Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)

1951-07-29 / 30. szám

t EVANGÉLIKUS ÉLET DR. MAKRAI SÁNDOR volt református püspök meghalt GYÜLEKEZETI HÍREK «Aki nékem szolgál, en­gem kövessen; és ahol én va­gyok, ott lesz az én szolgám is; és aki nékem szolgál, megbecsüli azt az Atya.» János ev. 12:26. A Magyarországi Református Egy­ház Egyetemes Konventje, a Tiszán­túli Református Egyháhzkerület és a Debreceni Teológiai Akadémia, Is­tennek mindig bölcs és irgalmas vég­zésében alázatosan megnyugodva jer lenti, hoigy DR. MAKRAI SÁNDOR volt püspök, az Egyetemes Konvent és Zsinat missziói elő­adója, egyházkerületi tanács- bíró, a Debreceni Teológiai Akadémia professzora 1951. július 19-én, 61 éves ko­rában, hosszú betegség próba­tételei után az ő Urához költö­zött. ' < Egész élete az ő mindig szol­gáló életét másokért odaálclozó Urának követése volt. Isten­adta kivételes képességeit, hívő és engedelmes igyekezettel szentelte oda magyar reformá­tus * anyaszehtegyházunknak. Hálaadással őrizzük életének és szolgálatának drága és meg­becsülésre méltó örökségét- és benne azt az alázatos útmuta­tást, amellyel egyházunk és egész népünk megújuló életé­nek Istentől adott alkalmát fölismerte és hü szívvel ' szol­gálta. Porrészeit 1951. július 23-án délután A órakor helyezzük el ' a budapesti Kerepesi-úti teme­tőben. «Tudjuk, hogy azoknak, akik Istent szeretik, minden ja­vukra van». * 'V-'f! "iEgyházunk tnély , migrat'd üléssel ■értesült Makkal ■ -Sándor volt refor­mátus püspök haláláról és a refor­mátus egyház veszteségében oszto­zik. Makkéi Sánd'or a mi egyházunk népét is tanította s fáradhatatlan élete példaképpen áll a magyar pro­testantizmus előtt. Amikon a refor­mátus egyháznak innen is kifejezzük egyházunk részvétét; s bizonyságot teszünk a Feltámadás Urába vetett hitünkrről, idézzük Makkal Sándor volt püspöknek a református egyete­mes konvent és zsinat missziói elő­adójának utolsó missziói jelentésé­ből az alábbiakat. Makkai Sándor ezen néhány sora egyben mélyen be­levilágít a református egyház életé­ben tanácsoló hatásúvá vált «Tesvtéíi Izénet» jelentőségébe is. A Testvéri Izenet 1950. decemberén adták ki a református egyház vezetői s benne a református egyház mai hitvallását és magatartásának elvi megalapozását adják. 1 ­«A Testvéri Izenet» az Isten leckéjének bűnbánattal és hálaadással való megszivlelése '«Az 1950. év missziói életét a. múlt évi Missziói Szabályzat életbelépte­tése osztja két részre. A Szabályren­delet életbeléptelése előtt a missziói munkák a múlt évi missziói jelentés­ben ismertetett módokon és keretek között folytak. Az év második felé­ben megkezdődött és folytatódott a Szabályzat által kijelölt úton yaló szervezkedés. Nagyrészt ezekből szűrődött lé a missziói irányítás és tanácsolás ed­digi legfontosabb, mondhatjuk, tör­téneti jelentőségű dokumentuma, püspökeink és fögondnokaink, kará­csonyi Testvéri Izenete. Ez az izenet a világos tanítást és útmutatást adott a Missziói Szabályrendelet keretei­nek élettel való meglöltésére s most már a lelkipásztorokon, presbitériu­mokon, missziói bizottságokon és a felügyelő egyházi hatóságokon van a felelősség súlya; hogy azt a hit enge­delmességével és a szeretet szolgáló készségével meg is tegyék. A «Tesvtéri Izenet» Döntő jelentőségű tanítása az, hogy missziói szolgálatunk nem zár- kózhatik el népünk ügyeitől, amely* lyel egyházunkat az Ür évszázadok óta egybe szerkesztette. Ez az elzárkó­zás az a kisértés, amely a lelki ébre­dést, a bibliai tanítást, a lelki gondo­zást, a diakóniát s ezáltal -magát a gyülekezeti életet a «hívőség» cég­jele alatt lélektani és teológiai érte­lemben szektáskodássá nyomorit- hatja. Nem figyelmeztetése a fistvéri Izenetnek az, hogy az igazi, evangé­liumi misszió szorosan összefüggvén az országépítés és új társadalomalko­tás nagy feladataival, melyeket csak a földi békesség megőrzésével és meg- védelmezésével lehet elvégezni, az egyház lelki megújulásának ügye el­választhatatlanul egy a világ békes­sége megvédelmezésének ügyével is, tehát a béke szolgálata a misszió valóságos gyakorlati dolga és fel­adata. Egyház és közösség A Testvéri Izenetnek, missziói szempontból kétségtelenül legjelentő­sebb tanítása az egyház és a közösség viszonyának megmagyarázása: «min­dig több gyülekezet váljék, mind tel­jesebben a hívők közösségévé». E sze­rint a közösség a folyton teljesedő gyülekezetnek nem valamelyik meg­állítható és körülhatárolható köre, magva; külön testecske a testben, ha­nem «a közösség az egyház éleiének megnyilvánulása». Ebből világosan következik; begy a közösség «nem a hívő emberek tár­sasága, mert ez az egyház, hanem az élő egyház funkciója», vagyis éppen ez a funkció mutatja, hogy van-e egyház, gyülekezet, amely tényleg él. A gyülekezeten belül ezért nem lehet egyeseket befogadó, másokat kizáró zárt közösség, mert az egyenesen az élő test trombózisát jelentené, a vér­keringést elzáró vérrőgöt, holott a kö­zösség éppen a vérkeringés a testben. A gyakorlat A Testvéri Izenetnek ebből a misz- sziói látásából következik az, amire gyakorlatilag nem lehet eléggé fel­hívni a misszió munkásainak figyel­mét, hogy t. 1. csak funkcionáló, azaz szolgáló közösségről szabad beszél­nünk, mert az, hogy a- gyülekezet közösség-e, egyedül szolgáló mivol­tából állapíható meg. Ezért fontos az Izenetnek az a tanítása, hogy a koinoniát a. gyülekezet egésze végezze. Az Izenet szerint a közösség szol­gálata «mindenki» felé irányul. Ez az igazság oldja fel és leszi végképpen leheletlennó a közösség zártságúi. A záriközösség a minősített tagok belső önépüiésére irányul, kifelé pedig ítél­kezéssé válik. Elkerülhetetlenül job­ban fogja szerelni és gondozni a ma­ga állal minősített «hívőket», mint a kívülvaló gyöngéket, erőtleneket, a «mindenkit». Ü. n. missziója a maga minősítő ítéletét teszi a szerelet mér­tékévé. A szolgálat útja A Tesvéri Izenetben kinyílik a szol­gáló közösség missziójának útja a konkrét gyülekezeten, sőt a népegy­ház keretein túl, az egész világ felé. Isten célját csak az a misszió szol­gálhatja, amelyik nem a maga mér­tékeit,- rokonszenvél, tetszését, önsze- retetét akarja a világra átvinni és on­nan visszanyerni, hanem alázatosan és boldogan tanúsítja Annak szere- tetét, aki nem kárhoztatni, hanem szolgálni és megtartani jött a világba. Végre igen nagyjelentőségű tanítása a Testvéri Izenetnek az, hogy az egész missziói munkának és a gyüle­kezeti közösségi szolgálatnak célját az istentiszteleti közösség megvalósításá­ban mutatja meg. Ezzel az egyháznak Isten által adott célját és feladatát világítja meg mind a gyülekezet, mind a világ felé. Még nem mérhetjük föl adatsze­rűén, hogy ennek az irányító taní­tásnak milyen gyakorlati eredményei mutatkoznak egyházunk gyülekeze­teinek életében és tudjuk azt .is, hogy az igazi eredmények nem máról-hol­napra jelentkeznek, de máris látjuk és tapasztaljuk, hogy ez a tanítás nevezetes fordulópontot jelent egyhá­zunk missziói szolgálatának törléne-^ lében. Ennek jeleit, a beérkezett és a továbbiakban ismertetendő m'ssziói jelentések is felmulatják. ★ Makkai, Sándor nemrég súlyos mű­téten esett át, a protestáns egyházi alkalmazottak Betesda-kórházában. Lábadozott már, amikor üidő és has- hártyagyulladás, majd pedig tüdő- embólia végzett vele. Közvetlen sze­rettei sorában gyászolja fia, Makkai László dr., a kvalitásos új gondolkodó is. A július 23-i végtisztességen, amely a fővárosban, a Kerepesi-temetőben volt. Bereczky Albert és Péter János püspökök végezték a1 szent szolgálatot, s a Debreceni Teológiai Akadémia ne­vében Pákozdy László dr. professzor vett búcsút... Evangélikus egyházunk részéről Groó Gyula egyetemes főtitkár és Karner Károly dr. teológiai akadémiai dékán volt jelen. A reformátusok nagy, megrendült családját Kiss Ro­land főgondnok-elnök vezette. SzéífeQyzetek A magyar katolikus püspöki kar július harmadiki ülésén hűségnyilat­kozatot tett a Magyar Népköztársaság mellett. Ebben mondották ki, «hogy a magyar államot, a magyar Népköz- társaságot szerdett hazánknak ismer­jük, törvényeit megtartjuk». E nyilat­kozat szellemében határozta el magát a katolikus püspöki kar, hogy leteszi pz esküt a magyar Népköztársaság alkotmányára és kormányára. A ma­gyar katolikus püspöiu kar erről az elhatározásáról értesítette a Magyar Köztársaság Elnöki Tanácsát, amely szombat délelőttre tűzte ki az eskü­tétel időpontját. Az eskütétel alkal­mával Czapik Gyula egri érsek beszé­det mondott, amelyben a többi kö­zött a következőket jelentette ki: — Isten parancsára a katolikus hitnek elve, hogy annak az állam­nak, amelyben élünk; kötelesség- teljesítő polgárai legyünk, annak tör­vényeit megtartsuk és betartassuk, mert ezek Isten törvényeinek meg­tagadására nem köteleznek. — A Magyar Népköztársaság iránti hűség ünnepélyes esküjével kifeje­zésre kívántuk juttatni szívből jövő elhatározásunkat, hogy minden erőnk­kel támogatni' fogjuk népünk és ál­lamunk építő munkáját, a hatalmas alkotásokat, amelyek országunk fel- emelkedését és jólétét szolgálják. Tá­mogatni fogjuk népünk és államunk békepolitikáját, amely hazánk biz­tonságát és nyugodt fejlődését őrzi. — Ugyanakkor, amikor szeretett- hazánknak, a Magyar Népköztársa­ságnak, kötelességteljesítő polgárai akarunk lenni, a katolikus egyháznak is hitét megvallva, fegyelmét tartva, hűségünkben meg nem rendülve épí­tünk és támaszkodunk hazánk alkot­mányának szabad vallásgyakorlást biztosító törvényére. — Amikor Így hazánk és egyhá­zunk hűségében dolgozunk, reméljük, hogy munkánkból mindkettőre áldás, békesség és siker származik, amely­re tisztünkhöz híven a Magasságbeli áldását kérjük. Az egri ércek Beszédére Rónai Sán­dor. az Elnöki Tanács elnöke vála­szolt. — A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa helyesléssel fogadta a római katolikus püspököknek és helynököknek azt az elhatározását, hogy felesküsznek a Magyar Népköz- társaság alkotmányára. Az eskü letéte­lét - komoly kezdő lépésnek tekintjük és reméljük, hogy mint előbb az alsó- papság, most már a Püspöki Kar tel­tekben is megmutatkozó hűséggel fogja szolgálni szeretett bazárjai, építő népünket és a béke megvédésé­nek nagy ügyét. A beszédek elhangzása után a Püspöki Kar tagjai aláírták az eskü szövegét. i ★ A Központi Statisztikai Hivatal jelen­tést tett közzé a felemelt ötéves terv második évének negyedévi teljesí­téséről. Ebben a jelentésben részletesen ismertetik azokat a nagy eredménye­ket, amelyet az ország ipara, mező- gazdasága az elmúlt második negyed­év során elért. Felsorolja azokat a nagyarányú beruházásokat, amelyeket az ország gazdasági és kulturális éle­tének sikerült megvalósítani. Nagyje­lentőségű a jelentésnek az a része, amelyben bejelentik, hogy a gyár­iparban és az épííó’iparban foglalkoz­tatottak száma 100.000 főve! szapo­rodott. Az ipari tanulók száma 8000 fővel, az átképzésüké 6500 fővel növe­kedett. Igen fontos eredménye az ország életének, hogy az 1950/51 -es eszten­dőben 36.000 tanulóval több vizsgá­zott az általános iskolákban, mint az előző tanévben, a középiskolákban vizs­gázónak száma 19.3 százalékkal ernel- deít és elérte a 92.000 főt, ami 1937Ű38- as tanévhez viszonyítva 75 százalékos ugrást jelent. A kulturális színvonal emelkedését mutatja az. hogy az 1951’. II. negyed­évében kiadott művek száma több, mint a kétszerese a múlt év hasonló szaka­szában kiadott művek számának.' A tervidőszakban 400 új könyvtár nyílt- meg. Ágoston püspök imája „Magadénak teremtettél Uram! S a mi szívünk ugyan Nem nyugszik meg addig Legyen óh, bármilyen — Míg Benned el nem pihen!.. „Vallomások” („Confessiones”) Latinból fordította: Andhráás Béla Tiszteit Olvasóink! Mai számunkhoz az „Evangélikus Elet” befizető lapját mellékeltük és kérjük, hogy előfizetőink újítsák meg, illetőleg küldjék be a hátralékos elő­fizetési díjakat. Kérelem Munaktársainkhoz! Kérjük Munkatársainkat, hogy csak géppel írott kéziratokat küldjenek és az írásnál a ritka sorokat használják. Az „Evangélikus Élet” szerkesztősége és kiadóhivatala, Következő vasárnap 1951. július 29. Szentháromság ünnepe utáni 10. va­sárnap. Ige: I. Kor. 12:1—11., Lukács 19:41-48, Liturgikus szín: Zöld. Miskolc. Bensőséges, szép ünnepély kereté­ben iktatta be a hegyaljai Egyházme­gye Elnöksége a miskolci ev. Egy­házközség július 10-én meghívás útján választott lelkészét, dr. Welszer Elek miskolci vt. lelkészt és július 8-án egyhangúan választott felügyelőjét: Király Lajos főerdőmérnököt. Az ün­nepélyes ■beiktatás d. e. 10 órakor kez­dődött a virágdíszbeöltözött ősi temp­lomban, melyet teljesen megtöltött a hívek serege. A 236-ik ének el­hangzása ■ után Smid István h. lel­kész-esperes úrvacsorát osztott az új lelkésznek és felügyelőnek. Az úr- vacsoraosztáa. megható jelenete alatt az énekkar »Az Urnák bárányára” kezdetű éneket énekelte. Ezután Mo- ravesik Sándor hegyaljai esperes mon­dotta el beiktató beszédét Máté ev. 9. R. 37—38 és 10. R. 5—6 verse alap­ján. Eskü után a jelenlévő lelkészek, ú. m. Moravcsik Sándor esperes, Smid István adminisztrétor-esperesleJkész, Turmezei Sándor esperes-lelkész, Solti Károly abaújszántói, Abafiy Gyula hernádvécséi, Bujdosó György és dr. Szikszai Zoltán miskolci lelkészek, valamint Nagy József, Cseh József, Fodor Lajos és liosvay Ferenc mis­kolci ref. lelkész megáldottak a beik­tatott lelkészt. A beiktatás után Megyer Lajos lel­készed mély érzéssel énekelte el a 82. sz. énekét. (Uram im mindent hoztík). Az ének elhangzása után dr. Welszer Elek tartotta meg beköszöntő beszé­dét Rcm. 9. R. 16. verse alapján. A beiktatást díszközgyűlés követte, ahol Király Lajos egyházfelügyelő megtartotta beköszöntő beszédét. Ez­után következtek az üdvözlések. Elő­ször Margócsy Emil egyházkerület! felügyelő üdvözölte a beiktatott lel­készt és felügyelőt. Üdvöz’etéí nem­csak a maga és .egyházkerülete nevé­ben’tette meg, hanem Enyedi Andor, ref. püspök és egyházkerülete megbí­zásából is. Külön kiemelte még azt, hogy Vető Lajos püspök külföldi útja miatt nem jöhetett el a beiktatásra. A hegyaljai egyházmegye nevében Recht József egyházmegyei felügyelő, Marcsek János ózdi ev. lelkész viszont az ev. lelkész! kar és gyámintézet nevében. A miskolci ref. egyházak ne­vében Nagy József és liosvay Ferenc lelkészek, a görög-katolikus egyház nevében Kozma János g. k. lelkész, Rívó János presbiter az aliánszhoe tartozó felekezetek nevében, Baum- garten Emil. az izr. hitközség nevében mondottak üdvözletét. Turmezei Sán­dor esperes-lelkész az arnóti artikulá- ris egvház nevében. Pazar Béla. egy­ház felügyelő. a diósgyőri egyház ■ ne­vében, Abaffv Gyula, a hernádvécsei egyház nevében üdvözölte a lelkészt és felügyc'őt. A miskolci egvház nevében Smid István adminisztrátor-lelkész és Gyu­rii Sámuel egyházgondnok. Ferenczy Mihályné és Bodnár Bernné, Varga Zoltán. Bodnár Gréti, Szlabeczky Pál üdvözölték. A díszközgyűlés után az egyház, -különösen a nők áldozatkészségéből szeretetvendégség volt az egyház ta­nácstermében. A szeretetvendégség ulán az egyháztanács ünnepélyes ta­nácsülést tartott Moravc.s«k esneres és R»cht egyházmegyei felügyelő elnök­letével. VESZPRÉM A Veszprémi Egyházmegye évi ren­des közgyűlését júl. 5-re, Pápára hívta össze az elnökség: Hering János espe­res és Mihályi Sándor felügyelő. A megelőző nap délelőttjén az egyház- megyei lelkész! munkaközösség volt együtt, az esperes elnökletével. A reg­geli istentiszteleten Kakas József dab- ronyi lelkész osztott Úrvacsorát, Moli-. trisz János kemeneseaijai esperes és Nagy István ostffyasszonyfaí lelkész vendégként jöttek el, hogy tájékozó­dást szerezzenek az egyházmegyei egy­házfegyelmi, illetve egyház védelmi sza­bályrendelet életbelépésének eredmé­nyeiről. Beszámoló hangzott el az egy­házmegyei lelkészi munkaközösség „Bakonyvidéki” és „Somlóvidéki” köré­nek egy évi munkájáról, a lekészse- gélyező mozgalomról, az egyházmegye teológus-ösztöndíjáról, szó esett az Egyet. Nyugdíjintézet nagyon fontos dolgainak felkarolásáról. A két lelkészi munkakör a soproni továbbképző teo­lógus konferenciára Dombi László ví. lelkészt és Szakái Árpád 6. lelkészt küldte ki, költségeik vállalásával. Dombi László alapos előadásban számolt be a teológus-konferencián hallottakról. Dom­bi László.' esperesi megbízás folytán a „Somlóvidéki” kör helyettesítő vezetője, á ,Bakonyvidéki” kör helyettesítő ve­zetésére pedig Hódi Pál lajoskomáromi lelkész kapott esperesi megbízást. Délután az egyházmegye különféle bizottságai tanácskoztak: a vallásiam, be'missziói bizottság, a Gyámintézet, a Számvevőszék, a véleményező bizott­ság, az elírni presbitérium. A Gyáminté­zet elnöke,. Molnár Gyula bakony­szombathelyi lelkész arról számolt hé: hogy e gyülekezetek idei gyűjtésének összege több, mint 11.000 forint, a múlt évinél 3000 íoripttaí több. öt gyüleke­zetben egy létekre 1 forintnál több ado­mány, a többi gyülekezetben átlag egy lélekre 40 fillér adomány esik. Az est} gyámkifézeti istentiszteleten Szent-t yörgyi Ferenc bpkon yszen ti ászlói lei­ész mondott alkalmi igehirdetést. Magát a közgyűlést reggeli megnyitó istentisztelet vezette be, oltári Igét ol­vasott és imádkozott Ihász Mihály tb. esperes, egyházmegyei főjegyző. Az esperesi jelentést minden gyülekezet sokszorosított V®'dányban megkapta, ezért az esperes csak a fontos része­ket emelte ki belőle. Az egyházmegye 27 anya-, 26 leány- és 21 fiókgyüleke­zetében, 72 rendezett és 95 kisebb szór­ványban 25.798 lelket lehetett kimu-, tani. Az összes igahallgatási alkalmaik száma 7838 volt, lálkipászíori látogatá­sok száma a belegek látogatásával együtt 4242; Úrvacsorával élt 13.374 egyháztag. Evangelizáció 30 gyüleke­zetben volt. Az esperesi jelentés aján­lotta a vasárnap kora délutáni helyett a vasárnap esti istentiszteletek és min­den hónap első vasárnapján az Úrva­csora bevezetését. , A káníorkérdés a gyakorlatban lassarekint magától meg­oldódik: lelkésznek, diakonisszák, ön­ként vállakozó lányok és ifjak orgo­náinak. Gyülekezeteink a 2000 forintos egyházmegyei teológiai ösztöndíjon le­iül 10.105 forint értékű adományt és perselypénzt juttattak szupplikáció ré­vén a Teológiai Ootthonnák, Az espe­res összesen 35 esperesi utat végzett, különféle szolgálatokkal, ezek közül hat ú. n. „hivatalos” egyházlátogatás volt. Mátis Károly nagyalásonyi lelkész nyu­galomba vonult, utóda Nagy Gyula vt. lelkész lett. E'.búcsúztatiá az eseperesi jelentés és a közgyűlés Takács Elek tb. főesperest, aki 46 évi lelkészkedés, 35 évi esperesi szolgálat után f. é. akt. I-vel vonul nyugalomba. Ihász Mihály tb. esperes, egyházmegyei főjegyzői tisztségéről közeli nyugalomba vonu­lása miatt lemondott, utóda lett dr. Bányai Béla várpalotai lelkész, eddigi aljegyző. Új aljegyző lett Dombi László vt. lelkész, Sokoray Bálint háníai lel­kész törvényszéki bíró lett. Csendes vasárnap Répcelakon. Az augusztus 5-i csendes vasárnapon Répcelakon Scholz László budapesti lelkész szolgál. A Dunáninneni Egyházkerület konfe­renciái. Aug. 9—12. Gyermekbibliakör veze­tők konferenciája TordascÄ Aug. 15— 17. Kerületi konferencia Foton. Aug. 19—26. Szórvány gyermekek hitmé- lyí'íő konferenciája Balassagyarmaton. Aug. 19—22. Gyecmekbibiiakör veze­tők konferenciája Balassagyarmaton.' Aug. 24—26. Körzeti konferencia Oroszlányban. Aug. 28—30. Pap.nék evangelizációja Bokodon. A dunáninneni egyházkerület közgyűlése. A dunáninneni egyházkerület 1951. évi közgyüíését augusztus 14-én az egyetemes egyház imatermében tartja. A közgyűlési meghívót Szabó József kerületi püspök és Mády Zoltán, egy­házkerületi felügyelő írták alá. A köz­gyűlés elnöki értekezlettel kezdődik. A tárgysorozaton harminchét pont szerepel. A közgyűlést kedden, augusz­tus 15-én úrvacsoraosztás fejezi be, amelyet Molnár Gyula tb. esperes, esztergomi lelkész végez. Figyelem! A Fébé meghirdetett pilisligeti kon­ferenciái közül csók a következők tar­tatnak meg: Július 28—augusztus 2-ig férfikonferencia, augusztus 4—9-ig asszonykonferencia, augusztus 18— 23-ig leánykonferencia. — Elmarad te­hát a fiúkonferencia (augusztus , 11 — 16-ig) és a második asszonykonferencia (augusztus 25—30-ig). Csendesnapok Nagytarcsán. Az Evangélikus Egyetemes Egyház Iszákosmentő Missziója folyó hó 29-én vasárnap egéáz napon csendesnapot tart 9 Nagytarcsán az Iszékosmentő Misszió otthonában. Szeretettel .hívjuk csendesnapunkra fez iszékoeság szenve­délyében megkötözött, valamint Misz­tikánk iránt érdeklődő testvéreinket. Közös indulás a keleti p. u. melletti HÉV. megállótól 6.50-kor, visszaérke­zés Budapestre; 8.20-kor. A pestmegyci Felsőegyházmegye közgyűlése Blatniczkv Pál egyházmegyei II. fel­ügyelő és Biázy Lajos esperes aláírásá­val egybehívták a pestmegyei evangé­likus felsőegyházmegye közgyűlését július 29-re, délután 16.30 percre, a gödöllői egyházközség templomába. A közgyűlének 13 napirendi pontja van. Győr. Győri Evangélikus Diakonissza Anyaház Missziói Intézetében (Pé­terífy S.-u. 5.) aug. 2—4. Gyermek« bibliakörvezetői konferencia, aug. 12. Ifjúsági csendesvafárnap, aug. 19. Gyülekezeti vasárnap-ot tartanak, me-' lyekre az éredkelődőket — előzetes bee jelentés alapján —> «zeretefctel várják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents