkölcsi élet szempontjából min­denekelőtt új szívta van szükségünk. Istenfélőre az istentelen, élőre a holt, húsból valóra a kőből lévő helyett, tel­ve új hittel, új szerelttel, új remény­séggel. Isten kegyelme által sasként megújított és megifjitott szívre. Üj szívre van szüksége a mindig ud­varias, mindig jólnevelt, mindig mo­solygó és amellett Isten számára holt világfinak. üj szívre van szüksége a világ vi­dám gyermekének, aki pillangóként száll egyik virágról a másikra*, de bel­sőleg üres, békétlen, nincs hite é& konyháján, íróasztalán és üzletén kí­vül semmi mást nem ismerő lusta örök élete. 1 Üj szívre van szüksége a basán és konyháján, íróasztalán és üzletén kívül semmi mást nem ismerő föld fiának. A leikéért való aggodalom ösmeretlen előtte. Üj szívre van szükségei az érzések csapongó emberének .akinél nem ra­gad még a jó benyomás, a jószándék nem tartós, az ige magva nem tud gyökeret verni. Üj szívre van szüksége a templom­ba járást, imádkozást .adakozást, ala- mizsnálkodást formaságnak, hideg kül­sőségnek tekintő, holt szokás-keresz­tyénnek. Üj szívre van szüksége a gőgös farizeusnak, aki önigazában azt hiszi, hogy díszpéldány Isten szeme előtt. Emellett semmit sem tud az irgalmas­ságról, sőt örül mások elbukásának. Neked is új szívre van szükséged! Átalakulásodnak lelked legmélyén kell vcebemennie. Üj viszonyok, új környezet, új ba­rátok után törekedsz. Mindez nem se­gít rajtad. Alj meg és térj meg! Gyors, nehéz, rest, megfelezett, csüg­gedő, bűnös, gőgös szívednek valósá­gos újjászületést kel' átélnie-; minden más csak rövid életű foltozgatás. Üi ruhába akarod bu itatni a régi Adámot? Az új bort ó-töm’őbe akarod tölteni? Hagyd abba a javítgatást, ápolgatást, reformálást, abból semmi ió nem szár­mazik! Újjá kell születóed! Hogyan történik ez? Egy Öreg po­gány azt mondta: „Amit az ember akar, arra képes is.” Azt gondo'om, elégre ravaszok vagyunk, hogy ne higyiünk neki. Fogadkozásaink addig tartottak, mir a szenvedély eljött és halomra döntötte őket. Elhatározásaink addig tartottak, míg a kísértés jött és siralmas vérét készífe't nekik. Nem, nem, ha kénesek volnánk arra. amit akarunk, akkor nem volna szükségünk karácsonvra .nagynénitekre, szentsé­gekre, Megváltóra, keresztre és Szent- tétekre. Még senki sem húzia ki magát a mocsárból, a saját üstökénél fogva! Az Ür fgy szól: „Üj szívet akarok adni néktek!” Hatalmas, meghajlító, fölemelő ez: „En akarok!” A szíveket és veséket vizsgáló mindenható Isten akarja a megújítás művét a kegyelem csodájaként véghezvinni. Ez, természetesen fájdalmas gyógy­mód. Nem megy végbe katasztrófa nélkül. Az élő tót és megújított szív nem valami emberi fejlődésnek, hanem egy damaskusi órának az eredménye. At kell élnünk Pál vakságát, Jákob gyötrelmeit, Péter könnyeit, a börtön­őr életét; akkor leszünk új teremt­ménnyé. Ezért imádkozzunk Dáviddal- „Teremts bennem tiszta szívet óh Is­ten és az erős lelket újítsd meg én bennem.” _Megtörténhetik, hogy súlyos beteg­séggel a sír szélé'-e visz és így töri össze régi szívünket, lehet, hogy egy drága sírba való bepillantásra kénysze­rít bennünket és ezzel tesz kicsivé, esetleg ballépéseket kell tennünk sötét órákban, hogy ezáltal alázzon meg. Bárcsak a vezekíés térdre kényszerí­tene és a belőle született hit új ember­ré tenne bennünket! Ez az ár méltó, hogy kockára tegyük. Isten rombol, hogy újra épPsera, sebeket üt, hogy gyógyítson. Végtelenül boldogítóon szól hozzánk: „Bízzál fiam, bűneid megbo­csáttattak!” A megbocsátás ereje bal­zsamként hat át és az isteni természet részeseivé tesz bennünket. Akkor tavasz támad az életben. A ház, régebben patvarkpdás helye, bé­kesség kunyhójává változik. A régeb­ben tehernek tartott hivatás gvönvö- rflséggé lesz. A régi kereszt méltóság­gá alakul át. A régi ellenségek testvé­rekké válnak, a sivatag föld szántóvá. A sír, azelőtt borzalom tanyája, most mint őrök életre vezető kapu int. Isten, régen haragvó bíró, most szerető, hű­séges Atya: „Imé, mindeneket újjá teszek!” Bizony, mindenekelőtt új szívre vairt szükségünk! Közli: Zarándi Attila Imádság! Szent Atyám, örök Isteni Az írást alkarom most tudakozni. Abban van örök életem, mert szerelmes Fjadrói, megváltó Jézus Krisztusomról-, az én Uramról tesz bizonyságot. De érzéki ember nem foghatja meg Isten Lelké­nek dolgait. Nyugtasd meg azért raj­tam a bölcsességnek, értelemnek, ta­nácsnak, erőnek, ismeretednek és félel­mednek Lelkét. Nyisd meg szemeimet, hogy szemlélhessem törvényednek cso­dálatos voltát. Add, hogy igédet tiszta jó szívvel megtartsam és gyümölcsét teremjen béketűréssel a Krisztusért. Amen. Véled, Uram, nem perölhetünk [ Gyámoltalan már az én életem. Mert az én nagy igaz egy reménségem Megfogyatkozott en bennem, Hogy elvette azt Istenem lm mostan én fülem. Kiben vala minden győnyörflsfgem. Istenem, kegyelmes Istenem! Mire kesergetsz ezzel engem? Lám, csak benned bizik lelkem, Akármint gyötrődik is testem: Te szabad vagy én velem. Mert tüled többet is érdemlettem. De ha, Uram, minket így büntetsz, Azmint érdemeljük, ha úgy fizetsz: Hát könnyen pokolra vethetsz, Ha fiadra nem tekintesz. Itt majdan elvethetsz, Ha kegyelmeddel minket elő nem vesz- esz. Véled, Uram nem perölhetünk. Mert látjuk számtalan vétkünk; Téged azért szüntelen kérjünk, Légy kegyelmes most minékünk; Mit jól tett Istenünk! ígéreted szerint tégy jót most mlvélünk. Tudod, Uram kévánságinkat. Te vetheted el bánátinkat; Tekintsed meg szent fiadat. Es á'dd meg te juhaidat, Megnyomorultidat, Vigasztalj meg engem is, szolgádat. Ne kesergesd tovább lelkünket, Kísértettel se próbálj minket. Lelkeddel biztass lelkünket, Es áldj meg, le híveidet, Minket tieidet, Kik dícsírjük az te szent nevedet. Egy ifjú úton Jártában, Sírván keserge ő magában, Holott szerelmesif gondolván, Vagyon gyakran könnyhullásban, Többé nem láthatván, Mal-grudiánit mondja fohászkodván. Balassi Bálint A BIBLIA--KINCS A Biblia Tanács ápr. I3-án ülést tar­tott. Az ülésen mind a Református, mind az evangélikus, mind pedig a sza­bad egyházak tanácstagjai jelen vol­tak. Bereczky Albert ref. püspök elnök­letével. Evangélikus Egyházunk részéi­ről Groó Gyula egyetemes főtitkár, dr. Gyimesy Károly és Csepregi Béla lel­készek vettek részt. Az ülésen a Bibüafordító munkakö­zösség részéről dr. Pákozdy László ref. teológiai tanár nyújtott beszámolót a biblia fordítás munkájáról Részlete­sen ismertette a munka menetét és eredményeit. A fordítók három hétig odahaza dolgoznak, a negyedik héten pedig Budapesten egybevetik és meg­tárgyalják a végzett munkát. Örömmel számolt bo arról a szere- te-tről, mellyel a bibliafordítás munká­ját a gyülekezetek támogatják azzal-, hogy a minden n-e-gyedik hétre szüksé­ges élelmet a fordítók budapesti tartóz­kodására ,sz6ret-et-C6omagokkal igye­keznek fedezni. Ez pedig nagy segít­ség, mert megkönnyíti a budapesti tar­tózkodást, illetve a budapesti ellátást. A Biblia Tanácsban bemutatásra ke­rült Mózes könyveinek kefelevonata. Kézről-kézre járt. Beletekintve egy- egy részletbe meggyőződhettünk a jó munkáról. Mózes könyveit, mint próba- fordítást kiadja a Biblia Tanács kisebb példányszámban, közvéfe-ménykuta-tás, illetve hozzászólás céljából, valamint egy részletes előszót is a fordítás szempont fainak ismertetésére és tájé­koztassuk Ezáltal elősegíteni igyekszik a Biblia Tanács azt, hogy a jogos és helyénvaló szempontok a fordításnál figyelembe vehetők legyenek és érvé­nyesüljenek. A Biblia Tanács kimondotta, hogy az egyházak és gyülekezetók csakis olyanoknak adhatnak el Bibliát, akik­nek "az a szó legteljesebb értelmében mindennapi óle-tszüfcséget, lelki kenyér, mert a Biblia nem lehet ajándéktárgy, amit, ha valaki megkapott, elteszi em­lékbe. de nem é-i vele minden-nap. A Biblia Tanács felhívta arra is a figyelmet, hogy a heverő és kallódó B''b’:ákaf a hívek és a lelkészek kutas­sák fel és bocsássák közkézre és -jut­tassák el olyanokhoz, akiknek arra szükségük van s akik étnek vele. i Az Egyháztörténetből A 170 éves „türelmi" rendelet A magyar (és középeurópai!) pro- i testántizmus számára nagy esztendő az 1781-es év: most ünnepelhetjük 170 éves fordulóját II. József császár „türelmi rendeletének”. II. József, akit a „legnagyobb Habs­burgénak neveznek némely történet­írók, teljesen szakí’ott elődei ellen- reformációs és türelmetlen politikájá­val és birodalmát a felvilágosodás kö­vetelményei szerint akarta átalakí­tani. Messze megelőzte korát reform­jaival, amelyek kivívták a főurak, fő­papok, földbirtokosok ellenszenvét; végül is ezek buktatták meg e fel­világosodott császár reformjait. II. József önkényes módszerekkel dol­gozott, nem vette tekintetbe az egyes népek nemzeti egyéniségét, hagyomá­nyait, ez is egyik oka volt tervei bu­kásának. Mégis óriási történelmi folya­matot irlditoít el és nem volt véletlen, hogy a magyar nemzeti irodalom út­törői közül is sokan helyeselték és segítették reformjait, pl. Kazinczy Ferenc, Batsányi János stb. II. József a Habsburg monarchia népeit ki akarta szakítani az ellen­reformáció katolicizmus befolyása alól. Egyházi reformjában lényeg a teljes vallásszabadság volt. Azt tartotta, hogy a hit dolgában, az erkölcs kér­déseiben nincsen helye büntetésnek és kényszernek, egyedül a személyes meggyőződés a mértéke. A különböző vallási meggyőződésű polgároknak egyenlő mértékben kell résztvenniök az állam szolgálatában, a világi dol­gokban, az állam nem tehet vallási, felekezeti megkülönböztetést polgárai között. Anyjával, Mária Teréziával szemben ismételten hangoztatta már kormányzótárs korában ezt a nézetét. „Türelmi pátensének” megjelente­tését hosszas előkészület előzte meg, már abban ,az időben előkészítette erre a talajt, mikor Mária Terézia uralkodótársa volt. Ahogy 1780-ban el­foglalta halott anyja helyét, elsőnek a vallási kérdést rendezte. E tárgyban utat nyitott az 1780. dec. 3-i rende­let, melynek foytatásaként 178Í.'már­cius 20-án a császár eltörölte a pro­testánsok erőszakos térítésével foglal­kozó missziókat, elbocsátotta az állam szolgálatából a misszionáriuso­kat. Azonnal felfüggesztette azt az 1778. augusztus ' 27-i császári rendele­tet, amely az örökös Tartományok, Lombárdia és Németalföld protestán­sait kizárta a polgári jogokból. Az 1781. június 16-i rendelet értelmében pedig egy csapásra eltűnt minden különbség az egész Osztrák Birodalom területén katolikusok és protestánsok között. Ugyanez év szeptember 13-án pedig részletesen nyilvánosságra került a császár vallásügyi elhatározása, min­den vallásfelekezetnek joga van a legteljesebb vallásszabadságra; részese a legteljesebb polgári egyenjogúság­nak. Mindezek a rendelkezések egye»-' lőre „titkosak” voltak és a hivatalok­nak szóltak; a hivataloknak „esetről esetre”, fokozatosan kellett érvénye- siteniök a vallási tolerencia álláspont­ját az állam és a polgárok ügyeiben. Azonban már az eddigi rendelkezések is olyan érdeklődést keltettek, hogy a császár végül is rászánta magát, hogy türelmi álláspontjával teljesen a nyilvánosság elé lép. Az államtanács­csal való tanácskozások során II. Jó­zsef a hitet érintő rendelkezések nyíl-’ vánosságrahozatóla mellett döntött, „félreértések elkerülése végett”’ meg­jelentette a „türelmi rendeletet” a hivatalos „Wiener Zeilung”-ban, mi­közben a monarchia protestánsai már előbb, az egész év folyamán üdvöz­leteikkel árasztották el az uralkodót. A nyilvánossággal közölt rendelet az 1781. október 31-i dátummal bír, de az államtanács csak október 20-án dön­tött véglegesen felőle. A „türelmi rendelet” a lutheri és kálvini hitvallás követőinek, valamint az orthodoxoknak engedélyezi a ma­gánistentisztelet tartását; ahol 100-nál több nemkatolikas család lakik, ott templomot építhetnek, de., harangot még nem használhatnak, a templom­nak nem lehet utcai bejárata.... A „másvallásúak” egyéb jogai: 1. lelki- pásztort tarthatnak (de közben a k# tolikus papnak is fizetniök kell), 3. is-’ kólákat nyithatnak, 3. katolikusokkal összeházasodhatnak, ha az atya kato­likus, minden gyermek az lesz, viszont a leányok a protestáns anyát követ­hetik hitében, kimondja a rendelet a protestánsok jogát mindennemű ingó- ingatlan birtoklásra, a céhekben való belépésre, a városi letelepedésre, köz­szolgálatra stb. A végleges szövegezésű „türelmi rendelet” — miután már az egész év folyamán érezhető volt a magyar pro­testánsok helyzetének fordulása — 1781. október 26-án jelent meg Ma­gyarország számára. Hatása óriási volt. A magyar protestantizmus fel­szabadult erői azonban olyan cél felé törtek ezentúl, amelyet a felvilágoso- dott, abszolutista császár nem akar­hatott: a nemzeti ébredés irányában! J. P. A SZERETET Evangélikus Egyetemes Egyházunk ! Fébé Diakonissza Intézetének igazgató­tanácsa a Fébé budapesti anyaiméban Turóczy Zoltán püspök elnöklete alatt megtartotta ülését. A megnyitó ima után Turóczy Zoltán püspök Igét olva­sott fel János evangéliomának 21. ré­széből cs írásmagyarázatot tartott Irásmsgyarázatában Isten Igéjével arra mutatott rá, hogy a szeretet tett. Rámutatott arra, hogy amikor az Egyház Ura, az Űr Jézus Krisztus megkérdezi Pétert: „Simon, Jónásnak fia, szeretsz-é engem?, akkor őt mind­járt tettre kötelezi. Az egyházban a diakonia munka szeretet munkai és felelet az Ür Jézus Krisztus feltett kérdésére. Az Ür szeretete és kérdése pedig kegyelem. Püspökünk azt kérte, bogy a Fébé munkája felelet és bizony­ság legyen az Ür kérdésére. Az elnöki megnyitó után a zárszá­madás és a költségelőirányzat nyúj­tott feleletet és tett bizonyságot a sze­retetnek tettekben és a számok fényei­vel is tanúsított munkásságáról Mind a zárszámadást, mind a költség-elő­irányzatot Kermeszky Éva diakonissza főíestvér álította össze és adta elő. Turóczy Zoltán püspök a győri anya­ház számadásainak a felbontott ada­taival rendkívül érdekesen mutatott reá arra, hogy itt is a számadatok fel­bontásával miként láthatjuk meg azt, hogy semmi más, mint a hitet megbi­zonyító szeretet munkája az, ami az egyház diakonia munkáját lehetővé teszi és ezt a szolgálatot dolgozóival együtt, fenntartja. 1 A számadatok nyilvánvalóan megbi- zonyitották azt, hogy hitből élünk s hogy a hit a szeretet tetteiben érleli meg gyiimö'cseit. De megbizonyítot­ták az adatok azt is, hogy ez a munka, az a munka, melyet a világ­ban senki el nem végez, mert olyano­kon segít, akiken a világ már segíteni nem tud, ahol csak a Krisztus szere­tete tud szolgálni. A Diakonissza Intézet igazgató-lel­készének Zulauf Henriknek és az Anyaház főnöknő jének Dr Farkas M ária főorvosnak a tájékoztató jelen­tései tették teljessé a képet, melyből megtapasztalhattuk azt, hogy minden nehézségek között is maga az Ür, az aki csodásán működik és teszi lehetővé a szeretetnek ezt a hitből fakadó és hitből és szeretetböl megsegített mun­káját. Dr. Fejes László egyetemes fő­ügyész, az cgyházegyetem Szeretet Intézménye elnökének, Groó Gyula egyetemes főtitkárának é-s Dr. Göttche Ervin intézeti ügyésznek tájékoztatá­sai egészítették ki az értékes tanács­kozást. Nem volna azonban teljes ez a tájé­koztatás Isten Igéje nélkül, Szól pedig az Ige az egész egyházhoz, minden gyülekezethez és minden hívőhöz, amikor ezt mondja: „Ajánlom pedig néktek Fébét,... nogy fogadjátok őt az Urban szentekhez illendően, és le­gyetek mellette, ha valami dologban rátok szorul. Mert q sokaknak pártfo­gója volt, nékem magamnak is.” (Róm. 16:1—2.) Dr. Gyimesy Károly

Next

/
Thumbnails
Contents