Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)

1951-04-01 / 13. szám

2 Evangélikus Élet „A háború ellen úgy küzdünk, bogy a háború okai ellen szállunk Bereczky Albert Református püspök a külföldi egy­házi sajtó kérésére cikket írt arról az üzenetről, amelyet a magyar pro­testáns egyházak az elmúlt napokban küldtek az Egyházak Világtanácsának a béke ügyében. Bevezetésében Bereczky Albert a háborús feszültség közepette is vigasz­taló jelenségként mutat rá a nép- milliók öntudatra eszmélésáre. Mind szélesebb körben válik öntudatossá az a meggyőződés a legkülönbözőbb népek nagy tömegeiben, hogy a há­ború és béke kérdése az 6 bőrükre megy, tehát rájuk tartozik. A keresz­tyén egyházakra és egvháztagokra nem az a feladat vár, hogy ők vegyék kezükbe a béke megvédelmezésének egyetemes emberi ügyét. Mindenki ügye ez, aki emberként él a földön és az egyház emberei is elsősorban ügy érdekeltek és felelősek benne, mint emberek. Felelősségük mégis minősített és fokozott felelősség, mert éppen nekik kell mély meg­rendüléssel átérezni, .hogy az ember­telenség az igazi istentelenség. Nem igényelhetnek többet, mint a becsü­letes részvételt a nagy közös emberi ügyben, ezt azonban ioggal el is várja tőlüK minden jóakaratú ember. Ezután részletesen megindokolja a püspök a magyar protestáns egyhá­zaknak az Egyházak Világtanácsához intézett üzenetét. Az Egyházak Világ­tanácsa legutóbb elismerte, hogy „a robbanásig feszüli világhelyzet mö­gött mindenfi'e fajú, nemzetiségű ét Dezsérg László evangélikus püspök angol, német és finn nyelven rádió- üzenetet intézett a külföldi evangéliku­sokhoz a húsvéti ünnep alkalmából. Többek között ezeket mondotta: „Az egyháznak az c dolga, hogy a lehető legkonkrétabb formában mu­tasson rá a bűnre. És az egyháznak az a dolga, hogy prófétai látása le­gyen és mindig a legfontosabb dolog­ról beszéljen s azt a bűnt nevezze meg, ami a legveszedelmesebb. A bű­nök közül, amiket ostoroznunk kell, amiket Isten nevében meg kelt bélye- geznünk, most az a legveszedelme­sebb, amit az úi világháború elő­készítői művelnek az imperializmus országaiban. Hazánkra akarnak törni, vele gyermekeinkre és az egész embe­riség boldogságát veszélyeztetik. A háború nem természeti törvény, hanem emberek gonoszságának műve. A háború nem kikerülhetetlen végzet, hanem bűn. amit el lehet kerülni, ami ellen lehet küzdeni, amit le lehet győzni és amit meg is lehet torolni azokon, akik azt akarják. Az a dol­gunk, hogy ma Keleten és Nyugaton, az egész keresztyénségre kötelező húsvéti bűnbánat idején megváltjuk, hogy mi, keresztyének szerte a vilá­gon még mindig nem tettünk eleget o háború elhárításáért. Könnyelműs­lcödünk, álszenteskedünk és bizony­talankodunk. A Genfl>en székelő Egy­házak Világtanácsa, legújabb kör­levelében, melyben a nemzetközi hely­zettel foglalkozik, így bizonytalanko­dik a háború és béke kérdésében. Arról beszél, hogy „elhamarkodott" háborút nem volna iá indítani Mi, a magyar evangélikus és református •egyház püspökei, mint az Egyházak Kerepes-Zsófialiget az egyetemes egyház egyik szeretetintézménye. Nyu­godt és gondtalan otthont Igyekszik adni az életben elfáradt, magukra maradi öz-egy pápuáknak; akik egész éleiiiket a családjuk és a gyülekeze­tük gondozásának szentelték, sok-sok házba vittek segítséget, vigasztalást, bátorítást, s most már magnk is se­gítségre, gondozásra szorulnak. Nincs szomorúbb sors, mint egvediil ma­radni, „mikor megiemegoek a háznak örizői. ... a malom zúgása halkabbá lesz, ... és mindenféle ijedelmek van­nak az úlon ...“ ahogy a Prédikátor írja Boldog az az öreg ember, asz- szony, aki családi körben töltheti az élete e nehéz idejét, de hánynak nincs olyan családja, vagy a körülményei nem olyanok, hogv öreg embernek megfelelő csöndes otthont nyújthatna. Ez a meggondolás serkentette több. mint 20 évvel ezelőtt Blatniczky Pálné. akkori cnkolai esperesnél arra, hogv fáradhatatlan utánjárás­sal, testvéri összefogásra kérve pap- nétársait, megalapítsa az özvegyek otthonát, mely azóla teljesíti hivatá­sát. Egyre több papné kívánkozik >>da, hol mint egv szigeten, a világ «ajálól és gondjaitól távol, de a maga harcba“ vallása nagy néptőmeyek hatalmas feltörekvése érvényeséit". Ex a fel­ismerés azonban nem elég. Ax egy­házaknak azt is tudatosítaniuk kell, hogy ez a feltörekvés igazságos és feltartózhatatlan. A világtörténelem színpadán egyenjogú helyet kívánó fiatal népek függetlenségét csak helye­selni és támogatni lehet. Ezután rámutat a püspök a két legégetőbb nemzetközi kérdésre. Ki­fejti, hogy Kína nélkül nem lehet ko­molyan gondolni az ázsiai problémák megoldására. Ezért hívták fel a ma­gyar protésláns egyházak az Egyházak Világtanácsát: járjon közbe az ENSZ- nél a népi Kína befogadása érdeké­ben. A másik kérdés: Nyugat-Német- ország. őszinte örömünkre az újra- felfegyverzés kérdésében éppen azok a nagy egyházi vezetők már világosan kimondták a határozott tiltakozás sza­vát, akik annakidején a hitlcrizmus- sal is bátran szembeszálloltak. Ehhez a „ncm“-hez az Egyházak Világtaná­csának és az egész nyugati keresz- tyénségnek nyílt csatlakozását kérik és várják a magyar protestánsok. Végül felhívta a figyelmet Bereczky püspök arra. hogy a komoly helyzet nem reménytelen. „1951 húsvétján az a hatalmas jele­net áll előttem, mikor Jézus meg­jelent a félelem miatt bezárkózott tanítványok között s azzal a felejthe­tetlenül szép köszöntéssel üdvözölte őket: békesség nektek. Az ö tanít­ványai ma az Ő nevében ugyanezzel a köszöntéssel zörgetnek, ha hűsége­sek Hozzá és engedelmesek Neki.“ Világtanácsa tagegyházainak vezetői, meg is írtuk válaszunkban nekik, hogy mi egyértelműen a békéi akar­juk, mert nem ismerünk el nem ha- markodolt háborúi A háborúról csak egyet tudunk, azt, hogy az bűn, tehát küzdünk ellene. Mi nem kétségbeesve mutatunk rá erre a bűnre, hanem húsvét hitében, vagyis a kiutat is mu­tatva. Keresztyének szerte a világon higyjetek a iá győzelmében és elszán­tan harcoljatok mindvégig a jóért, vagyis a békéért! Ez az idei húsvét üzenete Péter János „A békemunka nemcsak kötelesség, hanem kiváltság is" című az Üf-ban megjelent cikkében így ír: „Mivel a háborús veszély tovább fokozódott, azért a békemunka most sokkal igényesebb, mint eddig volt. Szerte az egész világon — így nálunk Magyarországon is — a béke ügye önludalosabb, határozottabb és áldo­zatkészebb állásfoglalást követel, mint eddig bármikor. Országos tanácsunk azért tűzte ki hetekkel későbbre az aláírásgyűjtés kezdetét, mert a béke ügye érdekében szükségesnek tar­totta, hogy az aláírások megkezdése előtt elmélyült felvilágosító munka készítse fel az ország lakosságát a béke melletti állásfoglalásra. A béke­szolgálat az egyház tagjait és lelki- pásztorait is új önvizsgálatra, becsü­letes állásfoglalásra és hitük gyökeré­ből eredő döntésre hívja Ezérí indo­kolt, hogy újra megvzsgáljuk, elmé­lyítsük. még személyesebbé és halá- rozotlalibá legyük a hóke munkálásá- ban való részvételünket. otthonában, saját bútoraival beren­dezett szobájában tölthesse, napja i, amíg az Ür haza nem szólítja. 20 év nagv idő egv épület életé­ben, sok minden szorult és szorul ja­vításra, a háború okozta károkat sem sikerült még teljesen rendbehozni. Az egész épületet egyenletes melegen tartó központi fűtés hiányában bi­zony sokat fáztak még az enyhe télen is a nénikék. De legnagyobb hiányuk most a sok szárazság következtében leapadt kút. hasznavehetetlen víz­vezeték. Sürgősen új kutat kell ásatni. Nagy költség ez egy összegben. de egymás terhét hordozva, megosztva nem lehetetlen feladat. Az intézet ve­zetősége kérő szóval fordul minden lelkészhez, lelkésznéhez akiké azOil- hon és minden egyházát szerető, az öl egeket megliecsiilő egyháztaghoz, aki szeretettel tud gondolni hilokta- ló jára, papjára, papnéjára, segítsen e fontos feladat elvégzésében. Sok kicsi adomány célhoz segít; ha minden lel- készcsaiádtót, minden parókiáról csak 5 Et adomány érkezik, együtt van az új kút költsége. Adományokat az egyetemes egyház csekkszámlájára „Papnék Otthona" jelzéssel kérünk. ^ „ mnmmúM*Mr, Lessing százhetven esztendeje A demokratikus Németország most ünnepli ■ nagy felvilágosító író és humanista, Gotthold Efralm Lessing halálának 170 éve* fordulóját. Les­sing nemcsak nagy és úttörő író, de humanista és politikai gondolkozó volt, akinek eszméi — az. evangéliumi kereszténység talajából sarjadt nagy és igaz eszmék és eszmérfyek! — óriási hatást tettek az elkövetkező nemzedékekre. Les»ing gondolatai az emberi haladás rendkívül értékes és nagyszerű gondolatai; érvényük és igazságuk ma « tiszta fénnyel ra­gyog. Az emberi igazság, a fajok és a né­pek közti egyenlőség, a tiszta érte­lem e kiváló úttörője evangélikus papi családból született 1729-ben, a szászországi Felső-Lausitz Kamenz községben. Atyja „pastor primarius“, első lelkész volt Kamenzben. Fiát Meissen híres iskolájában taníttatta; a fiú elsősorban matematikával és filozófiával foglalkozott. A lipcsei egyetemen ébred fel irodalmi tehet­sége, színműírói hajlama, — első drámai kísérletei tele vannak a fiatal pietizmus humanista hatásával, akti­vitásra kész emberi segitőkészséggel, a lutheri felvilágosodás ekkor már diadalmaskodó gondolati eredményei­vel. Csakhamar Berlin, Nagy Frigyes, a felviíágosodott irodalmár porosz király Berlinje vonzza magához. Új­ságíró lesz, irodalmi és drámai kri­tikus. A német irodalom, melynek éb­resztésében Lessingnek óriási szerepe van, még csak alig fejledezik, de Lessing máris hadat üzen a francia barokk és rokokó cirádáinak, hazug­ságainak, — a természetességet, a valóságihoz, a mindennapi élethez és az egyszerű józan értelemhez való hűséget hirdeti. Németországban és Közép-Európa tájain elsőnek hívja fel a figyelmet Shakespeare-re, a nagy angol drámaköltő emberi ter­mészetességére és belső igazságaira, kiszabadítja az európai drámairodal­mat a mesterséges francia barokk cselekményt és bensőséget bénító hi­deg szabályaiból, az álklasszicizmus nyűgeiből. Harcos irodalmi kritikus és egvben drámaíró, aki darabjaiban a romlatlan természetes és va|ósrerű férfit és nőt állítja tanúlságul a szín­pad előterébe, színi irodalmi mun­kája is e tanulságokat érvényesíti. Hadd jegyezzük itt fel, hogy sze­mélyes filozófiája két forráson ne­velkedett: az egyik Spinoza életműve volt és Spinoza Lessing által indult el az elfeleőeltségböl hódító útjára; másik, sokkal mélyebb forrása — ez a lutheri nevelés eredménye! — a romlatlan, tiszta, ősi keresztyénség filozófiája, összes müvei így telnek meg belső igazsággal és emberség­gel. Ez a belső és természetes igazság, becsületes emberi méltányosság ér­vényesül legmélyebb hatású művé­ben a „Bölcs Náthan“-ban. A vallási türelem, felekezeti békesség, a tiszta ész és emberi becsület hőskölteménye ez a színdarab, me|v bátran felemeli szavát minden vallási üldözés és félreértés ellen. Tanulsága: különböző hiten lévő emberek is összeférnek jól egymással, csak igaz és becsületes emberek legyenek, tiszteljék egymás meggyőződését, a krisztusi szeretet hassa át őket, ne ártsanak egymás­nak. Magányos óráiban a ivolffen- bütteti könyvtárban, amely sok há- . nyattalása után menedéke volt, ki­terjedt vallástörténeti és teológiai ta­nulmányokat folytatott; rengeteget írt össze önmagának e kérdésekről napló- és közmoiidásszerüen. E val­lási feljegyzései hagyatéka legérté­kesebb részét jelentik. Ezek az írá­sok 'tele vannak mély tudománnyal, okossággal, szellemességgel, a stílus keltemével. A becsületes és igazságos emberiesség lényegének tartja a ke­reszténységet. amelyet ki akar szaba­dítani a hideg okoskodások és dog- matizmus korlátáiból. Ez a nagyszerű élet, Lessing mun­kás és okos élete az új, modern evangélikus szellemi alkat egyik leg­szebb hajtása; illő, hogy meghajol­junk emléke előtt és felhasználjuk érveit, gondolatait a felekezetek bé­kéje, megértése, egyenrangúsága te­rén. J. P. Április közepén út kiadásban tneg­leienik a közkedvelt négyszinnyomású ll&nfizéncíáái 2lXlfí cm méretben, ára 4.— Ft lest. Megrendeléseket az Egyetemes Sajtó­osztály Lu'her Ktiryvesboltja (Vili., üllői-út 24.) és a FÉBF könyvkeres­kedés (VII., Damjanich-u. 23.) már elfogadnak. Jogi képviseletet vállalatnál vállal­nék Budapesten. Baditz, Miskolc. Föposta, poste restantee Dezséry László püspök húsvéti üzenete a külföldi evangélikusokhoz Az Evangélikus Papnék Olfli ona GYÜLEKEZETI HÍREK Klntkezf T*séra»p: Apr HU 1. Quasimodo génül. Fehérvasárnap. In Albis. Igék: I. Ján. 5:4—10. János F.vang. 20:1*—23. Liturgikus Mis: Fehér. Hasvét a budapesti templomainkban Ha csak a lapunkban megjelent budapesti istentiszteleti rendet nézi végig az. ember húsvét szombatján, már akkor is megdobogtatja szívét az a nagyszerűen sok alkalom, amely készen várja az ige hallgató­it. De még nagyot-b öröm megtekin­teni egy-egy templom hirdető táb­láját. Azt mondhatjuk, szinte egy­mást érik az istentiszteletek, szere- tetvendégségek, bibliaórák. Az egyik nagy templomunkban például böjt minden napján volt istentisztelet. De vájjon megteltek-e a templo­mok az ünnep előtti s az ünnepi istentiszteleteken. Nagypéntek az az ünnep, amelyen az evangélikus em­ber nem nélkülözheti a templomot. A templomkapuk és lépcsők is megteltek a hívekkel. Bár csak ne a szokás, vagy a megszokottság, vagy az illendőség hozta volna ide híveink többségéti Nagypéntek ko­morsága, gyásza vájjon miért nem találja meg feloldását a fehérbe öltözött húsvéti oltároknál9 Miért van az, hogy húsvét ragyogása keve­sebb testvért vonzott templomaink, ba? Sok igehirdetésben hangzott fel a lelkipásztori aggodalomnak ez a kérdése. Húsvét ünnepe ugyan keve­sebb hívőt látott pesti temploma­inkban, mint nagypénteken, mégis örvendetes volt az a szombatesti élmény, amelyet Deák-téri temp­lomunk nyújtott a híveknek. A so­ha nem látott hatalmas tömeg az utolsó talpalatnyi helyig megtöl­tötte az óriási templomot. Ez a nagy sereg az „ötödik evangélista“ Bach J. S. prédikációját hallgatta meg, a János passiót. A gyülekezeti lelkészek neve sok­szor szerepel az istentiszteleti ren­dekben. Dezséri László püspök rádi-1 ős istentiszteletet, két templomban a főistentiszteletet s még kisebb szolgálatokat is végzett az ünnepek alatt. A sok istentisztelet szüksé­gessé tette, hogy necsak a parochi- ák rendes leikészei szolgáljanak, hanem kisegítésképpen Pesten időző teológiai hallgatókat is bevonjanak a munkába. Gádoros „Gádoroson az ünnepek alkalmá­ból nagy érdeklődés mellett adták elő Arany József, helyi lelkész betanításában „Még az éjjel elkérik a te lelkedett" című evangelizációs drámánkat. Virágvasárnapján két­szer is meg kellett ismételni az előadást. A gyülekezet fiatal gond­noka, Bozsngai Sándor és a lelkész- né, mint főszereplők, valamint Janecska Mária Sándor Mária és Dorogi Sándor, mint szereplők hű­séggel és rátermettséggel látták el feladatukat. Jómunkájuk nyomán a gyülekezet tagjainak életére gyako­rolt nagy lelki áldáson kívül fél­ezer forintnyi összeg jutott szép templomunk megrongálódott tor­nyának javítási munkáira.“ Alag-Dunakeszt. Nagycsütörtökön este Passió elő­adás volt Újpest fiók gyülekezetében, az u. n. Ittrés-féle Márk passiót ad­ták elő, szóló és vegyeskari énekszá­mokkal, szavaló kórusokkal és har­monium játékokkal. A hívekre rend­kívül nagy hatással volt a művészi kivitelű előadás. Kitűntek különö­sen: a Némelh-család apraja-nagyja, Gregus Pál, A/őzer Ottó, Ébcf Öttó és Geszlesi testvérek. KÉRELEM! Felhívjuk azokat a kedves hiltcst- véreinket, akiknek az előfizetésük 1951. április elsején lejárt, azt a 20.412-es befizetőlap felhasználásával újítsák meg, mely célra mindenki­nek küldünk befizetőlapot. Aki tizen­négy nap alatt nem újítja meg elő­fizetését, annak részére az „Evangéli­kus Élet“ küldését be fogjuk szün- feini, mivel a takarékossági intézke­dések erre köteleznek bennünket. Orosházi előftaetőlnkU«*. Kiadóhivatalunk technikai akadá­lyok miatt több orosházi előfizetőnk­nek az Evangélikus Eletet eddig nemi küldötte. Április 1-től azonban ezek címére a lapot megindítjuk. Előfize­tőinktől szíves elnézést kérünk és az: előfizetéseket április 1-től a javukra írjuk. Ha valakinek még észrevétele volna, az szíveskedjék azt Gyöngyösi Vilmos lelkésznél megtenni. Evangélizádós-naptái. Kecskemét ápr. 1—8. Csepregt Béla. Békéscsaba ápr. 7—8. Dr. Sza­lag Károly. Mezóhegyés ápr. 9—15. Dr. Szalag Károly. Somogyszil ápr. 10—15. Józsa Márton. Pesterzsébet ápr. 15—22. Danhauser László. Figyelmeztetés Az útmutató a Biblia rendszeres olvasásához című füzetből még kapható kevés példány az ..Evan­gélikus Élet“ kiadóhivatalában. Ára négy forint. Németország Az E. P. D. jelentése szerint a német szövetséges köztársaságban 1949—50. téli szemeszterén 100.12ö egyetemi hallgató közű! 3-254 volt az evangélikus teológiai hall­gató, melyből 384 a nöhal'gató. Ugyanebben az időben a katolikus teológiai hallgatók száma 3561, ebből 67 nőhallgató. Családi hfr lfj. Márton János é# felesége, szü­letett Liva Erzsébet házasságát Isten elsőszülött gyermekkel, kisfiúval ál­dotta meg Budapesten, ki a kereszt- stgben László nevet kapott. w ' Csen sles sarok lutiUa apja csak az itallal törődik, más semmi nem érdekli. Ha van otthon az üveg­ben, éjtszaka is felébred a szomjúság­tól. Pedig Julika nagyon beteg, tüdő­bajos. Vagy két éve szenved, piros lázban ég a szeme, kis teste csont és bőr, felkelni nem lúd, baba nem ér­dekli, a könyvek betűi össze-vissza ugrálnak előtte s messze szállt tőle minden mosoly. Alig múlt tíz éves, de már úgy néz rá anyja, titokban sírva, mint akitől búcsúzni kell. Révedezve elbotorkál a pásztorhoz. — Tisztelendő úri Julika nem kon­firmált még, s ki tudja mikor csukó­dik a le a szeme ... — Akkor hát megionifirmálom kü­lön — mondja a lei-kész. El is jár hozzá, tanítgatja valami kevésre, a legfontosabbra, az úr­vacsorára készítgeti s közben mindig olvas az igéből, együtt is imádkoz­nak. Julika felkészül az élet eledelé­hez és italához s nem fél a fenyegető rémtől sem. Egyik estére tervezték a konfirmá­ciót. Eljöttek a keresztszülei is, Ádám bácsi és örzse néni, Kocsis Etel is át­jött a szomszédból, a papné magába roskadva ült le a kemence mellé, Ju­lika anyja meg telesírta a kötényét. Két fényes gyertya lobbant az aszta­lon s az úrvacsorái szentedények úgy csillogtak, mintha angyalkéz tiszto­gatta volna azokat. Julika csöndesen felelt « kérdé­sekre. Jól felelt. Elmondta a Miatyán- kot és az Apostoli Hitvallást is vé­kony gyerekhangon. Utána követke­zett az úrvacsoravétel. Amikor a lel­kész Julika arca felé hajolt s az os­tyát nyújtotta, a két nagy gyerek­szem csodára lesve ragyogott s áhí- tatos lassan csukódott le. „Vedd és edd“ — mondta a lelkész, de reme­gett a hangja s remegett a keze. Ádám bácsi se szégyelte, amikor könnyei leértek bajuszához s a keze fejével 1-etöröl'e. De a Julika apja, meghúzódva há­tul a szoba sötétjében, a kicsi cicával játszott. Az ital vakká tette és süketté s ezért nem is látta, hogyan készül Julika a hosszú útra. ö már eladta magát a bői ért... Megkeményedett és — élveszett. Julikat pedig egy hét múlva el­temették. Horváth András Az „Evangélikus Élet“ szerkesztősége és kiadóhivatala Csepel. Március 31-én, szombaton és áp­rilis 1 én. vasárnap, m'ndkét napon d. u. 6 órai kezdettel, a református gyülekezeti teremben előadásra ke­rül Wistoff-Koren: „Még az éjjel elkérik a te lelkedet . c. evangeli­zációs színdarab. Előadók az „Elő Víz" itnaközösségénck tagjai. Budapest-Ángy alföld Április 1-én délután 5 órakor a templom alagsorában szeretetven- dégséget rendezünk. A kisérő műsor keretében Józsa Márton evangel’záló lelkész tart előadást. i Imádság Én nyomorult bűnös ember, val­lom Tenéked szent és igaz Isten, hogy nem szerettelek Téged min­denek felett, sem pedig felebaráto­mat, mint magamat. Szavaimmal, gondolataimmal és cselekedeteimmel sokszor és sokféleképpen vétkeztem és tudom, bogy ezért örökkévaló kárhozatot érdemiek. De Te irgal­mas vagy és kegyelmes. Biinbocsá- natot ígértél azoknak, akik össze­tört szívvel, de Jézus Krisztusban bizakodva kegyelmedre bízzák ma­gukat, Kegyelmedben bizakodom én is. könyörögve Hozzád, adj nekem bűnbocsánatot szent neved dicső­ségéért, Ámen.

Next

/
Thumbnails
Contents