Evangélikus Élet, 1950 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1950-06-25 / 26. szám

BrongélllnM Élet S Dezséry László püspök beiktatása A katolikus hívők válaszúton A bányai egyházkerület június 27-én, kedden délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlés és ünnepi isten­tisztelet keretében szenteli fel és ik­tatja hivatalába Dezséry Lászlót, a kerület újonnan megválasztott püspö­két. A közgyűlés és az istentisztelet a budapesti Deák-téri templomban lesz. Az ünnepélyes aktus menete a követ­kező: 1. A kerületi közgyűlés megállapítja a választás törvényes megtörténtét és kihirdeti annak eredményét. 2. Darvas József egyházkeriileti felügyelő a gyű­lésre meghívott új püspökkel közli megválasztását és nyilatkozatra hívja fel, elfogadja-e a választást és kész-e a hivatali esküt letenni. 3. Az elhangzó nyilatkozat alapján megtörténik az új püspök felszentelése, felesketése és hi­vatalba iktatása. 4. Az új püspök imádkozik, áldási mond. (A közgyű­lés tagjai a templomból az evangéli­kus leánygimnázium dísztermébe vo­nulnak. Folytatás a díszteremben.) 5. Dezséry László elfoglalja a püspöki széket, a közgyűlés megállapítja és jegyzőkönyvbe foglalja a felszentelés és beiktatás megtörténtét, ti. Dezséry László püspök székfoglaló beszédet mond. 7. üdvözlések. 8. Himnusz. A felszentelést Turóczy Zoltán dunántúli kerületi püspök végzi. A beiktatásra szóló meghívót Dar­vas József vallás- és közoktatásügyi miniszter, kerületi felügyelő, valamint Kemény Lajos püspökhelyettes írták alá. Dr. Renner János távozása Dr. Renner János, a budapesti evangélikus gimnázium nagynevű igazgalója nyugalomba vonul a. folyó tanév végével. Az iskola záróünnepé­lyén meleghangú ünnepléssel búcsúz­tatták el az érdemes pedagógust. 1920-ban lépett egyházunk szolgála­tába, azóta megszakítás nélkül volt annak buzgó munkása. Tanár volt elsősorban. Tanári munkáját nem a mi iskolánkban kezdte, előbb állami szolgálatban működött, mint peda­gógus. 1914 óta neveli az ifjúságot. Nevelői munkáját mindig lelkiisme­retesen végezte; az órákra pontosan járt és azokra — harminchatévi ta­nári gyakorlat után —, az utolsó he­tekben is lelkiismeretesen készült. A számtani dolgozatokban nemcsak a szorzási és logaritmus-számítási hibá­kat javította ki, gondja volt a helyes­írásra is, megbízható, fegyelmezett pedagógus volt, a munkafegyelmet növendékeitől is következetesen meg­követelte. Tanári munkája mellett tíz eszten­deig, 1935—45-ig mint igazgatóhe­lyettes segédkezett az iskola igazga­tásában. Az igazgatói székbe 1945-ben, a felszabadulás évében ke­rült. Ez a munkakör új és nehéz feladatok elé állította, hiszen a má­sodik imperialista világháború a bu­dapesti evangélikus gimnáziumot is megtépázta; a tanítás nyugodt me­netét nagy nehézségek akadályoz­ták. ő azonban szívós, következetes munkával tette egyre zavartalanab­bá az iskolájában folyó nevelőmun­kát. Az iskolaépület háborús kárai­nak fokozatos kijavítása, a könyv­tárak korszerű kiegészítése igazgatói körültekintésének és tervszerű mun­kájának eredményeképen jött létre. Mindig szeretettel fordult az ifjú ság felé, munkáját atyai figyelem­mel kísérte, kibontakozó diák-ön­kormányzati életét szívesen lámo- gatta. A szülői ház és az iskola közötti kapcsolatot — az Igazgatása alatt megalakult — Szülői Munkaközös­ség működésének állandó támogatá­sával tette szorosabbá, korszerűbbé. A kartársak munkáját mindig ta­pintatos, sok megértést eláruló mo­dorban irányította, ezért örvendett körükben osztatlan, őszinte rokon- szenvnek Országos viszonylatban is ismerték és értékelték nevelő munká­ját. Három fizika tankönyvét ország­szerte használták a gimnáziumokban. A budapesti tankerületben a termé­szettan tanulmányi felügyelője volt nyolc évig. Nemcsak a középiskolás diákságot nevelte, résztvett a felnövekvő tanár­nemzedék nevelésében is. 1941—1949- ig a budapesti Tanárképző Intézet­ben — mint megbízóit előadó —, fi­zikaszakos tanárjelölteknek tartóit módszertani előadásokat. A tudós Ez a gazdag, széles-skálájú nevelő­munka egyik szektora volt csupán munkásságának. — A gyakorlati munka mellett számos ismeretter­jesztő cikk, tudományos értekezés megírására is tudott időt szakíiani. Tudományos körökben különösen „A fizika elemei“ c. vaskos munkája szerzett méltán elismerést számára. A geofizika iránti érdeklődés •egyetemi hallgató korában, Eötvös koránéinak, a világhíres természettu­dósnak előadásai nyomán születeti meg benne. Itt kezdett kialakulni az a harmadik munkaterület, amelyen tanári munkája mellett, azzal pár­huzamosan állandóan működölt. 1911—36 között, kisebb-nagyobb megszakításokkal mint geofizikus ész­lelő kutatásokat és terep-, valamint laboratóriumi munkálatokat végzelt. Ezzel nemcsak Magyarországon tette nevét ismertté, a külföld figyelmét is magára vonta. A huszas években két alkalommal Indiában, két alkalom­mal pedig Franciaországban végzett hónapokig tartó geofizikai kutatá­sokat. Az elismerés nem Is maradt el Népi demokráciánk méltányolta ezt a sikerekben és eredményekben gaz­dag munkásságot és 1947 augusztu­sában dr. Renner Jánost megbízta a Magyar Állami Eötvös Loránd Geo­fizikai Intézet igazgatásával. Két év­vel ezelőtt hivatalosan kiküldték az oslói geofizikai és a londoni geoló­giai kongresszusra. Ott előadást is tartott a megjelent tudósok nagy ér­deklődése mellett. Az újjászervezett Magyar Tudományos Akadémia geo­déziai-geofizikai, geológiai és bányá­szati bizottságának meghívott külső tagja. — Geofizikai munkásságában a termeléssel együtt dolgozó tudo­mány érdemes -munkása. Bámulatos munkabírás, szívós munkakedv és bölcs optimizmus teszi számára lehetővé, hogy ilyen sok munkaterületen tudott átlagon felül­emelkedő munkát végezni. Tanári szolgálati idejének leteltével a buda­pesti evangélikus gimnáziumból ki­vált ugyan, de nem vonul végleges nyugalomba. A tudományos kutató munkában igen fontos szerepet ját­szó Geofizikai Intézetet továbbra is igazgatni fogja, mert munkabírása le­hetővé teszi számára, hogy továbbra is résztvegyen — tudós munkaterü­letén —, ötéves tervünk sikeréért dolgozó, új, szocialista hazát építő népünk közös, nagy és szép munká­jában. Laki Tibor SÍRKÖVEK Legolcsóbban ADLE R-nél Somogyi Béla-út 7, udvarban szombat tartó LÓDÉN, BALLON és esőkabátar MARTOK ÉS SZÁSZ, V., Teleki Pál-utca 3 Evangéliumi egyházaink számára kétségtelenül nagy tanulságul szolgál az a helyzet, ami ma a klerikális reakció kérdései körül kialakult. Sok egyéb vonatkozása mellett a mi köreinkben is sokakat gondolkodóba kellett ejtsen és eszmélkedésre kel­lett indítson, hogy vájjon valóban egyház vagyunk-e s nem hordozzuk-e hitbéli dolgainkon sallangként egyéni nézeteinket ma is, gondolván, hogy a hithez kapcsolás majd tnegmenti azo­kat is. Egyházunk már tisztázta önmagá­ban ezeket a kérdéseket s a levá­lasztó operáló kés munkáját el tudta ismerni Isten ítéletének. Mi önma­gunk belső kérdéseiben megvívtuk és vívjuk a nagy csatát: merjünk iga­zán egyházzá lenni. Az ökumenicitás nagy keresztyén szeretetével nézünk a hivő katolikus tömegek felé, akik ma szívükbe dob­bantó jelenségek során súlyos lelki kérdések előtt állanak. A katolikus hívők ma ott állanak abban a súlyos belső harcban, hogy az egyház ne legyen azonos a- magas klérussal, még kevésbbé a reakció­val. Hitükben vívódó katolikusoknak kell bölcsen mérlegelni megszokott egyházfogalmuk dolgában, kell disz- tingválniok papjaikra vonatkozólag igeszolgálat és politikai magatartás összekuiszáltságában s kell lassan rá­ébredniük, hogy egyes papjaik maga­tartása mindennek volt nevezhető, csak a Róm. 13. iránti engedelmesség­nek nem. Ezen a vívódáson mi túl vagyunk s bár tudjuk, hogy a klerikális reak­ció által teremtett feszült helyzet rob­banásából sok repülő kő esetleg ránk is eshet, egy „jól funkcionáló“ (Révai József) megegyezés birtokában, amit egyházunk hitbeli döntés alapján kö­tött, bátran hiszünk Jézus Krisztus­ban, meglévő valóságnak ismerjük a „szentek közösségét“: az egyházat. Erről az igéről: „aki vallást tesz én- rólarn az emberek előtt, én is vallást teszek az én mennyei Atyám előtt“, mi tudjuk, hogy nagyou-nagyon más, mint amit így hívnak: klerikalizmus. Tudjuk és hisszük, hogy Bibliával a kezünkben útra leltünk. Hivő és súlyos lelki harcban élő katolikus hívőkért imádkozunk. Felé­jük reménységgel1 és bizakodással te­kintünk, hogy le tudnak szakadni a mindszentysta vonalról, egyházukból valóban egyházat tudnak csinálni és Jézus Krisztus népévé tudnak válni egyházuk s egész népünk javára. Koren Emil A Lutlieránia Bach-hangversenye A pesti evangélikus egyházközség „Lutherániau ének- és zenekara Bach János Sebestyén halála 200. évében hangversenysorozattal hódol a Nagy Mester emlékének. Június 18-án d. u. 6 órakor rendezte meg az énekkar e sorozat ötödik Ihangversenvét a Deák­téri templomban. Első számként Koncert-Fantázia: Fuga, Adagio. Allegro c. igen ritkán hallható művet mutatta be orgonán Zalánfy Aladár. Bach európai híres­ségül tolmácsoló ja Zalánfy Aladár, a,ki a mű gondolatához hűségesen ra­gaszkodó rendkívüli pontosságú, ob­jektív játékával is bizonyságát adta annak az alázatnak, mellyel Bach müveit elő kelt adni. Murányi Éva szoprán énekesnő két vallásos dalt adott elő Bach művei­ből. Hangjának melegsége és a mű­veket átélő előadása sokáig emléke­zetessé teszi szereplését. A Lutfheránia ének- és zenekar a 127-ik kantátát adta elő: Herr Jesu Christ wa'r Mensch und Gott, XVelt- ler Jenő karnagy vezényletével. A francia hatásra mutató, nehéz, nyi­tányszerű kartételeket példás módon tolmácsolta a kar. A tömör szárnyaló előadás minden hallgató szivét meg­ragadta. IVeitler Jenő az eddigi hang­versenyeken is és ezen ismét tanu- jelét adla rátermettségét Bach mű­veinek előadására. Meg ikell emlé­keznünk még a magánénekesek ki­tűnő teljesítményéről is. Melis György baritonszólójának ritkán hallott szép ségéről és Záhony János tenorszóló- járól is. M. F. Hol találom a Bibliában? GAZDAG Isten megítélte a gazdagságot: Máté Evang. 6:24. „Nem szolgál­hattok Istennek és a Mammonnak.“ — Lukács Evang. 18:25. „Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten or­szágába bejutni.“ Isten kárhozattal bünteti a gazda­got: Lukács Evang. 6:24—25. „Jaj nektek, gazdagoknak, mert elvettétek a ti vigasztalástokat. Jaj néktek, kik beleltetek, mert éhezni fogtok.“ — Lukács Evang. 16:22'—23: „Lön pe­dig, hogy megírnia a koldus, és vite- ték az angyaloktól az Ábrahám ke­belébe; meghala pedig a gazdag is, és eltemetteték. És a pokolban fei­ernde az ő szemeit, kínokban lévén, és látá Ábrahámot távol, és Lázárt annak kelxdében.“ A gazdagság akadálya a megszente- lődésnek: Máté Evang. „A gazdagságnak csalárdsága elfojtja az Igét és gyü­mölcsöt nem terem.“ A gazdagság nem lehet életcél: Máté Evang. 6:19—21. „Ne gyüjt- setek magatoknak kincseket a föl­dön, hol a rozsda és a moly meg­emészti és ahol a tolvajok kiássák és ellopják, hanem gyiijtsetek ma­gatoknak kincseket mennyben, ahol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti és ahol a tolvajok ki nem ássák, sem el nem lopják. Mert ahol van a ti kincsetek, olt van a ti szí­vetek is.“ A gazdagság értelmetlen dolog: Lukács Evang. 12:20—21. „Monda pedig néki az Isten: „Bolond, az éj­jel elkérik a te lelkedet tetőled, amiket pedig készítettél, kiéi lesz­nek? Így van dolga annak, aki kin­cset takar magának és nem az Isten­ben gazdag." — I. Timóth. 6:17. „Ne reménykedjetek a bizonytalan gaz­dagságban.“ — Jel. 18:16. „Hogy el­pusztult egy órában annyi gazdag­ság!“ A gazdagság bűnből ered és bűnre visz: Zsolt. 73:12. „Imé, ezek gonoszok és örök biztonságban vagyont gyűj­tenek!“ — Péld. 10:16. „Az istente­lenek jövedelme bűnre van.“ — Péld. 11:28. „Aki bízik az ő gazdag­ságában, elesik.“ — Péld. 18:28. „A gazdag keményen felel.“ — Péld. 22:7. „A gazdag a szegényeken ural­kodik.“ — Péld. 26:6. „Jobb a sze­gény, aki jár tökéletesen, mint a kétfelé sántáié istentelen, aki gaz­dag.“ — Péld. 28:20. „Akar gazda- gulni, bűntelen nem marad. Ezékiel 28:00. „Felfuvalkodott szí­ved, gazdagságod miatt.“ — I. Ti­móth. 6:9. „Akik meg akarnak gaz­dagodni, kísértésbe, meg tőrbe és sok esztelen és káros kívánságba esnek.“ — I. fim. 6:10. „Minden rossznak gyökere a pénz szerelme.“ A gazdagság, mert felebaráteltenes, szeretetnélkiill, csalárd és átkos: Jakab 5:1—5. „Nosza immár ti gazdagok, sírjatok, jajgatván a ti nyomorúságaitok miatt, amelyek el­következnek reátok. Gazdagságotok megrothadt és a ruháitokat moly ette meg. Aranyotokat és ezüstötö­ket rozsda fogta meg és azok rozs­dája bizonyság ellenetek és meg­emészti a ti testeteket, mint a tűz. Kincset gyűjtöttetek az utolsó na­pokban! Imé a ti mezőiteket learató munkások bére, amit li elfogtatok, kiált. És az aratók kiáltásai eljutot­tak a Seregek Urának füleihez. Dő­zsöltetek e földön és tobzódtatok, szíveteket legeltettétek, mint áldozás napján. Elkárhoztattátok, megölté­tek az igazat.“ A gazdagság forrása az ember ön­zése és telhetetlensége, melytől Isten óva int: Lukács Evang. 12:15. „Monda azért nékik Jézus: Meglássátok, hogy eltávoztassátok a télhetetlensé- get, mert nem a vagyonnal való bő- völködésben van az embernek az ő élete.“ A gazdagság veszélye ellen Isten a megelégedésre int: Máté Evang. 6:11. „A mi minden­napi kenyerünket add meg nékünk ma.“ — Máté Evang. 6:25'—33. — Máté Evang. 6:34. „Ne aggodalmas­kodjatok tehát a holnap felől, mert a holnap majd aggodalmaskodik a maga dolgai felől. Elég minden nap­nak a maga baja.“ — I. Tim. 6:6—8. „De valóban nagy nyereség az Is­tenfélelem megelégedéssel: Mert semmit sem hoztunk a világra, vilá­gos, hogy ki sem vihetünk semmit. De ha van élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele.“ Az igazi gazdagság Isten gazdagsá­ga és az Istenben való gazdagság: I. Krön. 29:11—12. „Oh Uram, Tied a nagyság, hatalom, dicsőség, örökkévalóság és méltóság, sőt min­den, .valami a mennyben és a föl­dön van, Tiéd!... Róm. 2:4. „Jóságá­nak, elnézésének és hosszútűrésének gazdagságát...“ — Róm. 9:23. „És hogy megismertesse az ö dicsőségé­nek gazdagságát...“ — Luk. 12:21. „Az Istenben gazdag...“ — Máté Evang. 6:20. „Gyüjlsetek magatok­nak kincseket a mennyben.“ — II. Kor. 6:10. „Mint szegények, de so­kakat gazdagítok...“ — Fii. 4:19. „Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden . szükségeteket az O gazdag­sága iszerint dicsőségesen a Krisztus Jézusban.“ — I. Tim. 6:18. „Legye­nek gazdagok a jó cselekedetek­ben...“ Isten az 0 gazdagságát Szent Fiá­ban, Jézus Krisztusban mutatta meg: IL Kor. 8:9. „Gazdag lévén, sze­génnyé lett érettetek...“ — Efez. 1:6. „kegyelmének gazdagsága...“ — Efez. 3:8. „Krisztus végére mehetet- len gazdagsága...“ Gazdagságra nines szüksége a becsü­letes és hivő dolgozónak, mert Isten munkájáért megadja a szükségeset: Máté 6:33. „Keressétek először Is­tennek országát és az Ö igazságát és ezek mind megadatnak nektek.“ Hol találom a Bibliában? C. rovatunkhoz mindig több ked­ves és tanulságos hozzászólás érkezik olvasóinktól, A rovat szerkesztése már alkalmazkodik ezen levelekben megnyilvánult kívánságokhoz. Kö­szönjük az olvasók támogatását ab­ban, hogy ez a rovatunk népszerű és közhasznú, áldásos lehessen. Né­hány levélírónknak, akik igéket vá­logattak, s azok közlését kérték bi­zonyos szempontok szerint, üzenjük, hogy szempontjaikat érvényesítjük akkor is, ha nem éppen úgy találják közleményeinket, amint azokat ök megírták. dmikia; N. Virta: KÁRHOZOTTAK ÖSSZEESKÜVÉSE A Nemzeti Színház bemutatója N. Virta 'szovjet író darabja egyik népi demokratikus országban játszó­dik, abban az időben, amikor ezekben az országokban félreérthetetlenül el­dőlt a kérdés a szocializmus felé vett irány tekintetében. A még kisebbség­ben levő kommunisták egyszerre ve­szik fel a harcot a jobboldali szociál­demokraták, a nemzeti pártok és a klerikális reakció ellen, melyek nyu­gati beavatkozást készítenek elő és Amerika számára kémkednek, bujfo- gatnak, A színpad politikai viták és politikai harcok színhelye, ahol a ha­ladás ellenségei leleplezik magukat s a nép ügye győzelemre jut. Á darab előadása Vadász Hanna rendezésében, Mialkovszky Erzsébet jelmezeivel és jórészt új, fiatal szereplőkkel történt. Tóth Éva, Árva János, Békés Rita és Várkonyi Zoltán emelkedik ki a sze­replők közül. S Z L E Z Á K LÁSZLÓ harangöntő mester Magyarország aranykoszorús mestere BUDAPEST, XIII, Petneházy-utca 78 ______Telefonhívó: 203—261 Gé pi kötőtűk kötőgépek vétele és eladása. * KELEN, Csáky-utca 14. Telefon: 126—216.

Next

/
Thumbnails
Contents