Evangélikus Élet, 1950 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1950-04-23 / 17. szám
3 IvnngéHhus Éle* Uiabb naw hékesyülés 71^ Budapesten 1950 április 18-án a „Megvédjük ih békét“ mozgalom Orsz. Tanácsa a Zeneművészeti Főiskola nagytermében hatalmas békegyűlést tartott, melyen ismertették a béke hívei Világ- kongresszusa állandó bizottságának 111. (stokholmi) ülésének határozatait, (ezekről már beszámoltunk) és azoknak végrehajtására tettek javaslatokat. A békegyűlés elnöke Apró Antal volt, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára. Előadója dr Andics Erzsébet egyetemi nyilvános rendes tanár, felszólalói pedig dr. Vető Lajos ev. püspöki, Veres Péter Kos- suth-díjus író, Szőczei Sándor Kos- suth-díjas sztahanovista és Kocsi Istvánná dolgozó parasztasszony voltak. A nagyjelentőségű, lelkeshangú békegyűlésen Vető Lajos többi között ai következőket mondotta: ,,Az egyházak csak azokkal a fegyverekkel harcolhatnak a békéért, melyek nekik rendelkezésükre állanak, melyek hozzájuk illenek és nekik megfelelnek. Mik ezek a fegyverek? Először is bibliai kifejezéssel a békéltetés szolgálatának hűséges munkálása. Az egyházaknak híveiket a békére rá kell nevelni. Meg kell értetni velük, hogy a békességre Jézus szavai szerint igyekezni kell, hangsúlyozni kell azt is, hogy a békéért tettekkel is folyó harc nem csupán az egyház lelkiisméretéből fakad, hanem egyúttal olyan követelményekből is, melyek általában ivévé a lelkiismeretnek a legmélyéből származnak. Tisztában kell lenniök a hívők millióinak azr zal is, hogy a most készülő háborúban való részvétel felveti a legsúlyosabb felelősség kérdését és mindenki felelős azért, hogy lesz-e háború, vagy sem? Jézus Krisztusnak, a békesség fejedelmének a nevében kell felhívni a hívők millióinak a figyelmét, hogy embermilliók lemészárlásában való részvéteiket és az ilyen mészár lások előkészülését a leghatározottabban utasítsák vissza. Ezzel is rengeteget tudnak segíteni az egyházak a béke ügyének. Kérem evangélikus lelkésztársaimat és a hivőembereket is, hogy a legtevékenyebben vegyék ki részüket ebből a békéért folyó fontos munkából is. Most szinte munkaver seng fog megindulni az egész világon ebben a tekintetben is. Milyen szép is lenne, ha Magyarország összes hivő embereiről meg lehelne állapítani, hogy mi a lelkiismeretünkre helyeztük a háború és a béke kérdését és nemcsak hogy nem maradtunk szégyenben, hanem egy szívvel-lélekkel állottunk harcba a békéért folyó emberfeletti küzdelemben“. lempSomeivatás Szentendrén Olyan tündérmeseszerű az egész. Kispatak szélén, romépület mellett, tegnap még nem volt, ma már áll a templom. A mindössze 109 lelket számláló szentendrei gyülekezet templomot épített. Az Űr 1944-ik esztendejében indult meg első ízben a templomépítés. Lerakták a'z alapot, felhúzták a falakat. Aztán abbamaradt az egész. Ránk szakadt a háború borzalma. Az akkori hatóságok elvitték a még be nem épített anyagot háborús célokra. 'Az Isten szolgálata helyett a sátán szolgálatára. Aztán a háború vérzivatarában rommá váltak a már felépített falak. A megmaradt romépület nagy része is elkallódott, lassan széthordódott. A kicsiny gyülekezet a helybeli református templomban tartotta istentiszteleteit. Az egész országban folyik az újjáépítés és a romok eltakarítása. Mintegy nyolc héttel ezelőtt a helybeli gyülekezetét felszólította a város a fel nem épült templom romjainak eltüntetésére. Pénz nem volt a továbbépítésre. El kellett határozni a romfalak lebontását, ami azt jelentette, hogy a szentendrei gyülekezetnek belátható időn belül nem lesz temploma. Isten azonban másként határozott. Ö templomot akart Szentendrén. Evangélikus templomot. Gábriel Károly ezekben a napokban épült fel súlyos betegségéből, szívtrombózisából. Ó átlátta, mit jelentene a falak lebontása és megértette, mit kíván az Isten. Az Űr szent Leikétől vezetve, keresztülvitte, hogy a gyülekezet bontás helyett az építéshez fogjon. Eleinte csak a gyülekezet asszonyai álltak melléje. Pénzük nem volt és kilátásuk sem arra, hogy az építés költségeire valahol fedezetet találjanak. Csak az Istenbe vetett hitük vitte előre őket ebben a munkában. Kaposvári Vilmos, a gyülekezet lelkésze végig kilincselte a testvérgyülekezeteket és azokat a fórumokat, ahol valami anyagi támogatásra lehetett számítani és forint nélkül, az Űrba vetett bizodalom valutájával megindult a munka. Szombati Béláné a rommá lett házának tégláit adta oda az építkezéshez. Ö adta az ablakok és az ablakrácsok anyagát is. A bányakerület 2500 forint támogatást tudott csak nyújtani. A testvéregyházközségek adományaiból további 3200 forint gyűlt össze. A gyülekezet 46 lelkes tagja összesen 460 munkanapot kitevő munkával járult hozzá az építkezéshez, ami hozzávetőleges, legolcsóbb becsléssel is 9500 forint munkabért jelent. A szentendreiek, köztük igen sok másvallású is, 89 ingyenfuvarral segítették elő a templom építését. Ebből oroszlánrészt vállaltak a Czwei- der-testvérek, akik 56 ingyenfuvárt végeztek. Az építőanyagok beszerzésénél is sok kedvezményt kaptak, ami kb. 3500 forint megtakarítást jelent. A gyülekezet 54 tagja mintegy 7000 forintot ajánlott fel az építkezésre. És ezért a pénzért nem kellett érte- menni, maguk hozták el, anélkül, hogy ezért sürgetni kellett volna őket. Egyéb gyűjtésből 600 forint gyűlt be. Ezek csak száraz számadatok, de Isten Lelke szól belőle. Nyolc héttel ezelőtt egy fillér nélkül indult meg az építkezés és ma már áll a templom. És a gyülekezetnek nincsen adóssága, sőt — 10 forint vagyona is van. Figyelemre méltó dolgok ezek, különösen annak a 48 szentendrei evangélikusnak, akik semmit sem áldoztak arra, hogy ez a templom felépüljön. A tetőcserepeket csak tegnap délután rakták fel. Tegnap még messze!, homokkal és építési törmelékkel volt teli a templom előtere, de mára már kicsiny parkot, virágágyat varázsoltak áldott kezek, Istent kereső szívek a templom elé. A TEMPLOM Ma, 1950 április 16-án fél tízkor Kemény Lajos püspökhelyettes az Atya, Fiú, Szentlélek nevében megnyitotta a templomot. Zsúfolásig megtelt a kis templom. Talpalatnyi hely nem maradt üresen. Helyből és a környékből eljöttek mindazok, akik vágyódtak az Isten háza után. És eljöttek közelről, távolról a testvéregyházak és gyülekezetek küldöttei is. Belül még nedvesek a falak. Egész friss a meszelés.Bent az ajtó mellett kicsiny márványtábla, rajta felírás: „Az Űr kifürkészhetetlen akarata, hogy templomunkat felépítse id. Gábriel Károly hittestvérünk. — Ne csüggedj el kicsiny sereg. — Örök emlékezetül építő társai.“ Néhány perccel később felcsendült az új templomban az első dicséret: LODEN. BALLON ái!átszé>, vihar- és esőkabát „Dicsérd én lelkem a dicsőség örök királyát...“ Utána Kemény Lajos püspökhelyettes feliavatta a templomot. I. Mózes 28/17. alapján beszélt. Majd a gyülekezet lelkésze, Kaposvári Vilmos, tartotta meg első prédikációját az új templomban. Csel. 13/26—41. alapján beszélt. Az igehirdetés után Váradi Lajos alesperes imádkozott. Istentisztelet után felzendült az ősi himnusz: „Erős vár a mi Istenünk“, majd Kövessi testvérünk, a gyülekezet felügyelője, megnyitotta az ünnepi közgyűlést. Id. Gábriel Károly ismertette a templomépítés történetét. Az egyetemes egyház nevében Rökk Iván dr. felügyelő képviseletében Gaudi László üdvözölte a gyülekezetét. „Államegyház voltunk, népegyházzá akartunk lenni, de ahol ennyi hit van — mondotta — ott a misszió egyháza épül.“ A református testvéregyház lelkésze szólott azután, majd az Óbuda—Újlaki egyházközség nevében Göttche Ervin dr. üdvözölte a gyülekezetét. „E templom építésében nekünk is örömünk van, mert mi bocsátottuk ki annak idején ezt a szórványt — mondotta. — Mi a szülők örömével látjuk, hogy lábra áll a gyülekezet. Ez öröm éppen ebben a városban, ahol oly sok az üres templom...“ A pomázi református egyházközség küldötte kifejtette, hogy ezt az épületet rohammunkával építették az ösz- szes szentendrei lakosok ... A felavatási ünnepségen a szentendrei római katolikus és zsidó hitközség is képviseltette magát. Lassan megy ki az új templomból az üneplő tömeg. Egy leányka áll az ajtóban, kazettával a kezében. Offer- tóriumot tart. Bőven hullik a forint. Néhány tizes is akad. Egy idősebb bácsi szégyelte beletenni az ő adományát. A kislány mellett egy zárt persely van, abba akart betecsusztatni titokban egy összehajtogatott tízforintost. De baj van a persellyel. Valami eltorlaszolta a bedobó nyílását. Csak nehezen csúszik bele a tizes, kicsit küzködni kell vele. Pedig azt idős bácsi szeretne hamar túlesni ezen. Látszik rajta, hogy szógyeli a dolgot, hogy rajtakapták a titkos adományán. Pedig nem kell ezt szégyelni. A jókedvű adakozót szereti az Isten. Sokszorosan vissza ad minden adományt. A szentendreieknek templomot adott. Szontágh István Tudnod kell, hogy az Országos Tervhivatal elnöke rendeletet adott ki az egyes szabványok kötelező alkalmazásáról. A pénzügyminiszter rendeletet adott ki (51.000/1950.) a termelői borkimé- rési engedélyek kiadása és felülvizsgálata ügyében. A népjóléti miniszter körrendeletét adott ki az egészségügyi és szociális intézmények alkalmazottainak élelmezése tárgyában. A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa rendeletet adott ki a közületi vállalatok elleni bírói végrehajtásról, a volt csendőrségi személyek igazolására vonatkozó eljárásokról, az államszámviteli vizsga megszüntetéséről, egyes ingatlanok földkönyvi nyilvántartásának bejelentéséről!. A földművelésügyi miniszter rendeletet adott ki az ürge kötelező irtásáról. A népjóléti miniszter pedig rendeletet adott ki a tisztifőorvosok és tisztiorvosok mellékfoglalkozásának szabályozású ra. ZONGORA vétel —■ eladás — javítás — hangolás Kernács Rákóczi-út 13. — Telefon: 139-184. SZLEZÁ FTá IzT Ö harangöntő mester Magyarország aranykoszorús mestere BUDAPEST, XIII, Petneházy-utca 78 ________Telefonhívó: 203—261________ Dél vidéki énekeskönyv Vssss Vince: Növekedés a hitben Konfirmációs emléklap, Utolsó MÁRTON ÉS SZÁSZ, V„ Teleki Pál- utca 3 vacsora 1 Három évforduló Ezen a. héten három nagy költő emlékezetes évfordulóját ünnepeljük. Április 11-én töltötte volna be negyvenötödik életévét József Attila, április 13-án volt húsz éve Vlagyimir Majakovszkij halálának és április 16-án volt Katona József halálának 120. évfordulója. A nagy szellemek századokon át nyújtják egymás felé kezüket és együttesen foglalnak helyet a haladó emberiség Pantheonjá. ban. Ez a három költő azonban nemcsak nagyságában rokon, de örök aktualitásuk, az elnyomott emberiségért, a szenvedők, kizsákmányoltak és eltiportak millióiért vívott harcuk is egymás mellé rendeli őket. A költő és művész millió problémája közül éppen az emberiség jobb jövőjének és emberhez méltó sorsának gondja ragadta meg elsősorban mindhármuk képzeletét. Ezt az eszmét tűzték zászlajukra, ezt szolgálták immár halhatatlan műveikben. „Jövel szabadság, te szülj nekem rendet" — dalolta a fasiszta elnyomás korában József Attila. Az ő arca él legelevenebben bennünk a három közül, hiszen időben oly közel van hozzánk. A proletárnyomorból nagyranőlt s egész nemzete fájdalmát kikiáltó költőt harminckétéves korában kergette az őrületből öngyilkosságba a könyörtelen társadalmi és nemzeti elnyomás. József Attila a magyarságon túlnézve keblére ölelte az egész emberiséget, az elnyomott népek valamennyijét. „Világosítsd föl gyerméked“ — írta s a jövőbe, az új, fölserdülő nemzedék biztató, emberi jövőjébe nézett. Mindenek fölött az embert szerette ez a nagy költő —- s ez a mélységes szeretet itatja át anyjáról írt verseit épp úgy, mint ahogy a dunatáji népék megbékülését és testvéri egy- másratalálúsát hirdető gyönyörű ódáját, „A Dunánál“ címűt. Ezt a végtelen érzékeny, prófétai lelkű költőt a forradalom, a megváltó és fölszabadító forradalom láza hatotta át. Tudta, hazája csak úgy szabadulhat föl, ha a fasiszta gyarmatosítók igája után lerázza magáról a tőke jármát. Nagy költő volt, hivatás- tudatának magaslatán; ahogy ő maga oly pontosan meghatározta: „A költő — ajkán csörömpöl a szó, de ö (az adott világ varázsainak mérnöke), tudatos jövőbe lát s megszerkeszti magában, mint ti majd kint, a harmóniát.“ „Egybeolvadt a diadalt nevelve a munkások szíve, a parasztok szive" — hirdette meg a szocialista forradalom legnagyobb vívmányát Vlagyimir Majakovszkij. Neve ma a haladó világban mindenütt az Októberi forradalom fogalmával eggyé vált. Majakovszkij, akárcsak a mi József Attilánk, már gyermekkorában megismerte a keserű proletár- sorsot. A nyomorból a maga erejéből akart kivergődni. Művészetét, egész költészetét az elnyomott mii liók fölszabadításának vágya hatja át. Legtöbb verse egy-cgy harci riadó, buzdító induló a munkássághoz. öntudatra akarja ébreszteni sorstársait, mert tudja, hogy „a nép vezetője és ugyanakkor a nép szolgája a költő“. Majakovszkij igazi realista művész: el akar oszlatni minden titokzatos ködöt s a valóság józan napfényében mutatja meg a világot, a maga bonyolult, de sohasem érthetetlen, megfejthető képletében. Az igazi emberiség szólal meg költészetében, amikor „Amerikai versek“ című ciklusában rámutat az Újvilág társadalmi igazságtalanságaira. „Itt jó volt élni egyes embereknek, mások vonítottak s éheztek vegyest. .Munkanélküliék nekieredtek s innen a Hudson-ba ugrottak fejest.“ Büszke öntudattal állítja szem- he a fölszabadult szovjet dolgozó sorsát a szerencsétlen, elnyomott négerek millióival. Majakovszkij Az Evangélikus Élet mindenütt kapható! nemcsak gyermeke, de szószólója és hirdetője is a forradalomnak: a szocializmus fölszabadító, emberi eszméinek. „Felért az égre a sanyargatott nép jajgatása" — szólal meg a népe sorsát megértő nádor, ltánk Bán hangján Katona József halhatatlan figyelmeztetése. A százhúsz éve elhunyt nemzeti klasszikus, a kecskeméti takácsmester fia ,nem érhette meg műve diadalát. Remekműve, a magyar drámi- irodalom mind máig legmagasabb orma, a „Bánk Bán“, Katona halála után indult e! hódító útjára. S bár a költő ismeretlen kecskeméti jegyzőként halt meg harmincnyolcéves korában, műve meghirdeti a haladó magyarságnak és az egész haladó világnak egy nép minden fájdalmát, elnyomatásának és kifosztottságá- nak égrekiáltó panaszát. A Bánk Bán nemcsak legnagyobb alkotása nemzeti drámairodalmunknak, de egész problematikájával örökké aktuális megnyilvánulása a magyarság szabadságvágyának és forradalmi tüzének. Tiborcz panasza áttör az évszázadokon s csak tegnap is még, a teúton barbárok csizmadübörgésén át véltük hallani: „A jó merániak legszebb lovon ficánkolódnak ... Nekünk feleség s porontyainkat kell befogni, ha veszni éhen nem kívánkozunk. Ök játszanak, zabáinak szüntelenül .. . Nekünk kéményeinkről elpusztulnak a gólyák, mivel magunk emésztjük el a hulladékot is.“ . . . 'Katona József tudta, hopv az évszázados német elnyomók mindig megtalálták1 szövetségesüket a hazai uralkodóosztályokban. Egész szívével a Tiborczok oldalán áll s megteremti az örök magyar forradalmár ércbevésett alakját Peturban. Katona művének szabad terjedését sokáig meggátolta a feudális reakció cenzúrája. Ma már szabadon szárnyalhat szava színpadainkon s a tragikus halállal elhunyt Mohácsi Jenő remekbekészült német fordítása révén megkezdhette diadalútját külföldön . Három költőt ünnepiünk s amikor róluk emlékezünk, a fölszabadító forradalom, az örök emberi jogok diadalát ünnepeljük bennük. Vidor Miklós Gyülekezeti hírek Május 8—14-én, hat napon át, minden este hét órakor Ballkó Zoltán diósgyőrvasgyári lelkész evan- gélizál a bécsikaputéri templomban. Erre az evangélizációra már most felhívják a hívek figyelmét. •b Vető Lajos tiszakerüleii püspök több napos látogatást lett a Hegyalján. Sa- jókaza óriási szórványközpontban. Útjára elkísérte Margócsy Emil kerületi felügyelő. Moravcstk Sándor hegyaljai esperes ős Becht József egyházmegyei felügyelő. Mind a négyen sokszor szolgáltak előadásokkal, írásmagyarázatokkal és bizonyságtételekkel. Sajókaza lelkészei dr. Ottlyk' Ernő alesperes és Gaál Sándor segédlelkész nagy örömmel mutogatták aiz egyházkerület vezetőinek a niagyobbára bányász- és munkásgyülekezet virágzó éleiét. Sajókaza gyülekezetének 1700 tagja van Sajókazán és 47 gyülekezetben szétszórva. A látogatások Sajókazát, Ormospusztát, Rudabányát, Jákfalvát és Kuriíyánt érintették. Kurityánban XVIII. sz.-ból való artikuláris templom van. A nagyszámú hivő a szórványterület minden pontján mind azzal a kéréssel fordult Velő püspökhöz, hogy szaporítsák számukra az isten- tiszielelek számát és a® igehirdetési alkalmakat általában. A hivek nagy egyházszeretete és az Ige utáni szomjúsága megkapó volt. A két helyi lelkész nem győzi a munkát, holott állandóan úton vannak. A segédlelkész heti 1000 km-t kerékpározik. Vető Lajos püspök nagy megelégedéssel számolt be egyházlátogató körútjáról.
