Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)

1951-01-14 / 2. szám

3 ivcm^élsfegag Élet Finn munkatársunk beszámolója a finnországi ifjúsági munkáról Seek Finnországban megfordult kül­földi, miután megismerkedett az itteni egyházi ifjúsági munkával, olyan nyilatkozatot tett, hogy a finn egyház kebelében foCyó ifjúsági munka központosítás és egységesség tekintetében egészen különleges ter­mészetű, sőt egyedülálló. Nincs mó­dunkban ellenőrizni, hogy e nyilat­kozatok mennyire felelnek meg a va­lóságnak. Minthogy azonban tagad­hatatlan, hogy a finn evangélikus egyház már magáben véve is sajátos természetű — hiszen a finn népnek kb. 96%-a tartozik bele — talán he­lyén való lesz ennek az ifjúsági mun­kának az ismertetése, hogy az ol­vasó maga állapíthassa meg, van-e annak külső kereted között olyan, aminek érdemes figyelmet »zentelni. A finn egyház A firm evangélikus egyház (rövid­ség kedvéért a „finn egyház" nevet fogjuk használni) kebelében történő külön ifjúsági munkáról a legrégibb említés a 18. sz. végéről való, amikor egy dél-finnországi gyülekezetben próbálkoztak vasárnapi iskola felál­lításával. Ettől eltekintve csak az 1830-as években lehet céltudatos va­sárnapi iskolei munkáról beszélni és 1888-ig tart, míg az egész finn egy­házat átfogó egyetemes Vasárnapi Iskolai Szövetség megalakul. Ha a finn egyházi ifjúsági munka egyik — és pedig legrégibb — gyö­kerét a vasárnapi iskolában látjuk, a másiknak a KIE-t kell tekintenünk. Már a 19. sz. közepe óta jelentkez­tek kísérletek külön evangéliumi ifjúsági szervezet megaíakításáxa, a kísérletek azonban megtörtek az egy­házi és kormányzati hatóságok ellen­zésén. Csak 1889-ben, tehát egy év­vel a Vasárnapi Iskolai Szövetség megalakulása után, alakul meg a KIÉ stockholmi világgyűlésének köz­vetlen hatása alatt az első finn Ke­resztyén Ifjúsági Egyesület Helsin­kiben. Az egyházi ifjúsági munka terén ezután ogvik egyesület a másik után jelenik meg. Megkezdi működését a Keresztyén Leányegyesület, úgyszin­tén a Finn Egyetemi Keresztyén Diákszövetség, az Evangéliumi Egye­sületnek, az egyház kebelébe tartozó ébredés szettemében működő szerv ifjúsági munkája, a Munkásifjúság Keresztyén Szövetsége stb. így veszi kezdetét az ifjúsági munka és terjed az evangéliumi szel­lemű egyesületetek és szervezet ál­tal, de csakhamar ezek mellé emel­kedik egv tényező, amely egyre job­ban erősödik és jelenleg rányomja bélyegét az egész finn egyházi ifjú­sági munkára. A gyülekezetek mint élő szervezetek ráébrednek, hogy felelősek az ifjúságért, amely 15—17 éves korban sűrű sorokban vesz részt a gyülekezeti konfirmációi ok­tatáson, de azután szinte teljesen ki­csúszik a gyülekezet kezéből. Néhány felelősségérző helsinki pap a rendes lelkészi teendők mellett már a század elején elkezdte egyéni kezde­ményezésként a konfirmált ifjúság­nak baráti szövetségekbe való tömö­rítését. 1930-at írunk azonban már, mikor az ifjúsági munka külön munkaként és a szó mai értelmében belekerül a gyülekezetek munkaprogrammjába. A szóbanforgó évben nyert kinevezést nz egyik helsinki gyülekezetbe az első finn ifjúsági le'kész. Ez mintha csak indítójel lett volna. Rövid időn betűi a leglöbb városi és sok vidéki gyülekezet állít be ifjúsági lelkészt és egyes esetekben teológiai szigorla­tot tett női munkaerőt. Jelenleg a finn gyülekezeteknek kb. 25%-ában működik külön e célból díjazott ifjú­sági munkás és a gyülekezeteknek kb. 90%-a vezette be az ifjúsági munkáinak legalább is valamiféle formáját. Mikor az ifjúsági munka Így el­terjedt és megerősödött az egyházon belül, ráébredtek, hogy hiányzik belőle az egyöntetűség és az egység. Valamennyi szervezeti és a gyüleke­zeteken belüli ifjúsági munka nagy­jában természetszerűleg ugyanabba az irányba igvekezeit, az erők feles­leges szétforgácsolódását azonban és a terv'zerűt'enséget nem lehetett el­kerülni. Igaz ugyan, hogy már 1917- ben megalapították a Finn KlE Szö­vetséget azzal a céllal, hogy az ifjú- sági munkák központi szerve legyen, csakhogy az ifjúsági szervezetek kö­zel sem mind csatlakoztak hozzá és kivá't a gyülekezeti ifjúsági munka folyt túlnyomó részt tőle függetlenül. 1915-ben Sormunen Eino kuopioi püspök tett kezdeményezést a finn egyházi ifjúsági munka különös központi szervének »élesítésére. Két évi előkészítő munka után a javasla­tot kidolgozták. 1947 decemberében a Kibővített Püspöki Gyűlés, a finn egyház legfelső intéző szerve meg­alapította a Finn Egyházi Ifjúsági Munka Tanácshozó Testületét. A tanácskozó testület nem valami új egyházi ifjúsági egységszervezet, haneirí — mint a neve is elárulja — irányító és tanácsot nyújtó szerv. A tanácskozó testüM a finn egyház hi­vatalos szerve, amelynek a Kibőví­tett Püspöki Gyűlés álltai kinevezett elnöke Gulin Elis tamperei püspök. A tanácskozó testüíetbon ténylegesen véve képviselve van az egész finn egyház ifjúsági munkája. A gyüleke­zetek saját ifjúsági munkájának a képviselete a kerületek útján törté­nik, amelyeknek két-két kiküldöttje van. Valamennyi hitvalláson alapon működő ifjúsági szervezetnek meg­van benne a képviselete, úgyszintén a finn és svédnyelvű gyülekezeti pap­ságnak is. Mi a tanácskozó testület feladata és minő intézkedésekhez fogott hozzá? A tanácskozó testület alapszabá­lya azt mondja, hogy .Jeladata 1. a Kibővített Püspöki Gyűlés által jóvá­hagyott evangéliumi ifjúsági munka- programím megvalósítása, a munka­formák továbbfejlesztése és a misv. kásképzés elősegítése, 2. a hazai ke­resztyén ifjúsági munka rábízott kö­zös képviseletének ellátása. A fentemlített keresztyén fjúsági munkaprogramra elkészítése jelenleg a tanácskozó testület legégetőbb fel­adata. Cél, hogy az egész finn egy­házi ifjúsági munka számára egysé­ges, a különböző fokozatokkal és munkamódszerekkel számoló nevelői münka tervet teremtsünk, amelynek keretében egyöntetűen meghatározott célra törekedve a gyülekezetek és va­lamennyi ifjúsági szervezet eredmé­nyesen és egymást támogatva mű­ködhetnek. Az ilyen terv megvalósításához szükség van nagyszámú fizetett és önkéntes munkaerőre. Ezek kikép­zésének egyöntetűvé és egységessé té­telén szintén fáradozik a tanácskozó testület. Megemlítjük, hogy a finn egyház a laikus munkások kiképzé­sének céljára tartja fenn a G}’üleke- zeti Munkáisképző Intézetet, amely­ben az ifjúsági munkásképzés irányí­tója egyben az Ifjúsági Munka Ta­nácskozó Testületének a titkára. A finn egyház svédnyelvű része szá­mára, amely kb. 10%-ot tesz ki, ha­sonló intézet létesült, amelynek igaz­gatója látja el a Tanácskozó Testület másik titkári teendőit. A Tanácskozó Testület A Tanácskozó Testület gondot for­dít az if júság evaugélizálásá.ra. Ilyen célból rendezte' meg 1948 őszén az országos egyházi ifjúsági hetet, amelynek összefoglaló igéje volt: „Ez pedig az élet“. A Tanácskozó Testület más alkalmas időpontokban is buzdította a gyülekezeteket és szer­vezeteket munkára azzal, hogy pro­graméira vonatkozó tanácsokat és találó jelmondatokat bocsátott ren­delkezésükre. Ezenkívül két modern, •cvangélizáló kiadványt is terjesztett e! nagy példány számban a városok­ban és a népes községekben. A Tanácskozó Testület létezése már magában véve is feladatot jelent. A finn egylbáz gazdagságát jelentik az ébredési mozgalmak, amelyek azonban a gyakorlati gyülekezeti munkában többnyire külön úton járnak és a maguk kii'ön felfogását hangsúlyozzák. A Tanácskozó Testü­letben a különféle ébredési mozgal­mak képviselői gyümölcsöző együtt­működés jegyében gyűlnek egybe. Ugyanígy talái'nak benne egymásra a gyülekezet és a szervezetek, a ser­dülő és a tulajdonképpeni ifjúsági munka, a finn és svédnyelvű ifjúsági munka. Így megteremtették az ala­pot a keresztyén ifjúsági munka azon szakasza számára, amelyért a finn egyházban, mikor ez az ifjú­ság leikéért harcol, oly sokan imád­koznék. KailasuvuorI írja FAJ A TYÚKSZEME? Anticors tyáksaemirtót használjon, bizt»- san elmulasztja. Egy ada* S.SO forint. Nagy drogéria. Budapest. VIH., József-körát 19 Oberbauer A. u'éia templomberendezés és kegytárgy­kereskedés. Budapest, V., Váci-u 15 speciális miístoppotó, mötüüiö Többszörösen kitüntetve J rúrfi. női szabómester BUDAPEST Ca/Ü THOKÖl Y ÜT m Telefon: 497-487 Legtökéletesebb műtömés kiécett, molyrágott szöveten és ruhákon. Vidékre postán utánvét Bármely nyelvű használt theologiai és evangéliumi könyveket megvételre keresek. Árajánlatot kér: Ungár Aladár evangéliumi könyvkereskedése. Bu­dapest, VII., Hársfa-u. 51. Telefon: 223-146. (Üj cím, új telefonszám.) F1TTLER SÁNDOR. orgona- és harmónhimépKÁ mester Buda pest. XIV., M5sko!ci-út 62 . 67-es villamosnál OF.GONAK, TEMPLOMI ÉS ISKOLAI MAR M^NIUMOK készítése, javítása — Hasz­nállak eladása Villamos fúvóherendezések. Árjegyzék- és költspvetés díjmentes. KÖNYVBESZERZÉS ÜGYÉBEN forduljon bizalommal a Luther Társaság könyvkereskedéséhez, Budapest, Üllői-út 24. Telefon; 135—597, Vidékre postai elintézés. Í*ndUH Az egyetemes imahét január 7-én megkezdődött. A protestáns egyházak több mint 100 éve minden évben r-7 esztendő első teljes botét közös imád­ságban töltik. A magyarországi protestáns egy­házak: a református, evangélikus, baptista és methodiista egyházak el­nökségei együttes felhívást bocsátot­tak ki az egyetemes imahét meg­tartására. Az egész világon és Magyarouszá- gon is megkezdődött január 7-én az egyetemes iinahél. Az Evangélikus Egyházegyetem Luther Márton Intézetében a ,XZdha- tatlan imaközösség“ tartotta meg kétnapos konferenciáját. A bevezető áhítatot az intézet igazgatója. Ben­czúr László ev. Kik ész tartotta. Szeri) Anna evangéliumi író és műfordító, mint a konferencia vezetője és ren­dezője mondott megnyitót. A betegség okairól és céljairól az Ige megvilágításában címén tartott előadást dr. Ggimesy Károly lelkész. A hitből való gyógyulás előfeltéte­leiről két előadás szólt ifj. Szabó Dániel ref. és Németh Tibor ev. lelkészek részéröl. A közbenjáró imádság lényegéről a Biblia alapján Csia Lajos ref. lel­kész tartott előadást. Noha tudomá­nyosan megalapozott, de mégis min­denki által érthető és érdekes volt ez az előadás. Vasárnap az Istentiszteletet dr. Gyimesy Károly lelkész végezte. Utána dir. Reök Iván, az evangélikus egyetemes egyház felügyelője tartott előadást. A hitből való imádság ereje és ba­lalma címen Olt Vilmos ev. lelkész tarlóit előadást. Hermann Diem nyugatnémetországi lelkész mint vendég az egyetemes imaközösség jelentőségéről és béke- missziójáról tartott előadást. A konferencia imsközössége imád­kozott a betegekért és szenvedőkért, majd pedig a csodálatos gyógyulá­sok személyes bizonyságtételei követ- kezlek. Nyilvánvalóvá vált, hogy a Krisztusban bitrejulott embernek minden javára szolgált, még a beteg­ség is, mellyel az Úr Jézus Krisztus mindenekelőtt bűneiből való szaba­duláshoz és megtéréshez juttatta. A konferenciát közös úrvacsoravé­tel zárta be. Oberhof nyugatnémetországi lelkész harca a békéért A brémai evangélikus egyházköz­ség Oberhof nevű lelkipásztora a nyugatnémet küldöttség tagjaként résztvett a varsói Békevilúgkon- gresszuson. Hazatérése után a reak­ciós sajtó heves támadásodat indított ellene. Az egyházvezetőség is fegyel­mi eljárás alá vonta a haladó gon­dolkodású lelkipásztori és felfüggesz­tene állásától. Oberhof most egy gyűlésen beszédet tartott, melyben elmondotta: hogyan csatlakozott a békéért küzdők táborához. Eleinte ő is elhitle azt a vádat, hogy a béke- mozgalom „csupán kommunista pro­paganda“. Azután kapcsolatba jutott a brémai békebizottsággal, résztvett számos értekezleten és arra a meg­győződésre jutott, hogy ez a mozga­lom valóban komolyan meg akarja és meg is tudja védelmezni a békét, amelyet neki, mint keresztyén lelki- pásztornak, hitéből kifolyólag kö- Iclesséf^e szolgálni. Mikor felkérték a varsói kongresszuson való részvé­telre, arról is biztosították, hogv olt teljesen szabadon, minden megkötés nélkül fejtheti ki meggyőződését. S valóban, Varsóban a legteljesebb szabadságot élvezte minden részt­vevő, a határoza'okat is a legtársyi- lagosabb, kötetlen eszmecsere útján hozták meg. A sajtótámadásokkal szemben kijelentette, hogy ő nem üzent hadat az egyháznak, hane'1' csak azoknak az egyházi vezetőknek akik a háborús uszítás eszközei Örömmel állapíthatja meg, hogv mind a Német Demokratikus Köz­társaságban, mind Ngugat-Német- nrszágban sok teológus vele együtt harcol a békéért. I KsiKtiszEBfniszÜrsm minden óraadó vallástanitótól (lel­kész, segédlelkész, tanár, tanító, diakonissza) nyilvántartási lap ki­állítását és vallásfelekezetenként csoportosítva a minisztériumba való felterjesztéséj kéri január 25-ig. Az 1950, október—decemberi időszakra csak azok kaphatnak óradíjat, akik a felterjesztésnek eleget tesznek. A nyilvántartási lap min’áját egyházi főhatóságainknak megküldte a mi­nisztérium. Lelkészek, segédlelké­szek, akik államsegélyben részesül­nek, csak heti 8 óra után kaphatnak óradíjat. — Nyilvántartási lapot ön­álló hi'oktatöknak és vniláslanárok- cak kitölteni nem szabad. fi Viharsarok épaitt egyháza A Fekete és a Sebes-körös által elhatárolva. Vésztő és Doboz vona­lától keletre, közel 150 km2. terüle­ten fekszik a „Viharsarok“ új, épülő egyháza, a sarkadi misszió. A 12 községben és egy egész sor tanya­központban • szétszórtan csoportosul szórványnépünk, kereken 400 léiek, a 253 lelket számláló, önálló sar- kadi fiókegyházközség köré A kialakuló gyülekezet legfájóbb problémája az, hőgy még Sarkadon sincs saját otthona, ,sem imaháza, sem lelkészlakása és hogy ilyenhez még bérlet útján sem juthat anyagi eröleiensége és a lakáshiány követ­keztében. Istentiszteletre a ref. templomokban, vagy iskolatermek­ben gyűlnek egybe. Lelkészlakás hiányában a gondozó lelkész nem tartózkodliatik állandóan a sarkadi gyülekezete körében, hanem a kény­szerű elkülönülés következtében Gyuláról gondozza szórványgyüle- kezeleit. A motorkerékpár, mely 1948. év­től kereken 60 000 km-t tett meg a szórvány szolgálatában a Gyáminté­zet testvéri szeretetét és a gyengéket felkaroló áldozatkészségét dicséri. A motorkerékpár adományozásával és a sarkadi missziónak minden eszten­dőben megszavazott, karbantartási célokat szolgáié adományaival a Gyámintézet lehelévé tette a rend­szeres hitoktatást (41 szórvánvgyer- mek), valamint azt, hogy az Ige va­sárnaponként 3—4 szórványban szó­lalhasson meg, ami egyébként vasút és más közlekedési eszköz hiányá­ban sem időbeli sem fizikai szem­pontból nem volt lehetséges. A mögöttünk lévő néhány esz­tendő szórványmunkája előhozza nemcsak az eredményeket, hanem a hiányosságokat is. Mindinkább tudatossá válik az a tény, hogy ha ezt a missziót él. {képessé akarjuk tenni, ak­kor ki kell építeni annak köz­pontját és lelki hátvédjét a sar­kadi gyülekezetben. A szórvány- sors, a niiSsvaPásúak hatalmas túlsúlya melletti kicsinység ér. zése nem tudja felszínre hozni azokat a rejteit erőforrásokat, amelyek szórványnépiínk szívé­ben itt is élnek. Imaház és lel- késziak után kiál! ez a szór­ványközpont is, mert a mostani adottságok követ­keztében nem szaporilhatók az ige­hirdetési alkalmak, a rendszeresí­tettek pedig kérdésessé válhatnak. Az otthontalanság következtében tö­retlen ugar ez a szórványterület az evangéüzúció számára, a távolságok miatt nincs meg a gyülekezet és a lelkész közötti mindennapi szemé­lyes kapcsolat. Ezek megvalósításá­hoz a sarkadi gyülekezet és a többi szórványhiveink nagyobb részének anyagi ereje és áldozatvállalása elégtelen Eredmények és kudarcok egyaránt hűséges, imádkozó szivek és szerető testvéri kezek után kiál­toznak. Evangélikus Testvéri A „Viharsa­rok“ evangélikus népének kérése kopogtat lelkiismereted ajtaján, Kéri hi'edet, hűséges imádságodat, test­véri szolgálatodat és boldog áldozat­vállalásodat a Gyámintézel részére. Tereád is vár az Ür! Fogadd el Tőle alázattal a Neked szánt feladatot a Gyámintézet lélekmentő szolgálatá­nak keretén belül. Lotz Tibor Ady Endre: Imádság háború után Uram. háborúból jövök én. Mindennek vége, vége: Békíts ki Magaddal s magammal, Hiszen Te vagy a Béke. Nézd: tüzes daganat a szívem S nincs, ami nyugtot adjon. Csókolj egy csókot a szivemre, Hogy egy kicsit lohadjon. Lecsukódtak bús, nagy szemeim Számára a világnak. Nincs már nekik látnivalójuk, Csak Téged, Téged látnak. Két rohanó lábam egykoron Térdig gázolt a vérben S most nézd. Uram, nincs nekem [lábam, Csak térdem van, csak térdem. Nem harcolok és nem csókolok, Elszáradt már az ajkam S száraz karó a két karom már, Uram, nézz végig rajtam. Uram, láss meg Te is engemet. Mindennek vége, vége. Békíts ki Magaddal s magammal. Hiszen Te vagy a Béke. I BIBLIA-OLVASÓ Január 14. Vízkereszt n. 2. vasárnap. I. Mózes 26:24., Csel. 4:13. Márk 2:18—22. A böjtölés a farizeus számára csak törvény által parancsolt kötelezettség. Jézus azt akarja, hogy a vallásunk „szív. ügy- legyen. Jaj néked, ha csak a törvény igazgatja cselekedeteidet kívülről — pórázra fogott rabszolga vagy — és nem a Szentlélek sugalmazta meggyőződésed irányít belülről. — Az új-embert nem varrhatod rá az ó-emberre. — Máié 9:14—17. Január 15. Hétíő. Zsoltár 93:4, Máié 12:22. V- Mózes 18:15—19. A bűnös azt gondolta, hogy csak az ember­feletti Istentől kell tarlania, az emberben közölt Istentől nem. — Isten megjelent a Krisztusban s Pilátus mutal reá: „íme, az em­ber . ..“ Elbírod ezt rettegés és lelkiismerelfurdalás nélkül? — Ember vagy vá jjon, ha ő az „ember-mivoltod“ fokmérője? ... Vagy em­berré lettél már? ... Január 16. Kedd. II. Kir. 19.15., 16. Lukács 18:27. V. Mózes 33:1—4. A törvény is áldás. Elveszne az ember, ha Isten törvényszerűséggel nem hozná fel a napot, ha a csillagrendszerek mozgása káosszá bomlana, ha a szervezetben megszűnik a törvény- szerűség és fellép a sejtek forradalma: a rák! — Hogy van törvény, ez is áldás, sőt: — kegyelem. — Máié 9:27—34. Január 17. Szerda. . Kir. 8:23., Lukács 1:50. Róma 13:8—10. Minden hívő gyülekezet, egyenrangú emberek: bű­nösök, adósok gyülekezete. Tagjait a szeretet fűzi egymáshoz, de ez a szeretet nem leereszkedés. Csak Isten ereszkedhetett le. Sze­retet: az Isten által bűntudatra szólított bűnösök találkozása, azzal a készséggel, amellyel egymásnak adósai. — Máté 9:35—38. Január 18. Csütörtök. Jetem. 22—29., Zsid. 3:13. II. Mózes 20:1—21. A tízparancsolat is bizonysága annak, hogy Is­ten nem elképzelés, hanem konkrét szerelet. Követeléseivel rámutat minden emberi lehetetlenségedre, minden bálvánvodat ledönti, hogy ne keress sehol másutt menekvést, csak nála. Ehhez azonban hin­ned kell: Én vagyok a te Urad, Istened 1..Senki más. Január 19. Péntek. Dániel 4:32. /. Kor. 2:16. János 1:15—18. Az összes parancsolat — Mózes által —- azt tette nyilvánvalóvá, hogy minden ember ugyanazon egy bűnben él, lehat ugyanazon egy kegyelem felé kell nyúlnia, mely a Krisztusban meg­jelent. „Az ő teljességéből vettünk mindnyá jan kegyelmet. . .“ A tör­vényben Isten mindent elmondott rólunk, eredmény: kárhozat. Krisztusban mindent önmagáról, eredmény: üdvösség!... — Máté 10:16—25. Január 20. Szombat. 11. Sóm. 23:4., János 11:9. Zsid. 12:18—29. Megrázó és elrémítő szavak, — bátorító és erő­sítő szavak. A törvény tüze téged semmisít meg — a kegyelem tüze: bűnödet. Egy bizonyos belőlük: a szent Isten előtt csak féle­lemmel és rettegéssel munkálhatod lelked üdvösségét. Jézus nyom­dokán, a kereszt alatt is boldoggá leszel. — Máté 10:26—33. Bogya Gén

Next

/
Thumbnails
Contents