Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)
1951-08-19 / 33. szám
Szabó József püspök évi jelentéséből Egyház — gyülekezet A dunáninriení egyházkerület Budapesten tartotta évi rendes közgyűlését augusztus 13-án és 14-én. Szabó József püspök a jelentése bevezetőjében az egyház és gyülekezet viszonyáról szólt. Ebbői közöljük az alábbi részleteket. ... Luther idegenkedett a „Kirche, egyház“ szótól. Bibliafordításából is hiányzik ez a szó. Szerinte ezt a .vak“ kifejezést „keresztyén nép“, „gyülekezett“ szavakkal kell helyettesíteni. Hitvallási iratainkban is ritka at „egyház“ szó. Ismeretes, hogy az Ágostai Hitvallás a VII. cikkelyben mennyire nem elvont és elméleti módon, hanem gyakorlati értelmezésben és dinamikusan határozza meg az egyházat: „Az egyház a szentek gyülekezete.“ Az egyház nem ve’ami merev állag, elvont fogalom, hanem gyülekezés, gyülekezet, amely esemény kerete, színhelye, alkalma, az, ige és szentség nyujíása-vétele. Az evangéliumok feljegyzése szerint Krisztus Urunk kétszer beszélt egyházról: Máté 16, 18-ban és 'Máté 18, 17-ben. Ezeken a helyeken az ekklésia görög szót találjuk. Ez a kifejezés ösz- szesen mintegy 125-.szőr fordul elő az újszövetségi iratokban. Az ekklésia az ekkaleo — kihívni, ckklésis = kihívás szóból származik s jelenti a kihívás, az összehívás tényét és eredményét. A Szentlélek az ige által megragadja, előhívja és egymással összekapcsolja Jézus megvallottjait. Figyelemreméltó, bogy az ekklésia szó az újszövetségben, hol egyesszámban, hol többesszámban fordul elő. Máté 16, 48: egyesszám. Csel. 9, 31: töbhesszám. Az. ekklésia tehát egyszer egyes helyi, vágy éppen házi gyülekezetét jelent — Kol. 4, 151—, másszor pedig ezek összességét, az egész egy-' házat. Néha elvont, szinte teológiai megjelölés, máskor meg egy földrajzi hely .hitbeli közösségének neve. De sohasem veszik el a tényleges és tevőleges gyülekezés- és együttlétjellege. Mindebből egészen fontots dolgok következnek. 1. Az egyház életében lényegszerűén fontos az ekklésia. A valóságos és rendszeres összegvülekezés. Ezért jobb fordítása ez ekklésiának a Versammlung, mint a Kirche, a gyülekezet, mint az egyház. Mert az egyház évont. fogalommá fagy, teológiai tételé merevedik, ha nem valósul meg újra meg újra az ös»szegyüi!ekezése*k közösségeiben. Az őskereszíyén gyülekezetekről ezért olvassuk épien-nyomoa a Cselekedetek könyvében, hogy „mindennap egy akarattal kitartottak a templomban, mégtörve búzánkén“ a kenyeret...“ Ezért nem pótolhatja ma sem a magánáhítatosság a temp'omba- iárást. ezért sorvad el előbb utóbb a Róbinson-keresztyének hite. Ezért keli nagv élelősséget ereznünk a szórvány- híveink iránt. A szórvány akkor lesz gyülekezet, egyház, ha összegyüitjük, ha csak két gyermeket, vagy csak három öregasszonyt is. 2 Az ekklésia névben benne van az egyház mindenkori helvzete és rendeltetése is. Az ecvház, érmen meft ekk- léria, a világból kihlvoriak közössége, csak küzdő egyház tehet és nem diadalmas egyház. Tanuljuk még. hogy az egyház nem pályázhatik e földön dicsőségre. Mindig eítévelvedett és megromlott, valahányszor ezt tette. Nem kel azonban siránkozni, hogy az egyházról lefoszknak a gyanús d;cs5«ég talmi díszei. A küzdő egvház akkor válik ma'd diadalmas egyházzá, amikor maid Kr*«z*t»s vfezajövete'éve1 az ekk- ISsfa — basi'eía. azaz Isten teljességre jutott országa lesz. A küzdő egyház azonban addig is hűségesen szolgálja azt a világot, amelyből hivatott. Hiszen az elhívás sohasem öncél és végcél. Akiket Jézus élhívott magához a világból, azokat nyomban vissza is küldte széles e világba — szolgálni. Az ekklésia nem kazettában pihenő drágakő, hanem só, kovász, gyertya. Az ekklésia népe nem lelki hizlaldában éldegéli a maga beto- kozódott, önzőén élvező életét, hanem szolgálatban osztogatta, emészti magát. Ne siránkozzék senki azon. hogv nem uralkodhatunk; mindig tóvelvgett az egyház, mikor erre törekedett, — hanem örüljünk annak, hogy szolgálhatunk, mert az igazi ekklésia = missió. 3. Az ekklésia név fényt vet az egyház és gyülekezet viszonyára is. Rámutattam arra, hogy ekklésia egyesszáma és többesszáma vállalkozva fordul elő a bibliában. Mégis a többesszám a gyakoribb. Az ekklésia tehát inkább jelent helyi gyülekezetét, mint a gyülekezetek összességét, az egész egyházat. a) Ezúttal is erőteljesen hangsúlyozom régi tételemet: az egyház a gyülekezetből, a gyülekezetben és a gyülekezetért él. Hittant fogalommá merevedik, hierarchiává torzul az egyház, ha erről megfeledkezünk. b) Újszövetségi alapon nyugodtan azt mondhatjuk, hogy az egyház = gyülekezet és a gyülekezet = egyház, Azt a közösséget, amely, szokott szóhasználatunk ezerjót kultikus értelemben: gyülekezet, közigazgatásilag: egyházközség, nyugodtan nevezhetjük egyháznak és beszélhetünk salgótarjáni egyházról, komáromi egyházról. Mert a legkisebb gyülekezet is, ha valóban gyülekezet, nemcsak jelképezi és jelzi, hanem teljességgel megvalósítja az egyházat. így nézzünk egyházunk kis egységeire s így szolgáljunk, éljünk bennük: a teljes egyház van azokban. c) Ez pedig két igen erős kötelezést jelent, egyrészt az egész egyház, másrészt az egyes gyülekezet felé. Ha az egyház a gyülekezetből, a gyülekezetben, a gyülekezetért él, sőt az egyház, = gyülekezet, akkor az egyháznak mindenképpen erösítetnie, szolgálnia kell a gyülekezetei. Nem az érdi gyülekezet van a Magyarországi Evangélikus Egyházért, hanem a Magyarországi Evangélikus Egyház van az érdi gyülekezetért. De ha az egyház a gyülekezetből, a gyülekezetben és a gyülekezetért él, sőt az egyház = gyülekezet, akkor ez azt is jelenti, hogy minden egyes gyülekezetnek az egész egyház teljes életét kell élnie. Az egyház egyetlen lényeges tevékenysége sem hiányozhatik, sem nem szünetelhet egyetlen gyülekezetben sem. Isten a külső eseményekké! jónak látta felszámolni azt a nyilván helytelen gyakorlatot, mikor az egyház lényeges funkcióit országos szerveknek adtuk albérletbe. Ha a megkeresztelt gyermekekkel való foglalkozás lé- nyegszerűen szerves része az egyházi szolgálatnak, aminthogy az, akkor az ifjúsági munkát a gyülekezetnek kell elvégeznie, S ha pl. a diakónia is szerves munkája az egyháznak, aminthogy az, hiszen Krisztus testének nemcsak szája van, hanem keze is, akkor diakó- niát kell folytania minden egyes gyülekezetnek. Mindez nem akar independeniizmus- ra, különcködésre és szétesésre buzdítani. Az ekklésiak összessége Krisztus teste. Összetartoznak, „mert egy a test, egy a Lélek, egy az Ür, egy g hit, egy a kereszíség, egy az Isten és mindnyájatokban munkálkodik*. Ef. 4, 4—6. Pál apostol, aki nem egyházat, hanem gyülekezeteket alapított, milyen gonddal ügyelt arra, hogy Krisztus teste részekre ne szaggattassék, hanem hogy a gyülekezetek maradjanak egyek a hitben és szeretetben. Meghagyja a ko- lossébeli gyülekezetnek, hogy „mikor fe'olvastatik nálatok e levél, cselekedjetek meg, hogy a laodiceaiak gyülekezetében is tel olvastassák és hogy a Eaodiceábóf átveendő levelet ti is felolvassátok*. Kol. 4, 16. S mennyire igyekezett' a gyülekezetekben ébren tartant az egymás iránti köteles szeretet felelősségét. Amikor hálával erplékezünk arra, hpgy Pál apostol által a Szentlélek 1900 évvel ezelőtt alapította az első európai ekk'ésiát és Luther hűséges megállása ál'íal ezelőtt 430 évvel Wormshan ledöntötte az ekklésia fölé nőtt tiarás bálványt, kérem az anyaszentegyház Urát, hogy ajándékozzon ennek a világnak élő gyüleikezeteket, amelyekben az eccles'a militans a kereszt árnyékában is áldással végezhesse a só, kovász és gyertya szolgálatát, mindaddig, míg Jézus Krisztus, aki önmagát adta a szeretett ékklésíáért, — Ef. 5, 25. 27. — önmaga e!é állíthatja dicsőségben az ekklésiák összességét, a teljes an yaszeníegyházat, szeplő és sö- mörgözés néükül. A továbbiakban, de még ugyancsak a jelentés bevezetőjében szólott a püspök az egyjiúz egyik legjellegzetesebb szolgálatáról, a békéltetés szolgálatáról. Itt többek között" ezeket mondotta: ... Amikor az egyház az Istennel való. Krisztusban lett békesség szolgálatát jól végzi, nem keli attól félnie, hogy valami elvont, tűi világi dolgot műve!, mert közvetve ezzel a függőleges békéltetéssel végzi a vízszintes békéltetés legjobb szolgálatát is. Hiszen az emberi békesség gyökere az Istennel való békesség és az Istennel való békesség gyümölcse az embeberrel való békesség. Rosszul magyaráznánk a bibliai békességet, ha kihagynánk belőle az Isten békességét, de akkor is, ha kihagynánk belőle az ember békességét. A karácsonyi angyal elsősorban nyilván arról a békességről szólt, amelyre Isten indult Krisztusban az ember iránt, de a karácsonyi angyal híradásában nyilván benne van Korea békessége is. Ezért az egyház népi gyökérte- lenítheti a békességet azzal, hogy elválasztja Istentől és az üdvösségtől, de viszont az egyház nem gyömölcstclenítheti a békességet azzal, hogy elválasztja az embertől és a mindennapi eseményektől. Az egyháznak tehát a békéért folyó komoly ef Készítésben elöl kell, járnia,.. < A dnnáninneni egyházkerület an- gnsztns IS- és 14-kén tartotta 1951. évi közgyűlését; a közgyűlésről következő számunkban írunk. Az állam folyósította az evangélikus egyház lelkészeinek az új, felemelt kongruát Az Állami Egyházügyi Hivatal azt a tájékoztatást adta egyházunk vezetőinek, hogy a protestáns egyházak papsága számára ugyanolyan mértékű állami fizetést folyósított, mint a római katolikus papság számára s ezt ugyancsak 1951 május t -tői kezdve kiutalta. Lelkészeink s különösen a kis gyülekezetek lelkészei nagy örömmel és hálával fogadták ezt a hírt, mely létalapjukat biztosítja. A Magyar Népköztársaság kormánya ezzel az újabb megértő és nagyvonalú intézkedéssel jelét adta annak, hogy egyházaink papságának munkáját elismeri s gyülekezeteinknek segítségül akar lenni az egy« házíenntaríásban. Az új állami kon-' grua nem érinti a lelkészek helyi javadalmát s ez még további hálára indítja gyülekezeteinket. Egyházunk az egy« házi munka ezen újabb támogatásának láttán a biztonságnak még erősebb érzései között végzi odaadó szolgálatát népünk között. Bereczky Alber! lemondott az Egyházak Világtanácsának , nemzetközi Bizottsági tagságáról A Genf meUetti RoMeban most ülésezett a protestáns Egyházak " Világ- tanácsa úgynevezett . Nemzetközi Ügyekkel Foglalkozó Bizottsága, amelynek Bereczky Albert református püspök is tagja. A bizottság ülésén jelentést fogadtak el a Világtanácsnak a béke megóvása ügyében eddig kifejteti tevékenységéről. A határozattal szemben Bereczky Albert rámutatott, hogy a Világtanácsnak a koreai kérdésben Torontóban hozott múlt évi nyilatkozata lényegileg'egyoldalú állásfoglalás volt a nyugati politikai érdekeltségek mellett, ellene a magyar protés- tána egyházak bejelentették tiltakozásukat és követeltek, hogy ez-Egyházak Világtanácsa foglaljon állást a népi Kínának az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. való felvétele mellett és Németország újra fel légy vérzésé ellen. Minthogy a. bizottság amerikai befolyás alatt álló többsége nem vette fi* gye'embe a magyar protestáns egyhá« zak követelését, Bereczky Aibert be« jelentette, hogy nem tekinti többé magát a Világtanács Nemzetközi Ügyekkel Foglalkozó Bizottsága tagjának és pusztán mint megfigyelő vesz részt a további tanácskozásokon. A bizottság ezután határozatot for gadott el a béke ügyében. Ebben kijelenti, hogy a Világtanács továbbra is mindent meg fog fenni a világfeszült-' ség enyhítése és a harmadik világhá« ború megakadályozása érdekében. El« ítél minden olyan tervet, amely pre- , ventív háborút céloz és kárhoztatja at atombomba használatát is támadó célokra. A nemzetközi bizottság tárgyalásait után megkezdődtek és most folynak á központi bizottság ülései. (ET.) Hewlett Johnson Magyarországon Az Evangélikus Élet már hírt adott arról, hogy Magyarországon tartózkodik Hewlett Johnson canferbury-i érseki helynök, a Béke Viíágtanács tagja és a Sztálinról elnevezett békedíj kitüntetettje. Hírt adtunk arról is, hogy Johnson érseki helynököt Dezséry László püspök fogadta a magyar határon az Országos Béketanács képviseletében s ö kísérte (kétnapos balatoni kőrútján is. Hazánk kitűnő vendége időközben meglátogatta a jelentősebb magyar városokat, köztük Sopront is, ahol az evangélikus templom megtekintése közben a soproni karnagy: Szentgyörgyi Kálmán rövid hangversenyt is adott tiszteieíére. Johnson dékán nagy elismeréssel szóit soproni templomunk építészeti értékéről. Meglátogatta az érseki helynök Dunapén- telét is, ahoi . különösen kiemelte a magyar népi demokráciának ezt a teremtő nagyvonalúságát és a jövőért hozott -nagyszabású áldozatait, melyek egy ilyen újtípusú, hatalmas, szocialista város felépítéséhez szükségesek. A canterbury-i érseki helynök magyarországi látogatásának számunkra kimagasló eseménye volt" az az ebéd, amit tiszteletére az Állami Egyházügyi Hivatal rendezett s melyen a protestáns egyházak vézető képviselői, találkozhattak vele. Az ebéd a hármashafár- hegyi kilátó éttermében folyt !e s azon többek között részt vett Dr. Reök Iván egyetemes felügyelő, Groó Gyula egyetemes főtitkár, az egyetemes egyház képviseletében; Dr Vető Lajos és Dezséry László püspökök, a . református egyetemes konvení képviseletében Kiss Roland világi elnök, Péter János püspök s rajtuk kívül a református, evangélikus és unitárius egyház több képviselője. Ebéd közben Péter János réiormáius püspök üdvözölte a magyar protestáns egyházak nevében Johnson érseki helynököt és többek között a következőket mondotta: „A magyar protestáns egyházak tisztelettel és elismeréssel. varrnak érseki helyijük úr iránt, aki a Sztálinról elnevezett békedíj kitüntetettje. Tudatában vagyunk annak a hősies munkának, amit ön és Nagy-Britannia más békeharcosai a számukra adott helyzethez képest ösz- szehásonlíthataliánul nehezebb körülmények között folytatnák az emberiség békéjéért. Az érseki helynök magatartása és ozerepe a békéért való küzdelemben bátorítást ad annak e magyar papságnak, mely a legkülönbözőbb felekezetekben egyértelműen, az egész emberiségéit érzett felelősségből és hazájához való hűségben a béke mellett áll. Az érseki helynök úrnak módja volt most Magyarországon új érveket találni az építő béke megvé- delmezésének nagy feladatához.“ Hewlett Johnson többek knzlítl a következőket mondta: „A békéért való küzdelem Angliában új lendületet vett és különösen a szak- szervezeti munkásság és az egyetemi diákság magatartása válik mind határozattabbá a béke ügyében. Anglia egyetemein sorra kapom a meghívásokat a keleteurópai országokról való beszámolók és a béke ügyében való bizonyságtétel alkalmaiként. A diákság az egyetemeken kéi-három órás előadásaimat ezres tömegekben hallgatja a legnagyobb rokonszenv mellett és mind erősebb az öntudatuk abban, hogy az újabb imperialista háborúval szembeszegüljenek. Persze az én előadásaimat a kapitalista kézben lévő sajtó nem tudósítja kellőképpen. Ezek az újságok hallgatnak s legfeljebb olyan megjegyzéseimet közük, melyeket ők „furcsának“ vagy „bolondosnak“ tartanak. Az angol közönség azonban ezeken a „furcsa megjegyzéseimen“ keresztül is ablakot kap arra, hogy betekintsen a világnak abba a keleti felébe, melyben az emberiség jólétének békéjét készítik. Megállapítom, hogy a béke ügye az, amely a római katolikus és a protestáns papságot szerte a világon egymás mellé tudta állítani a legfeszültebb egyházpolitikai helyzetek ellenére is. Ez bizonyítja a béke erőinek hatalmas erkölcsi alapját. Nyugat-Európában a béke elleni utolsó nagy fegyver, amit latba akarnak vetni, a világ keleti országaiban folyó „vallásellenes fejlődés“. Ezt az utolsó fegyvert üti ki a kezükből az a sok bizonyíték, amit a kelejeurópai országokból arranézve lehet szerezni, hogy milyen kölcsönös jóakarattal igyekeznek úgy állami, mint egyházi részről ezekben az országokban a vallásos erők és a politikai erők együttműködésére. Ebből a szempontból örülök nagyon annak, hogy a magyar protestantizmus és a magyar katolicizmuá képviselőivel találkozhattam, templomaikban járhattam és intézményeiket megismerhettem.“ Johnson érseki helynök a magyar és külföldi sajtó képviselői számára sajtófogadást tartott a Kultúrkapcsola- tok Intézetében. Mihályfi Ernő nép« művelésügyi minísz terhe’ y ott es üdvözlése után többek közt a következőket mondta: „Arra a kérdésre, hogyan látom a béke megvédésének lehetőségeit,' ezt felelem: mivel minden viszályhoz ketten kellenek, a béke megőrzésének legjobb biztosítékát abban látom, hogy a Kelet országaiban megvan a szilárd békeakarat.* A sajtófogadáson egyébként az. ér« seki helynök fontos nyilatkozatot tett arranézve, hogy a nyugati sajtó milyen irányzatosan hallgat mindarról, ami a Kelet országaiban a fejlődést mutattja. Hosszú összefoglalót adott arról, hogy viszont az angliai szakszervezetek egymásután hoznak igen jelentős hetáro« zatokat, melyek mind azt célozzák,' hogy Anglia változtassa meg külpolitikáját. Az angol külpolitikai fordulat« nak a béke érdekében való előkészítése ma az angol kisemberek feladata, mely minden nap több eredményt mutat. Hew’ett Johnson augusztus 14-éh délelőtt hagyta el Magyarországot. A1 protestáns egyházak megbízásából Dezséry László, evangélikus püspök búcsúzhatta öt a margitszigeti Nagyszállóban. Többek között a következő« két mondta: Érséki halynök úr, vigye ef annak hírét és bizonyítékait hazájába és a nyugati országokba, hogy hazánk minden polgára a békéért küzd és a békében reménykedik. Ifjúságunkat békére neveljük. Vigye el annak is hírét, hogy a felszabadulás óta ez ar ország a békés építő- munka áldásait élvezi és él van szánva arra, hogv békés építő tér-- veit végre is ha ft ia, hogy ezek által biztosítsa dolgozóinak jólétét. Vigye el annak is hírét, hogv a magyar keresztyénség nem kétséges, kedlk a felől, hogy Jézus Krisztus« nak engedelmeskedik akkor, amikor a békéért való világküzdelemben egész szervezeti és szellemi erejével részt vesz^
