Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)

1951-12-25 / 51. szám

EVANGÉLIKUS ÉLET 3 ÉLŐ VÍZ Az imádság akadályai III. Az akadály változatai A tanítványok szívében az imádság alapvető akadálya akkor hárult el. ami­kor a Szentlelket vették. Pünkösd előtt nem tudtak Jézus nevében kérni! In­nentől azonban csodálatos imádságmeg- hallzatáeokat tapasztaltak meg. Amint azonban már említettük. Isten űjonnarif.ziilctett gyermekeinek az éle­tében is támadnak imádság-akadályok. Isten népének a bűne miatt keletkez­nek ezek. És-a. 59: 1—3. Soroljunk fel néhányat. 1. Igen gyakori akadály az, amit pedig különösen nehezen lát meg és ismer cl az ember: az önzés az imád­kozásban. Jakab apostol ír róla: „Kéri­tek, de nem kapjátok, mert nem jó! kéritek, hogy gerjedelmetekre költsétek azt.“ (4: 3.) Ha eaját magam nyere­ségére (előny, élvezet, dicsőség) kérem. Például: Csak térne meg már a fér­jem, milyen békesség volna itthon! Uram, könyörülj rajtam! Nem az fáj. hogy a férj élete és beszéde Isten ne­vét gyalázza e így nem is Isten dicső­ségéért hangzik az imádság. Nem az fáj igazán, hogy kárhozatban van a férj le-lko s igy nem is ezért kiált o feleség szive. Csupa önzés! „Kéritek, de nem kapjatok“ — pedig a férj meg­térítéséért igazán lehetne Jézus nevé­ben imádkozni! 2. „Aki bedugja fülét a szegény kiál­tására: ő is kiált, de meg nem hallgat- tatik“ — olvassuk a Példabeszédek könyvében. (21: 13.) Az „adós szolgá­nak“ nincs imádságmeghallgatás. (Mt. 18: 23. kk.) Segíthetne valaki a sze­gényen, 4c nem eselekszi: bűne az néki. (Jak. 4: 17.) Nincs imádságmeg- ballgetás. 3. Panaszkodni fogtok annakidején királyotok miatt, kit magatok válasz­tottatok, de os Ür nem jog meghallgat­ni akkor titeket. (I. Sám. 8: 18.) Isten maga akar az ő népének királya lenni. Bűn volt Izrael király-kívánása. Betel­jesedett az, amit Sámuel előre megmon­dott. (8: 11—17.) Maguk-akarta király alatt éltek, de attól koldultak. (I. Kir. 12: 4.) Ma ez már nem kérdés. De így van kicsiben. Férjet választ magának Isten hivő gyermeke a saját feje után s fele­más igába megy. Persze: attól koldul. Amikor Isten világos igéjével szemben választ magának „királyt“ valaki, nincs ígéret a meghallgatásra, nincs Ígéret a férj megtérésére. A mi Urunk imádságmegha'.igató Or. Akar és tud meghallgatni. „Nem olyan rövid az Ür keze, hogy meg De szaba­díthatna és nem olyan síiket az ő füle, hogy meg ne hallgathatna, hanem a ti vétkeitek választanak el titeket Istene­tektől és bűneitek fedezték el orcáját ti előttetek, hogy meg nem hallgatott.“ (Ésa. 59: 1—2.) Az akadály oka bennünk van. Vagy az alapvető akadály, amelyről az első cikk szólt, vagy arnakutána is a bűn, a magunk bűne. Először ezzel menjünk oda az Úrhoz, a kereszt vére aló, hogy „tiszta kezeket emelhessünk“ fel hozzá! Sréter Ferenc Hogy vagy? Mindennapos, sokszor csak udvarias- «ágból feltett, felületes, ritkán a dol­gok mélyére és még ritkábbon a „lélek dolgainak44 mélyére irányuló kérdés. És a feleletek? Minek részletezzük!? j Tudod te is, hogy mi szokott lemi. j „Hogy vagy?44 hangzott el a kérdés : n közelmultbön egyik testvérünk felé. A válaez? Megmutatta mi áll az „ér- j deklődés44 középpontjában, mi az ami \ ^iogja4 leginkább a kérdezettet. „ Job- 5 ban, mint megérdemel-«m“, hangzott a vátasz. A hangján érezhető, és a te­kintetén látható volt, hogy a szívből jött a válasz és komolyan gondolt« azt Ha ismernéd, tudnád, hogy Jézus Krisz­tus munkálkodik benne és általa. Min­den kétség nélkül elhinned, hogy a válasz ez ajkán nem valami jól ki­gondolt vagy másoktól hallott és jól hangzó „új formula“ volt, hanem az Isten gyermekeinek erre « kérdésre adandó örök felelete. Ha tudtad már magad Pállal « bű­nösök között elsőnek vallani, és meg­ismerted már az Isten határtalan sze* retetét, akkor a te ajkadról sem sza* hadna erre a kérdésre más feleletnek elhangzani. Amikor most feléd fordítom a kér­dést — feléd, «ki e sorokat olvasod — és csendben megkérdem tőled: „Hogy vagy, kedves testvérem?“, felelj meg • kérdésre halkan magadnak. Vajha testvérünk felelete visszhangra találna a te szívedben is, é9 talán lassan, akadozva, azonnal vagy később, talán először hagyná el ajkadat a szív­ből feltörő válasz: „köszönöm kérdése­det testvér, jobban, sokkal jobban va­gyok, mintsem megérdemelném44. Mert a szívnek teljességéből szól é •zaj. (Mt. 12:34.) 5. J. Karácsonyi béke Lobbanjatok lángra, karácsonyi gyertyák, míg kóbor szelek a hópihéket hordják! Kóbor szelek most a világot bejárják, követik a távol csillag ragyogását. Betlehemi csillag tündöklik az égen, karácsonyi, tünde, havas békességben ... Szívek mélyén gyűl ki, ott tükröz a mása, onnan csap elő a gyertyák lobogása ... Gyertyái- lobogása ... az a pici jászol... csillagtű: a Gyermek gyűrűs haján táncol Jámbor állatoknak lehellete párás.,, távoli legenda jó melege jár át! Szállj hát a világra, szeretet reménye, borulj minden szívre, karácsonyi béke! Takard be meleggel, óvd lágyan, sugárzón, bölcsőben mosolygó újszülött: Karácsony! Szótlan mosolyodban, stelid türelemmel, akiért eljöttél, lásson meg: az Ember. MIKLÓS JANOS December 23-án, vasárnap este fái 8 órakor a Deák-téri templomban Bach J, S. Karácsonyi oratórium a Lutheránia előadásában. Köz­reműködnek: M. Molnár Éva, Sándor Judit, Melis György, Zá­hony János, Zalánfy Aladár és Weiltlcr Jenő. Szombat esti közös imádkozásunk December 22. Beteljesedett V. Móz. 18, 15-19. V A Mózesnek adóit régi-régi ígéret Jézus Krisztusban teljesedett be az első karácsonykor. Ö az igaz próféta. p Ez az Igaz próféta: Jézus Krisztus, .az atyafiak közül való». Tebát “• valóságos ember. Olyanná lett mint ml, kivéve a bűnt. Tudta és tudja, mit jelent embernek leiuiíi megkísértem!, éhezni, szomjazni, otthonta­lannak lenni, temetni és sírni. Olyan Urunk van, aki nem «hideg fölénnyel, nézi ember-mi voltunk küzdelmeit, hanem aki maga is benne volt. *-> De valóságos Isten is. Jézusban maga Isten nyilatkoztatta ki magát láthatóvá. Az elrejtőzött Isten Benne lépett elénk. A betlehemi JAszolbOlcső Gyermeke: a Megváltó Isten magái És ez a Jézus Krhztus felelte van minden emberi nyomorúságnak. Mivé! Isten, előtte nincs semmi lelietetlen. Ha esak ember volna és nem Isten is, nem győzhette volna le bűnnek, ördögnek, halálnak hatalmát. De igy lehetett Megváltónkká! A Az Isten-ember Jézus Krisztus közbenjáró lett érettünk Istennél. Isten az ö vérén keresztül Iát bennünket és ezért szentsége nem «et meg bennünket. Mi pedig Rajta keresztül közeledhetünk Istenhez és fcy van meghallgattatás, VALLJUK MEG, hogy Jézus Krisztus Isten-ember mivoltáról gyakran megfeledkezünk és ezért vagyunk olyan elesettek. ADJUNK HÁLÁT, hogy Isten karácsonykor Jézus Krisztusban emberré lett és lakozik közöttünk. KÖNYÖRÖGJÜNK, hogy karácsonykor Jézus Krisztus igéjén keresztül hatalmat vegyen rajtunk. K. Z. az ÚTMUTATÓ a SzentirAs rendszeres olvasásához 1052. Ara 6.— forint. Rendelje meg: már most: Mutató a menyországból János 1:14 Jó lenne most levenni egy lángot a karácsonyfáról, hogy azután elindul­junk vele egy kis karácsonyi körútra az életed, az otthonod és a szíved felé. Amikor magasra tartom ezt a lángot és kedves emberi arcokat, a Szeretteidet világítom meg vete, szinte ide hallom, amint dobogja a szíved: óh, a karácsony a testet öltött szere­tet ünnepe. A karácsonyi fénynek csakugyan van ilyen emberszépítő va­rázsa. Ezen az estén egyszeribe elfe­ledjük egymás hibáit és vétkeit. Ami­kor a karácsonyfa alatt találkozunk egymással, 6zinte kihullanak a szí­vünkből a meggondolatlan és rossz szavak, mozdulatok, az árnyékok, ful­dokló fájdalmak és sírva csókoljuk meg egymáson a szeretet drága an­gyalarcát. Ez e karácsonyi láng ilyen­kor nemcsak egymás szívéig ér, de sokszor be v digit ja a temetőt is. Ilyen­kor szeret'ük azokat is, akik már el- men'ek tőiün-k, de akikkel egyszer együtt álltunk régi karácsonyok 'ény'.ő iái alatt. — Nos, ha továbbmegyünk ezzel a karácsonyi lánggal a kezünk­ben, lesznek sokan, akik azt mondják, hogy a karácsony az ajándékok ünne­pe. Ilyenkor azok, ak;k szeretik egy­mást, nemcsak mondják, hanem csi­náltak is a szeretetet. Apró ajándé­kokban ilyenkor testet ölt a szeretet, szinte látni lehet, szinte érezni lehet, hogy annak a másTcnak a szive dobog a dobozban. — Ha még tovább me­gyünk, látjuk a terített asztalt, a pi­henést, a templomot, a karácsonyfa- illatos otthont, a néhány órára menny­országgá és békévé varázsolt világot. Es most no haragudj, ha azt mon­dom, hogy mindez még nem kará­csony. a Karácsonyi lángnál hadd ol­vassam ei neked boldog és ujjongó arccíu ezt a mondatot: ,az Ige testté •ettl" Azt jelenti ez a hír, hogy Isten megérkezett ebbe a v.iágba, hogy .ál­hatóvá lett, hogy itt van, mert szeret. Vatahoi hatalmas hegyek között, havas sziklák és szakadékok fölött kicsi kunyhóban élt egy házaspár. Öreg, magános pásztora?. Volt egyszer egy fűk is, de azt elvitte már régen tő­lük a messzeség, a sorsa, vagy a vég­zete. Nos, az édesanya minden este, amikor aludni tértek, imádkozva ki­tette az ablakba a lámpát. Ott égett esztendőkőin át minden ójíszakán. Miért csiná.od ezt? — kérdezte egy­szer keserűen a férje. — Hadd vi­lágítson neki — mondotta az asszony. Hátha egyszer mégis hazafelé Indul, hadd lássa, hogy várjuk. Hadd világít- •eon neki, hogy el ne tévedjen, le ne zuhanjon, mielőtt hazaér. Így is lett. Nem hiába várták őt. Egyszer egy sö­tét ójtszakán valaki bekopogott a kunyhó ablakán. — így járunk mind­nyájan emberek, elkóborolt íiak, mesz- szement gyermekek. Istentől elvisz minket a bűn hideg, idegen világba, elmúlásba, listáiba, kárhozatba. De Isten szeret minket és mindig ha­zavár. Tudod, mi a karácsony? Az Ige testté lett és Jézusban az elhagyott Isten atyai 6zíve hívogat. Jézus élete az a fénylő ablak, melyen át a mi otthonunk melegít és a mi mennyor­szágunk mosolyog felénk. Ez a mi igazi karácsonyi örömünk. Az a má­sik, az a többi csak mutató. Isten hagyja és engedi, hadd legyen nékünk ez az egész tündén, varázslatos ka­rácsony mindig mutató a mennyor­szágból. Az Ige testté lett. Hogy Jézusban Isten megérkezett a világhoz, ez csak az^ első jelentése a karácsonynak. A második az, hogy bennünk is meg kell születnie. Testet kell öltenie, tel kell nőnie Jézusnak. Sajnos, nekünk csak karácsonyi ünnepünk van, de nincs karácsonyi életünk. Nincsenek karácsonyi hétköznapjaink. Számunkra Jézus mindig csak gyermek marad. A karácsonyi gyermek, aki ott szunnyad a hangulatok bölcsőjében, akit egy év­ben egyszer ringat el a hangulatunk, vagy az ^ ünnepünk. Pedig nekünk, a felnőtt és értünk a kereszten meg­váltóvá nőtt Krisztussal kell találkoz­nunk karácsony ünnepén. Akiben van bűntől szabadulásunk, nyomorúságban erőnk és könnyeink között remény­ségünk. Aki áldott útitánsunk, minden­nek nagyobb örömünk és karácsonyi ajándékunk. Ezért a keresztfa a leg­szebb karácsonyfa! Mert nem tiervad el és Goha nem íogy ki alatta az aján­dék: a megváltó vér. A keresztfa a legszebb karácsonyfa, mert Istennel itt találkozunk és Isten atyai szíve itt mondja leghangosabban és leg­forróbban, hogy szeret. Az Ige testté lett. Benned ts?l — Mutasd magad! Az arcod, a szíved, az életed arcvonásaiban hadd keressem meg a Karácsonyt. A testet öltött Igét, Jézus Krisztust. Van-é kará­csonyi Krisztusarcod?! Ha tőlem függne, kivilágított ke­resztet tennék mádén karácsonyía mögé. És ráírnám ezt az Igét: Isten testté lett. mert szeretett. Mert ka­rácsony, öröm, békesség és ajándék, minden, minden, csak azért van, mert Ö szeret. Karácsonykor Krisztust kapta az emberiség a 'ándéknak és életnek. Ezért mondjuk igy boldogan a ke­reszt karácsonyié:a alatt, hogy nekünk a karácsony — KRISZTUS! Friedrich Lajos' A magyar nemzet szobrot állított a 72 éves Sztálinnak Budapesten, a Városligetben, a Gorkij-fasor hosszában látszik Sztálin nagyméretű, gyönyörű szobra, mint a magyar főváros új, csillogó dárgaköve. Sztálin, aki­nek a magyar nép az idegen el­nyomásból és kizsákmányolásból való felszabadulását köszönheti, akitől mindennap újabb és újabb segítséget kap, hogy végrehajtsa országeptiő tervét, akitől a Ma­gyar Népköztársaság hathatós, szi­lárd és az ország jövőjét bizto­sító állandó nemzetközi támogatást kap, akitől a magyar nép mai bel­ső forradalma és szabadságharca a gazdag tapasztalatok ezer és ezer tanácsit veszi át, Sztálin, aki a Szovjetunió hatalmas ere­jét biztosítja a világ békeszerető népei számára s így a magyar nép számára is, szobrot kapott Magyarországon. Ez a szobor ki­fejezi azt a meggyőződésünket, hogy a szocializmus építésére kész és abban mindennap előrejutó né­pünk az ő vezetése alatt boldogul. Letesszük erre a szoborra a ma­gunk virágait is s december 21-i születésnapjára a magunk jókívá- natatt is küldjük. Osztozunk eb­ben, mint mindenben népünkkel, mellyel összeforrtunk s melynek boldogulásáért mindennap imád­kozunk. ★ Sztálin szobrát december 16-án avat­ták fei. A felavató ünnepségen Révai József népművelásügyi miniszter tar­tott beszédet és többek között a kö­vetkezőket mondta: „Ez a 6zobor olyan, amilyen Sztálin a valóságban és arrtlyemwk népünk látja ot. Egyszerűségében is nagy, nagyságában is egyszerű. Amit Sztálin népünknek adott, a legtöbb, amit nép­nek adni lehet: szabadság, független­ség, hit önmagában, lehetőség arra, hogy alkotó erejét szabadon kifejt­hesse. Sztálin a Szovjetunió népeinek vezére, az egész világ munkásosztá­lyának tanítója, az egész haladó embe­riség zászlóvivője, de ugyanakkor minden nép, kicsi és nagy, küönr külön is a szivébe zárta, a magáénak tekinti. Ahogyan a szocializmust épít­ve, minden nép hozzáad valamit a kö­zös műhöz, a maga nemzeti sajátos­ságaiból, ugyanúgy minden nép a maga nemzeti szemüvegén keresztül lát ja az emberiség közös Sztálinját, magára vonatkoztatja azt, amit Sztálin tett az egész világ minden dolgozd jóért, saját nemzeti élettapasztalatai alapján teszi magáévá tanításait. Min­den szabadságáért harcoló nép szíve feléje dobog, a mi népünk szíve ma gyárul dobog íe'éje. Sztálin tanította meg népünket arra, hogy a magyar függetlenséget kivívni és biztosítani annyit jelenít, mint a szocializmust föl­építeni országunkban, a szocializmust felépíteni pedig annyit jelenít, mint alapra építeni nemzetünk függetlensé­géi. Hét esztendeje áfl a magyar népi demokrácia. Nem volt még a magyar nép szabadságának ilyen hosszúéletű szakasza a magyar történelemben. Hányszor jósolják már a reakció leveli békái ez alatt az idő alatt az időválto­zást, vagy ahogy ők mondják „ Rezsim- változást*. De a politikai leveli békák­nak, a reakció javasasszonyainak elmúlt az ideje. A polit kai barométer más időt jelez, mint amiben ők reménykednek. Hét év telt el a felszabadulás óta & itt állunk erőben, egészségben, egyre jobb erőben, egyre virulóbb egészség­ben. Államunk szilárd, gazdaságunk s/'árd, honvédelmünk szilárd. Nincs erő, amelytől megijednénk. Nem jöhet olyan szélvész, amely kitéphetné az édes anyaföldből a mi gyökereinket. Éljen a szovjet-magyar barátság!* Budapest dolgozói nevében Pongrác* Kálmán, a Fővárosi Tanács vb. elnöke vette át a szobrot. A budapesti dolgo­zók hatalmas tömegei jelieníétébem le­folyt ünnepség méltó jele volt a ma­gyar nép Sztálin Iránti 6zereíetéoek. Cederberg nyilatkozata a magyar egyházi életről A Magyarországon járt Cederbcrg svéd lelkész hazájába való visszatérése után a következőket mondotta: „Bősé­gesen volt alkalmam arra, hogy meg­ismerjem a magyar lutherámizmus munkaviszonyait és helyzetét. Különösen nagy hatással volt rám 1 az egyházi újjáépítés üteme. A* utóbbi öl évben több templom épült, mint máskor ennyi Idő alatt. Nagyon örültem annak is, hogy nagy­létszámú áhita.tos gyülekezetek előtt beszélteim. Számomra teljesen világos az, hogy vaunak az egyházaknak ne­hézségeik, de szilárd keresztyén hiten alapuló optimizmus található náluk.“ BIBLIA-OLVASÓ December 23. Vasárnap. II. Krön. 30:18—19., Ján. 1:11., És, 44:21—28., Zsolt: 145:8—21: Advent utolsó vasárnapján Karácsony küszöbéin hangzik a fájdalmas igazság: övéi közé jött, de nem fogadták be Ot. Ertlietetlen annak az embernek a magatartása, akinek asztalt terítenek, — s azt felrúgja, új ruhát kínálnak neki — eldobja magától. Készítsd fel szívedet, ho<*y ott egyedül 0 legyen befogadott. December 24. Hétfő. Zsolt. 84:12, Lk. 2:12., Mt. 1:18—25., És: 9:5: A régi idők harcosának elengedhetetlen fegyvere volt a paizs. Támadás esetén biztos védelmet, védekezéskor az ellentámadás lehetőségét biz­tosította. Az Ür magát paizs ként ajánlja fel, hogy bűneinktől szabadi- tónkká lehessen. December 25. Karácsony I. ünnepe, Kedd. Zsolt. 45:18., Ján. 2:17., Tit. 2:11-14., Mik: 5:1—3:, Ján: 1:5—13. Az első karácsonyig nem hangzott a földön evangélium. Én Ikszém, nékem jelent meg Isten üdvözítő kegyelme. December 26. Karácsony II. ünnepe, Szerda. Zsolt. 118:22—23., Lk. 2:17., Mt. 23:34—39., Ján: 1:14—18: Az első karácsonykor Jézusban fény esett a földre és azóta nincs többé rejtett zug, ahol észrevétlen meghúzódhatik a bűn. Jézusunk teljes igaz­sággal jött közénk, hogy egybegyüjtse mindazokat, akik boldogan vall­ják: áldott aki jő az Ornak nevében! December 27. Csütörtök. Jer. 5:24., Róm. 8:32., I. Ján. 3:1—16:, Ján: 1:19—28: A Bibliánk rövid összefoglalással ennyit tartalmaz: Istenünk bennünket megajándékozó Ür! Jézusunk is valahányszor találkozott emberi nyomo­rúsággal, betegségfő! vágy bűntől meggyötört emberrel, személyválo­gatás nélkül megáliott előtte és megajándékozta vigasztalással, gyógyu­lással, élettel. Ma is ajándékozó Uram 0! December 28. Péntek. Zsolt. 104:4., II. TI hess. 1:7., I. Ján: 3:7—12:, Ján: 1:29-34. Az ember hatalma és ereje korlátozott, csak a mi Urunknak korlátlan o hatalma és ez ereje e világban. Az egész emberiség magatehetetlen a bűn átkával szemben, egyedül Urunknak van „tehetsége* ahhoz, hogy az ördög munkáit lerontsa, mint áldozati Bárány. „ December 29. Szombat. Zsolt. 89:3., I. Ján. 2:25., Jári. 12:35—42:, És: 63:7—16:, Ján. 1:35—4f, ’ A haldokló esztendő búcsúzni készül s utolsó napjai a múlandóságról beszélnek. Ha magunkra nézünk akkor is csak a múlandóság letagad­hatatlan nyomait láthatjuk. Méltán szomorkodunk. De megszólal Isten Igéje, Urunkra kell tekintenünk, aki örökké ugyanaz és aki életünk fel­adataira figyelmeztet és őröké letet ád nekünk. Ezért én csak az Üms tekintek. December 30. Vasárnap. Zsolt. 20:2., Mt. 6:13., II. Kor. 5:1—10:, Ján. 1:43—51. Az elmúlásról nem szeretnek az emberek som beszélni, sem írni, meri fémek tőle. A mi keresztyén hitünk azonban nyugodtan és féielemnélkffl tekmt a mu.andóságra, mert Megváltónk van, Krisztus, aki legyőzte a halait. Ez ad erőt és serkentést életünk és feladat afrik bátor vállalására.. Mert ni tizen miénk az örök élet. Ponlcs’án Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents