Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)
1951-10-06 / 40. szám
XVI. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM. Egyes szám ára: 1 forint 40 fillér 1951. OKTÓBER S> Rendezzük a protestáns szórvány-kérdéseket a Jaoygeresdi Egyezség“ szellemében Az «Evangélikus Élet» egyik utóbbi számában figyelemre méltó cikk jelent meg dr. Sólyom Jenőtől, II. József «Türelmi rendelel»-éről. A cikk rámutatott a türelmi rendelet történelmi jelentőségére, valamint azokra a hatásokra és következményekre, amelyeket elődeinknél kiváltott. Mert ez a rendelet és II. Józsefnek egyéb, ezt követő vallásügyi rendeletéi részben visszaállították a hazai protestánsok hit- és vallásszabadságát; másrészt felfokozták bennük a vallási öntudaíosságot, áldozatkészséget és gyors ütemben imaházak és tornyos templomok építésére ösztökélték őket. Sajnos, ez a kedvező fordulat I. Ferenc uralkodása alatt hamarosan letűnt. Bécsi és hazai kormányszékeik megint elgáncsolni igyekeztek szabad vallás^ gyakorlatunkat, megszűnt az áldozatos építkezés, gúzsba kötötték evangélikus öntudatunkat. Ekkor kezdtek foglalkozni elődeink a kút protestáns egyház «uniójának» kérdésével, hogy önvédelmi harcukat cs fegyvereiket megacélozhassák. A 19. század első negyedében a református és az evangélikus nyolc egyházkerület ebből a célból már közös egyetemes gyűléseket is tartott. Az unió jószándckú terve liturgiái s főként dogmatikai (úrvacsora) áti hidalhatallan akadályok miatt megbukott, clcsendesedett. Az alapjában véve szép gondolatnak maradványaként jött létre 1873-ban az n. n. «Nagygép esdi egyezség»-, amelyet a református egyház kezdeményezésére a hazai két protestáns egyház kötött, majd pedig 1900-ban a református egyetemes konvent és az evangélikus egyetemes közgyűlés kibővítve megújított, s 1901. július elsejével hatályba léptetett. (Lásd: dr. Mikler: «Evangélikus egyházjog» 174 és 288—298 lap. Szükség volt a bővítésre és megújításra azért, mert időközben meghozták az 1848: XX. t. cikket. Ez a törvény, 1 paragrafusában a hltsza- hadság és a vallásgyakorlat szabadságát egyházunk számára teljes mértékben biztosította ugyan, s ezzel a türelmi rendelet túlhaladott jogforrássá tett: ellenben a viszonosságot csak elvi általánosságban mondotta ki. Azonban 3. paragrafusát kár volt törvénybe iktatni, mert ezzel megindult az egyházi és iskolai szükségletek fedezését megkönnyítő államsegclyezés folyamata, s alább- szálit az áldozatos buzgóság, amely a türelmi rendelet kiadása után elődeinknél fellángolt. Az állaim és egyház szélválasztása minden művelt államalkotó népnél többé-kevésbhé megtörtént. Meghozta azt nálunk is, a nagy világtörténelmi fordulat. A mai magyar alkotmány túlhaladta az 1848: XX. t. c. 1 paragrafusában biztosított hitszabadság és szabad vallásgyak'örlat határait, s e részben a felekezcíközi egyenlőséget és viszonosságot általában teljessé tette. Viszont az állami anyagi támogatás gondolatával igen helyesen végkép szakított, s annak már csak átmenetileg biztosított rövidéletű érvényesülést. Be kell tehát rendezkednünk idejében az au- tarchiára, s hitéleti viszonylatban az öntudatosan evangélikus hilvédelem- re. Eddig is a gyülekezetekben, nem j>edig a magasabb egyházi közigazgatási és kormányzati testületekben tükröződön vissza az öntudatosan evangélikus hitélet. Ennek méginkább cl kellett mélyülnie. Örvendetes jeleit és eredményeit máris látjuk az evangélizáció működésében és terjedésében. De evangélizálni csak ott és akkor lehet, ba hívek is vannak. És Itt kapcsolódik he a kérdésbe és jövendőnkbe «A Nagyegresdi egyezség és szórványainak» nagy problémája. A türelmi rendelet szép történelmi emlék; a nagyegresdi egyezség azonban no legyen az. hanem élő valóság. Komoly végrehajtása legyen ikertestvére, az . evangélizációnak. Sajnos, szinte feledésbe ment. Szórvány-vidéken élek. Figyelem a helyréiét a kies Balaton-vidék faluiban, ahol evangélikus anyagyülekezet, alig egy-kettő akad. Az is anyagilag erőtlen, szórványhelyeinktől lávol van. Ellenben református anyagyülekezet V csaknem valamennyi balalonparti községben van. Szórványhelyeink a vonatkozó egyházkerületi szabályrendelettel be vannak ugyan osztva egy evangélikus hnyagyülekezethez, de azok anyagi erőtlensége, a közlekedésnek velük való, költséges volta miatt, szolgálatukat alig vehetik igénybe, hanem a református lelkész szolgálatával élnek, anélkül, hogy a nagygeresdi egyezségben biztosított jogaikról még csak tudomásuk is lenne. El kell azonban ismernem, hogy tapasztalataim szerint a református lelkipásztorok testvéries szeretettel és önzetlenséggel látják el a hozzájuk folyamodó evangélikusok lelki gondozását. A nagygeresdi egyezség kimondott célja az, hogy «a bét protestáns egyházban a hl {tudomány és egyházi szertartások körül fennforgó hagyományos különbségeknek kölcsönös tlszieletben- tartása mellett egyfelől a békesség és testvért szeretet tovább is fcnnlartas- sék és mcgszHárdíttassék, másrészről a hitélet egymás segélyével kölcsönösen ápolfassék és fejlesztessák.» Evég- ből a két protestáns egyház tagjainak, valamint a lelkészeknek és tanítóknak kölcsönös jogai és kötelességei négy viszonylatra vonatkozólag Szabályoz- tattak s élhetnek a hívek egymás közt az egyes helyeken és pedig: I. Mint ugyanazon városban vagy községben két teljesen önálló gyülekezet hívei. II. Mint egyesült anya-, vagy leány- jgyházküzségek tagjai. III. Mint nem egyesült, c*ak csatlakozott anya- vagy leányegyházközség- hcli hívek. IV. Mint szórványban tevő hívek. . Cikkem tárgya főként a IV. pont alatti viszonylattal, való foglalkozás. Egyrészt azért, mert az I., II. pontok szerinti kapcsolatra alig akadt néhány gyakorlati eset; a III. pont alatti viszonylattal ezenfelül azért nem foglalkozom, mert iskoláinknak államosítása következtében a leányegyhizköz- ségek zsinati törvényeinkben meghatározott fogalma tárgytalanná vált, azonos lett a fiókegyházközség fogalmával, minthogy mindkettőnek fogalmi kelléke ma már a szervezettség csupán (gondnok, presbitérium). Ellenben a szórványoknak még szervezetük sincs s éppen az lesz az egyik javaslatom, hogy megfelelő szórványközpontokat is szervezzünk a híveik evangélikus öntudatositása érdekében s lelki gondozásuk anyagi feltételeinek biztosítása végett egyházi adóztatásuk megfelelőbb lehelővététele céljából. A szórványhelyek- legfőbb egyházi felügyeleti hatóságává az egyetemes presbitériumot tenném meg, amely egyrészről országosan, tehát egységesen gondoskodhatik minden szórványproblémamegoldásáról, másrészt gyorsan működő, kevésbbé költséges kormányzati és közigazgatási testület, mint az egyetemes közgyűlés. Szerencse, hogy legutóbbi zsinatunk megalkotta. Ha nem tette volna, most kellene múlhatatlanul életre hívni. A fent kifejtettek alapján javasolom, s eziránt az egyetemes presbitérium elé indítványt tenni is szándékozom, hogy 1. Az egyetemes presbitérium rendelje el a megújított nagygeresdi egyezség hatálybaléptének félszázados fordulója alkalmából, annak minden anyagyülekezcibcn való megünneplését, vagy legalább Is annak ismertetését és méltatását. 2. Mielőbb alkosson a szórványközpontok szervezéséről s a szórványhívek lelki gondozásáról szóló kimerítő szabályrendeletet. 3. A szórványok lelki gondozásának anyagi költségeit elsősorban anyagyülekezetük viselje; amennyiben erőtlensége miatt erre nem képes, a szőr- ványhívek megadóz tatba tök, mely bevétel kizárólag a szórványközpontok anyagi szükségleteinek fedezésére fordítandó, s a szórványközpont gondnoka által kezelendő, együtt az ott tartott istentiszteletek és úrvacsora- osztás alkalmával befolyt offertőriumi bevétellel s egyéb önkéntes adoniá- nvolkkal. 4. Amennyiben az anyagyülekezet saját anyagi erőtlensége, vagy távoleső volta miatt a szórványhívek lelki gondozú'át rendszeresen ellättii“ nem tudná, igénybe vehetik a szórvány- hívek a helybeli, vagy legközelebbi Nagy sikerrel jegyzik a II. Békekölcsönt Bókay János zsoltárfordításai 113. zsoltár, Ti, kik Istennek élteik, Fényes nevét dicsérjétek, Boruljatok térdre előtte, Tiszteljétek és áldjátok, Mert 5 az, ki vigyáz rátok öröktől fogva mindörökre. Ott trónol ő reges-régen Népek fölött fenn az égben, Hű őrizője az embernek; Tündöklő a dicsősége, Uralmának nincsen vége, Hosszú évezredeikre terjed. A magas mennyből letekint, ítélkezik szíve szerint, A föld dolgait megvizsgálja, Meglátja mind a bajokat, M'eghalija mind a jajokat, S az orvosságot megtalálja. Megjutalmazza az erényh Az elesettet, a szegényt Felemeli az út porából, Megváltást, vigaszt küld neki, A nagyok mellé ülteti, Igyák a gazdagok borából. Minden szenvedőt megsegít: A meddő asszony könnyeit Vidámságra, mosolyra váltja. Mert ő, ki mindent megtehet, Küld néki édes gyermeket, Hogy jókedv költözzék a házba. Szeptember 27-én »csütörtökön jelent meg a napi sajtóban, valamint az utcai plakátokon a Magyar Népköztársaság kormányának felhívása a Második Békekölcsön jegyzésére. Az egész ország dolgozó népe nagy érdeklődéssel és lelkesedéssel csatlakozott népi kormányunknak ehhez a felhívásához. Az evangélikus egyház lelkészei mindenütt eleget tettek hazafias kötelességüknek és letették a haza oltárán kölcsönjcgyzésüket. A budapesti paróchus lelkészek valamennyien jegyeztek már a Második Békekölcsönből és átlagban 1003 forintnál magasabb összeggel vettek részi a jegyzésben. A békemozgalom nagyjelentőségű eseményének, a Második Békekölcsön jegyzésének első óráiban ülést tartottak a magyar békeharcosok képviselői, síztabanovitilák, dolgozó parasztok, néphadseregünk tagjai, tudósok, művészek, a néppel érző papok. Az Országházban tartott ülését Andics Erzsébet, az Országos Béketanács elnöke nyitotta meg. Andics Erzsébet beszédében hangsúlyozta, hogy a Második Békekölcsön hozzájárulás nagy céljaink megvalósításához, egyben meg szorosabb egységbe fűzi a munkásokat, dolgozó parasztjainkat, értelmiségiünket a szocializmus építésére, a béke védelmére. A Béketanács tagjai közül Parragi György Kossuth-díjas újságíró hangsúlyozta, hogy tettekkel kell síkraszáiini a béke ügye mellett. Ormai Arpádné Kossuth-díjas szövőnő kijelentette, hogy a dolgozó parasztságnak követni« kell a munkásosztály példáját. Zalhureczky Ede Kossuth-díjas hegedűművész hangsúlyozta, hogy q Békekölcsön művészi élelünk fellendülését is elősegíti. Pásztor Béla, a Kisiparosok Országos Szövetségének elnöke nagyon jé 1 jel. lemezte a Második Békekölcsönt, amikor azt mondotta, hogy az jó takarékossági lehetőség a kisemberek számára. Erdey-Grúz Tibor Kossuth, díjas tudós megállapította, hogy az eddigi kölcsönök a tudomány fejlődéséhez is hozzájárultak. Az Országos Béketanács felhívást is adóit ki, amelyben ezt írja: «Férfiak, nők, fiatalok és öregek, békebizottsági tagok, magyar békehareosok — segítsétek győzelem re a Második Békekölcsön ügyét, segítsétek győzelemre a felemelt ötéves tervet! Mutassátok meg az ellenségnek, hogy egyek vagytok mindnyájan a béka megvédésében. Legyenek a békebizottságok legfőbb szószólói, a a tervet erősítő, a békét erősítő kölcsönnek. Jegyezzétek és jegyeztessétek túl a Második Békekölcsönt.» Az evangélikus egyház minden templomában felolvasták az elnökség felhívását az egyház papjaihoz és híveihez a Békekölcsön-jegyzésben való buzgó részvétel érdekében, A vasárnapi gyülekezetek imáikba foglalták e felhívással kapcsolatiban a béke ügyét. Evengélikus lelkészek szerte az or* szágban a kölcsön jegyzések gyűjtésé* ben is részt vesznek, hogy elősegíts sék a hazafias ccl naigy győzelmét. A Magyar Protestáns Egyházak újabb hékeüzenetet küldenek az Egyházak Világ tanácsához A protestáns egyházak elnökségei közös értekezletet tartottak, melyen megjelentek a református és evangélikus püspökök és főgondnokok, illetőleg kerületi felügyelők. A tanácskozáson Bcrcczky Albert református püspök és Reök Iván evangélikus egyetemes felügyelő elnökletével a protestáns egyházakat érintő közös ügyeket beszélték meg. Bereczky Albert beszámolt az Egyházak Világ- tanácsa rollei gyűléseiről. Ismertette azokat az okokat, melyek őt arra az elhatározásra késztették, hogy a Nemzetközi Bizottságban viselt tagságáról lemondjon. A magyar református és evangélikus egyháznak azt a javaslatát, hogy a Világtanács foglaljon állást Nyugatnémetország újra- felfegyverzése ellen és a népi Kínának az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való felvétele mellett, a Világtanács Nemzetközi és Központi Bizottságában nem méltatták kellő figyelemre. A tanácskozások során Beök Iván evangélikus egyetemes felügyelő meleg szavukkal köszöntötte Bcrcczky Albert református püspököt, aki most töltötte be püspöki szolgálatának harmadik esztendejét. Kiemelte, hogy Bereczky Albert, mind a református, mind az evangélikus egyház teljes bizalmát bírja, s ezen egyházak vezetői és népe meg vannak győződve arról, hogy megnyilatkozásai a Szentírás parancsaiból és Istennek, a m,i egyházaink számára adott vezetéséhez való engedelmességben fogantak. Turóczy Zoltán püspök, az evangélikus egyház lelkészi elnöke javasolta, hogy a protestáns egyházak elnökségeinek értekczlele újból forduljon az Egyházak Világlanácsa elnökségéhez, kívánva, hogy a magyar protestáns egyházak állásfoglalásának a béke nagy ügye mellett kellő figyelmet szenteljenek. Javasolta továbbá, hogy a két protestáns egyház elnökségei fejezzék ki teljes bizalmukat Bereczky Albert iránt. «Bereczky Albert hangja a rollei gyűlésen a mi egyházaink hangja volt, Bcrcczky Albert hitvallása a mi egyházaink hitének megvallása volt» — jelentette ki Turóczy püspök. Az értekezlet elhatározta, hogy a javasolt levelet az Egyházak Világtanácsa elnökségéhez elküldi, annak aláírásával megbízta az értekezlet korelnökéit, úgymint Turóczy Zoltán evangélikus püspököt és Balogh Jenő református főgondnokot. (ET.) Készülj az Ige hallgatására Szentháromság utáni. 20. . vasárnap Máté ev. 22:1—14. Isten országa, nem valami zsíros lakodalom, hanem közösség Islennel. Az Atya osztozkodik kincsein gyermekeivel: felejthetetlen, örökkévaló lelki örömet ad, amely egyszersmin- denkorra kiszorítja a szomorúságot, a gondot, a halálfélelmet. Ez a közösség páratlan, egyedülvaló, nincs belől« több, csak az Isten országában való. Isten hívása . sz.eretetteljes, hogy no is lehessen eUenlállni. Mindenkihez szóló. Éppen azért megdöbbentő, hogy a meghívottak közül nem megy el senki! Az egyik rész nem akar menni, a másiknak fontosabb dolga akad, a harmadik ököllel válaszol. Isten sokszoros hivogatásának örömhírére így felel az ember! A kegyelemre így felel a bűn! Á sürgetőnek így felel a halogató! Ne esodáld s He lázadj, amikor Isten ítélet áradatával zúdítja rád ' haragját. Igazságát gyakorolja, hatalmát megmutatja ... Még azon az emberen is, aki utólag észbekap s .a maga módján igyekszik becsúszni az ajtón, hátha elvegyülhet iV többiek között. Azt hitte szegény, hogy a.végén Isfen úgyis szemelhúny életének rendezetlen bűnei felett, s megtűri közösségében. Isten fáradhatatlanul sürget új életre. Igéjének ereje mutatkozik meg azoknál, akik engedelmeskednek s elindulnak a menyegző hangulatával teli Isten országa felé. Ök fogadják el Isten irgalmát az úrvacsorában. Jézus KHsztus testében és vérében. Ok lesznek az új szolgák, bizonyságtevők felebarátaik számára Kereskedésük szántóföldön végzett munkájuk, szóval hétköznapjuk ezáltal válik ünnepivé, eredményessé és áldotta. Horváth András református lelkipásztornak a nagygeresdi egyezségen alapuló szolgálatai, az abban megállapított feltételeik mellett. Az egyházi év három főünnepén (karácsony, húsvét, pünkösd) feltétlenül evangélikus lelkésznek kell kiszállnia a szárványközpontba istentisztelet tarifása s úrvacsoraosztás végett- Ug5'.aucsak evangélikus, lelkésznek kell ellátnia a szórványhívek felserdült gyermekeinek konfirmálását. 5. Az anyagyülekezet lelkészi hivatala köteles minden évben kimerítő jelentést tenni a szórványok lelki gondozásáról. a felettes egyházi testületek útján, az egyetemes presbitériumnak, amelyben a szórványok hitélete teljes képének (szórványközpontok szervezése és működése, adóztatás, bevételek felhasználása) istentisztelet, úrvacsoraosztás, hitoktatása, konfirmáció) . kell visszatükröződnie. 6. Ahol a szórványoknak az egyház- kerületi szabályrendeletek szerinti beosztása ma már közlekedési, vagy más okból nem megfelelő, s hátrányosan költséges, a szórványközpontok előterjesztést tehetnek más anyagyülekezethez való csatoltatásuk iránt az illetékes egyházmegyéhez, illetve annak útján az egyházkerülethez. Végső fokon az egyetemes presbitérium dönt. Egy aránylag kicsiny evangélikus szórványunkban. BalalonavícsOn, e javaslataimban ajánlott eljárást részben már ki is próbáltuk ez • idén. Húsvét- kor és pünkösdkor úrvacsorával egybekötött istentiszteletet tartott a keszthelyi, illetve tapolezai evangélikus lelkész. A helybeli református lelkipásztor testvéries készséggel bocsátotta rendelkezésünkre a templomot, s maga is'mindvégig részt vett istentiszteletünkön. A szőrványbívek közül harmincán éltek úrvacsorával. A be. gyűlt offertórium fölösen fedezt« mindkét kiszállás útiköltségeit, valamint a lelkészek tisztcletdíját, sőt a maradvány a karácsonykor tartandó hasonló istentiszlelet költségeit is elbírja. Dr. Mikler Károly egyetemes presbiter. (Egyházunk kiváló, idős jogásza, dr. Mikler Károly ny. jogakadémiai tanár augusztusban lett 80 éves. Cik- két, mint munkaerejének újabb jelét Isten áldásának kívánásával tesszük közzé, (Szerk-j.
