Evangélikus Élet, 1950 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1950-12-24 / 52. szám
MÁLYUSZ ELEMÉR: 7 Klanícza Márton kéziratos egyháztörténete No vét még a szakemberek is alig ismerik. Életének egy két adatát az írói lexikonok őrzik. Nyomtatásban megjelent három munkája könyvtárak polcain porosodik. Vádoljuk az utókort részvétlensége miatt? Nem volt sem nagy tudós, sem tanítványokat serkentgelő professzor és életéből hiányzik minden tragikus vonás. 1740-ben született, 1772-ben ri- mabrézói, 1779-ben maglódi, 1780- ban kövi evangélikus lelkész, 1810- ben meghalt. Ez az életpálya nem ível felfelé, szerényebb talán már nem is lehetne. És mégis, minden egyszerűsége ellenére, értékesebb és gazdagabb, mint sokszáz társáé. Gazdaggá az az odaadó, szorgalmas munka telte, amellyel Klanicza a magyar evangélikus egyház múltjára vonatkozó adatokat gyűjtögette és rendszeres, elgondolásában máig egyedül álló hatalmas könyvében összefoglalta. Megkapó, hogy hosszú éveken keresztül egy pillanatra sem lankadva illeszlge'.i egymás mellé az adatokat, mint egy nagy mozaikkép kis sze- mecskéit, s teszi ezt annak ellenére, hogy tudja: könyvét nem foyja ki- nyomatva látni. Csak az erős meggyőződés, hogy a kor és közösség, amelynek része, kívánja ily munka elkészültét s vele a jövő felé mutat utat, oszlathatta el benne a társta- lanság lehangoló érzését. A stílus egyszerű, érthető, az előadás adatszerű, tényeket sorakoztat fel. Nem retorizál, nem farag hősöket, s még azokkal kapcsolatban is, akik hitük, meggyőződésük vértanúi lettek, megelégszik a tények elmondásával. Nincsenek héroszai, akiket követendő mintaképül állítana olvasói elé. Mintha csak magálólértető- dö volna számára az egyházhoz ragaszkodás s mintha úgy gondolná, hogy olvasóit is szükségtelen lelke- sitenie. De ugyanilyen tárgyilagossággal s mintha nem is magáról volna szó, jegyezte fel saját lelkészi működésének adatait gyülekezeteinek történetében. Hőse: egyhaza egyetemlegesen. Munkájának tagolása mutatja meg a legvilágosabban, hogyan fogla fel annak életét. Adatait a négy egyházkerület s ezen betűt egyházmegyék szerint csoportosította. A négy rész mindegyikének élén nagy vonásokban összefoglalta az evangélikus egyház ottani sorsát, s azután sorravette az egyes egyházmegyéket. Egy-egy általános fejezetben részletezően feltárta múltjukat, előadta fuperintendenscik életrajzát és az isfolák történetét, majd a városi, mezővárosi, falusi gyülekezetek múltját ismertette meg, az utóbbiakat ábécé rendben sorolva fel, s végül megemlítene, ahol voltak, a birtokos nemesek curiájához tartozó „aulicus“ egyházakat is. A lényeget tehát nem az ország- gyűlési iárgyalásokban, a vitákon, a gravamenek elismerésében, vagyis nem az országgyűlésen megjelent rendek szereplésében látja, hanem A fiatalúr három éves. Kemény kobakja alól élénk szemmel villog a világra. Véleménye átatában meglehetősen önálló, olykor pedig, hogy ne mondjam, felettébb fifikus. Remekül tud mellébeszélni, ha meleg körülötte • lég. A magamenlésben roppant következetes és leleményes, egyébként módfelett rapszódikus lény. Megszólítása nem mindig ilyen multszázadbeli, mint: fiatalúr. Olykor egyszerűen csak: te srác. Becsületes neve Péter, de gyakran hallgat erre a prózai névre: pocok. A kisebbik is tántoriihatatlanul öntudatos, bár még csak tízhónapja tanulgatja ezt a világot. Mozgékony, mint a higany. így nyert a nagyobbiktől megkülönböztető előnevel, ö a mocorgóspocok. Pocok és Mocorgóspocok tehát kirándulásra valának menendők a nyáron. Mégpedig hajóval Leányfalura. Meg is történt a behajózás. Tágra- meresztelt szemmel élvezlek a hajót, a vizel, hidakat, hullámokat és hosszú partokat. Nevükhöz hívek valónak. Mocorgóspocok pocokmódon folyton mocorgott, Péter pedig még este, fáradtan és hazaindulóban is életveszélyesen futkározott a stég magas Hő- partján. Nem ezt akarom azonban róluk elmesélni. az egyes gyülekezetek sorsában, s a hívőket vezető lelkész tevékenységében. Mivel pedig a lelkészek — közéjük értve a superintendenseket ts — származásuknál fogva a néppel a legszorosabb kapcsolatban vannak, az összkép, amelyet az olvasó a XVII—XVIII. századi magyarországi evangélikus egyházról nyer, a néppel összeforrott egyházat mutat. Ez a reális kép tagadhatatlanul előnyösen különbözik attól, amely később. a XIX—XX. század fordulóján. rögzítődött meg s amely az ország- gyűlési tárgyalásokat állítva a kutatás központjába, a tömegek sorsáról eltereile a figyelmet. Kltnicza, amidőn egyházának múltjában saját életét ezerszeresen sokszorozva látta megismétlődni, hasonlíthatatlanul közelebb jutott a lényeg megértéséhez, a történeti valósághoz, mint a következő generációk egyházlörté- netírása. így fogva fel, nem fog túlzás gyanánt hatni, ha sajnálatunknak adunk kifejezést, hogy ez a hangyaszorga- lommat megírt munka nem jelent meg a maga idejében nyomtatásban és így példamutató hatást sem gyakorolhatott. A munka egy részét, amely tíz egyházmegye történetét öleli fel, egy nemzeti múzeumi másolati példányban az 1860-as években olvasta Fabó András agárdi ev. lelkész, érdemes egyháztörténet- írónk, akinek élete külsőségekben nagyon hasonlított Klaniczáéra. ö felismerte a kézirat értékét s négykötetes Monumenta-i 3. részében ki is adta. (1865.) Ez a részlet — egyébként 354 nyomtatott oldal — nem árulta el, hogy egy nagy mü töredéke. Az író tervének nagyvonalúsága nem tűnt fel ennek alapján s még kevésbbé, hogy a tervet odaadó munkájával sikerült is megvalósítania. Ez csak most lett előttünk világossá, amidőn egyetemes egyházunk könyvtárában kezünkbe került Kla- nicza nagy folió-kötctes, utólagos javítgatásokkal Is helyesbített kézirata: a Fata praecipua singularum ccclesiarum in regno Hungáriáé. A kiadás elmaradásában, a XIX. századi társadalmi viszonyok ismerete mellett, nem csodálkozhatunk. Azok, akikhez szólott Klanicza, akiknek sorsát azonosította az egyházéval, nem voltak könyvkiadó-mecénások. Egyesek közülük bizonyára megvették volna maguknak a kész könyvet, de arra, hogy összeadják a kiadáshoz szükséges lökét, nem voltak eléggé felkészültek, sem anyagilag, sem öntudatosan. Mecénások csak a vagyonos világi urak, a felügyelőket adó családok leheltek volna. Nem valószínű, hogy Klanicza tett volna kísérletet megnyerésükre. De mert nem az ő működésük állott a munka középpontjáiian, esetleges kísérlete úgyis eredménytelen lelt volna. Könyve ísy eleve arra volt ítélve, hogy kéziratban maradjon. A nép felé forduló, megújuló evangélikus egyház talán egyszer kiadhatja s közkinccsé teheti. Történetkém voltaképp ott kezdődik, amikor este beültünk vacsorázni a locsogó kocsmába, azaz hajóvendéglőbe. Zsúfolva volt persze. Kiránduló utasok élvezték, hogy ülhetnek. Poharak koccantak össze, égő szivarok piros- lottak a vesevelő, bécsiszelet s egyéb finomságok pedig ínycsiklandozón illatoztak. Egy tangóharmonikás kedvesen és finoman játszott, olykor szolidan énekelt is hoz.zá. A hajógép a mélyben tompán és monoton ütemben búgott. Ahogy leültünk, Morcogóspocok azonnal belekapott a szomszéd hölgy remekül ondoláit hajába s megcibálta. A természet szerint öregedő, szándék szerint azonban fiatalodó hölgy kedves mosollyal udvarolt neki: milyen aranyos kis fiúcska. Valójában ezt így kellett érteni: neveletlen kölyök! Nem tud rád az apód vigyázni? Én ezt pontosan így is értettem. A feltűnés azonban ezzel már megkezdődött. De nem ez volt a csúcspont. Igen kellemes volt ez a zsongás, duruzsoló hang, kedves dallamok, békés, mosolygó arcok, mint a csillogó hullámok, holdvilágította partok, tükröződő füzesek, távol a fényeivel csillogó Budapest. Megrendeltük mi is a magunk vacsoráját s a pincér peres ceken belül szélesen lengő, szakszerű mozdulattal elénk tálalla. Pocok tágrameresztett szemmel figyelt mindent. Oldalt a szivarozó urat, szemben a jóétvágyú házaspárt, amott a nevetgélő fiatalokat s a kisfiút, apróka hátizsákkal a hátán, elégedett volt s egy komolyat nyelt, amikor betálalták a vacsorát. Csak úgy előlegben. Itt következett ed a csúcspont. A tangóharmonikás éppen abbahagyta egy dal végén a játékot s felhajtott egy kisfröccsöt. Meg szokott az néha törlénni, hogy társaságban, ha még oly nagy is, egyszerre hallgat el véletlenül mindenki — s ez most volt. Pillanatig eiméláztak az emberek s mintha megállt volna az élet, olyan csend lett. Pocok ebben a pillanatban összetette a kezét s harsány, csengő gyermekhangján megszólalt. Pontosan így, ahogy leírom; — Gyövel Gyézucs, légy vengégünk, á meg amit attál nékunk, áment. (így, ahogy írtam: t-vel.) Szemben a házaspár kezében megállt a villa félúton s a szájuk tátva maradt. Oldalt a jólöMözöU úr elfelejtett szívni a szivarján. A fiatalok némán odanéztek. Tőlünk a második asztalnál pedig egy fehérhajú, aranyos öreg néni elmosolyodott s valamitől nagyon fényes lett a szeme. Ügy érzem, először éleiében hilvalló volt a fiam. Ő persze erről nem tudott. Roppant békésen rámnézett, hogy mi lesz a bécsiszelettel. Koren Emil BÓKAY JÁNOS zsoltárfordításai 127. zsoltár Hiába építesz házat, Ha nem segít néked Isten, Mert nélküle semmi sincsen, Ahol Ő nincs, jó nem támad; Ha nem áll ott önzőnek, Városaid rombadöínek. Hiába kelsz korán reggel És fekszel le késő éjjel, Ha keserves verejtékkel Bajlódsz, rágódsz kenyereddel; Csak ha tőle kérsz kenyeret. Kapsz álmodban is eleget. Hiába van sok gyereked. Ügy tesz bennük kedvtelésed, Ha megáldja anyaméhed S őrködik a bölcső jelelt: Az élet az ö hatalma, A gyerek az ö jutalma. Az ifjak, kik vele élnek, Nőnek, gyarapodnak, nyílnak, S mint a vesszeje a nyílnak Oly fürgék és oly kemények; Nem csüggednek, nem lankadnak, Örömöt, nyugalmat adnak. Bizony boldog az az ember, Ki ily nyilat gyűjt tegzében. Nem eshetik rajta szégyen, Senkitől félnie nem keli: A kapujában megállhat, Ellenséggel szembeszállhat. Ez isten igéje „És szülé az ő elsőszülött fiút és bepólyúlá őt és helyhezteté őt a jászolba, mivelhogy nem vala nékik helyök a vendégfogadó háznál.“ Lukács Evang. 2:7. „Lenn a földön egészen egyszerű, sőt együgyű dolgok esnek, de fenn az égben mégis nagy becsük van azoknak. Csak egy asszonyt látunk, a názáreti Máriát. Rá se hederít senki, hiszen a város tcgjelenlékte- lenebb alakja. Senki se tud a nagy csodáról, amit hordoz. Csendesen hallgat maga is. Mindenkinél kisebbnek érzi magát. Ügy indul útnak urával, Józseffel, hogy se szolgájuk, se cselédjük. Maga az úr is, meg a szolga is, az úrnő is, meg a cselédlány is. Házukat sincs kire hagy- niok. Ahogy Bethlehembe érnek is, lám, milyen kivetettek! Mindenünnen takarodniok kell, míg végül az istállóba szorulnak közös szállásra, közös asztalra és közös szalmára a barmokkal. Ugyanakkor hány gonosz ült fennhéjázva fényes szállodában, tisztelt uraságként! Senki se sejtette, mit művel Isten az istállóban. A nagy paloták pompás termeit elkerüli. Ehetik, ihatik olt a duhaj jókedv: az igazi vigasság és kincs rejtve marad elölte. Micsoda gyászos éjtszaka volt akkor Bethlehemben, hogv e k- kora fényt se vett észre! Isten megmutatta, hogy semmibe veszi a világot. De a világ is kimutatta, hogy semmibe veszi Istent.“ 1.2 SS, EEliOfl állátszó- vihar- és csináljál MARTON ÉS SZÁSZ V.. TE1EKI P ÁL-UTCA HÁROM U] erpák építését, javítását vállalja üiogtr ©iíó orgonaeyár Budapest, XIV.. Füredi-utca 41. Telefon: 297—023 Pocok kitel vall lief GYÜLEKEZETI HÍREK Olvasóinknak kellemes karácsonyi ünepekel kíván az Evangélikus Élet szerkesztősége és kiadóhivatala. A magyar protestáns egyházak közös karácsonyi üzenete A református egyetemes konvent, az evangélikus egyetemes közgyűlés, valamint a baptista és a metodista egyházak elnökségei s az összes protestáns püspökök együttes karácsonyi üzenetet intéztek az ország minden protestáns lelkipásztorához. A körlevél bevezetése a protestáns egyházak evangéliumi alapjaival és rendeltetésével foglalkozik, majd így fejezi be: Hogyan örvendezhetnénk az angyali szózatnak: „békesség a földön ..ha nem meríthetnénk éppen a karácsonyi ünnep áldásaiból is erős indíttalásokat arra, hogy minden tőlünk telhető igyekezettel, imádságunkkal legelsősorbun, de azután az adódó alkalmak szerint szolgálatainkkal is, kivegyük részünket a világ békéjének a munkálatából! Azzal a bizodalmas reménységgel kö- nyörgünk Istenhez és abban a meggyőződésben szolgáljuk a világbéke- mozgalmat, hogy a világháború elhárítható és a népek békéje megőrizhető. Az üzenet végül felhívja a lelkipásztorokat, hogy karácsonyi templo mi imádságaikból ne hiányozzék a hálaadás azért, hogy szerte a világon különböző hitű és gondolkodású emberek elindultak a béke közös védel- mezésére. Ezek számára kérjenek erőt és áldást. Legyen a világ egyházainak bizonyságtétele tiszta zengésű afelöl, hogy boldogok a békességre igyekezők, s hogy a háború: égrekiáltó gonosztett. kárhozatos bűn. Legyenek az egyházak is eszközök a világon olyan erkölcsös rend kialakításában, amely lehetetlenné teszi tömegpusztító fegyverek alkalmazását, viszont világosság, tudás és munka erejével építi az emberiség testvériségét, elűzi a háború rémét s biztosítja a békét — fejezi be a protestáns egyházak karácsonyi üzenete. A kultuszminiszter jóváhagyta az új református zsinat alakulását biztosító egyházi törvényt A vallás- és közoktatásügyi miniszter értesítette a református egyetemes konvent elnökségét, hogy az államot illető felügyeleti jog alapján felülvizsgálta és jóváhagyta az új zsinat összetételére és megalakulására nézve hozott egyházi törvényt. E törvény rendelkezései szerint a zsinat tagjai: az egyházkerületek püspökei és főgondnokai, valamint az egyházközségek által a presbitériumok szavazataival választolt zsinati képviselők. Lényeges újítása a korábbi állapothoz képest, hogy a zsinati tagságnál nem kívánja meg a középiskolai vagy ezzel egyenértékű képzettséget. Persely Az „Evangélikus Étet“ útján az alábbi adományokat juttattuk el a Teológus Otthonnak: Szinkovics József, Budapest 20.—; Faragó József, Soltvadkert 20.—; özv. Nagy Istvánná, Mngyaregregy 5.—; Péntek János, Sitke 5.—; Szeles Sándor, Mohács 10.—: Békés Józsefné. Csöröt- nek 5.80 Ft. Górt Imaháznak: Be- recz Zoltán, Vasszilvágy 1.80; Pajoi János 2.—; özv. Ádáz Jánosné, Orosháza 4.— Ft. Árváknak: Pajor János 2.—; Szendrői Lajosné, Kajdacs 20.—; Kutas Jenőné, Budapest 10.— Ft. Gimnáziumnak: Penci leányegyházközség 13.20 Ft. Borbányai Templomra: özv. Ádáz Jánosné, Orosháza 4.— Ft. Egyházaskozári templom orgonájára: Marth József, Särszent- miklós 10.— Ft. Eleki gyülekezetnek: özv. Móritz Károlyné, Celldö- mölk 4.—; Patay Mária, Békéscsaba 20.—; Ilauszky Sámuel, Budapest 6.—; Markó Emma, Salgótarján 5.—, N. N„ Orosháza 4.—; Kutas Jenöné, Budapest 10.— Ft. Balassagyarmati Szeretetháznak: Saupe Nővérek, Budapest 20.— Ft. Gyermekmissziónak.- Sramó Irén Kispest 10.— Ft. A fenti összegeket elküldtük rendeltetési helyükre. Következő vasárnap: Advent 4-lk vasárnapja, egyben Adam és Éva napja, karácsony vigíliája: a szent este és a szent éjtszaka. Igék: Fii. 4:4—7. János evang. 1:19—28. Liturgikns szfn: Lila, de este, a szent estén már fehér. Karácsony I. ünnepe: Igék: Titus 2:11—15. Lukács evang. 2:1 14. Liturgikus szín: Fehér. Karácsony II. ünnepe; Igék: Titus 3:4—8. Luisícs evang. 2:15—20. Liturgikus szín: Fehér. Itt megemlítjük, hogy karácsony II. ünnepe egyben István, az első keresztyén vértanú ünnene ts. Amenv- nyiben tehát István első vértanúról történik megem'ékezés. akkor a liturgikus szín piros is lehet. J. S. Bach: Karácsonyi oratóriuma a Deák-téri evangélikus templomban! A Lutheránia Ének- és Zenekara Johann Se oust tan Bach halálának 200 éves évfordulóján, december 23-án, szombaton délután 5 órasor tartja ezévi utolsó egyházzenei hangversenyét a Deúk-iéri evangélikus templomban. Előadásra kerül a nagy mester Karácsonyi oratóriumának második része. A magánszólamokat M. Molnár Éva, Pekker Zsuzsa, Záhony János és Eszlári László éneklik. A fuvolát Jenei Zoltán, az oboát Sváb Nándor dr., az újonnan kidolgozott generál- basszust Zuiánfy Aladár szólaltatják meg több karácsonyi orgonaművei együtt. Az ének- és zenekart, mely nagy gonddal készül a legszebb karácsonyi, zenei idill előadására — W eitler Jenő vezényli. Jegyigénylés: Evangélikus Egyházi Pénztár, Budapest, V., Deák-tér 4. 1. 9. Telefon: 185-045. Kántorképzősök az ádventi koszorú körül Egy éve indult meg a kántorképzés a Luther Márton Intézetben. Most újabb lelkes kis csapat készülődik, akik legutóbb ádventi estet tartottak. Megtérítették a tanulóasztalt fehér abrosszal. A teáscsészék mellett piros, szívalakú gyertyatarlókban pici gyertya és egy igés lap, ádventi versekkel. A lámpát eloltjuk. Az ádventi koszorún három gyertya ég. Mindenki meggyujlja a maga gyertyúcskúját. Ádventi szívvel csendül meg az őszi ritmikus korát: Jer, dicsérjük Istent! Sorban megszólalnak a tanfolyam résztvevői. Mint a gyertyák az asztalon, úgy gyulladtak ki a bizonyságtevések: Az Ürnak szerelnék szolgálni. Benczúr László, intézeti igazgató a tanfolyamok megindulásának történetét mondja el. Beszél arról az új kántorlípusról amelyet a mai megúj- hodolt gyülekezeti élet igényel. Peskó Zoltán egyházi szolgálatának útjáról szólott. Azzal az idővel kezdte, mikor még krétával rajzolta ki zongorája alá az orgonapedálokat, aztán részletesen számolt be külföldi lanulmányútjának tapasztalatairól. Közvetlen beszédét megszakította néha és egy-egy hanglemezt tett fel. Győr A Győri Evangélikus Egyházközség közgyűlése 1950. július hó 16-án tartott ülésén a győr-nádorvárosi lelkészi állásra Kovács Géza lelkészt választotta meg. Hivatalába való ünnepélyes beiktatása december 26-án, karácsony másodnapján d .e. a 10 órai istentisztelet keretében a győr- nádorvárosi újtemplomban lesz. Istentisztelet után közgyűlés lesz. A Dunántúli evangélikus egyházkerület püspöke a megüresedett püspöki másodlelkészi állásra Böjtöt Sándor lelkészt nevezte ki. Szolgálatába való ünnepélyes beiktatása december 26-án, karácsony másodnapján d. u. az 5 órai istentisztelet keretében lesz az öregfemplomban. Istentisztelet után közgyűlést tartanak. Cegléd Az ádventi áhítatokon Kőváry László ref. lelkész, Bükki Zsigmond ref. esperes és dr. Czakó Jenő ref. vallástanító-lelkész hirdette az Igét, „Nyíregyháza alapítása“ Kérdésére vonatkozólag legutóbbi „Tudod-e“ rovatunk egyik közlése félreértésre adhat okot. A kérdésre következő számunkban visszatérünk. Halálozás özv. dr. Wurmb Elemérné, az újpesti és rákospalotai egyház volt hithű egyházfelügyelőjének az özvegye december 8-án 65 éves korában váratlanul elhúnyt. December 13-án temették a két egyház híveinek nagy részvételével az újpesti és a rákos- palotai egyház lelkészei a megyeri temetőben. Ifj. dr. Wurmb Elemér, az újpesti egyház odaadó egyháztanácsosa édesanyját gyászolta az el- hunytban. — Havas Tivadar iparos, volt áldozatkész presbitere december 14-én hosszú szenvedés után, 63 éves korában elhúnyt. LODEN, BILLON, viharkabát és célszerű ajánűékek Wimpassintf WBtmmsammaBmmmmm csak VI, Sztálin-ftt 8 Kineses mesternél JŐZSEF-KŰBÜT 16. TELEFON: 3J5-1Í4 Eladó rádióját magas áron mesveszMii Luther.
