Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)
1951-10-21 / 42. szám
XVI. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM. ■ 11 " r 1951. OKTÓBER 21 40 fillér I A püspöki értekezlet a törvényhozó zsinat tervét tárgyalta Az október 16-án tartott püspöki értekezlet örömmel vette tudomásul, hogy Buchaila Ödön nyíregyházi kerületi lelkész elkészítette az 1B52. évi Losung fordítását. Az Útmutató 1952. cvi kiadásának előkészítését az Egyetemes Sajtóosztályra bízták. A püspöki értekezlet érdekes kérdésben hozott elvi határozatot, mely híveink közül némelyek komoly figyelmére számíthat. Az ú. n. igedobozok használatát «a Biblia babonás használatának* nyilvánította a püspöki értekezlet A püspökök örömmel foglalkoztak a teológia Budapestre költözésének eddigi eredményeivel. üdvözölték az értekezletről Jan Chabada szlovák evangélikus püspököt, aki egyben a szlovák egyház elnöke is lett, s akit október végén iktatnak hivatalába. Megemlékezett a püspöki értekezlet S. C. Mlchetfclder, a Lutheránus Világszövetség főtitkárának haláláról. Testvéri üdvözletüket küldték Hermann Illemnek, a nemrégen Magyar- országon járt n yu ga tnónipt országi evangélikus lelkésznek és teológiai tanárnak, akit a Hibingeni egyetemes teológiai diszdoktorsúggal tüntetett ki. Ugyancsak. üdvözölték Daumitler német lelkészt is, a bajor Gusztáv Adolf Werk elnökét, akit ugyancsak díszdoktorrá avatlak. A református egyház október 24-én reggel fél 9 órakqr nyitja meg egyetev jnes törvényhozó zsinatát, az Abonyi- utcai konventl székházban. A püspöki értekezlet a testvéregyháznak erre a nagy ünnepéré a következő küldöttséget állította össze: egyházunk képviseletében Túróczy Zoltán és Dezséry László püspököt, Groó Gyula egyetemes főtitkárt és dr. Fekete Zoltánt, a pcsli egyházközség felügyelőjét, evangélikus zsinati tagot küldik ki. A püspöki értekezlet a továbbiakban az evangélikus zsinat tervét tárgyalta. Dezséry László püspök előadásával kapcsolatos megbeszélés után azt határozták, hogy az értekezleten megvitatott zsinati terveket írásba foglalják, s arról tanulmány után újra értekeznek, majd annak végleges formáját megküldik az összes zsinati tagoknak s minden evangélikus lelkésznek, hogy az egyházmegyei lelkész! munkaközösségek foglalkozhassanak a zsinaton folyó törvényhozó munka minden részletével. Elhatározták, hogy az egyházmegyei lelkészi munkaközösségeknek a zsinattal kapcsolatos első munkaülésein személyesen részt vesznek s maguk ismertetik a zsinat tervét. Egyidejűleg megindul a zsinat bizottsági munkája is. A zsinati törvényhozás homlokterében álló kérdéseit hal pontban állapították meg. Ezek: 1. az állandó zsinat megalkotása, mely állandó zsinat a terv szerint az evangélikus egyház állandó törvényhozási és legfőbb közigazgatási szerve lesz; 2. a lelkészválasztási eljárás áj rendezése; 3. az egyházi törvénykezés reformja; 4. a nők egyházi törvényben biztosított egyenjogúságának kidolgozása; 5. az egyházi mnnka, és különösen az egyház oktatói munkájának üj szabályozása, beleértve az egyházi Teológiai Akadémiád ra és az egyházi középiskolákra vonatkozó új törvényeket; #. az egyház háztartására, vagyis anyagi ügyelnek rendezésére szolgáló új törvény. Ugyanezen napon délután az égy« temes presbitérium a késő éjtszakai órába nyúló tanácskozásokon többek közt a zsinat ügyét Í9 tárgyalta. Az egyetemes presbitérium tudomásul vette, hogy az 1948-ban összehívott és 1948. december 8-án a zsinat első ülésszaka után elnapolt zsinatot újra összehívják, s annak • második ülésszaka a fenti tervezet szerint -és az addig még kialakuló javaslatok szerint még ebben az évben elkezdi munkáját. Túróczy Zoltán püspök az egyetemes presbitériumnak a zsinattal kapcsolatos tárgyalását e szavakkal fejezte be: «legyünk egyek ezért a zsinatért való könyörgésünkben, és kérjük egyházunk lelkészeit és tagjait, hogy buzgó- sággal és az egyház ügyére és Isten akaratára figyelve vegyenek részt a törvényalkotó evangélikus zsinat munkájában*. Évenként csaknem egymillió forinttal emelkedett a Magyar Népköztársaság egyházunknak nyújtott támogatása Az egyetemes presbitérium október 16-i ülésén Péter Lajos egyetemes egyházi pénztáros ismertette az egyházunknak nyújtott államsegélyek tekintetében bekövetkezett változásokat. Az egyetemes presbitérium a Magyar Népköztársaság népének és kormányának hálával adózott azért, amit ezekből a bejelentésekből hallott. A bejelentések legnagyobb jelentésű részlete az volt, hogy az állami támogatás mértéke a lelkészfizetések új rendezése folytán évente csaknem egymillió forinttal emelkedett. Nyilvánvaló. hogy ez a kongrua-rendezés egyházunk lelkészeinek és gyülekezeteinek helyzetét és életszínvonalát Igen lényegesen emelte. Egyházunk népének tudnia kell, hogy az a rendezett- és Isten iránti halára indító jóviszony, mely egyházunk és a Magyar Népköztársaság közölt az elmúlt években kialakult, egész egyházunk életének és munkájának szilárd biztosítéka. Ennek a jóviszonynak további kiépítésén fáradozni egyházunk minden tagjának kötelessége a egyházunk hivő népét arra Indítja, hogy mind világosabban Ismerje fel Isten kegyelmes akaratát, mellyel egyházunkat el- hetyzetc, fenntartja és biztosítja, mindenek felett pedig szolgálatba állítja a szocializmust építő magyar nép körében. \ Ugyancsak örvendetes tudomásul tsolgált ezen a prrbitériumii gl^ssp. amikor Dezséry László püspök bejelentette, hogy az Evangélikus Teológiai Akadémia Budapestre költözésének és Budapesten való elhelyezésének költségeit az Állami Egyházügyi Hivatal 430 ezer forintos költség- vetésben bi/tosítotla. Ezt az államsegélyt teológiánk áttelepítéséhez egyházunk úgy kapta, hogy ez semmivel sem érintette az Evangélikus Teológia fenntartásához múlt esztendőben biztosított évi rendszeres államsegélyt Egyházunk elmondhatja, hogy ezzel az államsegéllyel, s azzal a valóban lenyűgöző áldozatkészséggel, mellyel egyházunk népe a múlt esztendőben is segítette teológusainkat a Lelkésznevelő Intézet támogatásán keresztül, telkésznevelésünk valóban biztosítva van Az idei tanévet több mint 90 teológus kezdi meg egyházi Teológiánkon, s bizonyosak vagyunk benne, hogy egyházunk népe töretlen lelkesedéssel és áldozatkészséggel fogja tovább is támogatni Lelkésznevelő Intézetünket és teológusainkat. A Lelkésznevelő Intézet mögött átló gyülekezeti szupplikációk és egyéni felajánlások rendszere, egyházunk' vezetőségének meggyőződése szerint, teológiánk Budapestre, az ország központjába való áthozatala következtében csak még jobban ki fog épülni Isten dicsőségére és egész egyházunk áldására Az egyetemes presbitérium tudomásul vette, hogy az egyetemes egyház új bizottságot állított fel az «Evangélikus Egyetemes Egyházi Szeretet- iflttmcnjek Bizottsági;» címen; mely, ~“y—— ■ ■ ' bizottság címéből is láthatóan mindazokkal az egyetemes egyházi szeretet- intézményekkel foglalkozik, s azok fenntartását és szociális munkájának biztosítását munkálja, melyek az elmúlt időkben' az egyetemes egyház gondozása alá kerültek. Az egyetemes egyház ezen bizottsága részletes javaslatokat tett arranézve, hogy mely intézményeket milyen céllal és milyen, módon kivan fenntartani. Egyházunk közvéleménye lapunk hasábjairól is rendszeres értesüléseket szerezhet majd ezeknek az intézményeknek működéséről, új rendjéről és eredményeiről. A szeretetintézmé- nyek központi irányítására Sztcblö Gábor lelkész kapott kinevezést. Az egyetemes presbitérium megvitatta az újonnan felállított vallásügyi alap létesítésére szolgáló állami rendeletét Is, Készüljetek az Ige hallgatására! Szentháromság ü. u. 22. vasárnap. Ige: Máté 18. 21-35 Csak « Szentírúsból ismerjük meg Istent és az embert igazán: Istent bűntbocsátó Istennek és az embert erre a bocsánatra valóban rászoruló embernek. Különböző formában — történetekben, tanításban, példázatban — ismerjük meg ugyanazt az igazságot.: Kicsoda Isten? Kicsoda az ember? Ez a példázat különösen világosan beszél erről. Miért szorulunk mi rá Isten bűnbocsánatára? Mert Isten számot akar vetni az emberrel és ezen a számvetésen mindig ugyanaz az eredmény, 5). Ugye a te szobád falára is ezt lehetne felírpi? Ezért életkérdés számunkra a hünbocsánat, különbén elveszünk, Jézus ugyanis az elszámolás óráján is azt mondja: „Tudom a te dolgaidat...“ lépéseidet, gondolataidat, szavaidat, tudom ki vagy, tudom azt is, amit senki emberfia rólad nem tud. Ekkor derül ki, hogy menthetetlenek, fizetésképtelenek vagyunk. Mit jelent ez az ctszójnolás? El kel! számolnod lelkeddel: az igehirdetésekkel és a szentségekkel úgy éltél-e, ahogy kellett? A Bibliáddal, az imádkozásaiddal, a kereszttel, a neked adott kegyelmi ajándékkal. El kell számolnod a szeretteiddel, akiket rád bízott Isten, a szegényekkel, akikkel találkoztál, az ellenségeiddel! Ugye érted már, mit jelent ez a kibeszélhetetlenül nagy adósság: a 10.000 talentum? Rajtunk csak a bünbocsánat segít, ha Isten megszán minket! Csak aki nagyon komolyan veszi ezt a számadást, annak jelent sokat, mindent, életet, egyetlen élet- lehetőséget a bűnbocsánat! Isten elengedi tartozásodat Jézus Krisztusért, szét tépi adósleveledet (Kol. 2, 4). Nemcsak valamit enged efl az adósságból, hanem mindent, mind a 10.000 talentumot! Istep nem a rideg jog alapján, hanem a Szánalom és kegyelem elapján határtalan szeretette! bánik velünk. Ezért elvárhatja hálánkat! Amint Ö megbocsátott nekünk, úgy kell nekünk is felebarátunk felé fordulnunk, a Miatván- kot így kell életünkkel is imádkoznunk (5. kérés). Csak így maradhatunk meg a kegyelmi állapotban, Krisztusban. De lehet-e megvetni ennyi kegyelmet, természetesnek tartani Isten jóságát? A példázatbeli szolga megmutatta urával szemben, mi is gyakran megmutatjuk az Úrral kapcsolatban. Lehet! Ne játsszunk a kegyelemmel! Isten nem „bocsánat-automata“, aki bármeddig rendelkezésünkre áll újból és újból és mindig „köteles“ méltányolni bűnvalló imádság-filléreinket. Tanulj meg csodálkozni naponként Isten bocsánatán, így tudsz te is mások felé bocsánatos szeretettel fordulni. Bocsánatot nyertél —- te is bocsáss meg, annyit úgysem tudsz elengedni másoknak, amennyit néked engedett el Isten. Ne feledd: kegyelemből élsz, légy hálás ezért, hallgass Jézusra: Légy irgalmas, mint a te Mennyei Atyád is irgalmas! (Luk. 6. 36.) fiflfcuscher Károly. Korunk hatalmas jelensége a gyarmati és függő helyzetben lévő népek világraszóló megmozdulása, mely úgyszólván napról -napra nyilvánvalóbban szemeink előtt bontakozik ki. ■ Olyan jelenségről van szó, mely alapjaiban változtatja meg a világot, melynek méretei és jelentősége ma még szinte beláthatatlan, de kétségtelenül azt mutatja, hogy Isten új történelmi szakaszt nyitott meg az emberiség életében s hogy igazságát érvényesíti korunk nagy kérdéseiben. A Távol-Kelet egyetlen forrongó világ, melyben Kína történelmében bekövetkezel fordulat a legdöntőbb jelenség. A kínai nép csodálatos beleő forradalomban és szabadságharcban gyűrte ie a japán és az amerikai imperializmust 6 megteremtette szabad, békés fejlődésének, népe jóíéténeik és virágzásának alapjait. A kínai fordulat egész Kétet-Azsi-ában mély benyomást gyakorol és lehetetlen észre ' nem venni hatását a legnagyobb ázsiai népekre is, olyanokra, rrrnt India, de a kis népekre is, mint a 'hős Korea népe. A viszonylag kis koreai/nemzet hosszú hónapok óta bátran harcol az emerikai betolakodókkal és az Egyesült Nemzetek Szervezetének zsoldos hadaival, melyek az emerikai gyarmatosító politika csatlósaiként képv'ee’ik a nyugati ha- talmaskodók beavatkozó terveit Ke’.et- Azsiában. A koreai nép hősi harcáról népünk naponta értesül és tájékozódik s e tájékozódás révén naponta jobban lelkesül azért, hogy a Távoi-Kelet- nek ez a kis népe példát tud adni a szabadságszeretetből és minden népek előtt nyilvánvalóan igazolja, hogy a népek megelégelték az elnyomást és a gyarmatosítást s hogy az abból való felszabadulás hite és küzdelme korunknak valóban v lágjelensége. De ugyanígy közd Vietnam népe is szabadságáért s újabb és újabb jelei vannak annak, hogy Burma, a Matájföld és az ázsiai országok mind a szabadság oldatára állnak. Az utolsó hetek új jelentősége és igen figyelemreméltó eseménye a Közel-Kelet megmozdulása. Az iráni kormány államosítja -az angol-amerikai kézben lévő olajforrásokat és kitessé- kelte hazájából az angol kizsákmányolás képviselőit. Irán népe nagy tömegtüntetésekben és a szabadság lelkesedésében támogatja a kormányát, mely felvette a harcot az angol imperializmussal. Egyiptom felmondja az angolegyiptomi szerződést és ellenséges csapatoknak nyilvánítja parlamentjében a szerződés alapján Egyiptomban állomásozó angol katonaságot, mely Egyiptom és Szudán elnyomásának és a Szuezi-csatorna Anglia világuralmi céljait szolgáló birtokának biztosítására van odarendelve. Az egyiptomi nép leszedi az angol utca-névtáblákat s lelkesen támogatja köményét és parlamentjét a szabadságért vívott küzdelemben. Irak szintén felszólította az angol kormányt az angol-iraki szerződés felülvizsgálására s ezzel mutatja, hogy szolidáris az egész arab világ, az arab népek szabadságáért vívott küzdelemben. Az északafrikai francia gyarmatok népe is megmozdult. A nyugati gyarmatosítóknak gondokba ránco'ódtk a homloka s az angol sajtó arról panaszkodik, hogy a gyarmati világban .minden erjedésben van*. Keleti és nyugati keresztyének homloka nem ráncolódik gondokra ebben a helyzetben. A magyar hívő keresztyénség derűvel és Istcb igazságába vetett rendíthetetlen hitte! nézi ezt a világtörténelmi fejlődését s a maga erejével is, az igazság melletti bizonyságtevés hangjával is támogatja ezt a folyamatot. A mi hitünk szerint sz'ntén „erjedésben van“ az egész gyarmati virág. Ezt az erjedést azonban mi a Bibliából ismerjük, abból a kijelentésből, amit Jézus Krisztus a jó kovászról mondott, mely megkeleszti. az egész tésztát. Ez a jó kovász Isten igazsága, mely következetesen érvényesül és kell, hogy érvényesüljön világunkban. Ez a jó kovász emberi szemmel nézve a szabadságnak és a társadalmi igazságnak a jó kovásza, s melynek erejében bízni minden embernek joga és tisztessége. Nem kétséges, hogy az az erjedés, mely a gyarmati és félgyarmati Sorban élő népek között ma világméretekben folyik, kihat a mi életünkre is, megerősíti állásfoglalásunkat saját hazánkban azok mellett az erők mellett, melyek a világ népeinek szabadságáért, jólétéért és békéjéért . küzdenek. Dr. Vető Lajos püspök a szászországi Mei?senbe utazott Dr. Vető Lajos püspök rendkívül érdekes és jelentős 'tanulmányi 'konferenciára kapott meghívást Németországba. A, konferenciát a Keresztyén Demokratikus Unió rendezi, mely a ketetné- métoi szaga keresztyének politikai pártja s egyik j legnagyobb'tömörülés a Német Demokratikus Köztársaságban. Otto Nuschke miniszterefnökhelyettes személyesen hívta meg Vető püspököt a fenti konferenciára, mely október 19-én kezdődik. A konferencia tudományos és elméleti megalapozását dolgozza ki annak a hitvallásnak, mellyel- a német keresztyének vállalják a világ békéjéért folyó küzdelmet s mellyel elfogadták a 6zoc'a’5zmus építését s abba tevőlegesen beálltak. A konferencián' igen kiváló német teológusok és teoretikusok vesznek részt s kétségtelenül nagy je- * len tősége, van annak, hogy a német keresztyének s "közöttük elsősorban a német é van g élik üss ág a béke, a népi demokrácia és a szocializmus elvi kérdésében megnyilatkoznak. Egyházunk népe nagy érdeklődéssel várja ennek a konferenciának eredményét, Dr. Vető Lajos püspök beszámoló iát s biztosra veszi, hogy a konferencia eredményei segítséget jelentenek a magyar keresztyének, a magyar evangélikusok világunkban való tájékozódásában is. Arany János: A rabíelkek Hát ez a szabadság napja, Mely igy éget és vakít? Mely soha nem látogatta Börtönünk gyász ablakit? Ah! ez égő iángö.zpnhöz Gyenge szemünk nem szokott: Menjünk vissza börtönünkbe! Kedves félhomály van ott. És e nyüzsgő élet, e zaj, E szilaj, zugahnas ár, Mely el-elsodor magával, S fejünket borítja már, — Ah, mi háborító e zaj S mindig lázas állapot: Menjünk vissza börtönünkbe! Állandó magány van ott. Itt a lég nyersebb, keményebb, A szellő fúvása metsz, Felhő tornyosul felettünk, A villám cikázni kezd. Ég a földet megrohanja; Itt öl a vész, gyújt amott: Menjünk vissza börtönünkbe! Csendes, jó idő van olt. Mennyi küzdés, mennyi munkai Éber álom, hosszú éj, Szírt s hu’lpm között hánykódás, Kis reményhez nagy veszélyt Ah, e fáradság, rebengés Nem gyötörte a rabot: Menjünk vissza börtönünkbe! Béke, nyugalom van ott. Hah, mi ez: kard villámlása, Álgyúdörgés, vérpatak, Égő fáklya, véres zászló, Öldöklő s leolt hadak! Szalmaágyon, csepről-csepre Elenyészni volna jobb: Menjünk vissza börtönünkbe! Csöndesebb halál van ott. . ____ _ (1848, augusztus.) ..'" WP*
