Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)
1951-03-11 / 10. szám
EGYES SZÁM ARA f*F0 RI N i ii rii'iÉi r hiiímimmit iwiiii'MniHi‘iriiMi™~*,”ii— mi tii ". Jézus a keresztfán L A húsvéti evangélium Jézus halálának és feltámadásának történetét a virágvasárnapi jeruzsá- lomi bevonulástól kezdve húsvét reggeléig, amikor a szentasszonyok üresen találják a sziklasírt, húsvéti evangélium néven ismerte és őrizte meg az ülőkor számára az őskeresztyén hagyomány. Az első időkben ez a hagyomány szájról szájra adott, ezerszer és ezerszer elismételt történetekben élt az ősgyülekezet tagjai között. Csak jóval később, a keresztyén időszámítás szerinti első század utolsó harmadától kezdve foglalták írásba. A biblia — kritikai és irodalomtörténeti kutatás két olyan görög nyelven írt, nemcsak a húsvéti eseményeket, hanem a későbbi evangéliumok egész anyagát is magában foglaló, de eredeti alakjukban nyomtalanul elveszett iratot ismer, amelyekre támaszkodva írták a ránk maradt evangéliumok írói műveiket. Ezek közül: az egyik „ős Márk“, a másik „Lo- f/ia“ nevén ismeretes. Az utóbbi egyedül Jézus mondásainak és beszédeinek gyűjteményét tartalmazta. Ezek legnagyobb része ránk maradt az evangéliumok szövegében. Jézusnak egy mondását azonban: „Jobb adni mint venni“ Lukács evangélista nem evangéliumának, hanem az általa írt másik könyvnek, az Apostolok Cselekedetéről írt könyvnek 20 fejezetében a 35. versben, Pál apostol szájába adva őrizte meg számunkra. A NYOLC NAP ALATT virágvasár- ^ nap reggelétől húsvét reggólig lejátszódó Krisztus-drámának négy nagy eseménye volt: Jézus diadalútja Jeruzsálem utcáin virágvasárnapon, „pálmák vasárnapján"; a nagycsütörtök esti utolsó vacsora: a nagypénteki események, amelyek valójában már nagycsütörtökön a késő esti órákban Jézusnak a Gecsemáné kertjében történt elfogatásáva! kezdődtek és nagypénteken alkonyaikor a sírba- íélellel fejeződtek be; végül vasárnap reggel történt meg és vált ismeretessé a tanítványok körében a feltámadás csodája. Természetesen hozzátartozik a húsvéti evangéliumhoz azoknak a Krisztus-megjelenéseknek a története is, részben Jeruzsálemben és környékén, részben Galileában, amelyek közül a legszebbek reánk maradtak az evangéliumok elbeszélésében. A húsvéti evangéliumból ez alkalommal csak a nagypénteki eseményekről lesz szó. A nagypénteken történt események teljes történetét csak mind a négy evangéliumból lehet ösz- szeáliítani. Így csak az első evangélista tud Pilátus feleségéről, aki figyelmezteti a helytartót, hogy ne avatkozzék „ama igaz ember dolgába", majd hozzáteszi, hogy sokat szenvedett miatta álmában. Hasonlóképpen egyedül Máté evangélista említi, hogy Jézus kezébe a gúnyolódó katonák nádszálat adtak királyi pálca képen. Egyedül ez az evangélium beszéli el azt is, hogy miként viszi vissza a harminc ezüst pénzt a rossz lelkiismeret által gyötört áruló, Iskarióti Júdás és miként dobja az átokká vált vér- dijat a templom kincsei közé. Máté evangélistától tudjuk meg azt is, hogy a főpapok ezen a pénzen veszik meg a Fazekas mezejét, a későbbi Vér-mezejét, ahol a Cselekedetek könyvében megőrzött hagyomány szerint Júdás felakasztotta magát. A ELSŐ EVANGÉLIUMNAK más ilyen, egyedül általa megőrzött adata Pilátus kézmosási jelenetét beszéli el. Erről a jelenetről és általában Pilátus személyéről a későbbi, biblián kívüli hagyomány sok további, természetesen minden történelmi érték nélküli részletet beszél ei. Egyik középkori legenda elbeszéli Pilátus halálát, hogy miként követeti el öngyilkosságot, mikor Tiberius császár kegyét elveszítette. Holtestét a Tiberis folyóba dobták, de a folyó hullámai kivetették magukból, majd a tengeren át a Rhone folyó vizébe került. Innen jutott tovább a svájci Vierwaldstatti-tóha és végül Luzern mellett a róla elnevezett hegy lábánál talált nyugvó helyet. Itt a legenda szerint minden nagypéntek éjjelén kikel sírjából és a tó vizében kezét mossa. MÁSODIK EVANGÉLIUM, amely terjedelme szerint egyébként is a legrövidebb, a passió, a nagypénieki szenvedés történetét valamennyi evangélium között a legrövidebben beszéli el. Másrészt azonban, úgy látszik, Márk evangélista elbeszélése áll legközelebb a jeruzsálemi gyülekezet ősihagyományaihoz, amely olyan féltő gondossággal őrizte meg minden apró részletében a hívők körében a húsvéti evangéliumot, a Megváltó szenvedésének, halálának és feltámadásának történetét. Ősrégi hagyomány szerint Márk evangélista saját magáról beszél, amikor a 14. fejezet 50. versében megemlíti, hogy amikor Jézust elhagyták tanítványai és mindnyájan elfutó! tak, egy ifjú, akinek testét csak egy gyolcsing takarta, továbbra is követte öl. Ez az ifjú lett volna állítólag az evangélista, aki így talán azt akarta jelezni, hogy ő a szomorú eseménynek továbbra is szemtanúja maradt, amikor a megrémült és megfélemlített tanítványok már szerte futottak testvérük mellől. A NAGYPÉNTEKI ESEMÉNYEK a harmadik evangéliumban aránylag rövid helyet foglalnak el. A Lukács evangélista által megőrzött hagyomány legértékesebb helyzetét annál a golgolai jelenetnél találjuk, amidőn az egyik gonosztevő szidalmazza Jézust, míg a másiknak Jézus ezeket az üdvözlést jelentő szavakat mondja: „Bizony mondom neked, még ma velem leszel a paradicsomban.“ A szenvedés történetének részleteit, az első három evangélista, amint ez elbeszélésükből kitűnik, egészen annak alapján írták meg, amit a szent asszonytól hallottak. Jézus mellett ugyanis csak ők maradtak ott és tartottak ki mellette mindvégig, még akkor is, amikor a tanítványok egymásután menekültek el Jeruzsálemből, mert életüket féltették. A szent asszonyok mindenütt jelen voltak már a Pilátus előtt lefolyt eseményeknél is, későbben pedig a praeto- riumból eltávozva, a Golgotára vezető Via Dolorosán, a Fájdalmak útján és fenn a Golgota hegyén, a három kereszttől egy kicsit távol állva, de nem olyan messzire, hogy Jézusnak a keresztfán elhangzott szavait meg ne hallották volna. A tanítványok már nagycsütörtök éjtszakáján szétszéledtek. Előbb a tömeg körében tűntek el és igyekeztek a figyelmet magukról elterelni, majd később elfutottak Jeruzsálemből is. Lukács evangéliuma beszéli el, hogy Péter a kakas megszólalásáig még a Mester mellett maradt. Jézust a főpap udvarán Kajfás és társai halálos gyűlölködéssel vallatják. De amikor a Mester szemrehányó tekintete találkozik a lélekben árulóvá lett és Urát megtagadó tanítvány tekintetével, Péter is eltűnik szemünk élők Csak húsvét reggelén találkozunk ismét vele, amikor a feltámadás örömhírét hozó szentasszonyokkal együtt futva siet az üres sziklasírhoz. Máthé Elek IMÁDSÁG Uram, tégy engem békességed eszközévé. Hogy szeretni tudjak ott, ahol gyűlölnek. Megbocsássak ott, ahol sértegetnek. Összekössek ott, ahol széthúzás és harc van. Reménységet ébresszek ott, ahol kétségbeesés gyötör. Világosságot gyújtsak olt, ahol sötétség uralkodik. Örömöt vigyek oda, ahol bánat van. — Uram, add, ne arra törekedjem, hogy engem vigasztaljanak, hanem hogy én vigasztaljak. Ne arra, hogy engem megértsenek, hanem hogy én legyek a megértő. Ne arra, hogy engem szeressenek, hanem hogy én szeressek. Mert aki ád, az kap, akt magáról elfelejtkezik, az talál s aki megbocsát, az nyer bocsánatot. Ámen. (Assisi Ferenc) Készele vagyunL ezért a Lazáéri imáJLozni és do lg ozat KUirmai egyházi hírek NÉMETORSZÁG Kelet-Berlin városi tanácsa az egyházi hatósággal egyetértőlcg tervezetet készített a belváros erősen megsérült templomainak helyreállítására. Ezek között a templomok közölt van a Nikolaj templom is, ahol ezelőtt 300 évvel az énekköltő Gerhart Pál evangélikus lelkész hirdette Isten igéjét s Krüger János híres korál-szerzö volt a kántor. A tervezet szerint augusztusra annyira rendbehozzák a templomot, hogy bár tető nélkül, de szabadtéri istentiszteletek tartására használható lesz. Remélik, hogy hamarosan hozzáfoghatnak a teljes helyreállításhoz. A gyülekezet 80%-a elpusztult, s azt reméli, hogy az egész világ keresztyénségének testvéri segítségével állíthatja majd helyre Gerhart Pál és Krüger János egykori működésének színhelyét. • Az aacheni egyetem hallgatóit megszavaztatták Németország újrafelfegy- verzése kérdésében. A hallgatóknak mindössze két (2) százaléka szavazott a felfegyverzés mellett. 37 százalék Németország részvételét Európa „védelmében" a németek politikai és katonai egyenjogúsításától teszi függővé, 57 százalék minden felfegyverzés ellen foglalt állást, összesen 1000 hallgatót kérdezlek megEGYESULT államok Január végén Cincinnatiban kilenc protestáns egyház 60 képviselője gyűlt össize, hogy 17 millió hivő megbízásából tárgyalásokat folytasson. A tárgyalások célja, hogy ezeket az egyházakat egy egyházi testté egyesítse „Krisztus egyesült egyháza“ néven. A kilenc egyház különféle református, kongregacionaüsta, presbiteriánus és methodista felekezetekhez tartozik. FINNORSZÁG A finn rádiótársaságolr gyűlési tartottak lelkészek számára, amelyen a rádiónak a családi életre való befolyásáról értekeztek. Különös figyelemmel beszélték meg az istentiszteletek közvetítésének kérdését, amelyek a hallgatóság körében igen nagy népszerűségnek örvendenek. DÉL-AFRSKA Az anglikán püspökök konferenciája élesen elítéli a délafrikai államokban fellángolt faji gyűlöletet A konferencia rámutatott arra, hogy a közelmúltban hozott törvények, amelyek a színeseket a fehérektől élesen elkülönítik, nem egyeztethetők össze az emberi méltósággal és a keresztyén társadalmi rendjel. (Ö.P.D.) Dér Endre: Hívás — imádkozásra — Fői-főt a földről, Édesem1 Magasba-szállva fényesen1 Opáitüzü tekék alól a Végtelen felénk-dalol! Torz terhek rút lakatfa kattan, — merítsük meg fejünk a NapbanI s messzilángú gyermekszemmel mutassuk meg: mi sarj az embert... Mi bársongpdzsitok lakói voltunk, kilencszer-százezer éve, — de ráhulltunk e sártekére... megmerített benne szeretve viharkarú Urunk, a Jó, — hogy látva-lássuk; csak Nóta jó, hogy kallva-halljuk: nincs oly zene, mint Közelsége-éneket — Emlékszel még: hogy1 simogat, csittítva fájó átkokat?... Millió mágnes — nagy kék Szemel ki állna hát meg, ellene?! Opáitüzü tekék alól hívó-szava felénk-daloll — Kezed-kezembe, Édesem!: Hazánkba-lengjünk, fényesen! Az elmúlt hét végén lezárult a Magyar Dolgozók Pártjának 11. kongresszusa. A főváros ünnepi színeket öltött s az egész ország őszinte, nagy érdeklődéssel kísérte a Magyar Dolgozók Pártjának kongresszusi munkásságát. A kongresszus óriási munkát végzett, hiszen országépítést végzett. Kétéves nemzeti fejlődésünk története foglaltatott össze a beszámolókban és elkövetkező reményteljes esztendők tervei feszültek a javaslatokban, bejelentésekben és határozatokban. 1946. augusztus 1-e óla, a hároméves terv bejelentése időpontja óta nem hangzott el nemzetünk számára nagyobb jelentőségű és lelke. sílőbb bejelentés, mint Rákosi Mátyásé ezen a kongresszuson, amikor bejelentette, hogy hazánk első ötéves tervét a dolgozók négy esztendő alatt teljesítik és a módosított és felemelt tervet 51 milliárd helyett 85 milliárd értékre emelik fel, Ezzel a bejelentéssel a kongresszus az egész dolgozó magyar nép erejének hatalmas szimbólumává és a magyar munka harcának nagy és győzedelmes kútfor- rásává lett. Kútforrássá, melyből a következő esztendők nemzeti összmunkája fakad céllá, mely kell, hogy egyesítsen mindamuiunkat hazánk jövője érdekében. Ebben a tekintetben, vagyis a nagy országépítö terv teljesítésének közös elhatározásában egyek vagyunk a Párttal mi, evangélikus keres ztyének is. Egyek vagyunk azért, mert olyan Mesterünk van az Ür Jézus Krisztusban, aki az emberért volt, aki az embert szerette s aki az ember, vagyis az egész emberiség boldogságának. testvériségénélc és egymásrautaltságának prédikátora volt. Jézus Krisztus testében hordozta az emberi szolidaritás képét és valóságát. Mi evangélikus keresztyének nem külön falka vagyunk a nyájban, hanem ott, ahol az emberek, közelebbről nemzetünk közös boldogulásáról van szó, tökéletesen egyek az egésszel. Boldogan lehetünk bizonyságot arról, hogy sem hitünk, sem ,,világnézetünk“ sem keresztyén életformánk nem szakít cl minket az országépítésnek ettől a nagy tervétől, hanem éppen belekapcsol abba s az emberi szolgálat és áldozatkészség legteljesebb odaadását hívja elő belőlünk. A kongresszus határozatai egész népűnk fejődésének elsőrangú fontosságú határkövei. Rákosi Mátyás mondotta: „Amit a kongresszus elhatározott, az mind dolgozó népünk javát szolgálja és ezért meg kelt valósítani.“ Annak a jövendőnek amelyet Rákosi Mátyás és a kongresszus többi vezérszónokai az ország anyagi és kulturális épülésének céljaként megrajzoltak, feltétele a béke. A felemelt ötéves terv beruházásainak és el ét színvonal-emelkedésének ez a látóhatára, t azok a tapasztalatok, amiket a hároméves terv végrehajtásával kapcsolatban már eddig is szereztünk, még luda- tossabbá teszik bennünk a békéért való küzdelem kötelességét. A magyar nép építeni akar, tehát békét alear. Az evangélikusság építést és fejlődést akar, lehat békét akar. Eleven számunkra a régi szólás-mondás s éppen a békés alkotó munkában kapja napjainkban igazi tartalmát: „Imádkozzál és dolgozzál.“ A kongresszus után a mi evangélikus népünk készségesen bejelenti: K é - szék vagyunk imádkozni és dolgozni ezért 'a hazáért, amely a mienk! Erdei Ferenc iöldmmlésiigyi minisztert választotta tögondsokává a tiszániúh református egyházkerület Az Egyházi Tudósító jelenti: A tt- Ezántúlí református egyházkerület sza- vazati.ontó bizottsága Péter János püspök és Fazekas Endre egyházmegyei gondnok elnökletével március 5-én felbontotta a tiszántúli egyház- községek presbitériumainak az egy- házJkerületi tisztségei re adott szavazatait, A szarazatbontó bizottság megállapította, hogy az érvényes öszszcs szavazatok 95.96 százalékával Erdei Ferenc földművelésügyi minisztert választották a presbitériumok az egyházkerület főgondnokává. Az egyházkerület világi főjegyzője dr. Kalmár László Kossutli-díjas egyetemi tanár, a szegedi Tudományegyetem rektora lett. amerikai lesz a legközelebb! pápa ? Annak a sötétlelkű háborús uszításnak, amit Amerikában a katolikus egyház bevonásával csinálnak, eirylk hátborzongató jelét találhatjuk az amerikai sajtóban. Keresztyének és minden épárzékű ember könnyen megállapíthatja belője, milyen laza ennek az amerikai katolikus ,keresztény ségnek" a kapcsolata Jézus Krisztushoz, s milyen laza a felelősségérzete az emberiség iránt A csikágói hetilap, „The Christian Century" (67, 1950. S3.) írja egyik vezércikkében: az Egyesült Államok polgára lesz a római katolikus egyház legközelebbi feje? V/. Hadriánus óta, akit az 1522. éyben választottak meg, és húsz boldogtalan hónapon át kísérletezett azzal, hogy a középkori egyház legszembeszökőbb visszásságait megszüntesse, a pápai trónon nem ült olyan, aki nem lett volna olasz. Az elmúlt hónapokban erősen vitatták a kérdést, milyen kilátásai lennének a legközelebbi pápaválasztáson egy amierikai bíborosnak — rendesen Spellman bíborost nevezték meg. Erről a vitáról szinte csak a napi sajtó többnyire szenzációs lapjain lehetett olvasni. De most a pálos atyák havi folyóirata, „The Chatolic World* vezércikket hoz Pinci R. A.- tól a következő címen: „Amerikai pápát kapunk?“ A válasz tökéletes igen. És az okok, amelyeket idevonat- kozólag felhoznak, még érdekesebbek, mint az a tény, hogy a katolikus sajtó ezzel a kérdéssel foglalkozni kezd. XII. Piust amerikainak kellene követnie, mondja ez a katolikus újságíró, nem csupán a pápás egyház növekvő jelentősége miatt az Egyesült Államokban, hanem azért is, mivel az olyan pápa, aki amerikai polgár lenne, Olaszországnak kommunista uralom: a jutása esetén az Egyesült Államokban menedékhelyet találna és az összes amerikaiakat össze tudná fogni a Sztálin elleni szent háborúra. „Ami a pápát a kommunisták kezében érné“ mondja „The Chatolic World“, „az amerikaiakat ugyan elszomorítaná, de ez nem lenne elég ahhoz, hogy támogatására sarkalja- De ha egy amerikai forogna abban a veszélyben, hogy szent tisztét vagy életét elveszítse, az minden honfitársát talpra állítaná, tekintet nélkül arra, személy szerint milyen hitet vall és ebben a helyzetben az a tény, hogy az Egyesült Államok felkelnének, azt jelentené, hogy ake- resztyénséget mindenfelé belevonná a harcba. Ebből szent háború lehetne.“ Hogy „szent háborút“ idézhessetek fel, válasszatok amerikai pápátl teszi ehhez hozzá a Münchenben megjelenő Zeitwende c. folyóirat február 15-i száma. Kinek a kezében ? A költő kézbe vesz egy árkus papírt, ráír egy versel s a papírt százakat érővé tette. A csekkszámlatulajdonos veszi a csekkönyvet, aláírja s a papírlapot nagy összeget érővé tette. A mechanikus kézbeveszi az anya. got, megformálja s értékes szerszámmá teszi. Isten kézbeveszi a megromlott, bűnös embert, Fiának vére által megtisztítja, Szentlélekkel tölti meg s áldássá teszi a világ számára.
