Evangélikus Élet, 1950 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1950-07-02 / 27. szám
iirangéllkus Élt S esni akkor, amikor eszközül adják* masukat egv lelkiismeretlenül hirdetett úgynevezett keresztesháborúhoz és nyilatkozataikkal letérnek a keresztyén szeretet és bizonyságtétel útjáról, amikor a világ keleti felén lakó országokról és népekről van szó. Mi Jézus Krisztus parancsa alapján a legőszintébb módon kívánjuk a világ-keresztyénség egységét. A magyar evangélikus egyház őszinte szívvel és segítőkészséggel indult el abban is. hogy a világ lutheránus egyházai ki tudják fejezni szellemi egységüket és egymást támogató készségüket a Lutheránus Világszövetség keretein bellii. Hálával tartozunk a Lutheránus Világszövetségnek azért a segítségéit, amit a háborús pusztítás után egyházunknak nyújtott. Mi ezt a segítséget egyházi segítségnek ,s a testvér keresztyének hitéből folyó cselekedetnek tartottuk. Néhány dolog azonban ma bennünket gondolkozásra indít. Az egyik az, hogy ez a segítség a Lutheránus Világszövetség részéről elakadt abban a pillanatban, amikor egyházunk nyíltan megmondotta, hogy nem óhajt ellenállásba menni saját népé államával szemben. A segítség megvonásának ez az időpontja minket mai már óvatossá tenne arra az esetre, ha ilyen segítséget _ még egyszer felkínálnak nekünk. Ügylátszik, hogy egyszerű hivő nyugati emberek adományaitól a Lutheránus Világszövetség azt a. sikert várta, hogy a nyugati eszmék védel- mezésére, vagy szolgálatára tud általa megmozgatni minket. A másik dolog, ami miniket gondolkozásra int, az. hogy a Lutheránus Világszövetség mindinkább megszűnik velünk és rólunk egyházi módon és teológiai alapvetéssel beszélgetni, s mindinkább úgy mutatkozik, mintha tanácsoló testvér helvett felettesünk, vagy ítélkező bírónk lehetne. A mi Szentíráshoz való hűségünket, hi vallásainkhoz való hűségünket, egyház voltunkat azon keresztül ítéli meg, hogy vájjon megértéssel viszonyulunk-e a nálunk épülő szocializmus irányában, vagy megtagadjuk azt. Ilyen módon a Lutheránus Világszövetség sajtója kiprovokálta azt, hogy egyházaink viszonya belekerült ugyanbba a feszültségbe. ami Nyugat és Kelet között politikai szempontból fennáll. Ha a Lutheránus Világszövetség egyes vezetői és egves külföldi lutheránus egyházak Jézus Krisztus leikével és szeretetével tudnának nézni minket, akkor nem idézték volna elő azt a helyzetet, ami ma közöttünk fennáll. Ok bennünket a háború után alai- mizsnára szorult bénának ismerteik fel a templom, Világkeresztyénség Ük es kapujában, de először ezüsttel és arannyal akartak segíteni minket, mai pedig a politikai kiközösítés üzenetét küldik felénk. Keresztyének szóljanak egymáshoz a názáreti Jézus Krisztus nevében. Mi hallgatunk a nyugati keresztyénségre* is, ha Jézus Krisztus nevében közeledik hozzánk. A Lutheránus Világszövetségből a Cselekedetek könyve szerinti Péter szavát várjuk, nem a Vatikánban székelő ú. n. Péter-utód hangjának visszhangját. Az a helyzet állott elő, hogy a magyarországi lutheránus egyháznak nem marad más hátra, mint belekerülni a világpolitikai küzdelem sodrába és ebben a nyugati hatalmi politikát támogatni saját hazánk és népünk ellen, csakhogy Géniben vagy New-Yonkban ;s elismerjék, hogy itt mi egyház vagyunk, vagy elhordozni saját magán az árulásnak rajtunk ütött bélyegét, amennyiben hazánkhoz és népünkhöz hűségesek maradunk. Amit mifelénk az utóbbi időben a nyugati sajtóban többször megmutattak, azt mi átgondolatlan egyházpolitikának tartjuk: és nem engedhetjük meg, hogy ilyen primitív okból veszítsük el szellemi önállóságunkat, vagy né merjünk becsületes meggyőződésünkkel előállani feléjük is. A mi kapcsolatunk nem arravaló, hogy ügyeinket, problémáinkat és esetleg nehézségeinket ai nyugati politikai propaganda használja fel. Mi ökumenikus lelket kaptunk a mi Urunktól, Jézus Krisztustól és együtt könyörgünk az ö főpapi imájával azért, hogy mindnyájan egyek legyenek. Hogy egyek lehessünk különösen hitvaílásos testvéreinkkel, testvéri szívvel akarjuk segíteni őket és szeretnék, ha segítenénk egymást igazán egyházzá lenni. Hívjuk külföldi hívő lutheránus testvéreinket. .Segítsünk egymásnak a világosság szolgálatával. Imádkozzunk egymásért és tartsuk fel a keresztyén beszélgetést hitünk és életünk kérdéseiben. De éppen ennek a beszélgetésnek érdekében mi a Lutheránus Világszövetség vezetését hívők és theologusok kezében szeretnénk látni. Dezséry László püspök beszédét így fejezte be: Ez a mi munkálkodásunk néhány nagyon határozott és talán a tizenkettedik órában végrehajtható feladatra kényszerít majd minket. Nagy gyülekezeteink felosztása, nagyon meggyengült szórványgyüleke- zeteinkröl való új gondoskodás, egyházi iskoláink fenntartása, egyházi sajtónk közüggyé tétele és megerősítése, ifjúsági munkánk átszervezése, a vallástanítás kérdésének helyes megoldása, a kerület minden lel kész érő! való igazságos gondoskodás, az egész egyházkerület újjászervezése, a gyülekezetek egymást támogató szeretetének jegyében és még sok minden feladat fogja: ennek a munkának határköveit lerakni. Minden erőnek sorompóba kell állnia és minden egyházi erőnek fegyelmezetten és egyértelműen kell megmozdulnia egész egyházunk érdekében. Súlyosan nehezedik rám egész kerületünkért való felelősség érzése és boldogít a bizalom, amivel az egyházkerület püspökévé méltattak gyülekezeteink. Lelkésztestvéreim bizalmát és a batalmas feladatok között segítő szeretetét minden nap kérem imádságaimban és kérem most innen is. Isten pedig, akinek kezében mindanyian vagyunk, erős lesz az ő egyházában, mert meg fogja őrizni a mi szíveinket és gondolatainkat a Krisztus Jézusban. Dezséry László beszédét hatalmas taps és lelkes éljenzés fogadta. Az ünneplés után Reök Iván egyeiemes felügyelő a következőképen üdvözölte az új püspököt: Kedves Testvéreim! A magyar evangélikus egyház minden gyülekezete, a magyair evangélikus egyház minden intézménye és minden szervezete! nevében őszinte, meleg szeretettel üdvözlöm Dezisléry Lászlót, bánya,kerületünk új püspökét. Mielőtt néhány keresetten szóval elmondanám azt, amit a püspökszenteléssel kapcsolatban érzünk és gondolunk, előbb Isten Igéjét olvasom fel, amit Isten lelke adott etlém a püspökszenteléssel kapcsolatban. Lukács 10:62, Zsidókhoz írt levél 10:38—39. A felolvasott néhány igehely minden emberi jellemzésnél világosabban mutatja aizt az utat, amelyiken De- zséry László ide jutott és azt a szolgálatot, amelynek ma elkötelezte magát. A püspöki székfoglaló beszédében első személy egyesszámban szólott, vállalván a kötelezettségeket, vállalván a felelősséget és ezért én is egyesszám első személyében mondom azt, hogy igenis érzem és tudom, hogy ez a döntés neim emberi okoskodások eredménye, hanem engedelmesség, a hitbeli engedelmesség vállalása. Először tíz egynéhány esztendővel ezelőtt értettem meig, amikor Dezséry Lászlónak az akkori fasori lelkésznek az igei- hirdetését hallgattam, megéreztem, hogy Isten ennek az igehirdetőnek 5 talentumot adott és nagy szolgálatra hívta el. Szolgálat ez és engedelmesség ez. A hívő ember nem áshatja el és nem rejtheti el azokai a talentumokat, amiket Isten adotti neki. És ezek kényszerítették Dezséry Lászlót airra, hogy a felszabadulás utáni első lelkészgyűléseken kijelentette, hogy a magyar evangélikus egyháznak megújulásra van szüksége. És megmon dotta, hogy ez nem vonatkozik a lényegre, tartalomra. Az Isten Igéje mindörökre ugyanaz, de ennek vonatkozni kell na emberekre, a szolgáló emberekre, akiknek, ha nincs prófétai látásuk, nincs belső küldetés-tudatuk, félre kell állniok, hogy olyanoki állítassanak az élére, akik tudják, hogy hogyan és merre kell menni. Dezséry Lászlónak meg kellett írnia nyílt levelét és fel kellett ráznia az élőhitű lelkészeket és a Luther Szövetségen keresztül, mi hivő civilek fogtunk össze, hogy a megújulásnak az útján cl ind í lsük az egyházat. Hogy ez Istennek tetsző munka volt, azt igazolta az Isten a törlénelmi eseményeken keresztül. És hogy a jövőnek bizakodással feszülhetünk neki, arra is ez az Ige bátorít. Dezséry László mindig azt mondotta, hogy a megegyezés nem kompromisszum, hanem hitbeli döntés és mi a hitnek az útját járjuk és ebből akarunk élni. Isten nem csalja meg az embert és mi azt hisszük, hogy erre az útra Isten indította el: és Isién kezdte el a jó munkát Dezséry László szívében éls az egyházában, akkor hisszük) azt is, hogy azt a jó munkát diadalra is fogja juttatni. És ezért ml új püspökünket hittel éis reménységgel fogadjuk és hisszük, hogy fog neki adni erőt és világosságot, hitet, hogy a szeretetnek és a szolgálatnak az úlján járhasson. Ezzel a hittel és szeretettel üdvözöljük új püspökünket. Ezután Bereczky Alberí református püspök a következő szavakkal üdvözölte az új evangélikus püspököt: Testvérünk és Barátunk! A magyarországi református egyház egyetemes konventje, a magyarországi református egyház 7 egyházkerülete és jelenlévő képviselői nevében fejezem ki örömünket és hálánkat azért, hogy Isten megterhelt téged ezzel a szolgálattal. A beszéd, amit most üt végighallgattam _ ragaszkodom az első személyhez —, különösen arra indít, hogy megköszönjem neked azt, hogy esztendők óta következetes lés becsületes harcot folytattál a magyar protestantizmus, a magyar evangélikus keresztyénség lényegéért. Annyit hadd mondjak meg: mélységesen egyek vagyunk nemcsak elvileg la) hitben, hanem a konkrét hitünkben is. Konkrét hitünkben vagyunk együtt; hogy az Úr Jézus Krisztus az ő egyházát most irgaima- san megalázta és az egyház helyes magatartása mindenekelőtt az, amit olyan nyomatékosan és világosan hangoztattál a püspöki) székfoglalódban: a bűnbánat. Nekünk nem jogaink vannak, hanem elprédált örökségünk, nem igényeink lehetnek, hanem sok szégyelnivalónk. A bünbá- natot azzal fejezem ki, hogy szlégyel- jük magunkat, akik voltunk és még mindig vagyunk. Ezért nem iudunk a nép egyházává lenni, mert nem vagyunk az egyház népe, Az Isten népe. Az a magatartás, ami most a- te székfoglalódban világosan kifejezésre jutotl, a bűnbánat magatartása, amelyből fakad a hálaadás. A hálás és nyílt elismerése annak, hogy Isten ugyan megítélt és megalázott bennünket, de nem úgy ahogy megérdemeltük volna, hanem az ő csodálatos kegyelmével megajándékozta az egyházat és vak engedetlenség ezt fel nem ismerni, vagy ezt gyalázatosán elutasítani. A bűnbánat és hálaadás együtt az egyházi magatartás. Egyek vagyunk ezzel a néppel, belőle hivattattunk el, az övé vagyunk, úgy ahogy Istené vagyunk. Mi ezzel akarunk szolgálni, az evangélium ügyével, a valóságos és konkrét bűnbánattal és hálaadással, és hiszem, hogy a szolgálat útján egészen együttjárunk. Egészen együtt járunk a szocializmus építésében és a békéért való becsületes közös küzdelemben. Legyen rajtad Isten áldása és fogadd el szeretetiinket, amit testvéri együttérző szívünkkel felajánlottunk. Bereczky Albert felszólalása után Csikij Gábor unitárius érseki hely- nök, majd Karner Károly, a soproni hittudományi kar dékánjai, a kar és a Lelkélszképző intézet nevében üdvözölték az új hányakerületi püspököt, azután Groó Gyula az evangélikus egyetemes egyház főtitkára, az Evangélikus Élet szerkesztősége nevében üdvözölte a bánya- kerületi püspök-főszerkesztőt: Püspök úr, kedves szerkesztőnk! Az Evangélikus Élet szerkesztősége és munkatársi gárdája nevében szeretettel köszönitek új szolgálatodban. Azt szokták mondani, hogy az egyházi sajtó az ország legmagasabb szószéke: onnan hallatszik legmesszebbre országszerte, sőt azon túl is az egyház szava. Ez így van és az Evangélikus Élet tekintetében fokozott mértékben így volt. Ezt a lapot sokan szerették, egyre többen tanulták becsülni, némelyek nem értettek mindenben egyet vele —, de mindenki feszült érdeklődéssel olvasta és várta hétről-hétre. Nemcsak idehaza, hanem az ország határain, sőt a tengereken túl is. A lapnak ez a multesztendei évfolyama egyháztörténelmet tükröz s maga is egyháztörténelemmé lett. Hadd köszönjem meg azonban neked most külön is azt, hogy te -ezt a magas szószéket nagyon alacsonnyá tudtad tenni. Az egyházi sajtó stílusát és mondanivalóját behoztad aranyfüst ős barokk katedrák magasából az egyház népe közé, az ittbe és a mába. Azokhoz szóltál, akik a gyárakban és a barázdák között, a gépállomásokon és az épülő ország állványain dolgoznak. Róluk és nekik akartál szólani, hiszen velük és bennük él az egyház. Itt lett munkád nyomán az Evangélikus Élet egyházi sajtóból az egyház sajtójává. Ezért köszöntjük most benned, nemcsak egy újság szerkesztőjét; hanem az egyetemes egyházi sajtó szerelmesét, aki éjjeleit telte nappallá, hogy ezt a szolgálatát betöltse. Arra Kérünk: püspöki szolgálatodban is tartsd meg ezt az ügyet és ezt a szolgálatot, az egyházi sajtó ügyét és szolgálatát szívügyednek. Végül hadd szélesítsem ki köszöntésemet az Evangélikus Élet szőkébb munkatársi gárdáján túl annak az — nem feltétlenül korban, de lélekben harcolta veled az egyházi megújulás nehez harcát. Azzal a szóval köszöntelek, amit a szavazatbontás után mondottam, egyszerűen és őszintén: segítünk! Ahogy eddig a szerkesztő- segben és egyebütt is, úgy ezután is és meg inkább: segítünk. Ebben a szó- ban benne van püspöki szolgálatod felelősségének tudata és az egyiitthor- dozás készsége. Sohase erezd magad egyedül; melle!led állunk és veled maradunk, imádkozva* és dolgozva, hűséggel és szeretette] és segííünk — tovább. Ezután Oszuszky István, az óbudai egyházközség íelögyelője üdvözölte Dezséry Lászlót, az új püspököt. Darvas József kerületi felügyelő ez.ulá.n megköszönje Kemény Lajos püspökhelyeilesnek azt a keresztyéni Iliiből fakadó szolgálatot, amellyel a nehéz időkben a bányakerület ügyeit vezette. Ezzel a bányakerület ünnepélyes közgyűlése, befejeződött és az elnöklő Darvas József szünetet rendelt el. A munka-közgyűlés A szünet után Darvas József újra megnyitotta* a közgyűlést, a közgyűlésen Ftuttkay Miklián Gyula püspöki titkár bejelentette, hogy * Dezséry László egyelőre az óbudai lelkész) állását óhajtja megtartani. A bejelentést a közgyűlés tudomásul vette. Ugyancsak Buttkay Miklián Gyula felolvasta azt a javaslatot, amelynek értelmében a fasori fiú- és a Deáktéri leánygimnáziumról való gondoskodás a jövő tanévtől kezdve a bányakerületi egyházi munka tárgyát fogja képezni. A közgyűlés a javaslatot elfogadta, amelyet Gaudy László dr., a pesti ev.. egyházközség nevében köszönettel vett tudomásul. Ugyancsak Ruttkay Miklián Gyula bejelentette, hogy Csepregi Béla az evangelizációs iratterjesztő szolgálatot átadja a bányakerületnek. A közgyűlés az ajánlatot örömmel fogadta el. Ezután áttérlek a megüresedett prcisbiteriális és egyéb bizottsági helyek betöltésére. Az elfogadott javaslatok alapján a bányakerület tisztikara a következőképpen alakul: Ügyész: Göttche Ervin dr., főjegyzők: Mekis Ádám, Vetsey Aladár dr., jegyzők: Friedrich Lajos, id. Benczúr László, számvevő: Sándy Gyula; levéltáros: Ruttkay Miklián Gyula. Presbitérium. Választott tagok: Csepregi Bléla, Gaudy László dr., Grünvalszky Károly, Gyöngyösi Vilmos, Ruttkay Miklián Géza, Tátrai Károly, Várady Lajos, Bakos Jenő, Kökény Lajos, Laki Tibor, Szalatnay Rezső, Szeléntji Pál, Maglód. Pöltagok: Koszorús Oszkár, Torda Gyula, Bártfai Lajos, Jugovich Lajos dr., . Pavcsó Rudolf, Németh Emil. Törvényszék: Bakay Zoltán, Bódy Pál, Botlijánszky János, Gádor András, Nandrássy Elek, Szepesi Károly, Gervay Zoltán, Hiltrich József dr., iíj., Kökény Lajos, Major Béla, Matolay Miklós dr., Rékáiig Pál dr., Jakabfi László, Peskó Zoltán; Jegyző: Kultsár Barnabás dr. Lelkész- képesítő bizottság: Kemény Lajos, Gaudy László dr., Sziiády Jenő dr., Benczúr László, Lehel László dr., Molnár Rudolf dr. Póttagok: Jávor Pál, Kun Kaiser József. Lelkész- képző bizottság: Gaudy László dr., Csepregi Béla, Botyánszky János, Linder László Mekis Ádám, Grünvalszky Károly. Póttagok: Virág Jenő, Pontosán Imre, Sitter András, Lehel László dr., Pásztor Pál. Számvevő- szék: Benyó Vilmos, elnök, Nandrássy Elek, elnök, Sándy Gyulla, számveő, Fehérvári] Géza, SokorQy Károly, Lelkészválasztási bizottság: Kerületi elnökség, ügyészek: Várady Lajos, Szalatnay Re- Rezső. Iskolai bizottság: Kér. elnökség, esperesek, giimn. igazgatók, a pesti egyházközség igazgatólelkésze. Az újonnan megválasztott presbiterek, ezután funkcionáriusok, letették az esküt. Ezután az elnöklő Darvas József az ülést fcezárla és a közgyűlés a Himnusz hangjai mellett ért véget. „VHafytyacfáwáty isUaiamesiect": Stöckel Lénárd , A reformáció a XVI. század első évtizedeiben az ellenállhatatlan tiszta Igével megtéríti Magyarországot. Elsőrendű feladat voüt tehát a protestánsok számára: megerősíteni és biztosítani ezt a lelki hódítást. A magyarországi protestáns iskolák alapítása a megnövekedett kulturális igények kielégítése mellett ezt a célt is szolgálta. Az első evangélikus iskola megalapítása, Stöckel Lénárd bártfai lelkész és iskolamester nevéhez fűződik. Bárt- fán született 1510-ben, Kassán, majd Boroszlóban végezte tanulmányait. Innen került 1530-ban a wittenbergi egyetemre. A húszéves fiatalember kitűnő szellemű és erkölcsű diáknak mutatkozik: Luther Márton kedvenceként emlegetik. Maga Luther helyezi el szülővárosába, Eislebenbe tanítónak. Szívesen ott is tartotta volna végkép. Magyarországon azonban fontosnak látszott az elért eredmények megerősítése. így kerül vissza hazájába, Bártfára Stöckel Lénárd, a Felvidék első és legeredményesebb evangélikus reformátora. 1539-ben tér haza s csakhamar átveszi Bártfán a gimnázium igazgatását. A protestantizmus Németországban kipróbált pedagógiai elveit honosítja meg: a humanista szellem, az egészséges, dogmáktól mentes kutatómunka, a tárgyilagos, világos előadás és e!fo- gulatlan bírálat vele vonul be a bártfai iskolába. Az ő evangélikus hitvallását fogadja el öt felvidéki szabad királyi város: Kassa, Lőcse, Bártfa, Eperjes, Kis- szeben. Ez az u. n. Confessio Penta- politana. (öt városi hitvallás.) Ennek mintájára készült a hét bányaváros evangélikus hitvallása, a Confessio Heptapolitana, 1559-ben, majd a szepesi hitvallás: Confessio Scepusiana 1569. A protestáns iskolai szinielőadá- sok nagy pártolója volt Stöckel. A városi számadókönyvekben évről-évre ismétlődő tétel a Comedia és Tragédia címen elkönyvelt bevétel és kiadás. Az előadások jövedelme rendesen a diákság között oszlott meg. 1556-ban Stöckel saját darabját, a később is igen népszerű „História von Susanna“ címűt adatta elő diákjaival. A Szentírásból gierített történet feldolgozása aktuális célzattal történt. A két gonosz öregember el akarja csábítani Zsuzsannát, s mikor kudarcot vallanak, bosszúból ők maguk jelentik föl, erkölcstelenségéről koholt vádakkal. Már-már hóhérkézre kerül az ártatlan Zsuzsanna, amikor kiderül az igazság. Most már a hamis vádlók bűnhődnek meg. Zsuzsanna alakja a reformált keresztyén- séget szimbolizálja, míg a két gonosz öreg a pápát s a törököt jelképezi. Kortársai tisztelték és nagyra becsülték Stöckel Lénárdot. ök nevezték el ,,Praeceptor Hungariae“-nak, azaz: Magyarország iskolamesterének. Haláláig szolgálta a bártfai iskolát. 1560-ban, szülővárosában halt meg. R. S.
