Evangélikus Élet, 1950 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1950-07-30 / 31. szám

2 Az ötödik evangélista (1685 március 21 — 1750 július 28) A potsdami találkozó Nagy Frigyes­sel Sokáig hatást gyakorolt még Bach János Sebestyén életére. Lipcsében el­tűntek ellenségei, ő lett a város leg­tekintélyesebb embere. Pedig az em­beri örömök betetőződése csak ezután 'következik: Nagy Frigyes megláto­gatja Lipcsét, kihallgatáson fogadja a Taimás-templom kántorát és kitünte­tést tesz nyakára, fénylő aranyláncot. Bach ennél nagyobbat ad át a király­nak, a „H-moll mise“ két részét, a „Kyrie“-t és a „Gloria“-t. Később ké­szül el még a „Credo“, „Sanctus“ és „Agnus Dci“ s ezzel a misével az evangélikus zeneóriás nemcsak a zene- történelemnek, hanem a katolikus egyháznak is a legcsodálatosabb remekművet ajándékozta! Megpróbáltatások Ezekben az időkben kezdődik, el­indul a nagy mester tragédiája. Rengeteget dolgozik, mintha állan­dóan sürgetné, kergetné — az idő, a múló idő ... Éjszaka dolgozik, két gyertya pislogó fénye mellett s a szeme — fáj. Szúr valami, tüzes kari­kákat lát, amint előtte táncolnak. Gyakran fáj a feje. Ingerült, szófukar, mogorva. Nem szól senkinek fájdal­mairól, csak dolgozik tovább. Akkortájt jelennek meg művei nyomtatásban. Bach megtanulja a rézbekiarcólás nehéz munkáját, de ez még szemrontóbb, mint bármi más. (Különleges tintát használ ennél az el­járásnál, amelyben pálinka, méz, bor­ecet és korom is van ...) Lelki megpróbáltatások is jelentkez­nek. Két nagy fia, országos hírű mu­zsikus mindkettő, elhagyja az apai művészet útját s a francia rokokó- stílus első terjesztői 'az országban. A még otthon élő másik két fiú, a tizen- négyéves Johann Heinrich és a tizen­hároméves Johann Christian is az új irányzat hívei, sokáig titokban. De az öreg mester egyszer csak rádöbben a családi összeesküvésre. Rájön arra is, hogy hegedülés közben ,,vibrato"-t használnak, vagyis „remegtetik“ az ujjúkat! Előkerüllek a kisebb fiúk dugdosott szerzeményei, ezek mind mások, mint a régebbi muzsikusoké. Állandó a veszekedés, sőt sokszor — a kiabálás közöttük ... Gyengülő szemek Megpróbáltatások között is Bach belekezd életének újabb nagy alkotá­sába, az utolsóba. Ez „A fuga művé­szete“. De szemével mindig több baj van. Már a csalad is tudja, de min­denki hallgat róla. Esténként négy gyertyát gyújtanak, majd hatot, de mindez nem segít. Bach nem ismeri fel, hogy ki lép a szobába. Az utcán nem fogadja kedves ismerősök kö­szöntését. Az énekkarban nem tud rámutatni a hibásan éneklőre. A hangjegyeket elírja. Készülő nagy művét diktálni kénytelen s vagy fiai, vagy két kedves tanítványa, M üthet és Altnikol, Írják. A zsenialitás ebben is páratlan. Magdaléna asszony pedig szenved és sír, de nem szabad szóba- tiozni az orvost. Így jön el az 1749-es év. Bach végre rászánja magát s egyedül elbotorkál egy neves szemorvoshoz, aki műtétet ajánl. ímert a mester szemére zöld- hálvog borult. Pupilláján szabad szem­mel is jól látható. „A fuga művésze­té“-! fájdalmak között is tovább dik­tálja, bár egy munkatársa hiányzik: Altnikol. Ö ugyanis egy másik város orgonásia lett és B'ach veje... Késő őszi idő volt már, amikor jött a hír: Altnikol és Bach Friderike há­zasságából megszületett az első gyer­mek. Fiú s a neve: Johann Sebastian. A keresztelőre 'meghívják a nagy­szülőket is. ▲ sötétség idején Postakocsin indulnak el Bach, Mag­daléna asszony és két idős leányuk. Már útközben rosszul lesz. Kegyet­lenül ég a szeme. Ájulás környékezi. „Glaucómás roham“, amely majdnem egy óra hosszáig tart. De utána — Csak homályt lát. Naumburgban meg­érkezvén, vezetni kell. A fiatal házasok túláradó örömmel fogadják őket. Mikor azonban behozzák a kicsi unokát, már nem látja. Üj roham jön, Bach a szeméhez kap s bele jajgatja egy viruló család örömébe: — Nem látok! Vége a szemem­nek! ... Délután volt, őszi napsütés. Dé Bach János Sebestyénnek sötét­ség, a halai üzenete... „Trónusod elé járuiok"... Az igazán nagy belső küzdelmek ideje megérkezett. Még 1749 végén J. Taylor londoni szemorvos megope­rálja Bach szemét s látását kis mér­tékben visszanyeri. 1750 február táján már fel' is kel ágyából. Folytatja dik- tálását, bár nehezére esik. Már együtt van 14 fuga, 4 kánon és 2 fuga két zongorára. Még egy fugát tervez, a saját „nevére“, „b—a—c—h“ han­gokra, ennek vége után pedig egy koráit, az „Amikor legnagyobb a vész“ kezdetű egyházi ének dallamára. Tavaszra döntő változás jön. Roha­mosan gyengül, teste dagad; majd — ismét megvakul! Sorsát nagy hittel hordozza, ő vigasztalja feleségét. Júliusban megérkezik Altnikol fele­ségével, a kis unokával, de J. Taylor is. A második szemműtét pompásan sikerül, ismét Iát... Ez július 18-án történt. Isten megkönyörült rajta — egy időre. Akkor azonban szélütés éri, jobboldalra megbénul, napokon át mozdulatlanul fekszik. július 28, kedd... Este mindenkit kiküld szobájából, csak vejét Altnikolt nem. Ismét diktá- a koráit és hozzá énekel — torz száj­jal — Altnikol'la! felolvastatja az ének szövegét s a korái címét megváltoz­tatja az ének egyik sorára: „Trónusod elé járulok ...“ Azután elönti a verejték, hangja hörgésbe fullad, keze tétován csap a levegőbe, mintha utolsó vezénylést intene egy láthatatlan kárnak és -— vége. Minden kor legnagyobb orgona­művésze, utolérhetetlen zenei géniusza, Bach János Sebestyén 65 éves korá­ban, 1750 július 28-án este negyed 9 órakor lehúnyta szemét. Temetéséről a hivatalos hatóságok távol maradtak. A temetőt később megszüntették, a csontokat közös sír­ba tették ... Bachnak nincs sírhelye. öt és műveit is sokáig betakarta a feledés. Az 1800. évtől kezdik újra fel­ismerni s azóta Bach újból él a világ minden táján. Beethoven fejezte ki nagyságát legtalálóbban: „Nicht Bach, aber Meer sollte er heissen!“ — „Nem pataknak, hanem tengernek kellett volna őt nevezni!“ Horváth András Gyülekezeti h írek PÉCS A legnagyobb evangélikus zene­szerző, Bach János Sebestyén ha­lálának 200-ik évfordulóján a pécsi evangélikus gyülekezet három alka­lomra terjedő ünnepséget rendezett. A hangversenyek iránt nagy érdek­lődés nyilvánult meg a pécsi refor­mátusok és nagyszámban jelentek meg az emlékünnepségeken. Az ün­nepségeken Holósy Béla, Peskó Zol­tán, Gebauer Ernőné, Veress Endre, Sz. Rumi Emerica, Özörényi Olga, Bán János, Molnár Klára, M. Graef Tildy, Söjtör Lenke, Benyács Kor­nél, Veress Endre, Sári Dezső és a gyülekezeti kórusok szerepeltek. Az igét Káldy Zoltán pécsi lelkész hir­dette. ALCSUT Alcsuton a Mária-völgyi reformá­tus missziói otthonban július 31—- aug. 5 között csendes napokat tar­tanak. Jelentkezni a budavári evang. lelkész! hivatalban lehet, I., Táncsics M.-u. 28. (Tel.: 161-093) szám alatt. FELHÍVÁS! NÉMETH RÓZSI kied/ves munka­társunkat ezúton ikérjük, hogy szíves­kedjék mielőbb jelentkezni szierkesz- lőségünknél. _____ FÁ J A TYÚKSZEMEI Aiticora tyúksaerairtét használjon, bizto­san elmulasztja. Bay adag 3.M farint. Nagy dragária. Budapest. Vili., Józseí-karút 19. Részlet Karner Károly „Ä Testté lelt Ige“ című művéből „A prológus azonban nemcsak meg­ragadó, ünnepélyes, művészi formájá­val ragadja meg az olvasó figyelmét, hanem méginkább titokzatos tartal­mával. A 'magyarázók számára a pro­lógus régi idők óta sok nehéz, mindig újból megoldandó kérdést vet fel. Ma atekintetben megegyeznek a magya­rázók, hogy a prológus az I-—18. vs.-eket foglalja magában. Afelől sem lehet kétség, hogy amikor az evan­gélista az Igéről szól, nem valami el­vont filozófiai elvre gondol, nem is magasröptű metafizikai spekulációt bocsát útnak, hanem elejétől fogva Jézus Krisztusra vonatkoztatja mon­danivalóját, noha Jézus neve csak a 17. vs.-ben fordul elő először. Vita folyik azonban már arról, hogy a prológus szavai meddig vonatkoznak az Istennél lakozó örökkévaló Igére és melyik vs.-től fogva vonatkoztatan- dók a földön élt testté lett Igére. En­nek a kérdésnek a végérvényes, min­den vitát kizár# eldöntése szinte le­hetetlen. Viszont miitden vitakérdés­től független megállapítás az, hogy az evangélista az első mondatoknak látszólag tisztára metafizikai magasság­ban mozgó megállapításai után egyre inkább történeti síkba tereli mondani­valóját. De már az első szó („Kezdet­ben“) is a világ teremtésére s így a történelem világára utal, úgyhogy ezekben a mondatokban sem enged az evangélista a spekulatív szellem kísértéseinek. A prológus gondolatmenetének a középpontjában az Ige (a görög szö­veg sokat használt kifejezésével: Lo­gos) áll. De az evangélista nem az Ige önmagában való létéről indított el m ag a sszárnyal á s ú elmefuttatásokat, hanem úgy szólt az Igéről, mint aki az élet és az emberek világossága. Krisztusban Isten az örökkévaló élet és a kinyilatkoztatás világosságának az ajándékával árasztja el azokat, akik „aző nevében hisznek“; vagy más szóval: „akik Istentől születtek“. Ez a Jézus Krisztus személyében húsunk­ból való hússá, „testté“ lett Ige áll a prológus gondolatmenetének a kö­zéppontjában. Ugyanez a Jézus Krisz­tus, az Űr és a Megváltó az egész evangélium tanubizonyságtételének az egyetlen témája. A prológus ünne­pélyes mondatai fenséges tömörség­gel állítják az olvasó elé: kicsoda az a_ Jézus Krisztus, akinek dicsőségéről, mint személyesen megtapasztalt dicső­ségről az evangélium minden mon­data bizonyságot tesz. Ezért a pro­lógus képzetei és alapfogalmai >az evangéliumi elbeszélés folyamán állan­dóan visszatérnek (kivéve magának az örökkévaló Igének, a Lógósnak a képzetét). E tekintetben a prológus szinte olyan vázlatszerü összefoglalás­hoz hasonlítható, melyben, mint terv­rajzban, előttünk áll az evangélium művészi templomának egész szerke­zete. A prológus már ezért is szerve­sen és elválaszthatatlanul összeforrott az evangélium testével. Ebben az el­járásban és előadásmódban iaz evan­gélista szemérmes tartózkodása jelent­kezik: tanúbizonyságot nem azzal tesz, hogy személyes véleményt alkot és azt igyekszik olvasójával elfogad­tatni, hanem azzal, hogy maga hát­térbe vonul és teljesen átengedi a szót a szent történetnek, az ügynek, Krisztusnak magának. Így szólal meg az Ige, aki „kezdetben Istennél volt“, akiben az Élet ajándékát nyerjük el s akiben az isteni kinyilatkoztatás világossága ragyog fel köztünk, a bűn és a halál sötétségében járó emberek között.“ Z O X G O R A vétel — eladás — javítás — hangolás Kern ács Rákóczi-út 13. — Telefon: 139-184. KÖNYVBESZERZÉS ÜGYÉBEN forduljon Lizalommal a Luther Társaság könyvkereskedéséhez, Budapest, Üllői-út 24. Telefon: 135—597. Vidékre postai elintézés. SPECIÁLIS vm |í 4 X X müstoppoló m u I o m o Mrtbórt TArrncTöbbszörösen kitüntetve luUtvUil JULI Uh férfi, „ói szabómester. BUDAPEST, THÖKÖLY-ÜT 69/A. Telefon: 497—487. Legtökéletesebb műtömés kiégett, molyrágo*' szöveten és ruhákon. Vidékre postán utánvét iwqnfiélifays lief Bach János Sebestyén és az egyházi zene 1750 július 28-án este ViÜ-kor, ez­előtt kettőszáz esztendővel a leipzigi Thomas kántor visszaadta lelkét Te­remtőjének. Családja könnyes imád­sággal és énekkel bocsátotta el a drága jó férjet, édesapát és borzadva gondolt a niagy nyomorúságra, amely a kenyérkereső e-1 vesztesével vár rá­juk. Ügy hat ez, mint egy egyszerű újság­tudósítás, s ez valóságban is így volt, akkor is, mint sokszor a történelem­ben: az óriás mint szürke ember tá­vozik, a család sorsa á nyomorúság, a hatalmas alkotásoké pedig a fele­dés. A Városi Tanács nem tudja, kit vesztett el. Ez a tudatlan nemtörő­dömség nyilatkozott meg már a mes­ter megválasztásában és később, zenei terveinek megakadályozásában is. Pe­dig Bach munkássága a gyülekezeti munkásságon felülálló volt: nagyob­bat alkotott, mint amit kortársai fel­mérni tudtak. Munkája a barokk zene betetőzését jelenti, zenéje a Palestrina-stílus mel­lett a történelem második klasszikus korszaka. Sajátos egyéniségének leg­őszintébb megnyilatkozásai a gyüleke­zeti ének bevezetését szolgáló korál- előjátékai. A korálelőjátékban az evangélium és az énekeskönyv értelme a muzsikán keresztül érzelmi úton kelt rezonanciát a hívő lélekben, és így tölti meg hitbeli tartalommal az Isten után vágyó emberi leiket. A ko- rálelőjáték formáját illetőleg jó isko­lában járt Böhm mesternél, aki a díszítésnek nagy mestere, Buxtehude, Lübeck és Beinken is nagy hatással voltak rá, de Bach mestereit jóval felülmúlta. Gyakran halljuk emlegetni Bach koráljait, azonban Bach nem írt koráit, hanem műveinek témájául a gyülekezetek által énekelt egyházi népénekeket választotta, sajnos leg­többször a már elferdített formájában. Korálelő játékaihoz csatlakoznak többi orgonaművei: prelúdiumok, tok- káták, fantáziák, fugák, szonáták, koncertók. Ezek születési helye főleg Weimar, majd Leipzig. A felsorolt mű­vek legnagyobb része fuga: zárt zenei gondolatnak zenei képekben való fel­dolgozása. A fuga a XVI. századbeli olasz orgonaművészet és. német ko­rálkultúra terméke» Szó szerint moz­gást, futást jelent. Szólamok kergetik, zavarják egymást. A kötött témák ki- sebb-nagyobb távolságban jeletkeznek, a kísérő ellenpontok azonban teljesen szabadok. Bach a fugaművészetet oly gazdagsággal tárja elénk, hogy a téma a különböző szólamokban hol aug- mentálva, hol szűkítve, hol megfordí­tásban bukkan fel, úgyhogy az ember érthetetlenül áll meg ennyi gyönyörű­ség hallatán, ahol a harmóniák egész végtelensége tárul elénk; a témák kergetőzésében csodálatos zenei logi­kát látunk, s úgy érezzük, nem is le­hetne 'másképen. Ez azért lehetséges, mert tökéletes. Az ó-egyházi perikóparendszer öt éven keresztül minden vasár- és ün­nepnapi textusát más kantátában dol­gozza fel, amikor a kartételt az isten-' tisztelet keretében, az áriákat és záró­korált pedig az úrvacsoraosztás alatt énekelték. Legmélyebb vallásos ér­zelmének gondolatait és érzéseit feje­zik ki. Bach J. S. kantátáinak közép­pontjában a korái áll, valamilyen for­mában mindig megjelenik. Ebben kü­lönbözik a mester munkája a nagy elődöktől: Schütz, Tündér, Weck- mann, Buxtehudelól, akik az olasz eredetű kantátaformát egyházi szö­veggel motettastílusban dolgozzák fel. Bach a kantátát ciklikus formában: recitativo, ariozó, ária és kartételek váltogatásával e műfaji a leghatalma­sabb zenei megnyilatkozássá fejleszti ki. A mű koronája újra csak a korái. Passiói az evangélista szerepével epi­kus jelleget öltenek, formailag több kantáta egymásutánja. A karácsonyi oratórium a világirodalom legszebb zenei idill je, ,,A“-moll miséje pedig a miseszöveg egyik legmegrázóbb megszólaltatása. Motettáinak előadása a legnagyobb igényeket támasztja az előadóval szemben. Megjegyzendő, hogy Bach ezeket is mindig hangszeres kísérettel adta elő. Ezek a művek — egy-két kivétellel — gyászszertartásra készült művek. Ez a felbecsülhetetlen értékű örök­ség, aminek feltárásához kötetek kel­lenének, egyházunk zenei életének mérhetetlen gazdagságát jelenti. De kötelez is. Ezt az elfelejtett, de 100 év múlva megtalált örökséget mi, ma­gyar evangélikusok újabb 100 év után kaptuk meg. Most birtokunkban van, a miénk, gazdagok vagyunk vele. Úgy vagyunk vele, mint az elfelejtett evan­géliummal, amit a reformáció adott vissza: csak akkor a miénk, ha ben­nünk é1! és mi is élünk vele. Ezzel az örökséggel szemben mulasztásaink vannak, amit csak úgy tehetünk jóvá, ha megszólaltatjuk templomaink or­gonáján és kórusain Bach műveit, és tudatossá tesszük híveinkben, hogy az ő muzsikáján keresztül Istennek ugyanaz a szent evangéliuma szól mi- hozzánk. Méltó dolog megemlékezni azokról, akik megtalálták az elfelejtet! Bachot. Hazánkban Lichtenberg Emil szólal­tatta meg az 1920-as évek táján első­ízben a mester alkotásait. Jubileumi esztendőnkben a, Deák-téri templom kórusán szólaltak meg egymásután a mester nagy orgonaművei, a János- passió I. része, a karácsonyi orató­rium, több kantátája és motettája. Reméljük, hogy Isten kegyelméből a megindult Bach röneszánsz az evan­géliumi újjászületéssel együtt fogja szolgálni Isten országát. Weltler Jenő PÁLYÁZAT Az Evangélikus Egyetemes Sajtó- osztály családi áhítatos könyv ki­adását tervezi, mely lelkészek és egyházi munkások munkaközösségé­ben készül. A Sajtóosztály pályázatot hirdet aS áhítatos könyv tervezetére. A pályázat tehát nem az áhí­tatos könyv kidolgozására iratik. ki, hanem ennek a könyvnek a tervét kell elkészíteni. Kidolgozandó a könyv vázlata, megjelölve a cél, amit a könyv a maga egészében és egyes fejezeteivel el akar érni. Ta­nácsos megvizsgálni az eddig ismert magyar és külföldi áhítatos könyve­ket. Az áhítatos könyv a legjobb terv-páyázat, vagy több pályázni összedolgozása révén fog elkészülni. A legjobb pályázatot a Sajtóosz­tály 200 forint jutalommal illeti. A felhasználás alapján lehetséges több jutalom is. A pályázatot augusztus 20-ig kell megküldeni az Evangélikus Egyetem mes Sajtóosztály címére, Budapest* VIII., Üllői-út 24. „őszi esküvő“ jeligéié több levél van a kiadóhivatalban. A hirdetés feladóját kérjük: átvenni. f-------------*------------------------N Wi mp assing ballon*, lódén*, esőkabát és gumiáruk szaküzleíe ismét esate F /., Sz túl i ti - ií t S (veit Ándrásry-út) * Telefon: 12 7—991 V , i n , .............. .1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents