Evangélikus Élet, 1950 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1950-07-09 / 28. szám

Evangélikus Ele* 2 (Folyt, az 1-ső oldatról) Mint magyar református püspök­nél;, első örömöm az, hogy Cseli- szlovákiában vagyok. Nem természe­tes és nem magától értetődő ez. Elég, ha annyit mondok, hogy a múlt után, amelyben a vak és elvakító nacionalizmus és sovinizmus terhelt bennünket, van okom örülni ennek az alkalomnak. Második örömöm, hogy különböző egyházak embereivel vagyok itt együtt. Ez sem magától értetődő és ami itt még gyógyításra vár, az is még sok tekintetben előttünk álló feladat. A harmadik és főörömöm, hogy a béke ügyéért vagyunk itt együtt. Nem eszmei és elködösített, hanem a földön, a népek között, a most harcban és küzdelemben szolgálandó béke ügyéért. Az a meggyőződésem, hogy e há­rom örömből egyik sem lenne lehet­séges, ha az a világot átformáló ha­talmas új erő meg nem jelent volna: a szocializmus. A szocializmus nem eszmeileg és a vágyak birodalmában él csupán, hanem nálunk keleten mar győzelmesen, a világ más ré­szein kemény küzdelmek között valóságosan itt van. És a béke ügye egy a szociális igazság ügyével —• és ez a kettő együtt meggyőződésem szerint, keresztyén ügy. A szocializmus nagy valóságával szemben háromféle magatartás kép­zelhető el: ellenséges — közönyös — vagy pozitív igentmondás. Az el­lenséges magatartás azt jelentené, hogy ellene mondunk azoknak a nagy emberi törekvéseknek, amelyek­nek végső inspirációját nekünk, az egyház embereinek, minden keresz­tyén egyház közös fundamentumá­ban, a Szentírásban kell, vagy legalább is kellett volna mgtalálni. Csak né­hány legfőbbre utalok: az embernek ember által való kizsákmányolása elleni küzdelem — a munkán, mint egyetlen értéken épülő társadalmi ren(j — az osztálymentes társada­lom: valamennyi a prófétai és apos­toli tanításban találja gyökerét. Az ellenséges .magatartással és a közö- jiyösökről nemcsak- Dante Infernójá- ban, hanem a Bibliában is a legszi­gorúbb ítélet van. Nekünk tehát vagy igent, vagy nemet lehet csak mon­dani — s mi a szocializmus igazsá­gára félreérthetetlenül és határozot­tan igent mondunk. Nagy okaink voltak arra, hogy évek óita kérjük, intsük és figyelmeztessük az egyhá­zak embereit, arra a veszélyre, amelybe belesodródhatnak, ha vakok maradnak azzal A világformáló új erővel szemben, amit a szocializmus jelent. Nem lehet elég sokszor hang­súlyozni, hogy Isten megítélte egész r-égi életünket s ítélete elsősorban és legigazságosabban éri azt a keresz- tyénséget, amely sótala^ sóvá és sö­tétséggé vált világossággá lett az igaz­ságtalanság nyomorúságaiból utat ke­reső világban. Ha az egyházban meg­van ennek az ítéletnek becsületes el­ismerése, ha megvan az ebből fakadó őszinte bűnbánata megítélt múlt­jáért, akkor nem lehet vak az em­beribb, igazságosabb, tehát a szo­cializmus útján járó világgal szem­ben. Akkor megnyílik a szeme és szíve a szocializmus nagy és erős igazsága előtt és megtalálja helyét és szolgálatát a szocializmus új világá­ban. Mert az egyház nem a világ felett, hanem ebben a világban van. Maga Jézus a főpapi imádságban mondotta tanítványairól, hogy „ők e világon vannak". Itt és most tehát vagy áldo­zatává lesznek az egyház emberei an­nak a kísértésnek, hogy értetlenül szembefordulnak a szocializmus új világával, s ami ezzel egyet jelent: visszasírják a megítélt múltat -— vagy igentmondásuk félreérthetetlen és kőnket lesz. Lenin tömör mondását idézem: „az igazság .mindig konkrét“. A mi igenmondásunk azt jelenti, hogy szeretjük és szolgáljuk a szocializ­mus nagy törekvéseit és résztvesziink konkrét feladataiban úgy, hogy ma­gnak és híveink a szocializmus épí­tésinek hű emberei vagyunk. A szo­cializmus építő munkájához békére van szükség és pedig a munkán és a munka egyforma megbecsülésén ala­puló jobb és igazságosabb társadalmi rend békéjére. Az egyház feladata nem az, hogy egy hamis béke jelsza­vával a társadalom fejlődését megál­lítani igyekezzék (ez esetben a kere­kek alá kerülne), hanem éppen el­lenkezőleg: az igazi békéért: kell har­colnia a lelkekben is és megértetni mindenkivel, hogy társadalmi és va­gyoni kiváltságokról való belső le­mondás az emberi szolidaritás nagy parancsa — viszont a régi rossznak visszakívánása akár egy háború árán is: bűn Isten ellen. Befejezem a párizsi békevilágkon­gresszuson egy évvel ezelőtt mondott beszédem néhány mondjaitával: Ezt a feladatát csak egy esetben tudja az egyház teljesíteni: ha ő maga szabad és mentes minden evi­lági megkötöttségtől és nem vállalja azt a szerepet, hogy egy fedelem és lelkifurdalás által megszállott társa­dalmi rendszer védelmezője, vagy szövetségese legyen. A kereszityénség éppen elég sokáig volt bálványozott hagyományoknak és a kapitalista társadalmi rendnek osztályos társa. Az emberiség új utat keres ebből a zsákutcából, amelynek véres ítélete két világháború által van megpecsé­telve. Ha ennek a társadalmi rend­szernek rossz a lelkiismerete és ebből fakadóan erős a félelemérzete, a ke­resztyénség nem válhat a félelemből és rossz lelkiismeretből fakadó há- borúbamenekvés gyáva és opportu­nista védelmezőjévé. A szocializmus hatalmas vállalkozásával szemben a régi társadalmi rend védelmezői, csak programtalan és negatív magatartást tudnak tanúsítani. A keresztyénség és az egyház akkor találja meg a he­lvét, ha Urában, a Jézus Krisztusban, aki meghalt és feltámadott, megnyeri azt a keresztyén fantáziát és keresz­tyén bátorságot, amellyel ltudja vál­lalni az új világ születését vajúdási szenvedéseivel együtt. .. Minden em­berrel szemben, dje elsősorban a ki­csinyek, a küzdők, a sokat szenvedet­lek, a milliók és százmilliók mellett szóljon az egyház hangja és vallja, hirdesse a háztetőkön is, hogy a milliók alkotó munkára, igazságos és szabad életre, és ezek érdekében egy dologra vágynak: a békére! A többi felszólalások Balogh István kifejezte, hogy a magyar alsó papság kész a szocializ­must építő állammal egyezményt kötni. Hromattka, a huszita egyetem ta­nára hatalmas beszédben beszélt az új közösségről, amely keresztyén egyházak között a békéért való küz­delem közben fejlődik. Szombat este fogadás volt az ösz- szes konferenciai résztvevőknek szá­márai, amelyet Fierlinger csehszlovák miniszterelnökhelyettes adóit felesé­gével együtt. Hétfő reggel Velehradban ünnepel­ték meg Cyrill és Method évenként tartott háromnapos ünnepét. Egész Csehszlovákiában munkaszünet volt 3 napig. Velehrad katolikus zarándok- hely. Több mint 100.000 ember gyűlt össze a kolostor udvarán. Forró na­pon egész délelőtt lelkesen hallgatták: az előadásokat. A hívők tömege meghallgatta Plojhár miniszter be­számolóját a lelkészek konferenciá­járól és hatalmas lelkesedjSssel fo­gadta dl annak eredményét. A konfe­rencia ezl határozta: A keresztény egyházak részvétele a szocializmus építésében nemcsak lehetséges, hanem szükséges A búcsújáró helyen tábori isten­tisztelet volt. majd utána békegyű­lés. Ezen Zapotoczky miniszlerelnök és Fierlinger miniszterelnökhelyet'es, valamint Nikoláj metropolita, Ploj­hár miniszter és Hewlett Johnson dékán és mások beszéltek. Kedden a protestánsok konferen­ciája Táborban, a husziták ősi he­lyén, majd Prágában cseh lés külföldi delegátusok protestáns konferenuiája zajlott le. A magyar delegáció ka­tolikus része Velehradban marad konferencián, a protestánsok pedig a prágai konferencia után a Tátrába mennek. IMAKÖNYV, ÉNEKESKÖNYV, ÜJTEST AMENTUM nagy választékban. Könyvbeszerzése ügyében forduljon bizalommal a LUTHER TÁRSASÁG könyvkereskedéséhez, Budapest, Ullői-út 24. Vidékre postai elintézés. Gépi kötőtűk kötőgépek vétel© és eladása. KELEN, Csáky-uloa 14. Telefon: 128—216. Jakab levele az egyházhoz Az ig.azt isttHÜsztdit „Ha valaki azt véli, hogy Istennek szolgál, jóllehet nyelvét nem zabolázza meg, sőt ezzel önmagát altalja, an­nak istentisztelete hiábavaló. Tiszta és helyes istentiszlelet az Atyaisten előtt az, ha valaki özvegyeket és ár­vákat látogat meg nyomorúságukban és tisztán tartja magát a világtól“ (1, 26—27). — Kicsoda szolgál Isten­nek? A Bibliában sok szó esik az istenfélő emberről. Ezen nyilván a vallásos, egyházias embert kell érte­nünk. Azt az embert, aki megadja Istennek azt, ami az Is'enlé, eleget tesz úgynevezett „vallásos kötelezel t- ségeinek“ — az úgynevezett „társadal­mi kötelezettségek“ mintájára. S ezek a kötelességek jórészt kimerülnek a vasárnapi, többé kevésbbé szorgal­mas, templomlátogaitásban s bizonyos szertartások igénybevételében, niint egyházi esküvő, temetés stb. Leg­alábbis így tartja ezt a közvélemény. Jakab apostol más nézeten van. Szavában Isten igéje ítéli meg emberi vallásoskodásunkat. Mindez csak lát­szat és hiú vélekedés, ha hiányzik belőle az Isten igazi szolgálata, az engedelmesség. Két pontra helyezi ujját az apostol, csak kettőre, de mindiaikettőre felszisszenüntk', mint amikor gyulladt sebekre tapint az orvos kutató ujja. Az egyik: a nyelv, a beszéd. Jézus- mondottá, hogy egyszer minden hiá­bavaló beszédről számot kell adnunk! Mennyit beszélünk s benne mennyi az üres fecsegés! Mennyit beszélünk, amikor hallgatni kellene — s hogy eláruljuk magunkat a szavainkkal. Hogy árad belőlük a hiúság — leg­többet magunkról szeretünk bő­szeim — a szeretellenség, a tisztáta- lanság, ai gyűlölködés. S éppen vallá­sos beszédeink hogy tele vannak má­sok megítélésével, dicsekvéssel (akár a farizeus imádsága!), lelki gőggel. Isién azért adta a nyelvet, hogy hidat építsen ember és ember között s mi hányszor szakadékokat ásunk vele! Jakab apostolnak úgylátszik szörnyű tapasztalatai voltak erről, mert leve­lében később (3, 1—12) mégegyszer s bővebben kilér erre. Hiábavaló ke­gyes szemjorgatásunk, ha szavaink rácáfolnak. A másik: az irgalmasság, 0, itt is nagyon le tudunk vizsgázni. Az egész Biblia harsog az irgalmasság köve­telésiétől; Jézus az irgalmas samarilá- 11 us példázatán méri le a farizeusok hazug kegyességét (Lukács 10. 25— 37), az utolsó ítéletben ezen fordul meg örök sorsunÉ (Máté 25, 31—46), s az első keresztyén gyülekezel; ebben termelte új életének első gyümölcseit (Cselek. 4, 32—34). Isten utunkba' állította az özvegyeket és árvákat, a nyomorultakat és elhagyottakat, a betegeket és szenvedőket, hogy iránta való szerote’ünket és engedelmessé­günket ezeken mutassuk meg s így tiszteljük őt, mindnyájunk Atyját. Mi pedig intézményesítettük a „szeretet- mumkát“, árvaházakra és szerété! öt t- honunkra hárítottuk azt a szolgálatot, amit Isten egyenként is elvárt volna tőlünk. Mintha mostanában kezdene visszavezetni bennünket az első gyü­lekezet életformáira s a keresztyén irgn'masság gyakorlásának egyéni fe­lelősségére ís szükségére. Elveszi fö­lünk mindazt, amivel meg akartuk könnyíteni ezt a szolgálatot, az özve­gyek és árvák gondjának felvételét. Azt akarja, hogy több szívvel és na­gyobb felelősséggel forduljunk az Ő kicsinyei felé. Mérlegre veti szpretet- inlézményeinket: mennyi volt bennük az intézmény s mennyi a szeretet Meg­rostálja szere,leimunkánkat: mennyi volt benne a „jótékonyság“ (milyen szörnyű szól) s mennyi a szolgálat. S mindezekben nemcsak az. egyházat, a gyülekezetét állítja ítélet alá, hanem téged és engem, személy szerint s egyenként. Akiket elődbe küldött s utadba telt, észrevetted-e őket és fel­vetted-e gondjukat? Szívvel, szóval, lettel, egészen, úgy hogy valamit meg mutass abból az irgalmasságból, ami­ből te is élsz s aminek kövekévé kell lenned. Mert ’ez az igazi istentisztelet. Az, hogy hirdetője legyünk Isten szerel­tének. Nem a magunk parányi és min­dig tisztátalan szeretetét adjuk, hanem azét, >aiki életét adta érettünk, a Jézus Krisztusiét. így lesz „tiszta“ az isten- szolgálatunk. Groó Gyula Cyrill és Húsz és Velehradban a csehszlovák kato­likusok nagy nemzeti ünnepségén Cyrill és Mcthodra, a két szláv apos­tolra emlékeztek vissza a csehek és szlovákok, velük együtt pedig az ortodox hitű többi szláv nemzetek. A Szovjetúnió küldöttei mellett ott voltak a népi demokráciák küldöt­tei — első ízben köztük a magyar keresztyén egyházak képviselői is. Az előző rendszer történetírása tu­datosan elfeledkezett arról, hogy Cyrillnek és Methodnak a honfoglaló magyarok térítésében nagy szerepe volt; az egyik szláv apostol testvér, Method, akinek szentségét éi műkö­dését Róma ma is rossz szemmel nézi, minden szentségük ellenére, prédikált az Etelközben a keresztyén igazságról és szeretetről il honfoglaló ősöknek, több mint 1000 éve; Cyrill, tői és Methodtól hallottak eleink elő­ször összefüggő és hiteles formában keresztyén tanítást... A szomszéd szláv népek Cyrilltől és Methodtól nyerték nemzeti nyelvükön a Szent- írást, a krisztusi tant, tőlük ered a szláv írás, az ú. n. cirill ábécé, tőlük ered az összes szláv népek nemzeti és vallási műveltsége. A honfoglaló és letél'epült magyarok még soká él­tek együtt szlávokkal és Szvatopluk király Morvaországból bármennyire is kiűzte a német katolikus papok intrikáira a szláv’ apostolok utódait, a cseh, morva és szlovák nép még soká őrizte a nemzeti nyelvű liturgia emlékét Róma uniformizálódásával szemben; új hazájukban eleink a nagy bizánci-római szkizmáig alig tettek különbséget a római és bizánci — szláv keresztyénség között: tör­ténelmi emlékek, oklevelek, monos­torok romjai tanúsítják ezt a soká eltagadott igazságot. Cyrillt és Methódot kisajátította magának, a cseh és szlovák naciona­lizmus, amely aztán Húsz Jánosból, a nagy előreformátorból is szűk ho­rizontú „nemzeti hőst“ akart faragni. Cyrill és Method nemzeti törekvései mindenesetre soká lelkesítették a cseh és morva keresztyéneket, örök­ségük feltétlenül közrehatott a hu­szita vallási mozgalomban is. A vele- hradi nemzeti ünnepségeken most is ott voltak Húsz János új és régi hí­vei ,akik most a demokrácia értel­mében meg akarják tisztítani Húsz emlékét a reá aggatott sallangoktól. Húsz és Cyrill-Method közvetlen val­lástörténeti összefüggéseire, a szláv népi szellem rejtett és nagy fórra­Hol találom MEGSZENTELÖDÉS Mi az Isten akarata számunkra? — III. Mózes 19:2. „Szentek legyetek, mert én szent vagyok.“ — Mt. Ev. 5:48: „Legyetek tökéletesek“. —* I. Tliess. 4:3. „Ez Isten akarata, a ti szentté lételetek.“ Mi az Isten akarata a megszente- lödéssel és miben áll az egyetemes papság? —• II. Mózes 19:6. „Lesztek ti nékem papok birodalma és szent nép.“ — I. Péter I. lev. 2:5. „Ti ma­gatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokkal áldozzatok, ame­lyek kedvesek Istennek a Jézus Krisz­tus által.“ Miben áll Isten megszentelő mun­kája? — János Evang. 15:2—3. „Min­den szőlővesszöt, amely énbennem gyümölcsöt nem terem, lemetsz, mindazt pedig, amely gyümölcsöt te­rem, megtisztítja, hogy több gyümöl­csöt teremjen. Ti már tiszták vagy­Method, t Luther dalmakban feltörő örökségére már a mul't század során gyakorta rámutat­tak kiváló orosz vallástörténészek és szociológusok. Ilyen értelemben a ró­mai egyháztól nagyon mellőzött két szláv apostol-testvér szellemi hagya­téka egyetemes horizontú népi érték, a demokratikus és haladó szláv tu­dat elemi része volt mindig. Az ágostai evangélius egyház hívei különös figyelemmel kell hogy néz­zék a találkozó jelentőségét, ahol ott voltak természetesen a csehszlovák protestánsok, Húsz követői is. Hiszen Luther Márton rendkívüli tisztelője volt Húsznak, akit pedig újabban né­metellenes nacionalistának tartottak. Holott Húsz több ízben úgy nyilat­kozott, hogy nem az összes, csak a gonosz németekre haragszik (a prá­gai német professzorok, lévén a ró­mai ortodoxia hirdetői, egyben pedig a cseh jobbágy-népet elnyomó német középkori hatalom szellemi igazolni), Húsz élesen különböztetett írásaiban, szavaiban, jó és rossz németek kö­zött: ma e szavakat különösen meg kell fontolnunk. Luther rendkívüli figyelemmel olvasta végig Húsz ösz- szes latin írásait és cseh műveit la­tinra és németre fordíttatta. Később a lutheri hagyomány azt tartotta, hogy a Lúd (Húsz csehül ludat je­lem) hamvaiból, a konstanci vértanú máglyájából gyönyörű hattyú kel életre — ez volt Luther. Nem hiába áll ott a wormsi Luther emlékmű­vön az előreformátorok között Húsz alakja is. Luther Huszt erkölcsileg és szelle­mileg igen nagy, bátor, hősi, tovagias és igaz embernek nevezte számos he­lyen. Hogy Luther a német népi nyelvet jogaihoz segítette az isten­tiszteletben, a Bibliában, ezt ön­maga is Húsz példájának tulajdo­nítja. Luther a wormsi zsinaton Húsz tragikus halálára való hivatko­zással nyert védelmet V. Károly csá­szártól: V. Károly nem akart úgy pi­rulni, mint őse, elődje Zsigmond pi­rult ikonstamci hitszegése miatt... A német evangélikusok soká énekelték Luther szép és megragadó versfordí­tását, melyet Húsz János egyik val­lásos áldozati himnuszáról készített. Mindezek az adalékok és még sok más világosan igazolja a magyar evangélikusok figyelmét a veléhradi ünnepségek szelleme és progranimja iránt. Jabionszky Pál a Bibliában? tok ama beszéd által, amelyet szól­tam néktek.““ — Apóst. Cselek. 26:18. „Hogy megnyissad szemeiket, hogy setétségből világosságra és a Sátán­nak hatalmából az Istenhez térjenek, hogy bűneiknek bocsánatát és a meg­szenteltek között osztályrészt nyerje­nek az én bennem való hit által.“ —■ I. Kor. 6:11. „Ilyenek voltatok pedig némelyek, de megszenteltettek.“ — Ef. 5:25. „Krisztus is szerette az egy­házat és önmagát adta azért, hogy : azt megszentelje, megtisztítván a víz­nek f eredőjével az ige által.““ — I. Thess. 5:23. „Maga pedig a békesség­nek Istene, szenteljen meg titeket mindenestől...““ II. Thess, 2:13. „ki­választott titeket Isten az üdvösségre, a Lélek szentelésében és az igazság hitében.“ Megszentelődésünk miben nyilatko­zik meg? — Rom. 8:16. „Ez a lélek bizonyságot tesz a mi lelkűnkkel együtt, hogy Isién gyermekei va gyünk.“ Berlitz nyelviskola Budapest V., Vörösmarty-tér 2. Telefon: 181—<112. Orosz, spanyol, angol, francia, német nyelvtanfolyamok és magánórák. PROTESTÁNS VEGYESKAROK az egyházi év minden szakára az adventtől-advcntig gyűjteményben. 1—6 ív jelent meg, ára ívenként 3.20 forint Magyar Kórus Egyházzenei Kiadóvállalat. Budapest, XII., Kiss János altábornagy-utca 55. Telefon: ,150—427, 360—561.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents