Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)

1951-07-08 / 27. szám

Német üzenet egyházunk népéhez a magyar rádióban D. dr. Thadden Trieglaff, evan­gélikus lelkész, Niemöller munka­társa, a Hitfer-eltenes német egy­házi harcok idején, aki a július 11-én Berlinben kezdődő országos német evangélikus egyházi gyű­lés elnöke lesz, üzenetet intézett a Magyar Népköztársaság evan­gélikus keresztyénéihez is. Az or­szágos német egyházi gyűlésen dr. Vető Lajos püspök is részt vesz s kérésünkre a magyar rádió ezt az üzenetet rövidhullámú adá­saiban közvetítette, a múlt va­sárnapi evangélikus vallásos fél­órában pedig Gádor András püs­pöki titkár ismertette. Az üzenet igy hangzik: „Mint a Német Evangélikus Egy­háznap elnöke, a földkerekség vala­mennyi keresztyénjével együtt a ma­gyar népi köztársaságbeli evangélikus testvéreket és nővéreket « köszön­tőm. örülök, hogy már kez«n!>en van. Vető püspök úr' igenlése Budapestről, mely szerint a püspök úr a berlini Egyháznapon részt fog venni, ezév júliusában. Nehéz és felelősségteljes a feladat, melyet a Német Evangélikus Nagy­gyűlés 1951-ben, Berlinben maga elé tűzött. „Mégiscsak testvérek va­gyunk" jelszóval, politikai szükség és szétszaggatottság gyújtópontjában, vé­leménykülönbségek és hatalmi igények között Jézus - Krisztus gyülekezetének egységéről . akarimjí, . .tanúvallomást tenni. ... 1 Bárcsak minden: keresztyén — kü­lönösképpen az evangélikusok — szí­véből kérné az Isten áldását e vállal­kozásra, mely. a meghasonlott világ középponjába -a., krisztusi szeretetet állítja. Kérem az önök részvételét, ez annyira szükséges. A béke megmara­dásáért aggódó' nyugtalan világ már sokszbr nézett félő gonddal Berlinre, amikor a különböző viiághatalmakíöl megszállott város felett sötét, vihar­felhők tornyosultak. Jelenleg Berlin nem áll annyira az érdeklődés homlok­terében. , Másutt »nagyobb veszélyek fe­nyegetik e pillanatban, a látszat sze­rint két, nagy táborra szakadt népeket. S az emberiség mintegy lenyűgözve tekint mindig újra és újra az ilyen veszélypontokra, tűzfészkekre, íé’ve, hogy ott egyszer majd minden béke­reménykedése összeomlik. Nem lenne-e jobb, ha a helyett, hogy mindig a baljós dolgokra merednénk, melyek csak megfélem­lítenek, a világ olyan helyeire néz­nénk, ahol üdvös de reményteljes dolgok történnek, ahol olyan erők műkődnek, melyek a politikai szét­tagoltság határain ígéretteljesen átnyúlnak? Nem az a döntő jö- vőnkre nézve, ami rombol és meg­semmisít, nem a gyűlölet, hanem az, ami felépít és megújít: a sze­retet. Ezért az az esemény, mely ez év nyarán Németországban, Ber­linben végbemegy, talán az egész világ számára rendkívüli jelentő­ségű. Ä Németországi Evangélikus Egy­ház legnagyobb laikus, organizációja, a német Evangélikus Egyházi Nagygyű­lés, Istenbe vetett bizalommal, nem habozott összehívni politikaiiag szét­vágott, , de hitben egységes híveit ezév július II— 15-ig, Berlinbe. Százezrek, kik részint a keleti, részint a nyugati világban élnek, fognak Berlinben' ösz- ez-egyu.ni, hogy közős megbeszélése­ken foglalkozzanak a mai világ és a mai ember szükségleteivel, s hogy mindenek előtt testvériségükkel és a világ minden keresztyénének testvéri­ségével foglalkozzanak, közös, hitval­lással megvallván az Or Krisztust, akitől minden segedelem jő. Helyzetük az egymással vetélkedő földi hatalmak és nézetek között ki- mondhatatanui nehéz, a kísértések és támadások kimondhatatlanul nagyok. De mi reméljük, hogy ezeket leküz- dik, hogy megmenekülünk ez idők fájdalmától és félelmétől. A keresztre nézünk hívő bizalommal, egyedül ettől függ a megváltás. Amit a Német Evangélikus Nagy­gyűlés Berlinben szándékol, az semmi- esetre sem politikai vállalkozás. Ezt, mint felelős vezető és elnök kifejezet­ten mondhatom és mondom. De mivel Jézus Krisztus minden nép fiait, mindenféle 6zármazásúakat az i Isten útjára és ezzel egymáshoz hívja, szilárd bizakodásunk,' hogy az ö üze­netéből a kibékülés lehetősége is új erőt nyer. Az 5 békessége, amely magasabb- rendű, mint minden észszerűség, ha az emberek helyesen értelmezik, képes még lehetetlennek látszó utakat is jár­hatóvá, tenni és. így a fö'di békességnek is, melyet a világ annyira óhajt, ér­vényt szerezni. Ml, akik ezt * nagy keresztyén gyűlést * világ e szorongatott helyén egybehívtuk és felelősséget hordozunk ennek a gyűlésnek si­keréért, vagy balsikeréért, vala­mennyi keresztyén testvérünket kérjük, minden országhan és konti­nensen: ne csak a föld ama pont­jaira nézzetek, ahc^ a gyűlölet mun­kálkodik, ahol aggódást és félel- metkettő harcot vívnák, hanem nézzetek egyszer oda is, ahol valódi béke tetteivel fáradoznak. Nézzetek' július napjaiban Berlin felé és Imádkozzatok velünk, Hogy az elmélkedés és igehirdetés jó sikerüljön nekünk, s hogy az emberiség a mai politikai szaka­dáson innen is, túl Is, jól érte­süljön az üzenetről: Az CJr a mi testvérünk, Ö általa valamennyien testvérek vagyunk!” Eddig a német evangélikusok üzenete. Má, magyar evangélikusok Méretettél gondolunk ebből az al­kalomból Luther német egyházára és erre a nagyjelentőségű gyűlés­re Isten áldását kívánjuk! Készülj az Ige hallgatására! Szentháromság utáni 7. vasárnap: Márk 3:1-9. Az első keresztyének számára na­gyon drága lehetett ez a történet, mert mind a négy evangélium megemlékezik róla. Olvasták. Megértették. Hitükben — Krisztus hűségükben — erőt nyertek ebből az Igéből» Megtanulták, hogy az 5 uruk velük érző úr, aki szánakozó, féltő szeretettel figyeli, életüket. Gondja van rájuk. A lelkűkre is, testükre is. * Isten Igéje örök. MSndig igaz. Min­dig érvényes. Ebben a Szentigében ma is, most is azt jelenti meg Isten nekünk, hogy Jézus' Krisztussal valók, a benne hívők ma sincsenek egyedül. Krisztusnak ma is, most is gondja van ránk. Szabad nekünk és lehet nekünk Ben­ne bizakodni. Teljesen Egészen. Min­den körülmények között. ffiszed-é ezt? * En hiszem. Ért mindezeket megta­pasztaltam. Az életem csupa csoda. Minden nap .újra. Minden csoda benne. Nem érdemiem. Hogyan' is érdemel- - hetném. És ö mégis így cselekszik vetem. Megrendítő, döhbentes ez a jóság. Kegyelmes kegyelem, melybe sokszor belerendülök, Hihetetlen. És mégis va­lóság. Meglátható, megfogható az életemben, a napjaimban. Meg tudom mutatni. Bizonyítani tudom őket. * Az • Krisztus, aki elhagyta az eget, aki szenvedett, vért hullatott, meghalt értük, hogy . üdvösségünk, örök óletünk icgyen, hogyne tenne meg mindent miértünk. Menj hozzá! ;/> Olyan jó vele fenni. A kezében fenni. Ráhagyatkozni. Németh Géza Bibliával » Verőfényes délutánon Ablak mellett a nagy könyvvel csend­ben ülve, Előtted majd búvócskázik, Majd meg táncol az írás öreg betűje. Am a szeltem csak beárad, Be, lelkedbe, míg a pajzán betűt nézed... Szél ingatja a virágot, Mégis szedi, gyűjti a méh rajt' a mézet. Góbi Imre A budapesti egyházmegye közgyűlése Szokatlanul népes közgyűlést tar­tott az ország legnagyobb lélekszá­mú egyházmegyéje, a budapesti. Kö­kény Lajos egyházfelügyelő megnyi tója után, Kemény Lajos esperes me­legen jidvözölte Dezséry László bá­nyakerületi püspököt püspöki szolgá­latának egyéves fordulója alkalmával, majd egyórás jelentésében számolt be az egyházmegye é’etéről, mun­kájáról s az egyházközségek szerte­ágazó szolgálatáról. Néhány mondat ide kívánkozik: — ...Számok bizonyítják, hogy az igehirdetési alkalmak és a Bib­liával való foglalkozás alkalmai nem csökkentek, ami a valásszabadság gyakorlati értelmezése szempontjá­ból elsőrendű fontosságú és örö­münknek kell kifejezést adni azon, hogy az egyezmény megtartása a kérdés szempontjából kifogástalan. — ... Érdekes megállapítani azt, hogy az országos jellegű és elsősor­ban ébresztő konferenciákon való részvétel igen megnövekedett a pes­ti és a peremvárosi gyülekezetek tagjai között. Az istentiszteletek, bibliaérák, vallása ö&szejövetelek, közöttük konferenciák és evangelizá- ciók tekintetében is hálásan ismer­jük el az államkormányzat egyez­ményt megtartó intézkedéseit. Az egyház és állam szétválasztásának kimondása tehát nem változtatott az előbb kötött egyezmény pontjain.-. — ... Az 1950. évben egyházme­gyénk gyülekezetei offertóriumok és egyéni segélyezések címén 16.135 forintot juttattak lelkészképzésre s ezzel a többi egyházmegyék között az első helyet foglaltuk el. A közgyűlés során következő új tisztségeket töltötték , be: pénztáros Péter Lajos, ellenőr Záhony János, egyházi főjegyző Sokoray Károly, egyházi iegvző Koren Emil, törvény- széki bíró dr. Jtirmay Zsigmond, Krizsán Endre, presbiter Sommer Gyula. A pestújhelyi fiókegyházköz­ség számára a közgyűlés utat nyi­tott az anyásodáshoz. Az egyházmegyei gyámintézet is ülést tartott Tomcsányi László lel­kész elnökletével, aki beszámolt ar­ról, hogy a gyámintézet gyűjtése következtében a bevételek megket­tőződtek. Húsz János utolsó levele Minden protestáns tndia, ki volt Húsz János. 1415. július 6-án Kotistanzban máglyán éget­ték el a tiszta erkölcs és hivő keresztyénség mártírját. De a tűzben csak Húsz János teste hamvadt el. Eszméi tovább éltet­ték a nemzetet s egész Európát, amely éppen eme eszmék révén jutott tovább a fejlődés útján, a reformációhoz és mindahhoz, ami a reformációval együtt járt, A forrongás hullámai futottak vé­gig hazánkon is. Budai Nagy Antal erdélyi parasztfelkelése, az évtizedeken át hullámzó felvi­déki, dunántúli és délvidéki eret­nek-mozgalmak a néppel együtt­érző és együttjáró értelmiségünk nem egy vonatkozásban éppen a huszitizmus hatása alatt cseleke­dett. A magyarok és csehek közt a 15. század e nevezetes évtize­deiben jó eszmecsere és egyetér­tés szövődött épp e forradalmian tájékozódó értelmiség révén. Húsz a népből érkezett, a nép nyelvén beszélt és egyszerű igaz­ságokat állított a körmönfont hazugságokkal szemben. Húsz nemcsak a papok és nem-papok egyenlőségét hirdette, de az általános társadalmi egyenlőség­re is rávezette a cseheket■ Nem­csak a bűnbocsánati kalmárko­dást ostorozta, nemcsak elítélte a papság lesieti életét, hanem megmondta, hogy bárki a vilá­gon csak erkölcsi tulajdonsá­gokért méltó a tiszteletre. Egy tiszta élet makulátlanságával _ és az igazság halhatatlanságá­val lépett a tűzbe. Halála előtt irta Híres leveleit ’ Csehország­ba, a börtönből. E tévéiek mutat­ják a legjobban, ki volt Húsz János. E levelek közül lefordi- t(fiiam őcseh nyelvből az itt kö­vetkező legnevezetesebbet. Ez a Konst anzb ól 1415, június 10-én kelt lévél az utolsó üzenet a ha­zának és a népnek, búcsú és testamentum egyszerre s azt hi­szem, emberi dokumentumnak is nevezetes. Szalatnal Rezső «Húsz János mester. Istennek bi- zodalrnas szolgája, minden hív eseti­nek, ki az Or Istent szereti és szeret­ni fogja, ezúton küldi fohászát, en­gedje meg az Ür Isten, hogy ke­gyelmében lakozzatok és meghalja­tok s a mennyei boldogságban mind­örökké megmaradjatok, ámen. Hív és Istennek tetsző urak, gaz­dagok és szegények! Kérlek és figyelmeztetlek mind­nyájatokat. az Ür Istennek engedel­meskedjetek. az ö szavát dicsérjé­tek és szívesen hallgassátok és telje­sítsétek Kérlek, tartsátok magatokat Isten igazságához, melyet Isten tör­vénye szerint írtam, valamint a szentek beszédei alapján hirdettem és megírtam. Ügyszintén kérem, ha bárki tőlem prédikációban vagy ma­gánbeszélgetésben valamit is hallott legyen az isteni Igazság ellen, vagy írtam, legyen valahol is ilyet — ami, Istenben bízva, nem történt meg — attól óvakodjék. Ugyancsak kérem, ha volt aki látta könnyelmű szoká­somat akár szóban, akár cselekedet­ben, ahhoz ne tartsa magát,, hanem kérje értem Istent bocsássa meg nekem mindezeket. Kérem, a jő ma- gátartású papokat szeressétek, di­csérjétek és tiszteljétek, különöskép­pen azokat, akik Isién igéje szerint cselekednek is. Kérem, őrizkedjék mindenki a csalárd emberektől, fő­ként a becstelen papoktól, kikről azt mondja az Üdvözítő, hogy juhoknak ruhájában járnak, belül azonban ragadozó farkasok. | Kérem az urakat, bánjanak a sze­gényekkel kegyesen és intézzék ügyeiket igazság szerint Kérem a polgárokat üzleteiket vezessék igazságosan- Kérem az iparosokat, vezessék híven a munkájukat és úgy élvezzék annak gyümölcseit. Kérem a cselédeket -hogy uraikat és úrnői­ket híven szolgálják. Kérem mind a magisztereket hogy tisztességben élvén, tanítványaikat híven tanítsák, elsőben arra, hogy Istent szeressék, az ő dicsőségére tanuljanak, vala­mint a köz hasznára és önnön üd­vösségükre, de sobsem a fösvény­ségért sent pedig világi dicsőség kedvéért. Kérem az egyetemi hall­gatókat és a többi tanulókat is, hogy magisztereiknek minden jóban enge­delmeskedjenek és kövessék őket, valamint hogy Isten dicséretére, önnön máguk és minden ember üd­vösségére szorgalmasan tanuljanak. Kérek ezután együttesen minden­kit, tudjátok meg, hogy köszönettel tartoztok emez uraknak: Dubábéli, másként Lesnói Vencel úrnak, Chlum- béli János úrnak, Plumlovi Henrik úrnak, 7.ajiec Vilmos úrnak, Myska úrnak és más uraknak Csehország­ból és Morvaországból, valamint hív uraknak a lengyel királyságból. Le­gyetek irántuk hálával igyekezetük­ért, mivelhogy ők, mint Isten ügyé­nek bátor védelmezői és az igazság megsegítői gyakran szembeszállottak a teljes zsinattal, meg akarván azt győzni és közbeszóltak kiszabadítá­somért, különösen Dubábéli Vencel úr és Chlumbéli János úr, akiknek higyjétek el mindazt, amit majd el­mondanak, minthogy részt vettek az ülésen, amikor én válaszoltam né­hány napon keresztül, ök tudják, kik voltak azok a csehek, akik sok­féle és becstelen váddal illettek, s tudják, mint kiabált rám az egész zsinat, s mit mondtam én és mit kö­veteltek ők tőlem. Kérlek ugyancsak, kérjétek Ür Is­tent- király ő kegyelméért, a római és cseh királyért, meg a királynénk­ért és az urakért, hogy a jó Ür Is­ten velük és veletek lakozzék kegye­lemben most és annak utána mind­örökre, ámen, írtam e levelet börtönben, bilin­csekben, holnapra várván halálra ítéltetéseniet, de teljes reménység­ben lévén az Istennel, hogy az is­teni igazságtól el ne tántorodjatok és a tévtanokat, melyeket hamis ta­nuk olvastak rám, esküvel meg ne erősítsem. Hogy pedig az Ür Isten miként bá­nik kegyesen velem és miként van velem e különös kísértések köze­pette. megtudjátok, ha majd az Is­tennél örömben és jni ő segedelmé­vel találkozunk. Jeromos mesterről, én kedves ta­nítványomról, csak azt hallom, sú­lyos fogságban van, halálát várva, miként jó magam is. s ő a hitért, melyet bátran mutatott volt a cse­heknek. fis csehek voltak azok, leg­kegyetlenebb ellenségeink, akik más ellenségek kezére s a börtönre jut­tattak minket. Kérem, kérjétek szá­mukra Isten bocsánatát. Azonkívül különösen is kérlek benneteket, prágaiak, legyetek sze­rető gonddal a betlémi kápolna iránt, amíg az Ür Isten kívánja, hogy ben­ne Isten igéjét hirdessék. E hely miatt dühödott meg a sátán s ellene gerjesztette a papok és kanonokok seregét, mert észre­vette, hogy királyságának ott immáron vége szakadt. Hiszem, hogy az Ür Isten e helyet megóvja akarata szerint és nagyobb győzel­met arat benne másokkal, mint ami­nőt aratott általam, haszontalan ál­tal. Kérem továbbá, szeressétek egy­mást, ne engedjétek, hogy a jó em­bereket erőszakkal elnyomják s fe­gyétek lehetővé az igazság érvénye­sülését mindenki számára. E levelet é.itszaka küldöm, Szent! Vitus napja előtti hétfőn, egy jó né­met által». Én mit tettein? Egy gyülekezetben . így • panaszko­dott valaki-a papnak: — Harminc év ófa vagyok szorgal­mas tagja ennek a gyülekezetnek, dp amikor az elmúlt hetekben kórházban feküdtem, alig látogatott meg híveink közül valaki is. Mindenki megfeledke­zett rólam. — Barátom — szólt a lelkész — ez alatt s harminc év alatt te hány beteg hittestvéredet látogattad meg? — Hm. Erről az oldalról valóban nem gondoltam végig a kérdést —« lián gzott a válasz. Vannak emberek, akik ismerik a hitet és vannak, akik hisznek, * Kaj Műnk

Next

/
Thumbnails
Contents