Evangélikus Élet, 1950 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1950-07-16 / 29. szám

Evangélikus Éle* 3 CseU&cd&vák * evangélikus lelkészek üzenetei hozzánk A csehszlovákiai egyházi lapokkal kapcsolatban a szlovákiai evangéli­kus egyház néhány vezető lelkésze fejezte. ki meleg szavakban a magyar evangélikus egyház iránti szeretetét. Az Evangélikus Étet kérdéseire a kö­vetkező üzeneteket küldték hozzánk: Jan Ctiabada a szlovákiai evangélikus egyház egye­temes főtitkára: — Annakidején éppen az evangéli­kus egyház egyrésze volt igen erős nacionalista éppen a magvarokkal ízemben. A déli határok mindig fél­tett helyek voltaik, hogy elmagvaro- sítják őket. Ma, amikor a népi demo­krácia győzött itt is, odaát is a »em- zeti sovinizmuson, túljutottunk eze­ken az el'entéteken és féltékenysége­ken. A sovinizmus ma már megvetett irányzat. Szomorú, hogy mi, ikeresz- tyének csak politikai felvilágosodás után jutottunk idáig. Mindamellett nem akarjuk, hogv valaki közülünk árulója legyen népének. Hogy ne merjen magyar, vagy szlovák lenni. Isten elhozta számunkra azt a rend­szert, melyben Jézus tanítása meg­valósul, hogv benne és általa mind testvérek vagyunk. Csehszlovákiában új egyházi törvény biztosítja az ál­lam részéről a lelkészek és az egy­ház fenntartását. Egy másik törvény az egyházi hivatal létesítésével járul hozzá egyházi életünk biztosításához. Ezektől a törvényektől a mi egyházi vezetőink féltek. Féltették tő'ük az egyházi autonómiát. Az elmúlt két év bebizonyította, hogy ezek a félelmek alaptalanok voltak. A gyülekezetek autonómiája megmaradt. A nép el­lenségei azonban nem kerülhetnek az egyházban kulcspozícióba Üzenem a magyar evangélikus egyháznak, ma­radjanak az ökuménizmus felé ve, zető úton és ne féltsék az egyház jö­vőjét, mert az az Űré, Működjenek együtt szocializmust építő népükkel, mert a szocializmus kedvező feltéte­leket teremt Jézus eszméinek meg­valósításához. Meg vagyok győződve róla, hogy a jövőben még köze'ebb jutunk egymáshoz, erősebben szorít­juk meg egymás kezét. Az egvház a dolgozó népé mindkét egyház álla­mában. Bojnicén mi lelkészi átképző tanfolyamokat rendeztünk és nem féltünk politikai kérdéseket alaposan megtárgyalni. Azt tapasztaltuk, hogy lelkészeink megtalálják útjukat az új helyzetben és új lélek apostolaivá váinaik. Ez a lé'ek Krisztus lelke és most. a társadalmi haladás és a béke védelme felé vezet minket. Jan Peírife bratislavai teológiai tanár: A bratislavai evangélikus teológia 1918-ban főiskolává lett és 1934-ig így működött állami segítséggel. 1934-től 1949-ig állami fakultás volt a cseh­szlovák kultuszminisztérium felügye­lete alatt. Most az új törvény alap­ján az egyházi hivatal alá .tartozik. Átszervezése most folyik. Fakultá­sunk színvonala igen jó. Hét pro­fesszora van és 90 hallgatója, akik hogyha figyelembe vesszük azt, hogy Szlovákiában 310 evangélikus gyüle­kezet van 480.000 lélekkel és 350 lel­kész szolgálatával, a szükséges lel- készutánpótlást biztosítják. Ezévben 15, jövőre már 30 teológus fog vé­gezni. Teológusaink résztvesznek a gyülekezeti munkában, különösen az ifjúsági munkában és a harmad- negyedévesek már kijárnak a szór­ványokba, a misszióba. A legutóbbi időben jelentős teológiai műveket si­került kiadni. Így Osszuszky: Vé­delmezd az igazságot című apologe­tikus munkáját; Karel Gábris: A há­zasság kérdése Pál apostol levelei­ben; Stefan Katlovszky: A második korintihusi levél exegésise; Jan Pet­iik: A szlovák evangélikus liturgia története (két kötet) és az Evangéli­kus Agéndák története Szlovákiában című munkáját. Magam most dolgo­zom az új Agendán. Evangélikus ifjaink nagyon agilisán vesznek részt az ifjúsági életben, az egyházban és a nemzeti ifjúsági szerveztben is (CSN). Evangélikus teológusok is él- munkásakká lettek a CSN-ben. Üd­vözlöm a magyar teológusokat, pro­fesszorokat és az egész evangélikus ifjúságot. Üzenem nékik, menjenek a teológiára, mert a világnak szüksége van rájuk. Szeretném, ha cserediák- intézménv jönne létre Bratislava és Sopron között. Jézus Krisztus evan­géliumának örök igazságait új ru­hában odaállítani a nép szeme elé, ez a mi mai feladatunk. Jan Sirbs egyetemes evangélikus .ifjúsági lel­kész: A mi ifjúságunk örül, hogy tör­ténelmünkben először az összes cseh­szlovák felekezetek együtt voltaik eze­ken a konferenciákon. Amit Petrik mondott a teológusokról, az vonat­kozik az egész evangélikus ifjúságra. Az evangélikus ifjúság tudatában van annak, hogy munkájával hozzájárul ahh-oz, hogy népe színvonalát emeli. Most mindenkinek megnyíltak a le­hetőségei. hogy tanuljon, dolgozzék és sok helyen az eddig elnyomott sze­gény ifiúság kerül vezetőszerepbe. Evangélikus ifjúságunk résztvesz a belmisszió minden munkájában. Ko­moly érdeklődést mutat a Biblia iránt. Szívélyesen üdvözlöm a magyar evangélikus ifjúságot, üzenem, hogy imádkozunk értük, mint az élő egy­ház tagjaiért és örülnénk, ha talál­koznánk, hogy az ifjúság lelkesedését közösen kapcsoljuk be egyházunk és népünk szolgálatába. Mi az őszinte ökumenikus cgyütfműködés szellemé­ben gondolunk rájuk. Iván Ko’essár falusi lelkész: Gyülekezetem hét községben él és mindenféle társadalmi réteg kép­viselve van benne. Kulákjaink féltek a falu szocialista fejlődésétől, de a kisebb gazdák összefogtak és meg­valósult náluk is a JRD. (Termelő Szövetkezeti Csoport.) A nagygazdák haragudtak jám, mert kommunista vagyok, de ma már mind a két ré­teg jár az istentiszteletre. A kulákok még kíváncsiságból, hogy milyen az a szocialista prédikáció, a szegények azonban lelkesedéssel jönnek a tem­plomba és buzdítást visznek haza. Az adót mindannyian megfizetik, az ada­kozás növekszik, gyülekezetünk gaz­dasági élete biztos, a templomlátoga­tók száma az 1948-as kommunista fordulat óta nőtt, a vallásosság őszin­tébb lett. Mindezt azzal magyarázom, hogy az 1948-as fordulat tiszta nép! demokráciát valósított meg, melyben mindenki őszintén követheti meggyő­ződését. Kokanovicén (Trencsén mel­lett) nyoma sincs a nemzetiségi, val­lási sovinizmusnak ezóta. Templom- javüá-unkra a gyülekezet tagjai 500.000 koronát adtak össze, a járás; tanács pedig egy katolikus kommu­nista javaslatára juttatott nekünk 130.000 koronát. Gyülekezetem tag­jai nevében üdvözlöm a magyar evangélikus testvéreket és vallom ve­lük együtt, hogy van lélek és eszme, mely számunkra közös s mely jó jövő felé vezet minket. Htnpassing ballon-, lódén», esőkabát és gumiáruk szaküzlete ismét csate Ff.9 Sztdlin-út 8 (volt Avdrássy-út) x Telefon: 1X7—991 Ez Isten igéje „Aki hiszen és megkeresztelkedik, üdvözöl.“ MárktEvang. 16:16. „Ha valaki bűnbe esik, gondoljon nagyon erősen a keresz'ségére, mely­ben Isten bocsánatra kötelezte ma­gát annak, aki mindhalálig kész küzdeni a bűn ellen. Támaszokdjék boldog daccal Isten ez ígéretére s akkor újra érvénybe lép a kereszt- ség. A szíve pedig ríjra megbékél és felvidul. Nem tulajdon cselekedeté­nek elégtételében, hanem Isten ir­galmasságában, melyet a keresztség- ben örök megtartásra Ígéretül ka- po't. E hitben tartsen ki oly szilár­dan, hogy ha minden teremtmény és bűn nekiesnék is, akkor is rajta csüngjön. Mert aki ettől eltántoro- dik, hazuggá teszi az Istent a ke- resztséghez fűzött ígéreteiben.“ Luther Hol találom a Bibliában? Gyermekkeres? tség Jézus Igényt tart a gyermekekre; eleve elhívta őket, mert a gyer­meknek hite van. Máté Evung. 19:13—15. „Ekkor kis gyermekeket hozának hozzá, hogy kezeit vesse azokra, és imád­kozzék, a tanítványok pedig dorgálják vala azokat. Jézus pedig monda: Hagyjatok békét e kis gyermekeknek, és ne tiltsátok meg nekik, hogy hoz­zám jöjjenek, mert ilyeneké a meny- nyeknek országa. Es kezeit rájuk vet­vén, eltávozék onnét“. Márk Evang. 10:13—16 . „Ekkor gyermekeket ho­zának hozzá, hogy illesse ímeg őket, a tanítványok pedig feddik vala azo­kat, Jézus pedig ezt látván, haragra gerjede és monda nekik: Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Istennek országa. Bizony mondom néktek: Aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint gyermek, sem­miképpen sem megy be abba. Aztán ölébe vévé azokat, és kezét rájuk vet­vén, megáidá őket“. —- Lukács Evang. 18:15—17. Jézus a gyermeket példaképül állítja elénk és óva Int a meg- botránkoztatásuktól, Máté Evang. 18:1—7. „Akton az órában ménének a tanítvágfok Jé­zushoz, mondván: Vájjon ki nagyobb a mennyeknek országában? És elő- híván Jézus egy kis gyermeket kö­zéjük %llítva vala azt, és monda: Bizony mondom néktek, ha meg nem tértek és olyanok nem lesztek, mint a kis gyermekek, semmiképpen nem mentek be a mennyeknek országába. Aki azért megalázza magát, mint ez a kis gyermek, az a nagyobb a .meny- nveknek országában. És aki egy ilyen kis gyermeket befogad az én nevem­ben, engem fogad be“. (Megjegyzés: Ezen alapul a keresztszülőség, az örökbefogadás, a gyermekmisszió és a gyermekgondozás fontossága.) „Aki pedig megbotránkoztat egyet e ki­csinyek közül, akik énbennem hisz­nek, jobb annak, hogy malomkövet kössenek a nyakára és a tenger mélységébe vessék. Jaj pedig a világ­nak a bolránkozások miatt! Mert szükség, hogy botránkozások essenek, de jaj annak az embernek, aki által a botránkozás esik“. Az első pünkösd keresztsedében mindenki liázanépével együtt - keresztelkedett. Csel. 2:39. „Mert néktek lett az Ígéret és a ti gyermekeiteknek és és mindazoknak, kik messze vannak, valakiket csak elhív magának az Ür, a mi Istenünk“. (És. 44 :t—4.). Csel. 2:41. — Csel. 16:31. „Idvezülsz imind te, mind a te házadnépe“. Csel. 16:33. „Megkeresztelkedének azonnal ő és az övéi mindnyájan“. Róm. 11:16. „Ha a gyökér szent, az ágak is azok“. — I. Kor. 7:14. „Meg van szentelve a hitetlen férj az ő feleségében és meg van szentelve a hitetlen asszony az ő férjében, mert különben a ti gyer­mekeitek tisztátalanok volnának, most pedig szentek. FÁJ A TYÚKSZEMEI Anticurs lyúkszemirlót használjon, bízta san elainlasztja. Bay adag 3.80 forint. Nate drogéria. Budapest. VIII.. Józseif-k6rút 19 „A Testié lett Ige" Karner Károly könyve János evangéliumáról Régen jelent meg ilyen szép kiállí­tású könyv az egyházi könyvpiacon. Minden dicséretet megérdemel a Luther Társaság, amikor vállalkozott arra, hogy tudományos teológiai könyvet jelentet meg s azt ilyen Ízlé­ses köntösben tette a keresztyén ol­vasóközönség asztalára. Filó mege jtő szépségű címlapja minden könyves­bolt kirakatának díszére válik. Finom papír és gondos nyomás dicséri a kiadóvállalatot. Mindig nagy esemény a kislét- s/ámú magyarországi evangélikus egyházban egy-egy teológiai könyv megjelenése. Ezúttal olyanról van szó, amely feltétlenül a kor színvonalán áll és érzékeny hiányt pótgl. János evangéliumának magyarázata izgal­masan szép feladat és kemény dió minden teológus számára — s nem kevésbbé érdekfeszítő olvasmány minden hívő keresztyén embernek. Mert — ezt mindjárt az elején meg kell mondanunk — ez a könyv nemcsak lelkészi dolgozószobák író­asztalára kívánkozik oda, hanem minden bibliaolvasó keresztyén embernek a Bibliája mellé is. Így gondolta ezt a szerző is és ez nem­csak az előszóból tűnik ki, ha­nem a könyv olvasása közben is. Közérthető, egyszerű és világos nyel­ven magyarázza végig a negyedik evangéliumot. Mindenekelőtt lefor­dítja János evangéliumát mai magyar nyelvre s ez már magában is nagy dolog. Hiszen minden új fordítás esemény, mert közelebb hozza az örök igét a ma emberéhez. És itt éppen erről van szó. A figyelmes bib­liafordító ember sok kérdésre talál feleletet már a fordítás olvasása közben is, még inkább a magyará­zat olvasásakor. Bibliai alapfogal­mak világosodnak meg s mire a könyv végére érünk, nemcsak János evangéliumát fedezzük fel újonnan a magunk számára, hanem egy ki­csit az egész Újszövetséget, sőt as egész Bibliát is. A könyv háromszázhetven oldalá­ból közel száz oldalt tesz ki a Füg­gelék s ezért külön is hálásak va­gyunk a szerzőnek. Sok külön kér­dés nyer itt beható megvilágítást, mint a „Jó Pásztor“, „Az igazi sző- lőtő“, az Isten báránya, „a felülről születés“, és sok más bibliai fogalom, jánosi jellegzetesség, amiknek meg. értése nélkülözhetetlen minden bib­liaolvasónak. Meggondolkoztató könyv ez s ép­pen ily. nre van szüksége az éreti férfiúság keresztyénségének. Kérdé­seket vet fel a szerző s az igével tu- sakodva keresi a feleletet s kénysze­rít, hogy dolgozzunk vele. Munka­könyv ez s azért annyira kívánatos laikus tanfolyamaink, bibliaisko- láink hallgatóinak a kezébe. Hasz­nálatát megkönnyíti a név- és tárgy­mutató s a tudományos igényeket kielégítik a lábjegyzetek s a gazdag könyvészeti tájékoztató. Úgy véljük: nem lehet lelkészi, gyülekezeti könyvtár, amiből hiányozhatnék. Missziói Otthonaink, konfereneiázó helyeink sem nélkülözhetik. S kivált­képpen: a bibliaolvasó gyülekezeti tagok kaptak benne értékes ajándé­kot. Bizonnyal nemcsak evangélikus egyházunk kerítésén belül, hanem az egész magyar protestantizmus­ban, sőt az egész magyar keresztyén- ségben is. Grow Gyula Evangelizáció után Szállnak az évek, tűnnek a napok. Most ismét elmúlt egy hét, Istennek egyik áldott hete. Az óbudai gyüle­kezet hétnapos evangélizáció nyomán megtanult imádkozni. Az evangélizá­ció a vasárnapi istentisztelet utáni úr­vacsorával ért véget. Magunkhoz vet­tük az Ür szent testét és az Ő szent vére megtisztította és megnyugtatta a mi bűnös és agyonzaklatott lelkünket. Aztán kijöttünk a templomból, de ma nem tudtuk a templomot csak úgy ott hagyni. Sokan és sokáig még ott álldogáltak, vártak, beszélgettek a templom előtt. A bűnbánattól és az Isten megismerésének örömétől még könnyes szemek vissza-vissza tekin­tettek a templom belsejébe, ahol olyan jó volt hét napon át együtt lenni, együtt imádkozni és meg'udni azt, hogy jó az Isten és örökkévaló az Ű kegyelme ... Egyik testvérem rám mosolygott. Szemében még ott volt a könnyek nyoma. — Áldott volt ez a hét — mond­tam neki. — Igen — felelt a testvér —• cso­dálatos élményben volt részünk. Aztán kezetfoglunk és elváltunk, de a testvérem válasza nem hagy megnyugodni. — Csodálatos élményben volt ré­szünk? — Valóban élmény volt? — És csak élmény volt? — Alit is jelent az, hogy élméryf Nem tudom, hogy a Magyar Tu­dományos Akadémia ezt a szót mi­lyen értelemmel ruházta fel. Az én szótáramban ez a szó je­lenti valami kívülről jövö, rajiam kívül álló valaminek a megtapaszta­lását, esetleg az átéléséi is. Az él­mény lehet szép, vagy csúnya, lehet öröm vagy szenvedés. Egy élmény nyomán lerogyhatok a földre, vagy nagy magasságokba emelkedhetem de bármilyen hatással van rám az élmény nem válik bennem életté, mert kívülről jövö s rajtam kívül álló és elébb-utóbb befedi a feledés pora. Ezen az evargéüzáción megtanul­tunk imádkozni. Átmentünk a kár­hozat szakadéka felett a „Miatvánk“ hídon. Óvatosan lépve egyik pallóról a másikra. Meg’anultunk úgv imádkozni, hogv a Mi Atyánk valóban a MI ATYÁNK lényén. Megtanultuk, hogyan kell va­lóban megszentelni az ö szent nevét. Megtanultunk imádkozni az ö orszá­gának eljöveteléért és megtanul! uk hogyan kell a Krisztusba vetett hi­tünk alázatával úgy összetörni a szí­vünket, hogy őszintén ki tudjuk mon­dani a legszebb igéjét az Ür imájá­nak. azt, hogy LEGYEN MEG A TE AKARATOD. Sokat tanultunk és amit tanultunk, abból megtanultuk azt, hogy nekem és neked csak a MA kenyeréért sza­bad imádkozni, mert a holnaphoa semmi közöm. A holnap az Isten dolga, az Isten gondja. És megtud­tuk, hogy nem az ÉN kenyeremért, hanem a MI kenyerünkért, a mind­nyájunk kenyeréért kell imádkozni. És megtanultuk azt, hogy ha azért könyörgiink, hogy „Bocsásd meg a mi bűneinket“, akkor nem csak azokra a bűnökre kell gondolnunk, amit a mi gyarlóságunk következ- ményeképen követünk el, hanem a mi jóságunkért kell bocsánatot kérni, a mi önzésünkből fakadó jóságunkért, amiért nem tudunk senkit sem úgy szeretni, mint ahogy Jézus szeretett minket, amiért nem tudunk felol­dódni a Krisztus szeretetében, hogy mi is az ő szeretetével tudnánk sze­relni mindeneket. És megtudtuk, hogy mielőtt a MI bocsánatunkat kérjük, mielőtl a magunk számára kérjük a kegyelmet, előbb NEKÜNK KELL megbocsátani maradéktalanul min­denkinek, aki ellenünk vé'kozett. És megtudtuk, miképen kell imád­kozni azért, hogy az Ür megszabadít­son a gonosztól és hogy ne vigyen a kísértésbe. Megtanultunk úgy imádkozni, hogy a mi imádságunk nyomán valóban az Övé, a Mi Atyánké legyen az or­szág és a hatalom és a dicsőség, hogy a mi imádságunkra tiszta szívvel, felszabadult lélekkel tudjuk rámon­dani az áment. Ezt tanultuk ezen a héten és ezért nem lehet ez a hét „Csodálatos él­mény“. Nem szabad, hogv CSAK él­mény legyen, amin cléldegélünk, el- ábrádozunk néhány napig, eddig, míg a tovasuhanó idő kereke bele nem tapossa a feledés homályába, ahon­nan ha felbukkan is maid egyszer a távoli idők ködében, úgy emlékez­zünk rá, mint valamire, ami ,,'zép* volt, de az már nem jut az eszünkbe, hogv mit is kaptunk, tanultunk e héten. Ennek az evangélizációnak nem szabad élmény ek lenni. Ennek életté kell válni. Bennem és tebenned test­vérem és mindannyiunk szívében, nkik ezt az cvangáiizációl részben vagy egészben végighallgattuk, végig imádkoztuk síró. könnyes szemekkel, de örvendező szívvel. Sírva a mi bfl- ■ös voltunk felett és örvendezve a jó­ságos Isten kegyelmében. •Szoi.tágh István

Next

/
Thumbnails
Contents