Evangélikus Élet, 1950 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1950-07-02 / 27. szám
5 Evqneféfiifcus Élet Magyar küldöttség a csehszlovákiai keresztyén egyházak békekonferenciáján f \i - tlovákia összes keresztyén ázííi július 1-én és 2-án Luha- í?e morvaországi fürdővároská- .i nagyszabású békekonferenciát -ähak, amelyre a népi demokrá- ak egyházainak képvi-előit és a '.«mozgalom nyugati előharcosai >zül Boulier abbét, Johnson can- buryi érseki helynököt és másokat is meghívlak. A magyar egyházak küldöttségét Bereczky Albert püspök vezeti, mellette Péter János református, Dezséry László evangélikus püspök és a római katolikusok négy képviselője vesz részt a küldöttségben, amely csütörtökön utazik el a baráti Csehszlovák Köztársaságba. Hegy alja életéből , ■ únius 20—21-én tartotta a hegy- >.i egyházmegye évi közgyűlését j,- yben abbéd az alkatomból, 'hogy * évvel ezelőtt szentelte fel az egriek / .» kis templomát Túróczy Zoltán i pök. A hegyaljai gyülekezetek ki- . ú-döttei boldog örömmel jöttek el egyházmegye lobbi gyülekezetétől 1 jvrfeső s a katolikus tengerben evangélikus szigetet és őrhelyet jelenlő s gyülekezetbe, mert erősíthették a testvéri összetartozás szálait. Az érkezés estéjén a vendégek és gyü’ekezet tagjai a templomban » eurat‘-on vettek részt, ahol egymást e Ívelték a Szentlélek üzenetei az ige- - llgatási alkalmak megbecsüléséről a kegyelni idő kihasználásáré)1, íajd az elkövetkező két nap áldá- r tért könyörögtek a közbenjáró mádságok. Első nap Duszik La jos miskolci kész% tb. esperes hirdette az igét, 'ál apostol Filemonhoz írt levele apján, amelyből a „visszatérés“ ondo'atát emelte ki. amivel a szolgálat terheilő1 és nehézségeitől meg- ■etlenő szolgákat visszairányít ja Isten és Jézus embereket átölelő szereidéről szólt, amely tes'vérekké teszi a Krisztusban a 'legkülönbözőbbszolgálattevőket is. A lelkészek munkaközössége az új énekeskönvv „Cnn'a'e“ c. próhafüze- tének értékelésével foglalkozott Tes- sényi Kornél fancsali és Abafty Gyula hernádtvécsei le’készek dolgozatai alap ián. A „Cantate“ részletes bírálatáról és méltatásáról szóló munká- • tokát Hegyalja lelkészei és világi szakemberei eljuttatják az egyetemes egyház éneki’ffvi bizottságához Az esti gyámintézeli' istentiszteleten Báliké Zoltán dié>cgvőr-vavgvéri lelkész szolga' t a zsúfolásig meglelt templomban. Az egri gvirekezet ételét a keresztről va.'ó beszéd iránti engedelmesség mérlegére állít oda azzal, hogy mindaz, ami 10 év alatt a kereszt e1őf) * őrién1 ;t rTY'"*'!-e'e'tw’n Isten cselekvése volt s mindaz kudar- )*' vallott Is'en s/íne efőtt. ami emeri bölcse'kedés és mesterkedés vo't. \r eevbázrneítvpi közevő’ést meg- iyitó istentiszteletet és úrvacsoraosz- íst dr. Ottlyk Ernő saiókazai al- esperes-telltész végezte. Utána az egri egyházközség tartotta díszközgyűlését a templomban, amelyen V j- helyi Aladár helyi lelkész imádsága, Moravcsik Sándpr esperes írásmagyarázata után Porubszky Béla egyházközségi felügyelő adta elő az egri egyházközség történetét és templomért való küzdelmét, kiemelve Garam Lajosnak és fe eségének, az első egri lelkészpárnak finnországi és hazai gyűjtőkörútjait, amelyeken keresztül a finn és magyar hívek áldozatkészségéből épülhetett fél Egerben az evangélikus templom és papiak dr. Sándy Gyula tervei szerint. A háború viharai megkímélték a templomot s most még szebb formában, mini 10 évvel ezelőtt, méltón töltheti be Istentől rendelt hivatását. A jubiláló egyházközséget melegen köszöntötte Alargócsy Emil egyházke- riifeíi felügyelő, a hivatalos úton távollevő dr. Vető Lajos püspök nevében is. Az egyházmegyei közgyűlésen Becht József egyházmegyei felügyelő megnyitójában az egyik .legfontosabb evangélikus közüggyel, az új énekeskönyvvel foglalkozott, a zenei szakember látásával. Rendkívül értékes megjegyzéseit továbbítja az egyházmegye a lelkészek észrevételeivel együtt az egyetemes egyházhoz. Moraucsik Sándor diósgyőri esperes-lelkész évi jelentéséből kibontakozott Hegyalja lelki arcképe. Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén. megyék lerü- efén étnek 12 egyházközségbe és 3 missziói körije szervezve híveink. Az egész egyházmegyének csak 11.000 a lé'ekszárna, az A'földön pedig nem ri'kák az ilyen lélekszámú égyház- községek sem, de a hatalmas terület sok szolgá'attevőt kíván, 20 lelkész és 80 gyülekezeti munkás mü- kö'UV. természe'psen a naev szétszórtság miatt sokkal fáradtságosab- ban. mintha egy tömbben lennének híveink. A szolgá’át nehézségei e’le- nere. mindeniiít eme’kedtek az ige- hirde'ési alkalmak és az Űrvaosorát vevők százai. Az egri gyülekezet testvéri vendégszeretete. áldozatkészsége és fáradozása bizonyságát adta annak is, hogy ahof élő hit van, ott a hit gyümölcsei sem maradnak el! Dr. Ottlyk Ernő. Hol találom a Bibliában? Megbocsátás Isten már az ószövetségben meghagyja a megbocsátás kötelmét: ■ Móz. 50:17. „Bocsásd meg a te atyádfiának vétkét és bűnöket . . Hl. Mózes 19:18. . Bosszúálló ne légy és haragot ne tarts ...“ Jézus rendelése a megbocsátásról: Máté Evang. 5:7. „Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek.“ Addig nem lehet szó Istenijét bűn- bocsánatról, amíg mi meg nem bocsátottunk: Máté Evang. 5:23—24. „Azért ha a te ajándékodat az oltárra viszed és ott megemlékezel arról, hogy a te atyádfiának valami panasza van ellened: Hagvd ott az ollár előtt a te ajándékodat és menj el, elébb békélj meg a te atyádfiával és azután eljővén, vidd fel a le ajándékodat.“ Jézus a mindennapi kenyér kérésé- h'& fűzi hozzá szent etkötelezéssel a megbocsátás mindennapi fogadalmát és mindennapi elkötelezését Máté Evang. 6:11—12. „A mi mindennapi kenyerünket add meg né- künk ma. És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétkeztek.“ Jézus ezt az élkötelezést a minta imából ki is emeli és kötelmileg a szivünkre helyezi. Máté Evang. 6:14 —15. „Mert ha megbocsá'játok az embereknek az ő vétkeiké', megbocsát néktek is a ti mennyei Atyátok. Ha pedig meg nem bocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, a ti mennyei Atváfok vm bocsátia meg a ti vétkeiteket.“ (Márk 11:26.) Isten Szent Fia,, a Jézus Krisztus által maga ad példát a megbocsá- fásra: Máté Evang. 18:33. „Nem keltett volriá-é reked is könyörülnöd a te szolgatáfsadon, amiképpen én is könyörültem terajtad?“ Az ima meghallgatásának is egyik alapfeltétele a megbocsátás: Mark Evang. 11:25—26. „És mikor imádkozva megállótok, bocsássatok meg, ha valaki ellen valami panaszotok van: hogy a ti mennyei Atyátok is megbocsássa nikek a ti vétkeiteket. Ha pedig ti meg nem bocsátótok, a ti mennyei Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket.“ Egri példa Most tíz éve avatták fel Egerben a Sándy Gyula műegyetemi tanár által tervezett kis evangélikus templomot. Elöltem fekszik a művészi elgondoiású templom képe, s felelevenedik lelki szemeim előtt a felavatás sok-sok kedves emléke. De fülemben cseng egy fájó kijelentés, melyet a kis szórvány egyház akkori borúlátó vezetője tett, melyszerint szép dolog, hogy a templom felépült, de két évtized múlva nem tesz, aki templomba járni fog, mert a nagy másval- lású tengerben a kis sziget, az egri egyház fel fog morzsolódni. E napokban meghívót kaptam, melyben az áll, hogy a hegyaljai egyházmegye közgyűlését június 21-én Egerben tartja, s akkor lesz az egyházközség díszközgyűlése is a templom felszentelésének tizedik évfordulója alkalmából. Elhalá óztam, hogy a tízévi lelkészi jelentések, jegyzőkönyvek és kimutatások alapján utána nézek, hogy áll a helyzet Egerben, hisz a jelzett húsz esztendőnek fele már eltelt. Az első évek nem voltak kedvezőek, már 1941-ről azt jelenti a lelkész: „Kevés az érdeklődés, csappant a templomlátogatás“. Erre az esperes megjegyzi: „Meglepő, hogy a nagyon szépen látogatott evangélaíció után a templomlátogatás megcsappanásáról ad számot a lelkész. Ennek okát nem próbálja adni“. A következő 1942. évben azt írja a lelkész: „Valami közömbösség az egyházi ügyek iránt. A d. e. istentiszteleten kívül alig jönnek valamire össze. A közgyűlések nép- telenek“. Az esperes ezt jegyzi meg: „Egy fontos őrhely gyengén lüktető életnyilvánulásáról ad képet“. Ezzel szemben a múlt évről nem régben készített jelentésben ez áll: „Többekben elmélyült az érdeklődés Isten dolgai iránt. Szaporodik a biblia olvasók száma. 70 darab Útmutató kelt et. Akadnak már imádkozó férfiak is. Együttműködés a reformátusokkal különösen az evangélizíció vonalán. Szórványokban sokszor több a református és tóm. kát. résztvevő az istent sztélétekén, mint az evangélikus“. Óh, milyen boldogan olvastam eztt De nézzük milyen a helyzet a statisztika tükrében. Tíz évvel1 ezelőtt a lélekszám 361 volt, jelenleg 430. Tehát nem hogy fogyott volna, de közel 20% az emelkedés. Tíz éve keresztelő volt 4, múlt évben 10. 1941- ben konfirmált 3, 1942-ben egy sem, most a helyzet: 1948-ban konfirmált 10, 1949-ben 12. Űrvacsorái osztott a lelkész 1941-ben 8-szor, 1942-ben 9- szer, míg 1949-ben 57-szer. Űrvacso- rát vett: 1941-ben 355, 1942-ben 242, ezzel szemben 1948-ban 883, 1949-ben N924. Isteni tiszteletet tartott a lekész 1941- ben 135-ször, 1942-ben 103-szor, míg a múlt évben 224 ízben volt. A lelkész 941-ben 68 látogatást végzett, 1942- ben 54-t, míg 1949-ben 413 esetben, s a meglálogatottak száma 645 volt. S ha ehhez hozzvessziik, hogy a legutolsó jelentés szerint idegen konferenciákon résztvevők száma 57 volt. Három csoportban 129 biblia ó a voll. Volt 44 vasárnapi iskola. 21 csoportban 49 tanujó részesült hitoktatásban. A lelkész látogatta a betegeket, rabokat, de ez csak úgy volt lehetséges, hogy a. péki segítő gyülekezeti munkások száma nagy volt, hogy élénk női munka is volt, hatalmas iratter- jesztés nagyarányú jótékonyság. Hogy csak egy adatot mondjak, a kis gyülekezet a lelkészképző részére 800 forintot gyűjtött össze. Az egri templomot 10 évvel az Ür építette, érdemes volt érte az áldozás, fáradozás. Az Ür küldött derülátó lelkipásztort, aki boldogan, s farad- hatatlanul végezte a nehéz' munkál, igéje gyönyörűséges volt. Hisz még jutott ideje más gyülekezeteknek is szolgálni az evangélizíció terén. Borúlátó lelkészek és egyházvezetők vegyetek az egriektől példáit Margőcsy Emil Bérelszámolást egész nap tanít, teljes anyagot nyomtatásban megkapja. Vizsgáját garantálja. Szaktanár, Marx-tér 4, II. 19. SZLEZÄK LÁSZLÓ harangöntö mester Magyarország aranykoszorús mestere BUDAPEST, XIII, Petneházy-utca 78 Telefonhívó: 203—261 Az ötödik evangélista (1685 március 21—1750 július 28) A fiatal, szinte még gyermekszámba menő. Bach bátyja ot honában mindig inkább úgy érzi, hogy terhére van az ől eltartó családnak. Így hát elhatározza, hogy útra kel, mint annyi más fiatal s megkeresi élete szenrencséjét. Nehéz búcsúzás következik s utána még nehezebb élet, amelyet azonban át meg átsző a sok-sok új élnuny és öröm. Vándorűton Világért se gondoljuk, hogy —merj mindenki vándorolt akkoriban — könnyű volt az út. Volt ugyan postakocsi, ló is akadt e’adó, de nem akárkinek. Tallér keltei! ahhoz, sok tallér s ebben volt Bach olyan nagyon szegény. Amikor egy-egy nevesebb orga- nást akart meghallgatni, de sokszor gyalogolt 30—40 órát, néha százat is. Nem egyszer eltévedt, kerülőt tett s kezdhette elölről. Amikor éjszakára nem alált hefyet jó szíveknél, bizony meg kellett elégedni mezőn álló széna- kazallal, erdők fű-ágyával, városi parkok padjaival. Eső és hó is kísérget- téki a metsző hideg didergető napjain Ilyenkor a magával vili hegedűt fehérneműjével takargatta be s inkább ő fázott, csak a drága hangszerének n« essék baja. Pedig hányszor kelt így útra... _ Bá tyja otthonából először Lüneburg felé Indult 1700-ban, amikor Bach 15 éves volt. A neves Michaelis isko’a igazgatója vette pártfogásába, mert felvette az ének- és zenekar tagjává. Az alsóbb osztályok tanulóit kellett előkészítenie. Aza'at! a három év alatt, amíg ott tartózkodott, elmélyedi régi mesterek műveiben, tanulmányozta az orgonakomponálás! és a művészi orgonajátékot. Lichtenberg Emil igv jellemzi ezt a kort: „Feltörő erejét nyugatommal gyűjtögette“, de ez a nyugalmas készülődés csupa izgalom volt és feszültség. Lüneburgban ismerkedett meg a neves művésszel, Böhmmel, akitől sokat tanult. Onnan trt' hosszabb kirándulásokat is, igy Zel e-be, ahol az udvari zenekar többnyire francia muzsikusok müveit já'szo'ta s ez újdonság erejével hatott. Azután lement többször is Hamburgba, ahol pedig Jan Adams Retaken és V:n- centius Lübeck mestereket hal'lgatta a Katalin-templom orgonáján játszani. Egy-egy ilyen találkozó után valósággal megsemmisülve, megszégyenülve tért haza s alig mert leülni az orgonához, annyira kicsinynek érezte magát. 1703-ban, 18 éves korában, a wei- mári herceg zenekarának ’ott hegedűse. Akkor kezdte el különösebben a csembalón való játékot s mivel máskor nem ért rá, sokszor éjszaka gyakorolt.. . A thüringiai Arnstadzban látjuk őt egy évvel később. Az első igazán komoly állást tölti be ott, évi 73 és kétharmad tallérért. Az igazi érés ideje ez. ^ Találkozás Buxtehude-dal A szíve vonzotta; Lübeck felé, ahol a körülrajongod Dietrich Buxtehude mester orgonáit. Kért hát az arn- stadti városi tanácstól négy hét szabadságot s 50 mérföldet gyalogod, míg végre elérte célját. Aipikor Buxtehude megismerte és játszani hallotta, rendkívül megszerette. Mivel maga már igen idős volt, hajlandó iett volna a Mária-templomnál viselt állásál BachnfFk átengedni, ami ugyancsak kitüntetés számba ment. Csak egy nehézség volt s ezt máskor Händel sem tudta legyőzni. Az állás elnyerőjének feleségül ke leti volna venni az elődje leányát. így volt ez szokásban... Nem íudiuk milyen lehetett a feleségnek való, csak sejthetjük, mert sem Händel, sem Bach nem vállalták az orgonát — menyasszonnyal ékesítve. Közben a négyheti szabadságból — négy hónap lett. Ebből pedig nagy baj ... Az arustadü vádak Amikor ugyanis visszatért Arn- stadtba, a városi tanács teljes ülésében maga eíé idézte orgonistáját. Hiába magyarázta Bach, hogy Lü- beckben „egyben s másban tökéletesíteni akarta magát“, ezzel a tanácsurak haragját nem csitftotla le. Más vádak is akadtak. Azt mondták, hogy: „a koráiban csodálatos variációkat kevert, sok idegen hangot kevert bele s ezzel a hívőket megtévesztette.“ Jegyzőkönyvbe foglalták azt is, hogy; „A preludiá'áskor eddig nagyon sokáig játszott, mió'a ped'g a szuperintendens úrtól emiatt figyelmeztetésben részesült, azó'a a másik végletbe esett.“ Ráfogták, hogy a kórussal állandóan viszályban van, emiatt egyszer utcai verekedés támadt s Bach öl támadóját szétkergette. Megidézték egy másik ülésre *is. Akkor meg azt em'egették, hogy a templom karzatán „egy idegen leányzóval muzsikált“. Ebből a megállapításból később fontos valóság is le t. A széphangú leányzó ugyanis Bach unokatestvére volt, Maria Barbara Bach, akit el is vett feleségül. Helyzete tarthatatlanná vál* s ezért elfogadta, 1707-ben a mühlhauseniek meghívását a Ba’ázs-templomhoz. Az oltani járandósága már komoly volt és pedig: 85 forint fize'és, három véka gabona, két öl fa és hat köteg rozsé. Ugyanakkor egyik nagybátyjától 50 forintot örökölt s így mi sem állt útjába annak, hogy Maria Barbarával házasságot kössön. Házasságából hél gyermek származott, közöttük két ugyancsak nagynevű fia: Fciedemann és Emanuel. H. A. FÁJ A TYÚKSZEMEI Antioors tyúkszemirtót használjon bizt®- san elmulasztja. Bgy adag 3.80 forint. Nagy drogéria. Budapest. Vili.. Józaef-körút Iá NYAKKENDŐJE KOPOTT? Szakszerűen kitisztítja, újjáalakítja, olcsón NYAKKENDÖÜZEM, Népszínház-utca 24 Aggteleki-Utca sarkán. TŰZIFA gondját megoldjuk, olcsó, gazdaságos tüzelőrendszer változtatással. Díjtalan bemutatás. Meghívásokat: „Szerelőmester“ jeligére a kiadóhivatalba. UJ orgonák építését, javítását vállalj» i Rieger Ottó orgonagyár Budapest, XIV., Füredi-u. 41. — Telefon: 297-023 Baktáron levő SÍrkÖVefe mélyen leszállított árban volt LŐWV utódánál: II., Fő utca 79. Tel.: 150—573. Csikesz Sándor: Emlékkönyvek I. IV. kötet ............................ 48.— Ft „Az Ige Egyházának Szolgálata“ a világban ................................. 1.— Ft „Ű titárs“ Bibliaolvasó kalauz minden napra ...................... 10.— Ft Spurgpon: Csak kegyeltemből .. .. 8.— Ft Vásárhelyi J. Kriszlus szolgálatában; Prédikációk ................. 25.— Ft A Magyar Protestantizmus 5 éve (<>15—1050) 10.— Ft Megrendelhető: Balás László theológiai könyvkereskedésében. Budapest, VI., Felsőerdősor-utca 5. Prof. theológiai könyveket veszek. LODEN, BALLON és esőkabát MARTON ÉS szász, V„ T»leki Pál-utca 3.