Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)

1951-12-02 / 48. szám

t;.í- i‘ Wí Wv' XIV. ÉVFOLYAM, 48.'SZÁM, 6 0S E Y fl N G Él I Egyes szám ára; 1 forint 40 fillér , V. ­’• ... n. ; ■ \ ;<• V 'v 1951. DECEMBER 2. Keresztyén józansággal a békéért I Egyetemes Gyámintézet közgyűlése ják, továbbá a fegyverkezési versenyt és az igazság gyűlöletét hirdetik. A másik oldalon a békevédelem­nek magasztos célját egészen más eszközökkel érik c-1. Eszközeik közé tartoznak mindenek előtt a kongresszu­sok és a konferenciák, a tiltakozások és tüntetések a támadó politika ellen, a. faji megkülönböztetés és a fegyver­kezési verseny elítélése. A hideghá­ború megszüntetését és a népek kö­zötti barátságot követelik. Mi, keresztények, természetesen a legnagyobb örömmel fogadjuk eze­ket, és minden erőnkkel azon le­szünk, hogy megvalósuljanak az em­beriség boldogságára. A nemzetközi béke tartósságát e szolidaritás bizto­sítja, tehát kétség nem férhet ahhoz, hogy* a' jövőben a nemzetközi ellen­téteket csakis békés úton, nem pedig milliók kiirtása árán intézzük el. tából. (Fordította: Csorba Lajos Az egyházi esztendő: ADV Az egyházi esztendő az üdvösség­történet esztendeje. A szilárd rendben egymást követő igehir­detések Isten üdvösségéé munká­ját rajzolják elénk az előkészü­lettől a teljességre jutásig. A mostani vasárnapon kezdődik meg az új egyházi év, — és vele együtt az előkészület időszaka* advent. Advent beköszöntését a lilába öltö­zött oltár jelzi. Várakozó hangulatát, csendes szerénységét mutatják az itt- ott előkerülő ádventi koszorúk vagy a hajacskák vasárnapról-vasárnapra sza­porodó vagy erősödő gyertyafényükkel. Olyan ez az időszak, mint az Ótes­tamentum, vagy az ószövetség legna­gyobb alakja: Keresztelő János. A sza­va iá ugyanaz: „Nem én vagyok Krisz­tus — készítsétek az Ür útját/“ Szolgálatát is az Ószövetség és a Ke­resztelő módján tölti be. Megcsördíti fejünk felett a törvény korbácsát. Meg­terheli a lelkiismeretet, felfedi a bűnt és nyilvánvalóvá teßzi a gyökérre vetett fejszét. Mindezt azért teszi, hogy utat egyengessen az Eljövendő számára. Ép­pen ezért szolgálata nemcsak a bűn- bánat ébresztése, hanem ugyanakkor bíztató ujjiputatás: „Imhol jön szaba­dító Királyod/“ Az adventi időszak evangéliumaiban az Óteeíamentumot idézi. Bennük a ka­Készülj az Ige hallgatására! A népet békevágyát, S az élet igaz­ságainak megértését tekintsük első lépésnek, a végső cél felé vezető úton, mivel a Békesség Ura ígéretét tett, hogy ez *a tökéletlen világot átfor­málja az emberiség ielkii újjászületése által. Már maga az igyekezet, hogy megszüntessék a háborút, és általá­nos békességet érjenek el, bizonyos formája és oka az élet értéke elisme­résének és nemcsak a biológiai létet foglalja magában, hanem az örökké­való életformát is. Mitrüua a születés és a halál fárasztó jelenségein ke­resztül az emberiségnek megmutatta- tott volna egy maradandóbb élet lá­tomása, amely távol áll a fájdalom­tól és a haláltól. És mintha az em­beriség egyszerre kezdené megérteni, hogy a létért vívott harc nem is ezért az átmeneti emberi életért fo­lyik, hanem sokkal nagyobb távla­tokban folyó éleiért, amelyet el aka­runk érni, a maga teljes szépségében, leküzdve minden, akadályt. És amikor az emberiség felocsú­dott a nemrég múlt háború szörnyű­ségeiből, egyszerre elkezdett gondol­kozni, hogyan lehelne megfékezni az új háborús gyujtogaíókat, mivel mindinkább kezdik megérteni a há­ború közelebbi okait. Látják a régi, tökéletlen és igazságtalan, az erősebb jogára épült kapitalista rendszer hiá­nyosságait, és igyekeznek olyan új társadalmi formákat megteremteni, I amelyek a szabadságra, , az egyenlő­ségre, az emberek és a népek közötti békére vannak alapozva. Következésképpen, a mindinkább hatalmasodó béketábor keletkezése és léte, nem holmi politikai célkitű­zés, melyhez a lelkesedést mestersé­gesen szították a nép .öinegekben, sem valamely propaganda-akció bi­zonyos államok politikai blokkja el­len, hanem egy olyan világesemény, ami az emberiség erkölcsi- és lét­szükségletéből fakad. Ez az erkölcsi mozgalom természe­ténél fogva konkrét formában teszi magáévá a békéért vívott harcot’ és csak természetes, hogy nem maliét el a szociális bajok mellett, s kikerül- heiefJenül azt a politikai áramlatot erősíti, amely legszélesebb teret en­ged . igyekvésánek, célja elérésében. Ez a politikai áramlat legjobban mu­tat rá a társadalmi újjáépítés széles távlataira és távolítja el a társada­lom tragikus ellentmondásait, ami­nek folytán, a hőn vágyott békealap- letéteményezője. Ezért, a békemozgatom tavaszi ára­dathoz hasonlóan, elemi erővel tör utat magának, éppen ez új társadal­mi rendszert kiépítő politikai áram­lat medréhez, hogy egyesült erővel, minden akadályt leküzdve célhoz ér­jen, ahhoz az éleihez, amely a békés és szabad munka boldogságával tel­jes, s amelyben a fejlődés új, hatal­mas távlatai nyitnak meg. Ha a valóságos tényeket vesszük, el kell ismernünk, hogy a társadalmi fejlődés medre elég széles, hogy be­fogadja a békeszerető emberiséget minden politikai és vallási meggyő­ződés különféleségeivel együtt; ha a jóakarat, és becsületesség vezeti bé- I— íeharcában. Ugyanezen jóakarat és becsiilctes- *ég nevében, a háborúellencs mozga­lom nem zárja ki is különböző társa­dalmi és gazdasági rendszernek bé­kés egymás melletti működését, ab­ban a tudatban, hogy a társadalmi élet elavult formáit a békében úgyis felváltják az új éleihez illő társadal­mi rendszerek. A békeerők ezzel a türelmes indítvánnyal, mintegy jobb belátásra hívják fel azokat, akik úgy látszik, ' elvesztették* " józanságukat, hogy értsék meg a történelem folyá­sát és engedelmeskedjenek kérlelhe­tetlen törvényeinek. Ebiből követke­zik szükségszerűen a béke híveit any. nyira jellemző állhatatosság és erős elhatározás. Ezeket a kérdéseket keresztényi ■zenipontból megvilágítva, azt kell. mondanunk, hogy amilyen a cél, olyan a hozzá vezető út is. Például az új háború előkészítői­nek célja a béke hangoztatása köz­ben a pusztítás, és ezért a módszer is hasonló: Ja népeket új, jpüszííió fegyverekkel ijesztgetik, rettegésben tartják, tolakodóén beleavatkoznak füsrvctlén országok be'ügyeibe, poli­tikájuk a dolgozók életszínvonala és polgári jogai ellen irányul, a faji megkülönböztetés gonosz .elvété yall­Ádvent 1. vasárnapja. Róm. 13:11.-14. Az {új egyházi esztendő első reggelén ébresztőt fúj az apostol. Mis. és más­féleképpen kell ébreszteni, az embere­ket. Van, akit erősen felrázunk. Mást csörgő-órával ébresztünk. Van, aki egyetlen szavunkra kiugrik az ágyból, vagy előbb kel, mint cbfesztenők. Van, akit a reggeli óra köze’edte boldogon indít munkába és már abból ért, hogy „az éjszaka elmúlt, a nap pedig elkö- zelgett“. Vájjon ilyen ébredő-e a ke­resztyén. ember? Gyakran szoktuk kérdezni: Mire éb­redünk holnap: mire ébredtünk ma? Mindig új munkára. Néha azonban küz­delmek végtelen sora követi egymást, betegség látogat meg bennünket, más­felé kell indulnunk, mint terveztük. Mire ébredtünk advent I, vasárnap­ján? Közelebb von hozzánk az idvesség. Uj kegyelmi időt enged Isten; életünk­be újólag helyez visszatérő alkalmakat, hogy üdvösségünket munkálhassuk. Tprt a■ nappal, a Krisztussal való élet. Ismét észre kell vennünk, hogy jön fe­lénk a'mi Urunk és kínálja az Ő életé­nek áldásait. Énekeld Gerhardt Pállal- „örvehdj lelkem, nézd az Ur; jő! íme, hogy meghallgatott! Ttefcléd tart, menj céhe! 1 óh becsüld meg e napot!“ (111. az. ényk 6. v.) Meg kell tanulnunk már ma, hogy „mint nappal, ékesen járjunk"'. Mimién templomban és minden gyülekezetben így kell egymásra tekintenünk: „Ti mindnyájan világosság . fiai vagytok és nappal fiai: nem vágyónk az éjszakáé, sem a sötéstségé*. (I. Thess. 5:5.) Ket­tős feljadat vár ránk. Vessük el a sötét­ség cselekedeteit .oltsak f»l s világos* Az ember ü'-ja és módja a béke és a szolidaritás, az építő élet elérése, amit csak a háborútól való félelem megszüntetésével lehet d adatra vinni. Ezért halad Krisztus egyháza is a százmTliók béketáborával, hogy a hí­vő milliók csa Jakozásával még biz­tosabbá tegye a békét a földön. Hisszük, hogy a mi Urunk, Jézus Krisztus, ki megbékél tette a világot Islennel, megváltó áldozata árán, nagy szeretetével megszabadítja az ,emberiséget a halálfélelemtől, a bűn­nek átkától és visszaadja az ember­nek elvesztett méltóságát és az örök békát, amely koronázni fogja Isién gyermekeit. . , Á. Krúsenyinnyikov Az orosz orthodox egyház folyóira­November 4-én tartotta Orosházán az Egyetemes G. A. gyámintézet' köz­gyűlését. A délelőtti istentiszteletén Nagy Miklós zalaegerszegi lelkész, a gyámintézet elnöke hirdeti« az igét, Máté 11:2—3 versek alapján. Isten­tisztelet után a templomban nagy­számú közönség előtt zajlott la a közgyűlés, amelyen Ócskái Frigyes világi elnök köszöntötte a megjelen­teket és az orosházi vendégátó gyüle­kezésnek köszönését mondott. Nagy Miklós elnök nagyszabású jelentésé­ben, -az ember értékéről beszélt, és közölte, hogy 126.572 forint jött ösz- sze gyámintézeti gyűjtésből, átlago­san, lélek, szerint' 37 fillér volt az adomány- A nagy szeretetadományt a vasasii gyülekezet kapta, mintegy 16.000 forint értékben. Kioszttattak , ,„\z igaz hitnek igen bőséges gaz­dagsága vagyon a Krisztusban, mert üdvöt nyújt és minden kárhozatot el­vesz“ — írja Luther egyik reformátort iratában. Amikor Luther Márton, a hit egye­düli üdvözítő voltáról tesz bizonysá­got és határozottan elveti a cseleke­detek, üdvösségszerző voltát, már túl volt üdvbizonyságot kereső harcán. A vallásos, kegyes, Istent kereső em­ber majdnem mind átesik azpn a té- velv-gésen, amikor üdvösség szerzőül a könnyebb részt, a cselekedetet választ­ja. , A másik tévelygés, különösen evan­gélikus emberek kőiiöttáz, fíogy.n hi-' lével, dicsekedik, de ntím éS a kefesí; tjén ember életét. „Hiszek" — mondja — de mit hisz, ha nem taligái ja Isten igéjét. Luther csak áz igazi, Isten igé­jén alapuló hitet jelöli meg mogigazu- lásul, üdvösségül. De kívánja a hitből, szerétéiből fakadó jócsel ekedet eket. Az alábbiakban idézem Luther né­hány prre vonatkozó tanítását. ­„A jó cselekedeteket néha abban. ■ „A Béke Vüágtanúes bécsi ülésszaka határozatában az ellenőrzés mellett végrehajtandó becsületes leszerelés­ben jelölte meg a biztonság egyetlen útját. Az ENSZ párizsi közgyűlésén Vis'nszklj, a szovjet küldöttség vege* tője, olyan világértekezlet összehívá­sát javasolta, amelyen megtárgyalják a fegyveres erők és a fegyverzetek lényeges csökkentésének, az atom- fegyver eltiltásának kérdését. Ügyan- akkor, amikor elhangzottak ekek á százmilliók békevágyának megfelelő javaslatok, Önök semmibe véve 562 mil­lió ember békckövetelését, sőt magát a béke megszilárdítására hivatott ENSZ tanácskozásait is, Rómában to­vábbi terveket akarnak kovácsolni, a népek békéje, saját népe' k békéje ellen is. Önök Párizsban békéről sza. valnak, mert a háborúról nem'mernek nyíltan beszélni, félve népéik megve­tésétől. De miközben a békéről sza­valnak. minden tetlükkel a háborút készítik elő, s — Rómában most to­vábbi részleteit készítik elő a népek A Nemzeti Múzeumban jelentős és nagyon érdekes kiállítás nyílt meg. Ezt a kiállítást mindenkinek meg kell te­kintenie, mert’ éz a kiállítás gazdag" fényképanyagával, Koreának a félsza­badulás utáni történelmet bemutató képcsoportosításával , arról beszél, hogy a magyar dolgozó nép és « koreai har­cosok mennyire közel tudják egymást. . Azok a képek, amelyek Koreáról és a koreai háborúról beszélhefc, a film ele­venségével és mozgalmasságával vará­zsolják elénk a szabadság levegőjébe» gyors virágzásnak indult Koreai Képi Demokratikus Köztársaságot. Érdekes képeket látunk itt, amelyek új vasutak,- hidak, egyetemek építéséről beszélnek.. A képek arról szólnak, hogy egy ál-, dozatkész nép készülődik boldog, bé­kés jövőjére. Egy másik teremben a fényképező: J gép lencséje förtelmes valóságot mutat be; a koreai háborút, őrhelyek, ltj­ai összes adományok különböző gyü- iekezeteknék. A békésiegyházmegye ez alkalomból úrvacsorái kslyhet, könyveket és 800 forintot nyújtott át adományként a gyámintézeJiek. Ha­tározatba ment, hogy a gyámintézeti vasárnap, ezentúl minden év novem­ber első, vagy második vasárnapja lesz, és központilag adatnak ki gyűj­tő lapok, és engedélyt, fog kérni a Gyámintézet a h&zankánti gyűjtésre. A gyámintézet pénztárosa Csákó Gyula, nyíregyházi püspöki titkár lett. Marcsek János, K.»s György, dr. Csengftdy Lajos, Nyíró József kér. gyámint. elnökök a szomszédos gyü­lekezetekben :azrtap és másnap este igehirdetéseket vállaltak. Az orosházi gyülekezet nagy'' figyelemmel kísérte a gyámintézet közgyűlését. hitben hajtjuk végre, , hogy általuk’ meglgazoljunk.“ (A fogadalmakról.) „Az Isten minden igéje szent, igaz és igazságos, békés és szabad és min­den jókkal teljes. Azért akii igaz hit­tel csüng azokon, annak lelke oly tel­jesen tisztára egyesül velük, hogy az ige összes erényei; a lélek sajátságai lesznek. És egy a hit által a létek Is­ten, igéjétől- szentté, igazságossá, bé­késsé, szabaddá és minden jókkal tel­jessé, Isten valóságos gyermekévé lesz.“ (János ev. 1:12.) „A keresztyén ember nem él önma­gában, hanem Krisztusban és feleba­rátjában. Krisztusban a hit, félebarát- jában a szeretet által. A hit. állal fél­émé !kc ti ik , önmaga főié, fel Istenhez, Istenből alászáll ismét önmaga alá, a szeretet által és mégis Istenben és a?\ isteni szeneiéiben; marad mindvég g.“- j „így foly a hitből az Isten iránt való­szereiét és n' szeretetbőt. ajszabad,\szpl-. gálat'kész vidám éket, . amely ingyen munkálja a - felebarát javát.“1 , . (Luther: Keresztyén ember szabad*, sága.) Németh Rózsi elleni merényletnek. Mi csak egyetlen ország, Magyarország dolgozóinak, több mint 7 ni'llló békcharcosiutk az elszánt Ültahozásai tolmácsoljuk: bűnösnek tartjuk Önöket, akik az Eszahatianti Szövetség tanácsá­ban tébolyult gonoszíéttet szándé­koznak elkövetni a mi ételünk, -gyermekeink élete elten is. De nem mi egyedül tartjuk bűnös­nek Önöket, velünk együtt száz é* száz milliók követelik annak a gonosz politikának .megszakítását, amely sza­kadékba akarja taszítani az emberi­ség reménységét, a békét. Tiltakozunk az önök bűnös politikája ellen azok nevében, akiknek lesz elég erejük ah-' hoz, hogy megakadályozzák ezeknek a szörnyű terveknek a végrehajtását, s akik ha 562 millió békeharcos fi­gyelmeztetése nem használna — a né­pek ítélöszéko e!é fogja állítani a béke gonosz ellenségeit, az Északat­lanti Szövetség képviselőit.“ vészálrkok, tankok látszanak a képeke» • és bemutatják azokat a borzalmakat, amelyekről ma annyit olvasunk a !«• pokbíin"és tialliink 'a "rádióban. Ez a sorozat minden iszonyatával, meggyil­kolt gyermekeivé!' és asszonyaival ma­gát az imperializmust mutatja be. A következő . képek arról beszélnek, hogy lejárt a gyarmatosítók kora é» igazolja azokat,' ákik ’jól látták, hogy • Ázsia felébredt éá új Intőkön keresi a boldogulását. De ; gyönyörűek azok a képek i,8. amelyek a koreai mezőgazda­sági élét megújulásáról’ beszélnek és u* • ország , .felépítérétől -tesznek tanúbi­zonyságot. Érdekesek azok a képek is, melyek a nézők előtt az igazi nemzet­köziség megvalósulásáról számolnak bo és bemutatják azt a hatalmas segítsé­get, amelyet a . dolgozók nemzetközi «^yüjtérzwe nyújt az imperialisták el- len harettló koreai népnek. ÉNT csonykor testté lett Ige közeledik fe­lénk. Az első vasárnap az alázatos, de szabadítást hozó Messiás örvendező fogadására hív. (Mt 21, 1—9; v. ö. Zak 9, 9.) A második vasárnapon a hata­lommal eljövő Emberfia a teljes- vaksá­got hozza. (Lk 21, 25—36; v. ö. Dn 7, 13.) A próféciák beteljesedése elevene­dik meg 6zeijiünk előtt a harmadik va­sárnapon. (Mt 11, 2—10; v. h. És 35, 5—6; 61, 1.) Az utolsó vasárnap pedig á Kéresztelő szerény szavában az egéé# advent kiáltását foglalja magában: „Egyengessétek útját/“ (Ja 1, 19—28: v. ö. És 40, 3.) ^ A levelekből vett igék talán erőtel­jesebbén szólaltátják meg a törvényt. Elsőnek^ külső ’életfolytstásunk megújí­tását (Kóma 13, 11—14), azután pedig szívünk belső indulatának megváltozá­sát (Róma 15, 4—13) követeli és pa­rancsolja az első két vasárnapon. A harmadikon az Ítélet elé állít^ amely súlyos ugyan, de mégis, örömet hoz a hűséges szolgának (1 Kor 4, 1—5) A negyedik vasárnap epistolája ismét mint. ha az egész advent üzenetét (tolmácsol­ná: Örüljetek — az Ür közel!** (Fii 4, 4—7). ; ^ Advent célja lelkünk bűnbánata és szívünk öröme. Akkor tölti be hivatá­sát, ha a Keresztelő módján egyre ki­sebbé lesz, de igehirdetése nyomán egy­re nagyobb az eljövendő Krisztus! Zay László ság fegyvereit! Vessük el azokat a cse­lekedeteket, melyek az éjszakában kó­dorgó embert jellemzik: a dorbézolást, részegeskedést, a nemi élet kicsapongá­sait; a bujálkodást, a feslettséget, a viszálykodást és a féltékenykedést. Pál másutt azt is mondja, hogy „inkább meg is feddjétek azokat!“ (Efez. 5:11.) Egyszer már felöltöttük Krisztust. Ami. kor megkereszteltettünk. Őt öltöttük fel. (Gál. 3:27.) Térjünk vissza ke- reeztségünk Urához! Ez olyan kicsinek v^lt dologban is megmutatkozik rnajd, mint a test táplálása. Lehet hálaadással venni Isten kezéből a mindennapi ke­nyeret — lehet a testet a lélek szolgá­latába állítani és alka1ma6nak megtar­tani erre a szolgálatra. Jaj annak, aki földi kívánságok melegágyává teszi! Ne tápláljátpk a kívánságokra! Mindnyájan így ébredjünk és így járjunk az egé3z új egyházi esztendőben ... Vásztor ' Pál. Advent _„Imó az ajtó előtt állok és zörgetek“ (Jel. 3:20.). Ö,jön. Bizony, nem te mégy hozzá, s hozod el őt^ hiszen elérhetetlen mai gasan és messze van tőled. Minden é-rléceddel és semmiféle fá­radságos vesződséggel sem érhetsz ,fel hozzá, nehogy dicsekedhess, mirilha szolgál a jód dal ,é.s érdemeddel te hajlí­tanád Őt magadhoz. Nem, édes atyámfia, érdem és mél - lóság itt semmivé váhk, s nem marad más, csak meto érdemtelen méltatlan­ság az egyik oldalon, — nálad,, s csupa irsalmas kegyelem a másik oldalon, — Nála. Latfeer, Luther a szeretetben munkálkodó hitről Az Országos Béketanács tiltakozó távirata az ENSZ-hez Békekiállítás a Nemzeti Múzeumban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents