Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)

1951-10-14 / 41. szám

EVANGÉLIKUS ÉLET 3 ÉLŐ VÍZ #4 2 = 1! A számtan világában feltétlenül helytelen egyen.ösegje.et termi a 2 és az 1 közé. iuert a kettő egyenlő kettő­vel és nem eggyeil De a kegye.cm j világában, a keresztyén anyaszent- egy uázban lehetővé, sőt szükségessé válik, hogy a kettő egy legyen: tudni­illik a leiup.oini és a umpamuvn- iúviili keresztyén élet. Általában szoktunk beszélni temp­lomi vagy közösségi keresztyén élet­ről és tenipiouionk.vüil vagy hétköz­napi életről. Az elsőhöz hoz/á.uriozik az ünnepi ruha, valami szent levegő, kezünkben énekeskönyv, arcunkon állí­tat, egész magatartásunkban b.zonyos meg.iletődöltség, igehallgatás, imád­kozás és úrvacsoravetel. A hétköznapi ételet pedig úgy látjuk, hogy azt jellemzi a munka, írógépek kattogása, gépek zakatolása, csákányok csatto­gása, motorok bugása, isko.acsengők csengése, olajos vagy szénporos munaásruha (overall), piac, konyha, takarítás, veríték, bűnök cs kísértések és egy bizonyos profán levegő. Sok­szor azon kiálló.lünk, hogy e két éiet közölt nincs semmi kapcsclópont. Mintha a templomi vagy közösségi életünkkel nem tudnánk semmit kéz- i deni a hétköznapi munkáséletben, és mintha a szürke hétköznapi élettel nem tudnánk semmire menni a temp omi közösségi életben. A temp­lomban és a bibtiaóráko-n felsóhaj­tunk: »de jó is volna, ha ez vagy az az Ige a hétköznapokon keresőiül* , vihető volna! Do hát ahol a mi éle- j tünk és munkánk folyik, az egészen más világ, mint a templom világa!» Viszont a munka közben sokszor azon nyomorgunk, hogy az ott elő­adódó problémákkal nem tudunk mit kezdeni a temp'omban, mert a hangzó ige nem szól belő elignzítóan vajúdó kérdéseinkbe. így aztán egyideig tartó tusakodás után beletörünk abba, hogy kél élelet kell élnünk. Egy «szentet» a templomban és egy «profánt» az életben. Ennek megfelelően még a mun­kánkat is kettősnek látjuk. Beszélünk egy «magasabbrendű lelki munkáról-», amelyhez hozzátartozik például a Jézus Krisztusról való bizonyságlétei, a szórványlelkek felkeresése, a kalló­dók összegyűjtése, az iszákosok gon­dozása. Ez a »szent munka». Es beszélünk «profán» munkáról, mint például cipész, szabó, kőmfves, mező- gazdasági és Irodai munkáról. Életünknek és munkánknak ez a kettőségo nyilvánvalóan nem Isién szerint való. Ká kell döbbennUnk, arra, hogy Is­ten Igéje szerint nincs kettős élet és kellős munka. Nekünk nem lehet egy templomi és egy (emplontonkí- vüll emberünk és nem osziá yozhat- juk munkánkat «szenl»-re és «profán»-ra. Hiszen Jézus Krisz­tus az egész embert váltotta meg éa nemcsak templomos részün­ket, mintha a hétköznapi részün­ket a megváltásból kihagyta volna. És úgy sem lehet felfogni a dol­got, hogy amikor templomban, bibliaórán, vagy konferencián vagyunk, akkor «szent» földön járunk, de munkahelyeinken, utcákon és tereken «profán» terü­leteken, hiszen valljuk az első hitágazatban, hogy az egész teremtctlség Istentől való és igy Istené, s ha a bűn következtében meg is romlott ez a teremteltség, de ezért a megromlott világért adta Jézus életét és így nemcsak a templom és a biblirórák világát váltotta meg, hanem az egész világot. És azt Is kell látnunk, hogy a Szentlélek megszentelő munkáját nemcsak a templomban akarja végezni, hanem a hétköz­napok szürkeségében is. Végül nem felejthetjük el, hogy Isten ránkirányuló uralmi igénye életünk folyásának nemcsak egy egy szakaszára szól, például arra az élet­részre, amely bekerül az istentiszte­letre, hanem az egész életre, tehát a hétköznapi munkában folyó élet- részére is. Így mondja ezt az Ige: «Azért akár esztek, akár isztok, akár­mit cse.ekesztek, iniuúeut az isten dicsőségére mivel jelek*. (I. Kor. U) ,31.) Vagyis úgy lesz a kettő — a temp­lomi és a lemplomonkivüli élet — eggyé, ha az egész életünk a bölcső­től a koporsóig, sö, azon túl az örökkévalóságban is egyetlen Isten­tiszteletté vádk. És ez az istentiszte­let folyik a «profan» világban is. Az istentisztelet és a hétköznapi élet elválaszthatatlan egységéi érzi Mac ) Leód le,kész, aki nyaranként Ióna > szigetére egy nagyszabású építkezésre ! munkáscsapatot toboroz. A csapat * minden tagja minden reggel fél órát, | s minden este egy rövidebb időt tölt a imádsággal és igetanu.mányozással, j Mac Leód látása szerint az egész j napnak egyetlen kultuszi egységnek jj kell lennie, mely egységnek csuk j részei a reggeli áhilat, a napi munka í és az esti áhitat, de egymástól nem jj különíthetők el. Mert végzetesnek tartja, ha az islenliszlelet végetér a templomban és nem folytatódik az életben. Ezt a gondo.utot annyira következetesen viszi át a gyakorlatba, hogy Ióna szigetén a reggeli isten­tiszteletnek nincs befejezése és az esti áhítatnak nincs kezdete, mert az istentisztelet a felkeléstől a lefekvésig megszakítás nélkül tart. Ideszámítja o takarítást, a burgonyahámozást, a testi és szellemi munkát éppen úgy, mint a sportot és a szórakozást is. Gyakorlatilag hogyan lesz r. hétköz- . papi é et istentiszteletté? Ügy, ha ; a hétköznapi élet Középpontjába az . kerül, amit Jakab apostol így ír le: t «Tiszla és szeplő nélkül való isten- g tisztelet az Isten és az Atya elölt ez: " meglátogaíni az árvákat és özvegyeket az ő nyomorúságukban és szeplő nélküt megtartani magát e világtól.» fi, 27.) Ez azt jelenti, hogy a hétköz­napom akkor lesz istentiszteletté, ha minden munkámat nem a ma­gam hasznára, hanem tudatosan, szereiéiből felebarátom javára végzem. Akkor lesz istentiszteletté az életem, ha munkámmal Istent a felebarátomon kérésziül akarom szolgálni. Tehát a napi munkám középpontjába a felebarát kerül, akire nézve, érdekeit és előnyét állandóan szem előtt tartva vég­zem minden munkámat. Hang­súlyoznunk kell, Jicgy nemcsak , az úgynevezett «lelki munkát», hanem a hétköznapi étet leg­közönségesebb munkáját is: gyá­rakban, irodákban, mezőkön, bányák mélyén. Ha például egy utcaseprő azzal a tudattal végzi munkáját, hogy ő a szemét el­takarítása révén védi felebarátját egészségét, akkor Istentiszteleti szolgálatot végez. Mnnká:ában a szeretet haltja. De tehet igy végezni az Irodai munkát az akták között, a ctoész-, a kölni­vé»-. orvost és háztartást mun­kát is. Szerétéiből a felebarát Javára. így a felebarát kö-ép- ponthz állítása áltat végeredmény­ben Isten kerül Igazán a közép­pontba, akinek a felebaráton keresztül szolgálunk. így hát a keresztyén élet nemcsuk ott folyik, ahol szól az ének, hirdelte- tik az Ige és kiszolgáll-atlatik az úr­vacsora, hanem ott is, ahol sürögnek- forognak a kezek, zúgnak a gépek, szántják a traktorok a mezőket és orvosok hajolnak nyitott sebek fölé. Ez az egyetlen, osztatlan keresztyén élet Persze miközben a világban így Isten dicsőségére forgolódunk, nem szabad elfelejtenünk az igazi isten- tiszte’et egyik jellegzetességét: «szeplő nélkül megtartani magát a világtól.» Ez azt jelenti, hogy csak a Jézus Krisztus vére alatt élő, az ö véro által állan­dóan bocsánatból élő és az Isién sze- retetét lekönyörgő ember élele lesz istentiszteletié. Lesz »szent» és »pro­fan» élete eggyé. Káldy Zoltán Egyházunk vezetői táviratban üdvözölték az amerikai felekezetközi békebizottságot Az Amerikai Egyesült Államokban Jnűködö_„A Béke Akciója Felekezet­közi BizotSága“ október 7-én az Egyesült Államok egész területére Imanapot szervezett, melyben a leg­különbözőbb evangéliumi keresztyén egyházak igen sok gyülekezete vett részt. Az imanai*ot a békéért való könyörgésnek »zenlelték, úgy gyüle­kezetekben, mint a hívők egyén! imádkozásában A magyarországi evangélikus egyház nevében az egye­temes elnökség, dr. Reök Iván egye­temes felügyelő és Turóczy Zoltán püspök, valamint az egyházunk nem zetközí ügyeit intéző püspök, dr. Velő Lajos püspök aláírásával táv­irat ment a bizoltsághoz, melyben „együttimádkozó szeretettel köszön­tik“ az amerikai egyházak békesze. relö gyülekezeteit és híveit, Hasonló távlra’ot küldött a bizottságnak a magyarországi református egyház ve­zetősége In. Meyiefont az Evangéliumi Éneitek című énekesfűzef. Kapható az Evan­gélikus Eg5‘. Egyház Sajtóosztályánál. (Budapest, Vitt., Ullői-út 24.) A füzet ára 4.— forint. A füzetet a péuz előzetes beküldése után, vagy utánvétellel megküldjük. Azért jött, hogy •I» megtartsa! Lukács 9:51 — 56 Hétköznapjaink során sokszor hang­zik el emberek ajkán e mondás: «Minden éremnek két oldala van!». Nagy igazságot hordoz magában ez a rövidke mondat. Legelsősorban is azt, hogy mielőtt ítéletet mondanánk, hallgassuk meg mind a két felet. A fenti igénkben is Jézusnak tanítvá­nyaihoz intézett szavai: «Nem tudjá­tok, minémű lélek van bennetek» — ennek az igazságnak a tanítása. üdvözítő Urunk elindul megváltói útjára. Végleg döntött! Vállalja 0 kereszteli Messiási útja Jeruzsá'em felé vezet. Útközben pihenőt tart. El­küldi tanítványait, készítsenek szá­mára szállást. így érkeznek meg a tanítványok egy samáriai faluba. Egyenesen megmondják, ki számára kérnek szállást. Elutasílják őket. Egyik helyen ez, a másik helyen amaz a kifogás. Az egész summája pedig ez: Jézus számára nii.cs helyt A tanítványok ezek hal’attára ki­mondják ítéletüket: Méltó a tükrei Ez az ember Ítélete a samáriai falu felelt. Nem fogadta be Jézust, vcsz- szen el, égjen meg! Fordítsunk egyet az érmen. Hall­juk meg, mit mond az érdekelt másik, Jézus. Mikor meghallja tanítványai pusztulást kívánó ítéletét, felemeli ujját és e szavak hagyják el ajkát: «... az embernek Fia nem azért jött, hogy elveszítse az emberek lelkét, hanem, hogy megtartsa.» Legyen áldott a mi Urunk, Jézus Krisztusunk, hogy nem elvesztője, hanem megmentője és megtartója akar lenni az embereknek. Természetesen, a helytelen meg­ítélés helytelen érzésből fakad. Ha a tanítványokat nézzük, megértjük, hogy miért a gyűlölet gerjed szívükből. Csak önmagukra gondoltak. Azzal a bizonysággal léptek be a faluba, hogy ott Jézus révén kényelmes szállásuk lesz. Nem kell az éjszakát a csillagos ég alatt, fűre dőlve át­virrasztani. Csak a maguk éle'e érde­kelte őket. S mivel tervük, reményük összeomlott, képesek lettek volna az egész falut elveszteni. Néz~ük meg a tanítványok me’lett a szent másikat, Jézust. Amikor látta, tudta, hogy faji gyűlöletből utasítják el; érzi szívük hidegségét, akkor, ép ekkor gyűl szánalomra, indul könyö- rületre. Nem mond le a samáriai faluról sem. Küldetésének érzi: «Mert az ember Fia... azért jött, hogy... megtartsa.» Mibennünk 19 milyen gyakran a szemet-szemért, fogat-fogért elve érvényesül. Hányszor akarjuk a magunk rűtsztvűségét elkendőzni és a felelősséget másra hárítani: miért legyek vele szemben más? Miért kövessem azt a mar időszerűségét vesztett bibliai tanítást: ha megdob­nak kővel, dobd vissza kenyérrel I Jézus szava elölt lehull szívünkről a lepel. A mi szívünkben is azok az indulatok gerjedeznek, amelyek a tanítványok szívében. Tüzet akarunk parancsoltatni az égből. De mily sok­szor egész életünk is emberi lelkeket elveszítő élet, amelyben a gyűlölet és bosszú perzselő tüze lobog. Amíg az ó-embernek lelke van bennünk, addig embereket elveszítő lélek lako­zik bennünk. Ezzel szemben Jézus, az embernek fia, hogyan tudj:» magát másokért oda­adni. — Ezért írja Pál apostol: ».., az az indulat legyen bennetek, mely voll a Krisztus Jézusban is. (Fii. 2:5). Akinek szívét Krisztus Lelke tölti be, annak fáj a maga bűne is, de fáj másé is, s akar pajta segíteni. Jézus, az embernek Fia pedig ilyen lelkekel keres. Cséry Lajos MÁTYÁS ERNŐ: János evangéliuma magyarázata Ára 3G forint. KISS JENŐ: Újszövetségi görög-magyar szótár Ara kötve 75 forint. Bibliai kézikönyv hat kötetben Ára fűzre GO.-— FL Kaphatók: a REFORMÁTUS EGYETEMES KONVENT SAJTÓOSZTÁLYÁN Budapest, XIV., Abonyi-u. 21. Csekkszámiaszám: 40.526. Új szabályzatokat kap az Evangélikus Teológiai Akadémia A múlt esztendei egyetemes köz­gyűlés elfogadta az Evangélikus Teológiai Akadémia új szervezeti és működési keretszabályzatát. Ennek a keretszabályzatnak alapján műkö­dött új egyházi teológiánk mind a mai napig. Az egyetemes közgyűlés utasította a Teológia tanári karát, hogy dolgozza ki a keretszabályzat alapján a Teológ'al Akadémia rész­letes szervezeti és működési szabály­zatát, tanulmányi és vizsgaszabály­zatát és a Lelkészncvető Intézel mű­ködési szabályzatát. A tanári kar ezt a munkálatot elvégezte és most feje­ződött be az a bizottsági munka, amit a Teológia ügyeivel foglalkozó és az egyetemes presbitérium állal kiküldött úgynevezett hatos bizottság végzett el ezeken a szabályzat-terve­zeteken. Az új szabályzat-tervezetek végleges javaslata október 16-án ke- rül az egyetemes presbitérium elé, mely azokat élet belépteti. Üj egyházi Teológiai Akadémiánk ezekkel a sza­bályzatokkal működésének egész rendjére nézve közegyházi jóváha­gyást nyer. Az Evangélikus Teológiai Akadémia az őszi egyetemes közgyű­léssel kapcsolatban tartja ünnepi megnyitóját új épületében, a fasori gimnáziumban. Az ünnepséget novem­ber 8-án 11 órára tűzte <kif az egy­házegyetem elnöksége. A gyönyörűen megújított iskolaépület dísztermében előreláthatólag igen nagy érdeklődés mellett fog lefolyni ez a megnyitó ünnep. Remény van arra, hogy • Hűvös­völgyben elhelyezett Lelkészoevelű Intézet átalakítási munkái október végére elkészülnek, de a teológiai hallgatók már ennél hamarabb be­költöznek az Intézetbe és a rendes tanítás a Teológián október 22-én el- kczdíid'k. Szombat esti közös imádkozásunk így Is tehet Imádkozni Október 13. (II. Sámuel 7, 17—29.) Dávid Istentől ígéretet kapott. \z ígéret feletti öröm indítja Örvendező» hálaadó, de egyúttal kérő imádságra is. A helyes imádságra tőle négy út­mutatást kapunk: 1. Mint jól-ismcrt itt as Isten előtt. Nem mutatkozik be külön. Tudja, hogy Isten mindenkit jól Ismer, áld Előtte térdel. Nemde, sokszor azért erőtelen a mi ima-életünk, mert csak éle­tünknek a «jobbik» felét mutatjuk Isten felé? Szépíteni próbáljuk magunkat Isten előtt. Pedig neki nem kell magunkról külön bemutatkozó névjegyet át­adni. Teljesen ismer bennünket. Ügy, amint vagyunk. 2. Dávid önmagát, családját, népét méltatlannak tátja as Isten nagy kegyelmére. (18—20. v.) Ha mi sokszor nem is mondjuk igy ki, de azért bennünk van: én azért mégis csak valamennyire méltó vagyok a kegyelemre. Ezért meg azért csak «kijár» nekem. Pedig éppen azért nem jár a kegyelem, mert Isten ismer. És mégis adja. Nem magamért. Önmagáért. 3 Nagy Isten előtt imádkozik. A maga és népe Istenét hatalmasnak látja a múltban. (22—24 v.) Mél­tatlanok voltak, hogy Isten eddig is elvezette őket. Azért mer most a jelenben is a jövőre a múlt ugyanazon hatalmas és nagy Istenén keresztül tekinteni Mi sokszor a magunk helyzetéhez mérjük Isten nagyságát. Imádságunk a kis hatalmú és szfik-kezü Istennek szól. Pedig ö mindig ugyanaz. Lehet nekünk a holnapra és a holnanutánra is a nagy és hatalmas Istenre tekinteni, aki a múltban is mindig többet adott, mint érdemeltük. 4. Szaván lehet fogni Istent Amit megígért, azt hiszi Dávid, hogy meg Is adja. De ezt kéri fs. (25—29. v.) Hisz ö ígérte. Istennek sok ígérete a mienk. Ha életünkben talán sokszor minden az ellenkezőjét mutatja is, mégis, mivel az ö ígéretei, reájuk lehet állani és építeni. Isten ígéreteinek teljesedéseiért lehet könyörögve tusa- kodnL VALLJUK MEG: hogy hitetlenségünk miatt nem mertük életünket Isten sok és gazdag Ígéretére reáépíteni, ADJUNK HALAT: hogy Isten nagy és hatalmas, aki mindig, múltban, jelenben és jövőben megtartja ígéretét az egyén, család és népünk számára. KÖNYÖRÖGJÜNK: hogy az ő üdvösségei ígéretei beteljesedéseinek ne legyei akadálya Önző életünk, tanítson meg Dávid-módra Előtte iérdcnállva küzdeni. HEGYHÁTI jAnos BIBLIA-OLVASÓ Szentháromság utáni 21. hét Október 14. Vasárnap. II. Sám. 4:14; Máté 9:13; Jel. 19:6—9/a.; II. Sám. 7:17—29; Máté 5:17—» Isten mentő szeretete az, hogy még utánam is nyúl. Nem akarja, hogy bűneimben elvesszek Amikor hiába kiáltott utánam, Jézust küldi értem, hogy hívjon megtérésre. Október 15. Hétffi. Zsolt. 81:8; Luk. 8:39; És. 51:9—16; Máté 5:21—26. Nyomorúságban voltál, kiáltottál az Űrhoz! Megsegített! Ne titkold d. Az ige parancsolja, ne titkold el, mely nagy dolgokat tett véled az Isten. Október 18. Kedd. Zsolt. 55:23; Máté 6:28—36; I. Kor. 9:24—27; Máté 5:27—32. A gond sokszor a földre nyom. De, ha Reá bizod minden terhodet. min­den gondodat megosztja veled. Október 17. Szerda. Zsolt. 84:13; Róm. 12:12; II. Kor. 10:3—6, Máté 5:33—37. A* ember egy életen keresztül délibábként űzi a boldogságot, ha önmag! akarja megtalálni. Boldog csak aa lehet, aki az Úrban bízik. Október 18. Csütörtök. Ezek. 36:25; Róm. 6:3; Róm. 14:13—21; Máté 5:38—42. Születésnapodnál évenként, hn esek egy kis időre is, de megpihens*. Gondolsz-e ana a napra, amikor a keresztségben részesültél és Jézua Krisztus által új életre indultál el? Október 19. Péntek. Zzolt. 72:19; Róm. 8:21; Tit. 2:1—10; Máté 5:43—18. Isten ennek a világnak is megadja azt a reménységei, hogy Isten gye*» mekeihez hasonlóan részesedjék a szabadságban. Október 20. Szombat Zsolt 96:3; Máté 28:19—20; Luk. 22:31—38; Máté 6:1—4. A keresztségben Krisztus tanítványává tett téged. Látják-e rólad ai emberek, hogy tanítvány vagy? Viftél-e már valakit Mesteredhez? Koszorús Oszkár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents