Evangélikus Élet, 1950 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1950-01-08 / 2. szám

2 Evangélikus Élei Az egyik Back-fiúi Philips Em Beethoven előfutára Bométin Boland írja Bach fiairól. „Itt nem középszerű emberekről van szó, akik azial akarják a figyelmün­kéi magúkra vonni, hogy ők egy nagy ember fiai. Johann Sebastian Buch fiai maguk is nagy művészek, akik­től a történelem megtagadta azl a rangot, ami jár nekik. Átmeneti kor­szakban éltek és feláldozok őket azok kedvéért, aki elődeik vagy utódaik voltak. Philip Emanuel Bach jóval megelőzte korát. Kevesen értették meg. Vincent d’lndy Beethoven egyik közret.en előfutárának iarlja. Jo­hann í.hiríian Bach sem kisebb nála: benne nem Beethoven, hanem Mozart jelentkezik.“ Bach négy fia lett zenész: Wil­helm vnedemimn, Philipp Emanuel, Georg Bernhard és Johann Chri­stoph, ezek közül talán Philipp Ema­nuel Bach a legjelentősebb. * 750-ben még Haendel és Johann Sebastian ßacn éltek és működtek Németországban, ugyancsak Gluck és Philipp Emmanuel bach is. Mégis mint egykorú „utazó zenetörténész“ Burney írja: az olasz zene befolyása egyre erősebb letl. Charles Burney 1/ili-ban megjelent könyve helyszíni impressziók alapján érdekes képet fest a Bach-fiúkról és a német zene akkori helyzetéről általában. 17liö-ban II. Frigyes megostromol­ta Drezdát és szisztematikusan el- pusz ítoíta a várost. Emlékművek, templomok, szobrok, paloták, kertek pusztultak el. Szászországot lerom­bolták és biztosnak látszott, hogy hosszú ideig nem játszik majd szere­pet a német művészet történe.ében. A hangszeres művészeket szétrobban­totta a vihar, az európaszer.e híres csoport tagjai szétszóródtak Európa különböző városaiba. A nyomor álta­lános volt. Az a zenész, akit nem bocsátottak el, nem kapott fizetést. Egy szánalmas komikus operán kí­vül nem volt más színjáték Drezdá­ban, mint a nyomor — írja: Burney. Ebben az időben az olasz művé­szet legerősebb fellegvárai Bécs, München és Rajna-parti városok vol­tak. • Burney szerint Kölnben Lucchesi karmester, egy Toscanában nevezetes komponista vezényelt. Darmstadtban Vivaldi „udvari hegedűművész“ mű­ködött. Mannheimben olasz opera- színház játszott, amelynek nagyobb művészi személyzete volt, mint a lon­doninak és a párisinak együttvéve. Az olasz stílus metropolisa azonban Bécs volt, itt „uralkodott“ Metasta- sio udvari költő, akinek számos ope­raszövegét dolgozták fel a legjobb komponisták. Volt olyan műve, amely tíz különböző szerzőt foglalkoztatott. Mit ír a krónikás Philipp Erná­iméiról a „berlini“ Bachról? 1740 és 1767 között élt Berlinben mint II. Frigyes kamarazenésze és cembalo- kísérője. A szabadabb szellemek sor­ra megszökjek Berlinből, ahoi II Frigyes zsarnoksága alatt vergődtek a művészek. Burney leírása szerin! A Vie Protestant című svájci lap egyik legutóbbi számában Allian­ce reformé» mondiale sur trois con- tinels cím alatt egy cikk jelent meg, amelyben három kontinens protestán­sai számának örvendetes emelkedésé­ről számol be. A spanyolországi hírek is nagyon biztatóak. Madridban szeptemberben tárgyalt a protestáns szynodns. Az egyházi gyűléseken a protestánsok sokszor tiltakoztak a katolikus egy­ház türelmetlensége ellen. Újabban nagyszámú fiatalság csatlakozott az evangélikus egyházhoz. Portugáliában most nyílt meg az első protestáns teológia, bár csak 12 hallgatója van és egy nagyon sze­rény épületben nyert elhelyezést, de bála a brazíliai protestánsok támoga­Bach olyan szegény, hogy nem tud változtatni a sorsán. Az uralkodó a karmester mögött állott és a legki­sebb részletkérdésekbe is beavatko­zott. Az operában ugyanolyan fegyel­met akart tartani, mini a csatatéren és ha az olasz énekes tovább tartott ki egy hangot, vagy bármi más leg­csekélyebb változtatást eszközölt, akkor szabályos parancsban utasítot­ta a társulatot rendre és felszólította az olaszokat, hogy tartsák magukat az előírt kótákhoz. „A zene — írja Burney — egyál­talán nem fejlődik és még sokáig így áll majd egyhelyben, mert Őfel­sége a művészeknek éppenolyan ke­vés szabadságot enged, mint a polgá­roknak.“ II, Frigyes fuvolavirtúóz is volt és Philipp Emmanuel Bachnak előírás- szerű feladata, hogy a királyt cem- balon kísérje. A kritikusok nem mer­ték a király ízlését bírálni és csak egymással civakodtak. Valamennyien hivatalos pozíciókat töltőitek be, így Mnrpurg zenekritikus egyben — a haditanács tagja is volt. Philipp Emmanuel Bach tehát valósággal fellé'.ekzei, amikor távoz­hatott Berlinből. A hétéves háború amúgyis lehütö'te II. Frigyes dilet­táns zenei ambícióit és így Bach fel­mentését kérte, 1767-ben végre bú­csút mondhatott Berlinnek és Ham­burgban Telemann utódjaként mint vezető egyházi karnagy működik lovább. Itt vendégszere et, melegség és szabadság fogadja és ha műveit nem is értik meg, szívesebben békiil meg az értetlenséggel, mint a kényszerrel, amely Berlinban olyan kínossá tette éveit. Burney maga Philipp Emmanuel Bachot tartja a legnagyobb Bachnak. . Nehéz volna megmondani“ — írja, hogyan alakította ki stílusát- Apja volt egyetlen tanítómestere, mégsem ezt a stílust folytatja — csodálkozik. A „berlini“ Bach rengeteg zongo­raművet komponált: összesen 210 szólóművét ismerjük, 52 koncertet számos szonátát írt és ha egyházi zenéje nem is túl jelentős, bizonyos, hogy ezen a téren is nagyon termé­keny volt: 22 passzió, több kantá'a, két oratórium maradt utána. Dalai szárazak mint a berlini iskola dal­termése általában. Müvei között rengeteg a váratlan lálomásszerű felvillanás, rengeteg a félbenmaradt részlet, sok a befeje- ze'lenség. Nem kedvelte a szigorú többszólamúságot, el akar fordulni a barokkstílustól, A jövőbe tekint, a nagy romantikusok felé, akik egy­kor mesterüknek vallják majd. A ..berlini“ vagy másnéven „hamtftirgi“ Bach. 1788 december 14-én halt meg Hamburgban. Somogyi Vilmos * Az „Evangélikus Élet előfizetői és barátai február és március hónapok­ban Bach-hangvcrsenyeket rendeznek. A műsort részieteken a következő szá­munkban ismertetjük. fásának, a portugál egyház fejlődése nagyon biztató. Dél-Amerikában az evangélikusok még a nyáron konferenciát tartottak és megállapították, hogy Latin-Ame- rikában a protestánsok száma a 12 államban megtizennyolcszorozódott. Mexikóban 1925-ben 31.000 protes­táns volt, ma számuk 265.000. Cubá- ban 16.000 a protestánsok száma, ez idő alatt 264.000 lélekre gyarapodott. Brazíliában 1925-ben csak 70.000 protestáns volt, ma a számuk 1,600.000. Dél-Amerika 12 államában 150.000 protestáns lélekszámú 25 év alatt 2,723.000 lélekre nőtt. Szóval a dél- amerikai államokban a protestánsok száma megtizennyolcszorozódott. Bibliai alapfogalmak Világ Az Újszövetség eredeti görög nyelve itt is gazdagabb, mint a magyar for­dítás. Megint két görög Kifejezést fordít a magyar világ-gal. Az első- „ajón“ eredetileg hosszú időt, idő­szakot jelent. A magyar fordításban néha: „eleitől fogva“ (Lukács 1,70; Csel. 3.21.), „öröktőlfogva“ (I. Kor. 2, 7.) „örökké“ (Ján. 6, 51:8, 35; I. Péter 1, 25.1. Tagadóíag így is fordítják: „soha“ (Máté 21, 19; Márk 3, 29; Ján. 4, 14; 8, 51). Kissé ál- vili értelemben jelenti az idő folyá­sának egy szakaszát, egy világkor- szakoi. Ilyen értelemben az „e világ“ .az Újszövetségben sokszor azt je­lenti; „a mi időnk“, vagyis az a da­rabja Isten idejének, «mi a terem­téstől a világ végéig, ®z ítéi'et nap­jáig tart. Ilyen értelemben Máté 12, 32:13, 22-ben a világ kifejezést le­helne fordítani egyszerűen hétköz­napokkal is. Lukács 16, 8; 20, 34- ben pedig ennek a világkorszaknak a fiairól, vagyis a most élő embe­rekről van szó. Miután ez a világ el bukott, bűnös világ, tehát lehet azt mondani, hogy ura az ördög (II. Kor. 4, 4; I. Kor. 2, 6) se világ ha- ta’masságai a gonosz lelkek, s így általában ez az egész világkorszak a gonosz jegyében áll. (Gal. 1, 4.) Ezzel a világkorsz ikkal szemben áll ' az az eljövendő világkorszak (Máté 12, 32, slb.), amely Jézus Krisztus születésével voltaképpen már elkezdődött s az ö dicsőséges visszajövetelével jut ni jd teljességre s akkor fog majd ez a mostani vég­leg befejeződni. Világ tehát Újszövetségi értelem­ben nem annyira helyet jelent, mint inkább időt, a mostani a bűnbeesés és Jézus visszajövetele közé eső idő­szakot. A másiik újszövetségi kifejezés, amit a magyar biblia világgal fordít, a t,Kozmosz“. Eredetileg annyit je­lent, mint dísz (ebből lett a kozme­tika) s általában- jelenti mind'zt, ami van, az egész teremtett világot (Ján. 17, 5; Máté 13, 35; I. Kor. 3, 22; Csel. 17, 24 stb.). Közelebbről jelenti az egész földkerekséget, vagyis a mi föl­dünket, amelyen élünk (Márk 14, 9). így érlhető, hogy Ábrahám a világ, ti. a föld örököse (Róma 4, 13). Ez a teremtett világ, vagyis a fö’d összes lakóival egyiit, Isten szereiété- nek tárgya (Ján. 3, 16). Ehhez jött el az Atyától Jézus, hogy az egész világot megváltsa (Ján. 6, 14; 1, 9. stb.). Különösen János evangéliuma beszél sokat Jézusnak a világba való eljöveteléről és arról, hogy a világ, vagyis az emberiség, közelebbről Jé­zus kortársai hogyan fogadták őt. (Ján. 18, 36; 13, 1; 4, 42; Máté 18, 7; 5, 14). Ennek a világnak igazi Ura már most is Jézus, az ördög cs:k bi­torolja uralmát; ez azonban csak az ítéletkor lesz nyilvánvalóvá. (Jel. 11, 15.) Különösen Pálnál és Jánosnál a . „világ“ kifejezés hasonlóan a „test"- hez fl bűnbeeseit, Istentől elfordult emberiség, teremtettség megjelölése. Ilyen összefüggésekben mindig m:nt .,e világ“ szerepel, (Ján. 8, 23; 12, 25; í. Kor. 3, 19. slb.) így érthetők a gyakori apostoli intelmek, hogy n ke­resztyén ember őrizkedjék a világtól. (I. Ján. 5, 18—19, stb.) Hogy ez nem valami világtól való kolostori elvo­nulást jelent, azt mulatja Jézus fő­papi imájának kérése is. (Ján. 17, 14—16.) Hiszen Isten megváltó mun­kájának színtere is éppen a világ. Jézus tanítványai tudták, hegy amíg csak Uruk vissza nem jő, ebben a vi­lágkorszakban kell élniök és hilüket itt kel! megbizonyítaniuk. Ezt a bib­liai tanítást a világról a reformáció újította fel’, amely a hívőket a világ­ban való szolgálatra küldte. A szere­tetnek ez a szolgálata az, amivel ma is minden keresztyén ember adós en­nek az egész teremtett világnak, nö­vénynek, állatnak és minden ember­társának, Groó Gyula az Evangélikus Élet megjelenik minden pénteken! A hivő embert meg lehet ismerni a nézéséből, a dolgokhoz és az em­berekhez való viszonyából, akár be­szél, akár hallgat. Meg lehet ismerni azonnal, hogy valaki a Krisztus ne­vében megy e együtt ezzel a világgal az 0 zászlaja alatt, vagy csak mellé- hes okokból menekül ctz egghciz sán- cai mögé. De ezt nemcsak az egyes emberről, hanem a gyülekezetekről is meg lehet állapítani. Egyének és gyülekezetek a hit ke- próbáján megyünk át. Az el- világiasodott egyház nem állhat meg. Helyesen állapítja meg a marxizmus, hogy az emberi „vallás“ elpusztul az új szociáiista társadalomban, mert az csak a gazdasági és termelési viszo­nyok visszatükröződése. A mi vallá­sosságunkban sok minden csak holt —- esetleg szép —- tradíció. Vagy pe­dig a mi teljességgel emberi érde­künk és kívánságunk megnyilvánu­lása. A Krisztus egyházára mindig reátapad egy csomó emberi vallásos­ság, amely nélkülözi Istent. Van úgy­is, hogy a Krisztus egyháza szinte fuldoktlk az efajta vallásosság terhe alatt. Jönnek történelmi idők, ami­kor az igazi egyház kénytelen ke­mény harcot folytatni ezzel az üres, durva, zavaros vallásossággal szem­ben. Elmondhatjuk, hogy az egyház igazi harca mindig a saját falai kö­zött játszódott le, mikor tagjai egész sereg kis oltárt és bálványt csem­pésztek falai közzé és az igaz Isten oltára már nem is látszik a ködös pogány gondolatok felhőjében. Ebben a kérdésben a protestáns egyházak nem kisebb veszedelmek között élnek, mint a római egyház. Vannak protestáns oltárok és bálvá­nyok is és láthatatlan voltuk nem ke­vésbé veszedelmes. Az elpogányoso- dott keresztyénség a mai kor nagy nyomását nem fogja kibírni. Az a nagy kérdésünk, hogy gyülekezeteink­ben hogyan hajtsuk végre a nagy tisztogatást, hogyan engedjük temp­lomainkon úgy átáramlani a tisztitó szelet, hogy kisöpörjön minden bál­ványt és minden pókhálót. Azokat a pogány bálványokat, amelyek szívünket és gyülekezetein­ket bemocskolták, nem fogjuk tudni megmenteni semmiféle pompás tár­gyalásokkal, vagy „prófétai“ protes­tánsokkal. Nem menthetjük meg őket sem politikai ügyeskedéssel, sem hamis remények ébrentartásá­val. Olyan történelmi korszakba lép­tünk, amely a vallásosság minden hamis aranyozását lemarja. Ne fe­lejtsük cl, hogy olyan „vallásosság­ról“ van szó, amely kimerül a „val­lásellenes harc elleni ellenállásban“ s amely a viharokban és változások­ban nem állhat helyt Van azonban az egyházban valami, amely az idők minden változásában megáll. A hamis vallásosságot, a po­gány bálványokat, a vallásos pókhá­lókat és csecsebecséket leleplezi és le­győzi a világ. A hit szentélyében azonban a mi Urunk ,a megfeszített és feltámadott Jézus Krisztus él Igé­jében és Szentlelke által. Néki adatott minden hatalom égen és földön. Ha presbitereink és elöljáróink tudni fog­ják, hogy kinek hittek és kire lá­maszkod halnak, ha a rájuk bízott lel­keket valóban az élet kenyerével fog­ják táplálni, ha igehirdetőink nem a világesemények meddő kommentálá­sával és hiú remények éleszlésévet foglalkoznak, ha pásztori szolgálatu­kat valóban Krisztus követeiként fog­ják elvégezni, akkor nem kell tarta­mok a jövőtől. Az igaz egyháznak mindenestül reá kell épülnie Krisztusra, a fun- dámentumra. A reá épült lelki házai nem fogják elsodorni szelek és vi­harok. j. L. Hromadka prágai teol. tanár. hatástalan maradt. Elmondta valaki, hogy fiatal egye­temi hallgató korában egy nagyon kegyes asszonynál kapott szállást, aki igen sok gondot fordított arra, hogy benne a hitet erősítse. Gyak­ran tett előtte bizonyságot Krisztus­ról, hívogatta bibliaórákra, háziáhí­tatot tartott naponta. Egy véletlenül ellesett pillanatban azt is megtudta, hogy az asszony gyakran imádkozik érte. Mindez azonban teljesen hatás­talan maradt őreá nézve,, mert hal­lotta naponta azt is, hogy milyen nyersen és szeretetlenül beszélt az asszony a takarítónővel. Gyülekezeti hírek Az Országos Bethlen Gábor Szövet­ség elnökét dr. Szabó Sándort felke­reste a Szövetség tisztikara az új esz­tendő alkalmából. Dr. Gyimesy Ká­roly a Szövetség ökumenikus szak­osztályának ev. társelnöke a Szövet­ség tisztikara, a szakosztályok és az országos választmány nevében s egy­ben dr. Beök Iván ev. egyetemes fel­ügyelőnek és mint az Országos Lut­her Szövetség elnökének nevében is üdvözölte dr. Szabó Sándort. Szavai­ban rámutatott arra az értékes mun­kára, melyet még Söderblom ev. up- salai érsek kezdeményezte ökumeni­kus szolgálat terén, az éppen ebből a célból megalakult Belhlen Gábor Szö­vetség Magyarországon a közös pro­testáns ökumenia terén kezdett és mindezidcig végezett. Dr. Szabó Sándor elnök rámuta­tott arra a feladatra, melyet a Szö­vetség személyes közösségei és a pro­testáns ökumenia szolgálatává,1 a Szö­vetségben létesült közös protestáns front eredményes munkája révén a protestáns egyházaknak a protestáns ökumenia szolgálatában folytatniok kell. * Az egyetemes imahét záróáhitata a fasori református templomban január 8-án vasárnap este 6 órakor van. A záróáhitaton a Magyarországi Evan­gélikus Egyház egyetemes felügyelője Dr. Beök Iván sebészföorvos lart evangélizáló eőadást; „A hívők egy­sége Krisztusban“ címen, utána pe dig Bereczky Albert református püs­pök tart evangélizáló előadást. Postaláda A pesti egyházmegye egyik lelkészétől kaptuk ezt a levelet: „Kötelességemnek érzem, hogy há­lás köszönetemet ezúttal is kifejez­zem Egytemes Felügyelő Úrnak a konferencián elhangzott előadásokért. Minden egyes előadásból értékes gon­dolatok fakadtak ... Jólleső érzés volt megtapasztalni testvéri együttlétben, hogy e vangé 1 i kiW any asz ení egyházunk buzgó munkásai fáradhatatlanul vég­zik az építés nehéz munkáját, mely­nek gyümölcsét élvezhetjük a jöven­dőben. Kívánatos a lelkészi konfe­renciák megtartása ilyen szellem­ben ...“ FIGYELMEZTETÉS! Az egyetemes tanügyi bizottság je­lentése alapján a püspöki értekezlet megbízásából felhívom a vallástanl- tás munkájában dolgozó minden lel­kész és óraadó figyelmét arra, hogy az 1949150. iskolai évben az evangé­likus valástanításban kizárólag azo­kat a vallástanítási könyveket szabad használni, amelyeken úgy a magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter­nek, mint a magyarországi evangéli­kus egyetemes egyháznak 1949. évi keltezésű engedélyezési száma van. Vonatkozik ez Dr. Luther Márton Kiskátéjára is, amelyből szintén csak az 1949. évi engedélyezéssel ellátott kiadás használható. Ezzel kapcsolatban nyomatékosan felhívom a vallástanítást végző és az azt ellenőrző testvérek figyelmét arra is, hogy minden osztályban csakis a kijelölt tananyag tanítható. A folyó tanévben tehát az általános iskolák /.—//., valamint III.—IV. osztályában bibliai történetek, az V.—VI. osztály­ban STBECK Laura: Az üdvösség álja, a VII.—Vili. osztályban Groó Gyula: Hitünk c. tankönyve, a közép­es középfokú iskolákban pedig az I.—II. osztályban Dombi László: A Biblia, és a III.—/V'. osztályban Bottá István: Keresztyén hit és élet c. tankönyve használandó. Kemény Lajos az egyet. t. ü. biz. elnöke Dél-Ámerikában 25 év alott a 150.000 protestáns száma 2,273.000-re emelkedett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents