Evangélikus Élet, 1950 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1950-03-12 / 11. szám

Evangélikus Éle*____________________________________________ _____ 3 Eg yházunk üzenete a ftytußAti tntkei-ámsokkűz Egyházunk hivatalos üzenetet inté­zett a nyugati országok lutheránus egyházaihoz dr. Michelfelder, a Luthe­ránus Világszövetség titkárán keresz­tül. Az üzenetet több okból találta időszerűnek egyházunk. Fő indító dka az volt, hogy a nyugati evangé­likus egyházak régóta nem kaphat­tak egész egyházunk egyetértésével találkozó üzenetet tőlünk. A nyugati evangélikus sajtón megérzett & dol­gainkról és állásfoglalásainkról való széteső tájékoztatás eredménye, s meg­érzett az, hogy a nyugati evangélikus egyházak sajtója n keleti testvérek kérdéseit sokkal inkább nézi az ol­tani politikai szempontok szemüve­gén, mint Jézus Kriszus evangéliuma és a lutheri theológia igazságainak fényében. Egyházunk ezzel az üzene­tével is meg akarja mutatni testvéri érzését a külföldi testvéregyházak felé. (Szerk.) Az üzenet így hangzik: 1. A magyarországi evangélikus egyház hitből való döntés alapján, hitben, azaz egyedül Istenben biza­kodva, vállalta és igyekszik járni azt az utat, amelyet Isten akarata szerint való keskeny útnak lát ebben a jelen- való világban. Tudja és vallja, hogy az egyház 'minden időben megmarad az Ct Ígérete szerint (Máté 16, 18), azonban azt is tudja, hogy Isten időn­ként és helyenként az egyházat, vagy annak részeit ítélet alá vonja. Isten előtt felelősséggel tartozunk azért, hogy az ö egyháza magyar földön és ma, mint újszövetségi értelemben vett gyülekezet, fennmaradhasson és végez­hesse a missziói parancsban megsza­bott feladatát, bizonnyal nem mos­tohább körülmények között, mint amilyenek között azt az apostolok a római birodalomban végezték. Ezért nem tudjuk vállalni anruaik felelőssé­gét, hogy ú. n. egyházi ellenálűást kezdjünk olyan egyházi életmegnyil­vánulások korlátozásáért, amelyekről az ige fényében fel keÖlett ismernünk,» hogy nem tartoznak az egyház újszö­vetségi értelemben vett lényegéhez. 2. Tudjuk és valljuk, hogy egy­házunk Isten ítélete alatt áll, mulasz­tása és engedetlensége miatt, mert az elmúlt évtizedekben összeszövődött bizonyos társadalmi és gazdasági rendszerekkel és nem tudott ellen­állni az öncélú naciomdizmus és mili- tarizmus kísértéseinek, egyszóval az elvilágiasodás veszedelmeinek. Ez alatt az Ítélet alatt megalázkodva azt is valljuk, ‘mert boldogan tapasztaljuk, hogy Isten kegyelmi időt adott egy­házunknak: külső nehézségek és próbatételek között a Szentlélek le­fosztja rólunk mindazt, ami emberi sallang, biztosíték és járulék alakjá­ban az idők folyamán az egyház testé­hez tapadt és csodálatos ébredést, megújulást ajándékoz ott, hol az evangéliumot tisztán hirdetik. A magyarországi evangélikus egyházban soha nem szólt ilyen bőségesen Isten igéje és soha nem hallgatták azt annyian, mint ma. A magyarországi evangélikus egyház­ban a Habsburgok részéről történő üldözés, XVIII. század végén kezdődő enyhülésének korszakát kivéve, soha nem építettek egyidőben annyi temp­lomot, mint ma. .3. Egyházunk harcban áll, de nem világi hatalmasságokkal, hanem Efc- zus 6. értelmében a tagjaiban kísértő bűnnel szemben, az evangélium, a bűnbocsánat, a feloldozás fegyveré­vel. Talán a reformáció óta nem volt idő egyházunk életében, amelyben olyan komolyan szembenézett volna a bűn valóságával és annyi hálával tudott volna örvendezni a kegyelem­nek, mint ma. Ebben a helyzetben több megértést, türelmet, szeretetet és bizalmat ké­rünk nyugati lutheránus hittestvé­reinktől, akik történelmünk és jelen viszonyaink ismeretének híján sok­szor előítélettel néznek bennünket és elfogultsággal ítélkeznek felettünk. Arra kérjük ökot: érezzenek több felelősséget irántunk és imádkozzanak többet érettünk. Gondolják meg: váj­jon használ-e Jézus Krisztus magyar- országi egyházának az, ha sorozato­san olyan megnyilatkozásoknak ad­nak hangot, amelyek többször téves információkon alapulnak, a váió té­nyeknek meg nem felelnek, viszont nagyon alkalmasak arra, hogy egy­házunk helyzetét a világban meg­nehezítsék?! Nem gondoljuk, hogy a magyar- országi evangélikus egyháznak ko­molyan azt a szerepet szánnák, hogy mint a nyugati eszmevilág képvise­lője és bástyája, politikai harcot kezdjen ebben az országban. Nem gondoljuk, hogy nyugati lutheránus testvéreink komolyan úgy vélik, hogy a világ keleti felén nincs és nem lehet igazi keresztyénség. Ez a felfogás Isten mindenható erejének és a Szentlélek munkájának taga­dása volna. 4. Mindig hálával fogadtuk azt a segítséget, amelyet nyugati lutheránus testvéreink velünk kézzelfogható for­mában is közöltek. Az egyházi újjá­építésünket nem kismértékben segítő jelentős anyagi támogatásért népünk nevében e heűyen is köszönetét mon­dunk. A háború súlyos kártevései az anyagi segítséget még a háború utáni ötödik esztendőben sem teszik felesle­gessé, bár Isten előtti hálával teszünk bizonyságot arról, hogy egyházunk népe erején felül adakozott és vette ki részét az újjáépítés munkájából. Ha nyugati testvéreink folytatni óhajt­ják ezt a testvéri támogatást, mint akik úgy érzik, hogy őket erre a há­borútól megkímélt voltuk és anyagi erejük elkötelezi, azt ezután is nagy hálával fogadju^:. Szeretnők azonban elkerülni még a látszatát is annak, hogy ez a támogatás egyéb lenne, mint a keresztény testvéri szeretet, az ökumenikus gondolat megnyilvánulá­sa, Krisztus teste tagjainak egymásról való gondoskodása. Kiváltképen is szeretnék kerülni még a látszatát is unnak, mintha ez az anyagi támogatás feltételekhez kötött volna, vagy éppenséggel vala­miféle függésbe hozhatná egyházun­kat az adományt nyújtóktól. Meg vagyunk győződve arról, hogy nyu­gati lutheránus hittestvéreink e te­kintetben egyetértenek velünk. Mindezt azért tartattuk szükséges­nek megírni, hogy világos és őszinte szóval segítsünk a félreértéseket el­oszlatni és erősítsük azt a testvéri közösséget, amely Jézus Krisztus tes­tének tagjait széles e világon össze­fűzi és amelynek az Okuméne látható megnyilvánulása szeretne tenni. Étihez az ökumenikus törekvéshez szeret­nénk magunk részéről erőnkhöz ké­pest hozzájárulni. Testvéri üdvözlettel A levelet a következők írták alá: Dr. Reök Iván egyetemes felügyelő. Turóczy Zoltán püspök. Szabó József püspök, Dr. Vető Lajos püspök, Ke­mény Lajos püspökhetyettes. Groó Gyula egyetemes főtitkár. Dezséry László szerkesztő és Benczúr László, a Luther Márton Intézet igazgatója. lelkeszfovőbfeltápzes Erdélyben Kolozsvárról jelentik: Ötödik lel­készt továbbképző tanfolyamát Zila- hon tartotta a romániai magyar re­formátus egyház. A helyi hatóságok a néptanács épületének dísztermét bocsátották a tanfolyam rendelkezé­sére. Megnyitó ülésén résztvettek a hatóságok, a néptanács képviselete és az o> thodox egyház lelkészei is. Dr. Vásárhelyi János püspök tartotta a megnyitó előadást. Sorra kerültek az egyház \és az állam viszonyának időszerű kérdései, az új egyházaikot- mány életbelépésével kapcsolatban. Vanyarc A nógrádi hegyek alján, kies tájon fekszik hegyen épült egyetlen temp­lomával Vanyarc. A község lakos­sága evangélikus. Az evangélikus gyülekezet mint anyaegyházközség 1710-ben alakult. Anyakönyve 1749 óta- van. Temploma 1799-ben épült. Itt élt és ide is temették el a magyar nőnevelés nagynevű úttörőjét, Veress Pálnét. Emlékét a templomban már­vány emléktáblán domborművű haut- relief bronzképe őrzi. Itten született és nőtt fel a neves író, Maróthy Jenő, akinek édesapja itt volt lelkész. Az író nevét és emlékét a paróchiaj falában márvány emléktábla őrzi. Rendkívüli szép a vanyarci nép vi­seleté és szobása. Vasáinapokon és ünnepnapokon mindig az egyházi esztendő ünnepeinek és ünnepköréi­nek megfelelően öltözködnek. A leá­nyok az ollártérben. az asszonyok a padsorokban foglalnak helyet élet­kor szerint, elől a menyecskék, hát­rább az idősebbek, mögöttük a fér- íiajk, a kóruson pedig az ifjitság és a legények. Most a böjtben az egész gyüleke­zet fekete öltözetben töltötte meg a templomot. A leányok nyakán fehér gyöngykaláris, az asszonyokon fehér hímzett mózestábla az egyöntetű ékessége a fekete öltözetnek. A leá­nyok fésete rakott szoknyájának szegélye linoman apró virágokkal mintás, az apró virágos szegély az imára szólító felhívásnál, a_térdep- lésnét, mint virággruppok terülnek szét az oltártérben. Minden lány ke­zében énekeskönyv és rozmaringszál. Reminiscere vasárnapján gyüleke­zeti napot tartott a vanyarci eklézsia. * Az ünnepi istentiszteletet a helyi lel­kész, Schultz Jenő művészi orgona- jutóka vezette be. A gazdag és rend­kívül szép, ősi gregorián dallamos­ban ékes, énekes liturgiát Kalavszky Kálmán vendéglelkész végezte. A szószéki igehirdetést pedig a peiri- kopai textus alapján dr. Gyimesy Károly egyetemes missziói lelkész látta el. Délután presbiteri ülés volt gyülekezeti házvétel tárgyában. A gyülekezeti ház megtekintése után pedig böjti vallásos est volt a temp­lomban. „A bűnnek fája és az élet fája“ címen az egyetemes missziói lelkész, dr. Gyimesy Károly tartolt evangélizáló igehirdetést, majd az oltárnál záróimat. Az evangélizáló igehirdetést zenés áhitat keretezte Kalavszky Kálmán lelkész hegedű, Schultz Jenő helyi lelkész harmo­nium és Thomka Károly orgonista együttesével. A mélyen megható mű­vészi számok kerek egésszé mélyítet­ték az evangélizáló vallásos estet. A gyülekezeti nap bevétele a templom nagy csillárjának villanyra való fel- relését és villanyvilágításra való fel­szerelését, valamint a gyülekezeti ház vételárának törlesztését szolgál­ja. Az utóbira tovább folyik a gyűj­tés az Ür Jézus Krisztus szolgálatá­ban. A vanyarci gyülekezet gyülekezeti házának vétele a hitnek a kalkulá­ciója, azért, hogy a templomon kí­vül és a hétköznapokon is szolgál­hassák az Urat és épüljenek egymás hitén az Űr Jézus Krisztusban. Így tekinti azt a Magyarországi Evangé­likus Egyházegyetem és annak egye­temes felügyelője, akinek az üdvöz­letét az egyetemes missziói lelkész vitte el a vanyarci gyülekezetnek. Az „Evangélikus Élet“ szerkesz­tősége a lapot ezen a héten hétfő délelőtt 11 órakor zárjai A JHutUec Szaudséfr U&zfyy,ulé$e' Március 2-ikán délután a távollevő Reök István helyett Fejes László dr. elnöklete alatt ülést tartott a Luther Szövetség választmánya és közgyű­lése. A közgyűlésen Gyimessy Károly főtitkár ismertette a Luther Szövetség elmúlt évi tevékenységét. Gyimessy Károly a jelentésében rámutatott ar­ra, hogy „1918-ban lépett életbe a Codex Juris Canonici, amely a nem római katolikus lelkész előtt kö­tött házasságokat a római katolikus egyház részéről törvénytelennek nyil­vánítja, annak kivételével, amelynél a házasságkötésnél az összes gyerme­kek a római' katolikus egyháznak re- verzális útján kötettek le. Ezzel a ka­tolikus világmozgalommal szemben vette fel a tevékenységet a Luther Szövetség is. A szövetség munkájá­ban és kezdeményezésével számos kiadvány látott napvilágot. A Luther Szövetség az egyház világi vezetőinek bevonásával evangelizációs mozgal­makat vezetett be; de fokozta Jakus Imre lelkész révén az országos árva- munkát is. A Luther Szövetség mun­kájával létesült a főiskolai leányott­hon és a mátraszenistváni üdülő ott­hon, a szövetség számos hangver­senyt rendezeti; de jelentős munkát végzett egyházzenei hangversenyek rendezésével is. Az is kétségtelen, hogy ma már a laikus híveink az evangélizációk kiszélesedése révén is az egyházi munkába nemcsak a köz- igazgatás terén, hanem most már a missziói munka terén is mindjobban bekapcsolódnak“. Dezséry László be­számolt az Evangélikus Élet 1949. évi tevékenységéről A Luther Szövetség tudatában van annak, hogy az egyháznak mind kül­ső, mind l>első védelmében és szolgá­latában hivatását három évtized alatt betöltötte, készséggel ajánlja fel szol­gálatát és ha kell önmagát a ma­gyarországi evangélikus egyház dön­tésének, mely a közgyűlésen határoz az egyházi egyesületek kérdésében. Gyimessy Károly dr előadása után Artner Oszkár és Péter János ismertelte a Luther Szövetség hely­zetét, Záhony János és Jakus Imre az árvaügyeket. Léky Gyula felszóla­lása után a közgyűlés végétért. A rövid tél után már tavaszi na­pon sütkérezhetünk. A szép időjárás nemcsak nekünk városi embereknek okozott nagy örömmel, hanem a föld­míveseket is sokkal gyorsabban csalta ki » mezőkre, mint más esztendők­ben. A vetési munkálatok teljes erő­vel mindenütt megindullak. Az őszi esős időjárás és 'az elégséges hóta­karó igen jó telelést biztosított az összes véleményeknek. Nagy remé­nyekkel indul az egész mezőgazda- sági életünk az új gazdasági eszten­dőben. Ha a vonat ablakain kipillan­tunk a földekre, akkor látjuk, ott ’az egész élet megváltozott. Amíg 1945- berv 1946-ban azt láttuk, hogy a szorgalmas földmívesek magukat fog­ták az elpusztult lovak, tehenek he­lyett aíz eke elé, ma már ilyesmi nem tapasztalható. Lovak, ökrök von­tatják az igát, de vígan dolgoznak a traktorok a réteken és készítik elő az 1950-es esztendő új termését. A traktorok mellett gyakran asszonyo­kat látunk ami azt bizonyítja, hogy társadalmi téren is történt valami Magyarországon. A szorgalmas föld­mívesek, akik a városok életét, a gyárak termelését biztosítják, a ma­gyarság szorgalmáról életerejéről ta>- nuskódnak, akkor, amikor a háború okozta sebeket az ország testén olyan gyorsan helyreállították és a mező­gazdasági termelésünket soha nem látott terméseredményre emelték. A napsütés jókedvre ingerli a földmí­veseket az új élet örömei, a kitágult életszemlélet új dalokat csal a fiatal­ság ajkárai és a magyar élet sohasem látott új formáik, új lehetőségek felé halad. Gyülekezeti hírek A kelenföldi egyházközség havonta ad ki nyomtatott munkarendet, ál­landó heti munkarendjük a követ­kező: Állandó heti munkarend: Hétfőn délután félt 7 órakor: Ima­óra a lelkészi hivatalban, délután 7 órakor: Énekkari próba a belmisz- sziói teremben. Kedden délután fél 7 órakor: Bib­liaiskola a missziói teremben. Szerdán délután 6 órakor: Gyüle­kezeti bibliaóra a belmissziói terem­ben. Házi áhitat megbeszélés sze­rint. 8 órakor: Férfink bibliaórája a belmissziói teremben. Csütörtökön este fél 8 órakor: Szenior Ifjúság összejövetele a bel­missziói teremben. Pénteken délután 7 órakor: Ének­kari próba a belmissziói teremben. Szombaton délután 0 órakor: Ház­tartási alkalmazottak összejövetele a lelkészi hivatalban. Naponként: Reggel 7 órakor: Áhitat a lelkészi hivatalban. Délután 6 órakor: Esti áhitat a templomban. A böjti időben csütörtökön d. u. 6 órakor tartják a böjti áhítatokat a gyónó kérdések alapján. Március 16-án Scholz László. 23-án Bottá István, 30-án Csaba László igehirde­tésével. Szülői összejövetel március 17-én d. u. fél 7 órakor lesz Bottá István előadásával, 12-én d. u. fél’ 7 órakor a Szenior Ifjúság szeretetvendégsége, 19-én d. u. 6 órakor férfiak társas­összejövetele, 25-én d. u. 5 órakor konfirmandusok összejövetele,, 26-án d. u. 3 órakor gyermekbibliaköri műsoros délután. Április 1-én d. u. 6 órakor gyülekezeti szereletvendégség lesz Korner Károly: Pál apostol Európában című előadásával. * A Budapesti Protestáns Énekkar hangversenyezett az Óbudai gyüleke­zet templomában Pestkő Zoltán or- gonamüvész, karnagy vezetésével. Műsorukon Praetorius, Bach, Kár­páti és Frank Cézár müvek szerepel­tek. Szólókat énekelitek dr. Gimfssy Károlyné. Hafenscher Károlyné és Pfeiffer József. A gyönyörű hangver­seny kiegészítő számait Sulyok Imre és Heller Anna orgonaszámai és Ko­vács István hegedüszámai egészítenék ki. A hangverseny offertoriuma az óbudai orgonaalapot szolgálta. Művésziest Akik szombaton, március 4-én este a Református Teológiai Akadémia dísztermében végighallgatták a II. Or­szágos Egyházi Kórus-Ünnepély ese­ményeként megrendezett művészeti műsort, rilka szép élményben része­süllek. Az estét Victor János dr. teológiai professzor magvas szavai vezették be. Victor János azt fejtegette, van-e protestáns zene, vagy nincs. S arra a megállapításra jutott, hogy minden művészet csak addig él, amíg észlel­hető. Lelkes rendezőkre, lelkes elő­adókra és lelkes publikumra: van szükségünk, Ezt a bevezető gondolatot minta­szerűen valósította meg az est egész műsora. Sorkady Mária dr-ban fegyelmezett, gondos és nagyon tehetséges szavaló­művészt tisztelhettünk. Gáncs Edit! Murányi Bóbert zongora- kíséretével Bach kis áriáit énekelte. Az est legfőbb élménye azonban Hegyi Géza zongoraművész játéka volt. Hegyi Beethovennek kél szoná­táját, közűik a Holdvilág-szonátát, Schubert két impromtujét, két De- bussy-darabot, továbbá Liszt Func- railles-ét és Bartók Szvit. op. 14. Este a székelyeknél és Allegro barbaro-ját adta ető. Hegyi Géza szándékosan a legnagyobb feladatok elé állítja ma­gát, igazi nevelő tehát, mert megmu­tatja a nagy zeneköltőket. S jelezni kívánja, hogy a zenei műveltség szá­zados közösségében éppúgy ismeri az utal. mint a népi gyökérzetböl táp­lálkozó kultúrában, Szalatnai Rezső Március 26-án 18 órakor a Deák-téri templomban az „EVANGÉLIKUS ÉLET« előadói és egyházzenei estje Részletes programot a kővetkező számunkban hőzlilnk ! Templomi gyertya OBER HAUER A. UTÓDÁNÁL Céutul: Kenyéri (Krenberg) József ss László. Budipeii , Váct-n. 15 sz

Next

/
Thumbnails
Contents