Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)
1951-09-30 / 39. szám
I Dezséry László: A mindennél jobban szeretett béke érdekében Kormányunk felhívási intézett hazánk lakosságához a második békekölcsön jegyzésére. A felhívásra dolgozó népünk a szocializmus építésének és a béke biztosításáért való küzdelemnek öntudatával válaszol. Hazánk népe tudatában van annak, hogy országunk erejét, békéjét és jólétét alapozza meg az államnak adott kölcsön. Az országban eddig soha nem látott építés folyik. Üj üzemek, gyárak, gépállomások, gombamódra nőnek az országépítés ötéves terve szerint s népünk tudja, hogy az a beruházás s egész népünket lelkesítő erőfeszítés, amit ezekbe befektetünk, mind a jövő biztosítása. Tudja, hogy munkaalkalmak tízezrei és százezrei várják majd ezekben az üzemekben a magyar dolgozókat és a beruházás ma nem egyéb, mint takarékosság a jövőért. A békekölcsön megmutatta s a második békekölcsön is megmutatja, hogy népünk kész arra, hogy teljesítse általa hazafias kötelességét, mert egynek tudja magát hazájával. Egyházunk népe osztozik az országépítés öntudatában egész népünkkel. Helytáll a békekölcsön jegyzésében és lelkesedéssel áll helyt a második békekölcsön jegyzésével is. A második békekölcsön jegyzése takarékosság. Népünknek' szilárd tapasztalatai vannak a felől, hogy a kölcsönkötvény, amit szekrényében őriz, félretett pénz maga és családja számára és a kölcsön- kötvények újabb és újabb sorsolása megmutatta, hogy államunk ezeket a kölcsönöket visszaadja dolgozó népünknek. A kölcsön jegyzésének népünk között nagy nevelőereje van. Takarékosságra nevel, bizalomra az állammal szemben s igen termékeny szolidaritást teremt a családi otthon és a haza között, a magyar családok háztartása és az állam háztartása között. Evangélikus családjaink és a magyar haza közötti ez a szolidaritás ugyancsak szilárd. Egyházunk népe a Hegyi Beszéd szellemében és a magyar protestáns jó hagyományok megbecsülésével tekinti a keresetet, a kenyeret, a munkát, a személyes tulajdonnal való sáfárkodást s a nemzeti közösséget. Ebbe a szellembe illik bele az az állampolgári kötelességteljesítés, aminek egyházunk népe és papsága most új példáját adja, a második békekölcsön jegyzésével. A második békekölcsön nem véletlenül „második békekölcsön". Tudatában vagyunk annak, hogy az első békekölcsön jegyzésével valóban védelmeztük, építettük és fenntartottuk a békét. A második békekölcsön a béke meg- védelmezésének mai, új bizonyítéka és azt jelenti, hogy továbbra is el vagyunk szánva a béke védelmezésére, sőt azt jelenti, hogy meg tudjuk védelmezni a békét. A béke számunkra szent. Evangélikus egyházunk számára szent, mint minden, amit Jézus Krisztus nékünk parancsol, mert a békére való igyekezetét, a béke szeretetét nekünk Jézus Krisztus parancsolja. A békekölcsön jegyzése, gyakorlati megvalósítása egy konkrét területen annak az engedelmességnek, amire minket egyházunk tanítása kötelez. Legyen minden evangélikus ember és minden evangélikus leikész példaadó abban, amire magát egyházunk elhatározta s amiben napról-napra világosabban helytáll: egyek vagyunk hazánkkal és népünkkel az országépítés tervében, a nemzettel való egységben vagyunk készek sáfárkodni a magunkéval s mindent megteszünk a minden nap jobban szeretett békénk mcgvédel- mezésére. Az evangélikus egyház vezetőségének felhívása a békekölcsönnel kapcsolatban Nagytiszteletü Lelkész Ür! Kedves Munkatársunk! A Magyarországi Evangélikus Egyházegyefcm felügyelője, püspökei és kerületi felügyelői közös értekezletéből szólunk Hozzátok: A Magyar Népköztársaság Kormánya a II. Békekölcsön jegyzésére hívta fel hazánk dolgozó népét. Ez a felhívás hozzánk is szól. mint hazánk hű fiaihoz, s mint olyanokhoz, akik hitünk szent elkötelezésével állunk a béke ügye mellett. Kérjük Lelkésztestvérelnfcet és Munkatársainkat, hogy hazánk dolgozó népének országépitö erőfeszítésében és lelkesedésében osztozva adjanak példát a II. Békekölcsön jegyzésével, s buzdítsák híveiket a kölcsön- jegyzésben való minél jelentősebb részvételre. Egyházunk béksezolgálata ebben a kölcsönjegyzésben fejeződjék ki erőteljesen. Budapest, 1951. szeptember 26-án. Első hírek az evangélikus lelkészek békekölcsön-jegyzéseiről Az evangélikus egyház vezetői közül a következő jegyzésekről szereztünk értesülést: Dr. Reök Iván egyetemes felügyelő 3.500 forintot, Turóczy Zoltán püspök 2.300 forintot, Szabó József püspök 2.300 forintot, dr. Vető Lajos püspök 2.300 forintot, Dezséry László püspök 3.000 forintot, Groó Gyula egyetemes főtitkár 2000 forintot jegyzett. Az Evangélikus Egyetemes Sajtóosztály minden dolgozója 500 forint felett jegyzett, , 400 év küzdelme a görögnyelvű Újszövetségért Készülj az Ige hallgatására Szentháromság ü. utáni 19. vasárnap. Lukács ev. 12:15—21. A bibliai gazda helyesen gondoskodott vagyonáról. Jó volt a termés, nagyobb csűrökre lett szükség, tehát épített. Jól tette, hogy épített, meg kell becsülni az értéket, különösen a kenyeret. Mindenki így tett volna az ő helyén. De nem jól gondoskodott önmagáról. A hálaadás öröme helyett döly- fös önteltség lett úrrá rajta. Elbizakodottsága és önzése nagyobbat nőtt, mint a vagyona. Már nem is gondolt a következő évek munkájára, küzdésére, eredményére, hanem csak pu- hapárnás kényelmére, csordultig töltött poharára, dagadó hasára, a testi élet sok élvezetére, érzéki gyönyörűségére. Esze ágába se jutott gondoskodni másokról, örömét megosztani embertársaival, juttatni az Ínségeseknek, az özvegyeknek és árváknak. Én, én, én ... nekem, nekem, nekem . . . enyém, enyém, enyém... ez lett a mindennapos nótája. így lett az okos emberből bolond, A sok esztendő elképzelt gondtalanságát Isten egyetlen pillanat alatt megcsúfolta. Telhetetlen volt, — s még az életét se tarthatta meg. A keresztyén ember gazdagsága Isten iránt való szeretete. Ez a szeretet készteti hálaadásra a kapott javakért, a bőségért. Megszenteli az örömöt és az eredményt. Ui munkára, feiádátokra hív, s erőt ad nemcsak a testi, hanem a lelki szolgálatra is. Ez a szeretet veszi fel mások gondiát, adakozásra késztet. Hétköznapok csodálatos, Jíiíogv- hatatlan ereje, s ugyanakkor felkészít a számadás éjtszakájára is. Bő- völködj Isteni szeretetében! Horváth András Imádság Jövel édes üdvözítőm. Légy halálomban segítőm, Midőn Isten kezd ítélni, Tőlem szoros számol kérni Minden teljes életemről, Minden szómról, beszédemről, Minden titkos vétkeimről, Elfeledett bűneimről, Állj mellém drága kezesem, Hogy kárhozatba ne essem. Kínod enyhítse kínomat, Boldogítsa halálomat. Jézus, a te szent véredért És véres verejtékedért Segélj utolsó harcomban, Az én halálos ágyamban Végszód legyen a biztatóm, Midőn fejemet lehajtom, Te magad kiálts énbennem, Én Istenem, én Istenem, Midőn lecsukódik szemem, Mint a latrot, biztass engem: Ma leszesz paradicsomban Velem az én országomban. Ha elfogy itt minden utam, Mennyországba te légy utam. Amen ÖRÖK VILÁGOSSÁG Ami jót, szépet és szentet csak megértem, már mennyé lett nekem, ó, hajolj le értem, s mielőtt megtörnék porszülötte szemem, végül hadd csillanjon fel örök fényeden! Nikolaus Bolt ford. Bodrog Miklós Sötétkék vászonba kötött könyvecske fekszik íróasztalomon. Arany betűkkel nyomtatva csillog fedelén a cím: Novum Testamentum Gracce» — az Újszövetség görögül. Kiadója egy német teológus és nyelvész, D. Eberhard Nestle, 100 évvel ezelőtt, 1851-ben született. Az Újszövetség ősi görög szövegét olvashatjuk a rugalmas vonalú görög betűkkel sűrűn telenyomott finom lapokról. Ebből a könyvecskéből készültem első éves teológus koromban, a kezdő év legfélelmetesebb vizsgájára, az újszövetségi görögre. Ennek a kiadásnak alapján készült az Újszövetség legújabb, nyomtatásban egyelőre még közzé nem tett magyar fordítása. Ezt a kiadást használják a Biblia tudományos kutatói, protestánsok és katolikusok egyaránt. Először 1898-ban jelent meg. Azóta 20 kiadás forog belőle közkézen, több mint félmillió példány- számlwn. Most, hogy a gyülekezetek lel« ébredése egyre több nem szakember érdeklődését fordítja bibliatanu:- mányozásánál az eredeti szöveg felé, nem lesz érdektelen visszatekinteni a nyomtatott görög Újszövetség történetére. A középkori egyház nem sok érdeklődést mulatott az Újszövetség eredeti, görögnyelvű szövege iránt. Kr. u. 382-ben a dalmáciai származású Hieronymus latinra fordította le a teljes Bibliát. Egészen a reformáció idejéig ezt a latin fordítást, az u. u. Vulgútát használták az egyházban. A római katolikusok között ma is különös tekintélynek örvend ez a fordítás. Az Újszövetség görög szövegét először Rotterdami Erasmus adta ki 1516-ban. Ezzel a Vulgata jelentősége háttérbe szorult. Luther Római levél magyarázatait már Erasmus szövege alapján lartolta. Híres Újszövetség fordítását is az erasmusi görög szöveg alapján készítene. Akkor ez forradalmi tett volt, pedig — amint később kiderült — Erasmus munkája számtalan fogyatékosságot mutatott. Erasmus nem csak nagy tudós volt, hanem rendkívül hiú ember is. Hírét vette, hogy Spanyolországban Xime- nez kardinális többnyelvű Biblia kiadásra készül. X. Leó pápa azonban nem adott engedélyt a kinyomtatáshoz, mert a vatikáni könyvtárból kölcsönvett régi kéziratokat nem kapta vissza. Erasmus a becsvágytól és Frobénlustól, a híres baseli könyvkiadótól sarkalva 1515 márciusában nekikezdett az Újszövetség görög szövege sajtó alá rendezésének. Egy év múlva — 435 évvel ezelőtt — megjelent a görögnyelvű Újszövetség első kiadása. Erasmus kiadványa előszavában meglehetős túlzással állítja, hogy «nagy gonddal és megbízhatósággal» rendezte sajtó alá a görög szöveget. A valóság az. hogy kevés kéziratot használt fel cs nem is a legrégibbeket. A korrigálást felületesen látta el. A Jelenések könyvének utolsó mondatai hiányoztak, pl. a kezeügyé- ben lévő kéziratokból. Gátlás nélkül segített magán. Latinból fordította le görögre a hiányzó sorokat és mint eredetit csatolta a szöveghez. Később, 1720-ban, Benlly azzal támadta Erasmus munkáját, hogy 2000 kisebb-na- gyobb hibát tud benne kimutatni. Erasmus szövege mégis páratlan tekintélyre tett szert a tudományos és az egyházi életben egyaránt. Számtalan kiadást ért meg. Némi javítással hamarosan kiadta Staphanus, a tudós párisi nyomdász. Ennek a most 400 éves kiadásnak . nevezetessége, hogy a n|a is használatos számozott versbcosztással jelent meg. Újabb javításokat téve, a nagy holland könyvnyomtató Elzcvir- család adta ki ismét Erasmus szövegét, az előszóban már csak üzleti fogásból is hangoztatva: «Textuni ergo habes ab omnibus rcccptum, iu quo nihil imraufa- tum aut corruplum dnmus» — Íme itt van tehát az a szöveg, melyet valamennyien elfogadtak, amelyben semmi változást, vagy rontást nem adunk.» Ez az Elze- vlr-féle szöveg az u. n. «textus receptus» közel 400 évig volt szent és sérthetetlen tekintély. Tanulók, prédikációra készülő lelkészek és tudósok egyaránt ezt használták. Az ortodoxia kora erre a szövegre vonatkoztatta a verbális inspirációról szóló tanítását, vagyis azt a nézetet, amely szerint a Szentírás minden betűje és vesszőcskéje a Szentlélek közvetlen diktátuma. A tudományos kufalás már az 1700-as években támodőba vette Erasmus munkáját. De csak Nestle 1898- ban megjelentetett «Novum Tesla- menlum Graeee»-je tudta1 teljesen kiszorítani a közhasználatból. A Nestle kiadás sikerét sok tudós előzetes ‘munkája és kutatása segítette eiöj Közülük csak egyet emeljünk most ki, Tischcndoríot, aki szinte az egész világot beutazta, hogy az Újszövetség legősibb, szövegeit felkutassa. 15 egészen régi, addig ismeretlen kéziratot fedezett l cl. Közéjük tartozik az u. n. «Sinai kódex», amelyet a Sínai-hegyen lévő kolostorban talált meg és pedig a kolostor konyhájáhan, ahol mint hulladékpapírt befutás céljára akarták felhasználni. 110 évvel ezelőtt, 1841-ben tette közzé nyomtatásban nagyjelentőségű szövegfelfedczéselt. Nestle kiadványában világosan fel van tüntetve az a szöveg, »melyben egyezés mutatkozik, a különböző kéziratokban található eltéréseket pedig n lap alján, az u. n. kritikai apparátus tünteti fel. Halála után (1919) fia, Ervin Nestla folytatja a munkát. Ha valahol egy új szövegváltozatot fedeznek fel, a következő kiadásban már közzé teszik. Nestle munkája nem zárta le a Tu» dományos kutatás lehetőségeit. Általa még csak arról kapunk képet, hogy milyen szövegekből olvasták Isten Igéjét a Kr. u. IV. századbán. A legrégibb kódexek, amelyekben az új- szövetségi írók munkája másolatban fennmaradt, a 300-as évekből valók, így is feltűnő, hogy a kéziratos másolatok milyen csekély eltérésekkel őrizték meg az apostoli kor bizonyságtételét. A kutatás végső célja azonban a II. századból való szöveg minél hitelesebb helyreállítása. A kutatómunka, melyet ennek érdekében világszerte végeznek a tudósok, nem öncélú. Azt szolgálía, hogy minél engedelmesebben hallgathassunk a Jézus Krisztusról szóló apostoli bizonyság- tételre. Benczúr László Antiochia és az egész Kelet pátriárkájának nyilatkozata III. Sándor, Antiochia és egész Kelet pátriárkája, és személyi kísérete a moszkvai és összoroszországi pátriárka Odessza melletti nyaralójában eltöltölt egyhónapos pihenése után f. é. aug. 22-én a román pravoszláv egyház pátriárkája, Jusztinján meghívására Bukarestbe utazott. III. Sándor pátriárka a sajtó számára az alábbi nyilatkozatot tetté: Sok minden megváltozott a Szovjetunió népeinek életében azóta, hogy elsőízben érkeztem meg oda. Örömmel vettem tudomást a természet átalakítását célzó tervekről, a hatalmas fásításokról, melyeket ebben az országban megvalósítanak, és a, csatornákról, melyek életet hivatottak majd adni a pusztaságoknak Népével együtt virágzik az Orosz Pravoszláv Egyház is. élén bölcs vezetőjével, Alekszej pátriárkával. Örvendetes volt számunkra látni az imádkozókkal tele templomokat, a virágzó kolostorokat, hittudományi akadémiákat és szemináriumokat. Ez az utazásom a Szovjetunióba azzal vált emlékezetessé, hogy ez év július 23-án, együtt a pravoszláv egyházak — az orosz, grúz, román és a bolgár egyházak — vezetőivel és megbízott képviselőivel aláírtam a, békét és a népek közötti barátságot erősítő felhívást. Teljesen természetes, hogy minden keresztény egyháznak részt vevőjévé kell válnia a békéért folytatott harcnak. Őszintén örülök, hogy az antiochia! pravoszláv egyház is tevékenyen vesz részt ebben a nagy és szent ügyben. Be a háborús uszítok ama törekvése ellenére, hogy a föld népeit új, szörnyű csaták rémségeibe taszítsák, a béke erői napról-napra erősödnek és megsokszorozódnak, s semmi kétségem sincs a felől, hogy a béke legyőzi majd a háborút.
